Deja Vue és tudatos álmok

Az a lényeg, hogy az agyad egyik féltekéje hamarabb észleli mint a másik, és elraktározza, és amikor a másik is észleli, akkor deremedsz meg mert már láttad vhol.
Vagy:
Az alternatív magyararázatokból sose fogyunk ki 😊

Nem tudom hogy tudtal masok hallatara elore josolni 1 vagy 2 masodpercet, az alatt egy mondatot sem birsz kimondani. Meg a sajat cselekeidet sem tudod erdemileg befolyasolni ezalatt, igy te sem tudhatod, nem-e vagy becsapva. Ebben a jelensegben pont ez a durva, hogy lova teszi az embert, mindenki 100% valoszerunek erzi mikor ateli, mert tok ugyanaz a hatasmechanizmus zajlik le a valos esetben is.

Mondjuk ha attol jobban erzed magad, itt es most mind elismerjuk, hogy paratlan szuperkepessegek birtokaban vagy, de ezzel vagytok mar nehanyan.. 😊

Bocs, de nem értem mi nudli? Ha 1-2 mp-et elõre jósolok, akár mások hallatára, az agyi anomália? Ez szuper. 😊

Hat, 1-2 masodpercet irtal... Nem lebecsulni akarom vagy ilyesmi, de az nudli 😊 Pont egy deja vu szeru hatas. Arrol gozom sincs mennyire egeszseges, ha ilyen gyakori.

Az #57re ez nem magyarázat. 😊

Sajna mar nem emlekszem hol volt. Idegsebeszeti iromanyokat kell megnezegetni.

Ez egy olyan agyi anomalia, ahol ugy erzed, hogy emlekszel ra, es mar ismerted korabban. A temporalis lebeny tumorai peldaul nagyon gyakran okoznak deja vu tuneteket a betegekben. Ez a lebeny vegzi az ismeretanyag elraktarozasat, affele memoria kezelo kozpont. Pl ha visszakuld egy teves jelentest, hogy te ezt mar ismerted, egyaltalan nem tudod megkulonboztetni attol az erzestol, hog tenyleg ismerted. Persze a jelenseg elott gozod sem volt rola, tobbek kozott innen ismerheto fel a turpissag.

Sokan emiatt szeretik jovobelataskent meg hasonlo termeszetfolotti cucckent szamontartani.. Pedig ez a tunet meg csak egy kis hal a vizben.. Ennel meg megdobbento dolgokat tudnak okozni az agyi zavarok. Amugy mestersegesen is kivalthatok ha bepiszkalnak (persze a paciens nem jar jol..). Sima dejavutol egeszen a komplex hallucinaciokig.

szóval, ha nekem gyakran vam dejavu-m akkor kihagy az agyam!
-------------egyébként egyszer tényleg olyan érzésem volt ami már egyszer megtörtént -tán álmomban, de biztos hogy nem agyhiba volt mert tisztán emlékeztem rá.

a dimenziós dolgot nem gondoltam komolyan csak nem találtam rá jobb szót. Sajnos tanulnom kellett a dimenzió pontos definícióját : ((

Cikket tudsz adni?
Ja, és ték!

Nem tudom volt-e mar irva, a deja vu jelenseg oka pontosan fel van deritve, szintiszta biologia. Egy ritka kis agymukodesi anomalia okozza ezt az erzest. Szoval annyira nem kell "dimenzio"s magyarazatokba merulni ezzel kapcsolatban 😊

"Alvási légzészavar : leáll a légzés. Aki nem ébred fel erre, az meghal"
Valóban?? 😊))))


Amúgy nekem is vannak deja vu-im, de én csak képeket veszek észre, pillanatok ugranak be, hogy ezt már láttam valahol, pedig biztosan nem történhetett meg ebben a dimenzióban mert tök új helyeken van.

köszi szépen!

Ide ígértem a pszichológia jegyzetet az álmokról?
Ha igen:
Elsõ
Második
Harmadik
Negyedik

Francba! Lagzik a netem!

köszi

Ezt az agyat megnézem. Pszichológiából asszem tanultunk ilyesmit, hogy álmok, álmodás, de szartam rá, meg már rég meg kellett volna tanulni, úgyhogy többé már nem kérik! 😄DD Ha lesz valami érdekes bescannelem!

Nekem is voltak ilyesmi álmaim. Egyszer haveromék lakásában menekültem vagy 20 kutya elõl, már nem tom hogyan, de mindet elintéztem, arra viszont emlékszem, hogy mindig ki-be ugráltam az ablakon. Visszagondolva vicces volt. 😄D

hogyan befolyásolhatom hogy mirõl álmodjak?? pl én a kocsinkról akarok álmodni mit tegyek?<#idiota><#idiota>
Chevrolett Lacetti

Régen voltak olyan álmaim, hogy annyira azonosítottam magam az álmom szereplõjével, és annyira intenzíven "éltem" meg, hogy amikor reggel fölébredtem, bûntudatom lett, hogy miért ébredtem föl meg hogy "áhhhh.. valóság 😞)" Ez már beteges is volt szerintem

Van még sok álmom, csak ezekre reagáljon valaki! 😊

Na jó ezután álomnaplót fogok vezetni, mert elfelejtettem egy álmom, ami akkor nagyon bennem volt, miután álmodtam. Addig leírom egyik utolsó (de visszatérõ) álmom. A visszatérõ ebben a magasság és a félelem. Van egy magas ház lifttel, sok szinttel, és az egész olyan rozoga, hogy minden pillanatban összedõlhet. Általában ilyen házakban menekülök valaki, vagy csak a félelem elöl. Vagy csak vagyok fönt kapaszkodok, és félek attól, hogy most összedõl az egész alattam, vagy bent vagyok a liftben, és félek, hogy leszakad. Volt mikor nagyon magas, de vékony torony felhõkarcolóba mentem föl lifttel, (világos volt, és valahol messze voltam nyaralni, tehát nem ismerõs vidéken) és mikor fölértem, kinéztem a mindenség fölött, éreztem a szabadságot, de olyan természetellenesen, és féltem is tõle, mint a magasságtól is.
Utolsó álmom is ilyen volt, csak itt sötét.. sok szintes sok emeletes rozoga sötét ház + éjjeli sötétségben. Mentem föl lifttel, és féltem attól, hogy összeomlik, vagy leesek. Megálltam egy magas szinten, kiszálltam, a ház oldalra dõlt, mint egy ferde torony. Egyszer csak elfogott egy érzés, hogy mitõl félek? Mi történhet velem? Igazából itt nem vált tudatossá az álom, de a félelmet egy olyan kellemes érzés váltotta föl, hogy "minden mindegy" és hogy mindent megtehetek, nem kell félni semmitõl, mert semmi nem történhet velem. Elindultam a folyosón, és benyitottam jobbra egy szobába. És ott volt egy ismerõs csaj, mintha rám várt volna és gondoltunk egyet, elkezdtünk dugni nem szerelembõl, csak hogy kihasználjuk egymást, tehát nem gyengéden. mert miért ne... És itt volt a vége. (ja ...reggel nem volt foltos az alsóm!)

Volt még álmom, ahol alienek elleptek mindent és ilyen doom féle folyosókba kerültünk egy iskolányi túlélõvel, menekültünk folyosóról folyosóra, szobáról szobára. A végén már csak egy templom, de inkább pince vagy kriptaszerüség maradt 20 embernek, és bezárkóztunk. Aztán valahogy hirtlen kitisztult minden, és kimentünk az épületbõl, és örültünk, hogy túléltük.

Vannak álmaim, amikor talált kinccsel manipulálok, hogy mit arra nem emlékszem, de a tárgyaknak, amiket meg akarok szerezni/megszerzek a kincses ládából az hatalommal bír. Volt ilyen, hogy kis érmeszerüséget szereztem meg a ládából, és azzal kellett valamit csinálni, hogy továbblépjek a pályán(?) (igen régen diabloztam) Aztán az volt mindig csalódás, amikor eltûnt a mágikus ereje, és rájöttem, hogy ugyanolyan tárgy mint a többi, és visszaraktam a ládába a helyére.

Ki tudja?<#confused><#smile>

Gondolom õk már álmodnak ilyenkor 😊

Háát, Dzsini és Cat az agy a fórumon. 😉

Ennyi? 😊)) Gondoltam okoskodhatnátok kicsit <#gonosz1>

Ez is...

Érdekes...

Az is hozzátartozik, hogy régen sokkal intenzívebben értek a hatások. Most 19 évesen kicsit megfáradtam, lehiggadtam, de sokkal kipihentebb vagyok, passzívabb, és közönyös, de kiegyensúlyozatlan. Ez nem jó ilyen korban, érzem én is, de ez is én vagyok. A régi elmúlik, újak jönnek, talán egyszer én is régiúj lehetek. Az irányított álom nekem is mindig bejött, de soha nem gyakoroltam. Ha azt mondom, hogy most errõl, vagy arról fogok álmodni, akkor arról is fogok. Persze most nem érdekel semmi annyira, hogy képes legyek álmomban is azzal foglalkozni, mert fölösleges izgató kérdéseket kéne föltennem magamnak, amire nincs szükségem. Vagy mégis? 😊)) Tudatos álommal is így voltam. Elõször random jött elõ, aztán utána már mindig elõjött, ha tudatosan akartam álmodni. Bár nem tudom mennyire tudatos bármely ilyen álom, talán csak a tudatosság érzése van meg, a tudatosság nincs.. Végülis azt is csak úgy álmodod, hogy tudod, hogy álmodsz. :-) Na erre válaszoljon vmi álomkutató 😊

Ilyen deja vuem nekem is volt. Reggeli ébredés+tudtam a híreket. Nekem régebben éjjelre mindig be volt kapcsolva a rádió, mert szerettem, ha alvás közben sem áll meg az életem, nem éreztem olyan ürességet, mielõtt elaludtam. Ilyenkor gondolom én sokkal több információ, külsõ inger (hang) terheli az agyat, én ráadásul érzékeny vagyok a hangokra. Van/volt egy pár szám, ami kedvencem, de ritkábban játszották, mint a többit. Éjjel miután elaludtam, és játszották a számot, amit talán pár napja vártam, álmomban elõjött a szám, és reggel azzal az érzésre ébredtem. Volt, mikor nem éjjel adták a számot, hanem elég kora hajnalban. Én mindig késõn keltem, mondjuk 7-kor, de amikor hajnali 4-5 körül megszólalt a szám a rádióban, akkor volt, mikor álmomban végigment a dal, vagy csak feléig, és félig fölébredtem rá, azzal a rohadt jó érzéssel, de a zene még szinte csak az elején tartott, és végig élvezhettem, elmormogtam amég végigment. Tipikus tompa ébrenlét, ha lehet egyáltalán ébrenlétnek nevezni, de csodálatos. Aztán rádió amit hallgattam lezüllött, már nem kapcsolom be többet éjszakára, többet már nem adták a számokat, amiket szerettem, talán egy pár címét soha nem tudtam meg, és már el is felejtettem. A többit viszont leszedtem gépre, és megvannak MP3ban, vagy CDn, de így amikor éjszakára berakom õket a winampba, és úgy megy a zene géprõl, már nem érzek álmomban semmit, nem álmodom meg, és nem okoz örömöt. Üresen alszom el, és kelek... De az agyunk egy része mindig ébren van. Ezt az ébredéses dolgot a zenére szerintetek melyik része idézi elõ?

Nekem volt már szerencsém pár tudatos álomhoz, és minél többet gondoltam rá nappal, annál többször jött elõ alvás közben, de mostanában már nem foglalkozok vele. Elég az életem, nem akarom még az álmaimat is én irányítani. Deja Vue-m is régen volt, pedig az is gyakran elõfordult régebben...

Hali, nekem már sokszor volt Deja Vue-m. Nem ilyen nagy dolgok, mint amiket itt olvasok, hanem apró dolgok, hogy úgy éreztem, hogy ez már egyszer megtörtént. Elég érdekes átélni ezeket az eseményeket....<#confused>

<#taps>

Kicsit? Úgy összeszartam magam,hogy utánna ki kellett lapátolni a kocsiból!

Hi!

Hali mindenkinek😊

<#taps>Kissé elvonja a figyelmedet, ugye?<#nyes>

Na azért az idõutazás is felvet 1-2 paradoxont!

1. A szemes dolog télleg kamu!
Nekem is rossz a szemem, de nem ennyire durva: #35 Én "csak" nem tudom 1cerre használni a kettõt! Ráadásul az egyik szemem full jó, a másikon 1,5 dioptria van, némi cilinderrel! Tehát az egyik szemem nem továbbíthatja késõbb az infót, mert nem is használom a kettõt egycerre! Ez azt jelenti, hogy nem látom az anaglif (amit kék-vörös szemüveggel kell nézni) képeket!

2. Nekem egyszer volt egy 10 perces deja-vuem, ha ezt annak lehet nevezni:
Mikor általánosba jártam, asszem 8.-os lehettem (de régen volt!), reggel mindig úgy ébredtem, hogy 6:30-kor megszólalt a rádió és csak 7:00-kor keltem fel. A rádióban kétszer mondták be a híreket. Egyszer 6:30-kor, majd mégegyszer 7:00-kor. Vagy nem! Már nem emlékszem. Lényeg az, hogy egyszer elaludtam és mikor felkeltem pont a híreket mondták be. ÉS ÉN SZÓRÓL SZÓRA TUDTAM ÕKET! MINDET! Hát, elég durva volt átélni!
Eccer volt vezetés közben Deja-vuem. Hát... qrva xar volt!

lol

Igy ez egy tipikus idõutazó.

Egy virtuális részecskepár modelezhetõ egyetlen részecskeként, ami körbe-körbe rohangál a téridõben, emiatt önmagának az oka. Egy idõmetszetet nézve két részecskének látszik, és az egyik visszafele halad az idõben.

Pedig a múltba utazás is mint olyan, lehetetlen.

A jövõbe utazás meg másodpercrõl másodpercre megy, csak életciklusnak hívják...

Én inkább az idõutazást úgy képzelem el, mint a Sliders féle utazgatás a párhuzamos síkok között. Mert azonos dimenziókban nem lehet idõutazni az idõparadoxon miatt.

Szerintem.

Az idõutazásról csak annyit, hogy szerintem nem lehetséges, mert ha jobban belegondol az ember akkor rájön hogy lehetetlen, legalábbis a jövõbe utazás biztos

Hali mindenkinek, most regeltem a fórumba és érdekes ez a topic, valaki jöjön csevegni 😊

Már átestem pár idõutazáson, nem nagy kaland, de fárasztó.

Mikor Moszkvába mentem repülõvel, már is 4 órát utaztam elõre a jövõbe, de onnan Nürnbergbe meg 6 órát vissza a múltba 😉.

Idõutázis biztos van. De az másik topik.
Majd olvasgatok<#bohoc>

Idõutazás
HUW PRICE is currently Professor of Logic and Metaphysics

Inkább azt mondanám, durva.
Keresek valami linket.

Érdekes elmélet.

Van egy olyan elmélet, miszerint az idõ 'valójában' visszafele halad. Eszerint a jövõre vonatkozó megérzések nem mások, mint jövõemlékek.
Csak számunkra a folyamatok idõrendisége máshogy realizálódik.

Na igen, csak a pontos okot még keresik.