5506
szerinted?!
  • Arvind
    #1290
    Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de azért nem is olyan rosz az életünk. pl gobdoljatok bele egy középkori paraszt élertébe, örült, hogy ha volt mit enni, ehhez képest mi a gép elött üldögélünk és jollakottan netezgetünk...
    -Az embereknek általában soha semmi nem jó ami van!-
    Ja és a aszabályok! Ezt mind mi hoztuk létre, és elsősorban azért vannak, hogy megvédjenek minket, vagyis a biztonságunkat szolgálják! És szerintem a szabályokból egyre több lesz, pl védekezni kell a terrortámadások ellen, madárinfluenzia ellen, stb.


  • Zsolo007
    #1289
    elég baj az, ha te céltalanul bolyongsz....
  • jecsi
    #1288
    de sokan megtanulják ez elfogadni
  • jecsi
    #1287
    az életnek nincs értelme ez csak egy céltalan bojongás
  • T1
    #1286
    az biztos hogy megszabják..helyetünk döntenek...
  • Nolycsy
    #1285
    És megszabják az életünket.
  • Nolycsy
    #1284
    Én azt mondom, hogy az életnek van értelme, lehet élvezni, de az is igaz, hogy ez a mai világ nagyon megnehezíti ezt. Nem lehet az ember elég szabad, túl sok a szabály.
  • bens
    #1283
    én úgy vettem észre, hogy az boldog az életben, aki azt meri csinálni amit szeret. én pl szeretem a sportot, és ezért edző és versenyző vagyok. nem keresek annyit vele, mint 1 ügyvéd, de szeretem csinálni, és még pénzt is kapok érte. nem érzem magam csórónak, és még arra is van esély, h meggazdagodjak belőle később, mert mivel szeretem, ezért jól csinálom...
  • T1
    #1282
    mér szerintetek mi az élet értelme? az hogy elbaszol 10-15 évet iskolába utána jó esetben mész dolgozni este haza érsz fáradtan azt lefekszel aludni közben meg tök csóringer vagy..
  • Hanga
    #1281
    a mostnak
  • bens
    #1280
    honnan tudod??
  • lifegood
    #1279
    Mert megérdemled.
  • Arvind
    #1278
    És akkor viszont minek van?
  • Tertovan
    #1277
    egyetertek
  • T1
    #1276
    nincs értelme
  • Aquir
    #1275
    én most csak bemásolom azt amit Sné másolt a humorosba hogy sokan elolvassák, ez a topik biztos nem jutott eszébe :P




    Sokszor meg vagyunk arról gyözödve, hogy az életünk jobb lesz, ha
    férjhez megyünk, ha megszületik az elsö gyerekünk, vagy ha megszületik a
    második.Aztán meg azért vagyunk frusztráltak, mert a gyerekek túl kicsik még
    ehhez vagy ahhoz és azt gondoljuk, hogy a dolgok jobban mennek majd, ha
    felnönek.Folytatásként kamaszkori viselkedésük miatt vagyunk elkeseredettek.
    Meg vagyunk gyözödve arról, hogy boldogabbak leszünk, mikor ezen a
    korszakon túljut. Azt gondoljuk, az életünk jobb lesz, ha partnerünk
    megoldja a problémáit, ha végre kocsit cserélünk, ha csodálatos
    nyaralásaink lesznek, ha nem kell dolgozni. De ha most nem kezdünk el
    boldog és teljes életet élni, akkor mikor?
    Mindig lesznek különbözö nehézségeink. Legjobb ezt elfogadni és
    elhatározni, hogy boldogok leszünk, akármi történjék. Alfred Souza
    mondta: "Sokáig abban a hitben éltem, hogy a valódi, igazi életem még
    csak most fog elkezdödni és az ehhez vezetö úton mindig voltak megoldásra
    váró akadályok: gúnyos meg nem értettség, iöigényes tennivalók, még nem
    törlesztett kölcsönök. Aztán kezdödik a valódi élet! Végül megértettem,
    hogy ezek az "akadályok " a Valódi élet.
    Ha ily módon elfogadjuk a dolgokat, az segít megérteni, hogy nincs egy
    olyan módszer, ami a boldogsághoz elvezet, mert a módszer maga a
    boldogság.Következésképpen élvezzük ki az élet minden pillanatát és élvezzük
    még annál is jobban, ha megoszthatjuk egy számunkra kedves emberrel a
    ritka pillanatokat és emlékezzünk rá, hogy az idö nem vár senkire.
    És akkor biztosan nem fogunk arra várni, hogy majd ha vége lesz az
    iskolának, majd ha elkezdödik az iskola, majd ha lefogyok 5 kg-ot, majd
    ha sikerül felszedni 5 kg-ot, majd ha gyerekem lesz, majd ha végre
    kirepülnek a gyerekek, majd ha dolgozni fogok, majd ha végre nyugdíjba megyek,
    majd ha férjhez megyek, ha végre elválok...
    Ne várjuk a péntek estét, a vasárnap reggelt, az autócserét, a
    házvásárlást. Sem a tavaszt, a nyarat, az öszt, a telet, sem az élet és
    egy újjászületést, hanem döntsük el magunkban, hogy nincs az életben
    jobb pillanat a boldogságot "elkezdeni", mint ez a pillanat.
    Az életöröm és a boldogság nem úti célok, hanem maga az utazás.

    Néhány ötlet mára:
    -dolgozz úgy, mintha nem lenne szükséged pénzre;
    -szeress úgy, mintha nem fájna a csalódás;
    -táncolj úgy, mintha senki se látna;

    Most próbálj meg válaszolni ezekre a kérdésekre:
    -sorold fel a világ 5 leggazdagabb emberét!
    -sorold fel a világ 5 legutóbbi szépségkirálynöjét!
    -sorolj fel 10 Nobel-díjast!
    -sorold fel 5 Oscar díjas színészt!

    Hogy megy? Rosszul? Ne aggódj! Senki sem emlékszik így a tegnap
    legjobbjaira. A tapsviharok elmúlnak, a trófeák beporosodnak, a
    győzteseket
    elfelejtjük.

    Most ezekre a kérdésekre próbálj válaszolni:
    -sorolj fel 3 jó tanárt, aki segített neked azzá válni, aki lettél;
    -sorolj fel 3 barátot, aki a nehéz idökben melletted állt; -mondj olyan
    embert, aki azt éreztette veled, hogy különleges vagy; -sorolj fel 5
    embert, akikkel szívesen töltöd az idödet.

    Hogy megy?Jobban? Azok az emberek, akik az életünket különlegessé teszik, nem
    feltétlenül a leggazdagabbak, vagy a legnagyobb díjak nyertesei.
    Viszont aggódnak értünk, törödnek velünk és mellettünk állnak minden
    helyzetben.Töprengj el rajta egy pillanatra, milyen rövid az élet! Te mit akarsz tőle?Ki vagy te? Ha megengeded, segítek válaszolni erre a kérdésre.
    Valószínüleg nem vagy a nagy- és közismert hírességek egyike, de
    olyan ember vagy, aki miatt ezt az e-mailt körbeküldtem.
    Jó néhány évvel ezelött a Seattle-i paraolimpiai játékokon 9 atléta (akik
    mind mentálisan, vagy fizikailag sérültek) felálltak a 100 méteres futás
    startvonalához. A pisztolylövés felhangzásakor elkezdödött a verseny,
    ahol(bár nem mindenki a lábain futva), de a cél felé törekedett a beérkezés
    és a gyözelem reményében. A nagy igyekezetben egyszer csak az egyik fiú
    elesett az aszfalton és jó néhányat bukfencezett, majd elkezdett sírni.
    A többi 8 versenyzö hallotta a sírást, lelassított és hátranézett. Majd
    mindenki megállt és visszafordult...mindegyikük. Az egyik Down-kóros
    lány leült mellé, megpuszilta és megkérdezte, hogy jobban érzi-e magát.
    Aztán mind a 9-en összekapaszkodtak és együtt sétáltak be a célvonalon. A
    stadionban pedig a nézök felálltak és percekig tapsoltak. Azok, akik ott
    voltak, a mai napig emlegetik ezt a történetet. Hogy miért? Mert valahol
    legbelül tudjuk: a legfontosabb dolog nem az egymás felett aratott
    gyözelem. Az életben sokkal fontosabb másokat gyözelemhez segíteni, akkor
    is, ha ez azzal jár, hogy nekünk le kell lassítani.Ha tovább küldöd valakinek ezt az e-mailt, talán gondolatokat ébreszteszbenne is, ha pedig nem, akkor sem ér semmilyen "szerencsétlenség", mint amilyet a sok "csudálatos" e-mailben ijesztgetésképpen kapni szoktál.
    EGY GYERTYA NEM VESZÍT SEMMIT, HA MEGGYÚJT EGY MÁSIKAT.
    Ezek a mondatok egyszerüek, maguktól értetödöek és nincs nagy
    jelentöségük,de néha-néha nem árt elolvasni öket, ha egyébként tisztában is
    vagyunkmindezzel. Gyakran túlságosan elmerülünk abban, amit csinálunk... és
    közbenelfelejtjük, miért is csináljuk......
  • Nolycsy
    #1274
    Az élet értelme, hogy éljünk. Tegyük azt, ami magunknak és másoknak is jó, és próbáljunk emberek maradni ebben az embertelen civilizált világban.
  • Atkamon
    #1273
    Az az élet értelme hogy véget érjen!
  • tomcat1
    #1272
    nincsen nek iezé lehet bármit belemagyarázni :)
  • Hanga
    #1271
    http://www.harmonet.hu/cikk.php3?rovat=35&alrovat=36&cikkid=4459&dire=eletkerdesek&again=true

    ma erre jártam
  • bens
    #1270
    jójó. csak azt mondom, hogy nem ugyanaz a kettő. : )
  • Aquir
    #1269
    azt mondja hogy inkább azt jeleniti ò_ñ "emelkedést és a megértés keresését"
  • bens
    #1268
    ja. az első fele az tiszta ügy. de a második fele az kicsit meg van kavarva. nem tudom, hol olvastad, de az imádság, meg a meditáció 2 dolog. az amikor imádkozik valaki, az külsőleg hasonlíthat a meditációra, de egész más tevékenység, más a célja. persze 1 vallásos ember teheti Istent a meditáció középpontjába, de az imádság, az egy sokkal bensőségesebb, közvetlenebb dolog. sztem nem érdemes keverni a 2-t.

    én azt tanultam, h a meditáció, mint olyan, arra való, h lecsendesítsük az elménket. az emberi elme, alaphelyzetben nagyon zavaros. főleg, ha valaki egy nagy városban lakik, és sok a dolga. meditáció segitségével le lehet csendesíteni az elme zaját, és oda lehet figyelni az igazi énünkre. magasabb szinten, pedig a környezetünkre is.
  • Aquir
    #1267
    A meditáció rendszerint olyan lelkiállapotra utal, amikor a testet tudatosan ellazítjuk, és szellemünket átengedjük a nyugalomnak és a belsőnkre való koncentrálásnak. A cél a lelki béke, megnyugvás keresése. Ilyenkor sikerül a környezetből kikapcsolódni, úgyhogy pszichológiai szempontból az élményt akár megváltozott tudati állapotnak is lehetne nevezni.
    A meditációt bárki, bárhol, bármikor megpróbálhatja megtanulni


    Számos nagy vallásban gyakorolnak rituális meditációt, míg az előbbi meditáció nem jelent szükségképpen vallásos tevékenységet. A meditáció vallási formája inkább imádkozás, szellemi magasságokba való emelkedést és a megértés keresését jelenti, továbbá többnyire csoportosan, rituálisan történik.
  • bens
    #1266
    hmm... meg tudná valaki fogalmazni, h mi is az a meditáció?
  • Aquir
    #1265
    elmeditálni, elgondolkodni :)
  • sz4bolcs
    #1264
    Meditálni? :) Nekem még soha nem sikerült. De gondolkodni tudok néha.
    Amúgy talán erre is mondják, hogy a kérdéseinkre csak saját magunk adhatjuk meg a válaszokat.
  • Prof William
    #1263
    Igazad van.
  • Zúzmara
    #1262
    Nemtom, én nem tudok bétában érdemlegesen meditálni, ehhez legalább alfáig el kell jutnom...
    Az viszont alvásközeli állapot,és luxus lenne napközben elővezetni.
  • Arvind
    #1261
    Szerintem ezzel a legtöbb ember így van! Hiszen amikor benne vagyunk a világban, az ember között akkor az emberekre, a velünk épp történő dolgokra figyelünk, és csak akkor tudunk elmeditálni mélyebben a dolgokon amikor egyedül vagyunk, mások által nem zavartatva.
  • smity 8D
    #1260
    én ugyanígy vagyok :)
  • Zúzmara
    #1259
    Érdekes:) Tény, h nem vagyunk egyformák.
  • sz4bolcs
    #1258
    Ez nagyon érdekes. Nagyon ritkán késztet gondolkodásra valami az adott pillanat. Én inkább élményt szerzek, olvasok, gondolkodok, írok. Valahogy épül bennem ez a világ sokszor a 4 fal között, és amit a falakon kívül csinálok, az csak az élményeket, érzéseket adják, amin a falak közt gondolkodhatok. Nem élek tudatosan a jelenben, de annál tudatosabb vagyok egyedül, magamban, mikor földolgozom ezeket. Az egész olyan, mint egy fáziskésés. :)
  • bens
    #1257
    de úgylátom gyenge pontra tapintottam X D

    ; )
  • bens
    #1256
    akkor marad a fölső 3 : ))
  • smity 8D
    #1255
    váááááááááááááááááá :DDDDDDDDDDDDD

    na ot nem szoktam lenni XDDDD te kis izmos :))))))))))))
  • bens
    #1254
    sztem vagy a halál után, v a meditáció, v itt : )

    de elfordulok az izmos fiúk-ban, meg a szexi fiúk-ban is : DDDDDD
  • smity 8D
    #1253
    ühüm.

    no de nevedre akor is emléxek. melyik topicba is beszélgettünk mi? :))))))
  • bens
    #1252
    én még 1× sem írtam a biblia topicba, mert én hindu filozófiát tanultam 2 évig. : )

    nem vagyok hívő. csak tudok pár dolgot Istenről, meg a hitről. és okosabb emberektől tanultam, mint itt bármelyikünk : ) ha mondanak azok a nevek vmit, hogy Vida Dénes, v Rácz Géza, na ők voltak a tanáraim. egyik szanszkrit, másik filozófia, vallás.
  • smity 8D
    #1251
    hát te. vagy keverlek vkivel? :DDDDDD
    várj, nem ta vagy aki isten igéit osztotta a "bibliba értelmezése" topicban? XDDDDDD