Mi az élet értelme
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Ez nem egy nyuszi szempárja?
Úgy vettem ki a mondandód, ez van. De valóban, akkor a te megközelítésed szerint lehetséges, h örökké él az élet.
2. Egyetértek. Attól még, mert ilyen fejlett agyam van, h ezt végig gondolhattam, nem jelenti, h fel akarom adni az életem. Ezért mondtam, ha már ez van, akkor célokat ki találhatok magamnak. Adhatok értelmet, célt az életemnek, de én tudni fogom, h azokat csak én alkottam. Attól még mert nem ösztönösen cselekszem, hanem megfontoltan az nem zárja ki, h úgy viselkedjek, mint aki csak ösztönbõl cselekszik hasonlóan.
Egyébként a beprogramozás érdekes kérdés. Úgy olvastam, h az ember pont a fejlettebb agyrétegének köszönheti mindazt, amitõl az állatoktól különbözünk és ezen agyréteg elnyomhatja az alatta elhelyezkedõ ösztönös irányításért felelõs réteget. Ez az elnyomó képesség teheti lehetõvé, h úgy viselkedhessünk, ahogyan ösztönösen nem volnánk képesek.
Ugyanitt olyasmit is említettek, h aki okosabb, az jobban/könnyebben át tudja venni az ösztönös réteg feletti irányítást.
de mst térjünk egy sokkak fontosabb dologra, miért nyusziszemû?
2. Ha ez a dolog (vagyis maga az élet megléte) - neked ráadásul így, mint belsõ szemlélõnek - teljesen értéktelen, azon kívül, hogy pozitívumot nem tudsz kifacsarni belõle, az azért lehet egyfelõl ironikus, mert nélküle nem is tudnál gondolkozni ezen, másfelõl azért hiábavaló, mert ha egészséges és épelméjû vagy, akkor nyilván te is arra vagy beprogramozva, hogy végigvidd az életed és ne dobd el csak úgy, vagyis amúgy is megköt téged az, amit máskülönben szimplán elutasítanál az érzelmeid nélkül, észérvekkel.
Máskülönben nem feltétlenül mondjuk örülni kell neki, de te is megbecsülöd gondolom.
És ha a válaszod erre az hogy igen, akkor megérted gondolom azt is hogy miért gondoltam véletlenül érdekesnek találni.
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Az, hogy örülhetünk annak, h élünk és így az élet részei vagyunk pedig szubjektív vélemény (Amiben egyben érzelmeket fûzöl egy elvont fogalomhoz, az élethez. Ami érdekes dolog, de fölösleges is).
Ahogy nyusziszemû htr93 is mondja, le is szarhatjuk.
Vagy akár gyûlölhetjük is azért mert részt kell vegyünk benne, mert õ "rajtunk keresztül zajlik" és nem kérdezett meg róla, h szereténk-e.
És még sok más érzelmet köthetünk a dologhoz.

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Csak azt mondom, h ha vesszük az alap DNS-ünk (abból is azt a részét, ami egyénivé tesz minket) és továbbadjuk, akkor azt már a gyerekeink sem kapják meg tökéletesen és utána fokozatosan egyre kevesebb marad belõle, amire ráfoghatjuk, h nah az belõlünk van. Mivel több generáció után könnyen lehet, h a mi jellemzõnkben semmi sem volt, ami annyira hasznos lett volna (ha lett volna is, akkor a nagy egyedszám miatt elõfordulhatott másnál is, ekkor pedig ez már nem egyedi jellemzõnk), h fennmaradjon és a másik családokból érkezõkben volt megtalálható ami hasznos volt.
Továbbá, erõsen afelé tartunk, h mesterségesen is befolyásoljuk majd a géneket, h elkerüljük az ismert, negatív hatású mutációkat. Ez pedig a jövõben még inkább elvágják ezt az öröklõdést.
Persze nem vagyok genetikus, ezért nem ismerem ennek a mértékét. Lehet, h kb. akármi történjék is sok-sok generáció múlva még mindig lesz egy hangyányi tõlünk, de hogy örökre fennmaradjon azt erõsen kétlem.
Tudom, túl egyszerûen írtam le a dolgokat, de remélem az elv ebbõl is érthetõ, h hogyan kerülhetõk el az unalomba vezetõ gondolatok.
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
Csak szerinted lesz kevesebb, mivel egyre többen vagyunk.
Ekkor pedig kár hogy nem tudod megérteni miért is folyik ez az egész :p
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
ezzel nem igazán tudok vitába szállni :D
\"You are fucking crazy people!\"
A csillagok felrobbanásakor (szupernova) keletkeznek a különféle elemek (vagyis az univerzumban eleinte csak hidrogén volt). A robbanás után a törmelékek a gravitáció révén csomókba csoportosulnak (újabb csillagok, bolygók, kisbolygók...). Ha vmelyik aszteroidán összejönnek az élethez szükséges(nek vélt) elemek, akkor azok az ismert reakciókat bonyolítják le és az élethez szükséges bonyolult molekulákat hoznak létre.
Sajna nem bírom a biokémiai részét pontosabban kifejteni, mert nem értek kellõ szinten a témához, de alapvetõen úgy gondolják, h a bonyolultabb molekulákat érhetik "módosító hatások" (sugárzás, villámcsapás pl.), ami miatt megint másféle molekulák jöhetnek létre. Ezek összetapadhatnak az ilyen hatások révén és lassacskán egy-egy sejtet kapunk.
Vágyom rá, h ezeket a folyamatokat jobban megismerjem, de ez a közeljövõben nem várható. Egyelõre nekem marad, h mivel sok forrásból hallottam ilyesféle dolgokra irányuló kísérleteket (amik sikerrel is zárultak) és nem látom mi érdekük lenne a félretájékoztatásban, ezért elhiszem nekik, h ez így lehetséges.
Az egész élet (élõvilág) tulajdonképpen anyagok körfolyamatából ered. És ma is az, bonyolultabb formában.
A 2. felére: Pontosan, az emberek ezért találnak ki maguknak célokat, amivel úgymond értelmet adnak életüknek és azok felé törekednek.
Vagy megint más emberek egyszerûen inkább nem gondolkoznak, mert az lehangolja õket, ha ilyesmikre jutnak és megmaradnak abban, h ösztönösen viselkednek (Amit jónak éreznek az jó és igyekeznek megismételni; amit nem azt pedig kerülik). Röviden: élvezik az életüket és kerülik az efféle gondolatokat.
Egyébként nem kötekedésnek mondom, de eléggé nehéz megérteni, h pontosan mire gondolsz, mert olyan általánosan, rébuszosan fogalmazol. Talán nem is akarod, h mások megértsenek<#confused>#confused>
én egy ilyen irányított dologban hiszek. vagy Isten mûve vagy vmi ufo "játszott" . de akkor felmerül a kérdés h Õk honnan jöttek és kik õk stb. na de ezek a nagy rejtélyek :D
#4874:és milyen sokan keresték a halhatatlanságot, és végig ott volt a szemük elõtt. a szaporodás és fajfenntartás.
én ezt hámnoztam ki a szavaidból, de lehet h félre értettem vmit, akkor sry :P
\"You are fucking crazy people!\"
arra próbálok rávilágítani, hogy, annak hogy élünk, nincs semmi értelme, éclja, elvileg nem kapcsolt be senki minket hogy fõzzünk neki kávét vagy ilyesmi..és ha lenne, akkoris, mi van ha nem csináljuk meg? nem akarok kávét fõzni, akkor mivan?XD semmi..
persze, nagy szavak egy 16 éves szájából, nem vagyok se emós, se öngyilkos hajlam, tom hogy vannak krva jó dolgok az életben, amiket, megszeretnék élni, és tudom valószínüleg két hét múlva már azt mondom hogy "meg AKAROM élni" de mivel még kicsi vagyok, hülye, és néha olyan magabiztosan elõtudok adni valamit, és másnap már teljesen más szemszögbõl látom az egészet..ezért nem mondom most azt hogy "meg AKAROM élni", mert végülis mindegyXDXDXD
már hogy ne lenne.. mindíg lesznek céljaink, amiket el akarunk érni.. neked is biztos vannak.
"ennek a következménye: UNALOM"
Ne a számítógép elõtt töltsd az életedet, és akkor nem lesz unalmas. Az élet értelme szerintem hogy boldogok legyünk, hogy szaporodjunk, a megszerezett tudást továbbadjuk, bár néha amikor nagyon el vagyok kenõdve (ahogy lehet most te is elvagy, azért vélekedsz így), azt gondolom, hogy semmi értelme, mert semmi célom és örömöm nincs benne, de ha belegondolok, ez nem így van.
.
.
.
.
és????
az ember fejlõdik, alkalmazkodik a k9örnyzetéhez, ahogy minden más is. növények, állatok, stb de volt e a kezdetek kezdetén élet??? és ha nem, mi volt az a valami, ami megszólalt abban a pár marék elektronban és protonban meg neutronban hogy: élni fogok...és alkalmazkodni fogok akörnyezetemhez, hogy ne haljak meg.. és kezdte fejleszteni magát, hogy növény, aztán állat legyen belõle, és az is toább fejlõdjön emberré............
és mivan, ha az, hogy csak úgy vagyunk, és ennyi, beletörõdünk, de nem is tudjuk magunkat lefoglalni semmivel se, mindent lényegtelennek tartunk, ennek az az eredménye: szenvedjük a vanást, de mivel nem tudunk mit csinálni, vagyunk, és szenvedünk, és mást nem csinálunk, ewzért nem is nagyon van igényünk semmire, ennek a következménye:
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Ne egy élõlény életében gondolkodj, és ne feltétlenül azt lásd, hogy mik korlátoznak abban, hogy az örökléttel felvegyük a versenyt, hanem ennek a képességét lásd, ami önmagában is csodálatraméltó. Hogy igenis képesek leszünk még tovább menni, ameddig csak jelen lesznek létfeltételek.
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Az eredeti DNS-bõl másolatokat csinálunk, hogy a szervezet fehérjéit megszintetizáljuk stb.
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Viszont manapság az aszteroida által hozott baktériumokat tartják valószínûbbnek.
Sztem azáltal, h tudjuk hogyan alakult ki még nem biztos, hogy megtudjuk a célját. Legfeljebb akkor, ha vki/vmi valóban céllal hozta létre. De az élet végsõ cél nélkül is ugyanúgy létezhet.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
tehát elõször nem az élet célját keressük hanem a kialakulását.
most biztos írni fogjátok h az élet a vízben fejlõdött ki. de én azt nem igazán tudom elképzelni h egy olyan környezetben ahol eddig nem volt élet hipp-hopp létrejött volna.
\"You are fucking crazy people!\"
Ha szélesebben értelmezem (vagy pont ezért tette a mondatába) a "majdnem minden"-t, akkor belefér.
Friedrich Nietzsche
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
Ebben a mondatban nem tûnt fel az után szó?
Nem féltem, örültem, hogy otthon vagyok és semmi baj nem volt...
Jesszusom segíts! Kezd pár hozzászólás totál Bubó doktoros lenni, õ mondta: Egy jó orvos bármilyen diagnózist megállapíthat, elõbb utóbb hátha beszerzi a "beteg"....
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
soha nem voltak valami erõsek a fogaim. de azért annyira nem is szar mondjuk.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
