1015
Élet egy másik dimenzióban
  • sz4bolcs
    #815
    Nem. Helyes gyakorlással nincs kívül, és belül. :)
  • dez
    #814
    Hát, igen, mert direkt csináltam. De ez csak átmeneti. (Már ha halad is az ember, nem ragad ott, ahova került.)
  • dez
    #813
    Az értelmében az is benne van, nem? :)
  • dez
    #812
    Nyilván igen.
  • Gabosh
    #811
    Elég bonyolultnak tünikez az egész. :D mind1 legalább valamennyivel többet tudok már.
  • Tauron
    #810
    Olyan értelemben tévedtél-e már el, hogy túl gyorsan mentél túl mélyre? :)
  • sz4bolcs
    #809
    Ha a hatásaira kíváncsi, akkor másképp válaszolok, és semmiképp sem úgy kezdem, hogy "Ha engem kérdezel" :-)
  • sz4bolcs
    #808
    Én csakis az alapján vagyok most kíváncsi a válaszodra, amit számodra jelent, tehát nem az én definicióm szerint.
  • dez
    #807
    Ezek is a céljai. De ha csak ezeket nevezed meg, az hiányos.
  • dez
    #806
    A válasz attól függ, mit értünk ezalatt. És leírtam, én mit értettem alatta, a meditációval kapcsolatban.
  • sz4bolcs
    #805
    Ha engem kérdezel, akkor -felismerni az önlényeg nélküliséget, a függő keletkezést, és a lét állandótlanságát, a szenvedés okát és mikéntjét.
  • sz4bolcs
    #804
    dez: Nem az volt a kérdés, hogy mit fed nálad az eltévedni fogalom, hanem hogy Te tévedtél-e már el.
  • dez
    #803
    Soha ne mondd, hogy soha! ;)
    Az az értelme, hogy több területen pozitív változásokat idéz elő.
  • dez
    #802
    Többféleképp lehet definiálni, mi az, hogy eltévedni, eltévedve lenni. Vajon az van jobban eltévedve, aki szinte céltalanul sodródik az eseményekkel, de azt tökéletesen konszolidáltan, vagy aki a kereső útján elindult? Na de ebbe most ne menjünk bele. Úgy értettem alul a fogalmat, hogy túl gyorsan csöppen egy általa nem ismert pszichés világba.
    Ha tudatosítod magadban, hogy csak te beszéled magadba a félelmet, kontrollálni tudod.
    Az elnehezedő kar, és a többi szokásos érzetek pl. hipnózisban.
  • SRobert
    #801
    Van valaminek is értelme? ;)
  • Gabosh
    #800
    Én ehez hülye vok , és egyébként se hiszem hogz valaha kiprobálnám ,de azért érdekel , ennek a meditácionak mi is az értelme?
  • Tauron
    #799
    Te tévedtél már el? Egyébként igazad van, a gondolatokat tényleg én beszéltem be magamnak, de ez nem sokat változtat.
  • sz4bolcs
    #798
    A bodhicsittáról olvastam az imént (megvilágosodásra vágyó tudat)
    Meditáció előtt hasznos ezeken a sorokon elmélyedni:

    1. Az élőlények javára irányuló együttérzés az óhajtó bódhicsitta felkeltése, amin a következőképpen kell meditálni:

    – Minden gyakorlási szakasz kezdetén gondoljuk el, hogy a szüleink, akiknek a mostani testünket és életüket köszönhetjük, és általában az élőlények, akiknek a száma annyi, mint az égen a csillag, mind egy szálig csak boldogságra vágynak, mégis minden tettükkel csak szenvedést okoznak. Milyen megrendíto, milyen szánalomra méltó a tévelygésük és az ostobaságuk! Pedig a világ összes élolénye között egyetlen-egy olyan sem akad, aki ne lett volna az édesanyám vagy az édesapám! Ha egy halomba összehordanám mindazon élőlények húsát, akik valaha szüleim voltak, nagyobb lenne az a Himalájánál; ha a vérüket összegyujteném, több lenne az a Csendes-óceánnál. Amikor a gyermekük voltam, rengeteget vétkeztek testben, szóban és gondolatban azért, hogy felneveljenek; ezért keringnek azóta is fel-alá a létforgatagban.

    – Szüleim közül egyesek a pokolba kerültek, ahol forróság és hideg gyötri oket; egyesek a szellemvilágba kerültek, ahol éhség és szomjúság kínozza oket; egyesek az állatvilágba születtek, ahol butaságban szenvednek, és az emberek kihasználják, ütlegelik és lemészárolják oket. Közülük sokan az emberi világba születtek, de még itt is rengeteg szenvedés sújtja oket; vannak, akik a titánok közé születtek, ahol állandó harc és veszekedés az osztályrészük; vannak, akik az isteni világba születtek, ahol viszonylag gondtalan, hosszú és örömökben gazdag életet élhetnek, de végül nekik is át kell élniük az alacsonyabb rendu létformába való visszazuhanás fájdalmát.

    – Szeretett szüleim tehát mindannyian a hatféle létbirodalom világai közt vándorolnak, ahol szenvedéseiknek se vége, se hossza és semmi esélyük a megszabadulásra: mily megrendíto! Mit is tehetnék, hogy boldoggá tegyem oket? Mit tehetnék, hogy megmentsem oket szenvedéseiktol? Mit tehetnék, hogy elérjék a megvilágosodást? Rám vár a feladat, hogy tegyek valamit ezekért a lényekért. Igen, nekem kell segítségükre sietnem, mert egykoron mindnyájan szüleim voltak, és ha én mindig a saját boldogságomat kergetem, miközben ok ilyen óriási nagy bajban vannak, akkor igazán szégyelhetem magam! Meg kell hát szabadítanom őket ettol a hosszan tartó, kegyetlen szenvedéstol!

    – Szegény szüleim, akik alacsony létformába születtek, még az OM MANI PADME HUNG mantrát sem képesek kimondani, én azonban most szerencsés emberi létformához jutottam, testi és szellemi képességeim birtokában vagyok, ráadásul találkoztam a szent Dharmával. Most kell megragadnom tehát az alkalmat, hogy tegyek valamit szüleim, az összes élolény érdekében. Boldoggá kell tennem oket egy idore, legalább ideiglenesen meg kell oket mentenem a szenvedéstol, végül pedig hozzá kell segítenem oket a megvilágosodás eléréséhez. Ezért hát mindaddig, amíg a létforgatag ki nem üresedik, mind testileg, mind szóban, mind pedig gondolatban törekszem az üdvre és erényre, s a mélységes bódhiszattva-cselekedetek gyakorlásába kezdek!

    – Ekképp gondolkodjunk! Ez volt tehát az óhajtó bódhicsitta, az élőlények javára irányuló együttérzés felkeltése.
  • sz4bolcs
    #797
    Az életnek van ilyen veszélye, de inkább tulajdonsága, és épp (többek közt) ennek felismerésére használatos a meditáció. Ami keletkezik elmúlik.
  • dez
    #796
    Hogy függ össze az életkorral, hogy mész-e pl. tm-re? Lehet, hogy elszalasztasz egy lehetőséget! Ez olyan, mint a nyelvtanulás, felnőtt korban nehezebb. Azokat a gondolatokat valószínű te "beszélted magadba", mert szokatlan volt az érzés. Megbolondulni szerintem nem lehet, csak kicsit eltévedni, ha túl mélyre mész túl gyorsan. Azért is jó egy igazán gyakorlott személy segítsége, hogy ne tévedj el a hirtelen meghódított területen, és fokozatosan haladj. Veszteség lenne, ha emiatt inkább abbahagynád, ellenkező esetben sok hasznát láthatod majd.
  • Tauron
    #795
    Ja és enyhe besüppedés érzés meg a kezem elnehezülése szokott lenni alapból is, de most sokkal nagyobb mértékben volt.
  • Tauron
    #794
    17 éves vagyok, úgyhogy egyelőre nem megyek ilyen tm-re meg tanfolyamra. Amúgy amikor volt az az érzés olyan gondolatok jutottak eszembe hogy meg fogok bolondulni tőle, vagy meghalok, meg ilyesmi. Tudom elég hülyén hangzik így, de akkor ezek cikáztak a fejemben. A meditációnak van ilyen veszélye?
  • dez
    #793
    Talán érdemes lenne valamilyen mester, vagy más gyakorlott személy útmutatását kérned. Pl. a TM (transzcendentális meditáció) vallásfüggetlen.
  • dez
    #792
    Nem csak egy bizonyos alfa szint van. Különféle mélysége és kiterjedtsége lehet. Utóbbi azt jelenti, mennyire kiterjedten lesz domináns az alfa-tevékenység az agyműkédésben. Amit megtapasztaltál, az az, amikor kezdesz mélyebbre menni, és az állapot kezd kiterjedtebb lenni. Itt kezdődik az igazi meditáció. :)
  • dez
    #791
    Nem tudom, van-e erre kimondottan gyakorlat. Illetve, buddhista meditáción belül lásd #785... De többféle meditációs technikával is el lehet érni, csak idő kérdése.
  • Tauron
    #790
    Hello!
    Én egy-két hónapja gyakorlom a meditációt, az utóbbi időben sajnos ritkábban. Azt hiszem sikerül elérnem az alfa szintet már elég hamar. Viszont előbb olyan furcsa dolog történt velem meditáció közben. Már régebben is történt, de akkor szinte egyből kinyitottam a szemem, most becsukva tartottam de nem mertem sokáig. Nem tudom leírni az érzést. Hanyatt fekve szoktam meditálni általában, olyan érzésem volt mitnha besüppednék az ágyba, és a testemet olyan furán éreztem. A szívverésem felgyorsult és féltem is, elég rossz érzés volt. Az egyensúlyérzékem meg nem tudom milyen volt, de nem normális. Nem tudom mire vélni ezt, de nem mertem sokáig így maradni, mert olyan félelmetes volt. Mi lehet ez?
  • sz4bolcs
    #789
    Te erre milyen gyakorlatot használsz?
  • dez
    #788
    Ezt akartam közölni korábban...
  • sz4bolcs
    #787
    amúgy alany és tárgy is megszűnik. :)

    csak figyelem
  • sz4bolcs
    #786
    Tök aranyos az a kislány, aki van azon az oldalon a képen. Így kéne az ovisokat nevelni. "Gyerekek!: Délutáni meditáció következik" :D
    Ilyen korban még meg lehet tanulni egyenes háttal lótusz-ülésben, vagy zazent ülni. :)

    Ja ez a leírás így hiányos, szerencsére aki kíváncsi rá, csinálja...
  • dez
    #785
    sz4bolcsnak:
    [/i]"A meditáció második szintjét szanszkritul vipasjaná-nak, tibetiül laktong-nak nevezik. Ebben az esetben nem formán meditálunk, hanem magára a tudat természetére tekintünk – ezért nevezik a mély felismerés gyakorlatának. Anélkül vagyunk tudatosak, hogy tudatosságunknak bármilyen tárgya lenne – így a felismerés és a megértés spontán bontakozik ki.[/i]
    wikiről
    (Mondjuk sok kiegészítést igénylene ez a lap.)
  • sz4bolcs
    #784
    Zen buddhista mesterek nem ismerték a stick szót. 8)
  • sz4bolcs
    #783
    Géza :D
  • péder
    #782
  • SRobert
    #781
    Nem rossz! :DDD
  • péder
    #780
    fának:)
  • SRobert
    #779
    behhehe ;)
  • Dying Soul
    #778
    Én azt hittem, hogy e kettő közül kell választanom. ;)
  • SRobert
    #777
    :)
    Láthatóan egyik sem helyes megoldás. :)
  • Dying Soul
    #776
    Inkább azzal, mint az igazsággal.