Felhők felett...

az újakat sztem nem (F-18 E, F-16C)

Áhh hát ezt nagyon szomorúan hallom, és elfogóvadász összehasonlításában, azért veri az f-16 f-18asokat ugye?

Miután hidegen hagy a tékelés, tõlem lehetett volna akár a 643853 gyök kettõ is a hozzászólás száma. 😊

Te voltál az 50000...riszpekt😉 <#worship>

Azér ez csúnya halál...ilyen az, mikor valakit elküldenek a g*cibe, és aztán el is megy oda.

Nem városi legenda, hanem egyszerûen kinyilt valamiért a gép szenyvíztároló tartályának ajtaja.

Kb. hány TomCat épült???

558db az US NAVY-nek és 80db Iránnak.

zóval raknak félre ebbõl kb. mondjuk 20 darabot amit az utókrra hagynak, hogy lássák repülés közbenm, hogy ne fél évszázad keljen 1 gép összerakásához, mint a Spitfire, vagy a BF-109es esetében.

Látsz te valahol mûködõképes B-36-ost? A-7-est? B-58-ast? Jak-38-ast? Victort? Concorde-ot? Ezen gépek repképes állapotban tartása komoly pénzbe kerül, messze többe, mint egy Spitfire v. BF-109-es. Szomorú, de valószinütlen, hogy valaha is repülni fog már valamelyik a jövõben.


B-58 Hustler


B-36


Victor

Köszönöm. <#vigyor>

Akkor az utasszállítóból kipottyant használt óvszer, ami fagyott tartalmával együtt átfúrta egy földi járókelõ fejét, az csak városi legenda remélhetõleg...<#vigyor>

rosszul fogalmaztam, a meg elõtti , kihagytam, szóval raknak félre ebbõl kb. mondjuk 20 darabot amit az utókrra hagynak, hogy lássák repülés közbenm, hogy ne fél évszázad keljen 1 gép összerakásához, mint a Spitfire, vagy a BF-109es esetében.

Tetszett a sniperes cikk.

A múzeumi példányok sohasem mûködõképesek. Ahhoz hogy egy gép mûködõképes maradjon, gyakorlaila napi rendszerességgel szervizelni kell. Namost ez egy kiállítási tárgy esetében ugyebár nem lehetséges.

áhhh nagy kár értük, a legszebb gépeket nyugdíjazzák 😞(((
De legalább múzeumi példányok meg mûködõképesek maradnak ugye??
Kb. hány TomCat épült???

Bár a kérdés nem nekem szólt, de nem, egy sem fog üzemben maradni, teljesen kivonják õket.

ÉS ezekután is teljesen kivonják a forgalomból õket, 1 század sem fog maradni???

1995 után az F-14D, F-14D(R), valamint a "bekábelezett" F-14A/B gépek képessé lettek téve a szárazföldi csapásmérésre. Ehhez a LANTIRN konténer került a beömlõnyílások alá/mögé felfüggesztve. A csapásmérõ fegyverzete lézervezérlésû légibombákból, illetve GPS vezérlésû légibombákból állhat, továbbá a LANTIRN segítségével "megfestheti" a célpontot más F-14 Bombcat ill. F/A-18-asok által ledobott lézervezérlésû bombák számára. Rakéta azonban nem került rendszeresítésre. Ugyan voltak tervek az AGM-65 Maverick és az AGM-88 HARM integrálásáról, de ezek ködbe vésztek.

Fejlesztések folyamatosan voltak, ezek között volt új radar megjelenése (az F-14D esetén az AN/APG-71, az F-15-ös AN/APG-70 radarjának módosított változata), ami fontosabb, a sokkal erõsebb és megbízhatóbb F110-es hajtómûvek beépítése, új adatbusz beépítése, aztán kaptak digitális repülésirányító rendszert, stb.

Szárazfödi üzemeltetésû Tomcatek nincsenek és nem is voltak az Amerikaiaknál.
(Leszámítva természetesen a kiképzõszázadokat)
Ahogy azt leírtam az amerikai haderõnemek közül csak a NAVY üzemeltette, természetesen a hordozóin. Persze az iráni Tomcateket nyilván szárazföldrõl üzemeltették. De azokon a már tárgyalt okokból nemhogy a továbbfejlesztés, de még az alkatrészellátás sem volt megoldott az embargó miatt.

4982höz is fûznél valamit?😊

Pár kiegészítés, ha szabad:
-Az AIM-120 integrálását többször is tervezték, se végülis sose került bele a fegyverzetébe. A rossz nyelvek szerint az F/A-18 Hornet párti haditengerészeti vezetõk nem engedték.
-Nemcsak rakéta, de egyben radarplatform is. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a radarja a maga idejében igen fejlett volt. Az Iraki-Iráni háborúban az Iráni Tomcatek több alkalommal is játszottak aféle "szegény ember AWACS gépe" feladatott, tehát a radarkezelõ rádión irányította az F-4-es és F-5-ös vadászgépeket az iraki vadászgépekre.
-Sidewindert azért elég sûrûn lehetett látni rajtuk, mivel a standard rakétaterhelése a haditengerészetnél 4db AIM-54, 2db AIM-7 és 2db AIM-9 volt.
-A változtatható szárnyálláshoz hozzá kell tenni, hogy akkoriban, az 1960-as években nem volt jobb alternatíva a kis sebességû és a nagy sebességû repülés közötti ellentét feloldására. Vagy nagy sebességnél volt jó a gép, de kis sebességnél szörnyû (pl. F-105, Mirage III.), vagy fordítva (pl. Tu-128). Akkoriban mindenféle szörnyszülöttek jöttek létre a megoldást keresve, például a Saab Draken kettõs deltaszárnyal, McDonnel F-4 a "tört" félszárnyaival és negatív beállítású vezérsíkjaival vagy Vought F-8 Crusader egyben "felbillenthetõ" szárnyakkal. A változtatható szárnyállás végülis minden hibája mellett egy valóban mûködõ alternatíva volt. Aztán az 1970-es és 80-as években annyit fejlõdött az aerodinamika és az avionika, hogy már merev szárnyak mellett is képesek voltak hasonló képességeket biztosítani a vadászgépeknek.

vagy mégis??!😄
De ha tényleg komolyan kérdezed, 1 tartályba amit szerkocsival a reptereken kiürítenek.

igen!
azért annyira hülye nemvagyok hogy iennel viccelek.

ezt komolyan kérdezed????

semki?

Áhh szegény Tomcatek😞( Od a koszos araboknak a kezébe adni😞(
De csomó dokumentum filmet láttam ahol meg istenítették a gépet maguk a pilóták, úgy tudom, ha felszerelték levegõ-föld rakétákkal õ is hatékonyan tudott volna földi célpontokat támadni. Mi volt a gond a szárazföldi üzemeletésû Tomcatekkel??
A fedélzetén azért ugye voltak modernizálások a röpke 30 év alatt???

hova pottyan az?

szart már valaki repülõn?

Hát elõször is a Tu-95-t(ez egy négymotoros turbólégcsavaros gép) az 50-es években használták az oroszok nukleáris bombázóként(azóta csak haditengerészeti járõrgépként használják õt,illetve továbbfejlesztett változatát, a Tu-142-t), a 70-es, 80as években a Nyugatiak fõbb ellenfele a Tu-22 Blinder,-22M Backfire, majd késõbb a Tu-160 Blackjack lett, ezek sugárhajású, nagysebességû nukleáris bombázók, amik már nem szabadonesõ atom és hidrogénbombákat juttatnak célba, hanem nagysebességû robotrepülõgépkkel (cirkálórakétákkal) teszik ezt.
Igen, elmondhatjuk, hogy a 70-es, 80as években, talán a Tomcat volt az egyik leghatékonyabb repülõgép ezek ellen a gépek ellen. (Persze szigorúan a hordozóbázisú repülõgépek között). Ugyebár ezen bombázók ellen a védekezés fõ eszközét késõbb már nem a repülõgépek, hanem a nagyhatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek jelentették(pl😛atriot). Az ilyen nagyhatótávolságú rakétaplatform repülõgépekre csak olyan helyeken volt szükség, ahová nemigazán lehetett légvédelmi ütegeket telepíteni. (Például a tengerre a Tomcat esetében, vagy a Szovjetúnió végtelen hosszú határvidékeire és hatalmas kiterjedésû területeire a MiG-31 esetében)
A Phoenix gyakorlati alkalmazása több dolog miatt maradt el. Elõször is maguk a Tomcatek nagyon kevés valódi összetûzésben vettek részt. Mivel a harmadik világháború meg ugyebár elmaradt, ezért fõ feladatkörében (bombázó és cirkálórakéta elhárítás) nem bizonyíthatott a gép. Azt a kevés légigyõzelmet, amit a gép hosszû története során elért(pontosan nem tudom mennyit, de úgy tudom 10 alatt van a számuk. Az biztos hogy egyszer két amcsi F-14es lelõtt két Líbiai MiG-23ast Kadhafi idején, azokat sem Phoenixel ) Maga a típus egyszerûen nemnagyon került harci alkalmazásra, nem alakult ki olyan helyzet. Elvégre a hidegháború idején ki mert volna packázni amerikával? Egyedül az oroszoknak lett volna erejük hozzá, de nekik ennél jóval több eszük volt. (Persze Kadhafi Líbiai diktátor megtette, dehát õ nem volt egy észlény)
A hidegháború után meg már nem is juthatott szerephez. Elméletileg a 91-es iraki háború idején juthatott volna, de nem így történt. Az iraki légierõ megregulázását az USAF végezte, nem a NAVY, így a Tomcat megintcsak nem jutott szerephez.
(Mint tudjuk az amerikai hadigépezet öt,egymástól független részbõl áll:
US ARMY- Szárazföldi erõk
USAF- Légierõ
NAVY- Haditengerészet
MARINES- Tengerészgyalogság
NATOINAL GUARD- Nemzeti Gárda
A Tomcat értelemszerûen a Haditengerészethez tartozik/tartozott, lévén hogy az anyahajókra van beosztva)
Az elsõ iraki háború óta pedig ugyebár az amerikai hadigépezet nemigazán került szembe olyan ellenfelekkel, akiknek modern és kiterjedt légierõ állt volna rendelkezésére. Ezért a Tomcataknek most sem jut sok szerep az õrjáratozáson túl. A Phoenix rakétáról meg csak annyit hogy az egyik legdrágább légiharcrakéta volt, ami csak létezett (több mint egymillió dollár volt darabja). Ilyen drága cuccal ugybár nem lövöldözget az ember csak úgy. A másik dolog a súlya. Ez egy baromi nehéz rakéta volt. Ráadásul spéci indítósínekre lehetett csak felfüggeszteni, amiknek a súlya majdnem akkora volt mint maga a rakéta.
Ugyebár minél nehezebb egy gép, annál gázosabb vele anyahajóra leszállni. Szóval azt sem lehet mondani, hogy a pilóták imádták volna a Phoenixet.
Még egy érdekesség: Mielõtt iránban a szélsõséges vallási vezetõ, Khomeni Ajatollah került hatalomra, Iránban egy nyugatbarát sah uralkodott. Az amerikaibarát sah idején amerika F-4 Phantomokat és F-14 Tomcataket adott el iránnak(A korai F-14A változatról van szó). A sah bukása után persze Irán az USA ellensége lett, így a gépek fegyver és alkatrészellátása megszûnt. Nem sokat tudni ezekrõl a Tomcatekrõl, de nem nagyon valószínû, hogy ezek közül bármelyik is repülõképes állapotban lenne.

Aha, de végülis arra a feladat körre õ volt a lefmegfelelõbb, tehát csak õ tudta volna idõben lelõni a TU92est és társait, nem?
Valamint, ha annyira a világ legnagyobb hatótávolságú és legjobb rakétája van nkei, akkor mér nem volt olyan bevethetõ(mármint a rakéta)?

No igen.
Ahogy a másik topicban is írtam, a gép fegyverzete (több más dolog mellett) nagyon elavult. A lista k is merült az ormótlan,nehéz és roppant drága Phoenixben, a félaktív lokátoros AIM-7 Sparrowban(aminek a törtnete még a Vietnami háborúra nyúlik vissza), és az infravörös irányítású AIM-9 sidewinder. Annak is a régebbi változatai, természetesen nem a vadiúj X változat.
A minden modern nyugati vadászgép által BVR (látóhatáron túli) harcra használt fegyver, a modern AIM-120 AMRAAM aktív lokátoros önirányítású rakéta nem került integrálásra a Tomcat fegyverzetébe. Így, (mivel a Phoenix valahogy mindig megmaradt a "nagyondrága, nagyon nagy teljesítményû és nagyon nem használt" kategóriában) maradt a Sparrow BVR harcra, közelre pedig a Sidewinder. Egyik sem a mai kor gyermeke.
A fegyverzeti problémák mellett sokkal nagyobbak is voltak a Tomcatnél. Drágán és nehezen üzelmeltethetõ típus, aminél az utóbbi idõben 10-15 szervízóra jutott 1 repült órára.
Amúgy maga a gép a 60 as évek közepének repülõgép koncepcióját képviseli. Nehéz, kétüléses, kizárólag vadász feladatú gép, ami inkább rakétaplatform,mint vadászgép. (akárcsak mint az orosz MiG-31) Tehát inkább arra tervezték, hgy a nagy hatótávolságú rakétáival minél messzebbrõl semmisísen meg nagy csoportokban támadó célokat (szovjet bombázókat,cirkálórakétákat), mintsem manõverezõ légi harcra más vadászgépekkel. Éppen ezért volt flottavédelmezõ a feladatköre, és az sem véletlen, hogy közelharcra való Sidewindereket ritkán látni rajtuk. A gép kialakítása, konkrétan a változtatható szárnynyilazás a repüléstörténet igen rövid szakaszára volt csak jellemzõ, nem véletlen hogy csak néhány, a 60as évek közepén készült gép alkalmazta, mint például a Tomcat vagy a MiG-23. Ugyanis hamar kiderült a technológiáról, hogy több hátránya van mint elõnye, a szárnymozgató rendszerek nagy súlya miatt a gép dögnehéz volt, stb. Ezért van az, hogy a késõbb, a 70 es évek végén,a 80 as években tervezett amerikai típusok (F-15,-16,-18) már mind fix szárnyas kialakításúak.
A másik nagy gond az egyfeladatúság. A hidegháború hatalmas katonai programjai és a fegyverkezési verseny keretein belül megengedhetõ volt egyfeladatú(pl:csak vadász) repülõgépek tervezése és üzemeltetése, ma már nem az. Ma már a kissebb költségekkel üzemeltethetõ, többfeladatú gépeké a világ.
Bármilyen szempontból is nézzük, az F-14 Tomcat fölött alaposan eljárt az idõ, gyakorlatilag létjogosultságát veszítette, ugyanúgy, mint például a hidegháború ezrével startrakészen várakozó nukleáris bombázói.

Na szóvalé akkor kezdjük a Tomcat kielemzését😊)

szvsz a "macskabajusszal" egy kicsit túlzás

Nem vagyok nagy kopf, egyszerûen csak érdekel a haditechnika és az ûrkutatás. E kettõ témában talán az átlagnál egy macskabajusszal tájékozottabb vagyok, de ez minden.

Egyébként dolgozom már 8 éve, úgyhogy meglehetõsen kevés szabadidõm van sajna... 😞

mondjuk én a google earth nevû programot használtam, de megnéztem a maps.google.com-ot is és ugyanazok a képek

köszi, amugy vágom, hogy te nagy kopf vagy.
tanulsz vagy dolgozol vagyis honnan van erre a sok minden infószerzésre idõd?

hüholdképeket hol lehet leszedni..?

maps.google.com
Terraserver

mennyi hozzászólás kell az öt csillaghoz?

A csillagok azt jelentik, hogy:
1.: Az illetõ VIP regisztrált emberke (errõl többet itt találsz)
2.: Azt mutatja, hogy hány éve regisztrált (1 éven belül 1 csillag, 2 éven belül 2 csillag, stb.), én például ezt a nicket 2002.10.26.-án regisztráltam, így (ha akarnám) 3 csillag lenne a logóm mellett.

mennyi hozzászólás kell az öt csillaghoz?

hüholdképeket hol lehet leszedni..?

egyébként igen,
de,
ha elõtte való este nem rugok be, és felszállás elõtt egy fél órával nem ebédelek a tiszti ebédlõben akkor semmi para nem lett volna, amugy a falkét a mi-24, mi-17 et imádtam.
Amugy csak leszállás után pár percel fordult fel a gyomrorm.
szerintem birtam volna...

Es akkor hanytal utoljara egy jot? 😄

Egy fenét. 😊
Az AN-124-esek igen népszerûek a tehergép piacon, mivel egyfelõl (viszonylag) olcsón lehet õket bérelni, másfelõl brutális teherszállító kapacitásuk van. Az ENSZ is menetrend szerint AN-124-eseket, Mi-8-asokat és Mi-17-eseket szokott bérelni...

bi bi én már repültem jak -52 essel..... mürepülés is volt bibibi... 😊

mit jelen? oroszok kabulba? 😊 biztos eltévedtek!

úgylátom nem ellenzi senki... felõlem maradhat, mert nekem gyorsan betölt

ezért lehet törölni

tééleg nagy

na csak sikerült betenni pedig nem így akartam 😄 Bocsi!
itt a cím (a képet pedig törölhetitek):Mûholdkép

találtam egy érdekes mûholdképet (csak nem merem betenni mert szerintem túl nagy). Kabulban készült.Szerintem ez egy Ruszlán.

van még ilyenbõl több is?esetleg modernebb gépekrõl?

Sziasztok!

Most láttam az rtl-en a ma esti 21. század elõzetesét. Az lesz benne, hogy a 70-es években egy sorkatona elkötött egy mig-et, és azzal átszökött nyugatra. A pilótáktól leste el, hogy hogyan kell beindítani. Autóstérképen jelõlte ki az útvonalát, és még arra is felkészült, hogy katapultálnia kelljen. A mûsor szerint nem ez volt az egyetlen ilyen disszidálás régen. Valszeg nem birom majd megnézni, mert holnap korán kell menni a suliba.

Nem tudja valaki, hogy mikor ismétlik meg az adást? Vagy akinek van tv tunerje, az esetleg nem tudná felvenni? PLEASE!!!

Üdv:
DJviolin