A warez rossz

Na, nekem inkább ez nyomta fel a pumpát bennem. Mégis hogy a p.csába gondolják? Megérdemelnék, hogy az összes ilyen kiadott CD-t ki kelljen cserélniük ingyen és bérmentve kapuig kiszállással egy ugyanolyan, de rootkit nélküli darabra.

Bakker öregem, az egy dolog, hogy 23évesen még nem tanultál meg normálisan írni (bár ez is elég ciki), de még egy rakás topicot is telekúrsz a buta reklámaiddal?! Ha már van annyi gógyid, hogy összehozol egy oldalt, ne az ötévesek reklámtechnikáját válaszd! <#lama><#lama><#lama>

Megalol 😊)

USA - Land of the Jails

na ez meg a lo tuloldala, EJJJEN AMERIKA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!44negz <#szomoru1>
LOL-e?

A warez jo : néjzejd sak meg

Ó, milyen költõi volt...

Zsepit adjak? <#mf1>

OFF

Ja, Te meg éld le az életedet egy sötét, szürke szobában, a monitor elõtt görnyedve! Terjedve, mint a pestis, kiírtva magad mögött azt, ami életet adott! Ahová lépsz csak hulladékot és betondzsungelt hagysz magad után. Rézdrótokon keresztül emészted fel a környezetedet. Lehet, hogy ez a civilizáció saját hibájából már rég a feledésé lesz, amikor úja bogyókat fognak gyûjtögetni.

Ezt a tagot látta már az orvos, gyóccerésze?

OFF

Errõl eszembe jutott, amit a minap olvastam itt...

"Abba belegondolni, hogy egy nyomorult ember mennyit pazarol..."

Nem mondom, hogy egyáltalán nem értek vele egyet...

Ja, élj barlangban, gyûjtögess bogyókat, meg vadássz nyíllal mamutra, én meg küldök hozzád antropológust, benne leszel a Discoveryben, mondjuk az Eltûnt civilizációkban. 😄

pont most megy a Kepes RTL klubbon(ezt az 1 musort nezem csak) ott tok jol bemutatja vannak meg olyan kulturak, amiknekrohadtul nem hianyzik a computer, soot meg az aram se... lehet oknekik jobb? 😉

dehogynem, siman...
/mondja egy atlag 12-15 orat szamitogep/konzol elott bambulo geek <#idiota>

Ma már a számtek olyan mint a villany meg a gáz: létszükséglet. Lehet anélkül is élni, de nem a 21. században.

nem is legalis a vegen, nem is illegalis akart lenni...

LÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁL ez kurva jo volt!!!!!!!! 😄
de nem erre gondoltam a melyen, amikor potyogtem eme sorokat 😉

szerk: najo elmondom mire gondoltam... latva a helyzetet, inkabb lemondok a biciklirol, es inkabb gyalog elmegyek a boltba es megveszem ami kell(rgo inkabb lemondok a luxusrol ->szgep,online dolgok,seggelsz mikozben a vilag eled tarul,szoftverek amikkel megkoynnyited a dolgod(lakasterv.,fizetos Ebookok stb. stb.), hanem inkabb valasztom az analog dolgokat, felallok, es inkabb gyalogolok, rgo onerobol mindent megcsinalok, igaz az ingyen van, nem is legalais, de a luxusrol lemondok) <#papakacsint>

mondjuk talan ebben lenne valami racio, mondjuk elkezdene peldaul az EA 6Kert adni a legujabb (broaf) jatekait. pl. az NBA... erre valaszkent a 2KGames 5Kert adna az nbajet... hmmm igen... talan ez jo lenne, mint a mobilszolgaltatoknal azt bevenne a begyem 😉

Azt nem lehet, megkárosítod a biciglitákolót, a gyaloglás warez, börtönbe kerülsz! 😄

/latja a user es a programmer hajtepeset...

tudjatok mit?
b*sszatok meg a bicikliteket, elmegyek inkabb gyalog <#idiota>

- Te is csak feltételezed hogy mindenkinek futja rá.
- Én is tudom nekem mennyi idõ megkeresni a rávaló pénzt.

Miért csökkentené, ha monopolhelyzetben van? Érdekes hogy mindenki ugyanannyiért adja, senki nem próbál meg versenyezni a vásárlók kegyeiért. A vásárlók se fogják jobban törni magukat hogy fizethessenek.

2 dolog:
- Te csak feltételezed (rosszindulatúan), hogy nekem mi mennyibe kerül.
- Én meg tudom, hogy nekem mi mennyibe kerül.

Gondolod, hogy ilyen kiélezett bicikligyártó versenyben nem csökkentenénk a profitot ha ezzel egy kis extra bevételre lehetne szert tenni?

Vagy úgy hogy beéri kevesebb haszonnal. Mint a többi ember.

Az én áram alá csak úgy tud menni a konkurencia, ha "alufóliából, meg fogpiszkálóból hajtogatnak neked valami gagyit. Az jó lesz?"

Gyurmából van a bicikli, de azt mondod platinából készült, és annak is a dupláját szeretnéd felmarkolni érte. Nekem is sok idõm ráment megkeresni a rávalót, tizedét se kaptam mint amennyit a munkám érne pár határral nyugatabbra, miért pont a te munkaidõdet sajnáljam? Nekem is elhasználódott közben a gumicsizmám, nemcsak a te traktorod. Ha megvenném a biciklid, nem marad kajára, te meg akkor se látsz belõle többet, téged már fix pénzen kifizetett a managered (kiadó), a többi csak az õ zsebét tömné. Ha nem csinálsz több bringát, legalább átadod a terepet a reálisabb áron dolgozó konkurrenciának, majd veszem attól (feltéve hogy nem lesz olyan kapzsi mint te). <#mf2>

A legjobb biciklit készítem a földön és nagyon sok munkám van benne. Minden idõm ráment és csak úgy tudtam dolgozni rajta, hogy kölcsönkértem. Az eszközöket folyamatosan cserélni kellett, hogy ilyen szinten maradjak és az anyagköltség elhanyagolható ahhoz képest, hogy mi minden kell.

Ha nem veszed meg a biciklit, nem fogok tudni köbbet csinálni, mert el kell mennem tégláthordani, mert azzal is több pénzt keresek. Maradnak azok a bicikligyárosok, akik alufóliából, meg fogpiszkálóból hajtogatnak neked valami gagyit. Az jó lesz?

De aranyárban akartad eladni az alumíniumot, ezért reálisabb, költséghatékonyabb megoldást kellett választani. Te meg így jártál, tudod: "nagyot akar a szarka, de...". 😄

De én a biciklit Neked csináltam. Még próbaútra is vittem, hogy minden oké legyen. Tökre vártad, hogy készen legyen, minden nap felhívtál, hogy mikor lesz már meg, erre legipszmitázod és a pofámba vágod, hogy hát ott van, add el másnak?

Kereszthalált is vállalsz értünk? 😄 A lopótök vagy a szandál szektát kövessük? 😄D

Senki nem viszi el, max hoz egy gipszmintát, belenyomja, aztán önt magának egy másik ugyanolyat. Attól még megmarad a cangád. 😊

<#worship>

Ha én leteszem a biciklimet a bolt elõtt, akkor Te ne azért ne vidd el, mert a rendõr keresztüllõ, hanem azért, mert tudod, hogy az nekem milyen rossz lenne.

Közel sem a mestereim.
Én nem a behajtás és büntetés módszerében hiszek, hanem a tanítás és megértés útjában.

Az is. A BSA az egész internetet betiltaná, aabyssx se tehet másként mint mesterei. 😄

> Dehát ez warez technológia

Csak amennyire az ftp.

Dehát ez warez technológia, a BSA meg a RIAA nem tanácsolja használatukaT! 😄

De a nyomozónak nem átéreznie kell egy elmebeteg euforikus állapotát, amikor brutálisan legyilkol egy ártatlan nõt, hanem ismerni kell a módszereit, elõre kell látni a lépéseit, hogy meg tudja akadályozni. Nem ugyanaz.

BTW torrent klienst én is használok. Több játékoldal (köztük a Eurofiles) már így osztja meg a letölthetõ demo-kat és a trailer-eket.

<#papakacsint><#bee1>

Á, minimum 10 embert le kell gyaknia láncfûrésszel hogy tudja milyen az. Ha már nekünk is végig kell tolni minden konzolos játékot hogy nyilatkozhassunk... <#nyes>

/ hang az égbõl

Én mindent tudok.

miert szerinted egy nyomozo hogy kap el egy beteg sorozatgyilkost??? szerintem ok sem sorozatgyilkolnak... <#rolleyes>
informalodas oregem... 😛

Nahát, te honnan tudsz ilyenekt, mikor te nem is warezolsz? <#nyes>

Nforce-on megnézed, hogy mi jelent meg, aztán torrent search oldalakon rákeresel a fájlokra, és egy kliensel 1 nap alatt lejön a cucc. Kiírod, megnézed, aztán dobhatod a kukába, mer' játszani úgysem szeretsz.

De ha megfogadsz egy tanácsot, akkor kihagyod az egész felesleges procedúrát és keresel magadnak valami értelmes elfoglaltságot.

te is ilyen lokott vagy, hogy nem latsz tovabb az orrodnal??? pont ebbe a topikba... grat!

te, nem zavar a topik, hogy mirol szol? LOOOL

Naja. Ott magasabbak a fizetések, alacsonyabbak az árak. Van mibõl megfizetni az olcsót, nálunk meg nincs mibõl a drágát.

Amerikai viszonyok nyilván teljesen mások.

Nos, az említett, zenei reklámmal, az a bajom. Pl a danubius is ezt fújja, állandóan. Hogy azok sírnak benne, akik egyébként a lemezkiadástól függetlenül is elég szépen el lehetnek látva jelenleg lével. Konkrétan a Noxról beszélek, Megnyerték az Euroviziós dalfesztivál itthoni versenyét / az most más tészta, hogy hogyan / és azóta, ha bárhov is mennek, egy bizonyos összeg alá nem HAJLANDÓAK lemenni. Ezt jól tudom, mert nyáron nálunk a helyi Fesztiválra le akartuk hívni õket, de amit kínáltunk nekik 250e forintot, majdhogynem kiröhögték, hogy mit akarunk mi ennyi pénzért, erre ugyanezt felkínáltuk a Crystal managmentjének. Akik simán elfogadták és háromnegyed órás mûsort adtak úgy, hogy csak zenei alapot kértek érte, de ÕK énekeltek, nem tátikáztak! Úgyhogy nekem a Nox ne sírjon azzal hogy a Zenekiadók és az együttesek bajban vannak a warez miatt. Egyébként a Crystal fullos élõ koncertje Szeged / trylogia koncert / volt 2500 forint, ami hatalmas technikai arzenált vonultatott fel, míg a Nox Kiskunhalason ugyanennyit ért, egy harmadakkora helyen.

Pedig a BSA-s haverod mondta! Neki mindig igaza van! <#nyes>

Nincs így.

Formálhatsz a sz*rból szobrot (a jogászoknak ez a dolguk), de az akkor is csak az marad.

Épp ezt akartam belinkelni, de akkor csak kiemelem a lényeget:

"A lopás szó emlegetése merõ hatásvadász halandzsa, mivel a zenei, irodalmi és képzõmûvészeti területen nem létezik olyan, hogy tulajdon..." - fejtegette az amerikai hanglemezkiadók jogi képviselõje saját iparának védelmében úgy száz éve abban a perben, amelyet a kottakiadók indítottak az akkor még épphogy csak beüzemelt hanglemezgyárakkal szemben.

Így van, aabyssx? <#nyes><#nyes><#nyes>

Ingyenkönyv a kopirájtról
Lawrence Lessig: Szabad kultúra

by GG

2005. október 28., péntek 0:09
Tudta-e Ön, hogy Hollywood és a hanglemezipar is a kalózkodásnak köszönheti a létét? És azt, hogy hajszálon múlt, hogy nem szedhetünk jogdíjat a házunk fölött elszálló repülõgépek tulajdonosaitól? Ha nem, akkor el kell olvasnia Lawrence Lessig magyarul is megjelent mûvét, a Szabad kultúrát. Pénzért, a könyvesboltból, vagy ingyen a netrõl - legálisan.

"A lopás szó emlegetése merõ hatásvadász halandzsa, mivel a zenei, irodalmi és képzõmûvészeti területen nem létezik olyan, hogy tulajdon..." - fejtegette az amerikai hanglemezkiadók jogi képviselõje saját iparának védelmében úgy száz éve abban a perben, amelyet a kottakiadók indítottak az akkor még épphogy csak beüzemelt hanglemezgyárakkal szemben. A kottások érvei nagyon egyszerûek és mai füllel nagyon ismerõsek voltak: õk invesztáltak némi pénzt a zenébe, és azt cserébe magukénak akarták tudni, kizárólagosan. Az eredményt sejthetjük.

És hogy miért pont Hollywood a filmvilág központja? Hát mert idemenekült a múlt század elején egy csomó független filmes a törvény keze elõl. A mozgóképhez abban az idõben ugyanis még rendkívül drága szabadalmak fûzõdtek (amelyek egy bizonyos Edison úr zsebében végzõdtek), és ezek a kalózok ilyesmiket nem voltak hajlandóak fizetni. A nyugati partig pedig akkor még elég lassan ért el a törvény keze, és mire odaért, a szabadalmak is lejártak, a hollywoodiak pedig behozhatatlan versenyelõnyre tettek szert a legálisan dolgozó keleti parti kollegák elõtt.

Mocskos kopirájt, salalalala

A Stanfordon tanító alkotmányjogász Lessig nem elvont jogelméleti fejtegetéseirõl híres: a fájlcserélõperek során a gyengébb felek védelmében, a szerzõi jogi lobbival szemben gyakran feltûnõ professzor történeteken keresztül érteti meg velünk, miért tesszük tönkre a saját jövõnket, ha nem képezünk megfelelõ ellensúlyt a monopolkartellbe tömörült kultúragyárosokkal szemben.

Ha az elõzõ mondat egy kicsit komcsisan is hangzott, azért még ne kattintsunk el innen máshova: Lessig egy rettenetesen konzervatív személyiség, akinél a leggyakrabban elõforduló szó a hagyomány - és hogy a liberálisokat is felvidítsuk egy kicsit, eláruljuk, hogy amirõl ott szó van, az a szabadság hagyománya. Történelmi sztorijaiból kiderül ugyanis, hogy a szerzõi jog határait a megelõzõ korok mindig igyekeztek úgy meghúzni, hogy az adott idõszak technikai lehetõségeit figyelembe véve a kreativitást is ösztönözze, és a kultúra szabadságát is megõrizze. Ma ez az egyensúly, úgy tûnik, felborult.

Az emberi kultúrának ugyanis (még manapság is) csak egy kisebb része tartozik abba a kereskedelmi körbe, amit a boltban meg a moziban pénzért fogyasztunk, a nagyobb darabja olyan közkincs, amit még Kuncze Gábornak sem jutna eszébe privatizálni: regék, mesék, mondák, népdalok, rég elhunyt szerzõk mûvei, vagy épp olyan mûvek, amelyek ingyenes fogyasztásához hozzájárult a szerzõ, meg még sok minden más.

Szabad kultúra vs. kereskedelmi

Lessig könyvének egyik legfontosabb tétele - az emberek érdekében folyó technikai fejlesztés szabadságának védelmezése mellett -, hogy a kultúrának ez a szabad darabja természetes konkurenciát támaszt a kereskedelemben kapható kultúrának, amely szintén természetes módon ezt a fajta konkurenciaharcot is megnyerni igyekszik - azaz, minden erõvel minimalizálni akarja a legálisan ingyenesen fogyasztható kultúra mennyiségét (például azzal is, hogy a szerzõi jog lejártának határidejét kötelezõen a végtelenségig emelgeti, meg azzal, hogy az új tartalomelosztási megoldásokat - hangkazetta, videó, fájlcserélõ - jelentkezésükkor azonnal megsemmisíteni igyekszik). E logika szerint minden mese, amit a nagymama fejbõl mesél el a kisunokának, egy videokazetta-kölcsönzést helyettesít, ami a józan ész számára a valóságtól elrugaszkodott állításnak tûnik, de hát hallottunk már olyat is ezektõl a szervektõl, hogy minden mp3-letöltés egy cédé árával károsítja meg a szerzõket...

Érdemes ideidézni a fájlcserélõk elleni harc élharcosát, az amerikai filmvilág szuperbefolyásos vén bohócát, Jack Valentit, aki húsz éve meglehetõsen sötét képet festett a jövõrõl, ahol a sátáni videómagnó uralkodik: "Nem kell kifinomult képzettség a marketing és a kreatív döntéshozás terén ahhoz, hogy megértsük, mekkora pusztítást okozhat az a több százmillió felvétel, amely negatív hatással van az ország alkotó közösségének jövõjére, csak gazdasági alapismeretek és józan paraszti ész."

Nem anarchista

A professzor egyébként többször is leszögezi, hogy a két extrém, szélsõséges álláspont között õ egyensúlyt szeretne teremteni: nemcsak a filmes-zenés lobbi szerzõi jogi demagógiáját utasítja el, hanem az általa anarchistának bélyegzett antikopirájt álláspontot is. Lessig kiáll a szerzõk jogaiért is; azért, hogy mûveikkel pénzt kereshessenek, ha akarnak, és megszabhassák mûveik terjesztésének és fogyasztásának mikéntjét. Történeteivel azonban világosan megérteti: a szerzõk jogait végre összhangba kell hozni a közérdekkel.

Neten ingyenes

A szerzõkre hivatkozó lobbi jogilag egyelõre nyerésben van a technikai fejlõdéssel szemben: az emberiség történelmében elõször bírósági ítéletek meszeltek el egy nagyszerû technikai fejlesztést - ilyesmi még az atombombával sem történt meg. A legelsõ fájlcserélõbalhéban, a Napster-perben például kimondatott, hogy nem elegendõ, ha egy szûrõprogrammal a jogsértések 99,4 százalékát megszüntetik; a jogsértések 100 százalékának megszüntetését követelték a felperesek és az esküdtek. A zseniális feltaláló, Armstrong esete jut errõl Lessig eszébe, aki az 1930-as években megalkotta az FM-rádiózást, és akit ezért az uralkodó AM-rádiós lobbi bírósági perekben tett tönkre anyagilag, majd kergetett öngyilkosságba - harminc évvel késõbb mégis kiszabadult a szellem a palackból, és az FM-rendszer jól megérdemelt helyére, a technikatörténelembe küldte vissza az AM-et.

A Szabad kultúra mint könyv rögtön példát is ad saját téziseihez: a teljes könyv - amely a boltokban 3600 forintba kerül - ingyenesen elolvasható a netrõl angolul, és most már magyarul is. Az eredeti kiadás eladásainak jót tett ez a fajta promóció, így feltételezhetõ, hogy nálunk sem bünteti magát senki 300 oldalnyi képernyõolvasással. (A kötet bátor hazai kiadója a Kiskapu kiadó.)

Forras: http://index.hu/kultur/klassz/kopirajt1026/