Genetikailag változatosabbak a nők

Nekem ugyanilyen macskám van mint ez a képen ;) :D

"Végül is, mi hasznom származik nekem ebbõl a kutatásból?"
Mielõtt újra feltennéd ezt a kérdést kezdj el GONGOLKODNI!

Ha belegondolsz, egyszerûen elkerülhetetlen, hogy kísérletezzünk emberekkel. Hiszen ha úgymond nem kísérletezünk (kontrollált körülmények között), akkor majd az alkalmazott gyógyászati módszereink fognak kísérletezni velünk - csak éppen ROSSZ kísérletként, mert a körülmények nem lesznek eléggé ismertek.

Változatosság:
Ugyan bizony miért csökkenne a változatosság attól, hogy átstrukturált genetikai állományú emberek _is_ versenybe szállnak?

Vírusok:
Ezek leginkább amiatt terjednek gyorsan, mert az emberek sülve-fõve együtt vannak, és keresztbe-kasul utazzák a világot. De ennek nem feltétlenül kell majd így lennie a jövõben.

igen, csak éppen itt emberek életérõl van szó, és azzal kisérleteznél
jo e, ha csökken a változatosság? egy uj virus akkor nem pármillió embert öl meg maximum, mint manapság, hanem simán végigtarolja a Földet

"Azt hittem még nagy gond a retrovírussal bevitt génálománynál, hogy tömegesen sikerüljön és még a paciens is túlélje :)"
Ez csak technológiai kérdés, az ilyenek megoldása csupán idõ kérdése.

"Ez már egy kinyomozott ilyen összefüggés volt, de hány van amirõl nem tudunk?"
Nyilván nagyon sok. De ha nem kísérletezünk, akkor nem fog több kiderülni.

Az, hogy bármely módszernek vannak hátrányai is, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy akkor ne csináljunk semmit, mert ez nem azt nem jelenti, hogy a hátrányok ugyanolyan nagyok, mint az elõnyök, sem pedig azt, hogy nem lehet kikerülni, vagy esetleg éppen hasznunkra fordítani azokat. (Ahogyan a példád szerint a természet is teszi.)

A lényeg az, hogy bizonyos következményeket tisztán elméletileg NEM LEHET elõre kispekulálni (amint a görög filozófusok hitték), hanem szükség van a kísérletezésre (ellenõrzött körülmények közötti, célirányos tapasztalatszerzésre) is, amint az a modern természettudományok eddigi sikereibõl látszik is.

Azt hittem még nagy gond a retrovírussal bevitt génálománynál, hogy tömegesen sikerüljön és még a paciens is túlélje :)

Másrészt erõs viták vannak az ügyben, egyszer valaki felhozta példának, hogy ha a lisztérzékenység énjét kiszeded, akkor ugyanazon génrészlet által kapott más betegség elleni védetségnek is lõttek. Ez már egy kinyomozott ilyen összefüggés volt, de hány van amirõl nem tudunk?

Ahogy a mûszaki tanárom mondta, ha egy új megoldásnál megkérdezed, hogy "És mik a hátrányai", akkor ha "Nincs" választ kapod, akkor az illetõ hülye vagy hazudik ...

Akár. Éppenséggel tervek vannak arra is, hogy ha egy adott embernél megállapítják, hogy mely génjei hibásak, akkor azon géneknek jó verzióit összegyûjtsék egy plusz kromoszómába, amelyet aztán bejuttatnak a megfelelõ sejtjeibe. E tömeges bejuttatás történhet vírus mechanizmussal, vagy úgy, hogy a plusz kromoszóma mindjárt egy pár legyen, és a sejtek normális osztódásakor szintén osztódjon (fõleg õssejteknél). De egyébként nem kell plusz kromoszóma, a már meglévõkbe is beleépíthetünk géneket. Akár növényieket is. (A tengerparti napsütésben fotoszintetizáló zöld emberkék (:-)...)
Természetesen ezek a technikák nem biztosítják, hogy az illetõ utódai ne örököljék a génhibákat, hiszen az ivarsejtekhez nem nyúltunk. Ugyanakkor e módszerek nagy elõnye, hogy a genetikai hibákkal megszületett embereken, akár felnõtteken is hatásos lehet.

A #34-es üzenetemben vázolt módszer az utódaink szempontjából forradalmibb. Ez ugyanis arról szól, hogy csináljunk olyan kromoszómakészleteket, amelyek külön-külön a legjobb kromoszómákat tartalmazzák az emberiség készletébõl, és még azokat is javítsuk ki, ha akad bennük hiba, majd az ilyen kromoszómakészletbõl állítsunk elõ zigótát, vagy õs ivarsejteket. Egy ilyen génállományú ember aztán elmondhatná, hogy neki pl. 46+1 db vér szerinti szülõje van (a +1 a citoplazmában lévõ mitokondriális DNS miatt).

és megszóületik az xy kromoszoma?

aha, csak a trojai heléné egy mitosz, a kibaszott Hitlerapó pedig a valóság...
nem?

Szerintem a viszonylag nem túl távoli jövõben várható, hogy az egyes kromoszómáknak (nem csak az X-nek és az Y-nak) felderítik az elõforduló fõbb verzióit, amelyeket megtisztítva a hibáiktól (génmanipulációkkal), majd megfelelõen összeválogatva olyan kromoszómakészletû utód is alkotható lesz (egyfajta klónozással), aki végre képes lesz kihozni a maximumot az Ember jelenlegi konstrukciójából (:-)...

Mi lesz, ha ez a terroristák kezébe kerül?
Bocsánat, ez ide nem passzol...
Inkább az orvostudományra kellene a pénzt költeni, nem pedig az ilyesmikre!
Hopp, ez mellé ment, ez pont orvostudomány...
Végül is, mi hasznom származik nekem ebbõl a kutatásból?

<#mf2>

"...a nök ijenekt eggyáltalán nem csinálnak..."
Tény, megteszik helyettük a fárfiak (ld. Trójai háború) <#ravasz1>

Így igaz!

"Az X kromoszómák e véletlenszerûsége felelõs a teknõctarka macskák jellegzetes színéért. A teknõctarka macskák - melyek mindig nõstények - egyik X kromoszómájának egy génje egy színt, míg a másik X kromoszóma egy másik génje egy másik színt kontrollál, ez az összevisszaság jelenik meg a szóban forgó állatok bundáján." - az állatvilágban mindig a hímnemû egyedek a díszesebbek (szebbek), nem pedig a nõstények... akkor hogy is van ez?

Néha az ellenkezõjét lehet kiolvasni a fordításból, mint kellene.

Vegyük pl. ezt a részt:
"Ez annyit jelent, hogy a nõk több mint ezerrel több génnel rendelkeznek a férfiaknál, ami azonban kompenzálódik azáltal, hogy a nõi test minden egyes sejtben teljesen véletlenszerûen kikapcsol egy X kromoszómát, ezáltal kiegyenlítõdik a fehérje termelés a két nem között."
Ez így hülyeség. Ugyanis attól, hogy a nõknek sejtenként 2 db X kromoszómájuk van (kromoszómánként 1098 génnel), még nem lesz "több mint ezerrel több" (fajta) génjük, hiszen ezen gének többnyire azonosak! Érdemi többlet csak az eltérõ géneknél van, és leginkább akkor, ha az egyik X kromoszóma valamelyik génje hibás, mert ez nõknél még nem eredményez betegséget, ha ugyanakkor a másik X kromoszómán ép az a gén.
Ami az egyik X kromoszóma "kikapcsolását" illeti, egyszerûen arról van szó, hogy a kromoszómák és a gének között is érvényesül egy bizonyos versengés (általános az élõvilágban), ami részben véletlenszerû.
Tehát a nõk a 2 db X kromoszómájuk révén nem bírnak számottevõen több X kromoszómában hordozott génnel, ahogyan attól sem tudunk dupla annyit, ha ugyanannak a könyvnek 2 külön kiadását is beszerezzük. (Csak védettebbek leszünk bizonyos sajtóhibákkal szemben.)

Ezzel szemben a férfiaknak valóban vannak olyan génjeik, amelyekkel a nõk nem rendelkeznek, mégpedig azok, amelyek az Y kromoszómában vannak jelen (78).


Még durvább a következõ rész:
"Mivel a férfiak csak egy X kromoszómával rendelkeznek, ezért ebben az egy kromoszómában több genetikai betegség fordulhat elõ, mint az összes többiben."
Fordítva! A tisztázáshoz észbe kell vennünk, hogy az X kromoszóma hibája és a megnyilvánult betegség az 2 különbözõ dolog! És mert szemben a testi kromoszómákkal (amelyekbõl mindenkinek 2 van, vagyis mindig akad tartalék is) férfiaknál az X egyedüli (általában), egy esetleges génhiba egybõl komoly betegségre vezethet (a férfi meg idõ elõtt kiszelektálódhat), ezért az X kromoszómában átlagosan KEVESEBB a génhiba, mint a testi kromoszómáknál, hiszen ott nem nagyon számít, itt meg gyorsan kiszelektálódik.

Az, hogy az X kromoszóma mutációi a férfiaknál ilyen könnyen megmutatkoznak, gyorsabb evolúcióra is vezet. Mondhatni, a férfiak állnak az X kromoszóma evolúciójának hátterében. (Egyébként nyilvánvalóan az Y kromoszómáénak is.)

Visszafelé következtetve pedig a következõt mondhatjuk:
Ha egyszer az X (és az Y) kromoszóma evolúciója a leggyorsabb, akkor elsõsorban ezekben kell keresni az embernek az emberszabású majomféléktõl való különbségeit. És tényleg, az X kromoszóma határozottan jobban befolyásolja az értelmi képességet, mint a benne lévõ gének száma alapján volna várható (az Y kromoszómáról már nem is szólva (:-)...)

"A teknõctarka macska színének genetikai oka van" - persze, mivel minden szõrszínnek/hajszínnek genetikai oka van...

Van olyan betû is, hogy LY...

...néha úgy érzem túl sok nõ bújt férfi testbe

ti olyan okosak vagytok gondolom még azt is meg tudjátok cáfolni, hogy télen esik a hó

ez egy förtelmes általánosítás, aminek semmi alapja nincs

AAAAAA, alig latok a faradsagtol, nezem sg fooldalon a cikk cimet es mit olvasok? "Grafikailag valtozatosabbak a nok".
Eleg kocka vagyok, mit gondoltok? <#vigyor> <#idiota>

Mondjuk az egy elég érdekes kérdés, hogy ha egy tudós csoport arra a következtetésre jutna, hogy mondjuk a nõk intelligenciája genetikai alapon alacsonyabb, akkor azt elhinnék e maguknak, ha igen nyilvánosságra hoznák-e, és ha ezt is igen akkor vajon jól tennék-e mindezt. Ugyan ez a kérdés áll egyéb rasszokkal kapcsolatos jellemzõkre is.

Ez egyénenként változó, nem szabadna általánosítani.

Az hogy a férfiak vannak mindkét végletnél,az még egyáltalán nem jelenti azt,hogy átlagosan ugyanolyan okosak mint a nõk.Az inteligencia eloszlásának várható értéke egyáltalán nem biztos ,hogy a két véglet közözött van félúton.Gondolom normál eloszlást feltételeznek.Ugyanakkor tekintve,hogy én lépten nyomon kreténekbe botlok,ugyanakkor zsenikbõl nagyon kevésrõl hallani,(ezért is számítanak unikumnak)ezért kezdek aggódni,hogy nem biztos hogy a helyzet ilyen fényes lenne <#whatever>

a feminizmus új jelszava:
Y kromoszómát minden nõnek!

amugymeg ott azon a nénis képen láccik hogy ablakon keresztül csinálták...
ez azt jelenti hog ojan nehéz okos nöt találni, hogy paparazzizni kell<#conf>

de azért vegyük figyelembe hogy:
ugye vannak hüje férfiak és géniuszok és ezek kiegyenlitik egymást....
és igazad is van, mert mig a géniuszok segitik a világot, fejlesztenek stb. közben nincs nagyon sok néni a világgéniuszok között (nyilacska jobbramutatva) ezért nem nagyon segitik a fejlödést
viszont a nök melett szoljon, hogy mig sok repedt pöcs nagyhatalmi tönkreteszi az országát, háboruzik, tömeggyilkos stb. adog a nök ijenekt eggyáltalán nem csinálnak...
szoval fiuk tesék megbecsülni a nöket, mert azért rájuk is szükség van a rendes világ kialakulásához...
lányok ti meg fogadjátok el hogy bár a férfiak titeket nem nagyon dicsérnek értelmileg, mégha teljesen baromságokat hoznak fel, nekik van igazuk...

dejó akko osvatyok !!!!!!444
<#eljen><#eljen><#eljen><#eljen><#eljen>

ezek a tudósok mikre rá nem jönnek...
soha nem hittem volna, hogy a férfiak okosabb lehetnek a nõknél

nocsak

És ha elolvassa egy buta férfi, akkor elkezdi verni a mellét? <#vigyor2>

amit irtal, annak pont semmi koze a cikkhez :)

nemcsak az okosok, a hülyék között is több a férfi, igy átlagban egyenlõ

te szereny vagy, nem zseni :)

Én bevallom férfiasan :)), hogy életem során még egyetlen géniusz nõvel sem találkoztam. De géniusz férfit ismerek. (pl. jómagam) :))

Ez azt jelenti, hogy több a mutáns is???

Hát a csajok tényleg elõbb érnek... Francba:D

(ez vicc volt)

"Szalacsi Vs Einstein"

Szerintem Szalacsi nyerne egy ásóval :)

Na, ezt elolvassa egy szõke nõ, és mint régesrég, megin perelgetni kezd...csak most nem a viccek miatt, hanem azért, mert az õ (elnézést a kifejezésért) fajtájából kevesebb a nagy gondolkodó...

"mégis több férfi található az értelem mindkét végletén." - Szalacsi Vs Einstein

"Bár a férfiak és a nõk átlag intelligenciaszintje egyenlõ"

Ez nemileg meglepett. Az igencsak sejtheto volt, hogy az emberiseg legokosabbjai kozott tobbsegben vannak a ferfiak, de ez meglepo.

Új kifejezést tanultam ma. "teknõctarka macska" O_o

Felsõ képfelirat: "Látványos a méretkülönbség
az X és az X kromoszóma között"

Ezt meg hogy érti? X és X?

"Bár a férfiak és a nõk átlag intelligenciaszintje egyenlõ, mégis több férfi található az értelem mindkét végletén"
<#eplus2> Ez kurvajó. Mindkét végletén. Szalacsi and fajtája rúl.

Tényleg tök jo cikk.<#eljen>

Jó kis cikk.<#eljen>
Azt eddig is tudtuk, hogy a nõk színesebb gondolkodásúak, kreatívabbak.