Mi az élet értelme
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#4855
Félreértettelek titeket. Anaid arra utalt az "UTÁNA" szóval, hogy a CT vizsgálat után kezdett el fájni a teste.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#4853
Szerintem attól is kérdezd, akit Anaid idézett. xD
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#4850
Ráhibáztál, ezt a szót tényleg nem ismertem.
Mit jelent?
Ez valami keleti nyelvbõl jön ugye? Fogadjunk, hogy nem is magyar szó!
Mit jelent?
Ez valami keleti nyelvbõl jön ugye? Fogadjunk, hogy nem is magyar szó!
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#4849
hát mondjuk félsz hogy nem ártott e neked a besugárzás :)
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#4848
"Ha valamitõl fél az ember, képes az agya fájdalmat elõállítani, anélkül, hogy valós oka lenne."
Nem tanultad meg olvasásból az UTÁNA szót?
Nem tanultad meg olvasásból az UTÁNA szót?
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#4846
Azért nem egy-két hónapba kerül amíg (természetes körülmények között) összeszeded azt az 1-et, hanem több idõbe. Mindezzel együtt ez az elvi kockázatot jelöli.
nyilván R=1 ha biztos a halál bekövetkezése (az R tartalmazza a bekövetkezés valószínûségét, és a bekövetkezés súlyosságát)
Mivel a saját testünk öndózisa 0,2 mSv/év, átlagos 60 éves élettartam mellett 12mSv dózis ér, ennek kockázata 600 μR.
Ez azt jelenti, hogy saját magunknak minden egyes évben 10 nap élettartam-rövidülést okozunk.
(Innen látható, hogy a rákesetek 1/4 százalékát közvetlenül saját testünknek köszönhetjük)
Az élet során sok kockázatot nem tudunk kiküszöbölni. Átlagosan egy emberi élet 3500$/fõ*év = 800.000 Ft ráfordításig éri meg.
"Egy közút-vasút átjáró fénysorompós-félsorompós biztosítása kb. 1-1,5 millió forint.
Ez alapján akkor éri meg biztosítani az átjárót, ha ott az adott évben történik - legalább egy - haláleset.
Figyelembe véve a közúti-vasúti közlekedés 30 μR kockázatát, évi átlagos számú balesetet feltételezve "áldozatonként" 50.000 Ft adódik.
A kollektív ár pedig 1,5*10^6*30*10^-6 = 45 Ft
Az emberi élet ára:
szülési higiénia fejlesztése 50$
fertõtlenítés 100$
modern röntgenkészülékek 2.000$
orvosi szûrõvizsgálatok 50.000$
légzsák 320.000$
atomhulladék-üvegesítés 10.000.000$"
nyilván R=1 ha biztos a halál bekövetkezése (az R tartalmazza a bekövetkezés valószínûségét, és a bekövetkezés súlyosságát)
Mivel a saját testünk öndózisa 0,2 mSv/év, átlagos 60 éves élettartam mellett 12mSv dózis ér, ennek kockázata 600 μR.
Ez azt jelenti, hogy saját magunknak minden egyes évben 10 nap élettartam-rövidülést okozunk.
(Innen látható, hogy a rákesetek 1/4 százalékát közvetlenül saját testünknek köszönhetjük)
Az élet során sok kockázatot nem tudunk kiküszöbölni. Átlagosan egy emberi élet 3500$/fõ*év = 800.000 Ft ráfordításig éri meg.
"Egy közút-vasút átjáró fénysorompós-félsorompós biztosítása kb. 1-1,5 millió forint.
Ez alapján akkor éri meg biztosítani az átjárót, ha ott az adott évben történik - legalább egy - haláleset.
Figyelembe véve a közúti-vasúti közlekedés 30 μR kockázatát, évi átlagos számú balesetet feltételezve "áldozatonként" 50.000 Ft adódik.
A kollektív ár pedig 1,5*10^6*30*10^-6 = 45 Ft
Az emberi élet ára:
szülési higiénia fejlesztése 50$
fertõtlenítés 100$
modern röntgenkészülékek 2.000$
orvosi szûrõvizsgálatok 50.000$
légzsák 320.000$
atomhulladék-üvegesítés 10.000.000$"
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#4845
jövõbe látok egy kicsit:P :
ha egy Mo-nyi emberbõl 165-en 1 mSv-tõl meghalnak,
akkor mit jelent neki 8 mSv, hát tuti kínzással egyenértékû.
Ja. És ehhez még hozzájön a gömbvillám, az sokkal több,
gyakorlatilag kész csoda, hogy él, de legalább megvilágosodott.
ha egy Mo-nyi emberbõl 165-en 1 mSv-tõl meghalnak,
akkor mit jelent neki 8 mSv, hát tuti kínzással egyenértékû.
Ja. És ehhez még hozzájön a gömbvillám, az sokkal több,
gyakorlatilag kész csoda, hogy él, de legalább megvilágosodott.
#4844
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#4843
uwu: Nem csak súlyos elmebetegségnél fordul elõ, sõt, abból kiindulva, hogy "A neurotikus szenved, a pszichotikusnak a környezete szenved." talán nem is rájuk jellemzõ leginkább. Depresszió, pánikbetegség, szorongás akárhol elõ tud idézni fájdalmat a testben. Meg ahogy Zero is írja, a pszichoszomatikus betegségeknél még a testi tünetek is jelen vannak. Az ekcéma pl. a pszichoszomatikus betegségek legjobb példája.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#4842
Dehogyis. A pszichoszomatikus betegségek mind ilyenek, és van belõlük egynéhány. Sõt, ezós körökben elterjedt hit, hogy MINDEN betegség ilyen.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#4841
Asszem skizofrén paranoidoknál van ilyen tünet.
Nem csak fájdalom, fulladás, meg hányinger is.
Nem csak fájdalom, fulladás, meg hányinger is.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#4840
Ha valamitõl fél az ember, képes az agya fájdalmat elõállítani, anélkül, hogy valós oka lenne.
Persze ezt nem kell ám magadra venni. Ilyen csak a legsúlyosabb elmebetegeknél fordul elõ.
Persze ezt nem kell ám magadra venni. Ilyen csak a legsúlyosabb elmebetegeknél fordul elõ.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#4839
"1 vesemûködés-röntgenvizsgálaton átesni"
És egy CT vizsgálat milyen "szintû"?
(Csak azért kérdezem, mert CT után nekem egész délután úgy fájt a fejem, hogy majd bele zakkantam...Még jó, hogy nem küldtek többször..Annak meg valamiért kifejezetten örülök, hogy MRI-re sem küldtek, szerintem az igen kacifántos lett volna a számomra...)
És egy CT vizsgálat milyen "szintû"?
(Csak azért kérdezem, mert CT után nekem egész délután úgy fájt a fejem, hogy majd bele zakkantam...Még jó, hogy nem küldtek többször..Annak meg valamiért kifejezetten örülök, hogy MRI-re sem küldtek, szerintem az igen kacifántos lett volna a számomra...)
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#4838
És férfival?? <#idiota>
Hála az égnek legalább a 200 km kerékpározás kimarad az életembõl. xD
Ja, és nõvel ne kezdjetek!
Hála az égnek legalább a 200 km kerékpározás kimarad az életembõl. xD
Ja, és nõvel ne kezdjetek!
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#4836
érdekesség :)
Az ICPR (Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság) által használt érték az embert ért dózis kockázatának meghatározására:
R=16,5*10^-6 [/msv (milliSievert)]
Tehát 1 mSv hatásos dózis 16,5*10^-6 kockázatot jelent.
Lefordítva: 10 millió emberbõl 165-en halnak meg 1 mSv dózis következtében (míg pl. a természetes rák halálozások száma: 28400!!)
Ezzel egyenértékû:
egy pakli cigit elszívni
8L bort meginni
200 km hosszan kerékpározni
1000 km hosszan autózni
200-szor átkelni egy forgalmas úttesten
1 vesemûködés-röntgenvizsgálaton átesni
Namármost az emberi test kibocsájtása: 0,18 mSv/év
Vagyis: 84 éves idõtartammal számolva 200x10^-6 kockázata van annak, hogy a saját testünk által leadott sugárzás miatt halunk meg (2000 ember évente)
De! Önként vállalt kockázat: 50kg hölgy + 75 kg úr egy 8 órás éjszakája:
8600 bomlás másodpercenként
a szoros kapcsolat során (és óvszer nélkül): 8% nyelõdik el a hölgyben = 5 nSv hatásos dózis
(ez 1001 éjszaka alatt 0,005 mSv)
Megéri? <#buck>
Az ICPR (Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság) által használt érték az embert ért dózis kockázatának meghatározására:
R=16,5*10^-6 [/msv (milliSievert)]
Tehát 1 mSv hatásos dózis 16,5*10^-6 kockázatot jelent.
Lefordítva: 10 millió emberbõl 165-en halnak meg 1 mSv dózis következtében (míg pl. a természetes rák halálozások száma: 28400!!)
Ezzel egyenértékû:
egy pakli cigit elszívni
8L bort meginni
200 km hosszan kerékpározni
1000 km hosszan autózni
200-szor átkelni egy forgalmas úttesten
1 vesemûködés-röntgenvizsgálaton átesni
Namármost az emberi test kibocsájtása: 0,18 mSv/év
Vagyis: 84 éves idõtartammal számolva 200x10^-6 kockázata van annak, hogy a saját testünk által leadott sugárzás miatt halunk meg (2000 ember évente)
De! Önként vállalt kockázat: 50kg hölgy + 75 kg úr egy 8 órás éjszakája:
8600 bomlás másodpercenként
a szoros kapcsolat során (és óvszer nélkül): 8% nyelõdik el a hölgyben = 5 nSv hatásos dózis
(ez 1001 éjszaka alatt 0,005 mSv)
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#4835
Pontosan, sõt a vezérhím egyedek a saját nõtényeiket is tulajdonnak tekintik, és bármelyik állatot tekintjük, mindenhol megjelenik a területvédõ habitus.
Kicsit paradoxonnak tûnik ez az elõzõ állításomhoz képest, de ha belegondolunk mégis igaz a dolog az emberek körében, mivel a mi esetünkben sokkal összetettebb közösségi struktúrára kell gondolnunk.
Az ilyen témákban szerintem az ember és az állat nagyon sok tekintetben elkülönül.
Az egyik alapvetõ momentum már az éntudat is, ami rajtunk kívül nagyon kevés faj sajátja. (A legfejlettebb emlõsök körére terjed ki.)
Kicsit paradoxonnak tûnik ez az elõzõ állításomhoz képest, de ha belegondolunk mégis igaz a dolog az emberek körében, mivel a mi esetünkben sokkal összetettebb közösségi struktúrára kell gondolnunk.
Az ilyen témákban szerintem az ember és az állat nagyon sok tekintetben elkülönül.
Az egyik alapvetõ momentum már az éntudat is, ami rajtunk kívül nagyon kevés faj sajátja. (A legfejlettebb emlõsök körére terjed ki.)
#4834
Van egy cikk az e havi IPM-ben az emberi evolúció ezen szakaszáról. Megállt volna? hiszen mindenkit meggyógyítunk. De igenis folyik az agy területén leginkább, ami ma is nagyon aktív folyamat, sok érdekes dolgot ír
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#4833
végül is a megszerzett zsákmányt is a tulajdonának titulálja a vadállat. Ha megpróbálja egy ellenség elvenni, kapni is fog érte
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#4832
Van benne valami...
"Az elsõ ember, aki bekerített egy földarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyû emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki, ez az ember teremtette meg a polgári társadalmat." /Rousseau/
A kérdés ezek után az, hogy -az rendben van, hogy koronként változik, de- mi az "õsértelme", az eredendõ célja az életnek.
"Az elsõ ember, aki bekerített egy földarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyû emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki, ez az ember teremtette meg a polgári társadalmat." /Rousseau/
A kérdés ezek után az, hogy -az rendben van, hogy koronként változik, de- mi az "õsértelme", az eredendõ célja az életnek.
#4831
A fizetõeszközök bevezetése volt a legnagyobb probléma szerintem (persze kezdetleges fizetõeszközre gondolok), amíg egy népcsoportban, törzsben éltünk nem volt ilyen gond, mert midnen közös volt..
Mondjuk ennek is két oldal van..
Mondjuk ennek is két oldal van..
#4830
azon gondolkodtam, hogy mi van ha az élet értelme koronként változik. õskorban pl a fennmaradás volt a célja és az értelme. és az elsõ önzõ ember megszületése aki azt mondta h ez az enyém volt az elsõ komoly probléma. és ezzel meg változott az értelme, mer már csak a vagyon szerzés a cél. és ma is ez van. de miközben ezt tesszük és hajszoljuk az örömöket szennyezzük a Földet és a jövõbe ismét a túlélés és a fennmaradás lesz a cél.
\"You are fucking crazy people!\"
#4829
Ürü
a kiherélt himnemü juh; gyapjutermelésre, fõleg azonban hízlalásra használják. Húsa jobb a kos és anyajuh húsánál.
csak hogy én is kötekedjek :D mondjuk nem valószínû hogy valaha is használni fogom ezt a szót :D
a kiherélt himnemü juh; gyapjutermelésre, fõleg azonban hízlalásra használják. Húsa jobb a kos és anyajuh húsánál.
csak hogy én is kötekedjek :D mondjuk nem valószínû hogy valaha is használni fogom ezt a szót :D
#4828
Elõször is, nem hinném, hogy tisztáznom kéne magam a forrást illetõen, de ha ez megnyugtat, hát legyen. Dr. Berend Mihály egyik könyvében olvastam és érdekes gondolatnak találom.
Ezt a föltevést megosztottam a fórumozókkal, mivel épp errõl beszélgettünk, de erre te fölkaptad a fejed és támadni kezdtél.
Szeretném neked elmesélni, hogy egy fórum nem arról szól, hogy valaki ír valamit, te pedig kijelented, hogy nem így van, illetve az illetõ "memójával" valami nincs rendben.
Elárulok még egy titkot. Vannak a világon nagy kérdések, amikre sosem fogunk választ találni, mert nem is lehet.
Ettõl függetlenül mindenkinek lehet egy véleménye, és több jó és rossz megoldás is lehetséges. Megnyugtatlak, ebben nem te leszel a bíró.
A gondolat mellett továbbra is kiállok, és szeretném leszögezni, hogy nem szokásom a biológiát bármi politikai nézettel azonosítani és kérlek velem kapcsolatban te se tégy ilyen megnyilvánulásokat.
A hozzászólásomban tisztán közöltem, hogy az embereknél már sokkal összetettebb, hogy ki, mikor önzõ és kivel.
Azért gondolj bele:
1. Egy teljesen idegen fuldokol melletted. Ha segítesz, nagy valószínûséggel meghaltok, ha nem próbálod megmenteni, te életben maradsz.
2. Egy családtagod van melletted.
No melyik esetben kell többet gondolkodnod?
Persze könnyen hoztál ellenpéldát az állatok körébõl, de emlékezz a nyelvtanra: szóvégi u, ü mindig hosszú, KIVÉTEL: kapu....
Van kivétel, mégis szabályként emlegetjük.
Ezt a föltevést megosztottam a fórumozókkal, mivel épp errõl beszélgettünk, de erre te fölkaptad a fejed és támadni kezdtél.
Szeretném neked elmesélni, hogy egy fórum nem arról szól, hogy valaki ír valamit, te pedig kijelented, hogy nem így van, illetve az illetõ "memójával" valami nincs rendben.
Elárulok még egy titkot. Vannak a világon nagy kérdések, amikre sosem fogunk választ találni, mert nem is lehet.
Ettõl függetlenül mindenkinek lehet egy véleménye, és több jó és rossz megoldás is lehetséges. Megnyugtatlak, ebben nem te leszel a bíró.
A gondolat mellett továbbra is kiállok, és szeretném leszögezni, hogy nem szokásom a biológiát bármi politikai nézettel azonosítani és kérlek velem kapcsolatban te se tégy ilyen megnyilvánulásokat.
A hozzászólásomban tisztán közöltem, hogy az embereknél már sokkal összetettebb, hogy ki, mikor önzõ és kivel.
Azért gondolj bele:
1. Egy teljesen idegen fuldokol melletted. Ha segítesz, nagy valószínûséggel meghaltok, ha nem próbálod megmenteni, te életben maradsz.
2. Egy családtagod van melletted.
No melyik esetben kell többet gondolkodnod?
Persze könnyen hoztál ellenpéldát az állatok körébõl, de emlékezz a nyelvtanra: szóvégi u, ü mindig hosszú, KIVÉTEL: kapu....
Van kivétel, mégis szabályként emlegetjük.
#4827
Hagyjad, tudjuk kik oldalán áll õ. (200 001.)
debussy:
Honnan veszed ezt a kommunista maszlagot?
"Az önzetlenség mértéke a rokonság közelségi fokának függvényében csökken az állatoknál."
Valószínûleg még nem láttál egymással az élelemért marakodó fiókákat a fészekben, vagy csak túl szellõs memód.
És arról sincsen tudomásod, hogy az emberek hogy képesek egymást ócsárolni a pénzért a rokonságon és még a családon belül is..
debussy:
Honnan veszed ezt a kommunista maszlagot?
"Az önzetlenség mértéke a rokonság közelségi fokának függvényében csökken az állatoknál."
Valószínûleg még nem láttál egymással az élelemért marakodó fiókákat a fészekben, vagy csak túl szellõs memód.
És arról sincsen tudomásod, hogy az emberek hogy képesek egymást ócsárolni a pénzért a rokonságon és még a családon belül is..
#4826
Ja. Ezek szerint nem éri meg mindenkinek a közösség elé helyezni az érdekeit, csak annak a pár "csúnya" embernek. :) Túl nagy lenne a káosz.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#4825
és ez jóval kisebb káoszt jelent, mit amire eredetileg gondoltam.
ha meg nem lennének "csúnya" emberek, még kisebbet jelentene
ha meg nem lennének "csúnya" emberek, még kisebbet jelentene
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#4824
Azt nem is lehet. De a mai világ ennek pont az ellenkezõjérõl szól. Pár ember van, akinél ott a pénz, a javak, a hatalom, és úgy zsákmányolják ki a többséget, ahogy csak akarják. Erre gondoltam.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#4823
Még valami az önzõség-önzetlenségrõl:
Az önzetlenség mértéke a rokonság közelségi fokának függvényében csökken az állatoknál.
Ha meggondoljuk, ez igaz az emberre is, bár ott már közre játszik a rokonságon kívüli barátság, emberi kapcsolatok, és a tanult "emberbaráti szeretet" és persze az a bizonyos lelkiismeret (ugyancsak tanult, vagyis a környezet hatására kialakuló érzet... mondjuk ez megkérdõjelezhetõ és már elvi kérdés. Azon múlik, hogy hiszünk-e A Lélekben stb).
Ezzel csak arra akartam rámutatni, hogy nehéz kérdés ez, fõleg az emberek esetében.
Sõt még valami bonyolítja a dolgot: amikor teszünk valamit, nem biztos, hogy egybõl fölfogjuk annak okát, tehát önzetlenségünk/önzõségünk nem tudatos. Néha ki sem derül az utólagos következményekbõl sem.
Az önzetlenség mértéke a rokonság közelségi fokának függvényében csökken az állatoknál.
Ha meggondoljuk, ez igaz az emberre is, bár ott már közre játszik a rokonságon kívüli barátság, emberi kapcsolatok, és a tanult "emberbaráti szeretet" és persze az a bizonyos lelkiismeret (ugyancsak tanult, vagyis a környezet hatására kialakuló érzet... mondjuk ez megkérdõjelezhetõ és már elvi kérdés. Azon múlik, hogy hiszünk-e A Lélekben stb).
Ezzel csak arra akartam rámutatni, hogy nehéz kérdés ez, fõleg az emberek esetében.
Sõt még valami bonyolítja a dolgot: amikor teszünk valamit, nem biztos, hogy egybõl fölfogjuk annak okát, tehát önzetlenségünk/önzõségünk nem tudatos. Néha ki sem derül az utólagos következményekbõl sem.
#4822
nem tudom mit értesz ezen. minden egyes ember érdekét nem lehet szem elõtt tartani, hogy ha egy társadalomban akarunk élni
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#4821
Szerintem a társadalom megléte hozzátartozik az evolúcióhoz.
Gondoljunk bele: a legegyszerûbb élõlények egysejtûek, õket követik a telepes, lemezes, fonalas sejttársulások. A még magasabb szinten "kitalálták" a differenciálódást, így a sejtcsoportoknak megvan a saját feladatuk. Innen egy lépés a szövet kialakulása és lassan oda is értünk a többsejtûekhez.
Az õsember is rájött, hogy jobban jár, ha nem egyedül megy neki a különbözõ vadállatoknak. Evolúciós fejlettsége elérte a gondolkodás szintjét, ezzel párhuzamosan kialakult a beszéd és meggyõzte társait az együttélés elõnyeirõl. Azóta mi csak ezt fejlesztjük. Új, gyorsabb kommunikációs csatornák és egyre fokozottabb társadalmi munkamegosztás.
Szimbiózisban élsz a környezeteddel, a társadalommal. No persze van a dolognak egy kis parazita jellege is. Ezért már a genetika önzõség a felelõs.
Szerintem. :)
Gondoljunk bele: a legegyszerûbb élõlények egysejtûek, õket követik a telepes, lemezes, fonalas sejttársulások. A még magasabb szinten "kitalálták" a differenciálódást, így a sejtcsoportoknak megvan a saját feladatuk. Innen egy lépés a szövet kialakulása és lassan oda is értünk a többsejtûekhez.
Az õsember is rájött, hogy jobban jár, ha nem egyedül megy neki a különbözõ vadállatoknak. Evolúciós fejlettsége elérte a gondolkodás szintjét, ezzel párhuzamosan kialakult a beszéd és meggyõzte társait az együttélés elõnyeirõl. Azóta mi csak ezt fejlesztjük. Új, gyorsabb kommunikációs csatornák és egyre fokozottabb társadalmi munkamegosztás.
Szimbiózisban élsz a környezeteddel, a társadalommal. No persze van a dolognak egy kis parazita jellege is. Ezért már a genetika önzõség a felelõs.
Szerintem. :)
#4820
Káosz? Nem több mûszakban dolgozó olcsó (kizsákmányolt) munkaerõ?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#4819
nem lehet az egyén érdekét elõbbre helyezni a közösség érdekénél, az maga lenne a káosz
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#4818
A munkaközösségek, egymás segítése egy faluban egy szándékolt dolog, késõbb pedig hagyomány.
Nem mi akarunk demokráciát (én biztos nem), hanem az emberre szakad, már mikor megszületik. Nem tud az egésze ellen tenni, mert egy jelenség. Nem mi akarjuk, hanem önmagát zúdítja az emberekre.
Megint olyasmit állítasz, amit én nem tagadtam. Szükség van a többi emberre a minél jobb környezet, ipar megteremtéséhez, de a kialakult társadalom egy olyan dolog, amibe az egyénnek nincs beleszólása, csak a maga mikroszintjén, kivéve a nagyon pénzes embereket, közszereplõket, politikusokat.
Nem mi akarunk demokráciát (én biztos nem), hanem az emberre szakad, már mikor megszületik. Nem tud az egésze ellen tenni, mert egy jelenség. Nem mi akarjuk, hanem önmagát zúdítja az emberekre.
Megint olyasmit állítasz, amit én nem tagadtam. Szükség van a többi emberre a minél jobb környezet, ipar megteremtéséhez, de a kialakult társadalom egy olyan dolog, amibe az egyénnek nincs beleszólása, csak a maga mikroszintjén, kivéve a nagyon pénzes embereket, közszereplõket, politikusokat.
#4817
"Ugyanis az emberek mind egyének, a társadalom pedig pusztán egyének összessége, egy "jelenség"."
Arra azért gondoljál hogy mások nélkül nem nagyon tudnál megélni :) Meg életben maradni! Nem nem :)
"ÉS az még nem villant át a fejeden, hogy ha valami az "egész közösség" javát szolgálja, az kevésbé jó az egyénnek, mintha leginkább az õ javát szolgálná?"
Ezért kísérelünk meg demokráciában élni, mert mindenkinek nem lehet jó, hát a többségnek lesz (remélhetõleg) Mindenképpen közösen kell csinálnunk szóval ez az érdekünk
Arra azért gondoljál hogy mások nélkül nem nagyon tudnál megélni :) Meg életben maradni! Nem nem :)
"ÉS az még nem villant át a fejeden, hogy ha valami az "egész közösség" javát szolgálja, az kevésbé jó az egyénnek, mintha leginkább az õ javát szolgálná?"
Ezért kísérelünk meg demokráciában élni, mert mindenkinek nem lehet jó, hát a többségnek lesz (remélhetõleg) Mindenképpen közösen kell csinálnunk szóval ez az érdekünk
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#4816
igen
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#4815
az lehet, de már kiskorban is megvan, tanítás nélkül
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#4814
ÉS az még nem villant át a fejeden, hogy ha valami az "egész közösség" javát szolgálja, az kevésbé jó az egyénnek, mintha leginkább az õ javát szolgálná?
Ugyanis az emberek mind egyének, a társadalom pedig pusztán egyének összessége, egy "jelenség".
Ami pedig úgymond az egész közösség javát szolgálja, az leginkább azokat szolgálja, akik a társadalom nevû jelenség vezetõi beosztásaiban ülnek (politikusok, "sztárok", celebek). Az kaszál a legjobban a társadalom nevû élettelen képzõdménybõl, aki a legnagyobb hatással van erre a monstrumra. Ja és az olyan elvek, hogy "légy önzetlen" és "dolgozz", "szolgáld a társadalmat", leginkább az õ javukat szolgálják. ÉS az még nem villant át a fejeden, hogy ha valami az "egész közösség" javát szolgálja, az kevésbé jó az egyénnek, mintha leginkább az õ javát szolgálná?
Ugyanis az emberek mind egyének, a társadalom pedig pusztán egyének összessége, egy "jelenség".
Ami pedig úgymond az egész közösség javát szolgálja, az leginkább azokat szolgálja, akik a társadalom nevû jelenség vezetõi beosztásaiban ülnek (politikusok, "sztárok", celebek). Az kaszál a legjobban a társadalom nevû élettelen képzõdménybõl, aki a legnagyobb hatással van erre a monstrumra. Ja és az olyan elvek, hogy "légy önzetlen" és "dolgozz", "szolgáld a társadalmat", leginkább az õ javukat szolgálják.
Ugyanis az emberek mind egyének, a társadalom pedig pusztán egyének összessége, egy "jelenség".
Ami pedig úgymond az egész közösség javát szolgálja, az leginkább azokat szolgálja, akik a társadalom nevû jelenség vezetõi beosztásaiban ülnek (politikusok, "sztárok", celebek). Az kaszál a legjobban a társadalom nevû élettelen képzõdménybõl, aki a legnagyobb hatással van erre a monstrumra. Ja és az olyan elvek, hogy "légy önzetlen" és "dolgozz", "szolgáld a társadalmat", leginkább az õ javukat szolgálják. ÉS az még nem villant át a fejeden, hogy ha valami az "egész közösség" javát szolgálja, az kevésbé jó az egyénnek, mintha leginkább az õ javát szolgálná?
Ugyanis az emberek mind egyének, a társadalom pedig pusztán egyének összessége, egy "jelenség".
Ami pedig úgymond az egész közösség javát szolgálja, az leginkább azokat szolgálja, akik a társadalom nevû jelenség vezetõi beosztásaiban ülnek (politikusok, "sztárok", celebek). Az kaszál a legjobban a társadalom nevû élettelen képzõdménybõl, aki a legnagyobb hatással van erre a monstrumra. Ja és az olyan elvek, hogy "légy önzetlen" és "dolgozz", "szolgáld a társadalmat", leginkább az õ javukat szolgálják.
#4813
De abban egyet kell értened, hogy több megítélési mód van.
#4812
Az empátia tanulható. Ezen kívül az együttérzés és az empátia különbözõ dolgok. Ha valakit érdekel a téma, olvasson Buda Bélától.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#4811
minden relatív.. de igen
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#4810
És tulajdonképen miért van bizonyos emberekben a kelletnél több erkölcstelenség? Talán gyengék és nem tudnak (vagy nem is akarnak) ellene küzdeni?
Van egy olyan elmélet, hogy minden közösségben kell lennie néhány "rossz fiúnak, rossz lánynak".
Vegyünk például két osztályt. Az egyik egy rossz hírû, a rangsor végén lévõ iskolában van, a másik pedig egy elit gimnázium.
Mindkettõben lesz pár ember, akik negatív irányba befolyásolják a kis közösséget.
Az érdekesség, hogy az elit osztály fekete báránya a másik osztályba áthelyezve nem nevezhetõ negatív húzóerõnek.
Szóval: közösségenként más a mérce, tehát, ha kiemeljük az egyént a közösségébõl, akkor nehezen ítélkezhetünk róla ezen a téren, legfeljebb saját személyünkhöz viszonyítjuk.
Van egy olyan elmélet, hogy minden közösségben kell lennie néhány "rossz fiúnak, rossz lánynak".
Vegyünk például két osztályt. Az egyik egy rossz hírû, a rangsor végén lévõ iskolában van, a másik pedig egy elit gimnázium.
Mindkettõben lesz pár ember, akik negatív irányba befolyásolják a kis közösséget.
Az érdekesség, hogy az elit osztály fekete báránya a másik osztályba áthelyezve nem nevezhetõ negatív húzóerõnek.
Szóval: közösségenként más a mérce, tehát, ha kiemeljük az egyént a közösségébõl, akkor nehezen ítélkezhetünk róla ezen a téren, legfeljebb saját személyünkhöz viszonyítjuk.
#4808
Az erkölcstelenség alapvetõen a társas kapcsolatokat veszélyeztetõ, szétverõ viselkedésmód. Az erkölcsös tulajdonságok az együttmûködést, a társakkal való egységre jutást segítõ tulajdonságok.
Az egységes összefogás mindig erõsebb az erkölcsös embereknél.
És az empátia, az együttérzés örökletes. Kizárja a kulturális/társadalmi elsajátítást, mivel az 1 éves gyermekeknél is megvan. Ez evolúciósan így alakult ki.
Az erkölcs lényege, hogy az egész közösség javát szolgálja. Az erkölcstelenség mindig az egyén javát szolgálja, a közösség kárára..
Az egységes összefogás mindig erõsebb az erkölcsös embereknél.
És az empátia, az együttérzés örökletes. Kizárja a kulturális/társadalmi elsajátítást, mivel az 1 éves gyermekeknél is megvan. Ez evolúciósan így alakult ki.
Az erkölcs lényege, hogy az egész közösség javát szolgálja. Az erkölcstelenség mindig az egyén javát szolgálja, a közösség kárára..
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#4807
Õt sem muszáj szeretni, de a sztárkultusz már csak ilyen
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#4806
és õket kevésvé is tûrik meg. azért megy a huzavona.
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n