6215
A warez rossz
![](\"http://myego.cz/img/img/warez-communism.jpg\")
-
#2050
dehogynem, siman...
/mondja egy atlag 12-15 orat szamitogep/konzol elott bambulo geek
-
MacrosTheBlack #2049 Ma már a számtek olyan mint a villany meg a gáz: létszükséglet. Lehet anélkül is élni, de nem a 21. században. -
#2048
nem is legalis a vegen, nem is illegalis akart lenni... -
#2047
LÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁL ez kurva jo volt!!!!!!!! :D
de nem erre gondoltam a melyen, amikor potyogtem eme sorokat ;)
szerk: najo elmondom mire gondoltam... latva a helyzetet, inkabb lemondok a biciklirol, es inkabb gyalog elmegyek a boltba es megveszem ami kell(rgo inkabb lemondok a luxusrol ->szgep,online dolgok,seggelsz mikozben a vilag eled tarul,szoftverek amikkel megkoynnyited a dolgod(lakasterv.,fizetos Ebookok stb. stb.), hanem inkabb valasztom az analog dolgokat, felallok, es inkabb gyalogolok, rgo onerobol mindent megcsinalok, igaz az ingyen van, nem is legalais, de a luxusrol lemondok)
-
#2046
mondjuk talan ebben lenne valami racio, mondjuk elkezdene peldaul az EA 6Kert adni a legujabb (broaf) jatekait. pl. az NBA... erre valaszkent a 2KGames 5Kert adna az nbajet... hmmm igen... talan ez jo lenne, mint a mobilszolgaltatoknal azt bevenne a begyem ;) -
MacrosTheBlack #2045 Azt nem lehet, megkárosítod a biciglitákolót, a gyaloglás warez, börtönbe kerülsz! :D -
#2044
/latja a user es a programmer hajtepeset...
tudjatok mit?
b*sszatok meg a bicikliteket, elmegyek inkabb gyalog
-
MacrosTheBlack #2043 - Te is csak feltételezed hogy mindenkinek futja rá.
- Én is tudom nekem mennyi idő megkeresni a rávaló pénzt.
Miért csökkentené, ha monopolhelyzetben van? Érdekes hogy mindenki ugyanannyiért adja, senki nem próbál meg versenyezni a vásárlók kegyeiért. A vásárlók se fogják jobban törni magukat hogy fizethessenek. -
#2042
2 dolog:
- Te csak feltételezed (rosszindulatúan), hogy nekem mi mennyibe kerül.
- Én meg tudom, hogy nekem mi mennyibe kerül.
Gondolod, hogy ilyen kiélezett bicikligyártó versenyben nem csökkentenénk a profitot ha ezzel egy kis extra bevételre lehetne szert tenni? -
MacrosTheBlack #2041 Vagy úgy hogy beéri kevesebb haszonnal. Mint a többi ember. -
#2040
Az én áram alá csak úgy tud menni a konkurencia, ha "alufóliából, meg fogpiszkálóból hajtogatnak neked valami gagyit. Az jó lesz?" -
MacrosTheBlack #2039 Gyurmából van a bicikli, de azt mondod platinából készült, és annak is a dupláját szeretnéd felmarkolni érte. Nekem is sok időm ráment megkeresni a rávalót, tizedét se kaptam mint amennyit a munkám érne pár határral nyugatabbra, miért pont a te munkaidődet sajnáljam? Nekem is elhasználódott közben a gumicsizmám, nemcsak a te traktorod. Ha megvenném a biciklid, nem marad kajára, te meg akkor se látsz belőle többet, téged már fix pénzen kifizetett a managered (kiadó), a többi csak az ő zsebét tömné. Ha nem csinálsz több bringát, legalább átadod a terepet a reálisabb áron dolgozó konkurrenciának, majd veszem attól (feltéve hogy nem lesz olyan kapzsi mint te). 
-
#2038
A legjobb biciklit készítem a földön és nagyon sok munkám van benne. Minden időm ráment és csak úgy tudtam dolgozni rajta, hogy kölcsönkértem. Az eszközöket folyamatosan cserélni kellett, hogy ilyen szinten maradjak és az anyagköltség elhanyagolható ahhoz képest, hogy mi minden kell.
Ha nem veszed meg a biciklit, nem fogok tudni köbbet csinálni, mert el kell mennem tégláthordani, mert azzal is több pénzt keresek. Maradnak azok a bicikligyárosok, akik alufóliából, meg fogpiszkálóból hajtogatnak neked valami gagyit. Az jó lesz? -
MacrosTheBlack #2037 De aranyárban akartad eladni az alumíniumot, ezért reálisabb, költséghatékonyabb megoldást kellett választani. Te meg így jártál, tudod: "nagyot akar a szarka, de...". :D -
#2036
De én a biciklit Neked csináltam. Még próbaútra is vittem, hogy minden oké legyen. Tökre vártad, hogy készen legyen, minden nap felhívtál, hogy mikor lesz már meg, erre legipszmitázod és a pofámba vágod, hogy hát ott van, add el másnak? -
MacrosTheBlack #2035 Kereszthalált is vállalsz értünk? :D A lopótök vagy a szandál szektát kövessük? :DD -
MacrosTheBlack #2034 Senki nem viszi el, max hoz egy gipszmintát, belenyomja, aztán önt magának egy másik ugyanolyat. Attól még megmarad a cangád. :) -
#2033
-
#2032
Ha én leteszem a biciklimet a bolt előtt, akkor Te ne azért ne vidd el, mert a rendőr keresztüllő, hanem azért, mert tudod, hogy az nekem milyen rossz lenne. -
#2031
Közel sem a mestereim.
Én nem a behajtás és büntetés módszerében hiszek, hanem a tanítás és megértés útjában. -
MacrosTheBlack #2030 Az is. A BSA az egész internetet betiltaná, aabyssx se tehet másként mint mesterei. :D -
#2029
> Dehát ez warez technológia
Csak amennyire az ftp. -
MacrosTheBlack #2028 Dehát ez warez technológia, a BSA meg a RIAA nem tanácsolja használatukaT! :D -
#2027
De a nyomozónak nem átéreznie kell egy elmebeteg euforikus állapotát, amikor brutálisan legyilkol egy ártatlan nőt, hanem ismerni kell a módszereit, előre kell látni a lépéseit, hogy meg tudja akadályozni. Nem ugyanaz.
BTW torrent klienst én is használok. Több játékoldal (köztük a Eurofiles) már így osztja meg a letölthető demo-kat és a trailer-eket. -
#2026
-
MacrosTheBlack #2025 Á, minimum 10 embert le kell gyaknia láncfűrésszel hogy tudja milyen az. Ha már nekünk is végig kell tolni minden konzolos játékot hogy nyilatkozhassunk... 
-
#2024
/ hang az égből
Én mindent tudok. -
#2023
miert szerinted egy nyomozo hogy kap el egy beteg sorozatgyilkost??? szerintem ok sem sorozatgyilkolnak... 
informalodas oregem... :P -
MacrosTheBlack #2022 Nahát, te honnan tudsz ilyenekt, mikor te nem is warezolsz?
-
#2021
Nforce-on megnézed, hogy mi jelent meg, aztán torrent search oldalakon rákeresel a fájlokra, és egy kliensel 1 nap alatt lejön a cucc. Kiírod, megnézed, aztán dobhatod a kukába, mer' játszani úgysem szeretsz.
De ha megfogadsz egy tanácsot, akkor kihagyod az egész felesleges procedúrát és keresel magadnak valami értelmes elfoglaltságot. -
#2020
te is ilyen lokott vagy, hogy nem latsz tovabb az orrodnal??? pont ebbe a topikba... grat! -
#2018
te, nem zavar a topik, hogy mirol szol? LOOOL -
MacrosTheBlack #2016 Naja. Ott magasabbak a fizetések, alacsonyabbak az árak. Van miből megfizetni az olcsót, nálunk meg nincs miből a drágát. -
#2015
Amerikai viszonyok nyilván teljesen mások. -
#2014
Nos, az említett, zenei reklámmal, az a bajom. Pl a danubius is ezt fújja, állandóan. Hogy azok sírnak benne, akik egyébként a lemezkiadástól függetlenül is elég szépen el lehetnek látva jelenleg lével. Konkrétan a Noxról beszélek, Megnyerték az Euroviziós dalfesztivál itthoni versenyét / az most más tészta, hogy hogyan / és azóta, ha bárhov is mennek, egy bizonyos összeg alá nem HAJLANDÓAK lemenni. Ezt jól tudom, mert nyáron nálunk a helyi Fesztiválra le akartuk hívni őket, de amit kínáltunk nekik 250e forintot, majdhogynem kiröhögték, hogy mit akarunk mi ennyi pénzért, erre ugyanezt felkínáltuk a Crystal managmentjének. Akik simán elfogadták és háromnegyed órás műsort adtak úgy, hogy csak zenei alapot kértek érte, de ŐK énekeltek, nem tátikáztak! Úgyhogy nekem a Nox ne sírjon azzal hogy a Zenekiadók és az együttesek bajban vannak a warez miatt. Egyébként a Crystal fullos élő koncertje Szeged / trylogia koncert / volt 2500 forint, ami hatalmas technikai arzenált vonultatott fel, míg a Nox Kiskunhalason ugyanennyit ért, egy harmadakkora helyen. -
MacrosTheBlack #2013 Pedig a BSA-s haverod mondta! Neki mindig igaza van!
-
#2012
Nincs így.
Formálhatsz a sz*rból szobrot (a jogászoknak ez a dolguk), de az akkor is csak az marad. -
MacrosTheBlack #2011 Épp ezt akartam belinkelni, de akkor csak kiemelem a lényeget:
"A lopás szó emlegetése merő hatásvadász halandzsa, mivel a zenei, irodalmi és képzőművészeti területen nem létezik olyan, hogy tulajdon..." - fejtegette az amerikai hanglemezkiadók jogi képviselője saját iparának védelmében úgy száz éve abban a perben, amelyet a kottakiadók indítottak az akkor még épphogy csak beüzemelt hanglemezgyárakkal szemben.
Így van, aabyssx?
-
ae #2010 Ingyenkönyv a kopirájtról
Lawrence Lessig: Szabad kultúra
by GG
2005. október 28., péntek 0:09
Tudta-e Ön, hogy Hollywood és a hanglemezipar is a kalózkodásnak köszönheti a létét? És azt, hogy hajszálon múlt, hogy nem szedhetünk jogdíjat a házunk fölött elszálló repülőgépek tulajdonosaitól? Ha nem, akkor el kell olvasnia Lawrence Lessig magyarul is megjelent művét, a Szabad kultúrát. Pénzért, a könyvesboltból, vagy ingyen a netről - legálisan.
"A lopás szó emlegetése merő hatásvadász halandzsa, mivel a zenei, irodalmi és képzőművészeti területen nem létezik olyan, hogy tulajdon..." - fejtegette az amerikai hanglemezkiadók jogi képviselője saját iparának védelmében úgy száz éve abban a perben, amelyet a kottakiadók indítottak az akkor még épphogy csak beüzemelt hanglemezgyárakkal szemben. A kottások érvei nagyon egyszerűek és mai füllel nagyon ismerősek voltak: ők invesztáltak némi pénzt a zenébe, és azt cserébe magukénak akarták tudni, kizárólagosan. Az eredményt sejthetjük.
És hogy miért pont Hollywood a filmvilág központja? Hát mert idemenekült a múlt század elején egy csomó független filmes a törvény keze elől. A mozgóképhez abban az időben ugyanis még rendkívül drága szabadalmak fűződtek (amelyek egy bizonyos Edison úr zsebében végződtek), és ezek a kalózok ilyesmiket nem voltak hajlandóak fizetni. A nyugati partig pedig akkor még elég lassan ért el a törvény keze, és mire odaért, a szabadalmak is lejártak, a hollywoodiak pedig behozhatatlan versenyelőnyre tettek szert a legálisan dolgozó keleti parti kollegák előtt.
Mocskos kopirájt, salalalala
A Stanfordon tanító alkotmányjogász Lessig nem elvont jogelméleti fejtegetéseiről híres: a fájlcserélőperek során a gyengébb felek védelmében, a szerzői jogi lobbival szemben gyakran feltűnő professzor történeteken keresztül érteti meg velünk, miért tesszük tönkre a saját jövőnket, ha nem képezünk megfelelő ellensúlyt a monopolkartellbe tömörült kultúragyárosokkal szemben.
Ha az előző mondat egy kicsit komcsisan is hangzott, azért még ne kattintsunk el innen máshova: Lessig egy rettenetesen konzervatív személyiség, akinél a leggyakrabban előforduló szó a hagyomány - és hogy a liberálisokat is felvidítsuk egy kicsit, eláruljuk, hogy amiről ott szó van, az a szabadság hagyománya. Történelmi sztorijaiból kiderül ugyanis, hogy a szerzői jog határait a megelőző korok mindig igyekeztek úgy meghúzni, hogy az adott időszak technikai lehetőségeit figyelembe véve a kreativitást is ösztönözze, és a kultúra szabadságát is megőrizze. Ma ez az egyensúly, úgy tűnik, felborult.
Az emberi kultúrának ugyanis (még manapság is) csak egy kisebb része tartozik abba a kereskedelmi körbe, amit a boltban meg a moziban pénzért fogyasztunk, a nagyobb darabja olyan közkincs, amit még Kuncze Gábornak sem jutna eszébe privatizálni: regék, mesék, mondák, népdalok, rég elhunyt szerzők művei, vagy épp olyan művek, amelyek ingyenes fogyasztásához hozzájárult a szerző, meg még sok minden más.
Szabad kultúra vs. kereskedelmi
Lessig könyvének egyik legfontosabb tétele - az emberek érdekében folyó technikai fejlesztés szabadságának védelmezése mellett -, hogy a kultúrának ez a szabad darabja természetes konkurenciát támaszt a kereskedelemben kapható kultúrának, amely szintén természetes módon ezt a fajta konkurenciaharcot is megnyerni igyekszik - azaz, minden erővel minimalizálni akarja a legálisan ingyenesen fogyasztható kultúra mennyiségét (például azzal is, hogy a szerzői jog lejártának határidejét kötelezően a végtelenségig emelgeti, meg azzal, hogy az új tartalomelosztási megoldásokat - hangkazetta, videó, fájlcserélő - jelentkezésükkor azonnal megsemmisíteni igyekszik). E logika szerint minden mese, amit a nagymama fejből mesél el a kisunokának, egy videokazetta-kölcsönzést helyettesít, ami a józan ész számára a valóságtól elrugaszkodott állításnak tűnik, de hát hallottunk már olyat is ezektől a szervektől, hogy minden mp3-letöltés egy cédé árával károsítja meg a szerzőket...
Érdemes ideidézni a fájlcserélők elleni harc élharcosát, az amerikai filmvilág szuperbefolyásos vén bohócát, Jack Valentit, aki húsz éve meglehetősen sötét képet festett a jövőről, ahol a sátáni videómagnó uralkodik: "Nem kell kifinomult képzettség a marketing és a kreatív döntéshozás terén ahhoz, hogy megértsük, mekkora pusztítást okozhat az a több százmillió felvétel, amely negatív hatással van az ország alkotó közösségének jövőjére, csak gazdasági alapismeretek és józan paraszti ész."
Nem anarchista
A professzor egyébként többször is leszögezi, hogy a két extrém, szélsőséges álláspont között ő egyensúlyt szeretne teremteni: nemcsak a filmes-zenés lobbi szerzői jogi demagógiáját utasítja el, hanem az általa anarchistának bélyegzett antikopirájt álláspontot is. Lessig kiáll a szerzők jogaiért is; azért, hogy műveikkel pénzt kereshessenek, ha akarnak, és megszabhassák műveik terjesztésének és fogyasztásának mikéntjét. Történeteivel azonban világosan megérteti: a szerzők jogait végre összhangba kell hozni a közérdekkel.
Neten ingyenes
A szerzőkre hivatkozó lobbi jogilag egyelőre nyerésben van a technikai fejlődéssel szemben: az emberiség történelmében először bírósági ítéletek meszeltek el egy nagyszerű technikai fejlesztést - ilyesmi még az atombombával sem történt meg. A legelső fájlcserélőbalhéban, a Napster-perben például kimondatott, hogy nem elegendő, ha egy szűrőprogrammal a jogsértések 99,4 százalékát megszüntetik; a jogsértések 100 százalékának megszüntetését követelték a felperesek és az esküdtek. A zseniális feltaláló, Armstrong esete jut erről Lessig eszébe, aki az 1930-as években megalkotta az FM-rádiózást, és akit ezért az uralkodó AM-rádiós lobbi bírósági perekben tett tönkre anyagilag, majd kergetett öngyilkosságba - harminc évvel később mégis kiszabadult a szellem a palackból, és az FM-rendszer jól megérdemelt helyére, a technikatörténelembe küldte vissza az AM-et.
A Szabad kultúra mint könyv rögtön példát is ad saját téziseihez: a teljes könyv - amely a boltokban 3600 forintba kerül - ingyenesen elolvasható a netről angolul, és most már magyarul is. Az eredeti kiadás eladásainak jót tett ez a fajta promóció, így feltételezhető, hogy nálunk sem bünteti magát senki 300 oldalnyi képernyőolvasással. (A kötet bátor hazai kiadója a Kiskapu kiadó.)
Forras: http://index.hu/kultur/klassz/kopirajt1026/ -
ae #2009 Uhh, sok magyarazkodasra szorulok ma egy helytelenul megfogalmazott mondat miatt... raadasul sokadszorra, extra raadaskent mindig ugyanabban a temakorben.
Szoval, aki eredetit vesz, annak mas motivacioja nemigen lehet, mint hogy sokkal tobbet kap, ha kicsengeti az arat (booklet, szep doboz etc), hiszen megtehetne ingyen is, csak akkor mindez ugye, nem jar. Ezzel szemben megis hajlamos inkabb azt hangsulyozni, hogy ezzel erkolcsos dolgot cselekszik, nem bunozo, kifizeti a fejlesztoknek, ami jar. Aztan visszacsatol azzal, hogy mp3-as CD-ket nyugodtan fel lehet halmozni, mert azt nem bunteti a torveny. Na, itt latok en nem keves disszonanciat: mert igy elmarad mind az eredeti csomagolas fetise, mind a zeneszek anyagi tamogatasa.
Lehet az Artisjus-matricara hivatkozni, de kivancsi vagyok, hogy mennyit kap ebbol az a zenesz, akinel nincs dokumentalva, hogy hany masolt CD-re irtak ki az o zenejet, mert ilyen statisztikakat nem vezet senki, azon egyszeru oknal fogva, hogy nem vezethet ilyet senki. Tudtommal (de lehet, hogy tevedek) az Artisjus es a MAHASZ kotott egy szerzodest, ahol a ket ceggel kapcsolatban allo kiadok es muveszek kapnak ugyan bizonyos szazalekot, de azok kozul, akiket en hallgatok, nem tartozik bele senki, arra merget veszek.