Haditechnikai Topic

Ja ez a Jump Belt érdekes.Valami rakétahajtómû lehet?

roppant érdekes, egészen biztos vagyok benne, hogy 2006ban ilyet láttam egy hadkieges századoson.

ECWCS kópia, goretex, meg minden. 2008M a neve. (lehetetlen lesz még egy két évig hozzájutni 😞( )

ECWS hazai verziója aszem.

infót nem sokat, de ezt, vagy ehhez nagyon hasonlót már 2006ban láttam.

Nekem a "Jump belt" tetszik :-)

Ha megnézed, a szöveg feletti képem egy M16-ost (AR-15?) fog a katona már, abban már van aluminium-ötvözet. 😊

Ja, és az utolsó kép szövege szerint "aluminium-alloy rifle" van a kezében. Akkor viszont remekül megoldották a famintát, sok mai kocsiban van olyan rémes fautánzat, pedig már az 1950-es években megvolt a recept.

Ez simán lehetne valamelyik következõ Fallout játékban 😊

Mivel más a lövedékek színezése, ezért inkább valamilyen speciális töltényre gondolnék, de az elhelyezése akkor is gáz. Az M-60-asok vietnami tapasztalatai alapján, miszerint a lõszert kartondobozba csomagoltak, ami az adott éghajlaton kifejezetten ritka esõzés(értsd monszun) alatt azonnal szétázott, ezért a hevedert nyakban átvetve hordták. Ez viszont azzal járt, hogy az nagyon hamar megsérült, hozzáverõdött mindenhez, így elég gyorsan adogatási probléma lépett fel a fegyvernél. Bár lehet, hogy ezt még inkább szerencsének is fel lehet fogni, a géppuskások élettartama a vietkonggal állítólag a csata kezdetétõl számított 15-20 másodperc volt, mivel azonnal RPG tüzet kaptak. Ha kiiktatták a géppuskát, akkor ugyanis az adott szakaszt már könnyen lerohanhatták.
Azért azt is elég nehéz megérteni, hogy miért is használtak az amcsik egy olyan félresikerült fegyvert évtizedeken át, mint az M-60-as, a próbálkozások a feljavításával meg mindig rontottak rajta. Az igazán megbízható verziók már csak a 90-es években készültek el.

Értelme nem sok van, védeni biztosan nem véd semmitõl. Amúgy így nézegetve azt sem zárnám ki, hogy direkt dezinformáció. 😊

A 4 db. töltény a kabátra fûzve az mi célt szolgálhat? Egyszerû díszítés, vagy véd a szívtájéki találatok ellen?

A jövõ katonája 1959-bõl. Sisakba épített tranzisztoros rádió, arcvédõ maszk, szem elé lehajtható éjjelátó szemüveg, nejlon "alsóradrággal" egybeépített védõmellény. Azért az meleg, hogy a sisakrádió még 50 évvel ez után sem általános dolog...

Tömböl vezérezredesen milyen kabát van, még nem láttam sehol sem ezt a fajtát se képet rola.Esetleg valaki tud infot rola ?
gyakorlo

A Rifle az a Maverick indítás a jet harci gépeken, a helikoptereknék lehet, hogy a Hellfire indításra mondják ezt.

Ez segíthet. 😊

És a "Rifle One"?

Elvileg ez a fegyverhasználat bemondása.

Az a kifejezés pontosan mit takar amikor azt mondják, hogy "guns, guns, guns"?

Fõleg helikopterek esetében hallottam párszor. Csak annyi, hogy átvált gépágyúra?

Tubesi radar védelmében
Vélemény az egyik hetilapban.

Pliny G Holt
nyugodjon békében,angolosok elõnyben...

Tán kétszemélyes verzió volt.

Ki tudja? Lehet ez valami új prototípus volt nem? 😊 Desszantos egységek szállítására alkalmas gép volt 😄

Honvédelem.hu cikk: " Eltûnt a radarokról az orosz légierõ egy Szu-27 típusú vadászrepülõgépe a távol-keleti Komszomolszk térségében csütörtökön, a repülõtértõl mindössze 30 kilométernyire. Az elsõ értesülések szerint a tervszerû járaton a pilótán kívül senki sem tartózkodott. A helyi keresõ-mentõ szolgálat helikopterei azonnal a pilóta és a gép keresésére indultak. "

Ami érdekes...:-) Tervszerû járaton a pilótán kívül senki sem tartózkodott... Frankó lenne, ha még vagy 10 utassal a fedélzetén zuhant volna le...meglepõdtem volna....

Nem gond, idén szlovákiában is választások lesznek, és ott is a miénkhez hasonló tisztulási folyamat várható.

Elõre is elénzést a féloff reklámért.

Gyûjtõk számára hasznos oldal lehet.

Meg a MICA IR, meg az R-40T (ha még rendszerben áll valahol.)

Egy nagy távolságból érkezõ rakétával mit kezd? Mert annak már kiégett a hajtómûve, IR képe elég kicsit.

Nagy távolságból nem szoktak passzív IR rakétát indítani (a kivétel ugye az R-27ET), amit meg nagy távolságból indítanak, arra meg ott az RWR, nem kell MAWS.

Jelenleg egyetlen vadászon sincs semmi DIRCM féleség tudtommal,

Hamarosan lesz. Noha jelenleg a vállról indítható rakták az elsõdlegesnek kikiáltott veszélyforrások.

Az elfogytak esetben meg inkább egy F-16C is kapja a nyúlcipõt, ha egy felfegyverzett MiG-29 közeleg, ami csak a '80-as éveket képviseli. Egyenlõtlen vagy nagyon kétesélyes küzdelmekbe nem kell belemenni.

Azért nem a '60-sa évek technikai színvonalán tengõdnek azok a légierõk akik pont a legtöbbet gyakoroloják.

Jelenleg egyetlen vadászon sincs semmi DIRCM féleség tudtommal, de rakétaindítást figyelõ körkörös rendszer sem. Egy nagy távolságból érkezõ rakétával mit kezd? Mert annak már kiégett a hajtómûve, IR képe elég kicsit.

Igazáság szerint nem értem, hogy miért gyakorolják ma is olyan sokat a gépágyús dogfightot. Kb. annyi esélye van ma ennek, mint a egy jégrevünek az Eufráteszen.

Elcsépelt a Vietnami hasonlat, de még mindig tartja magát. Mi van, ha a légiharc rakétáid nem mûködnek, hatástalanítva lesznek, vagy simán elfogytak?

A DIRCM szintû eszközöknél pedig van rá esély, hogy ez bekövetkezhet. A félhírek szerint a következõ J-10/J-11 csomagban is ott fog figyelni a kínai DIRCM, a J-11B-n már van MAWS (missile approach warning system, egy olyan eszköz, amely figyelmezteti a pilótát, ha egy rakéta közeledik), ami ehhez kvázi az elsõ lépés:

mindkettõ IR. Az alsó nyilán tudja ugyanazt mint a felsõ.

A felsõ nem képes képalkotásra.

túl sok energiát ölsz bele a képalkotásba, és sehol nem garancia, hogy mûködik is.

Minden viszonylagos, ha az ellenfél gépeinek az RCS értéke túl kicsi, a zavarása túl erõs, és általánosságban nem tudod kellõen jól megoldani a célbefogást, egy új rendszerrel hirtelen ismét átveheted a technikai fölényt.

Ettõl félnek amúgy a Lopakodó technológiák terén, ha a LADAR terén bekövetkezne egy áttörés megbízhatóság és hatótávolság terén, akkor például a lopakodó gépek többé nem lennének taktikai elõnyben egy LADAR-os géppel szemben...

végül is az AIM-9X korszakban nem nagyon kell tököt dobálni a dogfighthoz...

Azért a többség még mindig azzal kezdi a Dogfightot. 😊

félek, gázolajjal nem bírnánk odáig. :-S

briteknél, olaszoknál, szovjeteknél is voltak biciklisek. de valószínûleg még máshol is.

most hirtelen a Tizedes meg a többiek haditanácsa villant be, afrika térképpel, biciklis hadosztállyal és csodafegyverrel <#vigyor2>

lemaradtam bármi olyan beszerzésrõl, ami ezt indokolhatná? mert ellenkezõ esetben, a belpolitika eljutott külföldre is, azaz hozzánk.

bár annyi hitelt vettünk fel, aminek semmi látszatja nincs, hogy tényleg lehet, hogy lezsírozott tankhadosztályok vesztegelnek az alföldön a parancsra várva😊

Komolyan mondom, bárcsak igaza lenne, mert az azt jelentené, hogy kapnak majd (talán), vagyis inkább rendelkeznek megfelelõ technikával a hazai katonák, de így csak egy jó vicc, még a Blikk-ben sem érdemelne meg egy apró bejegyzést sem <#hehe>

nap vicce

Igazság szerint, ha tényleg a brosúrák és a tesztek szerint mûködik a fegyver élesben, akkor inkább a légi helyzetkép ismerete a lényeges. Ha az ellenféle csak 5 másodperccel késõbb tudja meg, hogy milyen közel van és hol, az alatt az 5 másodperc alatt, ha a másik pilóta tudja, hogy az ellen hol van, levág egy 70-80 fokos fordulót balra vagy jobbra is. Mivel az AIM-9X +/- 90 fokban indítható ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy tüzelõhelyzet, vagy majdnem tüzelõhelyzet van.

Igazáság szerint nem értem, hogy miért gyakorolják ma is olyan sokat a gépágyús dogfightot. Kb. annyi esélye van ma ennek, mint a egy jégrevünek az Eufráteszen.

Még, ha közel is érnek a gépek és valódi klasszikus 1 vs 1 vagy 2 vs 2 helyzet lesz ott meg nem kell hátsó féllégtérbe kerülni olyan durván, mint ahogy a tréningeken teszik a jenkik.

Lehet én vagyok félrevezetve, de én úgy értelmeztem, hogy az IRST maradt a szélvédõ elõtti, a hasára szerelt pedig FLIR/lézeres célmegjelölõ.

mindkettõ IR. Az alsó nyilán tudja ugyanazt mint a felsõ.

A radar esetén sem a nyers radarképet látja a pilóta, hanem egy olyan mesterségesen generált képet, amelyet a radar elektronikája szûrt meg a számára, eltávolítva a képrõl minden olyan reflexiót, amely kizárhatóan nem repülõ tárgy. Hasonló rendszer kell egyszerûen képalkotásnál is.

Jogos, de az idézet végi "hasonló" kifejezéssel vitatkoznék ha megengeded😊 Persze nem a technikai hasonlóságon, mert az ugye nyilvánvalóan elüt, de egy radarjelet sokkal hamarabb kiszûrsz. A munkámban a Sony egy nem pont szar képfelismerõ ellenõrzõ berendezésével is dolgozok, nem olyan egyszerû mutatvány az, és szerintem túl sok benne a hibafaktor - túl sok energiát ölsz bele a képalkotásba, és sehol nem garancia, hogy mûködik is. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint hogy ha abban bíznál, hogy az ellenfél sárga repülõkkel fog felszállni. Könnyen átverhetõ.

LADAR, mint ahogyan leírtad, szintén hasonló problémák miatt felejtõs (egyelõre)

Az AN/AXX-1 TCS és az AN/AWG-9 radar oda és vissza master-slave kapcsolható volt
Orosz hõpelengátor és radar is ilyen, még export gépeken is. Érdekes szimmetria 😊

Azon meg, hogy ez a tökös IRST széria, komolyan ledöbbentem, azt hittem ennél már elõrébb járunk... Hamarabb jutott volna eszembe a gép aljára rakni, mint ahogyan a macskán volt. Bár az elmített indok (gyorsaság és egyszerûség) elég kézenfekvõ, végül is az AIM-9X korszakban nem nagyon kell tököt dobálni a dogfighthoz...

@Molni:

A Sniper meg egészen más tartományban mûködik. Vagy nem? A Sniper azt tudja elvileg, hogy radar információ alapjná rááll a célra. Kiegészítõ IFF funckió.

Akkor félreértés részemrõl, azt hittem IRST-nek akarod használni. Szvsz optikai IFF-nek azért nem igazán jó, mivel elõre elég szûk a látószöge, csak ha pont elõtte van a cél, akkor láthatná, mivel a mozgatható fejnél a lefele tekintést vették figyelembe.

@Lefty:

De az új ruszki optikai rendszernek gyanítom már képalkotó módja is van, különben nem sok értlme lett volna a MiG-35 aljára is rakni.

Lehet én vagyok félrevezetve, de én úgy értelmeztem, hogy az IRST maradt a szélvédõ elõtti, a hasára szerelt pedig FLIR/lézeres célmegjelölõ.

Érdekes az a motyó a 18-ason, de nem hiszem, hogy ez a módszer szériafelszereléssé válna 😊 Vagy tévedek? Elég félmegoldás lenne, a már leírt problémák miatt...

Az US NAVY 150 darabot rendelt eddig, 2012-tõl szállítják a szériapéldányokat, IOC 2013. Az USAF még nem döntött, két opciója van a jelenlegi F-15 és F-16 gépek IRST-vel való ellátására, az egyik ez a pótüzemanyag-tartályba integrált verzió, a másik a korábban linkelt IRST pod a LANTIRN helyére függesztve.

Az üzemanyag tartályba épített verzió elõnye, hogy nem kell a gépeket idõlegesen kivonni az átalakításhoz, ami egy utólagosan beépített IRST esetén elkerülhetettlen. Hozzá kell tenni, ehhez az is kell, hogy az USN csúnyán rövidre van vágva hajófedélzeti gépek terén, nem nagyon engedheti meg magának, hogy hónapokra nélkülözzön nagyobb számú gépet.

Optikai rávezetést csak olyaneszközökben használnak, ami nem automatikus - mert a júzer irányítja, tehát valószínûleg nem is lehet automatizálni (és itt nem csak repülés világában gondolkodj)

A földi célok elleni optikai rávezetés (Maverick rakéta, Walleye siklóbomba) esetén a optikai rendszer által közvetitett képen lévõ célkeresztet ráviszi az operátor egy jól azonosítható, kontúros célpontra, a kioldó megnyomásakor pedig az irányítórendszer ezt a képet "megjegyzi", és innentõl kezdve a feladata "csak" annyi, hogy a rakéta/bomba orrát folyamatosan efelé a kontúros cél felé fordítsa, ha valamerre elmozdul, akkor úgy korrigál, hogy a tárolt képhez viszonyít. Ezzel a megoldással fire-and-forget irányításúak. Légiharcban is használható lenne ez a megoldás, amennyiben a célpont kellõen elüt a háttértõl. Megjegyzés: a kép felbontásával növelhetõ ennek az esélye.

Az igazi megoldás persze valóban az, hogy az irányítórendszer adatbázisában vannak az ismert gépek 3D-s modelljei, és ezek alapján azonosítaná a rakétalövedék irányítórendszere a célpontot. Szerintem ez egyáltalán nem sci-fi, hiszen az arcfelismerésnél tartunk már...

Opciók felsorolása....

Kimaradt a LADAR, vagyis kvázi egy olyan radar, ami elektromágneses hullámok helyett koherens fénysugarakkal dolgozik. Elõnyei és hátrányai ennek is vannak, elõnye, hogy a radar ellen kidolgozott lopakodó és elhárító technológiák teljesen hatástalanok ellene, hátránya, hogy mivel fényrõl van szó, így a hatását az idõjárás és minden más fénytörést befolyásoló dolog (pl. füst) zavarhatja.

Legyen optikai rakéta, OK, de ahhoz elõbb (ahogy molni is írta) tudni kell, merre van az arra. Légteret pásztázni 50x zoom-mal egy képernyõn meg elég fapados. (ezt mindenki tapasztalta aki szimben használt már ilyet) tehát önmagában már nem jó. Vissza is jutottunk az elejére.

Azért itt álljunk meg egy kicsit. A radar esetén sem a nyers radarképet látja a pilóta, hanem egy olyan mesterségesen generált képet, amelyet a radar elektronikája szûrt meg a számára, eltávolítva a képrõl minden olyan reflexiót, amely kizárhatóan nem repülõ tárgy. Hasonló rendszer kell egyszerûen képalkotásnál is.

@Molni:

Képtelen vagyok megérteni, hogy miért csinálják ezt a jenkik. Nehogy már egy póttartály kelljen egy IRST-hez a XXI. században.

Ahogy fent írtam, egyszerû és gyors integráció, a nélkül, hogy a gépeket ki kéne vonni átalakításhoz.

Egyes F-4 verziók orra alatt is van / volt valami IR vagy képalkotó rendszer. AZ mi volt?

Az F-4B (USN/USMC) és F-4C (USAF) rendelkezett AN/AAA-4 IRST-vel, ez azonban nem volt képalkotó rendszer, csak a legerõsebb hõforrás irányát mondta meg. De a gyakorlatban nem bizonyult elég megbízhatónak, így az F-4D/E sorozatnál megszüntették, helyére a késõbbi F-4D-ken az AN/AAA-4 házát ismét felszerelték, de abba az AN/APR-25 v. -26 RWR antennái kerültek.

Megj.: A Vietnami háborúban az optikai azonosítás szükségessége miatt KB-18 elektronoptikai konténer került sok esetben a korai Phantomok jobb elsõ törzs alatti Sparrow függesztési pontjára. Az F-4E-tõl ezt kvázi beépítették a bal szárnyba, TISEO (Target Identification System Electro-Optical) néven, igaz az export gépek többségébõl hiányzott. A TISEO mûködhetett olyan módban, hogy a radar által befogott célpontra "nézett rá", így nem kellett keresgélni a célpontot a fegyverkezelõnek, csak egy gombot megnyomni.


F-4E, látható a bal szárny harmadánál a TISEO "szeme"

z F-14 kamerarendszerénél gondolom volt valami automatizáltság.

Volt, a rendszer képes volt egy adott képet "rögzíteni", és az azon bekövetkezett változást követni, például ha a célgép irányt változtatott, és automatikusan követte is azt. Az AN/AXX-1 TCS és az AN/AWG-9 radar oda és vissza master-slave kapcsolható volt, vagyis lehetett akár azt is megoldani, hogy a TCS kövesse a befogott célpontot, illetve azt is, hogy az AWG-9 kövesse azt a célpontot, amit a TCS tart "befogva". Egy érdekes elemzést olvastam anno ezzel kapcsolatban valahol, bár egy ponton kicsit falsnak hat.

A lényeg, hogy ezen master-slav képesség miatt z F-14 igen jó kvázi-ECCM-el bírt. Tegyük fel egy Tu-22M3-at tart befogva az F-14, és AIM-7 Sparrowot akar indítani rá, a Tu-22M3 igen komoly ECM rendszerekkel bírt, és olyan erõs zavarójelet tudott generálni, amin az AWG-9 egyszerûen nem látott át, ám ettõl függetlenül is képes volt az AIM-7-est célra vezetni, mégpedig úgy, hogy a TCS tartotta befogva a célpontot, a radar pedig oda nézett, ahova a TCS, ugyan a radar nem "látta" a célpontot, de az AIM-7-est ettõl még célra tudta vezetni. Ezzel csak annyi a baj, hogy ha jól tudom, csak az elsõ Sparrow I.-es (AAM-N-2 / -3 / -6 alias AIM-7A/B/C) volt "beam-riding" irányítású, a késõbbiek félaktív rávezetésûek voltak. Vagy lehet, hogy a zavarás ellenére a célpontról elegendõ radarjel verõdött vissza, hogy az AIM-7 "meglássa"?

Namármost az azonosításhoz ennél kicsit részletesebb kép kell, kb. 1 méteres felbontás. Elég durva felbontóképesség körvonalazódik elõttem. Lehet, hogy az amatõr csillagászok ölnének egy ilyen rendszerért? 😊

Az AN/AXX-1 TCS ugyanazon a Newton-távcsõ elven mûködik, amit nagyon sok amatõr csillagász, és a legtöbb modern csillagvizsgáló használ, és egy amatõr csillagásznak még valószínûleg kicsi is lenne. 😊

[center]
AN/AXX-1 metszet, az NFOV a kis látószögû / nagy nagyítású (Newton-elvû), a WFOV a nagy látószögû / kis nagyítású részét jelöli

A mûholdak pár100 km-rõl tudnak olyan 0,5 métert nagyságrendileg. Hát ez kb ugyanaz a nagyságrend felbontásban. Ezekben pedig elég drága és nagy optikai eszközök vannak.
De ami fontosabb, hogy ez esetben is a legfõbb akadály a légköri zavarok, aminél nagyon nem mindegy, hogy a 100km-t a fénynek végig a sûrû légkörben kell megtennie, vagy függõleges irányban nagy részét szinte légüres térben (ugye a 100ból kb az elsõ 10 ami sûrûnek tekinthetõ).

A körvonal pont elég😊 Elég jellegzetes sziluettje van szinte minden gépnek, még szabad szem számára is, nemhogy egy számítógépnek.

Képtelen vagyok megérteni, hogy miért csinálják ezt a jenkik. Nehogy már egy póttartály kelljen egy IRST-hez a XXI. században.

Egyes F-4 verziók orra alatt is van / volt valami IR vagy képalkotó rendszer. AZ mi volt? Az F-14 orra alatt volt a kamerás rendszer. Kis aerodinamikai árral lehet, hogy be lehetne építeni a mai gépekbe is, hasonló módon . A kérdés a $-ban mért ára lenne valószínûleg. A póttartályos módszer valószínûleg olcsóbb. Viszont egy póttartály valószínûleg jobban remeg egy felfüggesztõn, mint egygéptestbe integrált valamit. Élettartam és képalkotás szemontjából, ha géptörzsbe építve jobb opciónak tûnik mûszkailag.

Abban is egyetértünk, hogy az új IRST rendszerek valószínûleg van képalkotó módja. Lehet hogy pont emiatt mosódik el az IRST fogalma?


Az F-14 kamerarendszerénél gondolom volt valami automatizáltság. Azzal csak elég véletlenszerûen lehetett volna megtalálni a Cifu által leírt távolságokból egy gépet véleményem szerint. Elég tiszességes nagyítással rendelkezhetett a rendszer, ha 40 km-rõl észlelhetõ, bár Cifu szerint azonosítható volt a gép. Akkor ez milyen képességet takarhat? Optikához sajnos nem értek, csak egy primitív számításra futja.



A gép 22 méter hosszú. 40'000 méterrõl ez az jelenti, hogy a gép kb. 3 század fokos ívhosszon látszik. (Nem tudom szebben kifejezni.)

Namármost az azonosításhoz ennél kicsit részletesebb kép kell, kb. 1 méteres felbontás. Elég durva felbontóképesség körvonalazódik elõttem. Lehet, hogy az amatõr csillagászok ölnének egy ilyen rendszerért? 😊


Az UV tartományú keresés talán már a '80-as évektõl végétõl étezik, egy IR vezérlésû rakéták asszem UV tartományban is pásztáznak. Asszem az R-73 egyes szériái ilyenek, de ez csak egy halvány emlék. Ennek utána kellene nézni. Lehet, hogy csak felajánlás volt a '90-es években, hogy ilyet is tudnának szállítani, igény esetén.

Bizony, ez a nagy különbség, IRST-n nincs kép, csak infra fényérzékelés, meg a lézer távmérõ. De az új ruszki optikai rendszernek gyanítom már képalkotó módja is van, különben nem sok értlme lett volna a MiG-35 aljára is rakni.
Érdekes az a motyó a 18-ason, de nem hiszem, hogy ez a módszer szériafelszereléssé válna 😊 Vagy tévedek? Elég félmegoldás lenne, a már leírt problémák miatt...

Az eredeti kérdésre (optikai AAM) igazából nincs sok értelme, legfeljebb annyi, hogy az emberi agynak barátságosabbnak tûnik 😊 Több felöl meg lehet közelíteni, hogy miért is nincs. Optikai rávezetést csak olyaneszközökben használnak, ami nem automatikus - mert a júzer irányítja, tehát valószínûleg nem is lehet automatizálni (és itt nem csak repülés világában gondolkodj)
Másik oldalról, nézzük, mi a cél: messzi lévõ nagy, gyors fémdarabot eltrafálni, meg odavinni kis HE-t. Jó, messzire kell látni. Látható fény tartomány nem túl jó - idõjárás, meg sok-sok tényezõ, amibõl igazából maga a cél nem tûnik ki. Szürke. A házam is szürke 😄 Remélem érthetõ az analógia. Jó, keressünk más hullámot,, amit ez nem zavar:
-Infra: nem rossz, mert passzív módon is megél (meleg a röpzi) de sok minden más is bocsát ki infrát (gyárkémény, közvilágítás, Hold, Nap) és az idõjárás megintcsak közbeszól.
-rádióhullám: Cool, mert átmegy mindenen, meg amit eltalál még vissza is jön. Kicsit kevés, de erõsítjük -> radar. Van IFF, már NCTR is, tudunk minden geometiai lõparamétert (merre, honnan, mennyivel hova, stb) szóval elég jónak tûnik. Csak ugyanilyen zavarható is sajna, megint nem tökéletes....
- és itt kanyarodott vissza a paraszt esze a szeméhez, mert minek higgyen, ha annak nem 😊 De akkor kell egy bazinagy, nehéz optika, amit bonyis gyártani, drága is mint a fene. A rakéta meg ugye fogyó termék. Ráadásul az optika kezelése sem feltétlen egyszerû, a már említett automatizáltság hiányában, ami légiharcban megint csak hátrány.
Legyen optikai rakéta, OK, de ahhoz elõbb (ahogy molni is írta) tudni kell, merre van az arra. Légteret pásztázni 50x zoom-mal egy képernyõn meg elég fapados. (ezt mindenki tapasztalta aki szimben használt már ilyet) tehát önmagában már nem jó. Vissza is jutottunk az elejére.

Konklúzió: Az optikai rakéta nagyon tökjó lenne, csak az az elõnye, hogy lerázni nem lehet, meg is szûnt azzal, hogy ugyanarra a célra sokkal jobb, bevált eszközök vannak.
Halványan emlékszem valami UV tartományú rakétára is, valami cikkbõl, ami nem tudom ilyen háttérsugárzás mellett hogy lát, de a cél az volt hogy a magnézium csali ne zavarja...
Emellett persze magán a vadászgépen ha van egy optika, az csak jó lehet, lásd F-35 - rá is gyúrtak elég rendesen, mert van rá igény. De a raksik maradjanak csak a kis egyszerû IR meg AR szemüknél 😊

Félreértesz. Az IRST célt keres, de nincs képalkozó rendszere, legalábbis az orosz gépeken nincs. Az IRST a MiG-29 és Szu-27 gépeken infravörös sugárzást érzékel tudtommal.


A Sniper meg egészen más tartományban mûködik. Vagy nem? A Sniper azt tudja elvileg, hogy radar információ alapjná rááll a célra. Kiegészítõ IFF funckió.

Vagy itt most arról van szó, hogy atz IRST szenzor fogalma kicsit elmosódott?

Nem hallottam eddig ilyesmirõl, és már csak azért is kétlem, mert ebben az esetben a FLIR-jével gyakorlatilag ugyanarra kellene képesnek lennie, mint a MiG-29 v. Szu-27 családnak az IRST-jével, márpedig úgy tudom, hogy az F-15 és F-16 esetén továbbra sincs lehetõség konténer esetén IRST-nek használni a POD-ot (kivétel ugye azon gépek, ahol alapból kaptak IRST-t, az UAE F-16 Block 60 és a koreai és szingapúri F-15K/SG).

Az amerikai F-16 gépeken most vagy a LANTIRN / SNIPER helyére lehet felszerelni IRST-t (Errõl itt egy brossúra, de úgy tudom az USAF még nem kért belõle.) Az US NAVY pedig az F/A-18E/F Block II. esetén a középsõ törzs alatti póttartály orrába integrálja bele az IRST-t (megj.: ez ugyanakkor valahol hibás elgondolás is szerintem, hiszen fordulóharcba bocsátkozás elõtt a középsõ konténert semmiképpen nem dobhatja el, hogy így kisebb tömeget és légellenállást érjen el).

Ez megint azt bizonyítja, hogy a LANTIRN/Sniper nem képes az IRST feladatát betölteni...


F/A-18F IRST-vel felszerelt középsõ pótüzemanyagtartályal

A Snipernek nincs olyan üzemmódja ami pont olyan funkcióra képes, mint anno az F-14 TCS-e? Az Aranysasban vagy 5-6 éve volt egy olyan kép, ahol valami francia rendszer - talán Democlas protó volt? - egy Jaguar gép azonosítható volt. 70 km-rõl földháttérben. Persze ilyen nagyítás mellett tudni kell, hogy hol keresd.