Gazdasági világválság

Egy idézet a Peak-Oil fórumból. (zsindex, de ez a kivétel)

"Lehet hogy sok közgazdász idiota volt,de most kapnak egy olyan nagyságrendû leckét ami mindegyikük agyába beleveri a szabályokat."

Nincs igazad. Épp most volt errõl egy anyázásom, beteszem ide is 😊

FONTOS, hogy most 2008 november van, másfél évvel járunk a válság kirobbanása után

-----------------------------------

Megpróbálom csekély ismeretanyagom és még csekélyebb képzettségem ellenére összefoglalni a dolgokat.

Jelen korunkban a közgazdászok olyan mértékben folynak bele a világ dolgaiba, parlamenti képviselõként, kormánytagként (pénzügyminiszterként) jegybankok vezetõiként és számtalan munkatársaként, kereskedelmi bankok, befektetési alapok vezetõiként és munkatársaiként (a pénzügyi cégek aránya az SP500 indexben sosem látott méreteket öltött, olyan jelentõs a közgazdászok szerepe) vállalati igazgatótanácsi tagokként, mindenféle felügyelõ és ellenõrzõ bizottsági tagként, gazdasági szervezetek irányítóiként, pénzügyi, kontrolling és (stratégiai) jövõ-tervezõként, ami befolyást a középkori papság óta soha egy foglalkozási csoport sem élvezett.
Ennek ellenére, ha válság jön, sõt VAN akkor széttárják a kezüket, mint egy elõkelõ idegen, vagy egy katasztrófaturista, de azért a saját banki munkahelyüket dollár-ezer-milliárdokkal támogattatják meg,
miközben a reálgazdaságra nincs egy szavuk sem.

A középkori papsággal összehasonlítás (ha nevezhetem a papság különféle ágazatába tartozókat egyfajta szellemi munkásoknak) egyáltalán nem túlzás, és még a bibliával, bibliamagyarázatok és értekezések özönével is párhuzamba állítható a hasonlóképpen meglevõ közgazdasági "bibliák", magyarázatok és tanulmányok özöne. Ezek minden ellentmondása és egymással vitázása ellenére mégiscsak kiadtak-kiadnak egyfajta világképet, világmagyarázatot, szakkifejezés halmazt és ezen halmaz elsajátítása és ismerete biztosítja a szakzsargon mély ismeretével rendelkezõk számára a tudás és felsõbbrendûség érzését.

Érdekes ugyanakkor, hogy a stratégiai szerepet elfoglaló középkori papsággal ellentétben a 2008-as évek közgazdászai azt hangoztatják, hogy egyáltalán nincs semmiféle mérhetõ vagy kimutatható (legfõképp számonkérhetõ) hatásuk a kézzel fogható világra.

Az a konszenzus alakult ki bennük, ahogy az egyikük találóan megfogalmazta, hogy nincs nagyobb hatásuk a pénzügyi és gazdasági folyamatokra, mint egy geológusnak a kontinensvándorlásra. Nincs is a pénzügyi és gazdasági folyamatok jó mederben terelése érdekében semmiféle feladatuk vagy felelõsségük, ahogy a geológusoknak sincs semmiféle feladatuk vagy felelõsségük a kontinensvándorlás mikéntjével kapcsolatban.

A geológus példa azért sántít, mert a geológusok feladatuknak érzik a folyamatok elõrejelzését, miközben a közgazdászokon ilyen kényszer nincs. A geológusoktól joggal elvárják, hogy elõre jelezzék a földrengések kialakulásának esélyét és nagyságának mértékét. A vulkánkitörések idejét és nagyságát. Feladatuk más szakmabeliekkel összefogva Nápoly kiürítési tervének elkészítése. Nem másfél évvel a katasztrófa után, hanem már jó elõre. Feladatuk továbbá más szakmabeliekkel közösen földrengés-biztos építési szabványok kidolgozása. A közgazdászoknak ilyen feladatuk nincs.
Maga a felvetés is nevetséges.

Méghogy a közgazdászoknak kellene megmondani (más szakmabeliekkel összefogva) hogy mennyibe fájna az autóipari kapacitás felének becsõdölés és elsorvadás okán megszûnése, és nem kellene-e mondjuk ezt a kapacitást (ez csak egy példa) szélkeréképítésbe áttranszformálni akkor, amikor még csak másfél éve tart a válság, merthogy ne várjuk meg, amíg a reálgazdaság ránkrohad - hát maga a felvetés is kuncogást szül.

A közgazdászoknak nem feladatuk a válságnak ellenálló pénzügyi és gazdasági rendszer megtervezése.
Ne is kérje ezt rajtuk számon senki.
A közgazdászoknak nem feladatuk, hogy megmondják, jó irányba, vagy válságba vezetnek a folyamatok.
Ne is kérje ezt rajtuk számon senki.
A közgazdászoknak nem feladatuk a válság idejének és méretének elõre jelzése.
Ne is kérje ezt rajtuk számon senki.
A közgazdászoknak nem feladatuk a válság leküzdésének kidolgozása a nyugodt idõszakban.
Ne is kérje ezt rajtuk számon senki.

Mégis, ki az úristennek a feladata mindez? Az aranyhörcsög tenyésztõknek?

Ja igen. És a közgazdászoknak nem feladatuk, hogy (amikor nem tudjuk hogy jó irányba megyünk, vagy katasztrófába rohanunk) a nyugodt idõszakokban önmérsékletre intsék azon kollégáikat, akik önbizalommal telve úgy beszélnek, hogy õk mozgatják az egész világgazdaságot a dicsõséges globalizáció jólétet és biztonságot hozó útján.

Felvetõdik az emberben a kérdés. Mégis mi a jó franc a közgazdászok feladata?

Erre is konszenzuszos, egy pillanatig sem vitatott válasz született.

A közgazdászok feladata, hogy a megbízójuk által hallani vágyott dolgokat hangoztassák kiemelt díjazásért cserébe.

Azok pedig, akik megmondták pontosan elõre, milyen kockázatok vannak és ezek mint katasztrófa óhatatlanul be fognak következni, bedöntve a világgazdaságot, egyszerûen globalizációellenes, armageddonista hülyék, és semmiképpen nem olyan emberek, akiknek a meglátásait akár akkor, akár a katasztrófa bekövetkezte után másfél évvel meg kellene fontolni.

Milyen ostoba is vagyok, hogy én erre korábban nem jöttem rá magamtól!

REMÉLEM MEGÉREM, HOGY KÖZGAZDÁSZOK ÉS POLITIKUSOK AKASZTÁSÁRA/KIVÉGZÉSÉRE KERESNEK SZAKEMBEREKET/ÖNKÉNTESEKET/BÁRKIT.

Persze hogy tudják, hogy a népnek mi a szándéka, minden eszközükkel megpróbálnak ellehetleníteni minket. De õk kevesen vannak, mi meg rengetegen. Nem lehetnek ott mindenütt egyszerre, nem figyelhetnek oda mindenre, ez jól meg is látszik, hogy nem tudnak egyszerre mindent kézben tartani, csak idõrõl idõre változtatni tudják figyelmüket a számukra kritkus folyamatokra, de ez mellet mûködtetnek olyan aparátusokat is melyek kollektív megpróbálják elleneõrizni a teljes társadalmat. pld: Magyar Atlanti Tanács. NATO, EU, CIA, FBI, Békefentartó hadsereg.
Érdekes, hogy amíg nem volt háboró irakban és iránban nem voltak magánkézben lévõ jegybankok. Most már ezekre az helyekre is ráterjeszkedtek. Már csak egy két ország maradt, köztük észak-korea.

Nemértem miért kellene átmennünk az NWO topikba, ennél ON-nabb nem is lehetne ez a topik. Hiszen mi VALÓJÁBAN a világgazdasággal foglalkozunk és az azt kiváltó pénzoligarhia manipulatív tevékenységeivel. Felismerésével, és lehetséges megoldási rendszerek tanulmányozásával foglalkozunk.
Inkább az NWO jöjjön át ide, ha vannak új ismeretei a világválsaggal kapcsolatban.
Nemhiszem hogy privátban kellene megbeszélni ezeket a dolgokat, jobb lenne nyiltan, mert így akár évek múlva is jól visszakereshetõek lesznek "néhány" ember meglátásai, okfejtései, esetleg lehet valaki pont ettõl a topiktól fogja kapni a szükséges lendületet, hogy tevékenyen becsatlakozzon a harcba.

Az infláció mint általános árszint-emelkedés oka, hogy az árutömeghez viszonyítva megnõ a piacon keresletként megjelenõ pénztömeg. Azaz, hogy több pénz kerül forgalomba mint amennyit a reálgazdaság mint nemzeti össztermékként fel tud mutatni. Ha több pénzt bocsátanak ki mint amennyivel növekszik a gazdaság akkor infláció áll be a pénz értékében, bármit is tanítanak az iskolában az INFLÁCIÓ ezt jelenti és semmi mást. Gesell pénze nem az infláció következtében veszti el értékét. Igazából nem mondhatjuk azt hogy ez a pénz elveszíti értékét. Ez téves következtetés, Helyette azt mondhatjuk,hogy az ÁLLÓ, forgalmon kívüli pénz veszít valamennyit a vásárló értékébõl, ami csak azokra van kihatással, akik parkoltatni akarják ezt az összeget, " bankok, pénzvagyonos spekulánsok ". A hétköznapokban a pénz a kisembernél nem halmozódik, mert az embereknek nem a pénzhalmozás a céljuk, hanem valódi javak megszerzése, de ebben a rendszerben is ugyan úgy mûködtethetõ a pénzmegtakarítás, csak éppen kamatmentesen. De cserébe viszont késõbb is évek múlva is tartja a pénz a vásárló értékét, sõt a gazdaság idõarányos folyamatos növekedésével a Gesell pénz értéke is folyamatosan monoton növekedni fog. Tehát mintha kamatozna, de ez nem spekulációk látszata miatt tûnik úgy, hanem mert valóban a gazdaság az idõvel egyre költséghatékonyabbá válik, ugyan annyi munkával, több érték állítható elõ, de ez csak egy ilyen korrekt rendszerben lehet életképes, amiben nem szipolyozzák el a konstruktív vállalatok elõl a megtermelt javaikat amiket fejlesztésre költhettek volna eredetileg.

Már tudjuk, rájöttünk, hogy a ma mûködõ pénzrendszerben az adósságok kamatai számára újabb és újabb pénzteremtésre van szükség. Ha pedig ez a pénztömeg-növekedés nagyobb az árutömeg növekedésénél, akkor infláció jön létre, mint azt az elõbb megállapítottuk. Természetesen más okokból is kerülhet több pénz a piacra. Így például ma Magyarországon a pénzhiány ellenére hatósági áremelésekkel, és az importáruknak a forintleértékelést követõ áremelkedésével tartják fenn az inflációt. Az ár az áru egységéért fizetendõ pénzmennyiség. Ha ez a pénzmennyiség bármely okból nõ, akkor emelkedik az ár, és egyben csökken a pénz vásárlóereje az adott áru vonatkozásában. Ha pedig az áremelkedés általános, akkor szinte minden áru vonatkozásában.
Mégis félrevezetõ az a sokat hangoztatott állítás, miszerint az inflációt az okozza, hogy túl sok pénz vadászik túl kevés árura. Ez ugyanis az infláció okának a megkerülésével csak a felszínen érzékelhetõ látszat egyik vonatkozására utal. Már a mindennapi tapasztalat is ellentmond ennek a hamis állításnak, hiszen egyik üzletben sem vadásznak a vásárlók hatalmas pénzmennyiséggel a hiányzó árukra, hanem fordítva: rengeteg dráguló áru van és az embereknek nincs elég pénzük, hogy megvegyék, noha szükségük lenne rá. Az infláció, a pénz felhígulása, valójában csak nominálisan, mennyiségileg, a számok növekedése szerint jelent sok pénzt. Ez a pénz minõségét, azaz vásárlóerejét tekintve kevesebb pénz, mert kisebb értéke van. Tény, hogy a jelenlegi magánpénzrendszerben a felvett kölcsönök összege gyorsan növekszik, de ennek az adósságpénznek a minõsége, tartalma állandóan romlik, vásárlóereje csökken.

Az a vélekedés, hogy az infláció - a pénzhígulás - elsõsorban emelkedõ árakat és nem növekvõ eladósodást jelent, téves. Ahhoz hasonló látszattal van dolgunk, mint pl. az, hogy "a nap forog a föld körül". Amikor több pénzt kell kiadnunk ugyanazért az áruért, figyelmünket az árak nominális, mennyiségi növekedése köti le és nem az, hogy a kezünkben lévõ pénz minõsége változott meg, annak csökkent a vásárlóértéke. A pénz vásárlóerejének a csökkenése viszont a kamat miatt hatványozottan növekvõ eladósodás közvetlen következménye.
Az inflációt a pénzkibocsátó intézmény a jegybank tudja generálni mesterségesen.
Õk okozzák azt a betegséget amire hivatkozva monopolizálják magukat, hogy csak így orvosolható ez betegség.

A központi jegybankok arra hivatkozva igénylik a teljes függetlenséget, hogy csak így lehet leküzdeni a fõellenségnek kikiáltott inflációt. Ha megnézzük a gazdaságtörténet tényeit, akkor azt látjuk, hogy az infláció akkor kezdett jelentõsen növekedni, amikor a központi bankok átvették a pénzrendszer irányítását. Az infláció két legfõbb oka egyrészt a reálgazdaság tényleges növekedésétõl elszakított, annál lényegesen magasabb kamat, másrészt a termelékenység fokozódási ütemét meghaladó munkabérnövekedés. E két körülménybõl az is következik, hogy az inflációt nem lehet csupán monetarista gazdasági megszorító intézkedésekkel megfékezni. A pénzkibocsátást és kamatszabályozást a fizikai értékek és a szolgáltatások elõállításának a növekedéséhez kell kapcsolni. Ehhez pedig közirányítás alá kell helyezni a jegybankokat: fel kell számolni a pénzkibocsátás és kamatszabályozás magánmonopóliumát. Ugyanakkor intézményesített társadalmi egyeztetéssel el kell érni, hogy a munkabérek se növekedjenek a reálgazdaság növekedésénél nagyobb arányban. Ha ez a két lépés megtörténik, akkor helyreáll az egyensúly és úgy szûnhet meg az infláció, hogy nem csökkent, hanem nõtt a munkahelyek száma.

Ha viszont a restrikciót és az egyoldalú monetarizmust erõltetjük, akkor csak sok millió munkahely felszámolásával érhetõ el az infláció megfékezése. A jegybankok monetarista megszorításai következtében kisemberek milliói veszítették el földjeiket, házaikat, családi vállalataikat. Ez a tényleges érték mind a bankokhoz és azok tulajdonosaihoz vándorolt és vándorol. Egyidejûleg a magas kamatlábak következményeként az államok és a társadalom egészének az eladósodása is exponenciásan növekedett. Ha nem történik meg a monetarizmus téveszméjének a feladása, erre figyelmeztetett Soros György is "aki véletlenül az ellenséges kizsákmányoló oldalon áll", akkor egyedül az adósságtömeg maga alá temetheti a világ jelenlegi pénzügyi rendszerét.

Nézzük meg közelebbrõl, hogy az adósság miként eredményezi a pénz vásárlóerejének a csökkenését? Az adósság kamatai fizetéséhez nem elegendõ hasonló összeget kölcsönvenni, mert az csak a meglévõ adósság tovább görgetéséhez és a kamatok felhalmozódáshoz elegendõ. Az adósság terhek csökkentéséhez természetesen több pénzre van szükség, ezért elkerülhetetlen az áruk és szolgáltatások árainak a felemelése, a termelékenység fokozása, a munkabérnek és a rezsi költségeknek a leszorítása. A termelékenység növelésének azonban fizikai, a munkabér csökkentésének pedig biológiai és szociális korlátai vannak.
------
Az uzsorakamat növekedése viszont nem ismer ilyen korlátot.
------
Az adósságból álló magán-pénzrendszerben a kölcsöntartozások és kamataik soha nem egyenlíthetõk ki, mivel ennyi pénz egyetlen idõpontban sem áll a gazdaság rendelkezésére. Szükségszerûen újabb adósság felvételére van szükség a soron következõ részletek törlesztésére, a kamatok fizetésére, a gazdasági tevékenység mûködtetéséhez és a megélhetéshez. Ezzel az automatikusan növekvõ adósságszolgálati teherrel csak az áruk és szolgáltatások árainak a folyamatos emelésével lehet lépést tartani. A termelési költségekbe beépülõ uzsora növekedésével azonban a termelékenység nem tud lépést tartani, elsõsorban ezért kell egyre több pénzt fizetni ugyanazért az áruért. A pénz minõségének a romlását, azaz a vásárlóerejének a csökkenését a fogyasztói árindexek mérik. Egy képzeletbeli árukosárba beleteszik egy átlagos fogyasztó által vásárolt legfontosabb árucikkeket és szolgáltatásokat. Ezeknek az átlagárát aztán összevetik a következõ év hasonló áruinak és szolgáltatásainak az átlagárával.
A pénz vásárlóerejének csökkenését, minõségromlását, több tényezõ együttes hatása okozza. Elsõ tényezõ az, hogy az MNB már csak adósságot, kamattal terhes kölcsönpénzt hoz forgalomba és 1996 óta teljesen beszüntette kamatmentes pénz kibocsátását. A másik tényezõ, hogy a magánvállalkozásként, üzleti alapon mûködõ kereskedelmi bankok az MNB által kreált adósságpénzt úgynevezett tartalékként használva, ennek a pénznek a többszörösét hitelezik ki kamatra. A pénzemberek tudják, de széles körben nem ismeretes, hogy a kereskedelmi bankok csak kisebb részben a saját alapjaikkal, illetve betéteseik pénzével gazdálkodnak. "Tartalékaiknak", - amely maga is túlnyomórészt adósságból tevõdik össze, - a többszörösét kölcsönzik ki, vagyis olyan pénzt, amellyel a hitelnyújtásig nem rendelkeztek. Ezt a kihelyezett pénzt a kölcsönfelvételkor, könyvelési technikákkal a semmibõl állítják elõ, azaz magáncélra mûködtetik a "bankóprést".

És itt van elrejtve a lényeg. A magántulajdonban lévõ bankrendszer kisajátította magának az állami szuverenitás fontos részét képezõ pénzkibocsátás monopóliumát, és ezt a kiemelkedõ fontosságú állami felségjogot a saját magánmonopóliumává tette, a saját zsebére mûködteti. Ez ellenkezik a magyar alkotmány betûjével és szellemével, mert elvonja a demokratikus államtól és a politikai felelõsséget egyedül viselõ választott szervektõl, az országgyûléstõl és a kormánytól, az alkotójellegû hatalomgyakorlás egyik legfontosabb eszközét, és az egyik legfontosabb állami jövedelmet.

Szerintem elgépelted. Mi a kérdés valójában? (Ha csak a fáradtságom miatt nem érteném, akkor bocs.)

Jah, és megint megjegyzem,hogy a wörgli nem évek alatt produkálta ezt a csodát, hanem hónapok alatt.
Milyen jó világ lenne egy olyan amiben az idõ teltével kényelmesen gazdagodhat mindenki, nem kellene egyik napról a másik napra élnünk, nem kellene aggódni az embereknek a következõ hónap miatt, nem lenne annyi munkanélküli, ennyi szegény, és az iskola, egészségügy, szórakoztató,sport intézmények is olcsóak és magas színvonalú szolgáltatást tudnának nyújtani. Csupán mert végre korrekten kezdene mûködni a mi kis világunk.

Teljesen egyetértek azzal amit írsz, én is hasonlóan látom a dolgokat.
Privátot szoktál olvasni? Célozgattam ott arra hogy jobb lenne ezeket a dolgokat máshol és máshogy megbeszélni. Ha másért nem, hát azért mert ez itt off, esetleg menjünk át az NWO fórumra, talán ott oda jobban illik. De vannak más kétségeim is, errõl is írtam priviben.

A wörgli-csoda

A wörgli csoda
Vas Népe - Gyõrffy Ágnes

A közösségi fizetõeszközök történetének legmeggyõzõbb példája a Kufstein melletti Wörgl kisváros kísérlete a gazdasági világválság idején.

1932-re a válság elmélyült Ausztriában is. Egyre nõtt a munkanélküliség,
csökkentek az árak, ez azonban nem a pénz elköltésére ösztönözte a
fogyasztókat, hanem a felhalmozására, ez tovább csökkentette a
termelést, ami a munkanélküliség továbbnövekedéséhez vezetett - ördögi
körben mozgott tehát a gazdaság, amire a gazdaságpolitikának nem volt
receptje.

Az egyik lehetséges gyógyszerrõl szóló receptet pedig már megírta az
1900-as évek elején egy Silvio Gesell nevû német kereskedõ. Az õ
elképzelései szerinti pénz, az ún. szabadpénz (Freigeld) ugyanis helyi
kibocsátású, és - meglepõ tulajdonság! - az idõ elõrehaladtával veszít
az értékébõl, az eredeti értékét csak érvényesítõ bélyegek
megvásárlásával és felragasztásával õrzi meg. Ez biztosítja a pénz gyors
forgását, hiszen mindenki igyekszik túladni azon a fizetõeszközön, amely
rövid idõ múlva kevesebbet ér. A gyors pénzforgás viszont a gazdaság
élénkítésének biztos eszköze.

A wörgli kísérlet bebizonyította, hogy Gesell receptje helytálló. A
polgármester vezetésével a város kialakított egy közmunkaprogramot,
amelyért az önkormányzat kuponnal fizetett. A kuponokat valamennyi helyi
kereskedõ elfogadta, mivel a város vezetése garantálta, hogy bármikor
visszaválthatják azokat a hivatalos Schillingre (ehhez az egyik bankban
elhelyezték a szükséges mennyiségû Schillinget). Mivel a kupon minden
hónap végén veszített értékébõl 1 %-ot, mindenkinek érdekében állt minél
hamarabb elkölteni. Ez a helyi gazdaság gyors élénküléséhez vezetett, a
termelés csökkenése leállt, fellendült a foglalkoztatás. Újra tudtak
adót fizetni a helyi lakosok, sõt gyakran már hamarabb befizették adójukat.

A munkanélküliség csökkenése, a közmunka során megszépült parkok,
leaszfaltozott és csatornázott utak, a megépült síugrósánc, mosoda, a
felújított híd élénk érdeklõdést váltott ki. Sajnos nemcsak újságírók,
szakemberek (köztük a világhírû amerikai közgazdász, Irving Fisher) és
polgármesterek részérõl, hanem az Osztrák Nemzeti Bank részérõl is. A
Nemzeti Bank a saját kizárólagos pénzkibocsátási jogára hivatkozva
betiltotta a wörgli kupon használatát. A város fejlõdése megrekedt, a
többi település pedig el sem indulhatott a gazdasági fellendülés útján.

Az eset - és a világválság maga - jól példázza az einsteini gondolatot:
a problémát nem oldhatjuk meg azokkal az eszközökkel, amelyekkel
létrehoztuk. Egy alkalmas új eszköz gyors orvoslást jelenthet -
amennyiben a hatalom nem érzi fenyegetve magát.

Csakhogy itt is megtalálható legyen, abban az esetben ha törlik az eredeti cikket.

Igen, pontosabban kik vették erôszakkal a pénz kibocsájtási jogát a kezükbe...

Bocs hogy sorban válaszolok, de így legalább nem marad ki semmi. Bár most látom hogy #601 kimaradt nekem, ott te is ezt írod mint én. Na mindegy.

Amit Gesell is javasol, azzal kapcsolatban csak azt nem értem hogy mi a különbség az infláció és az általa javasolt rendszer között. Mert a pénz most is veszít az értékébõl, csak ezt most inflációnak hívjuk. Ez is ellehetetleníti azokat akik megpróbálnak pénzt "félretenni".
A probléma ott van, hogy ez a százalékos veszteség az új pénzt teremteni jogosultak számára nem veszteség. Tehát ez a kulcskérdés, ahogy ez volt az aranyfedezetû rendszerrel kapcsolatban a probléma, hogy Gesell kinek a kezébe adja a pénzteremtés eszközét? Mert bármilyen rendszert is találunk ki, a dolog ezen bukik meg. Ha nem tudod szigorú és ésszerû ellenõrzés alatt tartani a pénzteremtésre jogosult "hivatalt", akkor ott azonnal megjelenik a korrupció, és a pénzrendszer általi gazdaságmanipuláció visszatér.

Bocs, hogy beleszólok, de a manipulátoraink nem ismernénk, azt, hogy mi mit akarunk ?

Jah, csak úgy megjegyezném, szerintetek miért van annyi reklám a TV-ben rádióban amelyek arra buzdítanak hogy hitelt vegyél fel, adóságba verd magad. Ma magyarországon a lakosság 95%-nak van valamilyen tartozása valamilyen magán irányítás alatt álló bankfióknak.
Csak úgy ömlik a médiából, természetesen a médiát pont ezek a hatalmi rendszerek mûködtetik, csak úgy megsúgom.

Nagyon jól látod te itt a dolgokat.
Nagyon kevesen vannak akik tisztában vannak a világot, és Magyarországot érintõ probléma igazi természetével.
Én is olvastam Silvio felismeréseirõl.
Olyan sikeres megoldásokat javasolt "amik jól mûködtek kipróbálva" ,hogy egybõl betíltották az iskolákban, és törvényekkel ellehetetlenítették enek a rendszernek a mûködését. 😊))
Megilyedtek a pénzvagyonos emberek. 😊)

Tehát én is azt mondom, hogy próbáljuk megvalósítani ezt a rendszert.
Szerintem ott kell kezdeni,hogy ismertetni kell az embereket és a vezetõket a mai pénzrendszer súlyos hiányosságairól. Természetesen errõl joguk van tudni az embereknek, hiába próbálják meg mesterségesen feledésbe taszítani ezeket a tanokat. Azt nem akadályozhatják meg, hogy ne mondjam el az embereknek személyesen.
Ha az emberek felvilágosodtak, õk maguk akarják majd a változást.

"A BANKOK jelenleg kb. 9X-10X annyi pénzt helyeznek ki, mint amennyi betétjük van. (tehát a semmibõl hiteleznek)"
A központi bank meg annyit gyárthat amennyire csak talál "vevõt", ráadásul a teljes összeg fedezetlen, jobban mondva az ország addigi és jövõbeni teljesítménye maga a fedezet. Így lehet elõre elkölteni a következõ évek még meg sem termelt vagyonát. A ma meglévõ vagyont (erõforrásokat, nyersanyagokat, munkaerõt) a bankármaffia ma feléli/felhasználja, az embereknek cserébe ad egy papírt (pénz) amire ráírja hogy ne izgulj, az igaz hogy most elvettük tõled az értékeidet (munkádat, egészségedet, telkedet --kinek mije van), de majd ezt az igéretet (pénzt) a jövõben visszaválthatod olyan értékre, amilyenre csak akarod, azaz amit majd a jövõben megteremtünk. Aztán van mikor kiderül abban a távoli jövõben, hogy szart se lehet már kapni a pénzen. Mert sem erõforrás, sem egészség, sem idõ, de még pár nyamvadt kínai termék sem vásárolható a pénzen, mert egyiket sem lehet kapni már (van amelyiket soha nem is lehetett), és az igéret (pénz) egyébként se ér már semmit sem.

Figyelj, Remark.
Szeritnem vagyunk egy páran az országban akik nagyjából átlátjuk a valódi helyzetet. Vagyunk egy páran akik úgy vélik hogy alapvetõen a pénzrendszert kell elõbb megreformálni, aztán a kormányt, majd a közszolgálati intézményeket, pontosan ebben a sorrendben.
Ahányan vagyunk, egyelõre ketten, ha okkoltist is beszál akkor hárman. Valahogy el tudnánk indítani egy propaganda akciót és lassan de biztosan embereket tudnánk magunk mellé állítani. Tudom,hogy sok "jószándékú" még befolyásmentes politikus álna mellénk, a közös cél miatt akik tehetõsek az ügy érdekében, és sok kis "még" független lap van amit felhasználhatunk. Én személy szerint a kapcsolati rendszereimmel el tudnám érni hogy több száz ezer emberhez, akár egy millió emberhez eljusson a szavunk.
De még így is kellene 2-300 aktív tag az országban akik az ügy mellett tevékenykednének. El lehetne indítani a reformokat a kormány megkerülésével is, pusztán a demokrácia szabályait játszva népakaratnyilvánítás útján. Kezdetnek kellene egy web lap amin megkellene fogalmazni a probléma valódi okát, természetét és egy lehetséges megoldást felkínálni rá.

Olyan stratégiával kell küzdenünk mint amivel Ghandi sikerrel függetlenítette indiát. Ezzel nem tud mit kezdeni az ellenség. A Békés, Erõszakmentes EgyüttNemmûködéssel.
Ghandi szerint ha az ember az igazságért harcol, lépten nyomon segítõtársak bukkanak fel még a föld alól is.
Most úgy is kell egy hobby, amivel értelmesen eltöltöm az idõmet.
Másoknak is ajánlani tudom ezt a konstruktív, tevékeny hobby-t, szalvéta gyûjtés helyett.
Ha sikerrel járnánk az annyit jelentene, kb hogy kétszer-háromszor több pénzt kapnának a munkájukért az emberek és ez idõvel egyre csak töb és több lenne. Ne felejtsük el azt,hogy ha a pénzmesterek 1 forinttal gazdagodnak, akkor a gazdaságnak kb 10 forint kárt kell elszenvednie. Ez az idõ haladtával egyre több, mert az ökonómia szerint az elmaradt bevétel is veszteség. Tehát az is értékben kifejezhetõ veszteség, amit egy évtizedekkel korábbi gazdasági recesszió hatásaként a jelenben tapasztalunk mint elmaradt bevétel. Azaz, ha mondjuk 30 évvel ezelõtt nem lopták volna ki a kezünkbõl azt a tíz forintot akkor ma kiszámíthatóan 300 forintal több lenne a kezünkben.

"Most képzeljük el, hogy bizonyos érdekcsoportok "felvásárolják" a magyar valutát és parkoló pályára teszik, nem engedik vissza a gazdaságba."
Mintha pont erre javasolt volna megoldást Silvio Gesell is. Ugyanezen úriember a földbirtoklás problémájára is ajánlott megoldást. Lásd: Freiwirtschaft
Külön kiemelném a szócikk következõ pár mondatát: "Az eredményt akkor a sajtó a wörgli csoda néven emlegette, és száz további település szerette volna bevezetni, azonban az Osztrák Nemzeti Bank betiltotta a hasonló kezdeményezéseket."

Valamint még annyit vetnék fel, hogy ugyanezen alapkérdésekre, mint a pénz és a föld, szintén javasol valamilyen alternatív megoldást a PROUT.

De biztos vannak más alternatívák is.

Figyelj, voltak akik már a hosszú évek alatt rájöttek hogyan kell betenni ezeknek a rablókapitalistáknak. Egyetlen jó módszer van csak, az hogy a pénznek is ugyan olyan tulajdonságot kell adni mint a romló árúknak.
Az élelmiszer árú az megromlik, a pénz meg nem. Minden termék azért készül,hogy pénzre váltsák. Ha a pénzt visszatartják akkor nincs üzlet. Tehát az elõny a pénztulajdonosnál van, mert õ dönt. Akinél a legtöbb pénz van az élet halál ura a gazdaságban.

Az egyetlen jó megoldás az ha a pénz is a romló termék tulajdonságait viselné. Azaz pár havonta romlana az értéke fél,vagy egy százaléknyit.
Ez kamatmentes pénz lenne. Azaz hiába lennének bankok, hiába adnának ki pénzt nem szedhetnének uzsorát a kiadott bankjegyekért. Máris nem tetszene itt a millionereknek, és hiába vásárolnák fel a magyar valutát, azzal csak veszítenének mert az álló pénz értéke megromlana, idõvel arányosan csökkene az értéke.

Gyakorlatban ezt úgy lehetne megoldani, hogy félévente a készpénzt be lehetne cserélni az újakra. De a legjobb az lenne ha megszüntetnénk a készpénzt és csak kártyák maradnának amiket ingyen lehetne használni.
A pénz évente veszítene az értékébõl, természetesen az álló, nem forgó pénz. Például 100 ezer ft évente csökkenne 2-3 ezret, ami nem sok, de ami már visszatartaná a pénzel spekulálókat. Ezt a pénzt kamatmentessé kell tenni, ami annyit jelent, hogy ezzel a pénzel nem lehet pénzt csinálni. Értéket csakis a reálgazdaság által, termeléssel lehetne létrehozni. Így a pénz visszaszorulna abba a szerepkörbe amibe eredetileg szánták. Csupán a gazdasági folyamatok kapcsolódási szerepét töltené be.
Nem lehetne olyat csinálni,hogy XY pénzt ad hitelre kisembernek, ül a seggén majd több pénzt követel vissza mint amennyit adott. Holott XY csak ült a seggén és nem csinált semmit. De ami a legszomorúbb,hogy azt a pénzt amit kölcsön adott, õ meleglevegõbõl kreálta. Azaz az a pénz akkor jött létre a semmibõl amikor a kisember számlájára rávezettek számokat ami a pénz értékét szimbolizálja.
Olyan mintha letépnék a füzetembõl egy papírfecnit, ráírnám 55 millió Ft, és a kezedbe nyomnám. Majd egy év múlva követelnék tõled 65 millió forintot valódi anyagi javakban. Ezt jelenti az ha monopoljogod van egy ország valutájának az irányítása felett. Ha tiéd a jegybank , te nyomod a pénzt, annyi pénzt nyomsz a semmibõl amennyit az érdekeid megkívánnak.

"Arra gondoltam még, hogy milyen jó lenne ha a monetáris politikába teljesen bevezetnék az aranystandardot."
BlackRose-zal anno sokat vitatkoztam errõl, kár hogy a beszélgetés közepén eltûnt egyszercsak.
Valahol itt tartott a beszélgetés: http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1220980269&no=63

A lényeg talán a következõ pár pont:

"Összefoglalva tehát az aranyfedezetû rendszer a következõ pontokon nem teljesíti az elvárásokat:
-A pénz mennyisége nincs automatikusan összhangban a pénz fedezetének a mennyiségével, az ezt felügyelõ adminisztráció esetleges korruptsága miatt.
-A fedezetet csak az tudja növelni, akinek lehetõsége van rá. Lehetséges hogy egy jól teljesítõ gazdaságnak nincs lehetõsége rá, így egy általánosságban rosszul, de aranytermelésben jól teljesítõ közösség kihasználja a jól teljesítõ gazdaság hátrányos helyzetét.
-A fedezetnövelés esélyének megléte esetén sem feltétlen változtatható a fedezet a reálgazdaság változásának függvényében. A csökkentés elviekben problémás, a növelés korlátai meg nem esnek egybe a gazdaság növekedésének korlátaival, tehát a kettõ egymástól függetlenül változik, még akkor is ha a szándék és a lehetõség megvan arra, hogy a kettõ együtt változzon.
-A már meglévõ fedezet mennyisége manipulálható, mert a fedezet tényleges mennyisége nem ellenõrizhetõ az ellenõrzés fizikai korlátai miatt."

Én ezt szimplán felvetettem, és jó lett volna ha egy hozzáértõ megcáfolja a fenti állításaimat. Hát, nem így történt.

Alapvetõen azért vagyok szkeptikus az aranyfedezettel kapcsolatban, mert rengeteg nagy birodalom dõlt már be annak következtében hogy az aranypénz teremtését kezdték el prioritásként kezelni az értékteremtés helyett (lásd spanyol birodalom). És ez "fura mód" ugyanaz a probléma mint ami ma is megvan, aranyfedezettõl függetlenül, és ez nem más minthogy ha elhangzik az a szó hogy "érték" akkor az emberek többsége pénzre gondol. Miközben az érték nem a pénz, hanem az csak egy értékmérõ szimbólum. Így hacsak valamilyen "varázslatos" módon nem tudjuk biztosítani hogy a forgalomban lévõ pénz (arany vagy papír) mértéke megegyezzen a forgalomban lévõ értékek mennyiségével, a korrupció és a manipuláció lehetõsége megmarad. Mert végeredményben nem az számít hogy a papírpénznek van-e arany fedzete, hanem az számít hogy van-e "érték" fedezete.

"Emlékezzetek, 1929-ben a pénzkartelnek pont az volt a célja hogy amerikát elszakítsa a pénz mögött lévõ aranyfedezettõl."
Igen. Mindezt azért hogy több lehetõségük legyen a manipulációra. Addig is megvolt a lehetõség, és éltek is vele, lásd a XX. század eleji sorozatos gazdasági problémákat az USA-ban amivel belerángatták az országot a FED megalapításába. De abban egyetértek, hogy a manipuláció mértéke kisebb, ha van aranyfedezet, de azzal nem értek egyet, hogy az aranyfedezet megoldaná az alapproblémák közül bármelyiket is.

A BANKOK jelenleg kb. 9X-10X annyi pénzt helyeznek ki, mint amennyi betétjük van. (tehát a semmibõl hiteleznek) A FELVÁSÁRLÁST meg könnyedén meg lehetne akadályonzi, ha az egész egy ellenõrzött, nyilvános ELEKTRONIKUS alapon menne, pl. lehetne látni, hogy kinél mennyi pénz van, mire költik el (állami + bank, nem a magánszemélyekre gondoltam, bár ha legálisan jutott hozzá, akkor nincs miért titkolnia!) és mindjárt megbukna az összes spekuláns. Max. a magyar termékeket tudná felvásárolni, az meg csak jól jönne. Egy lehetséges megoldás: FIX MENNYISÉGÛ PÉNZ, de ELEKTRONIKUS PÉNZ. Hitelbõl építkezni meg lehetne másképp is, ami annyira 100%-os, hogy megérné hitelbõl fejleszteni (ami igazán jól megy, a kitermeli a saját fejlõdését is , legfeljebb nem 1év alatt!) abba BE KELLENE SZÁLLNI AZ ÁLLAMNAK, már amennyiben az ország is profitálhat belõle, mert ha nem, akkor az valami felesleges és veszélyes szélhámosság, arra meg 1Ft-ot is kár adni. (olyan beruházás is ide tartozik, ami nagyon sokba kerül, de cserébe nagyon kevesen profitálnak belõle, autópálya 5X áron, gumigyár adókedvezménnyel, a kurvák sem ingyen dolgoznak, nemhogy még ÉN kapjak pénzt tõlük????) Nagyon ügyes, nagyon sunyi(kifelé) , nagyon nacionalista-patrióta, de kifelé a rablókapitalizmus és nagy amerikabarát kormány tudna valami eredményt elérni, de ilyen itthon nincs sajnos. (a fordítottjából van több is, lehet választani a köcsög és a balf*sz között)

Ma is nagyjából úgy van amit mondasz. De ez még mindig nem mûködne.
Mert tételezzük fel,hogy a bankok nem adhatnának ki több pénzt mint amire ténylegesen fedezetük van. Vagy gyakorlatilag csak annyi pénz lehetne forgalomban mint amennyi a gazdasági össztermék. Tehát csak restriktív monetáris politikát folytathatna az MNB. Ami visszafogja a gazdasági növekedést, ugyanakkor megfékezi az inflációt. Tehát a pénz nem inflálódna és csak annyi lenne belõlle amennyire pont szüksége lenne a gazdaságnak.
Most képzeljük el, hogy bizonyos érdekcsoportok "felvásárolják" a magyar valutát és parkoló pályára teszik, nem engedik vissza a gazdaságba.
Magyarországon egyre kevesebb lenne a pénz, rohamosan nõne a defláció, megbénulna a gazdaság, pénzhiány lépne fel, abból következõen,hogy egyesek a saját pénzüket visszatartják a gazdaságtól. Így kényszerítve meg tudják változtatni a monetáris politikát. A defláció következtében, a pénzhiány következtében felértékelõdik a pénz ára, értéke, és csak azután engedik visszafolyatni a pénzt a gazdaságba, aztán gyorsan kiszálnak a gazdasági folyamatokból. Melynek következtében õk hatalmas haszonnal szálnak ki a ciklusból, de az összes többi ember veszít, mert megint hatalmas méretû infláció fog keletkezni reakcióként.

Gyakorlatilag azt csinálják ezek a rohadékok, hogy elindítanak egy Akciót, majd gyorsan elhagyják, kilépnek az akcióból, még mielõtt a reakció elérné õket. Így mindig folyamatosan másokon csattan az ostor.

Egyszerûsítve:
A kocsmában vagytok, Valaki megüt valakit, majd gyorsan elhajol a visszaütéstõl, minek következtében a válaszütés téged ér el, és véresre bezúzza az arcodat. Az a valaki aki elindította a folyamatot már az utcán szemléli a folyamatokat és nézi ahogy az egész kocsma félholtra veri egymást, majd a következõ ciklusban megint megjelenik és megint megüt valakit és így tovább.

Elég lenne csak azt bevezetni, hogy csak azzal lehet spekulálni, ami megvan fizikailag is, és csak a tulajdonosa spekulálhat vele, pl. a jövõ évi búzaterméssel én nem variálhatok. (most még sok helyen sok mindennel ez megy, de ennek mi köze van a közgazdaság "tudományhoz"???)

Arra gondoltam még, hogy milyen jó lenne ha a monetáris politikába teljesen bevezetnék az aranystandardot.
Ezzel berögzülne egy stabil szûk pontra a pénz értéke. Nem lennének ilyen nagy mesterségesen kelthetõ ingadozások amik szétszabdalják a gazdaságot.

Emlékezzetek, 1929-ben a pénzkartelnek pont az volt a célja hogy amerikát elszakítsa a pénz mögött lévõ aranyfedezettõl. New Deal.
Ha a magyar pénz mögött is az arany lenne fedezetként, ami nagyon könnyen megoldható lenne egy ilyen kis országban akkor olyan stabil lenne a gazdaság, hogy a kívülrõl jövõ behatásokat meg sem éreznénk.
Az országot csak az arany világpiaci árával lehetne manipulálni, ami elég nehézkes és óriási erõforrásokat emésztene fel a hálózattól, ami egy ilyen kis ország miatt nem érné meg. Ezért hanyagolnának minket. Valószínû.

Ez nagyon rasszista+antiszemita volt!!! És a már bevált, a múltban bizonyított (veres TSZ könyvelõ volt) szakemberekre is rossz fényt vet! Elhatárolódom!

A vezetõk azok akiket a tömeg hatalommal ruház fel, választások útján, hogy a nép érdekeiben kormányozzon.
De most nem ilyen emberek kormányoznak.
A megválasztott vezetõinket eltérítették, akiket meg nem tudtak azoknak megkötötték a kezüket. Ettõl az idegen behátástól kell megszabadulnunk.
Ezek pénzvagyonos magánszemélyek, nem magyar állampolgárok, és akik annyira nagyon erõltetik a globalizációt, és az egységes globális gazdaságot, piacot. Akik létrehozták az ENSZ-t a NATO-t, és az EU-t.

Nem tudom melyik tömegre gondolsz?
Mert egy tömeg mindig felszínre veti a szart, s azokból lesznek a vezetõk.

Egyértelmû, hogy nem érvényes az a szerzõdés amit az érintett felek tudta nélkül, beleegyezésük nélkül írnak alá mások helyettük.
Mint ahogyan törvénytelen az hogy én eladom a szomszéd házát az õ tudta nélkül, és amikor hazajön a nyaralójából, már egy idegen család lakik benne. Nehogymár a beleegyezésem nélkül vegyenek fel milliárdos kölcsönöket, amit nekem majd egy ember életen át kell visszafizetnem kamatostul, de aminek én a hasznát nem látom a jelenben.
Egyértelmû a dolog.
De most már találjuk ki hogy mit tehetünk mi, a magyar nép?
Hogy ébresszük tudatra a tömeget?

Egyszerû, már írtam, hogy MINDEN DÖNTÉSRÕL tudnia kell MINDENKINEK, akit érint, tehát az egész NYILVÁNOSAN kell hogy menjen, az elejétõl a végéig, az ilyen IMF szerzõdés az csak arra érvényes aki ismeri és aláírta, nemcsak ismerni kell az érintetteknek, hanem BELE IS KELL EGYEZNIÜK, a 3.pont az IRÁNY kijelölése, és az elõzõ 2 ponttal együtt kell annak is megtörténnie. Ha ez a folyamat köztisztviselõk és léhûtõk serege nélkül is lebonyolítható, akkor a demokráciának és parlamentnek nevezet bohóckodásra sincs szükség. Elektronikus megoldásokkal kellene helyettesíteni, az olcsóbb és gyorsabb. (egy szavazás 1nap, elõkészítése max.1hét) Ilyen körülmények között esélye sem lenne semmilyen mesterségesen vagy hozzá nem értésbõl bekövetkezõ válságnak.

Ezzel is egyet tudok érteni.
Ez pontosan így van ahogy most leírtad.
Carroll Quigley-rõl én is sokat olvastam, jó lenne megszerezni a könyveit magyarul is. Igaz amit róla írsz. Jelentõs történelem kutató volt, és elismert tagja a hálózatnak, csak õ nem értett egyet a titkolózással. De nem mondható el róla hogy teljes egészében ismerte a Novus Ordo Seclorum nagy tervét, nem volt olyan magas poszton, de általa és a közölt, kutatott titkos iratok által világos képet lehet kapni a szervezet hiearchiájáról.
Quigley csak nagyon keveset árúlt el errõl az önmagát "Illuminati - felvilágosultak, tisztán látók" nevezõ szervezetrõl és igazi céljairól.

Az magyar állam önmagát nem tudja megmenteni, nem tudja kivonni az idegen behatástól, holott joga, lehetõsége lenne rá. Nem tudom pontosan milyen eszközökkel tartják sakkban a parlamentet, egyéni személyeket. Kit pénzel, lefizetéssel, kit fenyegetéssel tartanak ellenörzés alatt. De errõl a sötétbe burkolózó hálózatról érdekes módon a parlament nagy része semmit sem tud, de mindenki tisztán érzi, a politikában, a bírói székekben, végrehajtói rendrségi magasabb poziciókban,hogy külsõ idegen behatás alatt állnak.
Az állam hiába akarna magát és a pénzrendszert függetlenítani és ezzel ténylegesen függetlenítani az országot is, nem sikerülne, mert le van bénítva, nem tudna ilyen törvényhozást elindítani.

Mivel elvileg demokrácia van, lehet, hogy ez hamis demokrácia, de a demokrácia attól demokrácia, hogy minden ember aláveti magát ennek, és elfogadja a jogait és kötelezetségeit. Akármilyen diktatúra is legyen az uralkodó, egy erõs öntudatú valódi demokratikus szellemiségû tömeg alááshatná ennek az önkényes hatalom törekvéseit.

Remark, én úgy gondolom, hogy ha a nép tájékozott lenne és akarná a változást akkor mindenki közös erõvel, pusztán nép akarat nyilvánítás útján "népszavazással" visszavehetné az irányítást.
Nagyjából amire szükség lenne:
- A Magyar Nemzeti Bank visszaszolgáltatása a nép kezébe, kivonni a magántulajdonosok befolyása alól.
- Új kamatmentes pénrendszer megteremtése " volt már rá példa a történelemben több helyen is és olyan sikeres és életképes volt, hogy a használói "kisebb régiók" alig akarták elhinni, hogy milyen könnyen megy ezáltal a gazdaság. Csak a pénzemberek törvényekkel lerombolták ezeket a törekvéseket is. Országos szinten mégjobban mûködne és mivel az ország szuverén állam nem lehetne idegen befolyás ami megakadályozná ezt a nép akarata ellenére.

- Csakis a nép által megválasztott törvényhozó testület dönthetne szavazással arról,hogy mennyi államkötvényt hozhatnak forgalomba, mennyi hitelt vehetnek fel, és irányíthatná a monetáris politikai életet, az idegen irányítási kisérleteket egy új törvénnyel szigorúan börtönbüntetésel kellene sújtani.

- Új ingatlanreform, hogy az új pénzrendszerbõl menekülõ idegen hatalom ne tudja felvásárloni a magyarok földjeit. Azaz a magyar földön lévõ ingatlan csakis a magyaroké lehet és kötelezetséggel tartoznak annak hasznosításáért, vagy beépítéséért. De az ingatlanokon lévõ építményekhez hozzájuthasson bárki ezzel is garantálva a külföldrõl beáramló konstruktív és nem manipulatív romboló tõkét.

Így hirtelen nagyjából ennyit tudtam össze szedni. Már csak valahogy rá kéne venni a népet a cselekvésre, el kéne kezdeni szervezkedni és felvenni a kapcsolatot a még befolyásmentes tisztviselõkkel.

"Itt már nem a válságról értekezel, hanem arról, hogy szerinted mi hogy mûködik, és hogy ez mennyire rossz."
Nem azt irtam hogy ugy altalaban mi hogyan mukodik, hanem azon dolgok kozul mi hogyan mukodik ami a gazdasagi valsagot kozvetlenul okozza. Ez a kozvetlen ok pedig a jelenlegi penzrendszer. Ha szerinted nem ez az oka, akkor offtopicnak fogod erezni a hozzaszolasaimat. Szerintem meg ez az oka, igy ebbe a topciba irtam le (es irom le) a velemenyemet.

"Senki sem kötelezi az embereket, hogy üljenek le a TV elé, vagy hogy elhiggyék, amit abban látnak. Senki sem kötelezi az embereket, hogy XY újságot vegyék, és elhiggyék, hogy az abban írtak igazak. Ezt az adott egyénnek kell eldöntenie."
Annak eldontese hogy igaz-e vagy sem amit irsz, nagyban mulik azon hogy hogyan definialod azt, hogy "kotelezi". A vilagban zajlo folyamatok osszetettek, es az ember gyakran nem latja meg az ok-okozati osszefuggest meg nyilvanvalo dolgok eseteben sem. Ertheto, hogy bonyolult folyamatok eseten kevesen latjak, hogy mi valtotta ki az esemenyek lancolatat, igy a tobbseg hajlamos a torteneseket a "termeszet torvenyszerusegeivel" meg "veletlen egybeesesekkel" magyarazni (esetleg Isten akaratanak tulajdonitani, ami gyakorlatilag az elozoek szinonimaja). Az egy erdekes, de osszetett es nagyon OFF tema, hogy mikent lehet tomegeket arra "kenyszeriteni" hogy ne csak szimplan azt csinaljak amit bizonyos csoportok akarnak, de raadasul ugy csinaljak azt hogy kozben azt higgyek hogy onszantukbol teszik amit tesznek. Ez elerheto, az elv altalaban egyszeru, mindossze a szandek szuksegeltetik, es a megfelelo eroforrasok feletti kontrollt kell biztositani.
Tehat lehet az embereket arra "kenyszeriteni" hogy a TV elott uljenek, ahogy lehet arra is "kenyszeriteni" hogy bizonyos termeket vagy bizonyos eletformat reszesitsenek elonyben, ennek megvan a maga tudomanya is, es ezt alkalmazzak nap mint nap rajtunk anelkul hogy felhivnak arra a figyelmet, hogy milyen technikakkal szednek ra minket.
De ha valami offtopic, akkor ez az. Ugyhogy ennyi most eleg is volt.

"Én meg úgy vélem, hogy noha a jelenlegi gazdasági helyzet rengeteg visszaélésre ad okot, de egyáltalán nincs mögötte egy olyan összeszedett, összefogott nagy háttérmahináció, amit te bele akarsz látni. Vannak, akik ügyeskednek, a saját érdekeiket figyelembe véve élnek / visszaélnek a lehetõségekkel. Ezzel a részével értek egyet, bár ezzel a részével foglalkoztál lent a legkevesebbet."
Pontosan hogy ezzel foglalkozok szinte minden hozzaszolasomban. Azzal, hogy ki es hogyan ugyeskedik a sajat erdekeben.
Most tulajdonkeppen arrol beszelunk, hogy az emberek (pl. te) mekkora meretu visszaelesrol kepesek elhinni hogy az tudatos volt, es nem a veletlenek szerencses/szerencsetlen egybeesese. Te valamiert nem tudod elkepzelni azt hogy a penzkibocsajtas privatizaciojaval at lehet venni az iranyitast az elet szamtalan terulete felett, es hogy orszagok, foldreszek, es a vilag sorsat lehet igy alakitani. Erre az egyszeru tenyre a bankarok evszazadokkal ezelott rajottek, sot, valoszinuleg evezredekkel ezelott. Volt ebbol jol dokumentalt balhe valamelyik nemet tartomanyban is, sajnos a reszleteket nem tudom fejbol sorolni, nagyvonalakban annyi tortent hogy okos hitelkihelyezessel gyakorlatilag egy bankar atvette az egyik nemet tartomany feletti iranyitast. Ugyanigy at lehet venni az iranyitast a legerosebb gazdasaggal biro nyugati orszagok felett, ahogy az visszakeresheto hogy pl. ki es mikor vette at az iranyitast a brit gazdasag es a brit bankrendszer felett. Az szinten dokumentalva van hogy hogyan vettek at az USA bankrendszere felett az iranyitast privat csoportok (lasd. FED tortenete). Ezek tenyek, ezen nincs mit vitatkozni, ez nem "hiszem" vagy "nem hiszem" kerdese. Ki kell nyitni egy olyan konyvet ami le is irja hogy hogyan lett privatizalt kozponti bank Angliaban majd az USA-ban, es kesz.
Ezek utan nem ertem mi alapjan irod azt hogy a jelenlegi gazdasagot (lassan mondhatjuk, hogy globalis gazdasagot) nem egy szuk "szakertoi" csoport iranyitja. Ezt csak akkor lehet allitani, ha nem all rendelkezesedre arra vonatkozo informacio hogy mi modon valosulhatott meg ez a kontroll. Van egy angol nyelvu film ami nagyon jol bemutatja hogy mirol van szo, ez pedig a The Money Masters.

Ezt most nem szemelyeskedesnek szanom, hanem a vitat probalom valahogy elmozditani a holtpontrol: az a velemenyem, hogy amig nem tajekozodsz a temaban, addig a beszelgetes megmarad a hitvita szintjen. Ha viszont mar tajekozodtal, es megsem erted hogy mi a kapcsolat a gazdasagi valsag es a penzrendszer privatizacioja kozott, akkor az eddigieket visszavonom, mert nem agitalni akarok, azaz a kialakult es megalapozottnak gondolt sajat szubjektiv velemenyedet nem all szandekomban megvaltoztatni. Ahogy te sem akarod feltehetoen az enyemet megvaltoztatni. ;-)

"Nem vagyok politikus alkat, van véleményem, de nem áll szándékomban társadalmi mozgalmat indítani valami ellen, amivel nem értek egyet."
Ezzel en is igy vagyok. Nem mozgalmat inditok, hanem gyakorlom azt a jogomat ami egyelore meg megvan, ami a velemenynyilvanitas joga. Marcsak azert sem inditok mozgalmat, mert ugyis csak olyan emberekkel fognek ossze akik egyebkent is meghoznak sajat maguktol azokat a donteseket amikre nekem kellene "ravezetnem oket" ha en lennek a mozgalom vezetoje. De ha maguktol is ugy gondolkodnak mint en, akkor meg minek a mozgalom es minek a ravezetes?

"Ha úgy vélem, hogy a változás pozitív irányú lenne, akkor támogatnám és támogatni is fogom. De ismét: ez nem gazdasági téma. Inkább politikai, társadalmi..."
De mivel gazdasagi valtozasrol beszelunk, vegeredmenyben konkretan arrol hogy tamogasz-e egy olyan valtozast ami atalakitja a jelenlegi penzrendszert, igy szerintem meg mindig a temanal vagyunk.

"A mai világban sajnos nem maga a lehetõség/eszköz/válasz/akármi, hanem annak a csomagolása, prezentálása számít. Nevezhetjük reklám-orientált döntésformának."
Na latod, ezt hivjak tomegmanipulacionak. Pontosan errol beszelek en is. Es aki meghatarozza hogy mit reklamozzon a reklam, az iranyitja a dolgok menetet. Ebben semmi bonyolult nincs. Jelenleg "a reklam" azt az eletfromat es a hozza szukseges kellekeket adja el a szamunkra, ami a privatizalt penzrendszer urainak kedvezo, mert az o celjaik elereset segiti elo. (A "reklam" nem mas, mint az osszes elkepzelheto forrasbol teged ero informacioaradat - erre hivatkozok en propaganda néven, merthogy ez az.) Es mi megvesszuk ezt az eletformat. Ugy "dontunk" hogy szamunkra ez jo, igy ezt "valasztjuk". De ez megint a hogyan manipulaljunk tomegeket temakorhoz vinne el minket, ugyhogy errol megint csak ennyit. ;-)
Tomegmanipulacio temakorben ajanlom a The Century of the Self c. filmsorozatot. A sorozat bemutatja (az en megfogalmazasomban) a tomegmanipulacioval foglalkozo tudomanyt es par olyan technikat amivel tomegeket manipulaltak es manipulalnak a XX. szazad eleje ota.

"Az én meglátásom az, hogy ez inkább az adott szakma belügye, kell természetesen betekintésre lehetõséget adni, de ne akarjon kívülrõl a média és az témában felületes háttérrel rendelkezõ ember beleszólni a szakmai vitákba."
A temankhoz kapcsolodan nem hiszek abban, hogy letezik olyan hogy "szakma belugye". Mert en nem szo szerinti szakmai kerdesekrol beszelek, hanem a kovetkezo keretrendszerrol (ami keretrendszer attekintese megintcsak a gazdasagi valsag okainak megertesehez szukseges): A "szakma" egy bizonyos penzugyi kerettel rendelkezik. Arra van a "szakma" kenyszeritve, hogy ezert a keretosszegert megdolgozzon, azaz olyan eredmenyeket szallitson, amit elvarnak tole. Igy a "szakma" tagjai aszerint lesznek ertekesnek vagy kevesbe ertekesnek tekintve, azaz attol fuggoen reszesednek tobbe-kevesbe a keretosszegbol, hogy milyen mertekben jarulnak hozza a "szakma" celjainak eleresehez. Tehat itt nem "szakmai" kerdesekrol van szo, hanem arrol, hogy a "szakma" mint "business-unit" teljesiti-e a ra rott feladatokat, vagy nem. Kiszolgalja-e a megrendeloit vagy nem. A kerdes mindig az, hogy ki a megrendelo? Honnan jon a penz?
Pl. ki tartja el az ujsagokat? Az elofizeto? Ugyanmar. A "hirekert" fizetsz egy jelkepes osszeget, mert ha ingyen adnak az ujsagot es az lenne rairva hogy "heti propaganda lap", akkor senkinek sem kellene. Akkor ki tartja el az ujsagokat? A "befektetok"? Es kik ezek a "befektetok"? De ha nem az elofizeto tartja el a lapokat, akkor szerinted kinek a kedveben fognak jarni a lapok? Milyen celok elereset fogja kituzni egy lap? Nem olyan celokat fog kituzni melyeket az olvaso fogalmaz meg, hanem olyan celokat fog kituzni amiket az fogalmaz meg, aki a szamlat fizeti. Mert ha ez a "valaki" nem azt kapja amit rendelt, akkor megvonja a tamogatast, es viszi a penzet oda, ahol be tudja ugy fektetni, hogy abbol tobb legyen. Es mitol lesz tobb a penz? Hat a profittol, azaz attol, hogy eroforrast vonunk el a tomegektol. Tehat milyen celt tuz ki a "befekteto" a "szakma" szamara? Hat azt, hogy tevekenysegevel tamogassa az elvonast. Tamogassa azt a celt, hogy az eroforrasok kozpontositasaval azok ujraelosztasa megvalosulhasson. (Ami cel onmagaban meg se nem jo, se nem rossz, de errol kesobb meg irok.)
Tehat ha te egy olyan orvos vagy aki tevekenysegevel nem az eroforras elvonast szolgalja, akkor teged a szakma kevesebbre fog ertekelni mint azt aki elosegiti az eroforras elvonas megvalosulasat.
Ugyanez igaz a sajtora, a poltikara, a tozsdere, az oktatasra, es mindenre, amit a bankok finansziroznak. Es mi az amit nem a bankok finansziroznak? Na olyan nincs. Esetleg amit te magad megcsinalsz, azt nem a bank finanszirozza (csak kozvetve ;-) ). Es azert tudnak mindenre ratelepedni, mert a penz maga nem az allamtol szarmazik, hanem a banktol. A penz hitelkent keletkezik. Igy minden amiert penzzel fizetsz, a bank engedelyevel tortenhet csak meg. Persze ez az engedely nem kozvetlenul erkezik (ma meg... ;-) ), hanem csak kozvetett modon, de nezz korul es latni fogod, hogy a dolog mukodik. (Tudom hogy lougrasban haladok az okfejtessel, de hosszabban nem akartam kifejteni a kerdest.)
A jovoben siman elkepzelheto hogy csak olyan szolgaltatas igenybevetelere leszel jogosult, amire a bank adatbazisa szerint jogosult vagy. Ez technikailag mar ma is igy van, de a banki engedely egyelore meg csak az igenybeveheto szolgaltatas mennyisegere vonatkozik (ergo megnezik hogy van-e penzed, vagy hitelkereted). Ahogy pl. a nagyobb/komolyabb munkahelyeken elektronikus beleptetokartyat kap az ember, igy csak oda lephet be, amihez a szamitogep szerint jogosultsaga van. Technikai akadalya annak nincs, hogy ez mukodjon bankkartyaval is: oda lephetsz be es azt csinalhatod, amihez tudsz venni belepojegyet es amihez tudsz venni jogosultsagot. Es ha nincs mar keszpenz forgalomban, akkor a bank elet-halal ura lesz szo szerint. (De a bankrendszer csak technikai eszkoz az iranyitas kivitelezesere.)

"A topic témájánál maradva: igen, azt lehet látni, hogy a korábbi pénzügyi szabályok túl liberálisok voltak. De annál összetettebb a kép, hogy pusztán amiatt döngessük a porba, mert most egyértelmûen bebizonyosodtak a hibái."
Mi az hogy "a korábbi pénzügyi szabályok túl liberálisok voltak"? Ez a hajciho, a bankrendszer kozpontositasanak es privatizalasanak a folyamata tobbszaz eve megy. Az allam meg maga is benne van a buliban nyakig, pontosan azert, mert az allam is a bankoktol kapja a finanszirozast. Es ha az allam nem azt teszi amit a bank mond, akkor nem kap forrast, es "csodbe megy" (mert nem hajlando sajat maga ellatni sajat magat forrassal - ezt is a bankarok erdekervenyesitesenek koszonhetoen). Nem az allam gyakorol erosebb vagy gyengebb nyomast a bankokra, hanem forditva, a bank az allamnak egyszer erosebb majd gyengebb ellenorzest megvalosito szerepet oszt ki, mindezt a szinjatek miatt, a latszat megorzese miatt (azt megsem jelenthetik ki, hogy "atvettuk a hatalamat, matol az van amit mondunk"). A demokracia latszatat igy tartjak fenn. (Aprobetuvel: Lasd amerikai elnokvalasztas. BBC-n olyan alcimmel megy a valasztasi showmusor (valasztasi szinjatek), hogy "America decides". Nem dontenek azok semmirol sem, hanem magukat gyozkodik arrol hogy dontenek.)
Tehat a kerdes inkabb az, hogy a "modern" bankrendszer tobbszaz eve tarto uralma jo-e nekunk vagy sem? Elfogadjuk-e az ez altal okozott olyan problemakat, mint a mostani gazdasagi valsag?

"Egy példa: a most tönkrement amerikai hitelalapok például azért kezdtek el kevésbé tehetõsek számára is elérhetõ nagy összegû hiteleket nyújtani, mert az 1990-es évek elején és közepén erre amerikai kormányzati nyomás volt. (...)"
A sajat hozzaszolasodbol ezt a reszt olvasd el megegyszer immaron azt eszben tartva hogy nem az allam iranyitja a bankot, hanem forditva. Ha ezt eszben tartod, akkor valtozik-e a leanyzo fekvese?

Gondolod hogy ezt, amirol te is irsz (csak a "politikat" okolod erte), most jatszak el eloszor a bankok? (Szimbolikus osszefoglalo kovetkezik😊 Kihelyezik a hiteleket, a gazdasag felelenkul, mert a mukodesehez szukseges penz elegendo, majd a penzkeszlet tovabbi novelesevel a penzmennyiseg meghaladja a realgazdasag teljesitmenyet (igy keletkezik a lufi) vegul mielott nagyon kiderulhetne hogy a penz mogott semmi fedezet nincs (kiderulne hogy a penzen semmit sem lehet venni), bevonjak a hiteleket ("hitelvalsag"), igy a penzmennyiseg meg a gazdasag mukodesehez sem lesz elegendo (hitelvalsagbol realgazdasagi valsag lesz). Majd a penzek ujboli kihelyezesevel a ciklus kezdodik elorol, de az uj penz megjelenesenek pillanataban a penzt kibocsajtok felvasarolhatjak a realgazdasag oriasi szeletet. Igy kerul egyre tobb valos (!) vagyon egyre kevesebbek kezebe.
Nem a rossz vagy nem letezo allami szabalyozas miatt keletkezik a hullamzas, hanem azert mert az allammal az oket iranyito bankok ezt a szerepet jatszatjak el.
Az egyik magyar egyetem egyik docense fogalmazott egy nekem irt emailjeben, hogy a valsag oka az, hogy az allam kezeben nincs monetaris szabalyozoeszkoz, es senki sem torodik mar a penzstabilitassal es a penzmennyiseg egyenletesen tartasaval. Nemhogy egyetertek vele, de en is errol irok, nem? Tehat az allam nem iranyit semmit sem, az allam vegrehajt. Es hogy ki iranyitja az allamot? Szerintem ezt mar mostanra te is tudod magadtol.

"Nem egy mindenek mögött álló sötét hatalom, hanem az egész rendszer úgy an blokk felelõs az egészért..."
Ez a rendszer nem magatol keletkezett, nem foghatod a veletlenek szerencsetlen egybeesesere. (Mostantol csak offtopic tudok valaszolni, mert a tema most konkretan az altalad felvetett "sotet hatalom".) Ezt a rendszert megalkottak (dokumentumok is elerhetoek ezzel kapcsolatban), hogy az vegrehajthassa a feladatat, amit egy masik (ellendrukker) forumozotol vett idezettel mutatnek most be:
"Nem lehet álmodni átfogó haladásról ellenõrzés nélkül. Ha ez megvalósul, akkor nagyobb arányban lehet majd az emberiségtõl a képességek és energiák tömegét elvonni, hogy a tudományos kutatás és termelõ munka szolgálatába álljanak hogy az emberi sorson könnyítsenek s hogy kiterjesszék az emberi lehetõségek határait."

Elso hallasra ezzel a cellal meg egyet is lehet erteni (en meg elso hallasra sem ertek vele egyet, de elfogadom hogy van aki szerint erre visz az evolucio minket). De tegyuk fel magunknak a kerdest. Mi az oka annak, hogy e nemes celt eltitkoljak elolunk? Miert kell ezt a tokeletesnek es optimalisnak igerkezo rendszert titokban, az akaratunk ellenere megvalositani? Valamint tegyuk fel a kerdest: valoban egy olyan rendszert latunk megvalosulni, ami ezt a nemes celt valtja valora? Nem lehet hogy ez csak egy alibi cel, es az elvonas (=a kontroll) oka valami teljesen mas, vagy esetleg a kontroll oncelu?
Prof. Carroll Quigley volt az egyik, akinek modjaban allt a hatterhatalom altal ellenorzott olyan iratokba is betekinteni amibe "hetkoznapi halando" nem tekinthet. A Tragedy & Hope: A History of the World in Our Time c. konyveben pl. ezt irja:
"The powers of financial capitalism had a far-reaching plan, nothing less than to create a world system of financial control in private hands able to dominate the political system of each country and the economy of the world as a whole... Their secret is that they have annexed from governments, monarchies, and republics the power to create the world's money..."
Amellet hogy szo szerint leirja azt a hatalomatveteli folyamatot amirol en is folyamatosan beszelek, van itt egy masik fontos dolog: Quigley egyetertett a hatterhatalom celjaival (ahogy irtam, magval a cellel meg egyet is lehet), de annak a velemenyenek õ is hangot adott hogy miert kell ezeket a celokat titokban megvalositani. Szerinte (es szerintem) az embereket be kellene vonni ezen uj vilagrendszer megvalositasaba. Es ha az emberek nem akarjak ezt az uj rendszert, akkor nem lesz uj rendszer.

Remelem sikerul erthetoen bemutatnom azt hogy az a kerdes, hogy mi okozza a gazdasagi valsagokat szorosan osszefugg azzal a kerdessel, hogy ki iranyitja a penzugyi rendszert (a kozponti bankok vilagmeretu halozatat), es igy azzal is, hogy kik ezek akik iranyitanak, es mit akarnak.

Lehetne az IMF szerzõdést valahogy belefoglalni a gazdasági válságba, mert eléggé oda tartozik, és sajnos a PÜ miniszter is az aki. (TSZ könyvelõnek még talán elmenne, de ez nem az a súlycsoport) Vagy csak a határokon kívüli gazdasági válság a gazdasági válság, itthon valami más van? Szerintem nagyon gázos ez az IMF téma, egyszerûen nem hiszem el, hogy ezt is megteszik (merik) a bennszülöttekkel. Ha nyerek a lottón megveszem az SG-t.

Ez nem NWO, hanem moderáció. Egyszer írom csak le és nem ok nélkül nem priviben, mert talán úgy kellene - Olvasd el a #123-as hozzászólást.

Napi politizálás nyema. Pro vagy kontra tök mindegy.

Okkal szüntették meg a poltikai fórumrészt, ha valaki elkezdi, rögtön jönnek a reakciók, és sose lesz vége. Ez a polidili. Utána meg mindenki azzal jön persze, hogy a másik kezdte. Ez nem hiányzik senkinek, de legalábbis az SG-nek. 😊

Csak, hogy megértsük mi az az NWO, EZ A TOPIK sem mûködhet , úgy ahogy szeretnénk, mert ha politikáról, cionistákról írok, akkor törlik a hozzászólásomat,jobb esetben áthelyezik egy másik fórumba, mert ebben ez és ez nem jelenhet meg , mint VÉLEMÉNY! A témák végletekig történõ szétszedése kisebb specializáltabb részekre is tipikus módszer, hogy az ÖSSZEFÜGGÉSEKET NE ÉRTHESSÜK MEG. Bizonyos személyek és a válságok között pedig szoros összefüggés van.

Igen ez így van.
Pár ember akarja meghatározni országok viselkedését. Ez nagyon nincs rendben. Nem elfogadható.
Pénzük van, ezért hatalmuk van, és mindenkit megvásárolnak.
Azt tudjuk,hogy ha kell gyilkoltatnak is. Mert tudjuk, hogy õk ölték meg Kennedy elnököt is. A nyomozás nem derítette ki,hogy kik és miért.
De õk lehettek, mert nagyon égetõ szükségük volt épp rá, mert le akarta õket buktatni, meg stb stb. Most hosszú.
Most azt találjuk ki, milyen módszerekkel harcoljunk ellenük.
Ismerjük meg õket amennyire csak lehet. Kik is õk? Személy szerint, mit csinálnak a jelenben? Ha ezt megtudjuk, és ismerve a törekvéseiket, meghatározhatjuk,hogy milyen intézkedések várhatóak tõlük a jövõben.

Nem sokat lehet ezekrõl tudni, annyit tudok,hogy itthon magyarországon a politikai élet ellenörzésére létrehozták a Magyar Atlanti Tanácsot, A Magyar Nemzeti Bank magánbefektetõik tartoznak ebbe a csoportba.
Személy szerint akiben biztos vagyok 100 %-ra az Soros György, magyarországról a világháború után kitelepült zsidószármazású amerikai.
Tudom róla hogy tevékenyen közremûködött ennek a szervezetnek az irányításban.

A lényeg röviden tömören: a GLOBALIZÁCIÓ és a GIGAMULTICÉGEK (virtuális valami) legyenek a világért és ne fordítva ahogy most van, ahol az eszköz vált a céllá. A multicégek már befenyítenek országokat, pedig semmi nincs nekik , ami egy országnak van, csak max. pénzük. Fordítva ülnek a lovon, ill. a szar húzza le a WC-t, és senki nem mer nekik szólni.

NEM a GLOBALIZÁCIÓ a gond, hanem EZ a globalizáció, ahol úgy csinálnak mintha az erõforrások végtelenek lennének (olaj sose fogyel) és a KÖRNYEZETSZENNYEZÉS (a több ezer km-es ellátási láncok, stb.) nincs beleszámolva. Az is a gond, hogy nem kalkulálnak (a multicégek) a jövõvel, és a most megszüntetett cégek (1% haszon miatt) az OUTSOURCING megszünésével, vagy amikor az már nem fogja megérni, nem fog tudni visszaállni az eredeti állapotba, mert megszüntetni könnyû, de 10-15év után újra beindítani 1-1 iparágat az nem 2perc. (nincs szakember pl. mert már nem képeznek egyet sem) Ez az egész inkább arra megy ki, hogy a kiscégek nem tudjanak megélni, csak ha valamilyen nagyon különleges egyedi kisszériás valamit gyártanak. A helyes út az az lenne, ha a multigigacégek csak az alapot gyártanák le, ami a legbonyolultabb, pl az autóban a motor, az összes többit HELYI kis cégek raknák bele a felhasználás helyén. Ezzel olcsóbb lenne (mert 1helyen kellene az összes motort legyártani mindenkinek pl) és jobb, mert pl. a habszivacs nem utazná körbe a világot, egyedi mert minden kis cég kicsit mást tudna, és még a munkanélküliség is meg lenne oldva. (ugyanez szinte mindennel mûködne, a legbonyolultabb csúcstechnika készülne központilag nagy szériában, minden más helyi kis cégektõl KELLENE hogy menjen) Ezért érdemes lenne 1-2fõs cégeknek is mûködni, és meg is tudnának élni. Persze mindenkinek érteni is kellene valamihez, a hivatali "irodai-patkány" munkakör megszünne. KIKÖTNÉM viszont, hogy ÉLELMISZER ÉS ENERGIA az csak a legszükségesebb helyekre mehetne kívülrõl, mindenki oldja meg magának, mert mai globalizáció a KÖLCSÖNÖS FÜGGÕSÉGI HELYZETET erõsíti,(ami nagyon káros, mert a kártyavár könnyen összedõlhet) ahogyan azt Barry Smith is felismerte. (INTERDEPENDENT)

Politika mag a gazdaság nem függ össze???? Így azért nehéz lesz ÉRDEMBEN kommentelni, vagy dícsérni azért szabad a kormányt?
Mi abban a politika, ha kifogásolom, hohu MEGKÉRDEZÉSEM ÉS TUDTOM NÉLKÜL kötnek valami megállapodást, ami RÁM IS VONATKOZIK, de az egész titkos???? HOL VAGYUNK?? A helyzet ilyen, én örülnék a legjobban, ha csak dícsérni lehetne ezt az egészet. Józan parasztésszel egy kicsit azért gondoljunk már bele, hogy ez hova vezet? (a "moderációs" elvek és a titkos szerzõdések is)

Bencsik András, a Demokrata c. hetilap fõszerkesztõje írta.

"Február végén zártkörû tanácskozást tartott a budapesti Soros-egyetemen a Világbank. Az elõadók elmondták, hogy elképzelésük szerint Magyarországon csak 8 millió lakosnak kellene élni. Ebbõl kétmillió u.n. narrow minded szakember legyen, a többi 6 milliónak pedig a hátteret kellene biztosítania. Az elõadók úgy vélték, azokat a magyarokat, akik egy bizonyos szellemi szint fölé emelkedtek, ösztönözni kellene a kivándorlásra. A világbanki instruktorok üdvözölték ugyan a kormány oktatási és egészségügyi reformját, de hozzátették, véleményük szerint a kórházi ágyak számát tovább kell csökkenteni, a reform utáni állapot felére. Ezt követõen - közölte egy oda meghívott, de a hallottakon felháborodott üzletember a Demokratával - egy 30 fõs még zártabb körû tanácskozásra került sor, ahol a jelenlévõ pénzügyi és kormányzati emberekkel ismertették azt a forgatókönyvet, amit a továbbiakban követniük kell, s amit a Demokrata informátora szerint 30 évre titkosítottak."
München, 1997

NO COMMENT

"Én meg úgy vélem, hogy noha a jelenlegi gazdasági helyzet rengeteg visszaélésre ad okot, de egyáltalán nincs mögötte egy olyan összeszedett, összefogott nagy háttérmahináció, amit te bele akarsz látni. "

és

"Egy példa: a most tönkrement amerikai hitelalapok például azért kezdtek el kevésbé tehetõsek számára is elérhetõ nagy összegû hiteleket nyújtani, mert az 1990-es évek elején és közepén erre amerikai kormányzati nyomás volt. A gazdaság felpörgetésére fel kellett pörgetni a fogyasztást, amit hitelekbõl valósíthattak meg a kis emberek."


Erre szeretnék reagálni, nekem is megvan a saját recenzióm.
Az 1929 es Tõzsde crack után volt ilyenami most van,hogy a tartalék rendszert felhasználva magánszemélyeknek is hiteleztek, ugyan annyiért mint a többi banknak. Ez egy jó indikátora annak hogy valami nagyon meredek lejtõn indult most meg a világgazdaság.
De tévedés azt állítani,hogy népi vagy kormányzati nyomás hatására engedett a központi bank. Ez egy nagyon jól megszervezett akció volt, akkor is és most is. A piac arra törekszik,hogy a kereslet kínálat rendszerén kersztül természetesen szabályozza magát, de ennek az akciónak a következtében MESTERSÉGESEN stimulálva lett akkor is és most is a keresle, mivel pénzt adagoltak a hanyatló gazdaságba igen kemény feltételek és kamatok árán. Ezért is utasítják el sokan a most felajánlott mentõ csomagot, mert tanulva a múltból, tudják ennek igen kegyetlen árat szabtak. Nemsokára kihúzzák a talajt a gazdaság lába alól, beszüntetik a mesterséges tõke injekciózást és visszaköveelik a kamatos kölcsönöket, aminek következtében egy pillanat alatt megbénul a gazdaság, valószínûleg háború is lesz.
Ez a fokú ellenséges szervezõdés egy valós gazdasági ellenérdekeket "képviselõ" TITKOS szervezet képében realizálható.
Azért titkos, mert nem tudunk róla, nincs sajtója, médiája, hivatlos csatornákon nem értekezhetünk róluk. De egyértelmûvé teszi õket azok a behatások amiket a gazdasági világon szándékosan hajtanak végre.
Vannak dolgok amikrõl nem lehet tudomásunk, nem vagyunk beavatottak, de bizonyos hogy van egy szuperinteligenciával rendelkezõ manipuláló szándék a gazdaság hátterében.

Véletlenül pont tudok is neked egy kis tõri órát tartani, de ez nem az a history, ami a tankönyvekben van, ez annál sokkal kényesebb, diszkrétebb igazság.

Miért omlott össze a New York-i Tõzsde 1929-ben?
Ma már elegendõ adat áll rendelkezésünkre annak a kijelentéséhez, hogy a new yorki tõzsde összeomlását, amely kiváltotta a nagy világgazdasági válságot, a Federal Reserve System megtervezett intézkedései készítették elõ. A City of London vezetõ bankárai már több mint egy évszázadon át úgy manipulálták a pénzügyi folyamatokat, hogy felváltva hoztak létre inflációs és deflációs idõszakokat, mindezt azért, hogy a rendelkezésükre álló pénzvagyont még gyorsabban növelhessék. Az 1920-as évek végére megérett bennük az a szándék, hogy a mesterségesen felfúvódott tõzsdei árak és a részvénypiac összeomlásával rákényszerítik az amerikai államot, hogy mondjon le az aranyra beváltható pénz forgalombantartásáról. 1923 és 1929 között a Federal Reserve System mintegy 62%-kal kibõvítette az amerikai gazdasági élet számára rendelkezésére álló közvetítõ közeget, a saját maga által kiadott bankjegyet, a dollárt. Sok beruházó igénybe vette a könnyen elérhetõ és olcsó kamatozású hiteleket azért, hogy ezen a pénzen részvényeket és más értékpapírokat vásárol¬jon. Ez a folyamat vezetett ahhoz, hogy a részvényárak szédítõ magasságba emelkedtek.
A washingtoni Kongresszus néhány törvényhozója látva ezt a folyamatot, 1928-ban kongresszusi meghallgatásokat tartott arról, hogy miként lehetne stabilizálni a dollárt. Ezeken a kongresszusi meghallgatásokon derült fény arra, hogy 1927-ben a FED és az európai központi bankok vezetõi egy titkos munkaebédjükön kidolgoztak és elfogadtak egy tervet arról, hogy elõkészítenek egy nagyarányú tõzsdei összeomlást. Mivel az amerikai törvény¬hozók többsége szabadkõmûves volt (a képviselõk 69%-a, a szenátorok 63%-a tartozott a szabadkõmûvesség valamelyik irányzatához), így a kihallgatások során felszínre került tények nyomán nem hoztak megfelelõ intézkedéseket. Az Egyesült Államok élén álló Calvin Coolidge elnök maga nem volt szabadkõmûves, de az õ befolyásuk alatt állt és kormányának vala¬mennyi tagja kivétel nélkül szabadkõmûves volt. Köztük volt Andrew Mellon pénzügy¬miniszter, a Mellon National Bank of Pittsburgh elnöke, aki a „Royal Arch” elnevezésû fokozatot viselte, mint szabadkõmûves. 1929. február 26-án az ugyancsak magas fokozatú szabadkõmûves Montagu Norman, a Bank of England kormányzója, Washingtonba utazott, hogy tárgyaljon Andrew Mellon-nal. Nyomban a tárgyalást követõen a FED megváltoztatta hitelezési politikáját és a kamatok nagyarányú megnövelésével megnehezítette a hitelekhez való jutást. Ebbõl a ténybõl kiindulva és az ezt követõ eseményekre támaszkodva levonhatjuk azt a következtetést, hogy a brit szabadkõmûves pénzoligarchia szándékosan olyan monetáris kurzusba kezdett, amely szükségszerûen vezetett a pénzügyi összeomláshoz, és addig példa nélkül álló gazdasági nehézségeket okozott az amerikai gazdaság egészének és az Egyesült Államok lakóinak. A fõ cél az volt, hogy kikényszerítsék a kormánytól az aranyra átváltható pénz feladását. De további fontos cél volt az értéket elõállító reálgazdaság ipari és mezõgazdasági üzemeinek a pénzügyi oligarchia tulajdonába való átvétele. A City of London urai számára azonban fontosnak találták, hogy tájékoztassák szabadkõmûves testvérüket, Andrew Mellón-t, mert egyrészt az amerikai pénzügyminiszternek tudnia kellett, hogy a saját vagyonát mikor vonja ki a tõzsdérõl. Fontos érdek volt, hogy az amerikai pénzügyminiszter saját vagyonát illetõen gazdaságilag ne menjen csõdbe, mert ellenkezõ esetben olyan kormányintézkedésekhez folyamodhat, mint a tõzsde bezárása, egészen addig, amíg a spekulációs láz alábbhagy, és a tõzsde megnyugszik.
1929. március 9-én a Grand Orient szabadkõmûves Paul Warburg jelt adott a FED valamennyi tagbankjának, hogy kezdjék meg részvényeik még magas áron történõ eladását, és mielõbb vonják ki vagyonukat a tõzsdérõl. Ha a jelzést követõen azonnal cselekednek, hatalmas haszonra tehetnek szert, amikor a Dow Jones index a mélybe zuhan. Mellon-nak a bankja volt az elsõ, amely követte Paul Warburg tanácsát. Hét hónappal késõbb, 1929. október 24-én, a FED által hét éven át következetesen felpumpált pénzbuborék kipukkadt. Ekkoriban már új elnöke volt az Egyesült Államoknak, Herbert Hoover, aki maga nem volt szabadkõmûves, de az õ pénzügyminisztere is Andrew Mellon volt, vagyis az az amerikai politikus, akit elsõnek tájékoztattak a new yorki tõzsde tudatosan elõidézett krachjának az idõpontjáról. Az említett tõzsdei összeomlás menete a következõ volt: A Wall Street szabadkõmûves pénzemberei egyszerre visszahívták a tõzsdei brókerek számára nyújtott 24 órás hiteleket. A tõzsdei brókerek és ügyfeleik így arra kényszerültek, hogy piacra dobják részvényeiket, mert csak így tudtak készpénzhez jutni és így tudták a gyors és rövidlejáratú hiteleket visszafizetni. A FED rendszerébe nem tartozó bankok jelentõs mértékben vettek fel és nyújtottak is tõzsdei spekuláció céljára rövidlejáratú hiteleket. Amikor ezeket a hiteleket váratlanul visszahívták, és a hitelezõk megrohamozták a bankokat, ezek a bankok kénytelenek voltak bezárni. A Federal Reserve System, amely többek között azzal indokolta létjogosultságát, hogy ellátja a „Lender of last resort” („Utolsó menedék bankja”😉 feladatát, visszautasította, hogy ezeknek a pénz nélkül maradt bankoknak a segítségére siessen, és hitelekkel lássa el õket.
A FED-nek és a hozzá hasonló többi modern központi banknak - legalábbis hivatalosan - az a legfontosabb funkciója és egyben létének végsõ igazolása, hogy a kereskedelmi bankok számára végsõ hitelforrást jelentenek, azaz a „hitelezõk végsõ mentsvárai”. A végsõ hitel¬forrás iránti igény pénzügyi válságok idején merült fel - és ma is ilyen esetekben jelentkezik -, vagyis amikor megrendül az emberek magánhitelekbe vetett bizalma, és magánköveteléseiket megingathatatlanul szilárd eszközökbe kívánják konvertálni. Ez a nyomás nagy erõvel nehezedik a bankrendszerre, és ha egy bank nem képes gyorsan likviddé tenni pénzügyi eszközeit, akkor az egész rendszert az összeomlás veszélye fenyegeti. Ezt elõzheti meg a központi bank, avagy kivételes esetekben az állam támogató közbeavatkozása. De mint már utaltunk rá, a FED nem teljesítette ezt a törvény által elõírt kötelezettségét. Ezért az 1929-et követõ négy és fél évben az Egyesült Államok gazdasági élete és a társadalom egésze mély válságba süllyedt.

"Viszont olcsó és tiszta jelzõkkel csak viszonylagosan lehet illetni."

Egy szén- vagy olajerõmühöz viszonyítva világbajnok. Minden téren.
----

"A fosszilis üzemanyagokat felhasználó erõmûvekhez képest csak akkor olcsóak, ha a fosszilis üzemanyagok ára felszökik. Az árba kéretik belekalkulálni a leszereléssel kapcsolatos költségeket is. A tiszta jelzõ sem teljesen fair, hiszen a sugárzó hulladékok kezelése nem egyszerû probléma."

1. Ez nem igaz. Paks ma kb. 9 Ft/kWh áron termel. A szén, gáz és olaj az olyan 13-14 Ft/kWh áron. Ebben a hulladék elhelyezés ára is benne van!

2. Én még mi a különbség? Az, hogy nincs pénzben kifejezhetõ értéke annak, hogy ZÉRÓ emissziós. SEMMI károsat nem bocsájt ki a légkörbe. A kiégett fûtõelem ott marad ahol volt, a rektorban. Ez megfizethetetlen elõny. Ami kikerült a légkörbe az ott is marad, a természeti folyamatok szerint megy tovább a dolog. Az, hogy a sugárzó hulladékkal mit kezdek, CSAK rajtam múlik. Honnan szedtem ki? A föld alól. Akkor vissza is rakhatom oda. És nem milló tonnás mennységkrõl van szó. Mo. éves hasadóanyag hulladéka 120 tonna! Ez vicckategóra. Az ország éves energiaigényének 40%-a elfér egy családi ház méretû létesítményben! Tárolási szempontból világbanjon. ÉVTIZEDEKRE elõre be lehet tárazni adott esetben. Gázból 3 hónap is gigászi feladat.

3. Az nyers uránérc ára az elmúlt 10 évben több, mint 10-szeresére nõtt. Mennyivel lett drágább az atomáram? Alig valamivel. Miért? Mert a fûtõelem gyártás és finomítás adja a költség legjavát. Az fûtõanyag ára nagyon erõsen független az urán árától! Ha a gáz vagy olaj ára emelkedik 40%-ot akkor a gázból nyert áram ára is kb. ennyivel megy fel! Upsz...

4. Uránt rengeteg helyrõl lehet szerezni és ezek az orszgok politikailag igen stabil és demokratikus országok. Fr, Kanada, Ausztrália, USA, (oroszok?). Olaj és gáz honnan jó? 2/3-a a Közel-Keletrõl. Eh...

Szóval atomenergia nélkül a hengzatos fenntartható fejlõdés, és a globális felmelegedés csökkentése nem elképzelhetõ. Aki mást állít az bolond és dilettáns. Hozzá teszem persze, hogy az energetika nem törekszik monokultúrára, de az atomenergia részarányát sürgõsen növelni kell globálisan.

Gondoljunk az olcsó és tiszta atomenergiát lejárató manipulált ökomozgalomra,

A nukleáris energia valóban rendelkezik sok elõnnyel, én is általában inkább mellette, mint ellene szólok. Viszont olcsó és tiszta jelzõkkel csak viszonylagosan lehet illetni. A fosszilis üzemanyagokat felhasználó erõmûvekhez képest csak akkor olcsóak, ha a fosszilis üzemanyagok ára felszökik. Az árba kéretik belekalkulálni a leszereléssel kapcsolatos költségeket is. A tiszta jelzõ sem teljesen fair, hiszen a sugárzó hulladékok kezelése nem egyszerû probléma.

a technikaellenes, családellenes, a fizikai terméket elõállító ipari társadalmat elavultnak minõsítõ, az új, informatikus rendet és a fogyasztást misztifikáló propagandára.

Ez egy kissé zavaros. A technikaellenes, családellenes, fizikai terméket elõállító ipari társadalom adja el a fogyasztóközpontú társadalomnak a termékeit - szórakoztató elektronika, gépjármû, stb..

Hogy rövidre fogjam (mert ismét egy jó hosszú órát csak erre a topicra áldoztam ^^), a gazdasági fejlõdést bizonyos szinten túl nem lehet a határokon belül fenntartani. A technikai fejlõdés pedig hátrányos is lenne a kis országok számára (ha már fel lett hozva az atomenergia: hány ország képes nukleáris reaktorok kifejlesztésére és megépítésére?). A globalizáció nem minden vívmánya jó, ez nem vitás. De ha azt nézzük, a fejlõdés szempontjából mindenképpen az. Azon már lehet vitatkozni, hogy ki miként próbálja utána megvédeni a saját gazdaságát, miközben a saját gazdasága is egyre jobban attól függ, hogy másnak adja el a termékeit...

Offtopic a gazdasagi vilagvalsag topic-ban annak megtargyalasa hogy mi okozta a valsagot?

Itt már nem a válságról értekezel, hanem arról, hogy szerinted mi hogy mûködik, és hogy ez mennyire rossz. Társadalmi, politikai kritikát nem tekintem szorosan a topic témájának...

1) Erdekes azt latni, hogy te sem azt irod, hogy nincs igazam. Ahogy Bucser is inkabb kiter a valaszadas elol, ahelyett hogy szembenezne azzal hogy ez a helyzet amit irok, ez az a rendszer amivel kapcsolatban kijelentjuk hogy "ez van, ezt kell szeretni".

Nem értek egyet a véleményeddel, de nem szándékoztam társadalmi alapú részletekbe belemenni, ugyanis szerintem nem ez a topic témája.

Tömören: az emberi szabadsághoz hozzátartozik a vélemény szabadsága (értelemszerû korlátok között, hiszen könnyen lehet a vélemény szabadságát mocskolódásra használni - ez már megint társadalmi/politikai téma). Senki sem kötelezi az embereket, hogy üljenek le a TV elé, vagy hogy elhiggyék, amit abban látnak. Senki sem kötelezi az embereket, hogy XY újságot vegyék, és elhiggyék, hogy az abban írtak igazak. Ezt az adott egyénnek kell eldöntenie.

Van egy nézeted, és úgy vélelmezed, hogy ez a valóság. Én meg úgy vélem, hogy noha a jelenlegi gazdasági helyzet rengeteg visszaélésre ad okot, de egyáltalán nincs mögötte egy olyan összeszedett, összefogott nagy háttérmahináció, amit te bele akarsz látni.

Vannak, akik ügyeskednek, a saját érdekeiket figyelembe véve élnek / visszaélnek a lehetõségekkel. Ezzel a részével értek egyet, bár ezzel a részével foglalkoztál lent a legkevesebbet.

2) Nem ertek egyet azzal a mashol is tetten erheto hozzaallassal hogy "amig VALAKI nem nyujt jobb alternativat"... Nem erted hogy ez a problema alapja? Hogy mindig valaki mas nyujt megoldast? Nem latod hogy ez a tarsadalomiranyitasi rendszer alapja, hogy krealnak egy problemat, majd nyujtanak egy megoldast a sarokban szu"kölõ embereknek?

Nem vagyok politikus alkat, van véleményem, de nem áll szándékomban társadalmi mozgalmat indítani valami ellen, amivel nem értek egyet. Egyes esetekben részt vettem bizonyos véleménynyilvánítása fórumokon, ott hallattam a hangomat, de mára lett egy kialakult véleményem az általános politikai, politizálási hangulatról, ami nem túl kedvezõ.

Hogy az adott viszonyítási körülményekhez illõen fogalmazzak, miért pazaroljam az idõmet arra, hogy egyenként fogjam az érveidet, és végigmenjek rajtuk, amikor szinte biztos vagyok benne, hogy úgy sincs foganatja?

3) En nem azt irom, hogy nem orulok annak hogy legalabb ez van. A jelenlegi rendszert nem szeretem, de elfogadom. Elfogadom a letjogosultsagat, elfogadom az evolucio egy stadiumakent. En jol erzem magam a hetkoznapokban. Ha nem ereznem, nem lenne erom szembe menni a "koznormakkal". Amit viszont nem fogadok el, az az, hogy a rendszer keresztbe tesz a fejlodesnek. Keresztbe tesz a valtozasnak. Ez a nagy baj. Egy kihalasra itelt, hosszutavon eletkeptelen rendszer haszonelvezoi kuzdenek az rendszer eletbentartasaert.

Ha úgy vélem, hogy a változás pozitív irányú lenne, akkor támogatnám és támogatni is fogom. De ismét: ez nem gazdasági téma. Inkább politikai, társadalmi...

Ne csinaljunk ugy, amit ez a rendszer sulykol belenk, hogy keptelenek vagyunk barmit is tenni.

Lehet e téren talán tényleg hibás vagyok saját magammal szemben. De túl sok esetben láttam azt, hogy szélmalomharc ésszerû érveket felhozva vitatkozni, a döntés szempontjából a legritkább esetben reveláns az, amit az ember így elérhet. A mai világban sajnos nem maga a lehetõség/eszköz/válasz/akármi, hanem annak a csomagolása, prezentálása számít. Nevezhetjük reklám-orientált döntésformának.

A demokrácia már az ókori görögöknél sem mûködött, és azóta is akárhogy formálódik, sose lesz belõle tökéletes rendszer. De ha végignézed a történelmet, még mindig a demokrácia volt az, ahol a legtöbb beleszólása lehetett az embereknek a döntésekbe.

Legalabb az ertelmesebb emberek gondoljak vegig hogy mi zajlik a vilagban! Es ne forduljanak el amint problemat latnak, ne menekuljenek el valami kevesbe problemamentes kenyelmes illuziovilagba. Ennyi kell, es nem tobb. Erteni kell hogy mi megy ma a vilagban, es el kell tudni kepzelni egy jobbat. Ez a feladata mindenkinek.

Itt akkor esetünkben a kérdés: a te meglátásod szerint az egy felsõbb összeesküvés, hogy X orvos nem kap állást, ha nem az általánosan elismert dolgokat vallja, X tudós nem kap támogatást, ha a közismert tényekkel szembehelyezkedik. Az én meglátásom az, hogy ez inkább az adott szakma belügye, kell természetesen betekintésre lehetõséget adni, de ne akarjon kívülrõl a média és az témában felületes háttérrel rendelkezõ ember beleszólni a szakmai vitákba.
Ez is egy ilyen szituáció. Abban egyetértek, hogy talán több aktivitás kellene, de abban nem feltétlen, hogy kívülrõl akarjuk megmondani, hogy az adott rendszer / megoldás jó-e, vagy sem.

A topic témájánál maradva: igen, azt lehet látni, hogy a korábbi pénzügyi szabályok túl liberálisok voltak. De annál összetettebb a kép, hogy pusztán amiatt döngessük a porba, mert most egyértelmûen bebizonyosodtak a hibái. Egy példa: a most tönkrement amerikai hitelalapok például azért kezdtek el kevésbé tehetõsek számára is elérhetõ nagy összegû hiteleket nyújtani, mert az 1990-es évek elején és közepén erre amerikai kormányzati nyomás volt. A gazdaság felpörgetésére fel kellett pörgetni a fogyasztást, amit hitelekbõl valósíthattak meg a kis emberek. A kis emberek örültek, mert a hitelek miatt javult az életszínvonaluk, amit a kormányzatnak köszöntek meg (politikai támogatás). A bankok örültek, mert a pénzmozgás nõtt, ergo a forgatható pénzmennyiség is. A gazdasági szereplõk örültek, mert nõtt a fogyasztás és ezzel a bevétel. A politikusok örültek, mert a javuló gazdasági mutatók jót tettek a népszerûségi mutatóknak is, és ezzel a karrierjüknek. Az már a pénzintézeteken lett elverve elsõ sorban, hogy miért adtak hiteleket megfelelõ értékû fedezet hiányában. Azt is fel kell hozni, hogy a kis ember minek vesz fel hitelt a vállalható szinten túl, kockáztatva az addigi egzisztenciáját (én pl. ezért nem veszek sose semmit hitelre). Azt is fel kell hozni, hogy a politikusok miért támogatták a gazdaság ilyen, elõre látható módon instabil, könnyen bedõlõ módszerrel való felpörgetését.

Nem vagyok pénzügyi szakember, de a saját szerény tudásom szerint így látom a dolgokat. Nem egy mindenek mögött álló sötét hatalom, hanem az egész rendszer úgy an blokk felelõs az egészért...

A GLOBALIZÁCIÓ a világra erõltetett korlátlan szabadkereskedelem - a történelem tanúsága szerint - még sehol nem teremtett jólétet, mert a kereskedés és spekuláció korlátlan szabadsága valójában nem segíti elõ a társadalom minden egyes tagjára esõ energia és termékmennyiség növelését. Ezért a kamatszedésre, uzsorás elsajátításra épülõ rendszer nem képes bõvülõ javakkal ellátni a növekvõ lakosságot. Emiatt elõbb vagy utóbb, de mindig a népesség korlátozására kényszerül. A római birodalom bukásához is jelentõsen hozzájárultak Diokletianus császárnak a lakosság növekedését korlátozó rendelkezései. Az Egyesült Államokban Kennedy elnök halálát követõen vezettek be olyan intézkedéseket, amelyek szisztematikusan korlátozták az értékteremtõ reálgazdaság növekedését, technológiai fejlõdését. Gondoljunk az olcsó és tiszta atomenergiát lejárató manipulált ökomozgalomra, a technikaellenes, családellenes, a fizikai terméket elõállító ipari társadalmat elavultnak minõsítõ, az új, informatikus rendet és a fogyasztást misztifikáló propagandára. Miközben a pénzoligarchia bevezette a reálgazdaságot gúzsbakötõ, azt leépítõ monetáris-restrikciós kurzusát, egyidejûleg elöntötte a nyugati társadalmakat a dyonizoszi „New Age” ellenkultúrája.
A GLOBALIZÁCIÓ-t a megfelelõ nagyságú közvetíti közeg, azaz a kellõ mennyiségû forgalomban lévõ pénz hiánya veszélyezteti a nemzetközi gazdasági tevékenység zavartalan folytatását. Ezért minden olyan személy - a pénzvagyon tulajdonosai - és intézmény /a központi bank és a kereskedelmi bankok/, aki, és amely eldöntheti, hogy mennyi pénz legyen vagy ne legyen forgalomban, elképzelhetetlenül nagy hatalommal rendelkezik. A pénz hatalma azon nyugszik, amint arra már Silvio Gesell is rámutatott, hogy a pénzvagyon tulajdonosai meg tudják tagadni a használatát, és ezzel akadályozhatják az áruk és szolgáltatások életbevágóan fontos cseréjét. Egy olyan méretû munkamegosztás esetén, mint amilyen a jelenlegi globalizált világgazdaság, a pénznek szükségszerûen központi szerepe van nemcsak a pénzügyi és gazdasági szférában, de a politikai hatalom globális befolyásolásában is.
-----------------------------------------------------------------
A világméretû magánmonopóliummá alakult nemzetközi pénzrendszer urai ma fejezik be a szemünk elõtt a reálgazdaság világméretû monopolizálását is.
-----------------------------------------------------------------
A globális pénzvagyon tulajdonosai, akik egyben a nemzetközi bankrendszer irányítói is, bármikor pénzhiányt tudnak elõidézni a világgazdaságban és ennek a segítségével fel is tudják emelni ennek a közvetítõ közegnek a nemzetközi árát. Ez az ár az a kamat, amely az államok feletti pénzhatalom elsõ számú fellegvárában, a City of London-ban, meghatározott bankközi kínálati kamatlábhoz, a Liborhoz, igazodik világszerte. (Minden ellenkezõ látszat ellenére a Wall Street és a FED csak második számú központjai ugyanezen államok feletti globális pénzhatalomnak.) A reálgazdaság fizikailag lehetséges növekedésétõl elszakított, és a kamatok révén hatványozott ütemben növekvõ pénzmennyiséget be kellene fektetni, méghozzá biztonságosan, azaz kellõ fedezettel és jövedelmezõen. Egyre nagyobb volumenû stagnáló pénzmennyiség áll lesben, hogy megtalálja a maximális profitot hozó és biztonságos befektetést. Az érem másik oldala, hogy bolygónk számos országában pedig nincs elegendõ pénz nemcsak a gazdaság növekedéséhez, de a gazdasági tevékenység egyszerû, reproduktív folytatásához sem. A felvett kölcsönök kamatai - azok csupán idõmúláshoz kötött automatikus növekedése miatt - visszafizethetetlenné válnak. Így egyre több egyén, vállalat és állam jut csõdbe. A csõdök pedig a helyi vállalkozók - elsõsorban a kis- és közepes vállalatok - tönkremenését, továbbá növekvõ és tartós, többé meg nem szüntethetõ munkanélküliséget eredményeznek.
Ezt teszi velünk a globalizáció, totális világméretû hatalmat biztos egy elenyészõ létszámú de dúsgazdag elit számára.
A globalizáció szép szó, de a koncepció amire épül, és amit most valósítanak meg, az lerombolja az emberi civilizációt.

Talán mert az országok többségének a gazdasága a nemzetközi kereskedelemre épül? Ha megszûnik a globalizált piac, sok ország gazdasága tönkremegy, visszafejlõdik.

Politika kizárva!

Tessék szépen megnézni milyen alfórumjai vannak az SG-nek. Politikai nincs. Törölve lett.

Normális hangnemben elemezni még lehet, az megtûrt. Ez már nem.

Egy lehetõség, de aligha megoldás. Én alant arra próbáltam rávilágítani, hogy az alternatívák sem jobbak, mint a jelenlegi helyzet, sõt....

Továbbra is: jajj, minden rossz, én látom. 😊)

Konklúzió, továbblépés: ???

Egyetértek.
Ha mi nem határozzuk meg a jövõnket akkor mások foggják helyettünk.
Annyi szent bizonyos, hogy cselekednünk kell.
Egyedül, mindenki önmagában csak annyit csinálhat, hogy anyázhat és kiálhat a parlament elé, ahól semmibe nem vesznek egyetlen embert "mondjuk tömegeket sem" Ha erõszakosan lépsz fel akkor csak azt éred el, hogy lecsukatod magad.
Világ gazdaság, világ gazdaság, rendben van, de a világ nálunk az országban kezdõdik.

Mit tudunk tenni? Milyen lehetõségeket hagytak nekünk?
Innen a forumból el tudunk e érni valamilyen szervezetséget?
Tudunk aktívan változtatni az érdekünkben? Vagy csak ámítjuk magunkat.
Meg kell határozni pontosan a probléma okát, meg kell ismerni a problémát, oppoziciót kell vállalnunk együttesen a problémával szemben, áldozatokat kell hoznunk az ügy érdekében.
Gondolom nem véletlenül vagytok ebben a topikban. Ki az aki tudna tenni ennek érdekében?

"Erõsen offtopicba hajlik..."
Offtopic a gazdasagi vilagvalsag topic-ban annak megtargyalasa hogy mi okozta a valsagot?

"de nézzük csak, hogy mit mondasz: ami ma a nagyvilágban van, társadalmi berendezkedés, általános életvitel, stb. az mind hazugság, ügyeskedés, átverés."
Vegeredmenyben ezt mondom. A megfogalmazason csiszolni lehetne, de mivel ugyis mindenki azt olvassa ki az irasombol amit ki akar olvasni, lehetetlen ugy fogalmazni hogy mindenki elegedett legyen. Most epp igy fogalmaztam, de azert mindezt hosszabban is leirtam, es onnan ki lehet hamozni hogy pontosan mi az ami hazugsag, ugyeskedes es atveres.

"Nem azt mondom, hogy a jelenlegi társadalmi és gazdasági rendszer tökéletes, mert messze nem az. De amíg valaki nem nyújt jobb, életképesebb alternatívát, felesleges erõszak és gyûlölködés nélkül, addig én inkább örülök, hogy legalább ez van..."

1) Erdekes azt latni, hogy te sem azt irod, hogy nincs igazam. Ahogy Bucser is inkabb kiter a valaszadas elol, ahelyett hogy szembenezne azzal hogy ez a helyzet amit irok, ez az a rendszer amivel kapcsolatban kijelentjuk hogy "ez van, ezt kell szeretni".
2) Nem ertek egyet azzal a mashol is tetten erheto hozzaallassal hogy "amig VALAKI nem nyujt jobb alternativat"... Nem erted hogy ez a problema alapja? Hogy mindig valaki mas nyujt megoldast? Nem latod hogy ez a tarsadalomiranyitasi rendszer alapja, hogy krealnak egy problemat, majd nyujtanak egy megoldast a sarokban szu"kölõ embereknek?
3) En nem azt irom, hogy nem orulok annak hogy legalabb ez van. A jelenlegi rendszert nem szeretem, de elfogadom. Elfogadom a letjogosultsagat, elfogadom az evolucio egy stadiumakent. En jol erzem magam a hetkoznapokban. Ha nem ereznem, nem lenne erom szembe menni a "koznormakkal". Amit viszont nem fogadok el, az az, hogy a rendszer keresztbe tesz a fejlodesnek. Keresztbe tesz a valtozasnak. Ez a nagy baj. Egy kihalasra itelt, hosszutavon eletkeptelen rendszer haszonelvezoi kuzdenek az rendszer eletbentartasaert.

En mindossze annyit szeretnek elerni, hogy az emberek ne hazudjanak sajat maguknak. Ne tagadjuk le legalabb sajat magunkkal szemben azt, hogy problemak marpedig leteznek. Ne csinaljunk ugy, amit ez a rendszer sulykol belenk, hogy keptelenek vagyunk barmit is tenni. Nehogy barki is azt higgye hogy a vilagot kell "megvaltania". Az ilyen "valtsuk meg az embereket akaratuk ellenere" emberekbol lesznek aztan a legjobb diktatorok. A mai vilag urai is azt kepzelik, hogy ok tudjak azt amit mi magunk sem tudunk, megpedig azt, hogy mi is jo nekunk valojaban.
Mindenkinek kizarolag sajat magat kell "megvaltania", es ez a folyamat ott kezdodik, hogy szembenezunk azzal, hogy mi az alapveto problema a mostani rendszerrel. Legalabb az ertelmesebb emberek gondoljak vegig hogy mi zajlik a vilagban! Es ne forduljanak el amint problemat latnak, ne menekuljenek el valami kevesbe problemamentes kenyelmes illuziovilagba. Ennyi kell, es nem tobb. Erteni kell hogy mi megy ma a vilagban, es el kell tudni kepzelni egy jobbat. Ez a feladata mindenkinek.

Tudom, ez nem egyszeru. De nezzuk a kerdest mashogy: ket valasztas van: vagy az emberek megtanuljak maguk elni az eletuket, felnonek vegre, szembeneznek a valosaggal es emberhez meltoan reagalnak a kihivasokra. Vagy ha ez nem megy, akkor mindig lesz "valaki", aki az emberek helyett fogja elni az o eletuket, azaz megszabja hogy mit csinaljanak reggel delben es este, kivalasztja helyettuk hogy mi szamit feladatnak, mi szamit problemanak, mi szamit celnak, es ez a "valaki" mozgositani is fogja az embereket hogy ezeket a celokat elerjek. De aztan senki meg se nyikkanjon mikor valami nem megy jol, mikor tul nehez az iga, mikor tul sok a szabaly es tulsagosan keseru a pirula. Ha masra bizzuk a feladatot, akkor nekunk a szolgasag jut, azaz a masok altal kitalalt "megoldasok" megvalositasa. Es ha ezt valasztjuk, akkor nezzunk szembe dontesunk kovetkezmenyeivel, es szolgaljuk a "problemak megoldoit" orommel, ne igy nyivakolva meg szu"ukölve ahogy ma csinaljuk. Ha az emberiseg valamilyen okbol ugy dontene, hogy az evolucio celja egy hangyaboly szeru struktura megvalositasa, akkor legyen ez a sorsunk, hisz ki vagyok en hogy az univerzum torvenyeivel szembe menjek?

Látva az absztrakt monetarizmusnak, a szélsõséges liberalizmus gazdasági változatának, a minden korlát nélküli szabad kereskedelemnek, azaz a globalizmusnak a következményeit, - a kialakult pénzpiaci spekulációs-buborék kipukkadásának és a gazdaság összeomlásának reális lehetõségét, - felmerül a kérdés, hogy a világpolitika és a világgazdaság felelõs irányítói miért ragaszkodnak görcsösen ehhez a téveszmének bizonyult rendszerhez?