968
..minden ami benned van.
-
#248
ismerem a válasz gombot, és te ismered az operat ? :) -
#247
minden ember azt hiszi, hogy (valamiben) jobb mint a másik
ezt nevezik egonak és a fizikai síkon egy erős hajtóerő
-
Yetike #246 Na igen, ebben tényleg ellentmondásban vagyok. Én inkább egyfajta kompromisszumra szavazok, tehát van szabad akarata az embernek, de nem olyan mértékű, hogy a teljes valóját megtagadja. Pl ott az út, nem kell rajta mennie de követnie kell, és nem mehet teljesen más irányba. Bocsi, ha idétlenek a hasonlataim :).
Én például most voltam Vietnamban 1 hónapot, és mikor visszajöttem Magyarhonba, rájöttem, hogy gyűlölöm ezt a helyet és ezeket az embereket, és hogy az én helyem ott van, anyám mellett. Szabad akaratomból élhetek itt tovább, de boldogtalanul, mert az én helyem nem itt van. -
#245
Ha szerinted mást gondolok, mint amit írok, vagy nem értesz egyet azzal amit én helyesnek érzek, nyugodtan írd le, de én nem érzem magam különbnek vagy jobbnak nálatok, főleg mert nem is ismerlek titeket. -
#244
tehát akkor nincs szabad akaratod, csak azt szeretnéd hinni -
#243
azt hiszem, hogy tényleg megismerkedhetnél a válasz erre gombbal -
Yetike #242 Ezen már sokat gondolkodtam, és észrevettem, hogy rengeteg szerencsés dolog történt velem, olyan dolgok, amiknek úgy kellett történniük. Úgy vettem észre, hogy voltak időszakaim, amikor más akartam lenni, máshogy viselkedtem és mást tettem, de aztán valami belső motiváció hatására rájöttem, hogy ez nem én vagyok és nem ez az én helyem.
Én úgy képzeltem el ezt, mint egy nagy ösvényt, amin végig kell mennünk életünk során. Letérhetünk, mehetünk másfelé, de az már nem mi vagyunk, és idővel visszatérünk a saját utunkra.
Ettől függetlenül most jelentem ki, hogy van szabad akaratom, én magam vagyok, és azt teszem amit akarok (sry az ellentmondásért :). -
#241
most pl. engem kényszerítenek, hogy ide írjak
a saját személyiségem kényszerít rá, ezért nyilvánvaló, hogy így döntöttem
-
#240
Dehogy hiszem :-) És te mit hiszel? -
Yetike #239 Én inkább úgy mondanám, hogy vannak relatív és abszolút igazságok (remélem a megfelelő szavakat használtam).
Gondolok itt arra, hogy abszolút igazság az, hogy pl esik az eső. Igen, esik. Vagy hogy 2+2 = 4 (miután elfogadtuk a matematika ezen elveit). Ezekbe nem lehet belekötni.
De pl mi van akkor, ha megkérdezem, hogy pl az iraki háború igazságos - e ? (szerintem nem). Nem lehet egyértelműen eldönteni, mert 1000 tényezőt figyelembe kell venni és 1000 oldalról meg kell nézni a dolgokat, nincs fekete vagy fehér.
Hogy amit mondanék, az az igazságnak az apró töredéke lenne, az azt jelenti, hogy féligazságokat mondok, tehát csak az érem egyik oldalát nézem. Én próbálom átlátni a dolgokat, és mindkét fél álláspontját megvizsgálni (általában mindkettőnek igaza van, csak az egyiknek ebben a másiknak abban :). -
#238
De ha úgy nézed, piszolyt nyomnak a képedhez, kényszerítenek arra, hogy kimond, hogy IGEN, ebben a helyzetben ki akarod mondani, hogy IGEN :) és így már szabad akarat. Tehát akkor szabad az akarat, ha nincs külső körülmény? Lehet. Ez nagyon érdekes téma elgondolkodtat :) -
#237
2. azt ironikusan írtam
lehet, hogy Mihail nagyon aggresszív, de te meg túl nagyképű vagy
azt hiszed mindig neked van igazad
-
#236
ha lenne szabad akarat nem működne az asztrológia, a jóslás, meg egyáltalán semmi
amikor élsz már csak azt teszed, amire születésed előtt beprogramoztak, pontosan azokat a döntéseket hozod meg, amiket kell
-
Yetike #235 Te pedig használd a "Válasz" opciót a félreértések elkerülése érdekében :). -
#234
Yetike: mielött beleolvasok abba, amit írtál:
Ha kimondasz valamit, az már soha nem a teljes igazság, midnig csak az igazság egy apró tökéletlen töredéke :-) -
Yetike #233 Erről egy vicc jut az eszembe.
Mi a különbség a demokrácia és a kommunizmus között ?
A kommunizmusban van szólás szabadság, a demokráciában pedig szólás utáni szabadság... :).
Én személy szerint nem nevezném szabad akaratnak azt, amikor valamilyen rád irányuló negatív következménye is van a döntésednek (pl agyonvernek). Szabad akarat az, amikor semmilyen befolyásoló erő nem késztet a döntésed megválasztására (pl nem fognak rád puskát).
-
#232
Addig nem tudunk beszélgetni ilyen dolgokról, mint szabad akarat, amég nem írod le, számodra mit jelent ez a fogalom, máskor írd le! -
Yetike #231 Fél igazságot mondtok mind a ketten.
Általában az esetek döntik el, hogy mikor kell és mennyire küzdeni. Például van egy humán beállítottságú ember, aki valamilyen helyzetből adódóan (pl családi nyomás) reálpályára készül. Otthon vért izzadva tanul, hogy teljesítse a közepes szintet, míg másképp negyedennyi tanulással lazán meglenne neki a kíváló minősítés a humán tárgyakból. Egyszerűen nem ilyen az agya, és kár erőltetni...
"akkor ha jár neked megkapod, ha nem akkor nem"
Ezen a mondaton van a hangsúly. Példának okáért, van egy lány, akinek teljes mértékben nem vagy a zsánere. Na ott aztán megszakadhatsz úgy küzdhetsz, akkor sem lesz semmi. Egyszerűen nem vagy a zsánere és kész.
Azzal pedig, ha túlságosan elképzelünk valamit (egyetértek Mihaillal), néha ellenünk fordulhat. Gondolok itt arra, ha pl randizni akarsz valakivel, és annyira eltervezed, hogy mit mondasz, és hogy, hogy amikor oda kerül a sor egyszerűen becsődölsz és egy értelmes mondatot nem leszel képes kinyögni. Ha pedig egyszerűen nem tervezgetsz semmit, csak adod magad és természetes vagy, akkor pedig minden megy mint a karikacsapás.
Abban viszont Sadun Trystnek van igaza, hogy amikor kell, akkor küzdeni kell, nem pedig várni a sült galambot. -
#230
1. Ha úgy értitek a szabad akaratot, hogy az életben minden dolog rajtatok múlik minden döntésetek végeredménye olyan, mint amit vártatok, akkor az nem szabad akarat, hanem Istennek születtetek. Egy embernek viszont mindig van szabad akarata, ezen azt érted, hogy ő dönti el, mit fogad be a külvilágból, és mit nem. Mondjuk ezen lehet vitatkozni, mert itt a példa, hogyha valaki ketrecbe születik, ilyen esetben nincs szabad akarat? Azt viszont hogy most élsz, ebben a világban semmiképp nem lehet úgy fölfogni, hogy ketrecben élsz, és igenis van szabad akarat. Lehet hogy a szabad akaratot mindig az határozza meg, hogy milyen világban élsz? Akkor viszont "Szabad akarat" = Adott körülmények közötti lehetőségek kihasználása, döntéshozás lehetősége.
2. jó akkor majd következő életünkben megbeszéljük, ha gondolod. Én még ebben az életben próbálok élni. -
Yetike #229 Éppen ezért nem értek egyet azokkal a húde ateistákkal, akik azért nem hisznek Istenben, mert ugye "hogy engedhette meg hogy ez meg ez megtörténjen...". Hát kérem, a világ olyan, amilyenné tesszük, ha valaki belénk akarja baszni a baltát, akkor ne várjuk, hogy majd Isten levillámolja a kezét, hanem segítsünk magunkon. Kár mindent Istenre kenni...
Ugyanaz, mint amikor valakik a fegyvereket okolják a szörnyűségekért. Nem a fegyver öl, hanem az ember. -
#228
1. nincsen szabad akarat
2. ahhoz, hogy fejlődj és "tisztába jöjj magaddal" több élet kell, bár lehet, aki olyan tökéletes és kiváló mint egy szabolcs, annak nem
de talán a többi ember következő életében szabolcsnak születik...
-
Yetike #227 Ezzel egyetértek. Régebben katolikus voltam, de sosem tetszett ez az egész felfogás, azóta egyszerűen csak Istenben hiszek, és nem a vallásban.
Most komolyan, miért vagyunk mi báránykák meg egy szemét bűnös semmi akárkik ... ? -
Yetike #226 Ez nem teljesen korrekt (hacsak nem valami 'hiper vallásos' valaki vagy, akinek az első elve a kővel és kenyérrel fémjelzett szállóige).
Bárkit meglophatnak (és bárkit meggyilkolhatnak), függetlenül az öltözködésétől, stílusától és kinézetétől (annyiban van igazad, hogy némely esetben talán ezek is szerepet játszhatnak, de ez csak pár százalék között mozog). Elég egyszerűen csak rossz időben rossz helyen lenni. Pl engem egyik pesti tartózkodásom alkalmával majdnem összevertek a C kategóriás állampolgárok, csak mert leálltam 2 percre nézegetni a térképet a metróban. Ha ott pl megkéselnek, az is az én hibám .. ?
Ha a másik oldalát nézzük, akkor egy részével egyetértek. Még régen ellopták az igen hanyagul lezárt biciklimet, azóta 100x jobban odafigyelek hogy zárom le és mennyi időre hagyom ott.
Az erőszakról csak annyit, hogy igen, van némely olyan eset, amikor tényleg hibás valamilyen szinten a nő is (gondolok itt arra, ha kurvásan viselkedik, vagy túlságosan kivágott cuccokban jár stb). -
Yetike #225 #35 .: Egy picit elbeszélünk ebben a témában. Természetesen minden ember szabad akarattal rendelkezik, a volt hittantanárom egyik kedvenc hasonlata, miszerint a gályarabnak is szabad akarata van, eldöntheti, hogy evez e vagy nem. Ha nem evez akkor agyonverik. Ezt én nem nevezném 'szabad akaratnak', inkább csak 'látszólagos szabad akaratnak', mivel a halál súlyával kényszerítik arra, hogy az ő javukra 'éljen a szabad akaratával'. Hasonló ehhez a római principátusi rendszer, amikor az elméletileg köztársasági tag, gyakorlatilag császár a szenátusban nyílvános szavazáson vett részt, és ő szavazott elsőnek. Természetesen a többi szenátor is hasonlóképpen szavazott, mivel rájuk nézve negatív következményei lettek volna, ha másképp szavaz. Szavazhatott volna másra is, de nem tette, mert valamilyen szinten kényszerítették.
A manipuláció értelme épp abban rejlik, hogy látszólag nem korlátozza a szabad akaratot, de erősen befolyásolja. Egy jó példa mindennapjainkból : A média. Minden igazságnak két oldala van, de a Média szereti csak az egyik oldalát "publikálni", erősítve a fekete - fehér meglátást, és a kedves nézők többsége igenis megelégszik ezzel az egy oldallal, mert nincs rá igénye, hogy mást higyjen, mint amit ezüsttálcán megetetnek vele. Sajnos sok esetben fent áll, hogy egy idő után az emberek többsége annyira beáll egy "képzelt tényre", hogy már nem képes elfogadni az igazságot, ha szembekerülne vele. Több emberrel vitatkoztam már dolgokról, amiket a média teljesen máshogy állít be. Nem kell mondjam, ők váltig állították az igazukat. Amikor megkérdeztem, hogy milyen bizonyítékot, forrást vagy bármi mást tudna mutatni, ami aláállítaná az igazát ? A leggyakoribb válasz : "Hát a tvben ezt mondták. Meg a rádióban is..." Az ilyen embereket már én sem tudom sajnálni.
Mindkettő lehetőség egy bizonyos 'manipuláció', mindkettő külső erő árnyalata, csak az első erőszakosabb míg a másik rejtettebb.
Igen, a második eshetőségnél az emberek saját akaratukból 'dőlnek az igába', mert aki akar, az utána olvas a dolgoknak, de egy idő utána ezeknek az embereknek már nem is nagyon lesz szabad akaratuk, mert annyira beléjük rögzül a média, hogy nem lesznek képesek (nem akarnak) mást hinni. -
#224
ilyen nincs hogy megvilágosodás, ahhoz hogy jóban légy magaddal, szerintem nem kell két élet :) -
#223
mondtam, hogy már próbáltam de nem megy
mihail se oda jutott vele, ahova kellett volna
egyébként szerintem nekem még optimális esetben is két élet kell, hogy legyen esélyem a megvilágosodásra
-
#222
vagy mihail, te úgy is csináltál már ilyet :) mondd el hogy kell! -
#221
Hát akkor hajrá! :) Majd utána oszd meg a tapasztaltakat! -
#220
én sem meditáltam még, bár már próbáltam, csak nem megy
(lehet, már ehhez is kell egy "érettségi" fok)
de úgy gondolom, ahhoz, hogy igazán megismerd és szeressed magad, erre szükség van
és ezen keresztül már utána a többi embert is tudod szeretni
mert addig nem
-
#219
Meditálj, és ahogy érzed utána. Ha kell neked, csináld, ha nem jó akkor ne :) Én még nem meditáltam.
Nem kell mindenkit szeretni. Csak elfogadni, érezni... Ha van valaki, akit nem szeretsz, és megérted hogy gondolkodik, mit miért tesz, el tudod fogadni (ehhez kell igazából látni) akkor elfogadod. Szerintem ha magad nagyon szereted, tehát boldog vagy, akkor mást is tudsz, és viszont. Nem azt mondom, hogy önző módon kell, hanem ha a saját világod szereted, akkor abból tudsz adni másoknak. -
#218
de vajon a megvilágosodás útköve befele vezet-e?
más szavakkal jutok-e előbbre meditációval?
illetve hogyan tudok szeretni valakit, akit amúgy nem szeretek?
-
#217
Van egy kedvenc könyvem, amit ajánlok: Weöres Sándor - A teljesség felé :-) szerintem tetszeni fog, ha még nem olvastad. -
#216
És ne kutasd az életet, hanem éld!!! -
#215
Az út a megvilágosodásig hmm.. nevezzük így. Szerintem minden embernél más. De úgy, ahogy Mihail írta, mindegyik közben egyre jobban megismered magad, közben letisztulnak a dolgok. Viszont nem lehet megvetni ezt a világot az összes butaságával és rossz oldalával. Itt kell érvényesülni, lehetőleg úgy, hogy másokon ne tapossunk át. Születéstől kezdve nagyon sok információt kapsz a világtól, ami szerint alakítod magad, elején nem is tudatosan. Tehát ami te vagy, igaz bellülről jön, de beletartozik az a sok külső emlék, élmény és tapasztalat, amit kaptál az élettől. Azok is te vagy. Ha megveted, magad veted meg. Szerintem valahol középen van a helyes út. Élni kell a világban, alakítani, úgy, hogy közben te is épülj tőle. Kell hozzá szeretet, szerelem. De ezek is csak szavak, hiába fejtegetjük a különbséget a kettő közt. Van és kész. Sokan tudják mik ezek, hogy működnek. Ennyi :) Megint az agyalás :PP -
#214
hát ez az egész
az út a megvilágosodásig (már ha szerinted az van)
vagy mi van?
-
#213
Mármint micsoda hogy van? -
#212
szerinted hogy van ez szabi?
-
#211
Nem írtam ilyet. -
#210
Mondod te,aki tisztán átlátja,hogy semmit sem lehet átlátni. -
#209
Ja igen. És ettől a világtól soha nem fogod magad függetleníteni, ahogy elgondoltad. Vagy ha sikerül, koldus leszel, meghalsz, megesznek. A cselekedeteknek olyan következményei vannak, amit se te se senki nem lát át a világban. Nem elég a tisztán látás.