A jövő szárazföldi harcjárműve: Túlélni mindenáron!
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce


A probléma nem is itt van, hanem ott, hogy is derítik fel a célt. A harckocsikon nincs légtérfigyelõ radar, a periszkópokon keresztül pedig csak korlátozott kilátással rendelkezik a személyzet...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Az eset amúgy nagy fejvakarásokat okozott (Google-ba beírni: M1A1 +Mystery), de a legvalószinûbb, hogy egy RPG-7-esbõl kilõtt PG-7VL rakéta volt a "tettes".
A robbanás nyoma a kötényezésen.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Dragunovot szerintem nem lehet átalakítani páncéltörõ fegyverré (de szerintem Cifu úgyis megmondja 😊.
- De ezzel saját magad lejáratását folytatod, ezt nem érted meg? Magadat égeted tovább. Ami a legszomorúbb hogy magyar színekben. Tapló. - nem is szines a nevem
Hide and fear, Cobra Commander is here !
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Ez itt a reklám helye! Ha szeretné, hogy az Ön hirdetése jelenjen meg ITT, nem kell mást tennie, mint küld egy 5000ft-ról kiállított csekket :)
Az iraki fenegyerek örül a 70-es években legyártott RPG-jének, nem fog a legújabb Javelinnel vagy a legújabb ultramodern orosz páncéltörõvel villogni.
Ahogy harcu írta, egy RPG-7-essel is át lehet ütni egy M1A1 harckocsi oldalát... tessék itt a példa:
Egy M1A1 kötényezésén robbant fel a rakéta, a piros körben látható, ahol átütötte a páncélzatot.
A kumulatív sugár által ütött lyuk közelrõl
A kumulatív sugár keresztül vágott a harctéren, csak a szerencsén múlott, hogy senkit nem talált el.
Itt a löveg két oldalán lévõ biztonsági lemezen látható a nyoma.
És itt állt meg: a harctér túloldalán még egy kb. 4-5 cm mély lyukat ütött...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Nem tudom, mennyire figyelted az elmúlt 20 év eseményeit. Jelenleg egy globális háború esélye minimális (bár ha a Bush gyerek még sokat ugrál...), ma már sokkal jellemzõbek a helyi "low-tech" konfliktusok, illetve békefenntartó küldetések, ami teljesen más megközelítést igényel.
Másrészt az ellenséget meg lehet semmisíteni és egy területet el lehet foglalni helikopterekkel, vagy más repülõ jármûvel, de megtartani nem lehet. Az összes légi jármû csak akkor hatékony, ha mozgásban van. Álló helyzetben kiváló célpont, és a súly miatt soha nem lehet olyan erõs pánvélzata, mint egy tanknak, tehát teljesen védtelenné válik. Ha egy területet meg akarsz védeni, akkor valaminek ott kell állnia, és annak a valaminek nagy tûzerõvel, és nagyon erõs páncélzattal kell rendelkeznie.
Ez a helyzet legfeljebb akkor változhat, ha lesz olyan aktív védelem, ami a géppuskától a cirkálórakétáig minden ellen tökéletesen véd, és nem csak néhány lövésig. Ez még igen messze van, és nem is biztos, hogy megvalósítható. De még ilyen esetben is az hasznos az egy erõs páncélzat, arra az esetre, ha valami mégis átjutna.
"Vajon az iraki háborúban hogy festett a páncélosok használata az IRAKI oldalról?"
A kulcsszó a "légifölény". A tank semmit sem ér, ha az ellenfél gyõz a levegõben.
Az amerikai M1-esek kiválóan szerepeltek az irakiak T-72-esei ellen az elsõ Öböl-háborúban, a 100 órás szárazföldi hadmûveletek alatt tömegével végeztek a megmaradt iraki páncélos erõkkel. Arra kiválóak, amire tervezték õket, vagyis hasonló MBT-kkel vívott harcra. A T-72 a 70-es évek elejének techniláját tükrözi, az M1 sokkal modernebb jószág. A 105 mm-es (angol) és a 120 mm-es (német) lövegjeik bármelyike alkalmas a T-72-es széria ellen.
Az A-10-esek és a helikopterek bevetésének meg van egy igen komoly követelménye, mégpedig az abszolút légifölény. Ha az ellenség komoly légvédelemmel bír (repülõk vagy AA fegyverek), akkor a veszteségeik óriásiak lesznek.
Nem ilyen egyszerû a képlet. A cikkben említett FCLAS aktív védelem terén kisérleteznek azzal, hogy helikoptereken is alkalmazzák. Ez szép és jó, de az FCLAS sem ér sokat ha csak egy egyszerû, ósdi orosz 23mm-es gépágyúval (Zsu-23-2) lõnek a helikopterre, igaz a légvédelmi rakéták terén plusz védelmet képes nyújtani. A probléma ezzel a "lebegõ tankkal" ott van, hogy mire képes, milyen feltételek mellett, és nem utolsó sorban: milyen anyagi áldozatok árán. Egy modern harckocsi 2,5-6 millió $ körüli áron vásárolható meg (egy T-90S cirka 2.5 millió $, egy Leopard 2A5 ára cirka 6 millió $), egyetlen AH-64D ára 20 millió $ felett van. Ha tehát innen nézzük, iszonyúan drága eszköz lesz ez a "lebegõ tank", és ráadásul valószinüleg továbbra is sebezhetõ marad (az aktív védelmek nem nyújtanak 100%-os biztonságot!). Szóval lesz egy méregdrága eszköz, amely aztán vagy beválik, vagy nem. Érthetõ, hogy ilyen durva összegeknél 10x is meggondolják, hogy egyáltalán belevágjanak...
Nem véletlen, hogy az US Army FCS programja is "hagyományos" alapokra építkezik. A szárazföldi harcjámû marad az igásló, a helikopterek pedig a huszárok, akik a harctéren mindig ott jelenhetnek meg, ahol a legnagyobb szükség van a tûztámogatásra.
...harckocsi kimúlását pedig már most elõre jósolhatjuk.
Én erre nem vennék mérget. A jelenlegi komolyabb konfliktusokban (pl. Irak) is mindenhol használnak harckocsikat, és például Faludzsa ostrománál szinte csak a nehézpáncélzatú eszközök mentek elõre. Noha a legtöbb ország építik le a páncélos erõit, ez leginkább az adott politikai helyzetnek köszönhetõ, mintsem arra való utalás, hogy a harckocsik hattyúdalának végét fújják...
2. Kérdés:
A tank feladata sokrétû, de úgy tudom, a modern hadseregben elsõsorban az ellenfél páncélozott egységeivel kell felvennie a harcot.
Valóban ez az elsõdleges feladata, de egyben a saját gyalogos egységek támogatása is nagyon fontos, ismét Faludzsa ostromával hozakodnék elõ: a harckocsik szépen mentek a gyalogsággal, ha valahol beásott/elbarikádozott ellenséges erõkkel találkoztak, akkor a harckocsi szépen kifüstölte õket...
Adódik a kérdés: nem hatékonyabb-e egy olyan hadsereg, amely a páncélosokkal vívott harcot gyorsan bevethetõ légi egységekre bízza, a fizikai jelenlétet pedig, ha szükséges, könnyûpáncélzatú gyalogsági jármûvekkel valósítja meg?
Ez többé-kevésbé azonos a Shinseki tábornok által az 1990-es évek végén felvázolt "könnyû" hadsereg képével, amely a Stryker gumikerekes jármûvekre épít. Azonban éppen az Iraki misszió miatt alaposan átgondolták ezt az elvet, és inkább úgy döntöttek, hogy maradjanak csak a nehézpáncélosok, mivel sok esetben nem képesek a könnyû jármûvek kiváltani õket, legalábbis jelenlegi formájukban.
Nincs semmi értelme tankokat állomásoztatni egy város megszállása során, ha úgysem lehet megvédeni a megsemmisítéstõl.
Ehhez képest például az Izraeliek mégis a nehézpáncélosaikat küldik elõre, sõt, a "forró" területeken még csapatszállítási feladatra is a Centurion és T-55-ös harckocsikból átalakított, kiegészítõ páncélzattal felszerelt jármûveket használnak, amelyek 40 tonnánál is nehezebbek. Talán tudnak valamit a városi harcról? <#vigyor3>#vigyor3>
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Elsõ kérdés: nem lenne-e ideálisabb/jobb/szebb/harci szempontból hatékonyabb, ha a tankok lánctalpak helyett repkednének? Válasz egyértelmû: de, persze. Persze ma kissé képtelenségnek tûnik, hogy mondjuk egy ötven tonnás Abrams-szal ekvivalens monstrum halk csivitelés mellett fészket rak az eresz alá, de ki tudja, mit hoz a jövõ. Úgy biztos nem butuska a kérdés, hogy amit feltehetõen ki kellene dobnunk a légi mozgékonyságért (masszív páncélzat) vajon nem válik-e pár éven belül amúgy is haszontalanná, amit pedig nyerünk (mozgékonyság, sebesség), az nem múlja-e sokszorosan felül a hátrányokat. Elvégre pont ez a cikk vázol egy rakás olyan technikát, amely a páncélvédelemmel ekvivalens alternatívákat mutat, azt jóval kevesebb súllyal megvalósítva (ellenrakéták, stb.). A kérdést folytatandó, vajon a helikopter lesz-e az a jármû, ami ennek a repülõ technikának az alapját jelentheti, avagy valami más? Mert ha igen, akkor gyakorlatilag ma is készen áll minden, a harckocsi kimúlását pedig már most elõre jósolhatjuk.
Másik, inkább harcászati oldalról ugyanaz a kérdés. A tank feladata sokrétû, de úgy tudom, a modern hadseregben elsõsorban az ellenfél páncélozott egységeivel kell felvennie a harcot. Az elsõ világháborús szerepére, ami az áttörés támogatása volt, ma már ezernyi másik, hatékonyabb céljármû létezik a tanknál. A második világháborúban játszott fõ szerepét, ami a gyorsaság ereje, az áttörés kibontása, az ellenfél területére történõ mély betörés volt, ma már a helikopteres légi szállítás nagyon hatékonyan meg tudja oldani. Adódik a kérdés: nem hatékonyabb-e egy olyan hadsereg, amely a páncélosokkal vívott harcot gyorsan bevethetõ légi egységekre bízza, a fizikai jelenlétet pedig, ha szükséges, könnyûpáncélzatú gyalogsági jármûvekkel valósítja meg? Nincs semmi értelme tankokat állomásoztatni egy város megszállása során, ha úgysem lehet megvédeni a megsemmisítéstõl. Szerintem lassan már a katona nagyobb biztonságban lehet a nyílt harctéren, ha a jármûvén kívül tartózkodik, mint ha belül! A tank kicsit úgy jár, mint a csatahajó a második világháború után: a technikai fejlõdés elavulttá teszi. Ráadásul majdnem pont ugyanazok az okok (tûzerõ növekedése és légierõ).
Persze itt most nyilván azokra a hadseregekre kell gondolni, amelyeknek közel korlátlan erõforrás áll a rendelkezésére, a szegényebb országok nyilván továbbra is "olcsó" tankokat fognak használni. De egyszer eljuthatunk oda, hogy a nem légi hadviselésre berendezkedett szárazföldi haderõ egyszerûen képtelen lesz felvenni a harcot a fejlettebbel.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Cifu : nem baj, ha lassan készül, csak legyen tartalmas 😊
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
hátö .. az előző aláírásom sokkal jobb volt :]
http://www.reasonunderground.hu - reason portál
hátö .. az előző aláírásom sokkal jobb volt :]
Konkrétan mik azok a cikkben amiket szerinted nem lenne szabad értenem???
Hogy mi a saját véleményem? Nos a helikopter és a harckocsi két külön dimenzió, voltak/vannak/lesznek próbálkozások a két feladatkör összemosására, de egyelõre én kétlem, hogy sikeres lehet egy ilyen próbálkozás.
Az még teljesen rendben van, hogy egy gyors bevethetõségû, légi szállítású egység helikopterekre alapozva harcoljon, ebben semmi meglepõ nincs, és az ilyen egységek kitûnõen használhatóak például az ellenség meglepetésszerû megtámadására. De utána aztán vagy sûrgõsen elhagyják a helyszint, vagy kiépítenek egy földi bázist, ahova az ellátmány légi úton érkezhet - de ehhez értelemszerûen uralni kell a légteret.
Viszont a "hagyományos" hadviselésben nincs jobb jelenleg, mint a szárazföldi harcjármû, hiszen sokkal olcsóbb mind a beszerzése, mind az üzemeltetése, meg lehet oldani vele a területellenõrzést, és a többi. A helikopter kitûnõen használható ez esetben is, mint egyfajta légi tüzérség és páncélelhárító eszköz, de csak rá építeni nem lehet. Arról nem is beszélve, hogy nyugodtan lehet a helikopterek ellen is beszélni, hiszen ha emlegetjük a harckocsiknál a felülrõl támadó páncéltörõ rakétákat, akkor a helikoptereknél ugyanúgy lehetne említeni a vállról indítható légvédelmi rakétákat.
A harckocsi mint olyan, meglehetõsen hatásos fegyver továbbra is, de természetesen csak egy összetett rendszerben. Szükség van légvédelemre, a helikopterek és a harci repülõgépek ellen, szükség van utászokra az aknamezõk és mesterséges/természetes akadályok ellen, szükség van gyalogságra, mert továbbra is õk jelentik a haderõ alapját. A harckocsi mint olyan, továbbra is a legideálisabb harceszköz szárazföldi hadmûveletekre, mert ötvözi a mozgékonyságot, a tûzerõt és a védelmet. Az nem vitás, hogy fel kell fejlõdni a modern kihívásokhoz, mint amilyen a fentrõl támadó pct. rakéták (vastagabb tetõpáncélzat, aktív védelem). Talán feltünt, hogy mennyit emlegetem az Izraeliek Merkava harckocsiját, nem másért, minthogy egész egyszerûen õk azok, akik továbbra is naprakészen tartják páncélosaikat, szemben mondjuk az USA-val, ahol az elmúlt 10 évben az Abrams-ok fejlesztése eléggé takaréklángon mûködött.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
"- lassan eljutunk oda, hogy nem létezik elég erõs páncélzat, " és szerinted csak tankokra szoktak lövöldözni? Igaz, mivel gyorsabban mozog, ezért nehezebb eltalálni alapból, de erre találták ki a hõkövetõ rakétákat.
Úgyhogy egyezzünk meg, a jelenlegi technikai fejlettséggel szükség van mind a páncélozott földi jármûvekre, mind a légi gépekre, hogy ezek védelme alatt a gyalogság el tudja végezni a feladatát. Elõbb fogunk ûrháborút vívni X-wingekkel a Marsért, minthogy a gyalogság vagy a harci páncélosok kimenjenek a divatból.
- sebesség, bevethetõségi idõ,
- nincsenek útvonalproblémáik, egy helikopternek nem létezik nehéz terep,
- lassan eljutunk oda, hogy nem létezik elég erõs páncélzat, ami a különbözõ intelligens, pl. "felülrõl támadó" páncéltörõ rakéták ellen teljes körû védelmet nyújtana, így igazából a páncélvédettség helyett az aktív védelem, a helyezkedés válik fontossá, ott pedig a sebesség, a domborzat kihasználása, a gyors felderítés a fontos, ebben pedig a helikopter általában erõsebb.
Persze egy helikopterrel nem lehet egy ellenõrzési pontot napokig felügyelni, így lehet azt mondani, hogy különbözõ célokra készültek, ezért sosem fogja teljesen felváltani a harckocsit... (az enyhén páncélozott csapatszállító jármûveket persze valószínûleg sosem fogja). De igazából miért is ne? Ha pl. a talajon is tudná használni a fegyverrendszereit illetve "parkolás" közben megfelelõ páncélzat védené, akkor miben térne el egy repülõ harckocsitól? Azon kívül persze, hogy harc közben mindenképp sérülékenyebb és sokkal drágább.
1.: A sofõr ugye egész embert kíván, nem kiváltható. A korábbi ill. jelenlegi tankoknál a sofõr kilátása eléggé korlátozott, hiszen õ ül a "legmélyebben".
2.: A parancsnok feladata felderíteni a célpontokat, figyelni a többi baráti egységet, és utasításokat adni a sofõrnek és az irányzónak. Épp ezért õ rendelkezik a legjobb optikai rendszerekkel, és az õ periszkópja van a legmagasabban a harckocsikon.
3.: Az irányzó feladata a már felderített célpontok megsemmisítése a fegyverekkel.
Munkamegosztásilag ez a hármas az ideális megoldás, amíg az irányzó a leküzdendõ célpontal foglalkozik, a parancsnok már keresheti a következõ célpontot. Ha a parancsnok és az irányzó feladatát összevonjuk, akkor romlik a hatékonyság - erre megoldást jelenthetnek a modern adatkapcsolaton alapuló harctéri információs rendszerek. Elég ránézni a monitorra, és a felderítõ egységek (helikopterek, pilóta nélküli gépek, vagy akár elõretolt gyalogos egységek) információi alapján máris tudja, hogy merre keresse a következõ célpontot.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
- De ezzel saját magad lejáratását folytatod, ezt nem érted meg? Magadat égeted tovább. Ami a legszomorúbb hogy magyar színekben. Tapló. - nem is szines a nevem
Majd az is lesz. 😊
Nemrég küldtem két cikket ilyen téren a BoP-ra neuro-nak, nézd azt is. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Lásd. szar lehet Európából amcsi szerveren kvékhármazni 😊
Kézi lõfegyverekre lehet majd számítani? 😊
- De ezzel saját magad lejáratását folytatod, ezt nem érted meg? Magadat égeted tovább. Ami a legszomorúbb hogy magyar színekben. Tapló. - nem is szines a nevem
Apropó: Predator! Ha maszekban megkeresel, mesélek szivesen. Jó lesz egy komolyabb radaros cikkhez a kicsi szines rovatba:-)
A következõ a tervek szerint a harci helikopterekrõl szól, majd a repülõgépek következnek. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
De zavarható. Kis léptékben még nyilván megérné (jelenleg is dolgoznak kis méretû távirányított robotokon, amelyek fel vannak fegyverezve), de egy komoly harctéri alkalmazás már bonyolultabb a téma. Igaz, jelenleg is van egy mûködõ adatkapcsolat a modern harcjármûvekben, de ha ez valamiért megszünik, a jármû személyzete még harcképes, "csak" elveszített egy igen hasznos funkciót. Egy távirányított jármû esetén viszont ez annyit tesz, hogy a jármû harcképtelenül ott marad - ahol az ellenség szépen elfoglalhatja. Az Iraki háborúban is több M1A1 harckocsit a saját személyzetük, vagy baráti egységek pusztítottak el, mert meghibásodtak, de nem állhat meg egy egész egység csak azért, mert az egyik jármû lerobbant, viszont ott sem hagyhatják, hiszen bármikor feltünhet pár fegyveres, akik megölhetik a személyzetett, és zsákmányul ejthetnek egy nagyon értékes jármûvet (és az értékes itt azt is jelenti, hogy "forró" technikai cuccok (NATO rádiók, parancskönyvek, utasítások, tervek, stb.) kerülhetnek illetéktelen kezekbe). Szóval ilyenkor szépen kiszedték a fontosabb és könnyen mozgatható cuccokat (lõszer, rádiók, stb.), majd vagy valamelyik M1A1, vagy egy A-10A szépen kilövi a tankot...
mert a távirányításnak nincs idõkésleltetése
Csak akkor, ha az irányítórendszer a harctér közelében van. Ha mondjuk az USA-ból irányítanák az Irakban harcoló harckocsikat, az jelentõs elõny lenne logisztikailag, hiszen nem kell sem az irányító berendezéseket, sem a személyzetett odaszállítani, viszont a világ másik végrõl azért már pártized másodperces késleltetés már minimum van (persze ez szárazföldi jármûnél még kevésbé tûnik vészesnek, de például célzásnál ezen már függhet a találat sikere is akár...).
A töltés automata (legalábbi a orosz tankokon)
Meg a Franciákon, Japánokon, Kínaiakon, stb. 😊
A következõ amerikai harcjármûben is már valószinüleg automata töltõgép kerül.
Szóval miért kell személyzet? Vagy meghibásodik a technika használat közben?
Az ember megbízható, és már bevált. Számtalan példa volt arra, hogy a forradalminak tûnõ technikai újítás egyszerûen nem vált be a harctéren. Éppen ezért az új technikákat elõször alaposan letesztelik, és ha már meggyõzödtek arról, hogy valóban mûködõképesek, akkor kezdik csak el széles körben használni. A Predator kémrepülõgépekbõl az elején alig készült pár, majd miután bebizonyosodott, hogy igenis minden félelem ellenére tökéletesen mûködnek, már kevésbé éles volt vele szemben az ellenállás, és a Pentagon rendelt belõle még jópárat...
Ráadásul személyzet nélkül elegendõ csak a kézifegyverek tüzét ellenálló páncélzat
Miért? Egy RPG-7 ára a feketepiacon szinte bagatel tétel, de így mégis könnyen egy legalábbis többszázezer dolláros harceszköz végét jelentheti.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
- De ezzel saját magad lejáratását folytatod, ezt nem érted meg? Magadat égeted tovább. Ami a legszomorúbb hogy magyar színekben. Tapló. - nem is szines a nevem
SG Informatikai és Tudományos hírmagazin.
Ide valszeg olyanok jönnek, akik a fenti témák iránt érdeklõdnek. Ha érdekli a cikk elolvassa, ha nem érti kérdez arra való itt a fórum.
Nem a jól érthetõ, világosan megfogalmazott cikket fikázni, hogy nem itt a helye.
Ha nem itt akkor hol ??????? A Blikknél?????
CIFU !!!! <#worship>#worship><#worship>#worship><#worship>#worship><#worship>#worship><#worship>#worship><#worship>#worship><#worship>#worship><#worship>#worship><#worship>#worship><#worship>#worship>
Mikor lesz kész a következõ cikk (kb) és mirõl fog szólni ??? Különben látszik, a gyakorlat teszi a mestert, egyre jobbak a cikkek !!!!!!!!<#worship>#worship><#worship>#worship><#worship>#worship><#worship>#worship><#worship>#worship><#worship>#worship><#worship>#worship><#worship>#worship><#worship>#worship><#worship>#worship><#worship>#worship>
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
"óvja a felesleges sérülésektõl a páncélelemet"
Ezek szerint vannak nem felesleges, értsd, hasznos sérülések is? 😊
Tesztelo.hu -- Hardver, digit.fényképezőgép, MP3-lejátszó, mobiltelefon, autó és sok minden más... Csengőhang, oplogó, képüzenet, háttérkép, hangos üdvözlet, videó, JAVA játék. Írható CD és DVD
Távirányítás egyszerû, önálló döntésû MI-re nincs szükség, mert a távirányításnak nincs idõkésleltetése. A páncélos belsejébõl való kilátást egy kamerarendszer úgy is többszörösére növeli. A töltés automata (legalábbi a orosz tankokon).
Szóval miért kell személyzet? Vagy meghibásodik a technika használat közben?
Ráadásul személyzet nélkül elegendõ csak a kézifegyverek tüzét ellenálló páncélzat, így kisebbek és olcsóbbak is lehetnének. Másszóval többször annyi jármû lehet a fronton, míg a hátországban flipperezõ kisöcsikék játszhatnának...
Tirmo 60 Undead Priest Redrock Berserkers Venture Co.
Az emberek őrültnek tartanak. Ez talán igaz is, és akkor mindegy, ha eggyel több a holdkóros. Viszont, ha igazam van, és a tudomány téved, akkor Isten irgalmazzon az emberiségnek. Viktor Schauberger
Tehat "tolem elfer", de akkoris tartom magam ahhoz hogy egy ilyen cikk elolvasa utan (ami mint irtam is es nem mellselg nekem is "jol jon"), boki az oldalam egy gondolat...."..