Hogyan viszonyulnánk a mesterséges gravitációhoz?

" ha találnának rajta egy picike vizet, akkor egész más lenne a helyzet,"

Hát, találtak!!!!

Nemnem, vízszintes vidám parkra gondoltam 😊 Ha jól gondolom, az erõk eredõje nem változna a forgó rendszerhez képest. Persze lehet hogy van valami effekt, amirõl nem tudok és kizárja, mert még sehol sem olvastam errõl az ötletrõl.

Ha függõlegesen gondoltad a dolgot, akkor biztos egy lenyûgözõ és ritka élményben lenne részük a bennlakóknak, miközben a forgás során a mesterséges gravitáció mellett lenne egy kis igazi gravitáció ami mindig más irányból hatna rájuk 😄

Ja, hát ha a Hold felszine alá tennék a "Búgócsigát" akkor tnyleg 2 legyet ütnének 1 csapásra : sugárzásvédelem, alapanyagok a helyszinen, napenergia ( bár csak 14 napos ciklusokban) talán találnak majd valamit, amibõl vizet és oxigént tudnak kivonni....

Hiába van napenergia, se kaját, se levegõt, se szerszámokat és pótalkatrészeket nem lehet belõle csinálni 😞 Ezért van jövõje az idegen bolygókra történõ kitelepülésnek, annak ellenére, hogy a gravitációs problémákkal ott jobban meg kell majd küzdeni. Nem írtam élõlények odatelepítésérõl, ma nincs is olyan égitest elérhetõ közelségben, ahova Föld-szerû életet lehetne telepíteni. Viszont már ma is végeznek már olyan kísérleteket, hogy hogyan lehet teljesen zárt élõ rendszerekkel, amolyan mini-bioszférákkal pusztán napenergia és szervetlen tápanyagok segítéségével megoldani emberek élelemellátását.

Sugárzással és meteorokkal mindenhol számolni kell, ha el akarjuk hagyni a Föld közvetlen környezetét, miért is felejtettem volna el? Ezek ugyancsak az idegen égitestre települt állomás mellett szóló érvek: ott sokkal védettebbek lennének az ûrhajósok ezek ellen, mint egy keringõ egységen.

Talán lehetne ilyen forgó mesterséges gravitációval ellátott állomásokat az idegen égitest felszínén is kialakítani, a felszín alá fúrt gyûrûkkel, mint mondjuk a részecskegyorsítók alagútjai. A "lefelé"-t a centripetális erõ és a bolygó gravitációjának eredõje adná. Elég sok energiát emésztene fel a rendszer folyamatos, kellõen nagy sebességû forgatása, de az ott élõ emberek egészsége érdekében megérné. Kicsit költséges vidámpark lenne, de lehetséges. Mondjatok jobbat 😄

a sugárzást elfelejted, az ellen is védekezni kell - egy napkitörés, és annyi az egész kolóniának
ja, és a meteorbecsapodások! egy egycentis is kinyirhat bárkit, és ott az ilyenek is elérnek a felszinig, nincs miben elégniük

Meg a napenergiából.. ami nem semmi.
Egy bolygóra élõlényeket telepíteni (plusz a környezetüket kialakítani) több száz év. 😞

1/6 az. Idegen égitesten települni igazából csak akkor és azért éri meg, ha az ott talált anyagokat fel tudod használni. Ha másra nem, falakat húzol fel belõle, pl. a Holdon a kéreg alá építesz bázist. A Hold sajnos nincs elkapatva ebbõl a szempontból, ha találnának rajta egy picike vizet, akkor egész más lenne a helyzet, lenne oxigén meg víz, fény van, energia lenne, növények tudnak nõni, kaja is lenne, elméletben akár független is lehetne a Földtõl. Egy ûrbe települt bázis viszont csak abból tud gazdálkodni, amit a Földrõl felküldenek neki.

Talán mire ebbõl lesz valami, rájönnek, hogy lehet "valódi" gravitációt csinálni (impulzust gerjeszteni, stb.).

Inkább 1/6-oda.

Építesz egy szép holdbázis - csakhogy a hold gravitációja 1/60-ada a földének. Ha kissebb mértékben, de ugyanolyan mellékhatásai vannak ennek, mint a súlytalanságnak (izomsorvadás, kalciumkiválasztódás, stb.). Kicsit vicces, de könnyebb a világûrben a tartós emberi tartózkodás, mint a holdon. 😊

Nem is lenne értelme hatalmas lakómoduloknak, akkor már kolóniaépítés a Holdon, késõbb pedig a sokkal barátságosabb Marson.

Eredetileg ebbõl indultunk, de aztán megállapítottuk, hogy a jelenlegi technikákkal és ráfordításokkal kétséges, hogy belátható idõn belül összeszerel az emberiség egy állomást, aminek 3-4 kilométer hosszú összefüggõ lakóövezete van... ilyen távon már jármûvel kellene közlekedni benne. 😊

Nem lenne egyszerûbb (,ember számára elviselhetõbb) úgy megoldani h az ûrhajó talaja a külsõ körív legyen (mint 1 mókuskerék), így sokkal jobban hasonlítana a gravitációra? Szerintem ez is elég lenne ..
De pontosan be lehetne állítani több kisebb szobának a talaját úgy hogy az az eredõ erõre merõleges legyen (a kör sugarára ferdén) és vmi (kör alakú) páternoszter szerû lifttel közlekednének az asztronauták a belsõ körgyûrûn a külsõ szobák között..

A liftek természetesen csak párhuzamosan mozoghatnának, a kiegyensúlyozásra meg talán valamiféle folyadékos megoldás lehetne a probléma (pár tartály, és köztük áramoltani a folyadékot igény szerint)...
Szvsz a kötélszakadás eléggé valószinülten lenne, hacsak nem megismétlõdne a MIR-Progresz karambol... Bár végülis ez esetben "csak" be kell húzni a lakómodulokat a dokkolás elött... 😊

Az ötlet nagyon tuti, tényleg kár, hogy még a "gagyi" ISS-t is alig tudják fenntartani 😞 Igazából a távolság miatt a szerkezet valójában két ûrállomás lenne, illetve lehetne az egyik oldalon csak emberi felügyeletet nem igénylõ gépek rendszere illetve oxigén, hajtóanyag stb., csak akkor meg a két forgórész súlyának kiegyenlítésére kellene figyelni, mert furcsa mozgásokba kezdhet egy ilyen sokszáztonnás pörgettyû ha nincs kiegyensúlyozva, és akkor a Coriolis hatás lenne a legkisebb gondja az ûrhajósoknak, esetleg valami ronda precesszáló ellipszoid-ciklois pályán hányják majd végig a lakómodult 😄 Arról nem is szólva ha elszakad a rendszer, az egyik felét parittyaként lövi ki az ûrbe, az ûrhajósok meg ott ülnek dokkolóegység nélkül. Hát nem lenne egyszerû kivitelezni az biztos.

Én is ilyesmit tudnék elképzelni, két, egymással ellentétesen lévõ lakószekció, amelyek a forgó "agyra" valamiféle drótkötelekkel (nanocsöves kötelek?) vannak rögzítve, amelyeket ki-be lehet engedni. Az ûrállomás ezen részét behúzott lakómodulokkal bocsátják fel, majd hozzászerelik a kiszolgálómodulokhoz, és szépen lassan elkezdik forgatni, miközben a köteleken kiengedik a lakómodulokat. A kötelek pedig utána a szállítólifteknek szolgálnának kötélpályaként.

Kár hogy még egy ilyen ûrállomás sem várható az elkövetkezõ 10-15 évben... 😞(

mért nem kérik meg scotty-t hogy kapcsolja be a mesterséges gravitációt ? :]]

A Coriolis-erõ F_c = -2m*(w x v), ahol w a forgás vektora (iránya a forgástengely, nagysága a szögsebesség), v az illetõ dolog sebessége a forgó vonatkoztatási rendszerben, m pedig a test tömege. Ez teljesen független a centripretális erõtõl, az e mellett még külön fellép, és ebben az esetben az felelõs a mesterséges gravitációért. Az erõn tehát leginkább a szögsebességgel lehet befolyásolni, ezt pedig - ahogy Cifu is írja - az átmérõ növelésével lehet elérni (mivel a centripretális erõ w(w x r)-rel arányos). Nem kell feltétlen záródó gyûrûre gondolni egy 1 km-es ûrállomás esetén sem, elég egy "súlyzó" alakú pörgõ valami, aminek a két gömbjében lehet élni. Az összekötõ szakasznak nem kellene semmi fontosat tartalmaznia, csak ki kellene bírnia a fellépõ erõket és lehetõvé kellene tennie az állomásra történõ dokkolást. Ez már nem tûnik annyira irreálisnak.

Én szívesen részt vennék egy ilyen kísérletben 😊 Fun dolog lehet.

Minthogy a 2001 urodusszeabol vettek at.
Meg a Kek Duna keringo is ment ha bekapcsoltad az automata leszallasvezerlot...

tenyleg igy nezett ki amigan az elite-ben az urallomas.

Érdekes és tanulságos. Nemrég még arra jutottak, hogy a Coriolis-erõt úgy lehet legjobban kivédeni, ha megnöveljük a forgási kör rádiuszát, hiszen így csökkenthetõ az oldalirányú erõ. A probléma az, hogy a számítások szerint ideálisnak az olyan 1km-es átmérõjû forgó szekció tünt. Ekkora ûrállomást/ûrhajót építeni pedig egyenlõre nem reális cél...

Ez a Coriolis multkor meg urallomas volt az Eliteben. :-)

ott nyilván nem lép fel centripetális erõ, ami létrehozza a tulajdonképpen gravitációt (vagyis annak érzetét)

Na vegre egy ertelmes kutatas... illetve kutatasrol szolo cikk 😄

Ez a mozgásban lévõ tárgyakra hat. Ha valami mozog akkor ki kell, hogy mozduljon a középpontból.
Egyébként nem tudom.
😊

a forgás középpontban is hat ez a dolog??