SG.hu·

Genetikailag változatosabbak a nők

Az X kromoszóma elemzése szerint a nők genetikailag jóval változatosabbak, mint a férfiak, legalábbis erre a következtetésre jutott az a népes tudóscsoport, mely a Nature magazinban közzétette a DNS köteg részletes profilját.


Látványos a méretkülönbség
az X és az Y kromoszóma között
A kutatás szerint a nőstény emlősök - akik az X kromoszóma két példányával rendelkeznek - több gént mozgatnak meg, mint az egy X és egy Y kromoszómával rendelkező hímek. Mitöbb a nők a dupla adag X kromoszóma miatt számos betegséggel szemben ellenállóbbnak is bizonyulnak. "Az X kromoszóma az emberi génszerkezet legjelentősebb tagja, mind biológiai értelemben, mind a betegségekkel kapcsolatosan" - mondta Mark Ross, a brit Wellcome tröszt Sanger Intézetének munkatársa, a projekt vezetője.

Az X kromoszóma egyike az emberi sejtekben található jól kivehető kromoszómáknak. 1098 génjével jóval nagyobb, mint a viszonylag apró Y, ami mindössze 78-at tartalmaz. Ez annyit jelent, hogy a nők több mint ezerrel több génnel rendelkeznek a férfiaknál, ami azonban kompenzálódik azáltal, hogy a női test minden egyes sejtben teljesen véletlenszerűen kikapcsol egy X kromoszómát, ezáltal kiegyenlítődik a fehérje termelés a két nem között.

Az X kromoszómák e véletlenszerűsége felelős a teknőctarka macskák jellegzetes színéért. A teknőctarka macskák - melyek mindig nőstények - egyik X kromoszómájának egy génje egy színt, míg a másik X kromoszóma egy másik génje egy másik színt kontrollál, ez az összevisszaság jelenik meg a szóban forgó állatok bundáján. Nemrégiben azonban a kutatók felfedezték, hogy a "csendes" X kromoszóma nem is annyira csendes, egyes gének elkerülik a hatástalanítást, azaz a szebbik nem több gént mozgósít, mint férfi társai.


A teknőctarka macska színének genetikai oka van

"Kiderült, hogy összességében a gének 15%-a elkerüli a hatástalanítást, melyek meghatározók lehetnek a férfi és a nő közötti különbségek megmagyarázásában" - mondta Robin Lovell-Badge, a brit Nemzeti Orvosi Kutató Intézet tudósa. "Ezen felül további 10% időnként inaktív, időnként pedig nem, ami egy genetikailag változatosabb szerkezetet nyújt a nőknek." Az X kromoszóma képes egészségünk megvédésére vagy megrongálására is, attól függően, hogy melyik nemhez tartozunk. Bár pontosan senki sem tudja miért zsugorodott össze az Y kromoszóma olyanná amilyen, sorvadása az X kromoszómának köszönhetően nem vált katasztrofálissá.

Bizonyos értelemben nem sokat számít az, hogy a férfiak Y kromoszómáiknak köszönhetően kevesebb génnel rendelkeznek, mivel X kromoszómájuk kiegyenlíti a hiányt, viszont sebezhetőbbé válnak az X-ben rejtőző problémákkal szemben. "Az X kromoszóma betegségei általában a férfiakon ütköznek ki, mivel ők nem rendelkeznek második kromoszómájukban a gén egy pótmásolatával" - magyarázta dr. Ross. "Eddig több mint 300 kóros állapot kapcsolható az X kromoszómához."


A nőknél ezért kevesebb az igazi géniusz
Rengeteg makacs betegség és rendellenesség lakozik az emberi X kromoszómában, többek közt a vérzékenység, az autizmus, az izomsorvadás és a szellemi fejlődés lassúsága. Viszont mivel a nők rendelkeznek egy másik, általában egészséges X kromoszóma másolattal, így ők többnyire teljes védelmet élveznek e rendellenességek totális hatásai ellen, míg a férfiak - akiknek nincs mire hagyatkozniuk - kénytelenek teljesen elszenvedni hibás génjeik hatását. "Mivel a férfiak csak egy X kromoszómával rendelkeznek, ezért ebben az egy kromoszómában több genetikai betegség fordulhat elő, mint az összes többiben" - mondta Dr. Ian Jackson, az emberi genetika szakértője. "Ennek egyik következménye, hogy a fiúknál nagyobb az esély a mentális fejlődés lassúságára, mint a lányoknál."

A férfiaknak azonban nem kell szégyenkezniük genetikai jussuk miatt. A New Scientist beszámolója szerint bár a férfiaknál nagyobb az esély a mentális fejlődés lassúságára, ugyanakkor nagyobb a valószínűsége a rendkívüli szellemi képességek birtoklásának is, azaz több igazi géniusz kerül ki soraikból. Bár a férfiak és a nők átlag intelligenciaszintje egyenlő, mégis több férfi található az értelem mindkét végletén. Ez annak köszönhető, hogy amennyiben egy férfi X kromoszómájában nagyon jó intelligencia-génekkel rendelkezik, akkor azt nem tompítják el a másik X kromoszóma jóval átlagosabb génjei.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Bela102007. 10. 12.. 22:38||#43
Nekem ugyanilyen macskám van mint ez a képen ;) :D
© Sub2005. 04. 14.. 18:47||#42
"Végül is, mi hasznom származik nekem ebbõl a kutatásból?"
Mielõtt újra feltennéd ezt a kérdést kezdj el GONGOLKODNI!
© DcsabaS2005. 03. 23.. 19:40||#41
Ha belegondolsz, egyszerûen elkerülhetetlen, hogy kísérletezzünk emberekkel. Hiszen ha úgymond nem kísérletezünk (kontrollált körülmények között), akkor majd az alkalmazott gyógyászati módszereink fognak kísérletezni velünk - csak éppen ROSSZ kísérletként, mert a körülmények nem lesznek eléggé ismertek.

Változatosság:
Ugyan bizony miért csökkenne a változatosság attól, hogy átstrukturált genetikai állományú emberek _is_ versenybe szállnak?

Vírusok:
Ezek leginkább amiatt terjednek gyorsan, mert az emberek sülve-fõve együtt vannak, és keresztbe-kasul utazzák a világot. De ennek nem feltétlenül kell majd így lennie a jövõben.
© Cat2005. 03. 23.. 17:30||#40
igen, csak éppen itt emberek életérõl van szó, és azzal kisérleteznél
jo e, ha csökken a változatosság? egy uj virus akkor nem pármillió embert öl meg maximum, mint manapság, hanem simán végigtarolja a Földet
© DcsabaS2005. 03. 23.. 16:15||#39
"Azt hittem még nagy gond a retrovírussal bevitt génálománynál, hogy tömegesen sikerüljön és még a paciens is túlélje :)"
Ez csak technológiai kérdés, az ilyenek megoldása csupán idõ kérdése.

"Ez már egy kinyomozott ilyen összefüggés volt, de hány van amirõl nem tudunk?"
Nyilván nagyon sok. De ha nem kísérletezünk, akkor nem fog több kiderülni.

Az, hogy bármely módszernek vannak hátrányai is, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy akkor ne csináljunk semmit, mert ez nem azt nem jelenti, hogy a hátrányok ugyanolyan nagyok, mint az elõnyök, sem pedig azt, hogy nem lehet kikerülni, vagy esetleg éppen hasznunkra fordítani azokat. (Ahogyan a példád szerint a természet is teszi.)

A lényeg az, hogy bizonyos következményeket tisztán elméletileg NEM LEHET elõre kispekulálni (amint a görög filozófusok hitték), hanem szükség van a kísérletezésre (ellenõrzött körülmények közötti, célirányos tapasztalatszerzésre) is, amint az a modern természettudományok eddigi sikereibõl látszik is.
© Inquisitor2005. 03. 23.. 13:33||#38
Azt hittem még nagy gond a retrovírussal bevitt génálománynál, hogy tömegesen sikerüljön és még a paciens is túlélje :)

Másrészt erõs viták vannak az ügyben, egyszer valaki felhozta példának, hogy ha a lisztérzékenység énjét kiszeded, akkor ugyanazon génrészlet által kapott más betegség elleni védetségnek is lõttek. Ez már egy kinyomozott ilyen összefüggés volt, de hány van amirõl nem tudunk?

Ahogy a mûszaki tanárom mondta, ha egy új megoldásnál megkérdezed, hogy "És mik a hátrányai", akkor ha "Nincs" választ kapod, akkor az illetõ hülye vagy hazudik ...
© DcsabaS2005. 03. 23.. 09:09||#37
Akár. Éppenséggel tervek vannak arra is, hogy ha egy adott embernél megállapítják, hogy mely génjei hibásak, akkor azon géneknek jó verzióit összegyûjtsék egy plusz kromoszómába, amelyet aztán bejuttatnak a megfelelõ sejtjeibe. E tömeges bejuttatás történhet vírus mechanizmussal, vagy úgy, hogy a plusz kromoszóma mindjárt egy pár legyen, és a sejtek normális osztódásakor szintén osztódjon (fõleg õssejteknél). De egyébként nem kell plusz kromoszóma, a már meglévõkbe is beleépíthetünk géneket. Akár növényieket is. (A tengerparti napsütésben fotoszintetizáló zöld emberkék (:-)...)
Természetesen ezek a technikák nem biztosítják, hogy az illetõ utódai ne örököljék a génhibákat, hiszen az ivarsejtekhez nem nyúltunk. Ugyanakkor e módszerek nagy elõnye, hogy a genetikai hibákkal megszületett embereken, akár felnõtteken is hatásos lehet.

A #34-es üzenetemben vázolt módszer az utódaink szempontjából forradalmibb. Ez ugyanis arról szól, hogy csináljunk olyan kromoszómakészleteket, amelyek külön-külön a legjobb kromoszómákat tartalmazzák az emberiség készletébõl, és még azokat is javítsuk ki, ha akad bennük hiba, majd az ilyen kromoszómakészletbõl állítsunk elõ zigótát, vagy õs ivarsejteket. Egy ilyen génállományú ember aztán elmondhatná, hogy neki pl. 46+1 db vér szerinti szülõje van (a +1 a citoplazmában lévõ mitokondriális DNS miatt).
© SirLord2005. 03. 22.. 21:01||#36
és megszóületik az xy kromoszoma?
© SirLord2005. 03. 22.. 21:01||#35
aha, csak a trojai heléné egy mitosz, a kibaszott Hitlerapó pedig a valóság...
nem?
© DcsabaS2005. 03. 22.. 15:49||#34
Szerintem a viszonylag nem túl távoli jövõben várható, hogy az egyes kromoszómáknak (nem csak az X-nek és az Y-nak) felderítik az elõforduló fõbb verzióit, amelyeket megtisztítva a hibáiktól (génmanipulációkkal), majd megfelelõen összeválogatva olyan kromoszómakészletû utód is alkotható lesz (egyfajta klónozással), aki végre képes lesz kihozni a maximumot az Ember jelenlegi konstrukciójából (:-)...