29
hát már itt tart(unk/anak)?
-
#29
elvileg több az antianyag mint a valódi, ezt a galaxisok mozgásával hozzák összefüggésbe -
#28
51es körzet? :D -
Borg #27 A másik dolog meg az, hogy mi most K+F célokra használt részecskegyorsító (vagy szinkrotron) berendezésekről beszélünk, mert a CERN, és a CESR is ilyen.
Ellenben a történelem mindig megmutatta, hogy a katonai célokra jóval több pénz van, és jóval nagyobb ütemű a fejlődés is.
Szerintem ha az a kérdés, hogy nagy mennyiségű antianyag kell egy fegyverhez, akkor az USA első dolga lesz/volt egy nagy hatékonyságú titkos részecskegyorsító, és befogó komplexum megépítése... -
#26
Szilárd hidrogént viszont csak elektromágneses térrel lehet előállítani.. (huu fel is csavarom a fűtést) -
#25
Jezusom! Mennyi okos ember el kozotunk :)))) -
#24
Hát szertintem egy ilyen részecskelöveg csak akkor jöhetne számításba, ha valahogy megnövelnék az antianyag előállítási sebessét/hatékonyságát. Fogalam sincs, hogy a mostani gyorsítókban a felhasznált energia milyen hatékonysággal alakul antianyaggá, de ha a harminc akárhány kilóméter hosszú CERN-ben is csak óránként pár ezer részecskét tudnak előállítani, akkor nem hiszem, hogy a közeljövőben ebből fegyvert lehetne előállítani. Ráadásul, nyilvánvaló okok miatt csak légüres térben lenne használható.
Veled ellentétben sokkal inkább a robbanófejes megoldást tartom kivitelezhetőnek. Úgy emléxem, valahol olyat olvastam, hogy az antianyag tárolása megoldható elektromágneses tér nélkül is, mivel ha az antianyag atomokat elég kis hőmérsékletre hűtik le (pl. szilárd antihidrogén), akkor egyensúlyi állapot áll be ami megakadályozza, hogy a tároló falából elektronok vagy az antianyagból pozitronok szakadjanak ki. (vagy valami ilyesmi)
Pár gramm antianyag megfelelő hűtése pedig szerintem megoldható egy rakétában is (sőt még a mágneses csapdát is meg merném kockáztatni).
Szóval szép kényelmesen legyártják az antianyagot, lehűtik, beteszik egy rakétába, aztán jaj annak akire kilövik :) -
Borg #23 Ideális esetben, ja :)
De gondolkodjunk akkor a fegyverben.
Bizonyosan nem kézi lőfegyverről van szó, hanem valamiféle stacionárius, vagy max tankra, repülőre szerelt ágyúról.
a.) előre legyártott antianyag van egy rakéta, vagy stb robbanófejében. Ekkor kell X energia az előállításához, és Y a tárolásához. Ugyanis ameddig a rakéta nem robban fel, az antianyagot kordában kell tartani, és erre jelenleg egyetlen ismert (elméleti) módszer van, ez a mikrohullámokkal gerjesztett mágneses erőtér. Márpedig egy robbanófejnek, vagy rakétának elég nehezen tudok elképzelni ekkora, folyamatos energiaellátást... Na ezért tartom én valószínűtlennek a robbanófejben tárolt antianyagot.
b.) A stacionárius löveg maga a részecskegyorsító komplexum. Ekkor kell X energia az előállításhoz, és elméletileg tárolni ugye nem is kell. Tudjuk, hogy már régóta kisérleteznek pl rakétaelhárító részecskeágyúkkal. Tehát igenjól beleférne a kirakós játékba is a következő elem, amit most szivárogtattak ki, vagyis hogy már pozitronokkal, vagy netán antiprotonokkal is tudnak bombázni tárgyakat. A kérdés csak a hatótávolság... -
#22
Az amikor már nem bírod tartani és aaaaáh baby!? -
#21
ne feledkezzetek el a gyenge magerőről... -
#20
Az rendben van, hogy a pozitronok gyorsításával további energiát lehet a rendszerbe bevinni, de kérdés, hogy minek?
A rendszer összenergiája úgy sem lesz több, mint amennyit a pozitronok előállításához és gyorsításukhoz felhasználtunk.
Tahát, ha jól értettelek, akkor egy pozitronnak 1.022 MeV mozgási energiát kell adunk, hogy a keletkező gamma-fotonok energiája is 1.02 MeV felett legyen (511 KeV + 511 KeV + 1.022 MeV ---> 2x 1.022 MeV ). De ez pont annyi, mint ha előállítottunk volna még egy pozitront.
Így, ha mondjuk csinálunk egy olyan részecske-ágyút, ami másodpercenként 10^20 darab (aminek már biztosan látható nyoma marad :)) pozitront gyorsít 1.022 MeV-re, az annyi energiát fog zabálni másodpercenként, mint amennyi - ideális esetben - 10^20 db pozitron-elektron pár előállításához szükséges. Ki lehet számolni, hogy wattban ez mennyi. (még a CERN-ben is csak óránként pár ezret tudnak előállítani) -
#19
Buuum! -
Borg #18 Én sem értem a te gondolatmenetedet :)
1e- + 1e+ kell az annihilációhoz. Itt 2db gamma foton távozik ellentétes irányban. (EM sugárzás)
1 gamma foton alapesetben megkapja az 1e- vagy 1e+ nyugalmi energiáját (511KeV) + elméletileg meg kell kapja a részecske tömegéből, és mozgási energiájából adódó energiát is.
Ha ez így együttesen meghaladja az 1,02MeV/fotont, akkor az képes újabb párkeltés előidézésére. Vagyis pl plusz bevitt mozgási energiával (részecskegyorsítás) elérhető lenne, hogy a keletkező fotonok magasabb energiaszinten kerüljenek ki az annihilációból. (szerintem:)
Ha meg nem haladja meg ezt az energiaküszöböt a foton energiája, akkor is képes fotoeffektusra, vagyis kötött elektront lökhet ki egy atomból, átalakítva azt. Tehát egy irányított pozitron nyaláb még csekély mozgási energiával is roncsolja a céltárgyat. (így kísérleteznek a részecskegyorsítókban is új anyagok létrehozásával)
A gyorsítás mértékével arányosan azonban tovább lehet növelni a pusztítást, további párkeltéseket, pozitronokat előidézve, amelyek tovább annihilációval nagy mennyiségű energiát, vagyis gamma sugárzást szabadítanak fel, ami újabb elektronokat lök ki, és így tovább. Ez persze nem láncreakció, mert a fotonok mozgási energiáját általában az atommag veszi fel, így újabb párkeltés csak a kötetlen elektronokon mehet végbe (ha jól értelmezem a szakirodalmat). Tehát egy idő után elcsendesedik az egész, ha a sokadig keletkező gamma foton energiája már 1,02MeV alatt van. -
#17
Az elméleteddel egy gondom van. Ha ez így lenne felhasználva, akkor a Föld egy anyag-antianyag bombává alakulna igen gyorsan :/ Viszont ha párkeltés van, akkor anyagnak KELL visszamaradnia, mert 2e- + 1e+= 1e- vagymi :) -
#16
ha nem fegyverkezésre hanem energia ellátásra használnák sokkal jobb lenne :/ de csak lesz olyan is avalmikor ürhajok hajtómüve .) stb
StarTreck .) -
Borg #15 A pozitron és az elektron nyugalmi energiája 511KeV, tehát logikusan 1,02MeV energiájú gammasugárzás kell egy párkeltéshez, amiben ugye 1db pozitron is létrejön.
Jelenleg ha jól tudom, Wolfram lemezeket bombáznak 140MeV mozgási energiájú elektronokkal, és így tudnak párkeltést, vagyis pozitron termelődést előidézni.
A lényeg inkább abban leledzik, hogyha elég nagy energiával történik egy elektron-pozitron annihiláció, akkor a létrejövő két gamma foton további részecskéket tud párkeltésre ösztönözni, amelyek azután megint annihilálódnak. Tehát (szvsz) majdnem láncreakcióról lehet szó, kellő energia, és anyag jelenléte esetében.
A párkeltés pedig, mint olyan, az anyagot felbontja anyaggá és antianyaggá, amely utána annihilálja egymást, és távozik gamma sugárzás formájában. Tehát az anyag teljes mértékben energiává alakul tömeg nélküli fotonok képében, így a megsemmisülés teljes...
Szóval ha egy kis robbanófej, minimális antianyag mennyiséggel, de relatíve nagy energiával be tudja indítani ezt a reakciót, akkor valójában a céltárgyból lesz a "bomba", ami anyagból energiává alakul... Szóval "szerintem:)" nem kell ehhez akkora hatalmas mennyiségű antianyag. Maxmimum a laikus szemlélőnek tűnhet úgy, hogy nagyobb robbanáshoz egyenes arányban több antianyag is kell, pedig ez csak porhintés...
Szerintem az egészet nem feltétlenül úgy kell elképezlni, hogy egy robbanófejben van x gramm antianyag. Sokkal inkább mikrohullámú elektromágneses irányítással lineáris accelerátor, szinkrotron szerű működéssel részecskegyorsító fegyverről van szó. A CESR pölö képes akár 5MeV mozgási energiára is felgyorsítani elektronokat, és pozitronokat... -
#14
jó ez az antianyag, de akkora energia kell kis mennyiségben is az előállításához, amire ma nincs olcsó erőmű-kapacitás. Talán majd a fúziós energiával... -
#13
antianyagtol szinjozan leszel nem? :D -
#12
Komolytalanság ON
És vajon milyen hatása van ha elszívsz 1G antianyagot?
Már látom előre, hogy 50 év múlva nem a kokain lesz a menő az újgazdag divatdrogosok körében, hanem az antianyag :D -
#11
eladom magyar-ot, hogy lelőjjem az anyósom 
-
#10
"Ez, tekintve, hogy egytized milligramm antianyag előállítása hatmillió dollárba kerül, jelentősen hátráltatja a kutatásokat."
Hmm. Tehát 1G antianyag 12,021,737,610,870 Forintba (60,000,000,000USD)kerül. Ütős anyag lehet :D -
Borg #9 Az űr sem üres tér, attól hogy levegő nincs :)
Az antianyag tárolást meg gerjesztett mágneses terekkel meg lehetne oldani "elméletileg", ugyanúgy, mint ahogy a TOKAMAK erőművekben a plazmát befogják. (Szerintem :D)
Ráadásul, ha belegondoltok, azt a minimális mennyiséget, amennyi egy lövedékbe kell, lehet, hogy nem is akkora kunszt így fenntartani. A CERN részecskegyorsítójával már egyszer sikerült 50ezer antihidrogén atomot előállítaniuk, szóval..
A másik dolog, hogy pölö szupravezető mágnessel is kísérleteznek, amely az antianyag részecskéket el tudja téríteni, és így felfedezni őket. Márpedig ha el tudja téríteni őket, akkor tárolóként is alkalmazható. Ilyen pl a penning trap is, amely beismerten képes "minimális" mennyiségű antianyag tárolására, és a propulziós hajtóművek fejlesztésénél használják.
Btw, az annihiláció (vagyis pl egy elektron és pozitron találkozása) jelentős gamma sugárzást kelt, amely létrejövő dolog lényegében egy 511keV energiájú foton. Azt meg ugye nem kell taglalni, hogy a gamma sugárzás veszélyes minden élő szervezetre. De ha úgy hívjuk, hogy elektromágneses (EM) sugárzás, akkor valszeg már sokaknak többet mond, hogy mit is okoz :)
Szal elég logikus a fegyverkezési célra való felhasználása. Csak idő kérdése volt, hogy az USA ilyen irányú kisérletei mikor látnak napvilágot. -
#8
Hát a legnehezebb az antianyag tárolása, mert amikor
"rendes" atomokkal találkozik, akkor megsemmisül.
De az ürben lehet, hogy könnyebben meg lehetne oldani a
tárolását.
Sztem, antianyagos ürhajók még a mi életünkben nem leszenk.
Talán a mi életünkben még esetleg felfedezhetik a
fúziós-erömüveket, ami megoldaná az energia kérdést.
Csakhogy ellenörzött fúzót sem sikerült még 1 másodpercnél tovább müködteteni. -
#7
hehe szerintem/remélem ilyen fegyverkkel még elméleti szinten se foglalkoznak.
bÁr jóljöhet ha jön az ARMAGEDDON XXX+1 üstüküs :) -
#6
Antianyag fegyver? És mit csinál? Kilő egy borsónyi méretű antianyagot? Megnézném a kisérletet :D Meg azt is, hogy amint az antianyag levegővel érintkezik, mi marad a cirka 100 km sugarú körében :P -
#5
Bocsesz, tényleg kihagytam a c-t :) -
#4
te az E=m*c^2re gondolsz? -
#3
Csak ezek a dolgok gyorsan át is alakulnak (mert az anyag nem vész el csak átalakul :). Mondjuk ha az E=m^2-et a gyakorlatba tudnák alkalmazni, akkor szó szerint néhány grammnyi anyaggal le lehetne rombolni egy várost. -
Cat #2 évtizedek óta, amióta az első ciklotront müködésbe hozták
nagysebességű részecskékkel bombáznak réz meg aranylemezeket, és a "kiütött" dolgokat nézik, itt mindig termelődik mindenféle dolog -
#1
Ilyen is van már?