RADEON X Series

ATI's August 23 Launch Plans - Dailytech
Sorry folks, launch date is August 23rd,
2006 instead of September 14th, 2006

DailyTech previously reported ATI was pushing back the launch of its Radeon X1950XTX and CrossFire graphics cards from August 23rd, 2006 to September 14th, 2006. DailyTech made an error and the launch date is still on for August 23rd, 2006. On August 23rd, 2006 the performance NDA of X1950XTX and CrossFire cards will be lifted. Retail availability (not embargo) of Radeon X1950XTX and CrossFire cards are expected on September 14th, 2006. The email sent out from ATI is as follows:

Please Note: ATI has pulled the Launch Date for the Radeon 1950 Series back to Aug 23rd, as originally scheduled. We will anounce on the 23rd and press embargo will be lifted. We will state that broad availability (retail on-shelf) will be mid-Sept. Apologies for any confusion, thank you-

Also launching on August 23rd, 2006 are refreshes to ATI’s mid-range and entry-level lineups. New to the product lineup are the Radeon X1650 Pro and X1300XT. These products are still based on the RV530 core and not the upcoming RV570 core. The Radeon X1650 Pro and X1300XT are very similar in specifications with 12 pixel shaders and 5 vertex shaders. Radeon X1650 Pro will have a 600 MHz core and 1.4 GHz memory clock while the X1300XT will have a 500 MHz core and 800 MHz memory clock.

Availability of Radeon X1950XTX and CrossFire is mid September. There’s no word on availability of the Radeon X1650 Pro and X1300XT, though mid September wouldn’t be too surprising.

az baj hogy a gebem 1 s kovulet cask agp eg bele es 1 3500+ os amd procim van .ismeroseim aszt montak hogy az x800 seria nem a leg jobb mert nam tamogat aszem shared model uj valtozatat aszem a 3.0 de nem ertek hoza :8

Az szívás, annyiból nem jön ki egy GF7600GS, viszont X1600XT-bõl nincs, csak X1600pro-ból AGP. Az meg sok esetben alulmarad a 6600GT-nél. A GF6600GT-AGP meg hiánycikk.

kicsit többért van X800XL

Hi ijen vidi karit lehet kapni agpsben?? Sapphire Radeon X1600XT 256MB GDDR3????Most 1 Sapphire 9600Xt van es ra ferne mar 1 csere csak kerdes hogy mire 38000FT van ra max .

"A döntés hátterében az új kártya termelésének felfuttatása mellett valószínûleg anyagi szempontok is állnak, ugyanis a jelenlegi X1900-as széria rendkívül népszerû, viszont az X1950-es sorozat megjelenésével áruk jelentõsen le fog csökkenni. Ebbõl az következik, hogy az ATI célja nem lehet más, mint a már legyártott elõdmodellek eladása minél kedvezõbb áron, és a raktárkészletek kiürítése."

====================================

"Az új típusú kártyák az eredeti terveknek megfelelõen már augusztusban megjelentek volna a boltok polcain, a kanadai vállalat ugyanakkor a hírek szerint biztosra kíván menni a debütálást illetõen, és a szállítási problémákat megelõzendõ inkább szeptember 14-ére tolja az új széria megjelenésének idõpontját.

Ennél is tovább kell várni az Intel új Core 2 Duo processzorait kezelõ Radeon Xpress 3200 lapkakészlet megjelenésére; az RD600 kódjelû, három teljes értékû PCIe x16 csatolófelületet nyújtó, valamint 1066 MHz-es DDR2-támogatást kínáló chipset konkrétan meg nem határozott idõpontban, valamikor október folyamán kerülhet elõször az alaplapokra."

===============================

Jah, kavarnak. Aug.23-ról Aug.11-re, aztán Szept.14-re variálták. Valószinüleg köze van a kiszivárgott tesztekhez.

Senkise tudja mikor jön ki. Biztos, hogy október után, és ugye legkésöbb 2007 tavaszán a Vista elött. De szerintem az ATI fejesei csak akkor döntik el, ha a G80 elsõ tesztjei kikerülnek. Ha nagyon ütõs lesz, akkor kiadják még idén, hiszen "az R600 a leggyorsabb DX9 GPU", ha meg silány lesz a G80-van, akkor meg ráérnek.

Csúszik az x1950xtx
hardwareoc
Ha még nem volt...

Kevered az RD600-as chipsettel.
Az R600-as GPU csak jövõ év elsõ negyedében jön.

Állítólag most évvégén már kint lessz az ATI-nak is.

a dx10-es karik csak jövõre fognak megjelenni?
az R600-as magúak

Csak a retail forgalomban jelenleg is létezõ procikat veszem számításba.

Ez azért kissé összetettebb. Ha Te azt látod, hogy nincs ami kihasználná a több processzormagot, sõt ebben maga az oprendszer akadályoz, akkor vennél ilyen lapot? Nézz szét mindenféle fórumokon,még most is sokan vannak, akik kétségbe vonják a több magos procik létjogosultságát, mert nincs ami kihasználná. Most akkor melyik oldalnak van igaza?

"öööö az x1900xt ben miert nincs 1440 es felbontas???"
Radeon 7000-tõl fölfelé (vagy talán már a Rage sorozatban is?) benne van. nem csak ez, hanem rakás egzotikus felbontás. Elvileg csak akkor jelenik meg a választhatóak között, ha a driver telepítése elött a monitor drivere fel volt rakva. Amúgy régebbi tweak programokkal az összes ilyen fura felbontás (960, 1440, 1366, stb.) aktiválható volt, mostani programokat nem ismerem.

ATi X1950XTX and X1650XT launch date postponed

From our sources, the X1950XTX and X1650XT series of cards launch will be postponed to Sept 14 2006. No reasons were known about why is it postponed. It was previously scheduled to be launched on 23rd Aug.

El nem tudom képzelni miért csúsztatnák el, hiszen 23-án lett volna (lesz?) pár ATI bejelentás a GC-n.
Azért remélem errõl az olcsó X1650XT-rõl lesz pár teszt elötte is.

A Kenstfield az két darab Core2 magot tartalmaz ... 😊

De a userek hany %-anak volt meg a hw hozza akkor, 0.5-1%? Szerintem meg sokat is mondtam. Amig el nem er egy dominans aranyt a ketmag addig nem nagyon fognak ilyenben gondolkodni, es ez nem is feltetlen lustasag, inkabb esszeruseg. Ugyanez okbol tartott egy csomo ideig, mig atallnak dx8 v. 9 verziora.

Az ido meg csak most jott el (vagyis a mainstream 2magos procik), hogy megerje elkezdeni foglalkozni vele.

A hw nagyon régóta létezik, az sw fejlesztõk elaludtak, vagy csak egyszerûen lusták. Már a Q3 motor is tartalmazza a több processzormag használatának lehetõségét, mégse lett ez kihasználva. Pedig a hw meg volt hozzá már akkor is.

A többmagos procik talán nem egy sziliciumlapkán vannak? Dehogynem, az X2-k, Core (2) Duo-k és a Smithfield-ek is mind monolit chipek. A Presler nem, de ez valószínûleg a 65nm-es gyártástechnológia akkori kiforratlanságának a következménye.

A gyártási nehézségekre: a G70-ben nem 6 quad van, hanem 7, de az sem lehetetlen, hogy 8! Ugyanis csak így tudták garantálni, hogy legyen 6 mûködõképes közöttük. A G71 jelentõs áttervezés után alakult ki, és akkor már tudták garantálni a jobb kihozatalt 90nm-en, ezért nincs bennük, csak 6 quad. Ezért van sokkalta kevesebb tranzisztor a G71-ben. Nem a melegedés vagy a szivárgási áramok miatt kellett, hanem egyszerûen ekkora volt a selejtarány, amit így lehetett csökkenteni.

De ha nincs hw, sose fognak sw-t írni hozzá. ~~

Viszont ilyen összetettségû chipeket nem egyszerû gyártani, sok a selejt. Erre megoldás a több egyszerûbb, olcsóbban és jobb kihozatallal gyártható chip összekapcsolása.
Lehet hogy a selejt is csökken, és ez egy pozitív mellékhatás, de az igazi ok inkább az hogy az adott technológiából maximumot kihozó magokból duplaakkorát csinálni nem is lehet, mert annyira melegszik, és olyan áthallások alakulnak ki benne, hogy a mûködését teszi lehetetlenné. Ugyanezen okból kezdték a prociknál is a többmagosakat erõltetni.

Az otthoni SMP nagyon régóta elérhetõ, csak nem támogatta az XP megjelenéséig egyetlen otthoni használatra szánt Windows sem. Az Abit BP6 még csak drága sem volt (mikor is: '99-ben). A hw mwg lett volna hozzá, csak az sw oldal volt nagyon gyengén megtámogatva. És mint tudjuk, a legjobb hw sem ér semmit normális sw nélkül.

Mint írtam, a GPU-k jelenleg is erõteljesen párhuzamosított architektúrák. Viszont ilyen összetettségû chipeket nem egyszerû gyártani, sok a selejt. Erre megoldás a több egyszerûbb, olcsóbban és jobb kihozatallal gyártható chip összekapcsolása. Erre megoldás a régi és a mostani SLi és a Crossfire. És szintén ennek a megnyilvánulása volt a VSA100.

Mert egy szuperszámítógépen kifejezetten párhuzamítottan futó alkalmazások futnak. Egy PC-re ez nem jellemzõ (a PC-s játékokra meg fõleg nem).
Egyrészt ez is csak részben igaz, másrészt nyilván azért mert eddig nem volt mit párhuzamosítani. Most megadják hozzá a hardvert, erre nem az a válasz hogy hát eddig se volt divat. Persze hogy nem, mert nem volt min. Majd most lesz. Azonkívül most is rengeteg program fut párhuzamosan egy gépen, pl. vírusirtó, anydvd, stb, amire máris jó hatással van egy duplamagos proci.

A GPU-k esetén a több mag nem a párhuzamosítás miatt lényeges, hanem a gyártási kihozatal növelése miatt.
???

Életszerûtlen azért mert egy oplyan dolog ami az esetek 0.000000000000000000001%-ában talán elõfordulhat, a maradék 99.99999999999999999% meg párhuzamosítható, nem a kivételek miatt kell akadályozni a fejlõdést.

"a szuperszamitogepeket rendszerint nem 1 user hasznalja" -> ez csak egy igaz allitas
Már megint szavakon lovagolsz, nem arra válaszolsz ami a kérdés volt. Ez már csak egy 1000. példa volt, mert képtelen vagy megérteni miért jobb a több mag, mint az 1. Ebbõl indult ki az egész. Olyan példákat hozol fel hogy mivan akkor ha ez meg az történik, ami éppen nem párhuzamosítható. Hát akkor az épp nem. És? Majd a többi lesz párhuzamosítva, az egészre nézve gyorsul a rendszer. Mi ebben a felfoghatatlan?

Mert egy szuperszámítógépen kifejezetten párhuzamítottan futó alkalmazások futnak. Egy PC-re ez nem jellemzõ (a PC-s játékokra meg fõleg nem). A legáltalánosabban alkalmazott architektúra a szuperszámítógépeknél az MPP, azaz Massively Parallel Processing. Már nevében is erõsen párhuzamosított. Ezért kell több ezer processszor.

A GPU-k esetén a több mag nem a párhuzamosítás miatt lényeges, hanem a gyártási kihozatal növelése miatt. Egy többszáz millió tranzisztorból álló chip gyártása nem egyszerû, ezért sok a selejt. Maguk a GPU-k már jelenleg is erõteljesen párhuzamosított felépítésûek.

Architektúrán belül maradva számít csak. Különbözõ architektúrák teljesítményét a legkevésbé sem lehet összehasonlítani a pipeline-ok száma alapján. Ezért irreleváns kizárólagos teljesítménymérõként hivatkozni rá, mint ahogy sokan szeretnék (tipikusan az nV hívõk). Az órajel megint nem releváns, ez is architektúra függõ.

eletszeruen kivetel, mint mikor a processzorral kiszamitasz valamit, a pipeline meg kiszamolja egy pixel szinet?

"Abból amibõl neked az hogy 1 user nem használhatja mindet."
ilyet sem mondtam soha. "a szuperszamitogepeket rendszerint nem 1 user hasznalja" -> ez csak egy igaz allitas

"Rajtad kívül."
hol?

Eleg szakallas trukk, ha azt probalod cafolni amit a vitapartnered sosem mondott. Kivalo politikus lennel.

Te beszélsz viddes "nevetseges kivetelekrol", ilyen "mi van akkor ha nem a jobb kezemmel vakarom meg a bal fülemet, hanem a ballal" féle életszerûtlen kivételekrõl, nem zavartava magad a tényektõl.

es ez most neked mibol kovetkezett, hogy 1 user 1 procit hasznal?
Abból amibõl neked az hogy 1 user nem használhatja mindet.

ezt sem mondta senki
Rajtad kívül.

"hogy ha csak 1 pixel van, a 30 shader se segít"
Ha visszaolvasol latod, hogy pipelineokrol beszeltunk epp, nem shaderekrol. Es igen, ha csak 1 pixel van, nem segit 30 pipeline. gondolkozz rajta hatha sikerul. Vicces, hogy nevetseges kivetelekrol beszelsz, es te irod le a legnagyobbat, mint pl ez.

"Hanem egyszerre 5000? És ha meghibásodik 1 proci, azonnal kirugnak egy dolgozót, mert nincs min kódolnia?"
es ez most neked mibol kovetkezett, hogy 1 user 1 procit hasznal?

"Hiszen 1 magon mennyivel gyorsabb lenne"
ezt sem mondta senki

minek irsz ilyen hulesegeket?

az olyan dolgok, mint a pipeline-ok vagy a textúrázóegységek száma sem mérvadó.
De, mérvadó. Csak nem egyik vagy másik only, hanem mindkettõ. Teszteknél kiderül hogy mikor melyik a szûk keresztmetszet, és hát vegyesen ez is, az is.

Az az egy megoldás maradt, hogy fogod, és összehasonlítod, hogy egy másodperc alatt mennyi képkockát tud azonos program alatt kinyomni.
Ez csak nagy általánosságban, durva becslésnek felel meg. Nem minden program használja egyformán intenzíven a különbözõ mûveleteket.

Az RSX esetében a DDR3 nem nagy szám, már évek óta ezt használják a PC-s videókarik
Az GDDR3, a DDR3-nak asszem még végleges szabványa sincs.

Amúgy alapvetõen jó amit írtál. 😊

A gondolkodással neked vannak gondjaid, olyan nevetséges kivételeket hozol fel példának, hogy hihetetlen. Ennyi erõvel mondhatnád azt is hogy ha csak 1 pixel van, a 30 shader se segít, ebbõl következõen lehetkidobni minden videokártyát a kukába, ugyanolyan jó az S3 Trio is...

a szuperszamitogepeket rendszerint nem 1 user hasznalja
Hanem egyszerre 5000? És ha meghibásodik 1 proci, azonnal kirugnak egy dolgozót, mert nincs min kódolnia? LOÁL!

Szerinted a SETI-t miért nem csak 1 pc-n futtatják a sarokban? Hiszen 1 magon mennyivel gyorsabb lenne... <#eplus2>

Akkor a monitormeghajtó körül kell keresni a hibát. Powerstrip vagy hasonló programmal megoldható.

ugyan az az ati driver. az egyik x850 xt a masik x1900xt es a 850 nel van 1440 es felbontas ( windowsban!)

Egyfelõl ez már erõsen OFF téma, de azért röviden.

Teljesítményben szerintem nem lesz elementális erejû különbség, fõleg azért, mert a PS3-ra a hírek szerint elég nehéz programozni, így kell egy kis idõ, amíg a játékprogramok ki fogják teljesen használni a benne rejlõ képességeket. (Tehát elméletileg erõsebb lesz kijövetelekor, no de nem fogja ezt kimutatni)

A másik probléma, hogy a megfelelõ látványhoz már egy HD-s TV is dukál, ami bizony további cirka 200e Ft (vagy több).

Azt vedd meg, amelyik szimpatikusabb. PC-re például évek óta nem jött ki normális verekedõs játék. Konzolon viszont olyan, hogy valósághû szimulátor, gyakorlatilag egyáltalán nem is létezik. A két gép felépítése is eltér, alapvetõ dolgokba. Amíg egy három éves PC gond nélkül elfuttatja az OFP nevezetû játékot, ahol 20km-es szigeten is mászkálhatunk, addig XBox-on a programozóknak vért kellett izzadniuk, hogy a szûkös memória miatti korlátot valahogy megkerülhessék (végül egy folyamatosan töltõ megoldást alkalmaztak az OFP:E játékban). Pedig az XBox elvileg erõsebb gép. Konzoloknál a probléma az szokott lenni, hogy alapvetõen szûkösre van szabva a memória, ez az általános konzolos (árkád) játékoknál nem probléma, de a PC-n ismert játékok konzolos változatainál már az.

A konzol elõnye, hogy (elvileg) nem kell szórakoznod driverekkel, segédprogramokkal, csak berakod a játékot, és kész, megy (jó esetben). Tehát egyszerûbben kezelhetõ. A PC ugyanakkor nem csak játékra használható, hanem lehet vele netezni, lehet vele különféle felhasználói programokat futtatni, stb.

Nekem személy szerint nem éri meg a konzol, mert nem sok játék van rá, ami érdekelne...

Ez monitordriver lesz sztem. Probald meg refresh force-al hozzaadni az 1440-es felbontast.

Majd ha kintlesz a ps3 + ha lesz egyket ps3+pc platformos game, akkor ossze lehet hasonlitani. Carmack szerint hasonlo lesz.

Windows alatt nem látod ezt a felbontást, vagy játék alatt?

Az elöbbi esetén driver vagy monitormeghajtó program hiba lehet, utóbbi esetén lehet, hogy a játék nem támogatja a felbontást.

a ps3 teljesítmány összehasonlítható egy mai "erõs" 200000ft-os konfiggal?
melyiket érdemes megvenni?

öööö az x1900xt ben miert nincs 1440 es felbontas???

...és két pipeline egységenként kettõ vertex shader egység van...

helyesen:

...és két pipeline egységenként egy vertex shader egység van...

Igen. De alapvetõen annyire összetett ma már a videókártyák renderelési eljárása, hogy az olyan dolgok, mint a pipeline-ok vagy a textúrázóegységek száma sem mérvadó. Az az egy megoldás maradt, hogy fogod, és összehasonlítod, hogy egy másodperc alatt mennyi képkockát tud azonos program alatt kinyomni.

A pipeline vagyis a grafikus rendelõ futószallag végzi a pixelek számítását, ha 1 pipeline van, akkor egy órajel alatt 1 pixelt számol ki elvileg, ha 24, akkor 24 pixelt. Elvileg. Ugyanis valójában úgy néz ki, hogy egy-egy pixelt akár többször is újra kell számolni, ha például egy menetben csak egy textúrát kell felvinnie. A 2000 év körényétõl, egészen olyan 2004 körülig egy pipeline-hoz általában több (akár négy) textúrázó egység is tartozott, tehát egy menetben akár több textúrát is rá tudott húzni az adott objektumra (multitexturing, vagyis egy objekten több textúra is látható). Ez az eljárás valahol a Dx9 megjelenésével kezdett kikopni, és visszatértek a futószallagonként egy textúrázó egységre. Az indok az új renderelési eljárások, vagyis az, hogy manapság már nem a multitexturingot használják a objektek kiszépítésére, hanem a shadereket, vagyis az árnyékolást. Eddig a hagyományos általában az volt, hogy pipeline-onként egy-egy pixel árnyékoló egység, és általában 3 pipeline-onként egy-egy vertex árnyaló egység került beépítésre. Az ATi az X1900/X1600 széria óta új felépítést hozott be, mely szerint csak 16 pipeline van a kártyában, de pipeline-onként három pixel shader egység, és két pipeline egységenként kettõ vertex shader egység van a VPU-ban. Emiatt egy-egy menet alatt a pixel shader-ek által több effektezést is el lehet végezni, vagyis ott, ahol a shadereket intenzíven használják (az újabb játékok), ott az ATi kártyái legalább olyan gyorsak általában, mint a hagyományos felépítésû, több pipeline-al rendelkezõ kártyák. Lásd az X1900XTX teljesítményben gyorsabb a shaderintenzív játékokban, mint a GeForce 7900GTX, holott nyolcal kevesebb pipeline van benne (16 vs. 24).

Az elég vicces megállapítás volt, hogy a PC-s videókártyákban csak 16-16 pipeline van, mivel ott van például a GeForce 7950GX2, amely 2x24 = 48 pipeline-al rendelkezik.

Ami a több magot illeti, szerintem igenis erre felé tendál a jövõ. Kiváncsi leszek persze arra, hogy a Dx10 esetén az egyesített Shader modelre épülõ videókártyáknál mi lesz a helyzet, de a teljesítmény növelésére ma már leginkább a többmagos rendszerekkel valósítható meg gyorsan és hatékonyan. A GeForce 7950GX2 esetében láthatjuk, hogy ez igenis megvalósítható és mûködõképes egy kártyán is. Ma már annyira sok problémába ütköznek a grafikus magok fejlesztésénél, hogy nem lehet tartani az egyikori félévente-évente új grafikus mag kihozása standardot. Muszáj megoldást találni, és a többmagos rendszerek azok, amelyek erre megfelelõ választ adhatnak.

Az RSX esetében a DDR3 nem nagy szám, már évek óta ezt használják a PC-s videókarik, és most térnek át a DDR4-re, lásd Radeon X1950XTX.

fiktiv szamokkal? muveletido becslesekhez fiktiv szamok az igazan szemleletesek. Ha esetleg gondjaid lennenek a gondolkodassal, helyettesits be n helyere amennyi jolesik ezret.

for your interest: a szuperszamitogepeket rendszerint nem 1 user hasznalja, es nem is doomoznak rajta. tudomanyos szamitasokhoz, parhuzamos algoritmusokhoz jol jon a kazalnyi processzor (es persze mondjuk a lenti pelda szerinti logaritmikus vs linearis muveletido).

"Hát 1 millió pixel shaderes radeont? "
nvidia meg radeon 'vitaba' (vagy mi is az, talan fanboysagnak nevezheto) nem kivanok belefolyni, amiket mondok, gyartotol fuggetlen. Mivel te nv-t irtal, enis azt irtam. Nem a gyartora koncentraltam, csak hogy banalis hulyeseget mondtal, ennyi.

Ne sose használt fiktív példákkal dobálózz, azt magyarázd meg miért jobb egy 1 magos szgép, mint egy 5000 magos (procis) szuperszámítógép? Ha sikerül, jelentkezhetsz is Nóbel díjra. <#mf2>

Meg nem lattam 1 millio pipelineos nvidia kartyat
Hát 1 millió pixel shaderes radeont? <#eplus2>

pls.segitsetek a SEGITSEG topikba!!

mara kellene a gep mert ocsem szulinapja lesz de nem megy a kurva gep:😞((((

"A cpu mûveletek talán nem?"

Egyaltalan nem. Mondjuk a feladat a1+a2+a3+....+an . Ha van >=n db magod, meg akkor is csak logn ido alatt tudod elvegezni. Es ez meg egy idealisnak szamito szituacio.

Mig ha pl nxn pixelt renderelsz, n^2 db pipeline -al 1 orajelnyi ido alatt kesz vagy. Es ez az esetek 100%-ara igaz.

"Gyakorlatilag is, ez van az Nvidia kártyákon."
Meg nem lattam 1 millio pipelineos nvidia kartyat <#zavart2>

Hát, azért a pipák száma sztem nagyon is számít. 6800-ból 6800GT-t csináltam anno rivával, és bõven sokkal gyorsabb lett a kari...

A cpu mûveletek talán nem? Nem is értem ezeket a szuperszámítógépeket minek bele 5000 proci... <#eplus2>

Elmeletileg annyit is bele lehetne tuszkolni, ahany pixelt renderel.
Gyakorlatilag is, ez van az Nvidia kártyákon.

A tobb-gpu-s megoldasok max arra jok, hogy kicsit elorebb lehet szaladni, mint ahol a gyartastechnologia tart, es lehet csinalni ilyen jokis presztizsGPU-kat.
Egy 7950 gx2 csak annyira presztizs mint egy x1900 xt. Árban ugyanott van, teljesítményben meg ég és föld. Az ATI is ezért erõlteti a Crossfiret.

Vga-knal nem hiszem, hogy a tobb mag lesz az iranyvonal. Nem jo parhuzamot vonni, mert hatalmas kulonbseg a cpu es a vga kozott: a vga-ban zajlo idoigenyes muveletek totalisan parhuzamosithatoak. Ezert halmoznak bele egyre tobb pipet. Elmeletileg annyit is bele lehetne tuszkolni, ahany pixelt renderel. Ha megoldhato egy maggal, akkor joval gazdasagosabb a mukodes. A tobb-gpu-s megoldasok max arra jok, hogy kicsit elorebb lehet szaladni, mint ahol a gyartastechnologia tart, es lehet csinalni ilyen jokis presztizsGPU-kat.

szvsz persze

De. Számít a pipeline is, meg a shader is. Hogy mikor melyik számít többet, az a futtatott programtól függ, hogy van megírva, melyiket használja jobban.

A 7950 gx2 jelenleg a leggyorsabb, ez a tesztekbõl is kiderül. Az x1950 tud egyedül felzárkózni hozzá. Persze vannak olyan programok ahol egy szóló 1900xtx vagy 7900 gtx több pontot ér el, mert azok abszolut nem használják ki az sli-t, viszont órajelfüggõek, itt értelemszerûen labdába tudnak rúgni. Azonban a jövõ mindenképp a sokmagos vga, a prociknál is pont ugyanez a váltás megy végbe, ott se sokminden használja ki _jelenleg_ a 2. magot, de egyre több minden fogja. Vga-nál is.

Állítottam, hogy a leggyorsabb/legjobb? Azt mondtam, hogy 2/3 annyi pipeline elég neki ahhoz, hogy némi teljesítménybeli fölénybe kerüljön a 7900GTX-szel szemben. Akkor most számít a pipeline-ok száma? Nem! A shaderek mennyisége a lényeg, és a jövõben méginkább az lesz.

Tegyük hozzá, hogy a legbivalyabb VGA nem a 7950GX2. Attól a címtõl nagyon-nagyon messze van.

ennyi hibát egy mondatban<#wow1>