Hearts of Iron 2

Nekem meg most jött be a Bárdossy-kormány a doni katasztrófára hivatkozva miközben benne se vagyok a háborúban.

Pogessor módosok tudhathatnák mi az az Osztrák-magyar Monarchia a játékban 😉

Ha még az Anschluss elõtt katonai szövetség jön létre Magyarország és Ausztria között, valamint a két ország kapcsolata több, mint +150, akkor feljön néhány nap alatt egy eventsorozat.
Az elsõ, a Habsburg ház visszatérése, azaz a 3. királypuccs. IV. Béla fia visszajön Magyarországra, és Horthy Miklós népszavazást ír ki, hogy õ maradjon e az állam vezetõje, vagy I. Habsburg Ottó vegye át az irányítást. (Ez egy event formájában jön fel, és te döntheted el, hogy maradjon Horthy vagy menjen)
Ezután 1-2 nappal újabb event jön fel, valami ilyesmi, hogy "Az új király elsõ rendelkezése az volt, hogy népszavazást csináljon arról, hogy Magyarország támogatná e az Ausztriával való uniót." Ha itt az igenre mész, vagyis támogatod az Uniót, akkor pár nap múlva Ausztriának is feljön egy event, hogy õk is támogatják e vagy sem. Erre 50-50% az esély. Ha õk is támogatják, akkor Ausztira eltûnik és a helyébe megjelenik az OMM. Vagyis megváltozik az ország színe arról a halvány citromsárgáról fehérre, meg ilyenek, valamint az OMM Magyarország bábnemzete lesz, ott is I. Habsburg Ottó lesz a király, átengedik a hds. irányítását meg ilyenek. Így már 36 elsõ pár hónapjában lehet egybõl 19 hadosztály amit irányíthatsz, és bevethetsz Olaszország ellen.
Ennyi volna kéremszépen. Ne mondja senki, hogy még nem találkozott ezzel 😄

az lehetséges hogy szövetséget kötöttek, csak nekem már volt oan h szövetségben álltam az osztrákokkal erre anschluss😄 viszont ha kiveszi a germán és az osztrákok event fájljaibol az anschluss eventet akkor lehetséges 😄 vagy a másik ötletem az az hogy sceario fájlal megcisnálta nagy ausztriát nagy magyarországot, de az már ott bukott hogy az elején lerohanta jugoszláviát, utána megkapta erdélyt és a felvidéket... 😄

Szerintem az Osztrák-Magyar ?onarchiát úgy érti, hogy simán csak meghódította Ausztriát, vagy szövetkeztek. Nem? 😊

igen ez engem is érdekelne 😄

aruld mar el hogy mi ez az osztrak-magyar monarchia amirol magyaraztal kerlek 😄

Nem cheatoltam , csak szinte az egész világ az enyém , s igy nem nehéz megoldani az olajfenntartást , ha majd jo lesz a gépem , akkor linkelek be képeket.

Vagy átírta, hogy mennyi IC-t kapjon meg, ez alapból base IC 20%-a, vagy full IC takeover opció vagy cheat.😊)

Én ezt nem értem, Magyarországnak alapból van 23 alap IC-je, ha elfoglalod Olaszországot, akkor hogyan lesz neked 80, hogy 5 techteamed legyen 😮 ???
Tudtommal az elfoglalt területek amik nem nemzeti provinciák, nem adódnak autómatikusan a base Ic-hez, hanem csak 1 töredékük.
Nekem ebben az állapotban volt 150 IC-m, úgy hogy tápoltam az ipart az anyaországban. (kép
Szabaddá tettem olaszországot és kb 20 ICvel lett kevesebbem...
Ez a része a történetednek nekem magyarázatra szorul.. hacsak nem a legkönnyebb fokozaton toltad, mert úgy még el tudom hinni.

"Már 36 feburárjában létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia"
?
amugy fasza vagy.

Húú jó hosszú post😊

Képet eredetileg .bmp-be menti a game, de csinálhatsz belõle kisebb, tömörített verziót pl. Photoshoppal, GIMP-el vagy akár Painttel is.
Betöltöd majd Save as .jpg, esetleg .png.

na most gyorsan végigolvastam. bocsi az értelmetlen részekért, már 11 óra van és álmos vagyok, örülök, hogy össze tudtam hozni. hiba amit észrevettem:
A japánokat kezdetben szinte minden téren visszafoglalták:
ezt úgy értem, hogy a japánokat kezdetben minden téren visszaszorították.

Helló! Sulikezdés elõtt kezdtem egy újat pár napja '36-ban a magyarokkal.
Már 36 feburárjában létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia. Ekkor a közös magyar, és osztrák-magyar seregekkel betámadtam olaszországot, akiknek lehet, hogy 40 hadosztálya van, de viszont a javuk ekkor Etiópiában harcol még. Észak-Olaszországot gyorsan elfoglaltam, és a gazdag iparvidékekbõl gyorsan gyártottam az újabb hadosztályokat le, és nagyon hamar már 5 techteamet engedélyezett egyszerre. az olaszokat különbözõ bekerítésekkel, és hasonlókkal szicíliáig szorítottam vissza, de onnan már nem tudtam kiverni õket. 37-tõl belekezdtem iparosításba, és seregek gyártásába, és 39-re lett kb. 6 páncélos, és 50 gyalogoshadosztályom. A németek nekemadták a Felvidéket. 1939 szeptemberében meg is indult a háború, de én a németekkel egy idõben jugoszláviát rohantam le (nem álltam be a németekhez). A jugoszlávokat lenyomtam gyorsan, majd a görögöket is 1940 legelejére. Közben megindult a flottaépítés is, és már az év elejétõl csatahajók kezdtek készülni. Azév során tovább bõvült a hadsereg, miközben békét kötöttem Olaszországgal, úgy, hogy Rómát kivéve megtarthattam az egész Olasz Csizmát (ezt azért kellett, mert az olaszok ígyis-úgyis belépnek a tengelybe, és nem akartam velük háborút.) A bécsi döntéssel visszakaptam Észak-Erdélyt, majd váratlanul jött a lehetõség, hogy Erdély maradék részét is megkapjam, ugyanis a románok elutasították Bulgária követelését Konstancára, így háborúba keveredtek egymással, és ezt én sem hagyhattam ki. Gyorsan betörtem rengeteg irányból Romániába, és kevesebb mint egy hónap alatt teljes egészében egyesülni tudott Nagy-Magyarország. 1941 végén az elsõ csapatszállítóim partraszálltak a Köztársasági Spanyolországban (Franco elvesztette a polgárháborút), és 1942 elejére-közepére Spanyolország annektálva lett, így Gibraltár elérhetõ közelségbe került. Az 1942-es év még azzal telt, hogy lerohantam a Franciaországból kivált Libanont, hogy a Közel-Keleten is létesíthessek egy a szövetségesekkel határos hídfõállást. Végre elkészült az elsõ három csatahajóm, valamint össze-vissza, de további 4 is már félkész állapotban volt. A németek egyébként ebben az évben nem törtek nagyon elõre, egész márciustól kezdve (akkor támadták meg a SZU-t) októberig, a tél beálltáig mindössze a Dnyszter vonaláig törtek elõre, valamint északon a Balti államok közül csak Litvánia egykori területét foglalták vissza. Ott talán még annyi érdekesség történt ,hogy Finnország, és a szövetségese, Svédország (mert a téli háborúban van egy event, hogy a svédek szövetségre lépnek a finnekkel, és ez történt meg) is belépett a tengely oldalán a szovjetek ellen, de itt nem sikerült semmi elõretörést elérni, sõt, a szovjetek nyomultak beljebb Finnországba, de elfoglalni azt nem tudták. Tavaszig megint szinte csak a csapatok méretének növelése folyt, valamint a hadosztályaim 90%-a páncélautó dandárral lett ellátva. Ekkor a flottámat és a seregeimet szétosztottam és a hadüzenetem elõtt elhelyeztem õket:
Az elfoglalt Spanyolországba küldtem kb. 20 hadosztályt, hogy a hadüzenet után lehetõleg azonnal foglalják el Gibraltárt, ezáltal nyugatról le tudom zárni a Földközi-tengert.
Egy partraszállóegység (9 csapatszállító hajó)Máltához ment, hogy a háború kitörése után szintén minnél hamarabb el lehessen azt foglalni.
A hadsereg nagy része (kb. 4/7-e, ha csak a harcra készült csapatokat nézzük (tehát otthon levõk és helyõrségek nem)) pedig a tavaly elfogalt Libanon területére ment, és várta a támadási parancsot. Az elsõdleges feladat a Szuezi csatorna birtokbavétele volt, valamint egy védelmi vonal kialakítása keletre, hogy Irak felõl ne érhesse a csapatokat hátbatámadás, miközben õk a Sínai-félszigeten, vagy már esetleg Egyiptomban harcolnak.
A hadüzenet napja május elején jött el, amikorra már az egyébként az angolokénál jóval kisebb méretû flottám elfoglalta a kulcspozíciókat, illetve felkészült a szállítóhajók kísérésére. A hadüzenet után 3 nappal már magyar terület volt Gibraltár, Málta, és a páncélos csapatok gyorsan elérték a Sínai-félszigetet. Ezután, habár a flottámat sok helyen menekülésre kényszerítette a Földközi-tengeren gyorsan megjelent amerikai és brit túlerõ, sikerült a Gibraltár, valamint Málta ellen bevetett hadosztályok többségét is átszállítani a Közel-Keletre, valamint Afrikába. A korábban már itt lévõ hadsereg elérte a Szuezi csatornát, de egy nagyjából vele megegyezõ hadsereg védte a csatornát. Úgy döntöttem, hogy a Gibraltárról és Máltáról érkezõ erõsítést tehát nem oda teszem le, ahol a többi seregem volt, hanem inkább partraszállok Egyiptomban. A partraszállás Alexandriában sikerült, ahol a csapatok több irányban elõretörve bekerítettek a szuezt védõ 20 angol, francia, belga és iraki hadosztályt, majd napok alatt felõrölték azt.
A korábban ottlévõ sereg is átkelt a szuezi csatornán, és felvette az új, Alexandriától nyugatra és délre kialakult arcvonalat. Az észak-afrikai szövetséges haderõ többsége elpusztult szueznél, így a szabad volt az út a Földközi-tenger afrikai partszakaszán egészen Líbia nyugati határáig (Líbiát elfoglalták az olaszoktól az angolok még 40-ben, és Líbiától nyugatra már Vichy volt), valamint a maradt néhány szövetséges hadosztályt üldözték az egykori olasz gyarmat határáig, ahol késõbb a bekerítés várt rájuk is. Ezek a hadmûveletek lezajlottak novemberig. Idõközben elkészült 4 tengeri bombázó osztag, amik segítségével rájöttem, hogy a Földközi-tengeren ragadt a fél angol flotta! Legalábbis Anglia 12 csatahajójából 6 ragadt benn, valamint durván egy tucat amerikai csatacirkáló, egy francia anyahajó, valamint néhány francia tengeralattjáró, és persze a nagy hajókat kísérõ sok-sok könnyûcirkáló és romboló. A magyar flotta ekkor durván 5 csatahajóból állt (ezek közül 2 IV-es osztályú, 2 V-ös osztályú, és 1 darab VII-es, azaz Szuper-osztályú volt), valamint minden csatahajóra jutott 6 egység romboló. Elsõnek az amerikai flottát pusztítottam el, ami 6 csatacirkálót számlált, elõbb egy tengeri bombázással lettek legyengítve, majd rájuk küldtem a teljes flottámat. A francia anyahajó véletlenül lett megtalálva, majd késõbb elsüllyesztve is, lévén, hogy egy régebbi darabról volt szó.
A legfontosabb, a 6 darab brit csatahajó elpusztítása nehezebb volt, mert elõször Gibraltár környékére kellett rendelnem a bombázóimat, és csak azok újbóli feltöltõdése után indítottam a támadást. A légi bombázás a csatahajók ellen elpusztította a HMS Rodney, HMS Nelson és HMS Exeter csatahajókat és jó néhány kísérõhajót. Ezután, nem is várva sokat tovább, a maradék hajók közé berontott a teljes flottám, és hamar szétlõttek mindent veszteség nélkül. A flottám egyébként az MKH Géza, MKH Árpád, MKH Szent István, MKH Orseolo Péter csatahajókból állt. Ehhez csatlakozott még az 1943-as év telén az MKH I. András és MKH I. Béla, majd az 1944-es év legelején az MKH Szent László, ami egy újabb szuper csatahajó volt. Több csatahajó építése nem indult el, tehát a következõ években nem nagyon lesz új hajó, leghamarabb 1947 környékén majd, mikor elkészülnek az elsõ csh-k a 45-ös minta alapján. Persze közben csatacirkálók építése kezdõdött, amik az MKH Szent Imre és az MKH Hunyadi János nevet viselték, de azok 1944 közepére futottak majd csak ki.
Tehát miután az Észak-Afrikai ellenséggel leszámoltam, úgy döntöttem, hogy a seregemet nem pihentetem télire, hiszen Afrikában nincs hóesés, vagy bármi más, a hadmûveleteket befolyásoló idõjárási tényezõ. 2 részre osztottam a sereget. Az egyik fél egy hosszú, és keservesnek ígérkezõ Közép-Afrika elfoglaló túrába kezdett. A csapatok Egyiptomból kiindulva törtek elõre dél felé, és az angolok által irányított Szudánon keresztül próbálnak jelenleg betörni Közép-Afrika belgák és franciák uralta területeire. Az afrikai egység másik fele Líbiából lehajozott a magyar Szuezi-csatornán egészen Etiópiáig, aholis partra szálltak, és onnan tették teljessé a frontot, ami Afrika keleti területérõl tart nyugat felé, igaz elég lassacskán.
Mindeközben Irak megtámadására is készültem. Még Szuez elfoglalása körül lett már iraki-magyar határ, ám ott mindössze 3 hadosztály látott el idáig védelmi szolgálatot, tankelhárító fegyverekkel felszerelve. Õket nagyjából 20, Líbiából, és a magyar honból érkezett friss hadosztály pótolta ki, mikor a közép-afrika ellen invázióval egy idõben megindították a támadást az eddig békés határszakaszon (de ettõl függetlenül Irak idáig is szövetséges volt, meg angolok bábja, csak épp támadni nem támadtak). A magyar csapatok 1 hónap alatt verték ki Irakból az angol expedíciós, valamint az iraki honi csapatokat, és 6 angol hadosztályt ráadásul sikeresen beszorítottak Kuvait területére, ahol aztán persze megsemmisítették õket. Irak annektálva lett Magyarország által, a csapatok pedig felvonultak az új perzsa-magyar határon. Az elõzõ évben, 1943 közepén az angolok itt puccsot hajtottak végre szovjet közremûködéssel, így az angolok vezette báb készséggel belépett a háborúba az oldalukon, valamint átengedett néhány nemzeti provinciát a szovjeteknek, elsõ sorban, hogy a Kaszpi-tenger teljes területe szovjet föld legyen, ezáltal a németek nem tudtak egyetlen szovjet egységet sem beszorítani esetlegesen késõbb a kaukázusba, hiszen, ha észak felõl el is vágnak a németek valamilyen szovjet sereget, akkor azok simán kimenekülhettek azon a területen vissza a Szovjetunióba, amit Perzsia átadott nekik. A magyar csapatok jelenleg pihennek a határon, ahol néhány perzsa, és angol hadosztály állomásozik. Egy biztos: ha a magyarok legyõzik Perzsiát, akkor nyitva az út Brit-India felé.
Eközben a flotta két felé oszlott. 2 csatahajó szuezen és a vörös tengeren kifutott az Indai óceán szélére, de ott nem csinál semmit sem, csak õrzi az Arab-félsziget, és Etiópia közti tengeri bejáratot, valamint elvágja Ománt, az apró szövetséges bábot a szövetségeseitõl tengeri úton.
A flotta másik fele az Atlanti óceánon üldözi ellenségeit, ahol egy flottába tömörülve az 5 csatahajó és kb. 20 romboló eddig több tucat szövetséges rombolót pusztított el (valamint 1 amerikai anyahajót is), majd megfelelõ idõben visszahúzódott a spanyol kikötõkbe, mielõtt bármi felé kár érhette volna.
Helyzetjelentések a világ más tájairól:
Keleti front (1944): Mint mondtam, a németek 1943-ig csak a Dnyeszter vonaláig nyomultak, de késõbb sikerült elõretörést kierõszakolniuk, és az arcvonal a Kaukázusban és a front közepén nagyjából a Don folyóig húzódott. Késõbb a németek elérték Sztálingrád határát, de bevenni még nem tudták. Északon a hadiszerencse még jobb volt, ugyanis azon kívül, hogy a németek felszabadították a Balti államokat, sikerült Leningrádot is német kézre tenni. Sõt! A Wehrmacht bevette Moszkvát is, igaz a front most Moszkvánál húzódik, úgy hogy Moszkva német terület már. A szovjet fõváros Sztálingrád. Igaz, a Vörös Hadsereg fõként 1943 folyamán elfoglalta nagyjából Finnország felét, de a hõs svéd és finn katonák kitartottak, így most valószínûleg a Leningrádtól északra harcoló szovjet egységek el vannak vágva az utánpótlási vonaluktól, de ezt nem tudhatom biztosan, és lehet hogy ezután hamar vissza lesz foglalva Finnország minden eddigi területe.
Távol-Kelet: Japán itt 1937 óta folytat harcokat. Még 1940-ben sikerült a teljes kínai ellenállást letörnie, így a Nacionalista Kína bábnemzet lett, miközben a többi kínaiak által lakott ország (pl. Shenszi, Xibei Shan Ma, Yunnan) annektálásra, és japán megszállásra kerültek. Annak rendje és módja szerint 1941 végén ki is tört a háború.
A japánokat kezdetben szinte minden téren visszafoglalták:
pl. az amerikaik rengeteg szigetet foglaltak el, köztül pl. Iwo Jimát is, ami nagyon közel van Japánhoz, de az elfoglalt és a megtartott szigetek helye elég vegyes volt, valamint nemcsak, hogy nem tudtak elõretörni Hátsó-Indiában (Burmában), hanem a brit erõk visszavonulásra késztették a japán és a sziámi hadsereget, valamint néhány sziámi terület is a szövetségesek kezére került rövid idõre. A tengeri szerencse véglegesen egyik fél oldalára sem billent soha. Nem tudni miért, de a japánok ezután nagyon erõs ellentámadásba mentek át mindenhol. Minden volt szigetüket visszafoglalták az USÁtól, köztük Iwo Jimát és Guamot is, viszont megálltak a szigethódítással a háború elõtti amerikai-japán szigetvilág határán (pl. Johnson-szigetek és Midway-szigetek sem került japán kézre). A közös japán, kínai, és sziámi csapatok elfoglalták az angolok által elfoglalt pár területet, majd visszavonhatatlanul betörtek Burmába. Most a front jelenleg is Burmában áll, habár nagy része már japán Burmának, mégis úgy néz ki, lassan folynak az ottani hadmûveletek, valószínûleg azért, mert a két fél hadereje megint kiegyenlítõdött. Ezen kívül Holland-Indonézia két nagyobb, Japánhoz közelebb levõ szigetcsoportja is annektálásra került, valamint Japán annektálta még a Fülöp-szigeteket.
Így áll jelenleg a háború 1944 nyarának közepén.

Ja és ha elmondjátok, hogy hogy lehet úgy képeket készíteni a játékból, hogy azok nem 2-3 mega környékén vannak, szívesen feltöltök egy pár képet valahova, hogy láthassátok is, amiket elértem 😉

250 párduc div? Gondolom nem csiteltél 😄D
Már 80 tank is elég sok olajat + TC-t eszik.

Amúgy szerintem oroszt minél elõbb érdemes megtámadni, annál könnyebb. Késõbb sok egysége lesz (napi plusz 2-2.5 manpower), minõségileg is feljavul, eleinte alig van ORG-ja + kicsi a GDE-je is.

Én FRA után egybõl nekimegyek ha tudok 40-ben, de legkésõbb 41-ben.
Kell jópár tank és akkor nem nehéz. Érdemes keríteni, katlanokat csinálni. Ja meg 16-20 CAS-al ground attack nagyon durva pusztítást tud végezni😄D

Szerintem nem muszály 2-3Xos túlerõvel menni ruszkik ellen , elõzõ kampányomban , 50körül támadtam csak meg õket , 250 párduccal , nekik meg volt 600gyalogosuk , és kb 50 tankjuk , és megvertem õket...

Háromszoros túlerõre nem vagyok benne biztos, hogy az lenne a legjobbmegoldás.
Én elég sûrûn jártam úgy, hogy olyan tartományt próbáltam védeni, ami sok tartománnyal határos. A vége az lett, hogy egy pillanatnyi túlerõ miatt (1 csata erejéig) vissza kellett vonulnom abból a tartományból.
Solyom2 a SZU üzent neked hadat?

3x túlerõre próbálkozz CAS-okat bevetni+ a törökök lerohanása eddig Nekem mindíg bejött.
A kaukázust gyengén védi, de ott van a kõolajtermelés egy jelents része (Baku).
És 2-3 könnyen védhetõ trületrõl neki 4-5 területet kell védeni. Persze a szövetségeek miatt máshol is kell védekezni ez után.
DE összesen 40-50 egységgel megoldható a törökök elfoglalása, kaukázus megszerzése és az angolok szuezig rugdosása. A nyugatra pedig India kapujáig érdemes menni, ott 1 területen levédheted a frontot.

Amúgy is igaz, hogy próbáld szétforgácsolni az erõit. Lehetõleg az ellennek több szektort kelljen védeni, mint Neked. Így tudsz nagyobb erõ ellen is támadni eredményesen, + ha több oldalról támadsz.

Vedd át a katonai irányítást a magyaroktól. Egyébként ha a szovjetek 3x túlerõben vannak, akkor érdemesebb lenne visszahúzódni, egy kicsit és erõsíteni a frontot.

Az én keleti frontomon véres harcok dúlnak.A hadosztályok 3/4-ének az ereje 70% alatt van.Ráadásul álló háború alakult ki.Ezért oda kelletvezényelnem Rommel tábornagy elit hadseregét ami a legújabb Párduc harckocsikkal van felszerelve.A magyarok eg nem jönnének segíteni,befészkelték magukat a fõvárosukba.Most úgy tervezem délen támadok és összezavarom a hátországot.Nem lesz könnyû mert a front teljes hosszán a szovjetek ×3 túlerõt élveznek.

Én is játszottam már németekkel, nem is egyszer. Sztem nem kell feltétlen baromi nagy hadsereg a szovjet frontra. A lényeg az, hogy nagyobb legyen a hadsereg német oldalon. Sztem, ha már 2x annyi a hadosztályok száma akkor már simán megy.
A legutolsó és talán eddig a legjobb játékom ilyesmi volt:
Németekkel voltam, elfoglaltam Lengyelországot, a franciákat kiûztem Európából, amikor kezdõdött a Szovjet háború. A háborút 2 szakaszra lehete osztani. Az elsõ szakasz jól kezdõdött. Mivel túlerõben voltam elkezdtem visszaverni a vörös hadsereget. Délen a Dnyeperig jutottam északon pedig elfoglaltam a Balti Államokat. És innentõl kezdett rosszra fordulni a helyzet, mert annak ellenére, hogy túlerõben voltam, mégsem bizonyultam elég erõsnek ahhoz, hogy tovább folytassam a háborút. Ilyenkor néha megállok a fronton, és inkább a védelmet erõsítem, de itt más volt a helyzet. Átnéztem az egész frontot és rájöttem, hogy van egy pár hadosztály, amit átcsoportosíthatok északról délre és még volt néhány hadosztályom amit a nyugati frontról helyeztem át keletre. A tervem a következõ volt:
A: elfoglalom a krím-fsz.-t, ez volt az utolsó esély,
B: ha nem sikerül elfoglalnom Krímet, akkor nem támadok tovább és megállok.
Itt kezdõdött a 2. szakasz: meg is kezdtem a támadást Perekop felé, onnan Melitopolba és a félsziget felé. Nagy nehezen be tudtam venni és már csak egy tartomány volt hátra: Novorossisk. Nem volt egyszerû, de ezt is sikerült bevenni. Innentõl a szovjeteknek át kellett szerveznie a védelmét, mert a Kaukázusban csak 1-2 hadosztálya volt. Az átszervezést meg is kezdte a SZU és innentõl elkezdhettem újra támadni. Az elõrenyomulás lassan indult, de egyre csak gyorsult, mivel egyre jobban szétvertem a vörös hadsereget. Innentõl, már nem volt nehéz dolgom, Elértem a Volgát, aztán az Urált és az Ural hegységet. Eztuán Sztálin megadta magát és vége tért a Szovjet háború.

Én egyszer játszottam a franciákkal, és bár egy kicsit nehezen, de sikerült megállítani a német elõrenyomulást.
Szóval a védelmet 3 sorból állítottam össze: az elsõ sor volt a legnagyobb, ez volt a fronton. A második sorban egy kicsivel kevesebb hadosztály és a 3. sorban még kevesebb volt. Azért raktam 3 sorba, mert elõre felkészültem arra az esetre, hogy a németek visszavernek, annak ellenére, hogy a fronton túlerõben vagyok és ne csak a visszavonuló hadosztályok védjenek. Nagyjából az lett a vége, hogy a 3. sorig vonultam vissza mire megálltak a németek és elkezdhettem visszafordítani a háborút. A gond csak az volt, hogy ekkor a SZU már elfoglalta Németo. nagy részét, mert Hitler a hadserege egyre nagyobb részét át csoportosította a nyugati frontra és nekem már alig jutott vmi.

Van itt már olyasvalaki aki a franciák oldalán kivédte a német támadást? Mert nekem most ez a célom. Elsõre nem sikerült 😊

Németekkel már mentem az oroszok ellen, meg is nyertem anno. Az a lényeg, hogy alapból baromi nagy seregednek kell lennie, azon múlik szinte minden. Ja meg a manpower. Ott lehet elbszni az egészet, hogy az elõrenyomulás során ledarálnak a ruszkik, elfogy a manpower. És vége. Ezért én ezalatt nem is gyártottam úgy egységeket, mert alig volt mibõl.
Afrikával meg Törökországgal szerintem ne nagyon foglalkozz, nem éri meg.

Spanyolokat nem annektáltam. Franciaország, Belgium meg Görögország úgy lett szovjet, hogy a 2. vh-ban egyszerûen elfoglalta és nem lettek felszabadítva, hanem vörös maradt.

Na most melyik? Mert ha megtámad akkor megyek a seregemmel ellene, ha nem akkor irány Afrika.
A törököket érdemes behívni/megtámadni? Mert mind a szövetségeseknek, mind a komiternnek új frontot jelentene.

De.nem támad a SZU ha túlerõsnek érez...

Akkor... olaszokra kell hagynom a földközi tengert. És akkor indulás SZU ellen. Van valami taktikátok?

Nem igazan. Igy van megirva az AI sajnos.

Szán áf a biccs... Sehogy se lehet megúszni?

Spanyolokat nem annektáltad, ugye?
SZU meg elfoglalta a franciákat, Belgiumot és a Görögöket?

Magyarokkal unatkoztam egy kicsit 😊 Legnehezebb AI fokozaton (furious)

KÉP

Igaziból nem volt nagy szám, annyi a magyar világuralomhoz vezetõ út titka, hogy nem kell szövetkezni senkivel, kimaradni mindenbõl, és nyomatni az ipart ezerrel (40IC ig, amikor 3 techteam lehet már). Ezután rágyúrni a hadseregre, én legyártottam vagy 50 gyalogos hadosztályt '45-re.
Aztán mikor közeledtek a szovjetek, a németek meg már legyengültek, gyorsan hadat üzentem nekik, és lerohantam mindet. A 2. vh után létrejött lengyelország, ausztria stb. õket is beannektáltam, mivel semmilyen nemzetközi egyezményük nem volt. Olaszországot meg már nem volt nagy szám lezúzni.
Így állok jelenleg, igaziból egy nagy lufi az egész, kevés manpower, oroszok lezúznának a földbe. Ha akarnának. ^^
Most az a célom, hogy Moszkvából magyar falut varázsoljak.. 😊

SZU elobb utobb tuti megfog tamadni, ez biztos.

Álelúja. Elfoglaltam Angliát! Az angol flotta kisebbik részét Raeder bácsiék szétkapták úgy, hogy azt még Kamcsatkán is emlegetik.
Akkor sehova se mehetnek az angolok? Giblaltár/Izland? Egyébként az amcsik is beszálltak a buliba, de voltak kedvesek ezt úgy intézni, hogy ki se írta a gép, hanem egyszer csak látom, hogy az USA szétbombázta a bresti tengeralattjáró flottámat. Spanyolok, olaszok és japánok bevonásával van esélyem legyõzni a szövetségeseket? Vagy kell Vichy? És ezeknek milyen az AIje? Mert én megnemtámadásiban állok SZUval és nem akarrom felborítani a jó szomszédi viszonyt.

törökország, és ha még lesz rá lehetõség benézek a szovjetekhez is 😄
aztán közel-kelet meg ami marad

Mi lesz a következõ célpont?

Engem csak az érdekelne hogy hogy fogod finanszírozni azokat a 8-as skillû tectemaeket 41 IC-vel.

omg nem tok linkelni 😄

http://multikepup.com/viewer.php?file=bmmae67fuhs5l3k7oxxt.jpeg

ÍGY ÁLLOK JELENLEG

Jelenleg így állok. Kezdésnél benyomattam 35 gyalog hadosztályt és 15 légvédelmet. Közben németektõl megkaptam a felvidéket, ezért jött kevés IC ami elég volt arra hogy építsek pár tank hadosztályt. Mikor elegendõ hadosztályom lett Jugoszlávia ellen megtámadtam õket. Elfoglaltam Szlovéniát, aztán végigmentem a tengerparton, egészen az Albán-Jugoszláv határig. Utána jött Nis és Novi Pazar. Közben elfoglaltam a Délvidéket, Nagybecskereket, Eszéket, Belovárt, Zágrábot. Belgrád be volt kerítve, úgyhogy innen már könnyû volt. Macedóniában még volt kb 20 hadosztályuk, + Albánia is beszállt a Jugok oldalán. Macedóniát elfoglaltam, és betömörültem 20 hadosztállyal Albániába. Megvertem õket. Jugoszlávia, Albánia annektálva, Bolgároknak odaadtam Macedóniát. Ezután még gyorsan lerohantam Görögöket, partraszálltam Cipruson. Közben pedig megkaptam Észak-Erdélyt, fejlesztgettem, építgettem stb😄

Én 2vel indultam volna. A következõkkel meg Románok, Csehszlovákia és Ausztria ellen menni. Elfoglalni a VPs helyeket és Annex.

Február 19-én amint kész lett 6 milícia megtámadtam Jugoszláviát,

Látom még nem sokan írtak utolsó hsz-om óta, de nem is baj, mert egy kicsit kapcsolódik hozzá amit most fogok írni:
Szóval arra gondoltam, hogy kéne egy olyan "mod" (inkább, csak egy kisebb módosítás), ahol a kisebb országoknak is van esélyük. Persze most nem arra gondoltam, hogy Albániával 2 éven belül szét lehessen zúzni a SZU-t. Utána megcsináltam, amit az elõbbi hozzászólásomban írtam. Persze ettõl még nem tört ki az esélyegyenlõség a világon, de egy kicsit táp Mo-val már technológiában szinte tartani lehet a lépést a nagyokkal.
Amit módosítottam eddig: 41-es IC, nem direkt lett 41, eredetileg 35 lett volna (5x5 IC, + 10 IC BP-n) de a játékban a 10-bõl 12 lett és néhány tartományban az 5-bõl 7 lett, de mind1 (így még jobb is). Aztán egy kicsit tuningoltam a techteameken: 8-as skill mindegyiknek, és egy kicsit jobbak, jah és tartományonként egy kicsivel több nyersanyag.
Nah, ezután a "nagyokat" kéne egy kicsit visszafogni. Arra gondoltam, hogy a világon egy ország max. kezdõ ipara 100 IC lehet. Ezután nem tudom, hogy milyen lenne, egyelõre még nem csináltam meg, mert attól tartok, hogy nem fog elindulni a játék, mert eddig minden "nagyszabású" módosításomtól beszart a játék (ill. a language file sérült), amit nem teljesen értek, hogy miért, mivel semmi olyat nem szoktam átírni,amitõl az a file sérülne. Meg igazából azért sem csináltam még meg, mert ritka unalmas dolog a province.csv-t szerkszteni, fõleg, ha elég sok mindent kell átírni.
Egyébként az eredeti tervemben az volt, hogy minden országnak van egy kevés IC-je és ugyanolyan techteammel rendelkeznének, de aztán ezt inkább nem csináltam meg.

Miért nem támadtál rögtön? 1-1 milíciával ellehet intézni az országokat nem? Csak a victory pointos helyekre kell menni.

Gondoltam leírok egy szvsz érdekes történetet és/vagy tapasztalatot:
Szóval kitaláltam egy olyan "modot", ahol az összes ország minden technológiáját kiszedtem, tehát minden ország 1936-ban a 0-ról kezd fejleszteni és minden ország haderejét töröltem, tehát innen is mindenki a 0-ról kezd. Egy kicsit konfigelt Mo-val kezdtem a játékot. A tervem a következõ volt: 1936-ban gyorsan legyártok egy milícia hadsereget, amíg kifejlesztem a '18-as, vagy '36-os gyalogságot és lerohanom Jugoszláviát (még Csehszlovákia is esélyes volt, de a tengerpart miatt a jugók fontosabbnak bizonyultak). Ekkor még nem tudtam, hogy az AI nem gyárt milíciát, tehát vár a gyalogságra, ez még nem baj, de ami ezután történt, az egy kicsit meglepett. Egyébként rajtam kívül még Etiópia gyártott milíciát, de ez érthetõ, mivel hadban állt az olaszokkal. Na, de visszatérve a történethez: február 19-re tudtam legyártani 6 milíciát és 1936. márciusában, (amikor még senki nem fejlesztette ki a gyalogságot) minden országban elkezdtek megjelenni egyre nagyobb számmal a '18-as gyalogosok kivéve Magyarországot...
Innentõl, pedig minden úgy ment tovább, ahogyan az eredeti játékban, csak kicsit kevesebb és fejletlenebb haderõvel.
Hát nagyjából ennyi, gondoltam ezt megosztom másokkal is és, hogy, hogyan csinálta ezt a HoI2 Dd azt nem tudom, én bugra gondoltam.

Én általában szétverem az angol flottát.Pedig néha okozott nehéz perceket.
Fõleg a partraszállásnál!

Én általában leszarom az angol flottát. Ha Angliát elfoglalom utána sok esélyük úgy sincs. Gibraltár nem bír el ennyi hajót, máshova meg nem nagyon tudnak menni.

Nem megy semmi a tengeralattjáróimnak...😞 Párhuzamosan portyáznak ugyanazon a területen mint a repülõim és a repülõknek mindig akad valami a horgára.
Egyébként valóban igazad van, csak kiszámíthatatlan az angol flotta. Az lenne a jó ha tudnám, merre ténferegnek.

Ha csak partra akarsz szállni, felesleges elpusztitani az angol flottát. 6-8 hadosztályt átviszel a legrövidebb úton Brestbõl vagy Cherbourgból vmely déli angol tartományba (köztük legalább 2 páncélos). Hogy mikor tudod elinditani a szállító hajókat? A légierõdet küldd fel a csatorna felé, naval attackkal (független attól, hogy vadász, bombázó, stuka stb.) és ha nem találnak semmit akkor mehet a partraszállás. Biztos ami biztos a partraszállás helyét biztosítsd a haditengerészeteddel.

Ha elfoglaltad Angliát az ottani kikötõkbõl nagyobb a hatótávolságod, CV,CA,BB,CB egységekkel+Naval Bomberekkel simán szét tudod õket kapni.

Amúgy meg az Armageddonban a tengeralattjárókat ne a flotta pusztitásra használd, mert azok ellen nem sokat érnek, hanem kereskedelmi hajók ellen.

Sima HOI2ben 24 tengeralattjáróval még uraltam a világot. Minden flottát és konvojt percek alatt a tenger fenekére küldtem. Bezzeg a kiegészítõkkel...

Hát a subjaimat úgy mészárolták le, hogy a fél óceán tele van roncsokkal. És még a Super Heavy csatahajóból(4) és 6,6 csatacirkálóból és nehézcirkálóból álló flottámat is szétverték.(minden jóval felvoltak szerelve) A csatorna fölött meg teljes a légiuralmuk.