43
-
HUmanEmber41st #43 Kösz Cifu!
Cat! nincs időm keresgélni (lusta vagyok :) ) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#42
Aerodinamikai fékezés = légellenálláson alapuló fékezés. Felmelegedni csak nagy sebesség mellett fog, de az X-Prize egyik lényege éppen az volt, hogy csak 100km-es űrugrást írtak ki célként, lévén, hogy így nincs szükség hőpajzsra, hiszen nem gyorsul fel annyira a hajó. -
Cat #41 miért nem olvasol utána? 
ott a scaled honlapja minden infóval, vagy akár korábbi SG hirekben is le volt irva minden ilyesmi
-
HUmanEmber41st #40 Szóval aerodinamikai fékezés?? Akkor ez is bemelegszik az orr részen ?
Vannak hőpajzsok is? -
#39
A földi gravitáció valóban 1G a felszinen. Viszont az szuborbitális űrugró visszatérésekor a föld gravitációja vonza, ami gyorsulást okoz, ezt az SSO esetén aerodinamikai fékezéssel csökkentik, emiatt léphetnek fel több G-s erők. Ez az űrsikló visszatérésekor is jelentkezik.
Az ülés hátradöntése nem csökkenti a valós G-erőket, de könnyebben elviselhetővé teszi. Az ember a testének felépítése miatt jobb képes elviselni az hosszanti tengelyen (előre-hátra) irányuló erőket, mint a függőleges tengelyen (fel-le) jelentkezőket. Tehát ha hátradöntik az ülést, akkor könnyebben elviselhető a visszatéréskor jelentkező gyorsulás. -
HUmanEmber41st #38 Na de a földi gyorsulás az 1 g nem????? Tehát csak a sebességed növekszik, a súlyod az marad annyi, amennyi???? (mármint zuhanáskor szabadesésben vissza a légkörbe) Most akkor fékeznek valamivel,ami előidézi azt a 6g-t???????? Mert "sima" siklórepülésben száll le, mint az űrsikló..valamit most nagyon nem értek ...bár fizikából mindig 2 es voltam pls help valaki 
meg ha hátradöntöd az ülést, attól még nem leszel könnyebb..bár ki tudja ebben a mai világban??????? -
Dredd #37 Befelé, rossz a kettes kép aláírása, erre céloztam már a 18-as hsz-ben is.
A szuborbitális ejtőernyőzésről: szerintem a lassítást meg lehetne oldani speciális ejtőernyővel, ami fokozatosan fejti ki a fékező hatását. Ez jelenthet több -leváló- lassítóernyőt, de egy olyan kiképzésű ernyőt is, aminek változtatható a felülete. Tényleg szépen fel lehetne gyorsulni, egy "sima" ejtőernyős 4000 méterről "headdown" zuhanva 400 km/h körüli sebességet is el tud érni. -
HUmanEmber41st #36 Namost akkor kifele gyorsul vagy befele??????????? -
#35
Természetesen lehetséges, az X-Prize-on indult Canadian Arrow csapat elképzelhetőnek tartja, hogy ez lesz az új szuper-extrémsport. Persze eléggé bonyolult lesz, megfelelő szkafanderre van szükség, valamint szerintem valahogy meg kell oldani, hogy lassítsák (egy kissebb ejtőernyővel vagy ballonnal), hiszen tisztán szabadesés esetén túlságosan is felgyorsulhatna. -
Dredd #34 Olvasgatva itt a légkörről szóló hozzászólásokat, valamint elnézve a Binnie által készített képet, felmerült bennem egy -nagy valószínűséggel hülye hülye- kérdés: Ha 100-150 km magasan "kiszáll" valaki a járműból, a Föld felé fog haladni? Másképp: lehetséges-e extrém ejtőernyős ugrás ebből a magasságból? 50 km-ről tudom, hogy ugrottak már (nyomáskiegyenlített kabint vitt fel egy ballon, onnan szkafanderben ugrott ki az illető), a lentiek alapján ő a sztatoszférából ugrott. Lehetséges-e ez a mezoszférából? Nem mindennapi élmény lehet 
-
#33
Megelőztél. :) -
#32
Nehéz egy pontos számot mondani, a légkör rétegei kb. a következők:
troposzféra: 0-12 km
sztratoszféra: 50km-ig
mezoszféra: kb. 90km-ig
termoszféra: kb. 500km-ig
exoszféra: kb. 500km felett
Természetesen egyre feljebb haladva egyre ritkább, de például az nemzetközi űrállomást (ISS) évente kétszer magasabb pályára kell "visszagyorsítani", mivel még abban a magasságban is (cirka 320 és 400km között) van egy minimális légellenállás, amely naponta mintegy 100 méterrel csökkenti a keringési magasságot. -
Cat #31 a légkörnek nincs egyértelmű határa
A levegő túlnyomó része a felszín feletti 20 km-es sávban tömörül a gravitáció miatt. Felette már rendkívül ritka a légkör végül 10 000 km fokozatosan átmegy a bolygóközi térbe. Az alsó 1000 km-es szakaszt tulajdonságai szerint 4 szintbe (szférába) soroljuk, őket átmeneti zónák (pauzák) tagolják. Minden pauza az alatta lévő szféra nevét viseli.
Felosztás alulról felfelé: Troposzféra, tropopauza, sztratoszféra, sztratopauza, mezoszféra, mezopauza, termoszféra, termopauza. Tulajdonságok:
- Troposzféra: kb. 10 km vastag, ennek ellenére ide tartozik az összes levegőmennyiség 80 %-a, valamint a teljes vízmennyiség is. Felfelé haladva a hőmérséklet fokozatosan -50 fokig csökken.
- Sztratoszféra: 10 - 50 km között helyezkedik el. Ebben a rétegben helyezkedik el az ózonréteg. Mivel ez elnyeli a UV sugarakat, ezért felmelegszik , így hőmérséklete a felső részén már 10 fok körüli.
- Mezoszféra: 50 - 85 km között helyezkedik el. Hőmérséklete újra csökken, -100 fok környékére.
- Termoszféra: Nevéből adódóan a légkör legmelegebb része. Átlaghőmérséklete 1000 fok környékére emelkedik. A melegedést az okozza, hogy ennek a rétegnek az anyaga elektromosan töltött ionokból áll, ezért elnyeli a Napból érkező szintén elektromosan töltött részecskéket. Ez a réteg veri vissza a rádióhullámokat is ami a műholdas továbbítás előtt a nagytávolságú rádiózást tette lehetővé. -
Picador #30 Milyen vastag a föld légköre? 100 km már teljesen kívül esik rajta? -
BiroAndras #29 Bár, ha jobban belegondolok, az űrsikló is hasonlóan fékez. Viszont magasabbról jön, így nagyobb sebességgel érkezik a légkörbe. -
BiroAndras #28 Kifelé nem kell nagy gyorsulás, mert nem a földről indul a rakéta, és nem kell elérnie a szökési sebességet, mert nem megy messzire.
A visszatérésnél viszont szabadeséssel jön, és a légkör fékezi. Az űrsiklókkal ellentétben nem siklórepülésben ereszkedik, hanem a haladási irányra merőlegesen áll, hogy maximális legyen a fékezőerő. Emiatt nem kell hőpajzs, mert lefékeződik, mielőtt túlságosan felmelegedhetne, és a keletkező hő is sokkal nagyobb felületen oszlik el. Viszont emiatt az utasokra ható erő is nagyobb. -
#27
Lehet, hogy más se...
-
#26
De azért a jövőben most rengeteg új lehetőség rejlik, amiket tíz éve még alig lehetett látni...
Rutanéknak ha bejön ez az ürugrásosdi (és ha nem hátráltatja őket különösebben semmi, kormányok, balesetek, stb.), akkor az ilyen űrugró gépek elterjedhetnek, az árak drasztikusan csökkenhetnek, mondjuk 10 év alatt 20-50ezer dollárra,( de jó volna ha még lejjebb:).) Aztán jöhetnek a Föld körüli űrtúrák, mondjuk akár többszöri körülrepüléssel, teszem azt kétnapos/egész hétvégi repülések:)... A már beharangozott Föld körüli Bigelow űrszállodák/űrturistaházak, teszem azt idővel egy-két hetes programmal... Ezek tapasztalataiból még később mondjuk hasonló egy-két hetes Hold körüli túrák :) Közben meg a Földön lévő 6-8 ezer kilóméternél távolabbi utasszállítás kimenne teszem azt 100-150 km-re és hirdetnék mint űrutasszállítás :) (meg még gyors is ... ehhez is érdemes például a szuperszónikus áramlésú torlósugárhajtóművet fejleszteni) A Nasa mondjuk meg végre leváltaná a jelenlegi 3 űrrepülőjét, mondjuk egy különböző nagyság gépekből álló gépparkkal (több a mostaninál kissebbel amiket esetleg licencelne is "megbízható" és fizetőképes (Kanada, Japán, Eu, Ausztrália, stb.) országoknak (ezek akár be is szálhatnának a fejlesztési költségeibe), néhány hasonló nagyságúval, meg egy jóval (2-3x, de akár a hasznos teher szempontjából többször nagyobbbal), indításukkor felhasználva mondjuk megintcsak a szuperszónikus áramlású torlósugár hajtóművet (ha ez lenne, akkor például sokkal mobilabb lenne gondolom az indítás, nem kellene a kilövőállás és sokkal több helyről (országból - megintcsak az eladhatóság, olcsóbban) lehetne felszállást végezni (gondolom én)), egyes daraboknál meg odafent akár nukleáris meghajtást (ami azt hiszem lehetővé tenné a bolygók közti közlekedést, és teszem ha egy ilyen mondjuk véletlenül a Vénusznál/Holdnál felrobban, azzal sokkal nagyobb kárt nem okoz, mintha egy rakéta hajtású robbant volna fel ugyanott) alkalmazva... meg akkor még nagyobb távolságokra (szondáknak mondjuk) ott lenne az ion meghajtás, ami viszonylag kis tömegnél azt hiszem már használható lenne nagyon nagy távolságok elérésre... ha meg még közbe a Nasa a Mars programját is úgy folytatja ahogy tervezi... meg a többit, meg Kína, meg... satöbbi :) mondjuk az is igaz, a jövő mindig szebbnek tűnik a valóságnál... :(
...mindazonáltal ami talán a leglényegesebb változás, hogy a (viszonylag) hétköznapi embernek is kezdhet úgy tünni, hogy lesz tán lehetősége (mondjuk 30 éven belül) kijutni az űrbe, nem feltétlen kell űrhajósnak készülni hozzá, és ezt tök jó :)... persze a brazil vagy ausztrál benszülött e tekintetben még mindig hátrányban indul az egyes amerikai szenátorokkal szemben. :)
ja, tom ez unalmas volt, meg h ezt mindanki tudta, csak így egybe gondoltam jól néz ki, meg unatkoztam :) -
#25
Azt mi már nem fogjuk megélni. -
Anteris #24 lófasz ez a 100 km. Majd ha össze-vissza lehet röpködni mint a scifikben az már igen lesz : ) -
_Vegeta_ #23 En azert 30-35eves koromra szeretnek mar kijarni az urbe. Hat aszem ez nem fog bekovetkezni. :( -
HUmanEmber41st #22 Ezen én is csodálkoztam.. nem kifelé kell gyorsulni ??? Visszafelé nem mehet olyan gyorsan, mert nem látok rajta hővédő kerámia pajzsot.... -
#21
Nagyon bírom ezt a magán-űrrepülősdit. Remélem, hogy hamar sikerül nekik mindennapossá tenni a dolgot! -
#20
Hol a botkormány? -
Mice #19 hehe azért commentelhetnéd a magamfajta maflának is:) -
Dredd #18 "Az ülések teljes mértékben hátradönthetők, így az idős utasok is képesek lesznek megbirkózni az ereszkedéskor kialakuló, hatszoros gravitációs erő kezelésére."
Ezért a szép mondatért hadd veregessem meg a szerző vállát :P Nem beszélve a középső kép aláírásáról :D -
Runo #17 Hát én csak sok sikert akarok nekik!!!! 
-
#16
Remélem 10 év múlva nem fog milliókba kerülni. Már csak azért sem, mert valszeg nem Ft-ban fogunk számolni... -
#15
Itt vagyok 
-
HUmanEmber41st #14 Scaled Composites küldetésének azt tekinti, hogy évente 3000 új asztronautát képezzen ki
inkább jelentkezzetek pilotának
-
jeec #13 30 év múlva sokal olcsóbb lesz (ugye most 40 milió forint alatt van).
Szerintem 10 év múlva is már lényegesen olcsóbb lesz ennél. 1 millió forintból szerintem akkor már meg lehet majd venni egy jegyet.
MInden azon múlik, hogy mennyire terjed el, mennyi űrugrót csinálnak, és hányan veszik igénybe a szolgáltatást. A nagy poén a dologban az, hogy az üzemeltetése nem kerül sokba (nem úgy , mint pl. a sokkal komolyabb űrsiklóé). -
Xantia #12 1 millió Ft. Hmmm.. Majd leírom az adómból.
Mondjuk konferencián vettem részt.
Hogy az Apehnek mi munkája lesz... -
plamex #11 Anettka bisztos repülnifog ... 
-
#10
Jaj de jó, akkor megyek én is. Csak igyekezzenek, nehogy megöregedjek addigra. -
snorbi #9 Olvass Kacsát, abban biztos meg fogják írni... -
irkab1rka #8 mire elérhető lenne (és az nem 30 év) addigra már nem leszel abban a korban, hogy repülhess. Talán a gyerekeid igen. Viszont az ára nem 1 hanem 10 milla körül lesz, ami egy álomért nem sok. Ma egy új kocsi 6-8 millió, akkor miért lenne sok egy űrrepülésért 10? :) -
#7
Kíváncsi vagyok, ki lesz az első pár, akik lebegve...hm..."jól érzik magukat":)
-
bandia #6 Mondjuk Magyarországon egy millió is sok pénz, legalábbis nem hiszem, hogy ennyit költene rá az "átlagember" -
bandia #5 Szuper...Én tuti befizetek rá, mihelyst mondjuk 0.5-1 millió között lesz az ára remélhetQleg egy 30 éven belül...Bár nem tudm mit értenek átlagember számára megfizethetQnek....
Szerintetek lesznek balesetek? Az elején szerintem lehet...és akkor csószik minden... -
plamex #4 Már alig várom hogy súlytalanul repkedjek 