Mi az élet értelme

Már bocs, de te láttad az Élõ bolygó címû természetfilmsorozatot David Attenborough-al a fõszerepben? Mert én igen, rengetegszer láttam és ott bemutatták, hogy különbözõ kis bolygók egymásba csapódtak, és úgy keletkezett a Föld. Még mindig elõttem van a képe, meg az a hang...vááá! Szóval nekem ne mond meg, hogy nem tanultam...
Amúgy itt egy link. Ebben mindenki megtalálja a maga kérdéseire a választ:

Föld keletkezése

(Nekem nagyon magas nyelven van leírva<#idiota>, sokkal jobban érthetõ az Élõ bolygó címû film...)

"A Föld meteoridok egymásbacsapódása révén jött létre"
ki nem tanult?

föld.. kis f-fel :)

Arra próbáltam rámutatni, hogy van még egy rakás feltétele az élet létrejöttének, pl, Föld vagí víz nélkül sem lenne ilyen élet.

és hogyan jött létre a Nap? akkor a te felfogásodat követve azt mondom, hogy az az élet értelme ami a Napot létrehozta.

htx :) akkor menj át a rajz topicba, betettem a pacimat, hátha még nem láttad :)

Amúgy meg a lányokat szeretem. 8) de lehet

A fenét nem.. a Nap az élet értelme!

Khmmm...úgy értettem, hogy ebbe a topikba az élet kialakulásáról beszéltünk, a másikban pedig a globális felmelegedésrõl. Szóval érted.... Aquir. :)Szép lovad van. :)

Az ellenszenved a Te ellenszenved nem az enyém. :D Azt, hogy lány vagy, nem is tudtam, bár így utólag már látszik a babázós hozzáállásból. :) Ne vedd szívedre.

úgy látom itt fölül hogy az alapvetõ téma az élet értelme :)

Hát nem is a Nap tehet róla. :)))

Komolyan, te aztán egybõl nekem támadsz. Miért vagy ilyen ellenszenves velem, mert lány vagyok?

Amúgy itt az élet kialakulásáról beszéltünk és nem a globális felmelegedésrõl. Teljesen más téma, ezért is van külön topikja mindegyiknek.

De azért a szomszéd topicba mindjárt beszúrja, hogy júúj globális felmelegedés. :D Hát ja... ilyenkor a Nap nem tehet semmirõl. :D

A Nap simán megölhetne minket, ha kicsit közelebb lennénk. :) Több megfelelõ körülmény kell az élet kialakulásához, de az élet értelmének kérdése ezzel még nincs tisztázva :)

A Napunk csak a mi életünkre vonatozik (már ha van más élet), szóval nem egyetemes :)

Hát amég nem létezett, addig nem is adta volna. :D

De ne kezdd el megideologizálni, hogy a föld nem feltétele, hogy a Földön kialakuljon az élet. :D

De mindegy is... Ha valami oka az életnek, biztos, h az értelme is? :)

Tudod, a többi bolygót is süti a Nap. ;)

Nem tanultál látom, kisfiam. A Nap elõbb keletkezett, mint a Föld. A Föld meteoridok egymásbacsapódása révén jött létre, és a Nap adta hozzá az élet kialakulásáshoz szükséges dolgokat. Szerinted hogyan adta volna hozzá, ha nem létezett volna?

Nem kevésbé elmés az az állítás, hogy hélium nélkül nincs élet a Földön, hiszen akkor mivé tudna alakulni a Nap hidrogénje, hogy az által hõt termeljen??

Bár ha azt mondod, hogy a föld a naphoz képest már eleve adott, akkor bocs, nem szültam. <#papakacsint>

talán föld nélkül létezne?

Persze, kell oxigén is, de ha nincs Nap, nincsenek növények, és ezáltal nem termelõdik oxigén.

Attól még nem ad neki értelmet. :)
Ráadásul még elég sokminden kell hozzá. :)

Az élet értelme a Nap. Annélkül nem létezne élet a Földön.

mirõl?

akkor most már mond meg mit gondolsz :)

logikával sosem fogsz megtapasztalni semmit....nem szukséges ismerned minden vallást, sõt nem is kell ismerned a VALLÁSOKAT...

Ha jó értem a "Mi az élet értelme" inkább okot keres az életre?

ismerõseim közül 10-bõl 7 ezt mondja. Kicsit népszerû felfogás =)
Ez inkább az élet rendje mint az értelme. Az emberi élet menetének szabályszerûsége, nem pedig annak értelme.

El tudom képzelni a nagy dagi bajszos nénit fehér köpenyben a tábla mellett, ahogy pálcával bariton hangon magyarázza ezt a tantételt. :D:D:D

Az emberek életének értelme is ugyanaz mint minden egyes állatnak.Megszületni,felnõni,szaporodni és meghalni.

bens: A pont és egyenes absztrahált fogalmak, mint általában a fogalmi rendszerek.
Egy olyan rendszer, ami képessé tesz a valóság megtapasztalására, ugyanakkor eleve adottnak láttatja.

Ami nem létezik nem felfogható, mivel nem rendelkezik tulajdonságokkal. További kitétel egy dolog objektív létezésére, hogy az azt felfogó tudatosság megszûnésével az nem szûnik meg. Bármi, ami létezik viszont a tudatosság tárgya lehet, rendelkezik tulajdonsággal.
Nem teszem kérdésessé, hogy amit nem ismerek, más ne ismerhetné.
Az viszont nyilvánvaló, hogy más megismerésének tárgya is ilyen halmazokon alapuló megismerés, tehát valami, ami tulajdonságokkal rendelkezik, ílyen módon megragadható.
Ebbõl látható, hogy a szubjektivitás határait soha nem lépheti túl a szubjektum.

Goth: Miután megismersz egy dolgot, miért teszed föl a kérdést, hogy a megismerés tárgya létezõ-e? Hiszen mielõtt nem ismerted meg, nem volt a tudatodban, mikor megismerted már egy halmaz. Megismerés nem lehetséges halmazok nélkül, a halmazok a megismerés elõfeltételei.

Nem, én nem gondoltam ilyesmire, nem mentem tovább a lehetõségnél, csak kíváncsi is voltam, hogy képzelitek el.

bens: A tudatnak mi köze anyaghoz?

Egy szóval nem mondtam, h vallásos vagy. :)
A logika ugyebár... ;)

De amit állítottál a buddhizmusról, az egy szubjektív hit.
Ennyi. :)

én nem vagyok vallásos. nagyon sokat foglalkoztam a témával, és logika szerint gondolkozok. a baj ott kezdõdik h a legtöbb embernek nincs rálátása, mert olvas egy-két ezoterikus könyvet, költ hozzá kicsit aztán úgy ragaszkodik az elméleteihez mintha lenne valami alapja. ez a dolog ott kezdõdik h minimum ismered három-négy vallás filozófiáját, történetét, szentírásait és van valamennyi tapasztalatod a megvalósításban is.
és fontos hogy különbséget tegyünk fanatikus, érdekbõl vagy meggyõzõdésbõl vallásos emberek közt. mert ha helyes irányból szemléled a vallást, akkor látni fogod h nem a vallás változatai a lényegesek. ugyanis a cél mindnél ugyanaz csak nem mindegy milyen út vezet oda.

Ez szimpla vallásszempontú megközelítés.

Olyan, mint amikor a keresztények azt mondják, h Jézus nélkül nem üdvözülhetsz, u h minden más vallás kilõve.

Tehát már megint a hit vs. hit tipikus eseténél tartunk. :)

addig amíg az elme ragaszkodik az anyagi vágyaihoz, addig a lélek alszik, tehát nem érzékelhetõ. az elme alaptermészete a ragaszkodás. a budhizmust nem lehet tökélyre fejleszteni ezért. a sásztrák szerint lehetséges a vágyakat elfolytani, de megszüntetni lehetetlen. a vágyakat megváltoztatni kell. az anyagiakat lelkivé.
ez olyan mintha egy csukott ajtón akarnál bemenni a szobába. pedig ki is nyithatnád.
a budhizmus elvezet egy szintre. arra való, hogy megértsd az ahimszát. de a legtöbben alkalmatlanok továbblépni, mert még túlságosan korlátolt tudattal rendelkeznek. amíg valaki nem tud külömbséget tenni anyag és lélek közt, addig nem foghatja fel a lelki tudást. de ehhez fejlõdni kell, nagyon sokat.

"és nincs olyan mester a világon, aki nem ragaszkodik."
Miért ne lenne? :)
Értem asszem a logikádat, de az, h a mester a világon van, max azt jelenti, h valaha ragaszkodott, nem azt, h most ragaszkodik.
Sõt, ha szigorúan vesszük, akkor nem is õ maga ragaszkodott a múltban sem.

"mert nincs jelen a világon olyan személy, aki meg tudná valósítani"

ezt te igy kimered jelenteni? :) még akár te is lehetsz az ;)

szabolcs:
a 2 variácio, ha jol értelmezem, minden ami létetik csupán a tudatunk kivetülése, egyszoval minden akár másképp is lehetne ha akarjuk, minden ugy van ahogy elképzeljuk :) elcsépelt frázis de tényleg ugy van ha nagyon akarsz vmit az valora válik, te vagy a saját valoságod létrehozoja nem más, nem a hosszuszakálu felhõk felett üldögélõ villámokat sujto Isten :D te vagy Isten
ha ilyesmire gondoltál akkor a kettest választom

Nem én találtam ki: A pillanat végtelennek tûnik, de a végtelen csak egy pillanat.

hát egyértelmû :D

Ez csakis a 42 lehet! Nyertem?

a képen ott van a kérdés és a válasz <#vigyor4>

egyik sem helyénvaló.
a lélek és a tudat nem ugyan az, ez alapvetõ dolog.
a léleknek nincs köze az anyaghoz. aki képes lelki életet élni annak már nem számít többé az anyagi világ. csak kívülrõl látszik úgy mintha az anyagi világban élne, de valójában már semmi sem köti ehhez a világhoz. általában az ilyen önzetlen ember vagy prédikátor lesz vagy valami más olyan olyan tevékenységet végez, ami nem saját hanem mások lelki érdekeit szolgálja. de a halál nem egy új testbe juttatja, mint a legtöbb embert.
a budhizmus azért nem müködhet, mert nincs jelen a világon olyan személy, aki meg tudná valósítani. a mai világban nem ez a módja. lehet egy lépcsõfok, de nem lehetséges vele a cél elérése. soha nem fogsz mester nélkül megvilágosodni. és nincs olyan mester a világon, aki nem ragaszkodik.
sokkal "egyszerûbb" az anyagi vágyakat lelkivé alakítani. mivel a mai korban egyetlen ember sem képes akkora lemondásokra h megszüntesse az anyagvilághoz való kötõdését, az anyagi vágyak lelkivé való átformálását tekinthetjük az élet céljának.

Dehogy ezt állítom, hogy semmi nem létezik. :-) itt alább kifejtettem, de ha valami nem világos majd még válaszolok bõvebben, csak most ritkán jutok nethez.

bens: Nincs olyan vágy, vagy ragaszkodás, ami tárgyát veszítve nem okoz szenvedést.
Amég pedig létezik ragaszkodás, és annak tárgya, addig létezik egyén. Amég van én, és van más, addig az tett okozója, a buddhista, és hindu dogmatika szerint is születést és halált eredményez.
Belátni, hogy mennyire mûködnek ezek a dolgok a legjobb módja a tapasztalás.
Meditációval kifejleszthetõ a képesség a dolgok állandótlanságát látni.
Buddhizmusnak egyetlen célja megszûntetni a szenvedést nem-ragaszkodás által, felismerve, a dolgok ürességtermészetét, a függõ keletkezést.
Hát miért nem mûködhet?
Az megvilágosodást a Buddha elõtt helyesen gyakorló jogik is elérték, és Buddha tanítását követve is megértették a késõbbi korok helyesen gyakorlói, sõt, vannak olyanok, akik anélkül, hogy bármilyen tanítást hallottak, vagy követtek volna, megvilágosodtak. Akkor miért képezik viták tárgyát, hogy melyik út a helyes? Minden dolog éntelenségét belátni nem kisebb feladat, mint a teljes önátadás Isten felé, vagy egyesülni a világtudattal, vagy elérni a tiszta "Én"-t. Mégis sok vitát gerjesztenek az egyes vallások kölönbözõ elképzelései, pontosabban az azok helyességéhez ragaszkodó emberek. A buddhista nézet az, hogy a tanítások, mint az összetákolt tutaj, átkelésre szolgálnak, és nem megõrzésre valók. Ajahn Sumedho írta, az õ gyakorlataik elég szegényesek, csupán ennyibõl állnak: elengedni, elengedni. Én saját tapasztalataim szerint tudok beszélni, azok szerint, amit beláttam.

Mi szerintetek a lélek? Mi szerint lehet anyagi és nem-anyagi dolgokat szétválogatni,
egyáltalán ez a kettõsség honnan ered, miért van szükség rá?

Az egyszerû variációk:
1, Minden anyagi természetü - anyag tapasztal anyagot, és maga a lélek is anyagi természerü
2, Minden tudati (lelki) természetü - amit anyagnak nevezünk az tudat vetülésének terméke
3, Van az anyag, és annak tapasztalója a tudat/lélek

Érdekelne, ki milyen érveket hoz föl egyik-másik mellett, illetve miért zárja ki egyik-másik létét.

A buddhizmus szerint az létezõ, ami megismerhetõ. Ami tudatosság tárgya lehet, az megismerhetõ, ami kívül esik rajta az nem megismerhetõ. Ha valami a tudatosságon belül van az az egész (világ/létezés) fennmaradó része kizárásával tulajdonságokkal körülhatárolható, a világ egy része, egy halmaz, így ok-okozat tárgyát képezi. Függõ keletkezésben jön létre, ami azt jelenti, hogy más valamik befolyásolják, ezért nem rendelkezik önálló léttel, állandótlan, továbbá hatások érik, és ezek is hatnak másokra.
Mivel nincs megfogható lényegiségük, üresek.

Nagyon szemléletes a tudat viasztáblához való hasonlítása. A világ dolgai, mint a pecsétgyûrû a viaszban, lenyomatot hagynak a tudatban, így jelennek meg. A tudat az azt ért hatásoktól bármilyen formát képes felvenni, és megjeleníteni. Mivel e-közben a tudat megkülönböztetõ, behatároló funkciója is mûködik, megragadja az észlelés tárgyát, és fogalmi rendszert formál belõle, ezzel elkendõzve a dolgok valódi természetét.
Ez a viasztábla egyben a minden lehetõség tárháza, mert ami a világból megismerhetõ az teljességgel megtalálható benne. Mivel a tudat a megkülönböztetés mellett mindvégig saját magát is tapasztalja a maga teljességében ezért csak a szenves tudat az, ami ennek fel-nem-ismerését okozza. Az álmokban gyakorlatilag ez a "viasztábla" mûködik. Biztos mindenki repkedett már álmában, és csinált sok olyan dolgot, ami a hétköznapi tapasztalásaival nem megfeleltethetõ.
A szenves tudat felszámolása után maradó tiszta tudatban a világból felfogható összes variáció együttesen jelen van nem elkülönítve, így a világ és a tudat egybevág, köztük nem mutatkozik különbség.

Fo-jen kérdezte: "Mi van akkor, mikor azt mondják, hogy az esõ hangja beszédet tart neked? Ez helyes? Nem hiszem: az esõ hangjával te tartasz beszédet. De érted? Ha igen, mi más van még?"

"Ha örök változás van, hogyan létezhet
Nem pillanatnyi dolog?
Ha viszont nincs változás,
Hogyan lesz valami valóban más?

A tér csupán egy név,
Nem más, mint a forma nemléte.
De elemek nélkül hogyan lehet forma,
És hogyan lehet csak-név?

Érzetek, a tudatosulások, a késztetések,
A tudatosság úgy tekintendok,
Mint az elemek és az én;
Így hát a hat összetevo éntelen."

"Avalókitésvara, a szent Úr és Bódhiszattva a túljutott bölcsesség mélységes ösvényén járt. Magasanról lenézett, észrevett csupán öt halmot, és látta, hogy saját ön-valójukban üresek. Itt, Ó Sariputra, a forma üresség, és a teljes üresség a forma; az üresség nem különbözik a formától, a forma nem különbözik az ürességtõl; akármi ami forma, az üresség, akármi ami üresség, az forma. Ugyanez igaz az érzésekre, észleletekre, ösztönökre, és a tudatosságra. Itt, Ó Sariputra, az összes dharma ürességgel van megjelölve; nem születõk vagy elmúlók, nem bemocskoltak vagy tiszták, nem hiányosak vagy tökéletesek. (...)"

..."A mi illúziónk tévhitre alapszik, az, hogy csak az a reális, amit látunk. A látható világ pedig csak egy a sok virtuális realitások között"...

az NWO # 2564 Giuliana Conforto; Orgánikus Universumból idéztem erröl. Ajánlom a könyvet.