A szupergazdagok és a vagyonmegosztás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#59
Ja az elõzõt neked küldtem...
#58
Ha az így gondolkodók nem lépnek akkor persze hogy semmi nem változik.Amúgy mindennek van kifutási ideje.A tõke pedig szeret a hatalom közelébem tartózkodni,tehát,ha valami változás elindul akkor a tõke(esetleg maguk a tõkések is) elkezdenek átvándorolni a megjelenõ új hatalom közelébe növekedésével egyenes arányban minden erõszak nélkül,a "hogyan lehetnénk még gazdagabbak?" ösztöntõl hajtva, + egy új struktúra maga is kitermelné saját elitjét,de felépítésénél fogva igazságosabb lehetne a mainál.
#57
Csak az a nagy büdös helyzet ,hogy ilyen dolgokon jár az agyam és nap mint nap a ezekkel szembesülök holott ki vagyok én, hogy ezeken rágodjak és ezekkel a dolgokkal foglalkozzak és idegesítsem magam, de nem megy ki a fejembõl olyan mint egy szálka az újjamban vagy mint egy seb a szájpadlásodon nem birod megállni,hogy ne piszkáld.Fel kéne keresnem orvosomat vagy gyógyszerészem vagy egy pszihiátert?<#banplz>
Fight Club
#56
Zolvastam. Részlegesen fedi a valóságot. Szerintem.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#55
http://www.artagora.hu/index.php?work_id=1553
Fight Club
#54
Ha valakinek van tõkéje, annak sok esetben nem éri meg változtatni ezen. Mint itt mo.-n. Aszálykárra adnak vmi kis zsebpénzt a gazdáknak, de pl. felénk megtiltották az emberkéknek hogy locsoljanak a 'belvízelvezetõ csatornából' szárazság idején. Pedig minden feltétel adott a dolghoz, csak hát az állam álltal pénzelt hatóságnak nem áll érdekében ez engedélyezés. Tehát aki teheti, az kutat fúr, és onnan öntöz. Feltéve ha kap rá engedélyt, mert ami a föld alatt van az az államé.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#53
Én nem így látom... kinek kellenek a reklámok?Kinek kellenek a valóság showk?Kinek kell az sok gagyiság ami terjed?Tesz ellenne valaki valamit is érdemben?
Változik valami? Nem.... Miért is? Szeretném tudni, de ezek a dolgok kellennek, szükség van rájuk mert ez ütközik ki minden statisztikában...Akkor a többség dönt alapon tegyék az én agyamat is prés alá, álljak be a sorba... és erre vonatkozóan ezt olvassátok el....
Akinek nem inge ne vegye magára...
http://www.artagora.hu/index.php?work_id=1553
Változik valami? Nem.... Miért is? Szeretném tudni, de ezek a dolgok kellennek, szükség van rájuk mert ez ütközik ki minden statisztikában...Akkor a többség dönt alapon tegyék az én agyamat is prés alá, álljak be a sorba... és erre vonatkozóan ezt olvassátok el....
Akinek nem inge ne vegye magára...
http://www.artagora.hu/index.php?work_id=1553
Fight Club
#52
Hát ezárt nem fog változni semmi...
állatfajok hallnak ki emberek halnak éhen vagy lesznek hajléktalanok de mi ezekkel nem törödünk vagy aki vagy akik igen azoknak meg nincs lehetõségük, tõkéjük ahoz, hogy ezeket a dolgokat kézben tartsa vagy jó útra terelje..<#fejvakaras>
állatfajok hallnak ki emberek halnak éhen vagy lesznek hajléktalanok de mi ezekkel nem törödünk vagy aki vagy akik igen azoknak meg nincs lehetõségük, tõkéjük ahoz, hogy ezeket a dolgokat kézben tartsa vagy jó útra terelje..<#fejvakaras>
Fight Club
#51
Már manapság sem tudja az a "sok ember" kézben tartani a folyamatokat,a vergõdés mármár szánalmas,egyre másra vesztik el az irányítást a dolgok,emberek fölött akik már mind többször hallatják hangjukat.Változás azért nincs,mert eddig ezen növekvõ tömegek valami ELLEN küzdöttek/küzdenek és nem valami-ÉRT,lévén hiány van elfogadott alternatívákból.Ha ilyen megjelenne az kihasználva a kommunikáció mai,egyetlen ezelõtti elgondolás/"eszme" számára sem adott lehetõségeit,oly gyorsan és ellenõrízhetetlenül terjedhetne az arra fogékonyak között,hogy a "hatalom birtokosainak" feleszmélni sem lenne idejük......<#wow3>
#50
A decentralizációval kapcsolatban csak az a kérdésem lenne hogy ki is segít többet bizonyos katasztrófáknál? A helyi hatalom, a nagyhatalmak vagy a civil szervezetek?
A helyi hatalom sokszor döntésképtelen és/vagy tesz az egészre, mert nem éri meg számára foglalkozni a dologgal és/vagy nincs elég pénz a segítségnyújtásra.
A nagyhatalmak ígérnek fût-fát, de sokszor csak egy nyamvadt kórót küldenek. Legalább lássa mindenki hogy az akarat megvolt... Nincs a segítségnyújtásban gazdasági haszon, minek akkor az egész?
Sokszor egyszerû civil szervezetek 'saját' pénzen,stb utaznak a helyszínre hogy a mentésnél, helyreállításnál,stb segédkezzenek. Szerintem.
A helyi hatalom sokszor döntésképtelen és/vagy tesz az egészre, mert nem éri meg számára foglalkozni a dologgal és/vagy nincs elég pénz a segítségnyújtásra.
A nagyhatalmak ígérnek fût-fát, de sokszor csak egy nyamvadt kórót küldenek. Legalább lássa mindenki hogy az akarat megvolt... Nincs a segítségnyújtásban gazdasági haszon, minek akkor az egész?
Sokszor egyszerû civil szervezetek 'saját' pénzen,stb utaznak a helyszínre hogy a mentésnél, helyreállításnál,stb segédkezzenek. Szerintem.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#49
Bocsi....<#zavart1>
#48
Nem hinném, hogy összeomlik mert sok embernek ez nem érdeke akinek meg érdeke nem tudja majd érvényesíteni...<#zavart2>
Fight Club
#47
Egg: nemsokára összeomlik a jenlegi rendszer. A kérdés csupán az, mi lesz utána?
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
#46
Egyensúlyt a népnek<#nezze>
Fight Club
#45
Igen, úgy rémlik közgazdász lennék, mert eléggé lesajnáltak mint matematikust 😊
Még megpróbálom erre-arra felhívni az emberek figyelmét, de vagy az értetlenség, vagy a megfásultság falába ütközök. De. Mindig örülök annak ha kapok visszajelzéseket, ilyenkor úgy hiszem, hogy stimuláltam valamennyire az emberek agysejtjeit. A jövõ a tiétek Kryon, a gondolkodó embereké.
Még megpróbálom erre-arra felhívni az emberek figyelmét, de vagy az értetlenség, vagy a megfásultság falába ütközök. De. Mindig örülök annak ha kapok visszajelzéseket, ilyenkor úgy hiszem, hogy stimuláltam valamennyire az emberek agysejtjeit. A jövõ a tiétek Kryon, a gondolkodó embereké.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
#44
Szerintem meg a szueprgazdagoknak kéne pénzt adniuk a szegényeknek. Nem ez lenne a lokigus?<#ejnye1>
Fight Club
#43
A matematikában az a jó,hogy önmagát bizonyítja ugyanakkor éppe ezért nem tekinthetõ önálló természettudománynak.A többi tudományág használja a matematkát,mert eddig hatásos ezköznek bizonyult,de nem minden írja le belõle a valóságot,ezért csah a "hasznos" részek használatosak.Az sem kizárt,hogy egyszer odáig jut a tudomány,hogy valaminek a leírásához a matematika kevés lesz,de itt mág nem tartunk... <#vigyor2>
#42
Jól látod a dolgokat,bár némely példa nem telitalálat.A jövõ a decentralizáció (EZ NEM=ANARCHIA),a mai társadalmi,politikai,gazdasági rendszer hibái is nagyobbrészt centralizált mivoltukból fakad.Az alternatíva valóban a "csoportokra szakadt társadalom" ,nem a teljesen független egyének,mely az anarchia alapköve.Legközelebb ehhez manapság az un. prout áll,mely a kisebb közösségek helyi önellátására és kormányzására alapul.Ez elég új dolog de néhol már próbálkoznak vele.Hiba ebben,hogy sok elõfeltételt igényel ezért rugalmatlan,másrészt helyhezkötött,ezért sztem. nem ez lesz a jövõ,csak egy érdekes kezdeményezés.A "jövõ társadalmára" inkább illik az információs társ. fejlõdésérõl szóló jóslat.Ebben a csoportokat a modern kommunikációs hálózatok használata jellemzi így nem elõfeltétel a lakóhely közelsége +rendkívül rugalmasak,alkalmazkodóképesek.Ilyen még nincs,de a lehetõség adott rá,néhány hallgatótársammal dolgozunk egy komplett konstrukción,mely már ilyen,ha valakit érdekel majd írok még róla,ha valakit méginkább érdekel adok valami elérhetõséget is...(Amúgy Laci73,ha esetleg közgazdász vagy a korábbi hozzászólásomért tõled külön ÉN kérek elnézést!..)<#wave>
#41
az anarchizus ugyan olyan szép eszme mint a kommunizmus, csak lehetetlen megvalósítani
Minnél több időt töltök emberek között , annál jobban szeretem a kutyámat.
#40
Megelõztek! A 37-re ment természetesen. Sorszám, nem perc 😊
#39
Tegyél a füledbe füldugot és máris egy anarchikus társadalomban érezheted magad, itt a zinterneten. Renitensekért a zombis cikket kell elolvasni.
#38
Akik önszántukból nem akarnak dolgozni azok éhenhalnak. Tehát dolgozni fognak 😊 A kis közösség pedig nem alkalmas manipulációkra: egyrészt egy olyan környezetben ahol mindenki ismer mindenkit elég nehéz kavarni: de ha (másrészt) sikerül is valamiféle elõnyhöz jutni, az nem lesz jelentõs elõny.
A példákra visszatérve: sajnos rövidéletû és kudarcba fulladt példákat tudunk csak felhozni. Ha a közösségben nincs összefogás, akkor életképtelenné válik: az emberiséget ez fogja (az összefogás hiánya) eltüntetni mindörökre. Sajnos ennek az esélye majdnem bizos. Talán a tudománynak van még sansza, vagy egy messiási csodának.
A példákra visszatérve: sajnos rövidéletû és kudarcba fulladt példákat tudunk csak felhozni. Ha a közösségben nincs összefogás, akkor életképtelenné válik: az emberiséget ez fogja (az összefogás hiánya) eltüntetni mindörökre. Sajnos ennek az esélye majdnem bizos. Talán a tudománynak van még sansza, vagy egy messiási csodának.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#37
Próbálom kigondolni, hogy is mûködne egy "Anarchikus" társadalom. Tehát ahol nincs hatalom, és mindenki egyenlõ, senki sem uralkodik a másikon (elvileg ez az anarchia jellemzõ leírása).
Viszont mi van a "renitensekkel"? Akik nem akarnak dolgozni? Vagy el akarják venni a másiktól (bármit)? Õket ki bünteti meg? Milyen jogon?
És mi történik akkor, ha valakik fogják magukat, és erõvel próbálnak uralkodni a többi emberen (a hatalomvágy elvégre is ott lappang mindenkiben)? Egyénenként nem lehet velük szembeszálni, tehát csoportoba kell tömörülni, de hogy harcolhatnának alá-fölérendeltség nélkül hatékonyan, ki mondja meg, merre menjen a csapat? Vagy minden bokornál népszavazást tartanak? Ha meglátnak egy ellenséges csapatot, akkor elõször leülnek tanakodni, hogy mit is csináljanak?
Szóval az anarchia egy szép szó, de nem takar mûködõképes állapotot...
Viszont mi van a "renitensekkel"? Akik nem akarnak dolgozni? Vagy el akarják venni a másiktól (bármit)? Õket ki bünteti meg? Milyen jogon?
És mi történik akkor, ha valakik fogják magukat, és erõvel próbálnak uralkodni a többi emberen (a hatalomvágy elvégre is ott lappang mindenkiben)? Egyénenként nem lehet velük szembeszálni, tehát csoportoba kell tömörülni, de hogy harcolhatnának alá-fölérendeltség nélkül hatékonyan, ki mondja meg, merre menjen a csapat? Vagy minden bokornál népszavazást tartanak? Ha meglátnak egy ellenséges csapatot, akkor elõször leülnek tanakodni, hogy mit is csináljanak?
Szóval az anarchia egy szép szó, de nem takar mûködõképes állapotot...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#36
Megbocsáss, de a Görög városállamok vagy az eredeti Amerika (melyik, az elsõ telepesekre gondolsz? 1600-as évek vége, 1700-as évek legeleje?) nem éppen anarchikus berendezkedésû volt, éppen ellenkezõleg. Athén esetén ugye demokrácia és polgáriasodás volt a vezetõ, és mint egy kereskedelemre épülõ társadalomban, jelen voltak a hierarchia is. Spárta királyság volt, szigorú és meglehetõsen brutális szabályokkal terhelve, tehát megint rossz példa. Azt se feledjük, hogy a Görög városállamok folyamatosan torzsalkodtak egymással, végülis ezért (is) buktak el.
Az Amerikai telepesek helyzete megint más, gyakorlatilag szintén tekinthetõ bizonyos szintû gazdasági indokú "megszállásnak", ahol egy ideig azért volt idilli a helyzet, mert a telepesek legnagyobb gondja a saját megélhetésük biztosítása volt, de mindez lassan megváltozott a gyarmati birodalom kiépülésével (a hatalom ott is jelen volt, mégha más formában is!).
Az Amerikai telepesek helyzete megint más, gyakorlatilag szintén tekinthetõ bizonyos szintû gazdasági indokú "megszállásnak", ahol egy ideig azért volt idilli a helyzet, mert a telepesek legnagyobb gondja a saját megélhetésük biztosítása volt, de mindez lassan megváltozott a gyarmati birodalom kiépülésével (a hatalom ott is jelen volt, mégha más formában is!).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#35
"Egyetelen valódi tudomány létezik: a matematika....A matematika lehetõvé teszi ezen ismeretek alapján a modellezést: meglepõen pontos becslését és elõrejelzését bármilyen dolognak."
Ha így van, akkor miért meglepõ a "pontos" ? Szerintem abból, hogy a legtöbb tudomány a formális gondolkodásmódot használja még nem következik az, hogy a matematika igaz.
Ha így van, akkor miért meglepõ a "pontos" ? Szerintem abból, hogy a legtöbb tudomány a formális gondolkodásmódot használja még nem következik az, hogy a matematika igaz.
#34
nah már gépelni se tudok annyira lefáradtam: matematikáról van szó természetesen és nem matematkia meg stb😊
#33
A matematkiának van egy olyan része amit káoszelméletnek hívnak, és amit pl. természeti jelenségek leírására használnak. De szinte lehetetlen teljes mértékben leírni matekatikailag pl. az idõjárást mert az teljesen kaotikus, hirtelen megváltozhat stb. Szerintem😊 így van ez valahogy a gazdagodás szegényedés matematikailag való leírásánál is, mivel inkább hasonlít a káoszhoz mint pl. egy egyenlethez. Bonyolult dolgok ezek ám <#circling>
#32
Az anarchia nem káosz. Leginkább egy olyan, apró és független közösségekbõl álló társadalmat képzeljünk el, mint az Alaptó Atyák igazi amerikája (ami ugyan vallási alapokon nyugvó, de kezdetben igen igazságos társadalom volt, szívesen emlegetik a mai napig) vagy az ógörög városállamok. A közösségek elsõdlegesen magukkal törõdnének, a nagyobb összefogást igénylõ dolgok (pl. egészségügy, oktatási rendszer stb.) ingyenesen és kötelezõen mûködnének az öszes közösség összefogásával. A bonyolult jogrendszer és állam leépülne helyi szintekre.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
#31
Lefáradtam agyilag. Igen, Faludy Györgyrõl van szó, aki nem kicsi, és nem képzõmûvész 😊
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
#30
Én Kisfaludyval tartok: egy interjúban arra kérték mondjon valami szépet a társadalomról. Erre az öreg kujon azt felelte: sajnos én anarchista vagyok.
Az véletlenül nem Faludy György volt? 😉
Mindenestre kiváncsi lennék, milyen élete lenne Faludy-nak egy anarchikus világban. Nem hinném, hogy az annyira tetszene neki, mert az anarchia (ahogy sonicXX is írta) az erõszakról szól, arról, ami elõl õ már kétszer is menekült...
Az véletlenül nem Faludy György volt? 😉
Mindenestre kiváncsi lennék, milyen élete lenne Faludy-nak egy anarchikus világban. Nem hinném, hogy az annyira tetszene neki, mert az anarchia (ahogy sonicXX is írta) az erõszakról szól, arról, ami elõl õ már kétszer is menekült...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#29
Sonicxx: Nem tudunk ideális társadalmat építeni, de ki kell emeljük belõle a legrosszabbat: a központi hatalmat, ami mindig a felsõ kisebbség érdekét szolgálja, maradna a közép és a szegény réteg.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
#28
Megj.: nekem sincs pénzem (jelenleg egyáltalán, amúgy meg épp hogy csak). Sosem zavart annyira, hogy másét kívántam volna meg.
#27
Szia Cifu!
Én Kisfaludyval tartok: egy interjúban arra kérték mondjon valami szépet a társadalomról. Erre az öreg kujon azt felelte: sajnos én anarchista vagyok.
Rosszul fogalmaztam a háborúk esetében. Modern háborúkra gondoltam, ami alatt a tisztán gazdasági háborúkat értem (pl. a két világháború, vagy az Irak elleni háború) India és Pakisztán jó példa a régi háborúkra.
Én Kisfaludyval tartok: egy interjúban arra kérték mondjon valami szépet a társadalomról. Erre az öreg kujon azt felelte: sajnos én anarchista vagyok.
Rosszul fogalmaztam a háborúk esetében. Modern háborúkra gondoltam, ami alatt a tisztán gazdasági háborúkat értem (pl. a két világháború, vagy az Irak elleni háború) India és Pakisztán jó példa a régi háborúkra.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
#26
Szerintem az anarchiával egyetlen baj van: nem számol az ember állati viselkedésével, a mindenáron történõ birtoklásvággyal, a gyilkolásvággyal, és ehhez még egy felelõsségektõl mentes környezetet is biztosít. A bûnözés és a tökéletes törvénytelenség melegágya. Saját meggyõzõdésem hogy csak az vágyik erre, aki önmaga képtelen érvényre jutni ebben a világban - és ezért irigy.
#25
Lokko: megint komolytalan vagy, de lényegében igen. A dollár fedezet nélküli pénz 1972 óta.
Pemga: az EU egy terjeszkedési kísérlet, háttérben szintén a világ háttérhatalma áll. Bele fogunk gebedni - ennél többet már nem is érdemes írni róla...
Pemga: az EU egy terjeszkedési kísérlet, háttérben szintén a világ háttérhatalma áll. Bele fogunk gebedni - ennél többet már nem is érdemes írni róla...
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
#24
A modern háború nem más, mint a hitelezõk eltüntetésére tett kísérlet, vagy a vagyon terjeszkedése más eszközökkel.
Azért ennyire ne sarkítsunk, lásd Pakisztán vs. India (alapvetõen területi és vallási ellentétek), vagy mondjuk El Salvador vs. Honduras (ahol az 1969-es labdarúgó világbajnokság volt a kirobbantó ok). Egyik sem felel meg a fenti kitételnek.
Az egy más kérdés, hogy a háborúk és a pénz kapcsolata igen szövevényes, és számtalan esetben a gazdasági helyzet (is) oka lehet egy háborúnak (lásd pl. a Argentínok esetén a Falkland-szigetek megszállása, hogy eltereljék a lakosság figyelmét a szörnyû gazdasági helyzetrõl).
Az emberiség jövõje a központosítás nélküli társadalom lehet kizárólag - azaz hatalom nélküli társadalom.
Azt úgy hívják jobb esetben, hogy törzsi berendezkedés, rosszabb esetben, hogy anarchia. Egyik sem túl vidám alternatíva, és mindkettõ esetén véres háborúk várhatóak (egyszerûbb mástól elvenni valamit, mint azt magunknak megtermelni - márpedig a jelenlegi esetben a gazdaság fõleg a kereskedelemre, és csak másodsorban a termelésre épül). Nem állítom, hogy a jelenlegi helyzet ideális (mert attól tényleg messze van), de még mindig sokkal elfogadhatóbb, mint egy véres káoszba sülyedõ világkép...
Azért ennyire ne sarkítsunk, lásd Pakisztán vs. India (alapvetõen területi és vallási ellentétek), vagy mondjuk El Salvador vs. Honduras (ahol az 1969-es labdarúgó világbajnokság volt a kirobbantó ok). Egyik sem felel meg a fenti kitételnek.
Az egy más kérdés, hogy a háborúk és a pénz kapcsolata igen szövevényes, és számtalan esetben a gazdasági helyzet (is) oka lehet egy háborúnak (lásd pl. a Argentínok esetén a Falkland-szigetek megszállása, hogy eltereljék a lakosság figyelmét a szörnyû gazdasági helyzetrõl).
Az emberiség jövõje a központosítás nélküli társadalom lehet kizárólag - azaz hatalom nélküli társadalom.
Azt úgy hívják jobb esetben, hogy törzsi berendezkedés, rosszabb esetben, hogy anarchia. Egyik sem túl vidám alternatíva, és mindkettõ esetén véres háborúk várhatóak (egyszerûbb mástól elvenni valamit, mint azt magunknak megtermelni - márpedig a jelenlegi esetben a gazdaság fõleg a kereskedelemre, és csak másodsorban a termelésre épül). Nem állítom, hogy a jelenlegi helyzet ideális (mert attól tényleg messze van), de még mindig sokkal elfogadhatóbb, mint egy véres káoszba sülyedõ világkép...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#23
Kicsit talán magasra szaladtunk: azok számára akik nehezen követik a leírtakat, összefognám dióhéjban a lényeget. Egyetelen valódi tudomány létezik: a matematika. Régóta ismeretes tény, hogy alapvetõen matematikai (matematikailag leírható) összefüggések és logikai rendszer szerint mûködik minden. A matematika lehetõvé teszi ezen ismeretek alapján a modellezést: meglepõen pontos becslését és elõrejelzését bármilyen dolognak.
Az itt (cikkben) leírtak csak kiragadások egy jóval bonyolultabb egészbõl: megpróbálják igazolni a világgazdaság jelenlegi helyzetét, úgy beállítva a túlzó vagyoni különbségeket, mintha azok természetesek lennének. Ilyen mértékben semmikép. Én ismerem bizonyos kutatások eredményeit: azon kutatásokét, amelyek a háborúk és a gazdaság kapcsolatait kutatták. Egyértelmûen megállapítható hogy a háborúk a vagyont felhalmozó rétegek, és az általuk generált kezelhetetlen hiány (adósság) következményei. A modern háború nem más, mint a hitelezõk eltüntetésére tett kísérlet, vagy a vagyon terjeszkedése más eszközökkel. Világunk menthetetlen. A jelenleg uralkodó pénzügyi elit megpróbálja ugyan a lehetetlent: világkormányzat alatt egyesíteni Földünk népeit, de el fognak bukni. Az emberiség jövõje a központosítás nélküli társadalom lehet kizárólag - azaz hatalom nélküli társadalom.
Az itt (cikkben) leírtak csak kiragadások egy jóval bonyolultabb egészbõl: megpróbálják igazolni a világgazdaság jelenlegi helyzetét, úgy beállítva a túlzó vagyoni különbségeket, mintha azok természetesek lennének. Ilyen mértékben semmikép. Én ismerem bizonyos kutatások eredményeit: azon kutatásokét, amelyek a háborúk és a gazdaság kapcsolatait kutatták. Egyértelmûen megállapítható hogy a háborúk a vagyont felhalmozó rétegek, és az általuk generált kezelhetetlen hiány (adósság) következményei. A modern háború nem más, mint a hitelezõk eltüntetésére tett kísérlet, vagy a vagyon terjeszkedése más eszközökkel. Világunk menthetetlen. A jelenleg uralkodó pénzügyi elit megpróbálja ugyan a lehetetlent: világkormányzat alatt egyesíteni Földünk népeit, de el fognak bukni. Az emberiség jövõje a központosítás nélküli társadalom lehet kizárólag - azaz hatalom nélküli társadalom.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
#22
Az más kérdés, hogy _senki_ nem tudja, kinek a kezében van az usa gazdasága (a Forbes az egy dolog, benne azok az emberek, akik a rivaldafényben vannak, nyilvánosság elõtt). Van aki szerint arabok, de ezt senki nem tudja...
Az biztos, hogy US rendelkezik akkora tõkével, hogy egy országot pillanatok alatt csõdbe vigyen (ld. mexikói válság, és az még csak a befektetési alapok voltak), csakhogy kérdés, mi van mögötte, mivel tudják mindezt megtámogatni. Mert a pénzt azt "teremtik", és nem csak az államok, de a bankok is (igaz limitált mennyiségben).
Egyébként EU-ban igenis voltak próbálkozások állami, politikai irányításra a gazdaságnak: 60s Franciaország, Németország, sõt döbbenet, de most is Németországban a bankok döntenek a legtöbb Gmbh-ban, akkora hányaduk van. Tulajdonképpen az EU is egy ilyen terv, utolsó esély arra, hogy talpon tudjunk maradni, csak iszonyat nagy a széthúzás. Kínának, akármilyen csúnya gonosz rossz, de van koncepciója, van akarata és ereje is véghezvinni a dolgokat. Csak kérdés mi lesz ott, ha a pénz és az irányítása megveti ott is a lábát, US maga alá tudja-e hajtani, ha a politikai rezsim meginog.
Az biztos, hogy US rendelkezik akkora tõkével, hogy egy országot pillanatok alatt csõdbe vigyen (ld. mexikói válság, és az még csak a befektetési alapok voltak), csakhogy kérdés, mi van mögötte, mivel tudják mindezt megtámogatni. Mert a pénzt azt "teremtik", és nem csak az államok, de a bankok is (igaz limitált mennyiségben).
Egyébként EU-ban igenis voltak próbálkozások állami, politikai irányításra a gazdaságnak: 60s Franciaország, Németország, sõt döbbenet, de most is Németországban a bankok döntenek a legtöbb Gmbh-ban, akkora hányaduk van. Tulajdonképpen az EU is egy ilyen terv, utolsó esély arra, hogy talpon tudjunk maradni, csak iszonyat nagy a széthúzás. Kínának, akármilyen csúnya gonosz rossz, de van koncepciója, van akarata és ereje is véghezvinni a dolgokat. Csak kérdés mi lesz ott, ha a pénz és az irányítása megveti ott is a lábát, US maga alá tudja-e hajtani, ha a politikai rezsim meginog.
#21
20# szal a világgazdaság profitja az USA nyomdájiban születik meg ? 😄
19# igen, ez az ami fenntartja a politikai akaratot, hogy az apparátusmammutot etessük, mert mindenki csak az orráig lát, és ez egy két embernek nagyon megéri, és a rendszer egy két embernek köszönhetõen, és a nép szoc gondolkodásmódját tüzben tartva fenntartja önnmagát ... és ennek mi szívjuk a levét ...
19# igen, ez az ami fenntartja a politikai akaratot, hogy az apparátusmammutot etessük, mert mindenki csak az orráig lát, és ez egy két embernek nagyon megéri, és a rendszer egy két embernek köszönhetõen, és a nép szoc gondolkodásmódját tüzben tartva fenntartja önnmagát ... és ennek mi szívjuk a levét ...
#20
Pár kiegészítéssel idézném a világ egyik vezetõ gazdasági elméjét, Lyndon LaRouche-t és kedvenc írómat, dr. Drábik Jánost:
"A protekcionista (az adott ország gazdaságát védõ ) politikához való visszatérésre van szükség. A világ pénzügyi rendszere csõdbe jutott. Ma az a fontos, hogy különválasszuk a reálgazdaságot (a valódi termelõ/szolgáltató gazdaságot) a spekulációs pénzügyi rendszertõl... Lyndon LaRouche
Aki nyomon követi a nemzetközi pénzviszonyok alakulását, az LaRouche-al egybehangzóan maga is kénytelen megállapítani, hogy a jelenlegi uzsoracivilizáció (a kamatszedésre és spekulációra épülõ világgazdasági rendszer) globális méretû pénzügyi válsága új, minõségileg különbözõ szakaszához érkezett. A nemzetközi pénzrendszer válsága annyira elmélyült, hogy az most már magában a világ gazdasági és pénzügyi központjában, az Egyesült Államokban is egyre jobban kibontakozik. A nemzetközi pénzrendszerben a hitelekbõl, értékpapírokból és derivatívákból (utóbbi egy kicsit bonyolult rendszer: tkp. az értékpapírokkal spekuláló értékpapír - nagyon sarkítva) felhalmozott pénzügyi buborék eddig azért nem pukkadt ki, mert az Egyesült Államok, - amely a FED (a világ pénzügyi háttérhatalmának sarokköve, a magánkézben lévõ USA jegybank) révén tetszés szerinti mennyiségben tudja a fedezetlen papírpénzé vált dollárt kibocsátani - az exportáló országok utolsó menedékeként fel tudta venni áruikat és úgy ahogy mûködésben tudta tartani a világgazdaságot. A VILÁGGAZDASÁGOT AZ USA MÛKÖDTETI, TANULJUK MEG. A világ országainak gazdasági teljesítményt, árukat és szolgáltatásokat kell nyújtaniuk azért a közvetítõ közegért, a fedezetlen papírpénzzé vált dollárért, amelyet az Egyesült Államok száz százalékosan magántulajdonban lévõ központi bankja viszont korlátlan mennyiségben tud kibocsátani. A dollárkibocsátás magánmonopóliuma tette és teszi lehetõvé Amerika - és az amerikai bankrendszer - számára a többi ország erõforrásainak a folyamatos elszívását a dollár segítségével.
A kollégák pusztán ezt az egyet nem merik közölni.
"A protekcionista (az adott ország gazdaságát védõ ) politikához való visszatérésre van szükség. A világ pénzügyi rendszere csõdbe jutott. Ma az a fontos, hogy különválasszuk a reálgazdaságot (a valódi termelõ/szolgáltató gazdaságot) a spekulációs pénzügyi rendszertõl... Lyndon LaRouche
Aki nyomon követi a nemzetközi pénzviszonyok alakulását, az LaRouche-al egybehangzóan maga is kénytelen megállapítani, hogy a jelenlegi uzsoracivilizáció (a kamatszedésre és spekulációra épülõ világgazdasági rendszer) globális méretû pénzügyi válsága új, minõségileg különbözõ szakaszához érkezett. A nemzetközi pénzrendszer válsága annyira elmélyült, hogy az most már magában a világ gazdasági és pénzügyi központjában, az Egyesült Államokban is egyre jobban kibontakozik. A nemzetközi pénzrendszerben a hitelekbõl, értékpapírokból és derivatívákból (utóbbi egy kicsit bonyolult rendszer: tkp. az értékpapírokkal spekuláló értékpapír - nagyon sarkítva) felhalmozott pénzügyi buborék eddig azért nem pukkadt ki, mert az Egyesült Államok, - amely a FED (a világ pénzügyi háttérhatalmának sarokköve, a magánkézben lévõ USA jegybank) révén tetszés szerinti mennyiségben tudja a fedezetlen papírpénzé vált dollárt kibocsátani - az exportáló országok utolsó menedékeként fel tudta venni áruikat és úgy ahogy mûködésben tudta tartani a világgazdaságot. A VILÁGGAZDASÁGOT AZ USA MÛKÖDTETI, TANULJUK MEG. A világ országainak gazdasági teljesítményt, árukat és szolgáltatásokat kell nyújtaniuk azért a közvetítõ közegért, a fedezetlen papírpénzzé vált dollárért, amelyet az Egyesült Államok száz százalékosan magántulajdonban lévõ központi bankja viszont korlátlan mennyiségben tud kibocsátani. A dollárkibocsátás magánmonopóliuma tette és teszi lehetõvé Amerika - és az amerikai bankrendszer - számára a többi ország erõforrásainak a folyamatos elszívását a dollár segítségével.
A kollégák pusztán ezt az egyet nem merik közölni.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
#19
az államaparátust kell huszadára csökkenten
duplájára nõne a munkanlküliség.
duplájára nõne a munkanlküliség.
#18
a fizikusok meg a mérnökök szépen újraelosztják a vagyonokat, a közgazdászok pedig foglalkoznak a relativitás elmélettel és a kvantummechanikával 😊))
#17
Az embereket egyenlõvé tenni a vagyoni helyzetük szempontjából piacgazdaságban lehetetlen.
#16
ahoz hogy az allamaparatust erdemben csokkenteni lehessen, azert egy csomo jelenleg allami feladatot ki kene szervezni (magyarul csokkenteni az allami ujraelosztas merteket). Ezt eleg nehez egy olyan orszagban, ahol ha valami baj van akkor mindenki rogton megy sirni az allambacsihoz hogy kell a penz.
#15
az államaparátust kell huszadára csökkenteni, és akkor már mehet is a vidámkodás 😄
#14
nálunk szerencsére igen. van, ahol még kitart
#13
kommunizmus már megbukott
#12
Bocs, a nettó béred háromszorosát, a bruttód másfélszeresét.
#11
Aha, mondok egy példa: ha legfelsõ sávban vagy, az azt jelenti, hogy amiben Te mint bérbõl és fizetésbõl élõ megegyezel a fõnököddel, tehát a bruttó bér, na azt kapja az állam. És ezen felül te megkapod annak a felét. (Erõs közelítésekkel, de ez van) Tehát a nettó béred kb. másfélszeresét fizeti ki összesen a munkaadó, ez azért elég durva. Gondolj bele, az állam minden hónapban megkapja annak a pénznek a dupláját, mint amit te kézbe, és mit csinál vele. Fenntart egy bõdült nagy apparátot, ezer lyukon át folyik szerteszéjjel a sok zsé. Szerinted ez motiváló a magasabb fizetés felé? Akinek nagyon magas, az ott próbál titkolni az adón, ahol csak tud (mert hiszen õ egyszer már leadózott a társasági adóban). (Minimálbérbõl tengõdõ felsõvezetés, stb. Mivel nemcsak bér létezik 😊). Ezért is ilyen magas nálunk az áfa.
#10
ezt nem gondoltad komolyan, ugye?