KOZMOSZ

szóval ez olyan, hogy kísérletek alapján - légtértõl elzárt tengeralatti barlang saját levegõvel - az oda bevonuló tudósoktól direkt elvették az órákat meg minden idõmérõ-kijelzõ eszközt, és szépen ráálltak egy nekik tetszõ, kb 28-32 órás periódusra... ezt már sokszor, sokfele megismételték, és semmi gond az ilyen elcsúszásokkal. pl. az ûrállomáson sem 24órás ciklusban éldegélnek...

itt tulajdonképpen a lélegezhetõ légkör és megfelelõ légnyomás kialakítása lehet érdekes... az alacsonyabb gravitációhoz szintén alkalmazkodik majd a 2-3. generáció, a turisták meg majd furcsán érzik magukat...

Szvsz ez marhaság, az USA nukleáris tengeralatjárókon 6+6+6 órás ciklusok vannak, és ezt alaphelyzetben 3 hónapig, de egyes esetekben 6 hónapig különösebb mellékhatások nélkül viseli el a legénység, csak néhány napos átállás szükséges...

Szerintem a Vénusz terraformálásával max. Sci-fi írók foglalkoztak komolyabban. Még a Mars-é is kérdéses, hogy lenne-e értelme, mert némely tudós szerint az ember lehet, hogy képtelen elviselni a marsi kb. plusz 40 perces nap ciklust.

a légkörbõl fogni kell egy nagy adagot, átvinni a marsra, és máris van +2 lakható bolygónk 😉

nade tényleg - mennyi lehetõség van drasztikus terraformálásra pl. a vénuszon?

Hmm, nem is "olyan rég" a tudósok még úgy vélték, hogy a Vénusz felszínét valamiféle földi õserdõkhöz hasonlatos táj borítja....majd 500 fokot és 89 bar-t tévedtek...

mûködõképes az is, csak emberi használatra kevésbé tökéletes 😊 (egyelõre, viva la terraforming 😉 )

Hehe, azért olyan "légkörnek nevezett hõkiegyenlítõrendszer"-re, mint pl. amilyen Vénusznak van, nem vágynék...

hát, nincs ott egy ilyen légkörnek nevezett hõkiegyenlítõrendszer... kénytelenek a ruhába beleépíteni 😊

Azért, mert annyi csak a mélyûrben, a csillagok közötti térben van. A föld körüli pályán a testek napos oldala olyan 120° celsius, az árnyékos oldala meg olyan -140° celsius körüli hõmérsékletnek van kitéve.

Tudom én azt, csak akkor is milyen érdekesek ezek a körülmények a földiéhez képest.

árnyékban hideg van, de ha rájuk süt a nap, akkor nagyon meleg tud ám lenni.

Érdekes, hogy hûteni kell az ûrruhákat a -271.5 celsius fokos hõmérsékletû ûrben...

Az orosz Gennagyij Padalka és az amerikai Michael Fincke, az ûrállomás jelenlegi legénysége az elmúlt két nap során sikertelenül próbálta megjavítani a két meghibásodott amerikai ûrruha hûtõrendszerét. Egyetlen mûködõképes amerikai ûrruha viszont nem elegendõ az ûrsétához, ezért döntöttek a NASA-nál amellett, hogy a tervezett ûrsétához orosz ruhákat kell használni.

A kéttagú legénység a tervek szerint az amerikai ûrruhákban közelített volna meg egy meghibásodott energiagenerátort a nyílt ûrben, ám kiderült, hogy az ûrruhák hûtése nem mûködik. Az ûrruhaváltás következménye, hogy a legénységnek az ûrállomás orosz modulján keresztül kell elhagynia az állomást, mivel az orosz ûrruhák és az amerikai légzsilip kommunikációs berendezései nem kompatibilisek. A CMG-2 jelû giroszkóp meghibásodott irányítórendszere viszont épp az amerikai modulhoz közel, az orosz fedélzeti nyílástól pedig távolabb, attól mintegy 24 méterre található.

A NASA mérnökei keresik az okát a több mint egy éve nem használt amerikai ûrruhák meghibásodásának, s amíg a ruhák cseréje meg nem történik, a legénység csak a négy orosz ûrruhát használhatja majd. A ruhák esetleges javításához az ûrállomáson korlátozottak az eszközök, mivel a Columbia ûrrepülõgép 2003. február 1-jei felrobbanása óta az ISS utánpótlása, csakúgy, mint az ûrállomás személyzetének rendszeres cseréje kizárólag az orosz ûrhajókkal történik.

A június közepére tervezett ûrséta célja az lenne, hogy ismét mûködõképessé tegyék az ûrállomás 4 giroszkópjának (röppályát stabilizáló pörgettyûinek) egyikét. Jelenleg a négy giroszkópból mindössze kettõ mûködik, ez a szükséges minimum az ûrállomás mûködéséhez, a javításra tehát nagy szükség lenne. Az elsõ két évvel ezelõtt mondta föl a szolgálatot, és mivel nem javítható, csupán a NASA ûrrepülõgép-programjának folytatásával kerülhetne sor cseréjére

Forrás

Azért ez kínos...

a tudomány olyan mint egy nyomozás, csak sokkal nagyobb léptékekben, és valószínûleg végtelen idõhosszal. legtöbbször úgy születik egy felfedezés, hogy vki gondol egy merészet, egy nagyon képzett tudós, akiben egyszerre csak megérik a gondolat vmirõl. elkezd kutatni hogy helyes e amit kigondolt, megpróbál rá bizonyítékokat találni. a többi tudós megpróbálja megcáfolni. és nem azért mert utálják, hanem csak mert úgy lehet vmit elfogadni tényként, hogy elõbb megpróbálják megcáfolni, és ha nem sikerül, akkor valószínûleg helyes. aztán sok felfedezés sok új elméletnek ad újabb táptalajt, rájönnek hogy a korábbi feltételezések csak bizonyos korlátok között érvényesek, és továbblépnek. a technikai megvalósítás fejlõdése újabb tudományos kísérleteket tesz lehetõvé, ami igazolhat vagy megcáfolhat eddigi hipotéziseket, és újak igazolását segíti elõ (pl: fény sebességének lassítása, gyorsítása!!!)

nem hiszem hogy a tudomány saját magát gátolná, csak nagyon kevés még a világviszonylatban is híres tudós között az, aki akkora elme lenne, hogy vmi teljesen újat, vmi nagyon merészet tudjon álmodni, amirõl be is bizonyítható, hogy igaz. inkább csak a legtöbben nem képesek új dolgok kitalálására, inkább csak a már meglévõ ismeretek birtokában részterületeken továbbfejleszteni azt.persze ezzel nem a tudósok nagyrészét akarom lebecsülni, mert nekünk átlagembereknek egy élet tanulása is kevés lenne ahhoz hogy az általuk oly egyszerûnek vélt dolgokat megértsük, nem még hogy újat alkossunk, de tény, hogy igazán nagy gondolatok csak kevés ember fejében születnek.

tényleg! azt én is megnézem

hát, ez is igaz.
Errõl egy pszichomókus mondata jut eszembe a TV-bõl, hogy: "Nem véletlen, hogy az idegenek (mármint akik embereket "rabolnak" el) ennyire hasonlítanak ránk."

na erre majd késõbb válaszolok, mentem star treket nézni

ja, és mielõtt eltájolod magad, nem utazásról beszélek, hanem szemléletmódról
ugyanigy mondhattam volna példának azt is, hogy a sci-fik 99%ban humanoid fajok vannak - még a regényekben is! Pedig ott nem köti az ember kezét a költségvetés, és filmeken is nagyon ritka hogy nem kétszemû, egyfejü lények szerepelnek, mint "idegenek". Ezzel azt akarom mondani, hogy azt hogy "idegen" el sem tudjuk képzelni, másfajta is kialakulhatott oxigénlégkörben is, hát még egy nitrogén vagy hidrogén létforma esetében...

Amit az emberi elme korlátairól mondasz, azzal tökéletsen egyetértek. Viszont a matematika segítségével ezek a problémák átléphetõek. Nem hiszem, hogy bármelyik ember (legyen akár a legképzettebb fizikus) el tudna képzelni egy 10 dimenziós membránt (vagy mi a francot 😊 ), de attól még matematikailag nyugodtan le tudják írni és tudnak vele számolni.

szerintem igaza van, csak az általunk ismert viszonyrendszert ismerjük, nemtudjuk kivülrõl, objektíven szemlélni a világot, ezért némileg be vagyunk zárva a világba, és az általunk látott lehetõségekbe

példa: régi mézga géza, kétdimenzios emberek élnek egy korong alaku lapon. Ebben a viszonyrendszerben belülrõl nézve teleportálásnak tünik az egyik pontról másikra eljutás ugy, hogy nem a korong felületét használod, viszont ha berakod a harmadik dimenziót, akkor könnyedén megoldható a dolog. Ugyanigy egydimenziónál (vonal) a második dimenzióba lépve korábban nem ismert dolgok válnak egyértelmûvé. Most mi ugyanigy a harmadik dimenzió "rabjai" vagyunk, olyan szinten, hogy saját agyunk lehetõsége, az egész létünk, kulturális örökségünk, egyszóval minden korlátozó hatást fejt ki, és képzeletünk sem elég szabad.

Nem azt mondom, hogy ez a megoldás mindenre, de globális méretekben és hosszútávon mindenképpen gondot jelent.

" 1. Az ember által megalkotott fizikai törvények, elméletek. Ösztönösen ragaszkodunk hozzájuk, ez kevésbé beláthatóvá teszi az "utat", de az is lehet (ne így lenne), hogy ezzel zsákutcába tereltük saját magunkat. Lehet, hogy más úton kellene haladni, bár tudnám melyik az!"

Ezzel nem értek egyet. A fizikai törvényeket nem az ember alkotta, hanem természet. Az elméletek egyáltalán nem örökérvényûek. Csak addig maradnak "érvényben", amíg nem találnak olyat, ami 1., több dolgot megmagyaráz, 2., jobban megmagyaráz dolgokat, 3., vagy mindkettõ.
A tudomány jelenlegi módszerei a természet megismerésére és modellezésére eddig elég jónak bizonyultak.

Elmélet felállítása-->kritikák kiállása-->kísérleti bizonyíték-->kísérletek reprodukálása-->elfogadás

Ha van jobb ötleted, akkor ne kímélj vele senkit.

A második pontodban írtakon éppen elég, ha a tudósok túl tudnak lépni.

mielõtt elvicceled, te fizetnél azért mondjuk 100ezer forintot, hogy a gyereked ne legyen genetikailag sérült, szellemileg visszamaradott, vagy más súlyos testi hibás (pl. szivbillentyûzavar), mely egyébként könnyedén kiköszöbölhetõ lenne? ha igen a válasz (és normális embereknél az), akkor ez országméretekben iszonyatos pénzösszegeket jelent, fizetõképes piac van rá, szóval biztosan létre fog jönni.

Akarsz röhögni? (vagy inkább sírni?) Tényleg ez várható...

már lehet rendelni gyereket?

már látom a reklámokat:

nincs megelégedve régi gyermekével?
már unja kölykének ábrázatát?
mi segítünk!!!
a Gólyafészek alapítvány segítségével elõre megtervezheti gyermekének összes tulajdonságát!
rendelje meg most!

az elsõ 100 megrendelõ ajándék szemöblítõt kap...

nagyon igazad van!
kurvára nem tudunk nemhogy elõretervezni, de felfogni, belátni sem a mai kutatások hatásait
a genetikai módosítások (amik törvényszerüen be fognak következni, és beláthatatlan változásokat hoznak) és a nanotechnológiai kutatások olyan kombót alkotnak, amivel gyakorlatilag bármi létrehozható.
Az elõzõ évszázad egyértelmûen a fizikai fejlõdés idõszaka volt (repülõ, atombomba, elektrongyorsító stb.), de a mostani a biológia korszaka lesz. Meg is világítom hogy miért:

Az embereknek a legértékesebb a saját gyermekük, éppen ezért iszonyat pénzeket képesek beleölni hogy ne legyen dawn kóros, szellemi károsult stb., és ha lehetõségem van rá, természetesen ÉN IS fizetek (fizetni fogok) azért, hogy az unokám okosabb lehessen, ne legyenek testi hibái, mert ez alapfeltétel a boldogságához és ahhoz, hogy jó munkája legyen, eredményes életet élhessen. Ez a spirál (mert õ is pénzt fog adni a saját gyerekére) oda fog vezetni, hogy véleményem szerint a 2100ban megszületõ gyerekek mai tudásunk szerint biztosan szuperemberek lesznek, és habár ez biztos hogy sokakban etikai kérdéseket fog felvetni, de leszarom az etikát, ha a gyerekem hibáinak kiküszöbölésérõl van szó. Szóval a mostanság kutatói, egyetemi alapokból származó, de a jövõben kiterjedõ pénz beáramlása nagyon meg fögja növelni a genetikai tudásunk fejlõdését.

Ehhez jön ráadásként a nanotechnológia fejlõdése, a "sejtméretû gépek" kifejlesztése. A vírusok ellen nem kémiai, hanem fizikai módszereket fogunk alkalmazni, amihez azok nem tudnak adaptálódni, és immunissá válni - ugy képzelem hogy születéskor mindenkibe befecskendeznek ilyen miniatur, apró fogaskerekbõl meg hasonlókból összeálló szerkezeteket, és azokba belekódoljuk az ismert vírusok, bacik kinézetét, amiket elpusztítanak. A nanotechnologiát továbbgondolni igen nehéz, de az már most látszik hogy ez megvalósítható lesz. Egyenlõre ennyi, folytassa vki 😊

Oké, és akkor hogy oldod meg a mesterséges gravitáció kérdését? Arra mindenképpen kell egy jó méretes gyûrû vagy henger alakú, folyamatosan forgó lakóegység. Ezt pedig egy aszteroidában megoldani nem könnyû.

Nem vitás, hogy az "aszteroida-hajónak" is vannak elõnyei, ám én ezt inkább bolygóközi, mint csillagközi utazásoknál látom reálisnak.

vagy olyan, mintha a kutyának az életcélja az lenne, hogy elkapja a saját farkát...

Egyébként szerintem a tudomány fejlõdését e téren 2 dolog gátolja leginkább:

1. Az ember által megalkotott fizikai törvények, elméletek. Ösztönösen ragaszkodunk hozzájuk, ez kevésbé beláthatóvá teszi az "utat", de az is lehet (ne így lenne), hogy ezzel zsákutcába tereltük saját magunkat. Lehet, hogy más úton kellene haladni, bár tudnám melyik az!

2. Az emberi észjárás. Olyan, a világmindenségben alap dolgokat képtelenek vagyunk felfogni, mint a végtelen fogalma. Van az elmélet, miszerint a világegyetem végtelen. Ha ezt valakinek mondom, akkor az csak néz és nem képes ezt felfogni. Viszont ha a "tágulós" elméletet mondom, akkor meg kérdezi, hogy ez hogyan lehet és hogy akkor mi van a "falon" túl. Egyszer valaki mondta itt a fórumon, hogy a végtelen az olyan, mint a 8-as. Igaz, végtelen, viszont véges (pl. a Földön az egyenlítõ mentén elindulok körbe-körbe). Azonban itt xyz végtelenségrõl van szó. Az milyen is?

egyszerübb fogni egy bazinagy aszteroidát, és lyukakat furni bele, és a végére egy hajtómüvet telepíteni, mint a semmibõl létrehozni egy acél-vas szerkezetet

Életet nem írhattam, hiszen az egy folyamat, ami születéstõl a halálig tart (emberre vonatkoztatva). Itt viszont maga a lét a tét (ehh), az emberiség jövõje!

tetszenek a fantáziáid. 😊 csak kár, hogy mi max a belsõ naprendszer felfedezését érjük meg. 😊

Ezt hipermpodern rabszolgaságnak nevezném. 😊 te elküldenéd a gyerekedet egy ilyen útra?
Másrészt gépekkel nem hiszem, hogy épeszû embereket lehetne az embriókból nevelni.

Márpedig az én vizióm szerint (jujj, ilyet leírni...😊) nem valószinû, hogy a warp-hajtómû (vagy bármilyen hasonló elv) belátható idõben megvalósul. Tehát a sorrend valahogy így néz ki (szerintem):

-A belsõ naprendszer felfedezése, majd lassan meghódítása (bányák, ûrállomások, ûrgyárak, Marsi kolóniák)
-Külsõ naprendszer felfedezése majd az értékesebb holdak körül ûrbázisok felépítése. A komoly ûripar megteremtése.
-Elsõ csillagközi felderítõ jármû(vek) megépítése, a környezõ naprendszerek felderítése (feltehetõen automata jármûvekkel). A szomszédos naprendszerbe útrakelõ jármûvek még úgy is brutális méretûek lesznek, hogy csak odaútra kell üzemanyag. A célpont naprendszerbe érve a magával vitt kisebb mûholdakkal felderíti a bolygókat és azok holdjait, majd az eredményeket egy óriási teljesítményû rádióantennával a föld felé sugározza.
-Csillagközi terjeszkedéshez szolgáló ûrhajók megépítése, gigászi jármûvek, több kilométer hosszúak, a forgó lakóegységek legalább egy km átmérõjüek, hogy kellõen konfortos mesterséges gravitációt legyenek képesek nyújtani. A fedélzeten akár több ezer ember és sok tízezer vagy százezer tonnányi felszerelés, amelyel a szomszéd naprendszerben bányászhatnak, építkezhetnek, stb.

Amíg nem találnak fel valamiféle warp-hajtómûvet, féregjáratokat, vagy ilyesmit, addig ilyen iszonyú csigatempóval, lassan és asszimetrikusan (hiszen a különféle naprendszerek fejletségi foka akár jelentõsen is eltérhet) fejlõdik és terjeszkedik az emberiség...

Persze ez most csak gyors és céltalan fantáziálás volt... 😊

lol, elég negatív jövõkép😊
egyébként mi a lét fontos dolgai?

Örökre semmi esetre se. Nézz körül a világban, ha így haladunk, akkor valószínüleg nem sok van hátra a "Kis Bummig". Aztán mi marad? Semmi. Mi értelme volt az egésznek? Mi értelme volt kialakítani ezt az emberi civilizációt, majd formálni? Ez kb. olyan, mint az a duma, hogy "mi értelme tanulni, dolgozni, élni, ha úgyis meghalunk?", csak egy fokkal komolyabb, hiszen az emberek folyamatosan halnak, születnek, viszont ha ez a bolygó gondol egyet és megnyomja a "self destruct" gombot, akkor vége, finito. Ha aztán véletlenül erre járna egy zöld fejû, akkor csak a 2 marsszondából következtethetné ki, hogy valahol (na meg persze valaha) errefelé egy valamilyen szinten inteligens faj élhetett, akik valami ok folytán ismeretlen eredetû, anyagú tárgyakat dobálgatott a szomszédos bolygókra, állított pályára az ûrben. Ennyi marad. Erre jó lenne már végre az egész emberiségnek rájönnie! De lehet, hogy ez a mi sorsunk. Aztán majd miután elpusztulunk, a világmindenség másik szegletében keletkezik egy bolygó, majd dinoszauruszok szaladgálnak rajta, jön egy jégkorszak, kifejlõdnek az emberek, törzsekbe tömörülnek, elkezdik felfedezni, otthonossá tenni a világukat, kitalálnak maguknak dolgokat, amikkel lefoglalhatják magukat életük során (igen, a pénzre gondolok), gyilkolnak, háborúznak, majd egyebek közt egy mazsa user nevû srác a Supergamez fórumon filozofálgat a lét fontos dolgain...

szvsz nem kellenek város méretû ûrhajók...
nem csak a hajtómûvek fognak fejlõdni, hanem minden más is..
pl.: kilõnek egy házméretû kapszulát, mi van benne? 1000 lakos, több tonnányi élelem, többezer éves tudás, stb...
hogyan?
a lakosok még embrió szinten vannak hibernálva, az élelem szintén (növények, esetleg állatok), a tudást gépekben raktározzák, amik majd tanítják az embereket és ellátják csecsemõkorukban, a kijelölt bolygón leszállva hozzákezdenek a növények, állatok, emberek termesztéséhez, tenyésztéséhez, tanításához...
elég morbid mi?
a mai kor emberének lehet, de én már most el tudom képzelni...

Akkor mivel lehetne megoldani a galaxis benépesítését? Hatalmas, város méretû, önfenntartó ûrhajókkal, amelyek sok száz v. ezer év alatt találnának lakható bolygót? Nem hiszem, hogy ez megvalósítható lenne.
Tehát szerintem vagy feltalálják a Warp-hajtómûvet, vagy örökre itt fogunk rohadni a Földön. 😊

Csak nagyjából tudják, hogy hogyan alakulhatott ki az élet, ugyanis ezzel kapcsolatban még számos megválaszolatlan kérdés van: pl miért van az, hogy az élõlényekben található mind a 20 biológiailag aktív aminosav balkezes, amikor laboratóriumban szintetizálva 50-50%-ban keletkeznek jobb-, illetve balkezes aminosavak?

Szerintem lehetséges amit mondasz az univerzumról, de az, hogy létezhetnek mondjuk 1000 Mrd fényévre lévõ civilizációk is, nem biztos, hogy nekünk valaha számítana akármit is.
A kozmikus háttérsugárzás eddigi legpontosabb mérései alapján az univerzum korát 13.7 milliárd évre becsülik. Jelenleg tehát egy 13.7 milliárd fényév sugarú gömben történt eseményeket érzékelhetünk, ugyanis a legtávolabbi objektum fényének maximum ennyi ideje volt, hogy ideérjen.
Azt nem tudjuk, hogy a teljes univerzum végtelen-e, de a mi szempontunkból ez teljesen mind1. Ugyanis, ha az univerzum tényleg gyorsulva tágul (maga a tér tágul), akkor bizonyos távolságon (az eseményhorizonton) túl lévõ objektumok tõlünk fénysebességnél gyorsabban távolodnak, ezért róluk sohasem szerezhetünk információt, akármennyit várunk a fényére, hogy ide érjen. Ha jól emléxem, az eseményhorizont sugarát 16 Mrd fényévre becsülik, de ez függ a tágulás mértékétõl is. Egy szóval Univerzumról csak cca. 16 Mrd sugarú gömbben érdemes beszélni, mert ami azon túl van, az számunkra nem létezik.

Amúgy szívesebben születtem volna 100 évvel késõbb, mert valószínûleg akkor sokkal több érdekes kérdésre lesz meg a válasz.

ta nem csak sim ekkel foglalkozol??😄

Láttunk e már életet?Igen hiszen mi élünk,ezen az alapon aki azt feltételezi, hogy ez máshol nem alakulhatott ki az saját létét kérdöjelezi meg valamilyen modon,a végtelen számu lehetöséget,de a kutatok körében sem az a kérdés, hogy van e élet máshol hanem milyen élet az,lehet bakteriálistol kezdve a hihetetlen fejlettig akármi!
Szerintem nagyjábol tudják a kutatok hogyan alakult ki az élet,hiszen megértettük az atomok viselkedését,létre jött egy anyag ami elkezdte magát másolni,mindez az ürben mindenhol megtalálhato anyagokbol, söt igazábol nem látunk el csak egy bizonyos szintig ,igy közel nem lehetünk biztosak az ür méretében-nagyságában.Lehetséges,hogy az egész univerzumunk amit belátunk,az csak egy icic pici pont a nagy egészben,lehet kisebb mint a mi szintünkön az atom,aztán ott megint van 100 milliárd ilyen nagy galaxis és az máshol lehet ,hogy szintén csak egy icic pici pontként jelenik meg és ez igy megy a végtelenségig akár, kicsiben és nagyban egyaránt.
Az evolucios kérdésben egyetértek veled!Egy idö után a mostani kor valami olyasminek fog számitani,mint amikor az öseink kimásztak a vizböl,az evolucio része,nem fognak vele fogalkozni,csak tudni fognak rola ahogy mi tudunk arrol a régi korokrol egy csomo dolgot...

és mennyi pár évezred a Föld 5 milliárd éves korához képest?

en csak egy valamit nem ertek...na jo, tobb mindent se😊 szoval ugye a szerves, es a szervetlen anyagokat is ugyanazok az elemi reszecskek epitik fel, ugye? Igen, scak a szervesben olyan kombinacioval, hogy az eletre kel... ez elegge erthetetlen... Szerintem az elkovetkezo par 100 evre le fog lassulni picit a fejlodes... mar ami a csillagkozi utazast illeti... Eleg csak abba belegondolni, hogy az univerzum 70%at kitevo anyagrol, a sotet anyagrol semmit sem tudunk, nem tudjuk erzekelni, csak a letezese bizonyitott... szoval itt van az elso olyan dolog, ami tudasanak hianya komoly problemakat okoz... Hozzateszem ha belegondolunk a nagy felfedezeseket 50 eve megtettek nagy emberek, amiket ma meg nem is tudunk igazan bizonyitani, es kicsit korrigaltuk is oket azota, de semmi igazan uj, semmi... s sztem az agykapacitas is beleszolhat abba, hogy mit tudunk megvalositani, es mit nem... fejlodnie kell bizony meg sokat az emberisegnek, hogy igazan erdemben elore lephessen... Ami viszont lehet egy nuclear warban elpusztul... Jah, es meg valmit nem ertek...: Ha nem jon az az aszteroida, akkor ugye az ember mint olyan(gondolkodo) sem letezne... Ez is eleg fura... Kinek koszonhetjuk ezt? No one knows... Abban meg sajna ne remenkedjen senki, hogy eleteben az urben fog kikotni... az urturizmus meg legalabb 300 ev( mar olyan ertelemben, hogy 50-100 ezer Hufnak megfelelo osszegert felvigyenek... ahhoz meg rengeteget kell fejlodnie a techunjnek... Egyfelekeppen gyorsulhatna fel igazan a fejlodes, ha egy idegen faj esetleg megmutatna par dolgot...

Szerintem be kell látni, hogy ilyen méreteknél (vagy inkább távolságoknál) csak lassú és körülményes megoldások léteznek. Nem vitás, hogy sokkal elegánsabb lenne Warp 6-al átruccani a szomszédba, de ha ez nem megy, akkor marad a csigatempó.
A mi galaxisunk méreteit figyelembe véve amúgy még Warphajtómûvel is évszázadokba, évezredekbe tellene, mire a teljes galaxist benépesítenénk... 😊

Ezek a földön kívüli életre vonatkozó becslések szerintem nem megalapozottak, mert még azt sem tudjuk, hogy mekkora eséllyel alakulhat ki élet egy bolygón. Ehhez elõbb pontosan kéne tudni, hogy a Földön hogy történt mind ez. Lehet, hogy megfelelõ feltételek esetén viszonylag nagy az esély, de az is lehet, hogy olyan kicsi, hogy az unverzum történetében mindössze egyszer forul elõ.

Evolúció: szerintem nem biztos, hogy az evolúció következõ szintjén az emberek genetikai leszármazottai fognak állni. Lehet, hogy inkább a teremtményei. Ha belegondolunk, az emberi test csak egy teher: sérülékeny, halandó. Ismerve az embert, ha egyszer ezen képes lesz változtatni, akkor azt meg is fogja tenni. Így talán egy olyan új faj jön majd létre, ami testileg ugyan "gépi" (esetleg emberi-mesterséges hibrid), de szellemileg az emberi kultúrát örökíti tovább. Ennek az elõjelei már most kezdenek körvonalazódni: nanotechnológia-->nanorobotok, amik az emberi testet javítják, inplantátumok, stb.

Csak feltételezés volt,ha van akkor meg kapd be... 😄DDD

Nem szavad elfelejteni,hogy az ürkutatás gyerekcipöben jár,de még 100 év mulva is ezt fogják mondani,ha belegondolunk 2000 éves a civilizácionk...
A Földön kivüli életröl:Ha az univerzum korát vesszük figyelembe,akkor létezhettek már akár többszázezer éves civilizáviok is,és nem biztos hogy nem léteznek ma is,csak a létezés formája lehet annyira extrém hogy soha nem fogjuk felfedezni.anno láttam egy nagyon jo müsort,és abban valoszinüsitették hogy a világürben hihetetlenül fejlett és intelligens gépek "szaladgálhatnak".
Van egy másik tényezö is nem biztos, hogy mi nem vagyünk gépek,bizonyos mértékig azok vagyünk ahogy a többi állat is,automatikusan müködünk,és pusztán 2-3%-at fogjuk fel annak ami történik,a többi automatika,tehát az evolucio nem lehet tudni hova vezet,de vezethet akár a halhatatlansághoz is,amikor a tudosok megvizsgálnak egy legyet,rájönnek hihetetlen teremtmény,az ereje a méreteihez képest egy 500 köbcentis motoréval vetekszik,fogalmunk sincsen rola hogyan kéne ilyet mesterségesen elöállitani,huhh nem is tudom minek irkáltam ezeket de már nem törlöm mert leirtam,csak egy kis filozofálgatás volt 😄DD

honnan tudod, hogy nekem nincs 20 millió dollárom? 😊

Mi nagy valoszinüséggel soha nem jutunk fel az ürbe(sajna,hiszen ki nem szeretne?),hacsak nincsen 15-20 millio dollárunk,márpedig nincs és nagyon ugy néz ki annyi nem is lesz 😄DD

Hát, hibernálással és a jelenlegi technológiák fejlesztésével valamennyire ki lehet tolni a távolságokat, de ez még közel sem elegendõ a galaxisunk (nem beszélve az univerzum) beutazásához.
Ha egyszer az emberek úgy fognak utazni a naprendszerek között, mint mondjuk jelenleg Budapest London között, azt olyan technológiával fogják tenni, amirõl mi még nem is álmodunk.
Egy Start Trek-es Warp drive-val már elégedett lennék. 😊