32
sergo leone es filmjei
-
#32
hát inkább olyan ne olvassa el aki még nem látta, mert az egész film történetét leírtad... így nem lenne neki semmi meglpetés... -
#31
Nekemis a Volt egyszer egy Amerika a kedvenc filmem. Az abszolút top, hibátlan mestermű. -
umakönnye #30
Nem vagyok filmkritikus, és az írásom értékét illetően elég bizonytalan is vagyok, de igyekszem jót produkálni. Egyébként ez csak kb. fele a teljes úgymond "elemzésemnek", van még egy-két szempontom, amit kihagytam.
Ja eddig nem kimondottan érdeklődtem a westernek iránt, de találtam egy 1986-os könyvet, ami meggyőzött, hogy érdemes foglalkozni ezzel a műfajjal is. Ha valakit érdekel leírom az adatait:
Berkes Ildikó: A western (Bp., Gondolat K., 1986.) -
Dougie #29 nekem is szintén ez a kedvenc filmem tőle (jobb mint a dollár trilógia első két darabja, pedig azok is nagyon jók, és jobb mint a volt egyszer egy vadnyugat (és a volt egyszer egy amerikától is jobb) pedig ezek mind egytől-egyik kiváló filmek
de ez üti mindet
amiket meg írtál, azokkal teljesen egyetértek, nagyon összefogott, komoly írás, nem vagy véletlenül filmkritikus vagy valami hasonló? (most komolyan) -
umakönnye #28 Sziasztok!
Bár látom eléggé megakadt a téma, de nekem csak most sikerült megnéznem A Jó, a Rossz és a Csúf című filmjét a rendezőnek, aztán gondoltam megosztom a fórumozókkal a gondolataimat.
Sergio Leone klasszikusát nem csupán minden idők egyik legjobb westernfilmjeként tartja számon a filmtörténet, hanem minden idők legnagyobb alkotásai sorába is bejegyezte.
A három főhős köré szerveződő történet középpontjában a karaktereknek az egymással való viszonya, útjaik kereszteződése áll. Szőkéről (Clint Eastwood) a rendező semmit nem árul el a nézőnek; nem tudjuk meg, honnan jött, van-e családja, s hogy hova tart. Nem ismerjük a gondolatait, sem az érzelmeit, de több jelenet utalhat néhány jellemvonására. A túléléshez szükséges kemény öntörvényűsége mellett meghúzódik egy kevésbé megragadható emberséges vonása is. Ebben a világban (vadnyugat) azonban csak az marad életben, aki kővé dermeszti önmagát. Ezt az életszemléletet felismerve (és számos ellenfél holttestén „átlépve”) jutnak el hőseink is sorsuk végkifejletéhez, amikor szembesülniük kell önön képességeikkel. Azt a tényt, hogy csupán ők hárman maradtak talpon a történet végére, legfőbbképp jellemük magyarázhatja: cselekedeteiket nem érzelmeik, hanem érdekeik mozgatják mindvégig. Ennek ellenére nem jelenthetjük ki teljes bizonyossággal, hogy érzelmeik nem kerülnek olykor felszínre.
...
Nem sokkal kidolgozottabb Angyal Szem (Lee Van Cleef) karaktere sem, de az ő tetteinek és döntéseinek mozgatórugója bérgyilkos kilétéből fakadóan egyértelműen megfogalmazódik (konkrétan a pénz).
A legkidolgozottabb és legösszetettebb alak Tuco, a Csúf. Nem az ő elbeszéléséből ugyan, de kiderül szüleivel való kapcsolatának lényege, ami magyarázatot ad érdek vezérelte motivációira. A film egyik csúcspontja a Tuco és bátyja, Ramirez atya közt lezajló dialógus, mely megpróbálja megértetni és (talán kicsit?) felmenteni a „tékozló fiút”, aki nem volt képes hazatérni a szülői otthonba. Mikor megtudja, hogy anyja és apja is meghalt, egy pillanatra meginog, de aztán újra megkeményíti magát, s mentségeket sorolva bújik ki a felelősség alól. Mégsem ítélkezhetünk egyik testvér fölött sem, hisz egy ilyen világban az „embernek csak két választása van: vagy papnak áll, vagy útonálló lesz.” A három főhős közül Tuco az, akit a leginkább érzelmeik irányítják, ezért is kerül időről-időre kilátástalannak tűnő helyzetbe. A pénzhajszolás közben olykor elveszti racionális ítélőképességét. Nagyfokú kapzsiságát és önteltségét sajátos humorával és felesleges fecsegésével próbálja leplezni.
Mindhármukat egy cél vezérli, egy elrejtett pénzes zsák megszerzésének kilátása, s ennek érdekében látszólagos szövetségest keresnek a másikban (először Tuco Szőkében, majd Angyal Szem Szőkében), de mindeközben egy pillanatra sem bíznak meg egymásban.
A történet egyszerű, egy szálon fut, s csupán a szereplők kapcsolódnak be különböző időben. Valahol egy temetőben, egy ismeretlen sírban rejtették el a hadsereg pénzét, kétszázezer dollárt. Ezt a helyet kutatja Angyal Szem, s halad át azon áldozatai holtteste fölött, akik kapcsolatba kerülnek a pénzzel. Másik két hősünk a film felénél szerez tudomást e hatalmas vagyonról. A pénz létének ismerete előtt úgy is tűnhet, hogy Tuco és Szőke között valamiféle cinkos barátság van, hisz együtt tesznek szert kisebb összegekre sajátos módszerükkel (Szőke veszi fel a Tuco-ra kitűzött vérdíjat, hogy aztán ő lője el a társa nyakán szoruló hurkot). Ezt a kapcsolatot azonban inkább az érdek tartja össze, ám együttműködésük bizalmat is feltételez, s itt talán jogos Tuco aggodalma, hisz az ő élete függ mindig hajszálakon. Kettejük sajátos viszonyát önfejűség és sértődöttség is meghatározza, s ez vezet a későbbi „bosszúhadjáratokhoz”, amik egyre kíméletlenebb formát öltenek (ld. Sivatagi jelenet). Szőke élete végül egy véletlen fordulaton múlik, neki árulja el egy haldokló katona a pénz pontos helyét. Ezzel az információval a birtokában átveszi az irányítást Tuco és később Angyal Szem felett is. A végső hármas pisztolypárbaj után megérdemelt jussával eltűnik a láthatáron, ahonnan jött. Emberségének utolsó megnyilvánulásaként a pénznek csupán a felét veszi magához (a kapzsiság hiánya is megkülönbözteti Tuco-tól), s társa életét is meghagyja. Ugyanakkor megjegyezhetjük itt, hogy Tuco két ízben is lelkiismeret-furdalás nélkül nézné végig Szőke haldoklását (ld. Szőkét a felakasztástól egy becsapódó bomba menti meg, majd a sivatagi haláltól a hirtelen jött „drága” információ).
...
Szóval nagyon tetszett ez a film, s talán az irományom nyomán más is kedvet kap hozzá, hogy megnézze. -
#27
cású
csé -
badoer #26 oké maskor jobban odafigyelek.a zeneket morricone irta :)
-
#25
A topic címét azért fontos helyesen írni, hogy rá lehessen keresni; a hozzászólások esetében már mindegy.
A nyelv nem állandó hanem folyamatosan változik, leggyorsabban az informatika és a diákok alkalmazott szókincse módosul. A gyakran használt külföldi szavak meghonosodnak, pl.: topik, szmájli.
A filmrendező csávónak -ez cigány eredetű szó, de magyarban is használják akár így, toldalékkal is- nem változik a neve, hacsak meg nem változtatja. -
nyni #24 Nos
Azt hittem,hogy ide akkor is lehet kérdéseket feltenni,ha nem olvastad el az előző 50 (vagz még több) hozzászólást,de ha ez igy megy,hát kösz,hogz előre is szoltál.Ja és bocs,hogy TE nem tudod elolvasni az áltlam magyar nyelven írt hozzászólást,más el tudta eddig,és nem hiszem,hogy csak én nem írok magyar ékezetes betüket.
Na meg igaza van Tetsuo-nak,tányleg szarul írtátok ki a topic-ot,neked pedig Tetsuo, egy nem rosszindulatú tanács,ne magyaríts angol eredetű szavakat,ezt az elvet kóvetve a kóv szavakkal beszélnénkÉ
cset,nikk,szmájl(amit ide is így írtak,és 100-szor nehezebb kiolvasni,mint a smiley-t).Persze vannak olyan szavak is amiknek meg van a magyar megfelelőjük.Ezt csak azért,mert vannak egyesek akik nehezen tudják olvasni a magyar beszólásokat.
-
#23
Jól elb@sztad a nevét.. Legalább topikcímbe írjatok helyesen!!! -
#22
Ha átolvastad volna ez első pár hozzászólást, akkor láthattad volna, hogy meg lett említve a zeneszerző: Ennio Morricone
U.i.:egy kicsit nehezen olvasható (értelmezhető) egyébként a hozzászólásod..:( -
nyni #21 Hello
En is lattam a filmeit,es a jo a rossz es a csuf tetszett nagyon(meg az elozo ket resze),am ez azert is,mert nagyon jo a zeneje.Orulnek ha elarulna valaki,hogy kim is szerezte a zenejet???Nagyon orulnek a szerzo nevenek,elore is koszi
Helo
nYni )--( -
:) #20 volt 1x 1 vadnyugat, és a 2 dolláros film, és a jó a rossz és a csúf.. ezek a kedvenceim... volt 1x 1 amerika szerintem az uncsi kicsit -
#19
hát ezt írtam én is
Leonet szeretni kell!!!!!!!!! -
badoer #18 szerintem vontatott de ez egyaltalan nem szamit mert ezek adjak meg a filmjei hangulatat -
#17
az igaz, hogy a filmjei úgy tűnnek mintha vontatottak lennének.......
de mégse........ -
#16
az egész film hatalmas
-
#15
ja a Tuko-s rész az qrva nagy :) -
badoer #14 ja es a morricone zeneji meg emlekezetesebe teszik ezeket a filmeket -
badoer #13 nem volt annyira bonyolult.vegso soron james woods elarulja benne a baratait.leone szeretett egy kisse vontatott filmeket rendezni.pl a jo a rossz es a csuf nem egy rovid film.ez a filmje tele van abszurd helyzetekel.pl tuko osszekeveri a jenkiket a deliekel a rajuk rakodot por miatt.vagy amikor clint eastwoodot egy agyugolyo menti meg.azert erre a jelenetekre es filmekre mindig emlekezni fognak. -
#12
Az én kedvencem a Volt egyszer egy amerika..
igaz a vége a mai napig homályos, de sebaj
+hozzá jön még Morricone zsenialitása is.
meg ezeké az embereké:
Joe Pesci
Robert De Niro
James Woods
Treat Williams
Elizabeth McGovern -
#11
Biztos lehetsz benne, hogy ezt a nagy nevet a mai fiatalok töbsége nem ismeri.
Kedvencem:
A Jó a Rossz és a Csúf
Leone kedvenc színész Clint Eastwood
-
badoer #10 hogy hogy lehett?hidel van egy jo paran akiknek fogalmuk sincs ki volt -
badoer #9 a nevem senkit nem o rendezte hanem tonino valeri.az egy zseni ket haver egy balek szinten.ezeknek a filmeknek csak a forgatokonyvet irta.eleg sok filmbe volt tanacsado. -
#8
JA a forrás az IMDB.com -
#7
Sergio Leone Filmjei mint iró jegyzi őket és rendező:
Writer - filmography
(1980s) (1970s) (1960s) (1950s)
Troppo forte (1986/I)
... aka Great! (1986)
Once Upon a Time in America (1984)
... aka C'era una volta in America (1984) (Italy)
Mio nome è Nessuno, Il (1973)
... aka Lonesome Gun (1974) (USA)
... aka Mein Name ist Nobody (1973) (West Germany)
... aka Mon nom est personne (1973) (France)
... aka My Name Is Nobody (1974) (USA)
Giù la testa (1971) (story)
... aka Fistful of Dynamite, A (1972) (UK) (USA: alternative title)
... aka C'era una volta la rivoluzione (1971) (Italy)
... aka Duck, You Sucker (1972) (USA)
... aka Once Upon a Time... the Revolution (1971)
C'era una volta il West (1968) (screenplay) (story)
... aka Once Upon a Time in the West (1969) (USA)
... aka There Was Once the West (1969) (USA: literal English title)
Buono, il brutto, il cattivo, Il (1966) (screenplay) (story)
... aka Bo, el lleig i el dolent, El (1966) (Spain: Catalan title)
... aka Bueno, el feo y el malo, El (1966) (Spain)
... aka Good, the Bad and the Ugly, The (1967) (USA)
... aka Good, the Ugly, the Bad, The (1967) (USA: literal English title)
Per qualche dollaro in più (1965) (screenplay) (story)
... aka For a Few Dollars More (1967) (UK) (USA)
... aka Für ein paar Dollar mehr (1966) (West Germany)
... aka For Some Dollars More (1965) (International: English title)
... aka Muerte tenía un precio, La (1966) (Spain)
... aka Por unos cuantos dólares más (1966) (Spain)
... aka Por unos pocos dólares más (1966) (Spain)
Verdi bandiere di Allah, Le (1964)
... aka Slave Girls of Sheba (1964) (USA)
Per un pugno di dollari (1964) (story)
... aka Für eine Handvoll Dollar (1965) (West Germany)
... aka Fistful of Dollars, A (1967) (USA)
... aka For a Fistfull of Dollars (1964) (UK)
... aka Por un puñado de dólares (1964) (Spain)
Romolo e Remo (1961) (dialogue) (story)
... aka Duel of the Titans (1963) (USA)
Colosso di Rodi, Il (1961)
... aka Coloso de Rodas, El (1961) (Spain)
... aka Colosse de Rhodes, Le (1961) (France)
... aka Colossus of Rhodes, The (1961) (USA)
Sette sfide, Le (1961)
... aka Seven Revenges, The (1967) (USA)
Ultimi giorni di Pompei, Gli (1959)
... aka Últimos días de Pompeya, Los (1960) (Spain)
... aka Last Days of Pompeii, The (1960) (USA)
... aka Letzten Tage von Pompeji, Die (1959) (West Germany)
Nel segno di Roma (1959)
... aka Im Zeichen Roms (1959) (West Germany)
... aka Regina del deserto, La (1959)
... aka Sheba and the Gladiator (1959) (USA)
... aka Sign of Rome (1959)
... aka Sign of the Gladiator (1959) (USA)
... aka Sotto il segno di Roma (1959)
... aka Sous la signe de Rome (1959) (France)
Afrodite, dea dell'amore (1958) (screenplay)
... aka Aphrodite, Goddess of Love (1958) (USA)
... aka Slave Women of Corinth (1958) -
#6
Na igen... -
#5
Ja és elfelejtettem: Sergio Leone a megfelelő neve -
#4
Azért legalább a nevét(meg egyáltalán bármilyen nevet) illene nagybetűvel írni, főleg topic címben. -
#3
Kihagytad a "Nevem Senki"-t....azt is Ő rendezte és szintúgy Ennio Morricone a zeneszerző -
#2
"ismeritek ezt a rendezot?"
Te... hogy a bantaba vagy kespes ekkora baromsagot kerdezni ? :))))))) -
badoer #1 ismeritek ezt a rendezot?sajnos keves filmet rendezet.1.rodoszi koloszus 2 egy mareknyi dollarert.3par dollaral tobbert.4.jo a rossz es csuf.5.volt egyszer egy vadnyugat.6.egy mareknyi dinamit.7.volt egyszer egy amerika. remelem mindett beirtam.es mindegyiknek morricone irta a zenejet