92
  • papabear
    #18
    De ha eljutna a hegy mögötti kínai mobilszolgáltató ügyfélszolgálatáig, akkor vehetne egy kártyatelefont és hazatelefonálhatna, sztem írok is egy levelet a NASA-nak, hogy megoldottam a problémát... :o)
  • Cat #17
    a marsi gravitáció a földinek a 38%-a; ami a földön 700 kiló, az ott 250, és annyit simán meg lehet mozgatni kerekeken, és ugye itt nem kell sebesség, centiméterekről beszélünk. Másrészt mint mondtam energia nem a mozgáshoz kéne elsősorban, hanem hogy egyáltalán el tudja jutattni hozzánk az általa megszerzett információkat (pl. nagyobb felbontásu kamera lenne rajta), és ne csak 90 napig működjön.
  • cifuatwork
    #16
    Azért tegyük hozzá, hogy az RTG-k teljesítménye nagyban függ a külső hőmérséklettől. Ezek lényege ugye az, hogy van egy rádióaktív elem által fűtött belső, és a külső, általában kis méretű radiátorok által hűtött rész. A kettő találkozásánál két féle (ha jól tudom szilicium alapú) anyag van, amelyben a hőkülönbség hatására elektromos áram keletkezik. A kinyerhető energiamennyiség a hőkülönbségtől függ. Namost a két Voyager szonda már elég messze jár a naptól, vagyis a külső hőmérsékletük már erősen -200 celsius fok alatt járhat...
  • cifuatwork
    #15
    1.: A lézeres kommunikáció még gyerekcipőben jár, a rádiókommunikáció sem egyszerű, ne felejsd el, hogy ott nincs teljes kommunikációs műhold-hálózat, mint itt a földön. A fő a megbízhatóság volt. Gondolj bele, milyen flame menne, ha egy nagyobb sebességű, de kisérleti rendszert alkalmaztak volna, ami mondjuk nem volna elég megbíztható, hiszen a földön kívűl, marsi körülmények között még sose alkalmazták? A NASA helyébe te beválalnád a kockázatott?

    2.: Most is van rajta némi Plutonium, de olyan kis mennyiségű, amely egy esetleges katasztrófánál még nem okozna akkora kárt. A másik az, hogy a legkisebb atonmreaktor is több, mint 100kg. Ami még elképzelhető, azok a nukleáris hőelemek (RTG), de ezek alkalmazása egyébb akadályokba ütközik. Hogy pontosan milyenbe, nem tudom, de valamiért kerülik mostanság az alkalmazását.
  • Dömper Ármánd
    #14
    Igen, csakhogy a Vojédzsör valamivel több mint 700kg. Ebben jelentős szerepe van a beleépített atomerőműnek. Egy ekkora monstrumot viszont sokkal nehezebb mozgatni a talajon, nem beszélve arról, hogy el is kell juttatni a Marsra, ahol le kell vele szállni.
  • valaé valaé ná
    #13
    Az a gyanúm, hogy a Mars Polar Lander valószínűleg így működött volna, mert a sarkokon nincs elég fény.
    Az most viszont szennyez :)
  • valaé valaé ná
    #12
    Egyébként értem hogy mit akarsz mondani, valószínűleg környezetvédelmi szempontok miatt nem alkalmaznak izotópos generátorokat. Már a Galileonál is rinyáltak, az okos emberek hogy rádióaktívan szennyezi az Európát (miközben a Jupiter k.rvára sugározza).
  • valaé valaé ná
    #11
    Az atomerőmű ? :)
  • Cat #10
    A Voyagerben lévő három rádióizotóp 26 év után is 315 watt energiát ad le. A Rover napelemei jelenleg 140 wattot termelnek, de ez 90 nap után felére csökken. Csak én nem látom a fejlődést?

    Electrical power is supplied by three Radioisotope Thermoelectric Generators (RTGs). The current power levels are about 315 watts for each spacecraft.
    Voyager
  • valaé valaé ná
    #9
    Atomerőművel, mi ?
    Te se leszel már hülyébb.
  • Cat #8
    szerintem két dolog nevetséges benne
    1. röhej, hogy az egész marsjáró felépítése a kis sávszélességű kommunikáció miatt lett olyan amilyen. Ugyan meggyözö a kamera által nyujtott kép, de nagyobb felbontással akkoris jobb felvételek készülhetnének, igaz, méretük is sokszorosa lenne a mostaninak -> nem lehetne továbbítani. Az adatgyüjtés szintén áldozatul esett, nem tud mindent visszasugározni. Nincs manapság semmilyen módszer a műholdak gyorsabb elérésére? Ez az ISDN sebesség nagyon gyér, pl. lézert nem lehetne használni?

    2. Szintén nagyban befolyásolja az egész működést az energiamennyiség, a napcellák használata. Ha már a melegitéshez igyis ugyis használnak rádióizotopokat, sztm semeddig se tartott volna egy kis atomreaktort berakni, a műholdakban eddig is használták, és ebbe a 150 kilos szerkezetbe is elférne egy. Ezáltal nemcsak azt érnék el, hogy éjszaka is működhet, hanem a 90 napos életciklusát is sokszorosára emelhetnék, továbbá folyamatosan tudna sugározni adatokat vagy a műholdakra vagy a Földre - a tudományos eredmények sokszorosa lenne elérhető. A mostani Rover nem tud felvenni egy marsi napfelkeltét vagy naplementét, atomerőművel viszont simán működne... és nem lehet ellenérvként felhozni hogy "jaj, környezetszennyező", mivel most is van rajta plutonium
  • valaé valaé ná
    #7
    Jó a cikk, de néhány héttel előbb is elkészülhetett volna.
  • valaé valaé ná
    #6
    Hun van ?
  • Kange
    #4
    esetleg linket is adnál?