A Biblia értelmezése

Ugyanígy egyébként a mennyre és pokolra vonatkozó "fent" és a "lent" is lehet szimbolikus, és nem földi fizikai dimenziókra vonatkozó. A fent az szimplán felsõbb szintet a lent pedig alacsonyabbat jelenthet.

nekem ezzel az egésszel annyi a bajom ,hogy az állatvilág a csába levan sorolva, közben ha megnézzük.. mindekettõbõl ugyanaz a **** kupac lesz a végén (bocsánat a dúrva hasonlatért)

a vallás egy távirányító, és egyfajta összefogó erõ

van pozitív hatása is példul az egyén ha már semmiben nem bízhat, ez adhat neki egyfajta erõt (mást nem nagyon)

a probléma ott kezdõdik amikor ezt a távirányítót felhasználva, és csûrve csavarva vezetik a "birkákat"

szép és okos történeteket tartalmaz a biblia... ugyanakkor mennyi gazságot követtek el a nevében

olyan mint maga az ember, egyszerre jó és rossz is úgy ahogy van

ami napjainkban afrikában zajlik, arra enged következtetni hogy valójában nincs isten, avagy már jó ideje magára hagyta az embert

hamarosan teljesen tönkre tesszük az egész bojgót.. szóval nemtom minek van több joga a hithez😉 nekünk vagy a sáskáknak

vagy egyiknek sem

Nem teljesen így értettem, de közel vagyunk! :-)
A menny és a pokol nem egy hely, AHOL a lelkek újjászületnek, hanem az újjászületés folyamatának szimbólumai. Tehát nem egy helyet, hanem egy folyamatot jelöl.

Például: Ismerünk Szent Péteres vicceket, igaz? X.Y. meghal, felkerül a mennybe Szent Péter elé stb. Na én egy olyan "viccre" gondoltam, hogy X.Y. felkerül a mennybe Szent Péter elé, aki eldönti, hogy az adott személy (lélek) a parancsolatok szerint élt-e (az univerzum törvényszerûségeinek megfelelõen megtanulta-e a megtanulandót). Ha Szent Péter úgy látja, hogy az adott személynek (léleknek) van még mit tanulnia, akkor leveti a mennybõl (kötelezi arra, hogy újjászülessen, hogy "tanulmányait" folytathassa).
Ennek a "levetésnek" vagy "visszavetésnek" a folyamata az újjászületés, tehát mikor a lélek elé állított kihívások folytatódnak, úgymond az adott személy nehézségekkel, kihívásokkal teli élete folytatódik. Ez egyfajta pokolra szállás, mert a mennybéli "mindentudás" állapotához képest (kialszik a nem-tudás tüze) a földi kínszenvedések (tanulás, fejlõdés folyamata) pokolbéli tortúrának tûnhetnek.
Mikor viszont Szent Péter úgy ítéli meg, hogy az adott személy a parancsolatok szerint élt (a lélek megtanult mindent amit meg kellett tanulnia), Szent Péter nem veti pokolra az adott személyt (az újjászületés kényszere eltûnik), és az adott személy a mennyben maradhat (vagyis az adott lélek választhat: újjászületik-e azzal a céllal, hogy más lelkek földi küzdelmeit segítse, vagy a "mennyben" (~nirvánában) marad).

Alapjaiban minden vallás ugyanarra az alapra építkezik, csak más a felépítmény😊
Mi van, ha összemossuk a kettõt? A Menny ahova a jó lelkek kerülnek míg újjá nem születnek, a Pokol, ahova meg a rosszak? A "fentrõl jöttek" magasabb szintûként születnek újjá, ill. van akinek már nem kell, a lentrõl jöttek meg alacsonyabb rendûként, vagy se....
Húremélem nem szítok vallási vitát...csak kérdem.😊

Ez nagyon nagy film!

Filmajánló: The Man from Earth

Van aki tudja, hogy lehetséges-e hogy a menny és a pokol azok csak szimbólumai a reinkarnációk sorozata során végbemenõ fejlõdésnek vagy épp nem fejlõdésnek? Vagy másképp kérdezve: meríthettek-e a pokol/menny kettõsségének megalkotói a keleti tanításokból? Mert valamiért nekem feltûnt a 2 dolog hasonlósága...

mindkettõ súllyos károkat okozott eddig az emberiség életében.. túl nagy difi nincs

iszlámnak spec. csak most lesz majd a "keresztes" hadjárata..

Én inkább az iszlám vallás miatt kezdenék aggódni mint inkább a keresztény miatt...

andersen

Mária mely nemzet tagja volt?

pontosítok:
E népnek volt szüksége tanítóra-nevelõre-parancsolóra(Jézusra a zsidók királyára) bár Jézus maga nem volt zsidó. Nevelõapja igen, anyja Mária azonban más néphez tartozott. Különben sem bántottak volna zsidót a zsidók.
Nekik kellettek törvények (10parancsolat), más népek eleve emberhez méltó módon éltek!

Na keresztény, meg katólikus között azért van különbség -hogy így kérdés nélkül beleszóljak, mint laikus (de logikus) a témában.

Elsõre is azzal van bajom a judeo-katolikus Bibliával, hogy a tóra-hívõ "kiválasztottak" kisajátították más népek teremtéstörténetét (nekik nem volt), s most úgy tüntetik fel, mintha Isten eleve zsidót teremtett volna Ádámmal. Pedig dehogy. Az elsõ kiválasztott Ábrám volt (akit elzavartak Úr városállamból), az elsõ zsidó pedig ennek másodszülött fia Izsák. Ábrám Noé-tól számítva a hetedik generáció.
Ezzel szemben a magyarok õsapja Ménrót(Nimród),akinek fiai Hunor és Magor, Noé unokája volt, sõt források szerint még a vízözön elõtt született. Ménrót Isten elõtt (személyesen elõtte állhatott) a legnagyobb vadász, emellett a világtörténelem elsõ királya, akit meg is koronáztak. Koronáját az égen látta meg, annak alapján készíttette el, úgy is mondják az égbõl szállt alá (nem ismerõs?)
Nos e generációs különbség az akkori emberöltõket figyelembe véve elérheti a 4.500 évet is. Ennyivel õsibb nemzet a magyar, mint a sokat szenvedett bálványimádók.
Az én meglátásom szerint ez a nép csak olyan módon és akkor jelenhetett meg nemtudni hogyan, amikor a lakható területek már benépesültek, nem volt hely mások számára. Ezért kellett vándorolniuk hazátlanul. Egyezséget is csak valami félistenfélével köthettek, aki valami perverz indíttatásból meg is jelöltette õket. Talán magával a sátánnal.
E népnek volt szüksége tanítóra-nevelõre-parancsolóra(királyra), nekik kellettek törvények (10parancsolat), õk nem tudtak, s ma sem tudnak együtt élni a világ más népeivel, és adott szavukat sem tartják meg a mai napig sem, istenükkel szemben sem. A bibliai "ószövetség" a zsidók "goj"-ok számára írt könyve, valójában a zsidók történelme, amihez nekünk semmi közünk, nem is érdekel, nem érint bennünket e közel keleti nép sorsa, idegen kultúrája. A reális magyar történelmet viszont nem tanítják kellõ részletességgel, sõt meghamisítják azt. Hogyan is lehetnénk mi itt európa szívében "kicsi" és "vesztes" nép? De történelemórákon csak vesztes csatákról tanítanak mégis, pedig harcaink majd 90%-át megnyertük! Országunk területét egyszerre a szovjetekig senki nem tudta elfoglalni. Vagy: a Nagy római birodalom hány évig is tartott? ...és a magyar?(> Biblia > "ezeréves királyság")

Az a jó a Bibliában, hogy mindenki a szája íze szerint tudja értelmezni.
Frankón gyilkolászták is egymást a keresztények.

A monoteizmusnak is több változata van. Akkor most a mi Istenünk a góré, vagy pedig Allah, vagy pedig a többi?
Avagy a budhizmus miért nem igazabb, mint a kereszténység?
Bár újabban, nehogy a tömegek gondolkodni kezdjenek, az égben egy Isten van, csak másképp hívjuk. Nagyon ravasz!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Isten szavait mi alkottuk.

Pontosítom: nem mindenkinél a Szentháromság. Igaz is, ezt tovább nem taglalhatom, erre tényleg nem vagyok felkészült.

A hit a filozófiához tartozik, az pedig tudomány. A tudomány, az tudás.
A keresztény egyistenhit az tulajdonképpen Szentháromság. Három, "egylényegû" isten.
Voltaképpen az Atya, az Emberfiú, és az Egyház, vagyis Emberközösség.
(Tudom én, ha magamban rákérdezek). Azonban az egyházak lehet, hogy másképpen hiszik.
És ahogyan hiszik, olyan emberközösség formáló erejük volt, van, lesz.
Annak pedig, függetlenül attól, hogy valamely emberi- sejt fontosnak tartja, vagy nem, léteznie, és erõsödnie kell.
Még egy hangyabolyban is.

"Az egyistenhit egy magasabb formaja a hitnek"
Ezt mibõl gondolod? A hit az hit, egy bizonyos vegyi reakció az agyban, miért lenne más szinten ?

Az egyistenhit egy magasabb formaja a hitnek, foleg az alap monoteizmus, nem oreg bacsi ul a felhokon, es a tobbi.

Sokkal nehezebb volt ezt a hitet abban az idoben kovetni, amikor mindenre volt faragott kis szobrocska, mindenre volt kulon isten, totem..stb
\Ilyen szempontbol Abraham a legfontosabb alakja Mozes 5 konyvenek.

Koszi nem jarok😊) pont emiatt is vicces, tele faragott kepekkel balvanyokkal es ott a tizparancsolatban...de hat mindent k ilehet magyarazni, meg isten szavait is.

"Ne becsüljük le ezeket a könyveket.".................aki megteszi, az a békasegge alatt van

Valóban találhatók a Bibliában történelminek nevezhetõ leírások. Ha kiveszem belõle a genezist (bizonyíték nélküli), akkor számomra az Ószövetség marad, mint valamennyire tudományos írás. Hiszen az ószövetség is több emberöltõnyi vádorlás után íródott,amibõl ráadásul rengeteget (divat, hatalom?) ki is hagytak. Emiatt a leírások sajnos nem mindig adnak igazi táppontot.

Hát nem tudom voltál-e már katolikus templomban?
Mert akkor az mi, ha nem bálványimádás? Még maga az isteni jelkép is jelen van.
Azonkívül mi az, ami az egyisten hitet a többi fölé avanzsálja? Mert egy többistenû bennszülött éppúgy lehet becsületes, mint egy egyistenû végtelenül aljas.
Tetteinket ne már a hitünk szabja meg. Mert, ha igen, ott már baj van.

Hat mondjuk epp ez az alapja az egyisten hitnek balvanyok szobrok nelkul, nem kell valaminek fizikai kivetulesenek lennie ahhoz hogy higgy benne, maga a hit az ISten

Mondom: a Biblia az én szempontból a Tudat, azon belül a teremtõ (alkotó) tudat fejlõdésérõl, és annak mozgató erõjérõl: a jóról, és a roszról, azok teremtésérõl, és alkotásáról (cselekvésérõl) szól.
Mert csak valamely összetett, teremtõ, alkotó tudat képes irányítani az egyszerû tudatot. A Biblia három része annak három különbözõ szintjérõl szól:
1. Isteni teremtõ tudatról. (Genezis, I. fejezet)
2. Emberi alkotó tudatról-. (Ószövetség, Genezis, és Mózes könyvei)
3. Emberközösségi alkotó tudatról.(Újszövetség)

Istenben pontosan ezért nem csak "hiszek", hanem "tudom", hogy lennie kell-hogy minden egyszerûbb tudat felett álljon.
De hát ez az én tudományoskodó szempontom csak. A Bibliának vannak más, filozófiai, erkölcsi, és vallásos, hitbéli tanításai is. Mert a vallás: mint szó azt fejezi ki, hogy valamilyen közös gondolathoz tartozónak tartod magad. Anélkül nincs emberközösség, ami pedig Isten után a legmagasabb szintü alkotó tudat.
Továbbá a Biblia törvénykönyv is, amely az emberi együttélést szabályozza annak a kornak a szintjén.
Emellett történelem is: nagyon sok minden beigazolódott abból, amit ír.
Számos irodalmi alkotást tartalmaz: Énekek Éneke.
Mérnöki leírtásokat: pld. Ezékiel temploma (Daniken, Blumrich).
Már elnézést, de ezek a Szent Könyvek messze visszamutatnak a történelem elõtti idõkbe: Hermész Trisztmegisztosz, Sumér, Egyiptom, Platon, stb.
Ezért is szentek az emberiségnek.
Homérosz Iliásza alapján Schlieman 4000 év múlva is megtalálta többezer km tengerparton a Hiszarlik domb alatt Trója aranykincseit.
Képzeld, hogy egy hatalmas dombhoz odamész egy õsi papirral, elõveszed a vastag bugyilárosodat, és megmondod ékes magyar nyelven a török kubikusoknak, hogy ott kezdjenek el ásni, mert a vak Homérossz azt mondta?
Ne becsüljük le ezeket a könyveket.

Még egy dolog: az örök életet az ember nem kaphatta meg.
De az emberközösség, a magasabb tudati szint, becsléseim szerint többszázezer évig létezhet, fejlõdhet. Vagyis közelíthet az örökélethez.
És mit tudod te, hogy valamely sejted mikor pusztult el, és hogy mikor jött helyette másik? És sajnálod, becsülöd e azt? Pedig lehet, hogy sokat tett érted, például megpisiltatott bébi korodban, ami ugye fontos, habár csak kis dolog.
Úgy néz ki , hogy talán nem is az ember, hanem az emberközösség a hosszú élet titka. Persze jó lenne, ha tévednék!?

Pont az a bajom a Bibliával, hogy csak filozófiai síkon foglalkozik a léttel, teremtéssel. Nem ad választ, csupán kijelent, és kész.
Ismeretségemben van erõsen hívõ is. Nem akarjuk meggyõzni (hát azért!), csak bizonyítékokat szeretnénk kapni az õ "szintjén". Nem buta, SÕT.
De a hit annyira erõs nála, hogy meg sem próbálja. Azonban egymás anyját nem ismerjük azon a szinten.
Talán ebbõl is adódhat a nyelvi logika, és matematikai logika közötti órási különbség. A nyelvtant alakíthatom, de a matematikát csupán megismerhetem.
A Biblia is hasonló. Vannak területei, melyek igazak kellenének, hogy legyenek, mások pedig változóak.

Már említettem:
- Például a megismerhetõ egyedek teremtése (megalkotása) filozófiai kritériumainak tudományos definiciója, adott a világosság teremtésében! Ami pedig a legfontosabb tudományos rendezõ elv: hogy melyek a megismerhetõség és megismerhetetlenség kritériumai. Ez érvényes a számokra is, a tervezett "Számvektor Algebra" kiinduló alapja.

- Ugyanott a fény, és a gravitáció teremtésének az általam is feltételezett sorrendje.

- Ugyanott a nyelvtan, a nyelvi logika szabályai (ige, fõnév, melléknév, számnév, tulajdonnév)

- Bármely hierarchikus definiórendszer elsõ, osztályozó részének a legelsõ kiinduló pontja:
"A szám a Tudatos Létezés megismerhetõ, vagy megismerhetetlen egyede". Csak ennyi. És mégis: szinte minden.


Ha nem a reggeli és a vacsora fõzés idõpontját keressük, még sok minden más is fellelhetõ benne, ami tudomány.
Ezer szinben csillog az a néhány mondat.

"van tisztán tudományos mondanivalójuk is"
Mire gondolsz?

Kommunikációs problémáim vannak, ha te így másképp érted a "Big Bang világot". Mert én azt az elméletet én is elvetem, pont nem fogadom el, se a kezdeti, se a végsõ szingularitását. Vagyis ebben egyetértek veled.
Ugyanúgy ahogyan te. Sokat írok, ezért próbálok rövidíteni, és talán amiatt elveszik a mondanivalóm.
Minden "tudati egységnek" van, kell legyen közös tudata. A Biblia, és más szentkönyvek is ezt a közös tudatot képviselik emberközösségi szinten. De emellett (szerintem) van tisztán tudományos mondanivalójuk is.

A Bibliáról pedig az a véleményem, hogy attól függetlenül, hogy az igazat vetíti-e elénk, vagy sem, szükséges volt, és lesz. A filozófiai tartalma miatt, mint minden vallás szent könyvére. Mer a pápuáknál (vadak) is van "biblia", csak õk ezt a fejükben raktározzák, s semmiben sem jobb, vagy rosszabb mint a katolikus Szentkönyv.
Az emberiségnek mindig szüksége volt, és lesz egy felsõbb hatalomra, Kinek, Kiknek a kedvében járhasson, s a jó cselekedeteit nem az embertársaiért teszi.
Tiztelet a kivételnek!!!!!!!!!!!!!!!

Én elolvasom amit írni szoktál ( többiekét is ). A különbség annyi, hogy a Te gondolataid megértéséhez (nekem ) idõ kell.
Mondod a Big Bang világot. (ez nem Biblia, bár Õ is analóg módon errõl ír, mármint a teremtésrõl)
Nem tudom hasonló-e az én gondolatom, amikor slussz-passz minden feltétel nélkül elfogadjuk annak vélt igazságát (Big Bang, mert divatos ), akkor olyan útra tévedünk mely zsákutca is lehet. Mert mi van ha az öszvért játszuk?
A világegyetem mondják: Big- Bang........majd Vég, és kész. Hát nem érted (mondják nekem), hogy elõtte,és utána van a "SEMMI"??
Akkor már nekem szimpibb a pulzáló világegyetem.

Én azért csípem pl az NG-t, mert ott más gondolatok is helyet kapnak.

Bármivel kapcsolatos lehet, amit irtam. Itt azonban természetesen a vallásokra, és a filozófiára gondolok. Elsõsorban a keresztény vallásra.
Mert annak egy nagyon is tudatos, tudományos vonulatát érzékelem. Ami ráadásul túlmutat a filozófián, a természet tudományok felé is.
Mert például hogy legelõször a fényt, a világosságot, vagyis az univerzum "bivalens fénybázisát" (saját terminológia) teremtik meg, amire utóbb már rátelepülhetett a "monovalens gravitációs sugárzás", azt az én gondolkodásomhoz illõnek vélem. (Ha érdekel a "Töltés fizika", amirõl itt is sokat irtam.)
Így néha azt gondolom, hogy talán sok mindenben inkább a hit a tudás, és a tudás a hit...
Persze, ha jól értelmezzük mindkettõt.
Mindez számomra is érthetetlenül visszavezet valami õsi bölcselethez. Ami pedig mégis úgy néz ki számomra, hogy az a valóság.
Mondom, ezt a tényt magam se értem. De hát sok minden mást se értek.
Például a Big Bang világot, ami nem vezet vissza sehova, és nem vezet elõre sem semerre.
Így csak arról írok, amit úgy gondolom, hogy már értek.

Te nagyon frankón leírod ( amit Te bizonyára értesz is ), de a mondataidba nehéz "belekötni". Sokak bánatára.
De amit írtál az a Bibliával kapcsolatos?
Bocsi.

Remarknak van igaza.
Eszem ágában sincs bárkit meggyõzni, csak elmondom a saját gondolataimat.
Hátha valaki, például Te, beszélsz nekem a sajátodról, vagy elmondod a nézeteidet azt enyémrõl. Érveket hozol fel.
De te csak arról beszélsz, hogy szerinted én mit akarok. És tudod, ez lehervasztó. Ezért van az, hogy néha vannak kiszólásaim, amelyeket azután megbánok.

"...úgy tûnik, hogy csak mindenáron meg akar gyõzni mindenkit, hogy a saját elvrendszere a helyes."

Ezt nem hiszem. Van aki olyan összetetten látja a világot, hogy nehezére esik egyszerûen fogalmazni, mert minden egyes lehagyott szónál azt érzi, hogy valami fontos részlet maradt le, ami a mondanivaló torzulását eredményezi.
Bonyolult dolgokat általában csak hosszan és/vagy bonyolultan lehet elmondani. Fõleg ha a kifejtésre kerülõ elképzelés maga rendhagyó, így a kommunikáló felek nem hivatkozhatnak mindkettejük által ismert tényekre.

Persze nem feltétlen van így forrai esetén, csak annyit akartam mondani, hogy meg tudom érteni, ha nehezére esik megtalálni a megfelelõ hangot. És egyébként az se biztos, hogy neki kell megtalálnia velünk a hangot, az is lehet, hogy nekünk kell vele megtalálni... <#wink>

De nem lehetetlen. Attól, hogy valaki filozofikus gondolatokkal próbálja kifejteni nézeteit, az nem jelenti azt, hogy egyet is kell érteni vele és feltétel nélkül elfogadni azt. Elolvastam a kettõtök "szócsatáját", és azt láttam, hogy "forrai" kifejtette nézeteit határozottan, saját érveivel alátámasztva, amiket te vagy el hittél neki vagy nem, de mindenféle ellenkezés nélkül akceptáltad. Szerintem ha te is kifejted a saját véleményedet, a saját érveiddel alátámasztva (amiknek nem kell feltétlenül filozófiai ichletésûnek lennie, sõt...) akkor máris versenybe szállhatsz az õ filozófiai érvelésével. Amiket egyébként olyan bonyolult körmondatokban fogalmaz meg, hogy néha-néha már érthetetlenné válik a mondanivalója, s úgy tûnik, hogy csak mindenáron meg akar gyõzni mindenkit, hogy a saját elvrendszere a helyes.

Filozófikus gondolatokkal nehéz versenyezni.

"Számvektor Algebra"? Ebbõl is akkor lesz valami, ha meglesz rá az igény.
Az igényt próbáld meg megteremteni rá.

Tetszett a fejtegetés!

Az Internettõl pedig pontosan annyit várj el, amennyit egy csecsemõ idegrendszerétõl el lehet: a szarás (már elnézést) már megy, de az is csak össze-vissza, ennél komplexebb dolgokhoz elõbb fel kell nõjünk...

Lehet, hogy az elõzõ hozzászólások offok, azonban nem biztos.

A 3-nak, mint természetes számnak, szintén van tudata. Például nem engedi, hogy 2-vel osztva egy másik természetes számot kapjál. Én, mint a "Tudatos Létezés" egy összetett, alkotó tudatú egyede (Jónak -Gonosznak tudója), hasonlóképpen, mint egy orángután, vagy akár egy egyszerû tudatú köszikla (mindhárman csak tudathordozók), hiába próbálkoznék, hogy három diót kettõvé osszak úgy, hogy azokból két egész diót kapjak.
Eredményként vagy egy másik halmazból való egyedet, vagy egy tulajdonságot kaphatok csak! Vagyis az ilyen osztás (fordított mûvelet) megváltoztatja a "Tulajdonságot", ami a számoknak is kell, hogy legyen! Mert minden számnak van tulajdonsága (ami az elsõdleges) és mennyisége (ami másodlagos).
És kiderülhet: nem csak a fordított mûvelet (osztás), hanem hogy már az elsõdleges is (szorzás) tulajdonságot változtathat!
Vagyis a mûveletek átértelmezésével kellene kezdeni a Matematikát. Amelynek a mai "matematika" (kis betûvel)bármilyen (számomra is ismeretlen) felegekbe nyúlik, csak egy szélsõséges, "piaci" változata, ami a mindennapi életben használható, és persze- szükséges is. Ami történelmileg alakult, ám a gondolati tehetetlenségünk miatt gondolkodásunkat vezérli ma is.
Fellegekbe nyúlik, gyönyörûen csipkézet- de nincs alapja...

És ez a Fermat sejtés valódi megoldása. (Hogy kérdésként se tehetõ fel).

Te százeszerszer zavartalanul leírpod: 1*1*1=1
Az algebra meg százezerszer válaszol:
Nincs ígazad, mert 1=i(1)*i(2)x i(3) ahol i(1);i(2);i(3) a harmadfokú egységgyökök. Mikor jössz végre már rá arra, hogy azt nem teheted, amit tenni szoktál? Meddig fogsz még kínozni engem a "piaci" gondolkodásoddal? Meddig emeled az almát négyzetre? Nem gondolod, hogy az lehetetlen? Hogy amit az almával nem lehet megtenni, azt a számokkal se? (="Számvektor Algebra"- sose készül már el)

Valamely definició mindig a csoportba- sorolásal kezdõdik, azután az egyedi jellemvonásokkal kellene, hogy folytatódjon (Így épül fel pld. a szabadalmi rendszer lopgikája is, másképp nem is mûködhetne!)

Vagyis a "definició" egy hierarchikus rendszer része, amely az elõzményekre utal, majd az eltérésekre.
A tudományágak definiciói is egy ilyen rendszert kellene, hogy alkossanak!
Csakhogy melyik áll a legfelsõbb szinten?
Milyen legyen pld. a Matematika definicó - rendszere?
Mert a jelenlegi nem utal elõzményre. Olyan, mintha vele kezdõdne minden! Amire azután már õ is logikusan építkezik, definiál a szabályok szerint. Talán külön, idegen birodalom a matematika, aki azért mégis a tudományok királynõjének tartja magát?
Nem- nem így van, ez kissé öntelt álláspont, amelynél a tudásunk lemeveredett.
Hogy melyik van a hierarchia csúcsán? Én is csak keresem, és egyelõre a "Tudatos Létezés" filozófiájánál állapodtam meg. No nem vallásos szempontok miatt. Azonban ha visszatekintünk az idõben, furcsa módon a Filozófiát tartottak a tudás birodalma "Királyának"! Hogy miért, nem tudom. Talán mert mégsem voltak butábbak nálunk?
Szóval: ennek pld. a Matematika is alárendeltje, szerintem. És igenis, a számok helyes definiciója nélkül nem tudhatjuk, hogy mi is a Matematika? Márpedig a számok is lehetnek megismerhetõk, és megismerhetetlenek, aminek a kritériumai hogyan-hogy hogy nem, elég szépen le lettek írva a "Világosság teremtésében", talán úgy tízezer évvel elõbb? Hogy utána tudatosan létrejöjjön az, amit "ipari forradalomnak" nevezünk? Ez mindenesetre kissé elgondolkoztató, egy olyan korban, amikor már élvezzük mindennek gyümölcseit, ám azt mindenféle "izmusokkal" magyarázzuk?
Azért kavarok bele mindenbe, mert úgy gomdolom: sikerült megtalálnom a középpontot, amelybõl a sugárirányba levert karók már szép, egyenletes sorokat mutatnak. Mert ha csak egy lépéssel is arrébb mennék, akkor már csak értelmezhetetlen kavarodást láthatnék.
Így elég nehéz beszélgetõ partnert találnom. De hát- próbálkozom. Muszáj.

Azért fura, s egyben tiszteletreméltó, hogy Te bármely témához ilyen magas fokon tudsz hozzászólni........................(?!)

A Bibliát mindig nagy betûvel írom. Tiszteletbõl.
Számomra túlmenõen egyes tanításaitól, a tudatos létezésrõl, a tudat fejlõdésérõl szól.
És nem két, hanem három könyvbõl áll.
Az elsõ könyve az I. fejezet (csupán két oldal), amikor Isten, aki akkor még egyedül volt "jónak- gonosznak tudója" (vagyis teremtõ tudatú), még csak egyedül "teremt" mindent meg a káoszból. Ami neki nem tetszett, mert megismerhetetlen, mert nincs tudati töltete, mert nem jó.
Ezért az elsõ teremtményében: a világosságban (=fény?) a Biblia megmutatja, hogy melyek a tudatos létezés megismerhetõ egyedeinek kritériumai (amelyeket utána minden teremtményében megismétel.)
1. Teremtõ-tudatú Teremtõ (Alkotó) által teremtett,
2. Annak teremtõ (alkotó) szándékából: ige-"legyen"
3. A teremtés (alkotás) folyamatában: fõnév -"...lett világosság..."
4. Tulajdonsággal bír : melléknév -minõség,"..és látá, hogy az jó..."
5. Mérhetõ, mennyisége van - "..szétválasztotta..." számnév, határozó szó
6. Névvel azonosítható: névszó, " ...és nevezé..."

7. Rendeltetéssel bíró: "és az este, és a reggel..." (A zsidóknál az új nap este kezdõdik... idõhatározók)

Csodálatos tömör definició ez, ezer értelemben, fényben csillog.
Hét kritérium (ahogyan a hét napjainak száma is!). És bemutatja, hogyan születik meg a tudatos létezés valamely új teremtménye Isten (vagy alkotása mások) által.
Mert könnyen belátható, hogy semmi sem ismerhetõ meg teljesen e kritériumok nélkül. Hogy ahol csak egy is hiányzik közülük, az részben, vagy teljesen megismerhetetlen. (Mint Õ maga is).
De a lényege, hogy a teremtõ (alkotó) mindig a jónak- gonosznak tudója kell, hogy legyen. Vagyis olyan összetett tudatúnak, amely azokra képes. Mert Isten minden teremtményének adott legalább egyszerû tudatot. A hidrogénnek, hogy különbséget tegyen hélium és oxigén között. A gravitációnak, hogy a "...vizek összefollyanak...". És minden ilyen tudat egymással is kompatibilis, hiszen a víz érti, hogy mit mond a gravitáció, és mindkettõ érti, mit mondanak a számok? Isten a teremtést a továbbiakban is e kritériumok alapján végezte, és mindent jónak talált! Míg egy teremtménye: az Ember maga is nem vált alkotóvá: jónak gonosznak tudójává. Ami azonban nem jelenti azt, hogy ettõl kezdve mindig is jól cselekszik, vagy alkot?

2. Így hát a 2. kötet (Mózes könyvei) már az emberi alkotásról szólnak, azok jó és rossz hibáival együtt. A Biblia e tekintetben is tárgyilagos

3. Az ember tehát- nem igazán tökéletes még. Talán emiatt e két teremtõ-alkotó tudat kétezer éve összefogott, hogy létrehozzon egy, az emberinél jobb, hatékonyabb alkotni képes tudatot.
Tiszta, bûntelen (kezdetben)"alapanyagból, ahogyan azt illik, ahogy egy jó "mester" munkához lát. (3. kötet, Új Testamentum). Ez az új tudat Krisztus áldozatos halála pillanatában "foggant meg", amikor a Templom kárpitja középen kettéhasadt, megosztva Isten teremtõ tudatát az Ember, és az Emberközösség (Egyház között).
Ahogyan egy embergyerek 9 hónapig, ez is kétezer évig fejlõdött: nõt a tömege, fokozatosan felszerelkezett mindennel, ami egy teremtõ, alkotó tudatú lényhez illik (közlekedés, informatika, ipar, irányítás stb.). Pont, amilyen egy ember is, és mégsem hasonlít rá. Mert egész más. Már csak a közös gondolkodás eszköze hiányzott, egészen nemrégig- amikor az Internet is létrejött.
Lehet talán azt is mondani, hogy akkor már az Emberközösség ís megszületett? Hiszen kilépett már "anyja méhébõl" a Földbõl is!

Ha így van, akkor most még csak "csecsemõ". Azt se tudja, hogyan kell használnia a közös gondolkodás eszközét! (Ami itt jól látható)! Kivánni lehet, hogy csak bajt ne okozzon magának- akkor sok százezer évig élhet, nagyra nõhet, és csodálatos dolgokat is alkothat. Amire egyetlen ember, mégha yedi is, sohase lenne képes.
Azt szeretném, ha a leírtakat legalább mesének tekintenétek. Mert szerintem mesének sem rossz. Pedig ez a
VALÓSÁG!

Ezekbõl a kritériumokból

Ja.
Mivel a négy genomból /T,C,G,A/ minimum kettõ MINDEN egyes élõszervezetben megtalálható, akkor ki is az õsanya?

Ezt már olvastátok:

http://index.hu/tudomany/2010/08/18/megtalaltak_az_emberiseg_osanyjat/

Idézek belõle:

"A Rice University kutatóinak most nagyszabású genetikai vizsgálattal sikerült alátámasztani, hogy a teljes ma élõ emberiség egyetlen ember, a bibliai teremtéstörténet alapján mitokondriális Évának nevezett nõ genetikai örökségét hordozza, mindannyian az õ leszármazottai vagyunk."

xD