KOZMOSZ

Ami azt illeti, én is. 😊
Méghozzá minél hamarabb!

A csillagközi utazásnál szerintem nem kell vészharangokat kongatni még akkor sem, ha a fénysebesség megközelítése nem megoldható, és a féreglyukak/térugrások sem lesznek megvalósíthatóak az elkövetkezõ párszáz évben.

A megoldás a lassú, de határozott terjeszkedés. A Proxima Centauri 4 fényév, a jelenlegi technológiákkal kb. 50 év alatt oda lehet érni. Ez két generáció, egy kellõen nagy, és önellátó ûrhajóval semmi akadálya a csillagközi utazásnak. Persze a mostani rohanó világban nehezen emészthetõ, hogy az ember, aki elindult 20 évesen a földrõl csak 70 évesen ér a célhoz, de azért ez nem olyan vészes összeségében. Elég a tengerhajózás hõskorára gondolni, amikor Nagy-Brittaniából Indiába eljutni jó esetben egy év volt. Mégis kiéptettek egy mûködõ kereskedelmet...

Alternatíva lehet még a hibernálás is.

reméljuk igazad lesz és a fejlõdés üteme nem lassul

egyszer majd fel akarok jutni az ûrbe.

igen - erre a kedvenc példám az Egyesült Államok találmányügyi minisztere, aki 1800as évek végefele lemondott tisztségérõl, mert "már nincs mit feltalálni"

ha belegondolsz, az emberiseg soha nem fog tudni kijutni a Naprendszerebol, mert az szinte elvi keptelenseg lenne

folyamatosan olyan dolgokat állítgatsz, hogy mik nem lehetségesek
képzeld azt hogy te egy 1870ben élõ emberke vagy, lóval közlekedsz mindennap, de mindössze száz éven belül jön a tévé, autó, rádió, repülõ, atombomba, a számítógép, sõt, még a holdra is lép az ember

ugyanezt helyettesítsd be 2004be, és próbáld elképzelni mi lesz 2104ig - kizártnak tartom hogy menni fog, felfoghatatlan 😊

kizártnak tartom

"ha belegondolsz, az emberiseg soha nem fog tudni kijutni a Naprendszerebol, mert az szinte elvi keptelenseg lenne..."

Ezt ma még nem lehet biztosan kijelenteni. A fizika még tartogathat magában érdekes lehetõségeket.

Én a miatt aggódok, hogy nehogy kiderüljön, hogy nem lehetséges a csillagközi utazást forradalmasító technológiát kifejleszteni. Akkor az emberiség örökre a Naprendszer rabja marad.

`a földönkivüliek nem létezésének egyik közvetett bizonyítéka hogy még nincsenek itt - elméletben, ha egy faj kifejleszt egy olyan technológiát, amivel lehetõvé válik a csillagközi utazás, akkor mindössze pártizezer év alatt simán meghóditja az egész galaxist`

Ezt nem igazan ertem... En nem errol beszeltem, ill. te nem erted a foldonkivuli elet fogalmat... Ha nem jon az az aszteroida, lehet ma pikkejes lenne a borod, es a szellemi szinvonalad ma igen topa lenne... attol meg lehet elet a Foldon kivul, mert nem jottek el hozzank, sot mi tobb, csak erre van esely... ha belegondolsz, az emberiseg soha nem fog tudni kijutni a Naprendszerebol, mert az szinte elvi keptelenseg lenne... hacsak nem gorbiti meg a teret annyira, hogy zero mozgassal tobb millio fenyevet repul... de a teret sose fogjuk tudni gorbitgetni, mert az esetleg valami fekete lyukas technologiaval sikerulne, mert ugye csak annak a kornyezeteben gorbul a ter, de akkora energiat soha az eletben nem fogunk tudni szerezni...

a földönkivüliek nem létezésének egyik közvetett bizonyítéka hogy még nincsenek itt - elméletben, ha egy faj kifejleszt egy olyan technológiát, amivel lehetõvé válik a csillagközi utazás, akkor mindössze pártizezer év alatt simán meghóditja az egész galaxist
A fejlõdés olyan gyors, hogy az emberi faj létszáma mindössze egy évszázad alatt a többszörösére ugrott, tehát agressziv expanzióval - ha technikai lehetõség lenne - nagyon gyorsan (az évmilliárdokhoz képest ez a pártizezer év semmi) elterjednénk az egész galaxisban.

hozzateszem egyesek azt mondjak, az univerzum tagulasanak sebessege napjainkban kb 90 % a fenysebessegnek, de vannak bizonyos elmeletek, ami alapjan nagyobb lehet a sebessege, mint a fenynek...

A Foldon kivuli eletrol: a Fold kb 4-5 milliard eves... az univerzum meg kb 15 milliard... -Feltetelezesek szerint-
En ugy erzem, az is lehet, hogy az egesz univerzumban mi vagyunk az elsok, akik elunk... Ha belegondol az ember, nagy szerencse kell ahhoz, hogy egy bolygo ugy alakuljon ki, hogy
szerves anyag keletkezhessen... es persze hosszu idore is szukseg van hozza... lehet mi vagyunk az elsok, bar ki tudja😊

erre annyit mondanek, hogy igaz, igy van, pontosan azert, mert ha barmely reszecsket fenysebesseg ozelebe gyorsitunk, akkor drasztikusan megno a tomege... ha elerne a fenysebesseget, vegtelenne valtozna a tomege...ez pedig ugy a vilagegyetem veget eredmenyezne, de ekkora energiamennyiseget soha nem is tudnank szerezni... Az pedig, hogy a fotonnak nincs nyugalmi tomege azt is jelenti egyben, hogy nyugalmi kiterjedese sincs, tehat csak ha mozog, akkor letezik...😊 hulyen hangzik nem? Meg asztan rengeteg minden van meg, amirol sejtesunk sincs, ezert nem ertunk sokmindent... Jah, es elvileg egy valami lehet nagyobb mint a fenysebesseg: Az univerzum tagulasa...

Sikeres ledobási teszten esett túl a ESA "Phoenix" teszt-siklója. A gépet mintegy 2600 méter magasról, egy helikopter alól indították útnak. A Phoenix az ESA tervezett ûrsiklójának, a HOPPER-nek az 1/6 arányú tesztmodelje. A HOPPER sajnos a magas költségek (és viszonylag kis anyagi támogatás) miatt csak valamikor a következõ évtized vége fele fog elkészülni.


A Phoenix közvetlen a kioldás után.

"nem lehetséges... a sebességek összeadására nagyon szép képletek vannak fénysebesség közelében (bizonyított, "kimért" képletek részecskegyorsítókban) amik nem engedik, hogy bármely nyugalmi tömeggel rendelkezõ tárgy ne gyorsulhasson fénysebesség fölé vagy akár elérje azt"

Én nem is állíottam ennek az ellenkezõjét. 😊
A relativitás csupán azt mondja ki, hogy semmilyen információ vagy hatás sem haladhat c-nél gyorsabban. Az ûrhajós példa ezzel nincs ellentmondásban ugyan is, itt egyik vonatkoztatási rendszerhez képest (ûrhajó ill. külsõ szemlélõ) sem halad semmi a fénynél gyorsabban. Az ûrhajósok azért láthatják egymást, mert az õ saját idejük -a külsõ szemlélõhöz képest- lelassul ezért úgy érzékelik, hogy c-nél lassabban távolodnak egymástól.

(kieg.: a foton nem egyetlen, de az egyetlen ami könnyedén érzékelhetõ és elõállítható)

"Elvileg lehetséges, hogy két tárgy fénysebességnél gyorsabban távolodjon egymástól"
nem lehetséges... a sebességek összeadására nagyon szép képletek vannak fénysebesség közelében (bizonyított, "kimért" képletek részecskegyorsítókban) amik nem engedik, hogy bármely nyugalmi tömeggel rendelkezõ tárgy ne gyorsulhasson fénysebesség fölé vagy akár elérje azt. az egyetlen 'anyag' ami elérheti ezt az a foton, annak viszont nincs nyugalmi tömege, csak az aktuális közegben mért fénysebességhez mérhetõ fénynyomása, és minden pontból kisugározva (haladjon az bármilyen sebességgel) fénysebességgel terjed minden irányba.
(persze mindez csak a relativisztikus világegyetem területén mûködik, az erõsen görbült területeken problémák adódnak ezzel, ott a relativitáselmélet se teljesen áll)
plusz mégegy apró kitétel az 'éjszakasötétvan' dologhoz - az univerzum nagyon nagy sebességgel tágul jelenleg, a távolabbi dolgok tõlünk nézve még nagyobbal, és ebbõl adódóan hatalmas vöröseltolódást szenved a fényük -> láthatatlanná válik, és lassacskán beleolvad a háttérsugárzásba/csak rádióteleszkóppal lesz érzékelhetõ, szabad szemmel nem. ezért (is) sötét az éjszaka.

Miért? E gondolatmenet szerint ha valami hangsebességgel távolodik, akkor annak hangját sem haljuk meg soha? 😊

saját korlátain belül a Rel. Elmélet is tökéletes.
😊

és ha Einstein csak kitalálta, hogy titokban tartson egy még szuperebb elméletet?😊

lol 😄

A Relativitás Elméletet 1000+1 féle kísérleti tapasztalat igazolja és még nem volt, olyan ami ellentmondott volna neki.

én 😄

ki mondta? 😄D

Igen, de azóta már mondták azt is hogy nem teljesen igaza relativitás elmélet...

nem igaz.
Elvileg lehetséges, hogy két tárgy fénysebességnél gyorsabban távolodjon egymástól, ám ez nem jelenti azt, hogy ne látnák egymást.

Ha mondjuk egy pontból, egymással ellentétes irányba elindítanak két ûrhajót a fény sebesség 80%-val, akkor csak egy külsõ szemlélõ szerint távolodnak egymástól a fénysebesség 160%-val. Az ûrhajóban lévõk akkor is úgy érzékelik, mint ha a fénysebességnél lassabban távolodnának egymástól.

az inkább csak amolyan körbejárhatósági probléma feloldása 😊

és ha görbe a tér akkor miért is lenne sötétség?
ha csak maga a tér görbe, akkor a foton mint részecske pályája térrel együtt görbülne..

*bejátszik

Igen ez is egyfajta magyarázat lehet. Hisz egyre inkább azon a véleményen vannak a tudósok, hogy a világegyetem az eddig hittnél jóval nagyobb sebességgel tágul...

De szerintem a tér-görbület is - ha igaz - bejáttszik...

vagyis akkor ez:
"
egy galaktikában olvastam róla, és kezdtem el gondolkodni rajta. és ez tényleg paradoxonnak tûnik.
Az egy dolog hogy az 1929 es Hubble elv szerint a távoli csillagok / galaxisok távolságával egyenesen arányban nõ a távolodási sebesség. Azt is kimutatták ( ~ tapasztalat ) hogy a 6 mrd fényévnyire lévõk nagyjából fél fénysebességgel távolodnak. Így a 12 re lévõk már fénysebességgel. Amikrõl sugárzás már nem jut el a földre semmilyen mértékben. Tehát a "belátható" univerzumot vehetjük végesnek, de ebben a véges térben is vehetjük a csillagok számát végtelennek, mivel elég nagy 😊
---> Tehát éjszaka világosnak kéne lennie ( nem a SARKOKON !!! ), nappal meg még világosabbnak, hisz a fehér háttér elõtt lenne a napunk.."

az igaz hogyha fénysebességgel távolodik valami akkor abból nem jut el sugárzás?

Erre a kérdésre nem hiszem, hogy megnyugtató választ fogsz kapni...

Amúgy a végtelent nem úgy kéne elképzelni, hogy minden irányban sosincs vége...inkább úgy mint mondjuk egy leírt 8-ast, vagy magát a végtelen jelét...

szal:
akkor miért is van éjszaka sötét?

Az elegáns univerzum

A kérdést, hogy "mit csinált Isten, mielõtt megteremtette a világot", Szent Ágoston elhárította, bár nem dicsérte azt a tréfás választ sem, hogy "elõkészítette a poklot azok számára, akik túl sokat kíváncsiskodnak". De a tudomány már csak olyan, hogy nincs az a kérdés, amit fel ne tenne, ha eljött az ideje. Amikor aztán úgy érzi a kutató, hogy beleshet a teremtés elõtti és a végítélet utáni pillanatokba, nehéz ellenállni a kíváncsiság kísértésének. Ám ezen a szinten már a kérdésfelvetés is nagyon nehéz, amit L. Lederman Nobel-díjas amerikai fizikus meghökkentõ aforizmája fejez ki: "Mi a kérdés, ha a válasz a világegyetem?" Pontosan ezzel a kérdéssel foglalkozik Stephan Hawking A világegyetem dióhéjban (Akkord 2002) és a Brian Green Az elegáns univerzum (Akkord 2003) címû könyve. Vannak, akik kételkednek a racionális válasz lehetõségében, és elbizakodottnak tartják a tudományt. A szerzõk a tudomány tapasztalatára hivatkozva - amely Einsteint arra a megállapításra késztette: "a világegyetem legérthetetlenebb tulajdonsága, hogy megérthetõ" - bizakodók.

A kísérletezés és a matematika folyamatosan finomodó eszközeivel a tudomány egyre újabb és újabb szinteket fedezett fel a lét struktúráiban. A kis méretek felé haladva felbontotta a molekulákat, majd az atomokat, végül az elemi részecskéket is. A nagy távolságok irányában pedig felfedezte a Tejutat, annak társait, majd a galaxishalmazok egyre sokasodó csoportjait. És a természet jelenségeiben mindenütt fenségességet és szépséget tükrözõ mintákra bukkant. A kutatások az elmúlt évtizedekben elérték a világ fundamentumának azt a szintjét, ahol már Isten gondolatai látszanak feltárulni. Ez a különös metafora arra utal, hogy az elméletek, a jelenségek kapcsolatainak leírásán túllépve, rákérdeztek a végsõ miértekre. Miért éppen ilyen a tér szerkezete, miért éppen ezek a részecskék léteznek, miért éppen azok a fizikai állandók értékei, mint amelyek a kísérletekben megmutatkoznak? Az ember az õt kezdettõl fogva érdeklõ kérdésre két irányban kereste a választ. Az egyik a színes és meseszerû teremtéstörténet, hõsei pedig az adott korok társadalmát tükrözõ istenek. A másik lehetõség: a matematikai képletek formájában megírt, folyamatosan változó, de az ellenõrzés próbáját vállaló tudományos modellek. A tudomány három magyarázattípust kínál a miértre: a véletlent, a végsõ elmélet képletét és az evolúciót. Ha a teremtéstörténetet a legkönynyebben befogadható magyarázatnak tekintjük, akkor a véletlen a legtriviálisabb, az evolúció a legmeggyõzõbb, a végsõ elmélet pedig a legelegánsabb megoldás.

A két szerzõ - korunk tudományának világhírû képviselõi - az elegáns megoldás esélyét kutatja. A klasszikus fizika és az elektrodinamika ellentmondása késztette Einsteint a speciális relativitáselmélet kidolgozására, majd a speciális relativitáselmélet és a gravitációs elmélet ellentmondása vezette tovább az általános relativitáselmélet megalkotásához. A kvantummechanika és az általános relativitáselmélet ellentmondása szinte nyomja a kutatókat a nagy egyesítés felé. A kihívás óriási: ne csupán a "születést" - a Big Banget - követõ percektõl kezdve legyen képes a tudomány leírni a történéseket, hanem a "fogantatás" folyamatát is értelmezhetõvé tegye. Ehhez azonban egyesíteni kell az eddig csak egymástól szigorúan elkülönítve mûködõképes kvantummechanikát és az általános relativitáselméletet. De a XXI. század tudománya már nem elégszik meg azzal, hogy - mint az ún. standard elmélet - a kiszámolt képletekbe behelyettesítse a kimért kísérleti adatokat, és leírja, miként mûködik a világ. A mindenki által elérni vágyott "Szent Grál" egy olyan elmélet - a Minden Elmélete -, amely matematikai szükségszerûség formájában képes megadni az erõk és a részecskék - a kísérletekben ténylegesen feltáruló jellemzõinek - értékeit. Ez a szükségszerûség késztette Einsteint arra, hogy a kérdésre, "Vajon teremthette-e volna Isten másmilyennek a világot?" nemleges választ adjon. A kutatók az Isten számára is kikerülhetetlen kényszereket jelentõ struktúrákat keresik.

Mindkét könyv világsikert aratott, mindkettõt a szakma kimagasló képviselõje jegyezte, és mindkettõ ismeretterjesztõ céllal íródott. Hawkingé szubjektívebb, csapongóbb, de képileg színesebb. Élvezet forgatni. B. Green könyve teljesebb áttekintés ad a fizikáról, és mélyebb bepillantást enged - a "Szent Grál" - a szuper-húrelmélet kutatásának állásába. Elgondolkoztató azonban, hogy e kimondottan ismeretterjesztõ céllal íródott könyvek megértése nagy figyelmet és további - még populárisabb - könyvek segítségét igényli. Olyan érzéssel forgathatjuk mindkét alkotást, mint a középkori kódexek tengeri kalandokról szóló beszámolóit, amelyek furcsa szörnyekrõl, egzotikus lényekrõl adtak hírt. E történetek arra voltak jók, hogy felgyújtsák az olvasó fantáziáját, és arra ösztönözhették, induljon el maga is megtapasztalni a sokféle csodát. Az, hogy ma jól ismerjük glóbuszunkat, annak köszönhetõ: sok nemzedék legkiválóbbjai elindultak a felfedezés útjára. A régi kódexek mintájára kell olvasni e két könyvet is. Ne zavarjon, ha valamit nem értünk pontosan meg benne. A felfedezõk egy olyan világról tudósítanak, amely hétköznapi fogalmainkkal nem írható le. De egy olyan új világkép ígéretét hordozzák, amelyben a világmindenség összes jelensége racionálisan értelmezhetõvé válik.

http://einstein.stanford.edu/content/education/EducatorsGuide/Page16.html

egy érdekes cikk a giroszkóp golyókról amiket nemrég lõttek ki az ûrbe - olyan számokkal dobálóznak, mint "ha 90milliószorosára nagyítanánk a golyókat, hogy akkorák legyenek mint a Hold, a legnagyobb magasságkülönbség a felszínén kevesebb, mint 60 centi lenne"...
kellemes kis mese 😊

ja tényleg ez a kozmosz topik 😄

Itt a lényeg - de mostmár vagy vigyük át a témát a haditechnikai topicba, vagy hagyjuk abba az OFFolást 😊

azt hiszem itt van a kutya elásva

2001/6

elsõ fázisban megszuletett az A-12 jelu felderitõ repulogép, amely azonban egyfõs személyzetel csak fotooptikai eszkozoket hordozott a fedélzetén. Elsõ felszálására 1962 április 29-én kerult sor. Az A-12-bol készitették el a kétfos személyzettel repulo, már komplex felderitõfelszerelést hordozo sr-71-est....

Igy nagy hirtelen ennyit találtam (2001/2)
A blackbirdit eredetileg RS-12 illetve B-71 néven csapásmérõ feladatra szánták....

1. nem tudom mi az igazság
2. ez az oldal jött be elsõre
3. én is az sr rs felcserélésérol hallottam még régebben
4. mindjárt utánanézek a top gun archivumomban 😄

Vazzeg, legalább megnézted a #492-es hozzászólás linkjét?

Amúgy a tömegmédiát ilyen téren nagyon nem bírom. Egy-két éve volt olyan, azt hiszem pont az RTL-en, hogy a hír szerint indul az ISS-re a következõ Szojuz. Az alá bevágott képanyag pedig egy Proton hordozórakéta indulását mutatta...

a fellövés animációját! csodálkoztam is hogy nem az igazit mutatják hanem egy számgépábrát

Hiradoban mutatták a fellövést 😊

Apropó, én is csak most nézem, hogy csak fel lõtték volna, mivel a nagy szél miatt egyenlõre 24 órával elhalasztották a fellövést.

Az indítás lapja @ Space.com

Mit akarsz alig most volt 5x2-3 napja 😄DD

A hír dátuma Április 5... 😊))

Ugy 2-3 naponta szoktam 😄

Láttátok RTL-en ezt a kisérletet?Felöttek egy szondát ami vizsgálni fogja valoban hajlik e a tér,csak müszer 700 millio dolcsi volt!

érdekes lehet.
most megyek is haza, hogy meg tudjam nézni! 😊

ahá, megnézem
A tegnapi filmben padig az tettszett, hogy olyan látványos volt.

Az elsõ atombomba felrobbanásának helyén még mindig magas a sugárzás, a normális érték 10 szerese.
50 év után is.