Új határok felé tör Burt Rutan

Kösz Cifu!
Cat! nincs idõm keresgélni (lusta vagyok :) )

Aerodinamikai fékezés = légellenálláson alapuló fékezés. Felmelegedni csak nagy sebesség mellett fog, de az X-Prize egyik lényege éppen az volt, hogy csak 100km-es ûrugrást írtak ki célként, lévén, hogy így nincs szükség hõpajzsra, hiszen nem gyorsul fel annyira a hajó.

miért nem olvasol utána? <#confused> ott a scaled honlapja minden infóval, vagy akár korábbi SG hirekben is le volt irva minden ilyesmi

Szóval aerodinamikai fékezés?? Akkor ez is bemelegszik az orr részen ?
Vannak hõpajzsok is?

A földi gravitáció valóban 1G a felszinen. Viszont az szuborbitális ûrugró visszatérésekor a föld gravitációja vonza, ami gyorsulást okoz, ezt az SSO esetén aerodinamikai fékezéssel csökkentik, emiatt léphetnek fel több G-s erõk. Ez az ûrsikló visszatérésekor is jelentkezik.

Az ülés hátradöntése nem csökkenti a valós G-erõket, de könnyebben elviselhetõvé teszi. Az ember a testének felépítése miatt jobb képes elviselni az hosszanti tengelyen (elõre-hátra) irányuló erõket, mint a függõleges tengelyen (fel-le) jelentkezõket. Tehát ha hátradöntik az ülést, akkor könnyebben elviselhetõ a visszatéréskor jelentkezõ gyorsulás.

Na de a földi gyorsulás az 1 g nem????? Tehát csak a sebességed növekszik, a súlyod az marad annyi, amennyi???? (mármint zuhanáskor szabadesésben vissza a légkörbe) Most akkor fékeznek valamivel,ami elõidézi azt a 6g-t???????? Mert "sima" siklórepülésben száll le, mint az ûrsikló..valamit most nagyon nem értek ...bár fizikából mindig 2 es voltam pls help valaki<#nemtudom><#nemtudom><#nemtudom><#nemtudom><#nemtudom><#nemtudom>
meg ha hátradöntöd az ülést, attól még nem leszel könnyebb..bár ki tudja ebben a mai világban???????

Befelé, rossz a kettes kép aláírása, erre céloztam már a 18-as hsz-ben is.
A szuborbitális ejtõernyõzésrõl: szerintem a lassítást meg lehetne oldani speciális ejtõernyõvel, ami fokozatosan fejti ki a fékezõ hatását. Ez jelenthet több -leváló- lassítóernyõt, de egy olyan kiképzésû ernyõt is, aminek változtatható a felülete. Tényleg szépen fel lehetne gyorsulni, egy "sima" ejtõernyõs 4000 méterrõl "headdown" zuhanva 400 km/h körüli sebességet is el tud érni.

Namost akkor kifele gyorsul vagy befele???????????

Természetesen lehetséges, az X-Prize-on indult Canadian Arrow csapat elképzelhetõnek tartja, hogy ez lesz az új szuper-extrémsport. Persze eléggé bonyolult lesz, megfelelõ szkafanderre van szükség, valamint szerintem valahogy meg kell oldani, hogy lassítsák (egy kissebb ejtõernyõvel vagy ballonnal), hiszen tisztán szabadesés esetén túlságosan is felgyorsulhatna.

Olvasgatva itt a légkörrõl szóló hozzászólásokat, valamint elnézve a Binnie által készített képet, felmerült bennem egy -nagy valószínûséggel hülye hülye- kérdés: Ha 100-150 km magasan "kiszáll" valaki a jármûból, a Föld felé fog haladni? Másképp: lehetséges-e extrém ejtõernyõs ugrás ebbõl a magasságból? 50 km-rõl tudom, hogy ugrottak már (nyomáskiegyenlített kabint vitt fel egy ballon, onnan szkafanderben ugrott ki az illetõ), a lentiek alapján õ a sztatoszférából ugrott. Lehetséges-e ez a mezoszférából? Nem mindennapi élmény lehet <#idiota>

Megelõztél. :)

Nehéz egy pontos számot mondani, a légkör rétegei kb. a következõk:

troposzféra: 0-12 km
sztratoszféra: 50km-ig
mezoszféra: kb. 90km-ig
termoszféra: kb. 500km-ig
exoszféra: kb. 500km felett

Természetesen egyre feljebb haladva egyre ritkább, de például az nemzetközi ûrállomást (ISS) évente kétszer magasabb pályára kell "visszagyorsítani", mivel még abban a magasságban is (cirka 320 és 400km között) van egy minimális légellenállás, amely naponta mintegy 100 méterrel csökkenti a keringési magasságot.

a légkörnek nincs egyértelmû határa

A levegõ túlnyomó része a felszín feletti 20 km-es sávban tömörül a gravitáció miatt. Felette már rendkívül ritka a légkör végül 10 000 km fokozatosan átmegy a bolygóközi térbe. Az alsó 1000 km-es szakaszt tulajdonságai szerint 4 szintbe (szférába) soroljuk, õket átmeneti zónák (pauzák) tagolják. Minden pauza az alatta lévõ szféra nevét viseli.

Felosztás alulról felfelé: Troposzféra, tropopauza, sztratoszféra, sztratopauza, mezoszféra, mezopauza, termoszféra, termopauza. Tulajdonságok:
- Troposzféra: kb. 10 km vastag, ennek ellenére ide tartozik az összes levegõmennyiség 80 %-a, valamint a teljes vízmennyiség is. Felfelé haladva a hõmérséklet fokozatosan -50 fokig csökken.
- Sztratoszféra: 10 - 50 km között helyezkedik el. Ebben a rétegben helyezkedik el az ózonréteg. Mivel ez elnyeli a UV sugarakat, ezért felmelegszik , így hõmérséklete a felsõ részén már 10 fok körüli.
- Mezoszféra: 50 - 85 km között helyezkedik el. Hõmérséklete újra csökken, -100 fok környékére.
- Termoszféra: Nevébõl adódóan a légkör legmelegebb része. Átlaghõmérséklete 1000 fok környékére emelkedik. A melegedést az okozza, hogy ennek a rétegnek az anyaga elektromosan töltött ionokból áll, ezért elnyeli a Napból érkezõ szintén elektromosan töltött részecskéket. Ez a réteg veri vissza a rádióhullámokat is ami a mûholdas továbbítás elõtt a nagytávolságú rádiózást tette lehetõvé.

Milyen vastag a föld légköre? 100 km már teljesen kívül esik rajta?

Bár, ha jobban belegondolok, az ûrsikló is hasonlóan fékez. Viszont magasabbról jön, így nagyobb sebességgel érkezik a légkörbe.

Kifelé nem kell nagy gyorsulás, mert nem a földrõl indul a rakéta, és nem kell elérnie a szökési sebességet, mert nem megy messzire.
A visszatérésnél viszont szabadeséssel jön, és a légkör fékezi. Az ûrsiklókkal ellentétben nem siklórepülésben ereszkedik, hanem a haladási irányra merõlegesen áll, hogy maximális legyen a fékezõerõ. Emiatt nem kell hõpajzs, mert lefékezõdik, mielõtt túlságosan felmelegedhetne, és a keletkezõ hõ is sokkal nagyobb felületen oszlik el. Viszont emiatt az utasokra ható erõ is nagyobb.

Lehet, hogy más se...<#idiota>

De azért a jövõben most rengeteg új lehetõség rejlik, amiket tíz éve még alig lehetett látni...
Rutanéknak ha bejön ez az ürugrásosdi (és ha nem hátráltatja õket különösebben semmi, kormányok, balesetek, stb.), akkor az ilyen ûrugró gépek elterjedhetnek, az árak drasztikusan csökkenhetnek, mondjuk 10 év alatt 20-50ezer dollárra,( de jó volna ha még lejjebb:).) Aztán jöhetnek a Föld körüli ûrtúrák, mondjuk akár többszöri körülrepüléssel, teszem azt kétnapos/egész hétvégi repülések:)... A már beharangozott Föld körüli Bigelow ûrszállodák/ûrturistaházak, teszem azt idõvel egy-két hetes programmal... Ezek tapasztalataiból még késõbb mondjuk hasonló egy-két hetes Hold körüli túrák :) Közben meg a Földön lévõ 6-8 ezer kilóméternél távolabbi utasszállítás kimenne teszem azt 100-150 km-re és hirdetnék mint ûrutasszállítás :) (meg még gyors is ... ehhez is érdemes például a szuperszónikus áramlésú torlósugárhajtómûvet fejleszteni) A Nasa mondjuk meg végre leváltaná a jelenlegi 3 ûrrepülõjét, mondjuk egy különbözõ nagyság gépekbõl álló gépparkkal (több a mostaninál kissebbel amiket esetleg licencelne is "megbízható" és fizetõképes (Kanada, Japán, Eu, Ausztrália, stb.) országoknak (ezek akár be is szálhatnának a fejlesztési költségeibe), néhány hasonló nagyságúval, meg egy jóval (2-3x, de akár a hasznos teher szempontjából többször nagyobbbal), indításukkor felhasználva mondjuk megintcsak a szuperszónikus áramlású torlósugár hajtómûvet (ha ez lenne, akkor például sokkal mobilabb lenne gondolom az indítás, nem kellene a kilövõállás és sokkal több helyrõl (országból - megintcsak az eladhatóság, olcsóbban) lehetne felszállást végezni (gondolom én)), egyes daraboknál meg odafent akár nukleáris meghajtást (ami azt hiszem lehetõvé tenné a bolygók közti közlekedést, és teszem ha egy ilyen mondjuk véletlenül a Vénusznál/Holdnál felrobban, azzal sokkal nagyobb kárt nem okoz, mintha egy rakéta hajtású robbant volna fel ugyanott) alkalmazva... meg akkor még nagyobb távolságokra (szondáknak mondjuk) ott lenne az ion meghajtás, ami viszonylag kis tömegnél azt hiszem már használható lenne nagyon nagy távolságok elérésre... ha meg még közbe a Nasa a Mars programját is úgy folytatja ahogy tervezi... meg a többit, meg Kína, meg... satöbbi :) mondjuk az is igaz, a jövõ mindig szebbnek tûnik a valóságnál... :(
...mindazonáltal ami talán a leglényegesebb változás, hogy a (viszonylag) hétköznapi embernek is kezdhet úgy tünni, hogy lesz tán lehetõsége (mondjuk 30 éven belül) kijutni az ûrbe, nem feltétlen kell ûrhajósnak készülni hozzá, és ezt tök jó :)... persze a brazil vagy ausztrál benszülött e tekintetben még mindig hátrányban indul az egyes amerikai szenátorokkal szemben. :)

ja, tom ez unalmas volt, meg h ezt mindanki tudta, csak így egybe gondoltam jól néz ki, meg unatkoztam :)

Azt mi már nem fogjuk megélni.

lófasz ez a 100 km. Majd ha össze-vissza lehet röpködni mint a scifikben az már igen lesz : )

En azert 30-35eves koromra szeretnek mar kijarni az urbe. Hat aszem ez nem fog bekovetkezni. :(

Ezen én is csodálkoztam.. nem kifelé kell gyorsulni ??? Visszafelé nem mehet olyan gyorsan, mert nem látok rajta hõvédõ kerámia pajzsot....

Nagyon bírom ezt a magán-ûrrepülõsdit. Remélem, hogy hamar sikerül nekik mindennapossá tenni a dolgot!

Hol a botkormány?

hehe azért commentelhetnéd a magamfajta maflának is:)

"Az ülések teljes mértékben hátradönthetõk, így az idõs utasok is képesek lesznek megbirkózni az ereszkedéskor kialakuló, hatszoros gravitációs erõ kezelésére."

Ezért a szép mondatért hadd veregessem meg a szerzõ vállát :P Nem beszélve a középsõ kép aláírásáról :D

Hát én csak sok sikert akarok nekik!!!! <#eljen>

Remélem 10 év múlva nem fog milliókba kerülni. Már csak azért sem, mert valszeg nem Ft-ban fogunk számolni...

Itt vagyok <#integet2>

Scaled Composites küldetésének azt tekinti, hogy évente 3000 új asztronautát képezzen ki

inkább jelentkezzetek pilotának <#wave><#wave><#eljen>

30 év múlva sokal olcsóbb lesz (ugye most 40 milió forint alatt van).
Szerintem 10 év múlva is már lényegesen olcsóbb lesz ennél. 1 millió forintból szerintem akkor már meg lehet majd venni egy jegyet.
MInden azon múlik, hogy mennyire terjed el, mennyi ûrugrót csinálnak, és hányan veszik igénybe a szolgáltatást. A nagy poén a dologban az, hogy az üzemeltetése nem kerül sokba (nem úgy , mint pl. a sokkal komolyabb ûrsiklóé).

1 millió Ft. Hmmm.. Majd leírom az adómból.
Mondjuk konferencián vettem részt.
Hogy az Apehnek mi munkája lesz...

Anettka bisztos repülnifog ... <#falbav>

Jaj de jó, akkor megyek én is. Csak igyekezzenek, nehogy megöregedjek addigra.

Olvass Kacsát, abban biztos meg fogják írni...

mire elérhetõ lenne (és az nem 30 év) addigra már nem leszel abban a korban, hogy repülhess. Talán a gyerekeid igen. Viszont az ára nem 1 hanem 10 milla körül lesz, ami egy álomért nem sok. Ma egy új kocsi 6-8 millió, akkor miért lenne sok egy ûrrepülésért 10? :)

Kíváncsi vagyok, ki lesz az elsõ pár, akik lebegve...hm..."jól érzik magukat":)
<#love11>

Mondjuk Magyarországon egy millió is sok pénz, legalábbis nem hiszem, hogy ennyit költene rá az "átlagember"

Szuper...Én tuti befizetek rá, mihelyst mondjuk 0.5-1 millió között lesz az ára remélhetQleg egy 30 éven belül...Bár nem tudm mit értenek átlagember számára megfizethetQnek....

Szerintetek lesznek balesetek? Az elején szerintem lehet...és akkor csószik minden...

Már alig várom hogy súlytalanul repkedjek <#vigyor2>

"Ha ez azt jelenti, hogy egy pár ki akarja bérelni az egész hajót, ám legyen"

<#szeret><#zavart1>

"A súlytalanság élménye mellett a hajó szállítóeszközként is funkcionálhat, azaz nem feltétlenül kell a kiindulási pontra visszatérnie."

Lehet, hogy a nagyon nagy magassagban repulo utasszallitok nem is a repulogepekbol fejlodnek ki, hanem gyakorlatilag az urhajokbol?

mmmmmm alig varom 2015 öt :)