1376
Mi történik?
  • sz4bolcs
    #484
    Ha lebontva ént, a végén semmi mástól elkülönülő nem marad, akkor ki az, aki külön tulajdonsággal rendelkezik? Nincs semmilyen tökéletes forma, sem tökéletes vágyak. A vágy az szenvedés, amitől az üresség formaként jelenik meg, mint változó világ.
    A megkülönböztetést elhagyva semmi mástól elkülönülő nem marad, nincs én nincs te, nincs külvilág nincs belső, nincs megfigyelő, és nincs megfigyelt. Ez a vanság, vagy énnélküliség.
    A tudat pedig semmiképp nem anyagi. Mivel mint már elmondtam az hogy agy, és annak bármit tulajdonítani csakis a tudat megkülönböztetése miatt lehetséges, és ez nem maga a minősítő, hanem csak egy minősítés, így addig nem is fogod elismerni amiről beszélek, amég nem tapasztalod magát a minősítőt.
    Értsd meg, hogy amikor minden réteget lehántottál magadról, akkor semmi nem marad.

    Ez egy olyan semmi, ami független öntermészettől, és tulajdonságoktól.
    Nincs benne semmi mástól elkülönülő, a valódi világgal egybehangzóan "létezik", de nem elkülönülve attól. Változás és megkülönböztetés nélkül jelennek meg benne az alakok, és formák. Erre mondják, hogy "A forma üresség, az üresség forma."
  • PaI2tizán
    #483
    szóval van két féle nézet ahogy lehet szemlélni a viágot?
    Az egyik darabokra szedi az egységet és így próbálja megérteni(abból kiindulva higy ő is különbözik minden mástól) és így mindig paradoxonokba ütközik a másik pedig mindent egynek vesz eltűnnek a különbségek minden 1 és ugyanaz semmi nem különbözik semmitől.

    És a két gondolkodás mód nem kompatibilis egymással egyikel sem lehet felfogni a másikat.

    Eddig jól értettem?
  • sz4bolcs
    #482
    bens: A karma nem valami egyéntől elkülönülő valami, hanem maga az egyén. Annak, aki szeretne minél több időt tölteni a szamszárában vágyott dolgai mellett, annak célszerű a karmát valami bűntető - jutalmazó mechanizmusnak tekinteni, mint hogy a külvilág valóban úgy viszonyul hozzád, ahogy Te hozzá. De helyesebb megértés végett meg kell érteni, hogy a karma nem átlátható, mert minden mindennel összefügg, ezért tetteink ebből a szempontból nem megítélhetők, olyan az egész, mint egy összefüggő folyam, csak a karma miatt látszik úgy, mint ha lenne személyes karma. Mint hogy a karma nem-létét egy tömeggyilkos is közvetlenül beláthatja, így megszabadulás szempontjából lényegtelen, hogy pozitívnak vagy negatívnak nevezed.
    Ennél a belátásnál ténylegesen megszűnik minden vágy, és törekvés.

    Ezt egy másik fórumon olvastam:
    - Kásjapa buddha idején szerzetesvezető voltam ezen a hegyen. Egyik nap egy tanítvány megkérdezett engem: "Egy megvilágosodott ember az okság igája alá esik, vagy sem?" Én azt válaszoltam: "Nem, nem esik." Azóta arra lettem kárhoztatva, hogy ötszázszor rókaként szülessek újra. Könyörgök, mondd meg nekem a kulcsszót, hogy megszabadítson rókaéletemtől! Mondd meg nekem, egy megvilágosodott ember az okság igája alá esik, vagy sem?
    Hjakudzsó válaszolt:
    - Nem hagyja figyelmen kívül az okságot.
    Nem hamarább, mint hogy az öregember meghallotta e szavakat, megvilágosodott.

    (Mumonkan 2., részlet)
  • sz4bolcs
    #481
    Kicsit nyugatibb szemszögből (analitikus pszichológia) leírom ezeket a dolgokat, mert van, akinek ez kedvezőbb megértést biztosít:
    Abból indulunk ki, hogy van egy végtelen mindenség, és van egy végesre redukált önmagunk, ez a véges, és végtelen polaritása, ugyanúgy mint figyelő és megfigyelt, születés és halál, én és te, boldogság és szomorúság, igazából a lét minden aspektusában megtalálható.. és eljutunk a lét és nem-lét polaritásához.
    Ha létezik polaritás, akkor már csupán poláris szemszögből is feltételezhetünk egy egységet, amiben mindez megtalálható nem elkülönülten.
    Csakhogy polaritás, és egység poláris szemszögből nézve továbbra is csak polaritás.
    Mind az egész megismerésére törekszünk lsd.: tudományok, filozófia, vallások, de már akkor lehetetlenné válik a megismerése, amikor egészet és polaritást megtesszük poláris ellentétként, amikor mint megfigyelőt, és megfigyeltet külön választjuk.
    Továbbá az egység nem létezhet, mert akkor lét és nem-lét különbsége állna fönt. Nem is nem-létezhet, ugyanebből az okból.
    Tehát mi marad az egységben? Poláris szempontból semmi, mert poláris szempontból mindig valami hiányaként tudjuk jellemezni:
    Időtlen, tér nélküli, végtelen, mozgás nélküli, független, nem keletkezett, és nem múló.
    Egység szempontjából minden és semmi egybe esik.
    Egység és polaritás közti polaritás ebben az esetben úgy tekintendő, mint minden más megkülönböztetés, tehát elhagyandó.
  • bens
    #480
    a lélek nem repked mint egy szellem! a lélek egyéni tulajdonságokkal rendelkezik. ugyan úgy mint most Te v én, csak tökéletes formában, tökéletes vágyakkal!

    a tudat pedig lehet lelki és anyagi is. de ha anyagi akkor pusztán az anyagi hatások irányítják, amiket az agy dolgoz fel, így a legtöbb ember tudatát az agyműködése határozza meg.
  • sz4bolcs
    #479
    "tudatlansága miatt függ anyagi" - ő maga a tudatlanság.
  • sz4bolcs
    #478
    bens: Én nem hiszem, hogy a tudat az agy működésének terméke. Se gondolatot, sem anyagi dolgokat, sem nem-anyagi dolgokat nem tulajdonítok az agy működésének, mivel mindez minősítés, és nem a minősítő maga, így ha azt mondom, hogy a tudat az agy működése, az csak egy újabb képzet lenne. A tudat megkülönböztetése, az ami én-lélekként, öntudatként jelenik meg, tudatlansága miatt függ anyagi dolgoktól.
    #470-re:
    A tudat működéséből következő dolgok, a megkülönböztetés, és azzal önazonosítás tényleg egy burkot képez a körül amit számomra meglepő módon C. G. Jung, és egyes buddhista ágazatok elismernek valódi Én-ként. De amikor lehántasz róla minden réteget, akkor nincs én és nem-én, így lehetetlen "róla" úgy beszélni, mint Én. Tehát a semmi marad, pontosabban nem marad semmi. Ezt hívják ürességnek, ami minden mástól, mint saját magától üres. Így nem létezhet valódi én, mert mindez mentes megkülönböztetéstől.
    Ebben az esetben:
    Ha nincs én, nincs te, ki azonosít magával, és mit? Ha mindennek nincs vége, akkor minek van vége, és minek nincs vége? Ha mindez nem megkülönböztetett, akkor mi az ami megkülönböztetett, és mi az, ami nem-.megkülönböztetett?
    Kinek nem lesz szüksége új testre, és ki repked, mint egy szellem? Kinek lesznek és milyen lelki tulajdonságai? Ezek képzetek.
  • sz4bolcs
    #477
    Hogy mi lesz velük:
    "Errtől ennél többet nem igazán lehet szólni, mert aki ezt megvalósította azt már nem érintik ezek a megkülönböztetésből eredő képzetek, kérdések."
    Nem létezik és nem nem-létezik. Ha létezne, függne, mozgás, elmúlás jellemezné, ha nem létezne, függne létezés és nem-létezés megkülönböztetésétől. A válasz a kérdésedre gondolattal nem fölfogható. Hogy mi lesz vele, épp úgy nem értelmezhető, mint a mi van, mi nincs, mert ezek a dolgok egybeesnek, szigorúbban véve se nem egybe, se nem külön.

    Képzelj el egy tavat, ami végtelen mélységű, és Te a víztükröt nézed. Látod a víz felszínét, és nem tudod fölfogni, hogy a végtelennek az eleje, közepe és vége is végtelen, így a víz felszínének végessége csak káprázat. Amiről írtam, az a víztükör túlfelétől számíttatik, amiben nincs se kezdet, se közép, se vég. Ugyanilyen természetű a világ is.
  • bens
    #476
    a másik üzenet nem neked szólt szvsz

    (ajánlom figyelmedbe a hsz jobb alsó sarkát)

    :-|
  • csingacsguk
    #475
    "Szóval akik nem születnek újjá, nem táplálják azt a bizonyos vágyat amit emlegetsz azokkal mi lesz, mert engem ez érdekel igazán." - Ez volt a kérdésem és erre csak az egyik üzenetetben adtál náhány értelems mondtatot a másik pedig tljesen másról szólt, de sztem le is zárhatjuk a témát mert, amit kartam megtudtam...
  • bens
    #474
    pl?
  • csingacsguk
    #473
    Igaz, hogy kérdeztem ,de te a kérdéseimen túllépve egészen másról is beszéltél.
  • bens
    #472
    ezt a süket dumát az egyetemen tanítják képzeld
    amúgy minek kérdezel ha nem érdekel a téma?
  • csingacsguk
    #471
    Hát ez elég süket duma, már telejesen le is fárasztottátok az agyamat(lelkemet:))
  • bens
    #470
    úgy képzeld el az egészet, h van egy lélek, ami Te vagy. és van tested, ami olyan mint egy ruha a lélek körül. a lelkedet azért nem érzékeled, mert a ruhával azonosítod magad. azt hiszed, h arra vagy csak képes amire a tested képes, így - karma függvényében - mindig egy új testbe vándorol a lelked. de ha felébreszted a lelked, a lelkeddel azonosítod magad (ami Te vagy valójában), akkor nem lesz szükséged új testre az élethez, hanem lélekként, lelki tulajdonságokkal élsz tovább. de ezt most nem tudod felfogni, mert a testtel azonosulsz még, az agyba pedig nincsenek lelki képességek beprogramozva.
  • bens
    #469
    sztem ne azonosítsd a lelket a tudattal. a tudat (amit gondolsz, érzel) az agy programja. a léleknek nincs köze a testi, anyagi dolgokhoz. egy valamivel nem tudok egyet érteni: "vágy nélkül" a vágyakat nem lehet megszüntetni úgy gondolom. csakis irányítani lehet őket. attól h nem csinálsz valamit sokáig a vágy még megmarad. viszont ha a vágyaidat az anyagiról a lelki javakra írányítod át, akkor felébrednek a lelki tulajdonságok. sztem ennek ez az egyetlen módja egy ilyen világban, amiben élünk.
  • csingacsguk
    #468
    Szóval akik nem születnek újjá, nem táplálják azt a bizonyos vágyat amit emlegetsz azokkal mi lesz, mert engem ez érdekel igazán.
  • sz4bolcs
    #467
    bens jól tette fel a kérdést.

    Én a lelket szoktam az öntudattal azonosítani, lehet hibásan, de ez csak formai különbség.
    A tudat nem az agy működése.

    Létezik egy megfigyelő és egy megfigyelt, a megfigyelő Te vagy, a körülötted levő világ, pedig a megfigyelt. A megfigyelő itt bármilyen minősítést aggaszt saját magára, az nem saját maga, mert a megfigyelő és megfigyelt kettőssége áll fent.
    Tehát amikor azt mondom, hogy "én vagyok a testem, atomok, tudat, biológiai szerkezet, és mindezt az agyam fogja föl" -ez mind nem lehetek én, mert ezek mind csak a minősítés, nem pedig a minősítő. Az ember hibásan, de azonosítja magát a tudat megkülönböztetésével, és ez az öntudat, ami világot generál.
    Ezt mindenképp érdemes megérteni, mielőtt a további kérdéseidre vársz választ, mert ezek a dolgok számodra egyszerűen nem létezők.

    A buddhizmus szerint a vágy okozza mind a születést, mind a halált, így vágy nélkül nincs ki megszülessen, és meghaljon. A vágy a tudat megkülönböztetése, a megtévesztettségből származik. A tudat, amit az előbb leírtam, hogy nem az, mint amit saját magadnak vélsz. Amikor a tudat tényleg saját magát tapasztalja, és tovább nem azonosítja magát hamis képzeteivel akkor már nem szül több vágyat.
    Nem-megkülönböztett tudat többé nem vesz föl semmilyen értéket.

    A tudat megkülönböztetéséből eredően garantált az újraszületés, de vígasztaljon az, hogy nem fogunk rá emlékezni. :-)
    Aki nem születik újra, az felismerte ennek a manifeszt univerzumnak valódi természetét, lemondott a létesülésről. Errtől ennél többet nem igazán lehet szólni, mert aki ezt megvalósította azt már nem érintik ezek a megkülönböztetésből eredő kérdések.
  • bens
    #466
    ha nincs lélek, akkor ki vagy Te?
    ne a nevedet, foglalkozásodat, vagy a fajtádat mond, hanem h Te ki vagy.

    az újjászületést nem találta ki senki. ez tévedés.
  • csingacsguk
    #465
    Igazából nem gondolok a lélekről semmit! Szerintem nincs ez viszont nem kizáró ok!
    A tudat kicsit más mint a lélek, a tudatunk a halál után elszáll, ha újjászületünk, ha nem! Mivel a tudattalant emberi agy nem képes felfogni ezért találják ki a különböző vallások a továbbélést vmi féle formában vmilyen helyen.
    A buddhizmusra áttérve , ha én pl nem hiszek semmiben akkor újjá fogok születni?
    És aki nem szület újjá azzal mi lesz?
  • sz4bolcs
    #464
    Kíváncsi vagyok, hogy mit gondolsz a tudatról, lélekről, és a tudattalanról. Ezek számodra mit jelentenek?

    Buddhizmusban amúgy nem úgy jelenik meg a reinkarnáció, mint egy megnyugtató dolog, ők azt mondják, hogy karma miatt van a születés, ami pedig a vágyból következik. Az születik újjá erre a világra, aki tudatlan, mert nem ismeri föl, hogy a lét szenvedés, és a világnak nincs valóságos alapja.
  • csingacsguk
    #463
    Üdv!
    A topikot nem olvastam végig, de véleményezem a Halál utáni élet feltevést!
    A legtöbb vallásban van vmiféle másvilág ahová halál után jutunk vagy az újászületés , de a lényeg mindenekefelül a további élet!
    Amiben a legjobb hinni a további élet bármely formája (újjászületés, Mennyország, Örök vadász mezők stb...)! Ezt az emberek azért találták ki , mert nem találtak magyarázatot az elmúlásban és a mai embernek is lehetetetlen elképzelnie milyen a halál után, ha nem él tovább vmi helyen vagy nem születik újá!
    Az újászületés is teljes ökörség elég a mi gyönyörőséges sztárunkra Győzikére gondolni aki egy jósnő által tudta meg zebra mivoltját:)
    Kérdezem én bárki is az aki meg tudja mondani mi voltam előző életemben pl egy jósnőnél magasabb értelmi szinten lévő budshista szerzetes (lehet ők nem tudnak ilyet elárulni) biztos nem fogja nekem azt mondani, hogy én egy ostoros papucsállatka voltam vagy egy amőba.
    Na jó erre is lehet kifogása másnak, hogy ezekben nem születhetnek újá emberek , de azt se fogják nekem mondani, hogy kolombusz majom vagy épp egy ocelot, mert akik ilyeneket mondanak azok csak ráböknek az ismeret állatok egyikére és azt mondják , hogy te egy házisertés voltál! Puff milyen meglepően ritka és ismeretlen állat voltam!Persze az újjászületés rendszere szerint bármilyen élőlényben lehetett a lelkünk, de ezt csak példánakl írtam!
    Lehet egy kicsit kusza lett a beszámolóm , de úgy éreztem le kell írnom a vélemyényemet és mindenkinek ajánlom, hogy higyjen vmi vallásban(még ha ellen is tettem), mert sokkal elfogadhatóbb lesz a saját és szerettei múlása.
  • sz4bolcs
    #462
    Úgy tudtam továbbá, hogy a karma nem anyagi, hanem tudati jellegű. Mert a tudatot zavarja a képzelgés.
    Ahol nincs karma, ott nincs önlétezés. Ha nincs önlétezés, akkor ki az akinek szabad akarata van? Persze amég megkülönböztetés, ez az illúzió létezik, addig a szabad akarat meg van különböztetve a nem szabad akarattól, tehát létezik Én, és létezik az ehhez kapcsolódó szabad akarat, mint bármilyen másik (hamis)érzet.

    Aki valóban felismerte a ragaszkodás természetét, az felismerte a létezés természetét. Ez az egyetlen (első és utolsó) felismerés. Aki azt mondja, hogy van más felismerés is, az a szenvedéshez ragaszkodik.
  • bens
    #461
    nos, a karma olyan mint Newton törvénye. ahogy hatsz a környezetedre, az úgy hat rád vissza. nincs jó és rossz, csak ellenhatás. így műxik az anyagi világ. de h az ember számára érthető legyen: a karmát 3felé osztják. jó karma (jó cselekedetek visszahatásai) rossz karma (ellenkezője) és vikarma. a vikarma tulajdonképpen azt jelenti h nem függsz a karmától, vagyis az anyagi kötőerőktől.
    a szabad akarat soha nem szűnik meg, mert minden lélek egyéni.
    felismerni pedig nem elég az anyagi kötőerőket. az csak a kezdet.
  • sz4bolcs
    #460
    Még van, amit hozzáfűznék ehhez:
    Amit én tudok a karmáról az szerint nincs jó és rossz karma. Okság van, ami nem jó és nem rossz, hanem szimpla ok-okozat, ami vágyból jön. Sőt.. az a megkülönböztetés szüli a karmát, ugyanaz, ami a jót és a rosszat megkülönbözteti.
    Ez szerint aki ragaszkodik, az megszületik újra, aki nem, az többé már nem születik.
    Ha valaki megszületik, még nem ismerte föl, hogy az élet, a ragaszkodás a szenvedés.
  • sz4bolcs
    #459
    bens: Te mit gondolsz a szabad akaratról, és karmáról? Karma törvénye azt mondja, hogy amég az emberen okság uralkodik, addig az ember minden szinten függ. Ez a függés vajon kizárja a szabad akaratot?
    Nem gondolom, hogy részben függök, mert akkor a karma is csak részben van. Ha pedig mindenhogy függök, akkor az kizárja a szabad akaratot. Bár lehet épp ez a szabad akarat létezése, az ember önlétezése az illúzió, mert soha nem lehet bizonyítani, hogy másképp is lehetnének a dolgok mint ahogy vannak. Szerinted hogy van ez?
  • exyr
    #458
    nincs okom rá..csak érdekel a dolog, ennyi...néztek már elég sokszor furán rám emiatt, de megszokja az ember egy idö után
  • bens
    #457
    karmától függ...
    ha jó a karmád, akkor megszületsz test nélkül szellemként. ha rossz, akkor megszületsz egy pokolbolygóra, mert ebertöltél (magadat). egyik se vmi jó, szal ne legyél öngyi. nem old meg semmit.
  • sz4bolcs
    #456
    viccelődünk halál előtt?
  • exyr
    #455
    haha
  • sz4bolcs
    #454
    Szerintem meghal.
  • exyr
    #453
    sziasztok.

    mint gondoltok, mi történik azzal, aki ateista, és öngyilkos lesz valami oknál fogva?
  • sz4bolcs
    #452
    Te hiszel másban..:)
  • keshy
    #451
    ebben a témában semmiben sem lehetsz biztos, de sok mindent valószínűsíthetsz, s megróbálhatod "észszerű" magyararázni, de ugye ahány ember annyiféle variáció
    szerintem az állításom nem hülyeség, annyi, hogy én inkább földhöz ragadtabb csóka vagyok, nem nagyon akarok hinni az ilyen szellemesdiben, pedig tényleg nem hülyeség :P
  • sz4bolcs
    #450
    Én már megszülettem egy másik testben... bizonyítékként itt van ez a testem.
  • bens
    #449
    az a szívás, ha megint megszületsz ide 1 másik testben... :-D
  • bajuszsp
    #448
    Magyarországnál csak jobb lehet...
  • bens
    #447
    ...ha meg nem tudod felfogni (nem Te személyesen, mert senki sem tudja), akkor miért vagy olyan biztos az állításodban?
  • keshy
    #446
    nah ez egy mégnagyobb buli, mi van az élet előtt. nah olyannyira mélyre kellene ásnunk magunkat, ahol már az ember egyszerűen nem tudná felfogni a dolgokat...
  • bens
    #445
    amúgy a legújabb kvantumfizikai kutatások szerint nagyobb valószinűség van a "túlvilági" lét létezésére, mint amennyi nincs. legalábbis elemi szinten bizonyítva van.