Haditechnikai Topic

Az F-117A egy kiöregedõ eszköz volt, az utolsó is 1984-ben készült, a gép sok szempontból elavult, már régóta idõszerû lett volna vagy egy masszív felújítás, vagy a kivonás. Az USAF indokai között szerepelt, hogy az F-22A (igaz fele akkora bombateherrel) is képes ellátni az F-117A feladatát, továbbá már rendszerbe lépett a JASSM nevû lopakodó robotrepülõgép, amely 370km-rõl (a JASSM-ER 930km-rõl) indítható, így az indító repülõgépnek nem kell a célzóna közelébe repülnie. Az F-117A lelövés 1999-ben történt. Az F-117A kivonásáról az elsõ döntés hat évvel késõbb következett be, és ugye kilenc évvel az eset után hajtották végre. Azért lássuk be, hogy ok-okozati összefüggésnek ez elég hosszú idõ.

A gépek üzemeltetése rendkívül drága és körülményes volt a mérgezõ festése miatt. A leállított gépek üzemeltetésén spórolt pénzbõl finanszírozták a több gép repóráját, amik igencsak igénybe vannak véve Irakban és Afganisztában. Oda meg nem kell F-117. A gépek tudtommal tartalékállományban vannak, szükség esetén feltámaszthatóak. (Hangárban állnak.)

A RAH-66 Comanche fejlesztését 2004-ben leállították.

Az F-117A két éve ki lett vona a rendszerbõl.

Nekem úgy tûnik hogy nem igazán vagy naprakész a témából.

Magyarországnak jelenleg olyan haditechnikai gyártókapacitása sincs, amivel egy saját kézifegyver gyártása lehetséges lenne
Ezt túlzásnak érzem. A korszerû forgácsológépek nem jelentenek újdonságot nálunk se. A korszerû fémbetétes (is) mûanyagokat fröccsöntõ gépekrõl nem tudok, nem foglalkozok velük. Az Alfa évente 25000 fegyvert gyárt és összesen van 140 alkalmazottja. Szerintem csak állami elhatározás kérdése, és már idén készülhetnének magyar fegyverek a magyar gyárakban a kézifegyverek széles palettáját lefedve. Kérdés, az állami elhatározás miért ne a magyar beton, magyar aszfalt, magyar út mögé álljon, hiszen azt már megszokták. És egyáltalán, tényleg ez lenne erõforrásaink felhasználására a legjobb választás? Nem tudom.

Mi miatt? berozsdált? máz-zo-lás!

Nme tudom a MI-35-nél ezeket kijavították, de akkor inkább Mi-28, Apache, tényleg a Rah-66-os Commanche-al mi van nagy a csönd!!!

A Rah-66-os programot még 2004-ben leállították, közvetlenül a sorozatgyártás elõtt, így a gyártó cégnek még 2 milliárd dollár fájdalomdíjat is ki kellett fizetniük. Helyette a meglévõ Apache és Kiowa Warrior állományt újították fel.

Megkaptam CIFU-tól az elsõ büntit...

Figyelmeztetést csak, nem büntit. De amúgy Molni is tudja, hogy õ is átlépte azt a bizonyos határt, amikor már ráncolom a homlokom... 😊

Hát minden gyártási információ megvan akkor nem kell szürkeállomány csak gyártási kapacitás!

Egy gyakorlatlan asztalos sem tud megcsinálni egy bonyás bútort, hiába van meg a terv. Egy repülõgép némileg bonyásabb. Ott kezõdik, hogy a gyártósort össze kellene rakni és találni olyan szakembereket akik kéepsek ezt megcsinálni. A gyártástechnológia egyes részei meg bizotsan exporttilalom alatt vannak.


De nagyot hazudsz ha azt mered állítani, hogy egy új cuccról a kinézete alapján pozitív vagy negatív benyomásod születik??

Ennek a mondatnak nincs értelme. Most kérdezel, állítasz? Mi ez?

Érdekes kérdés hogy mi lesz ezekkel. Úgy két hete felröppent a hír, hogy mind a négy egységet felújítják 2020-ig (a Nagy Péter jelenleg is aktív, a Nakhimov Admirális várhatóan 2012-ben készül), ez mondjuk fõleg a Lazarev és a Kirov esetében mókás lesz, szegény már lassan 15 éve vesztegel, és egy kopejkát sem áldoztak a karbantartásra csak minimális személyzettel a nukleáris rendszerek állagmegóvására költöttek.





Kérdéses persze milyen fegyvert kapnak, hiszen a P-700-asok lassan kiöregednek, a BrahMos pedig azért nem ér fel a böszme monstrummal.

Hát minden gyártási információ megvan akkor nem kell szürkeállomány csak gyártási kapacitás!

Tudom hogy a B1 bombázó. Én arról beszéltem, hogy ha a B1 indít robotrepülõgépet!!! Értem?

Ha az alap platform megvan igenis elektronika kérdése. Nem is arra gondoltam hogy megint az acél országa legyünk!!! Ott a rengeteg használt ukrán T-80, orosz T-72, az általatok honorált Leopard 2 AV. Új elektronikával aktív és passzív elhárítókkal felspécizve. Saját rakéta póthajtású fegyverekkel felszerelni igenis reális fejlesztési irány!

Megkaptam CIFU-tól az elsõ büntit, de hadd ne legyen már trollkodás, hogy azt merem állítani a nyugati sajtó is mázol.

Mondom elhiszem, ti jobban ismeritek a kódneveket, napi híreket nem is az xy meh zx teljesítményérõl vitatkoznék.

És végül: nekem is a teljesítmény számít a harci érték stb. De nagyot hazudsz ha azt mered állítani, hogy egy új cuccról a kinézete alapján pozitív vagy negatív benyomásod születik?? Na ezt másold be és válaszolj!

A Mi-35 a Mi-24 exportváltozata. Te gondolom a Mi-35M-re gondoltál...

Úgy szeretném tudni, hogy egy kísérõ rombolónak miért kellene szembeszállnia egy rakétás cirkálóval...

Na igen Mi 24<#gunyos1>. Nem tudom mennyi megmenthetõ és modenizálható a 40 db-ból aminek nagy része ki van belezve pótalkatrész hiánya miatt. De az az ergonómia<#vigyor1>Az egyetlen haditechnikai eszköz amibe beülhettem (tankban se voltam sose semmilyenben, vadászgép hagyjuk😊). a fegyverkezelõ fülkéjébõl szar a kilátás, (szerintem egy harci helikopternél nagyon fontos lenne). a gépágyú kezelõje és a LF rakéták indítója pedig botrányos!!!!. Hogy lehet ilyen körülmények között embert ölni??? Nme tudom a MI-35-nél ezeket kijavították, de akkor inkább Mi-28, Apache, tényleg a Rah-66-os Commanche-al mi van nagy a csönd!!!
Szóval a Mi-24 nél, másik gépágyú!!! inkább a BTR-ek 20mm vagy egy újabb egycövõ 25-30 mm-es mint azt a botrányos 4 csövû pfej.... Új eletronikát, francia, vagy legjobb orosz radart. asszem az izraeliek is csinálnak modernizált változatot. 30 db "maszek" MI-24, vagy MI-35 az már ott van.
Csak Afganisztánba nem tudnánk kivinni õket mert ugye a hajtómûve nem bírja a nagy magasságot. Bár pld a polgári rendvédelmi szervek Rendõrség, NNI, NBH is használhatná bevetésekre. 4 kommandós el fér benne, a kis pindúrokba se fér több azzal meg nem lehet lõni😊

Az, hogy ezek mûszaki paraméterei milyenek nekem másodlagos.

Na itt fordultam le székrõl...

Nem kell mindenben O-ról indulni. Vannak megvásórlható haditechnológiaák, ahol licensz alapján teljes gyártási információ kerül az ember birtokába.

Ha holnap odaadnák az F-22 teljes gyártási dokumentációját akárkinek, attól az ország képtelen lenne legyártani, mert nincs meg hozzá sem a szürkeállomány sem a technológia.


A haditechnológia ma erõssen elektronikai ipar orientáltságú

Nem éppen. Fémmegmunkálás, kohászat, korrozíóvédelem stb. mind mind fontos. A harszácati eredményesség az adott pillanatban ezen múlik, de hogy a gép ne 2500 órás élettartammal készüljön és bírja a 9G-t, az nem elektronika kérdése...

B1 Lancher robotrepülõgép

B-1B Lancer az egy bombázó és nem roboterepülõ.

Az F-117-est egy az S-400-nál, vagy az Antej 2000-nél két generációval fejletlenebb Sz-125 Nyeva-val lötték le. (magyar csávó). Kitalálom a nyugati sajtó azt állította, hogy valami "üzemzavar" lépett fel az F-117-nél.

Nem. Senki nem állította, hogy üzemzavar. Viszont megint trollkodsz. Az viszont sajnálatos, hogy n+1-szer letárgyalt dolgot hozol elõ. Röviden.

Az bevetés tervezése és kivitelezése során a jenkik elkényelmesedtek. A 4. napon is az elõzõ napokon használt - akkor még biztonságosnak hitt -folyosón repült be gép. Csak idõközben alátelepítettek egy légvédelmi üteget. A régi fajta radarok egészen más hullámhosszon dolgoznak, mint a maiak. Azok ellen az F-117 kialakítása kevésbé védett ennek ellenére kb. 25km-rõl látta csak a gépet a radar.

Egyszeri és kivtéeles eset volt. Irak felett kb. 2500 bevetést repült a gép, de egyet sem lõttek le. Ott még nem kényelmesedett el a jenki...

A haditechnikai eszközökben meg nem egészen kommersz alkatrészek vannak...

Olvasd el a nyevás cikket rendesen. Sok dolognak kellett összejönnie ahhoz hogy a 117est leszedjék. Többek között hogy napokig ugyan azon az útvonalon közlekedjen. No meg hogy lejöjjön a felhõalap alá, megsértve az elõirásokat. Egy 22-es könnyebben észreveszi a SAM-et és kimanõverezheti. Mellesleg a 117eseket kivonták a hadrendbõl azóta. És nem emiatt.

Nem kell mindenben O-ról indulni. Vannak megvásórlható haditechnológiaák, ahol licensz alapján teljes gyártási információ kerül az ember birtokába.

Ezt említettem a Török példánál. Ám ez valahol fals dolog, hiszen hiába lesz meg a technológia, a mögötte lévõ szükséges tudás továbbra se lesz meg. Vagyis újat kifejleszteni nem lesz könnyebb ez után sem. Ez nem sokban különbözik a fejlesztés szempontjából attól, mintha külföldrõl vennéd meg õket, legfeljebb a gyártás fog hazai földön zajlani.

Továbbá a technológiai átadás korlátozott, például a Kínaiak Szu-27SzK licence, a J-11 esetén a radar, az avionika egy része és a hajtómûvek továbbra is oroszországból érkeztek (a J-11B esetén ezeket hazai gyártmányokkal cserélték le, több-kevesebb sikerrel). Az indiai T-90Sz esetén szintén voltak olyan részegységek (tûzvezetõ rendszer, ERA blokkok), amiket készen kaptak. Az F-35 esetén pedig az izraeliek és az angolok is amiatt háborogtak, hogy a fedélzeti számítógép forráskódját nem kapják meg, így új fegyvereket és fedélzeti rendszereket csak az amerikaiakon keresztül lehet a gépbe integrálni.

Olyat senki sem csinál, hogy kompletten átadja a tervrajzokat, teszteredményeket, forráskódokat, stb. a vásárlónak, legalábbis a komolyabb eszközök terén.

tudtommal az F-117 kisebb a radarkeresztmetszete mint egy F-22-nek, de még a B2-nél is

Nem, a legkisebb radarkeresztmetszettel az B-2A rendelkezik jelenleg, aztán jön az F-22A és utána jött az F-117A. Az F-117A volt az elsõ a lopakodók közül, így sok téren még kiforratlan technológia volt, a B-2A és az F-22A illetve az F-35 már sokkal érettebb, nagyobb tapasztalattal a hátuk mögött készült. Ettõl függetlenül például a méteres hullámhosszon mûködõ radarok ellen a B-2A féle megoldások hatékonyak igazán.

Az F-117-est egy az S-400-nál, vagy az Antej 2000-nél két generációval fejletlenebb Sz-125 Nyeva-val lötték le. (magyar csávó). Kitalálom a nyugati sajtó azt állította, hogy valami "üzemzavar" lépett fel az F-117-nél. Pedig gondolom azóta sem vetettek be egyet sem. Csak felvetem: nem lehetséges, hogy a Nyeva hardverjeihez nem nyúltak, csak egy modernebb jelfeldolgozó rendszert ami a csekély de mérhetõ jelszintbõl is ki tudta szûrni, hogy az ott egy gonosz NATO-gép?

Többszörös tétel:

0.: A legfontosabb: lelõhetettlen repülõgép nincs. Ahogy kilõhetettlen harckocsi vagy elsûllyeszthetettlen hajó se.
1.: Az F-117A útvonalának meghatározásakor több hibát is vétettek, a gépek többször is ugyanazon az útvonalon repültek, így ezen az útvonalra lett telepítve egy üteg, próba-szerencse alapon.
2.: Második hiba a részükrõl a rádióelektronikai zavarás akkor valamiért nem volt biztosítva.
3.: Az üteg parancsnoka ügyesen alkalmazta az erõforrásait, megfigyelõket küldött minden felé telefonokkal, hogy a repülõgépek mozgását figyelje.
4.: Máig nincs pontosan tisztázva, hogy is érte el a találatot. Több rakétát indított, ennyi biztos. Maga az üteg parancsnoka (az a bizonyos Dani Zoltán szerbiai magyar) sem fedte fel, hogy csinálták. Egyes feltételezések szerint optikai úton, a hold által megvilágított égháttérben látták a gépet, és így vezették célra. Mások szerint több radarral "világították meg" a célpontot, és mivel a lopakodó kialakítás lényege, hogy a beérkezõ radarjeleket NE a sugárzó radar irányába, hanem más irányba szórja szét, ezért ezekbõl a más irányba visszavett jelekbõl sikerült elegendõ jelet "gyûjteni" a rávezetéshez.

Az F-117A-t egyébként két éve kivonták a rendszerbõl.

Simán el tudom képzelni, hogy pld. többmagos olcsó!!! számítógépprocesszor és támogató hardverekkel, Magyarország oda tudna píritani az amcsi és Indiai Taiwani cégeknek.

A katonai fejlesztések nem mérhetõek a civil elektronikai fejlesztésekhez. Sokkal ellenállóbbaknak kell lenniük (például az elektronikus feszültség ingadozásokkal, kisülésekkel szemben, ezért használnak a katonai és ûriparban is sokszor elavult, de strapabíró 386-os, 486-os processzorokat - a mai modern procik ilyen körülmények között pillanatok alatt elhaláloznának), és a fejlesztés is általában sokkal több rétûbb és speciálisabb, ezért ne ess abba a hibába, hogy a civil rendszerekre próbálsz építeni.

Hát nem tudom itt azt írják "LARGE" cruiser, de vahol rombolónak írják.
Kirov osztály the BEST!
Régi, de azért egy DDG-51-es kapitánya is összeráncolja a szemöldökét ha egy ilyennel kellene összetûzésbe keverednie. Nagy falat!

Block 60 AMARC-ban?Az mégis hogyan kerülne oda, mikor kb. 5-6 éve adtak el belõle az UAE-nek és senki másnak?

A Block 50/52 sem nagyon kerülhet oda, a '90-es évek elején gyártották õket. Az elsõ Block 40/42 gépek 1988 magasságában készültek el.

Nem kell mindenben O-ról indulni. Vannak megvásórlható haditechnológiaák, ahol licensz alapján teljes gyártási információ kerül az ember birtokába.
A haditechnológia ma erõssen elektronikai ipar orientáltságú. Az elektronika pedig nem igényel hatalmas nyersanyagkészleteket, csak tudást és folyamatos fejlõdést. de amíg a szakosítást nem középiskolában kezdik, addig valóban nem tudunk eredményeket az asztalra letenni.
Pld.: B1 Lancher robotrepülõgép indításkor asszem 1,5 millió soros indítókódot futattott végig. Az F-22 erre is ráüberel. Nos a szoftverek fejlesztése az számítógép kérdése. Azt, hogy ezen szoftvereket, algoritmusokat milyen platformon használjuk az egy másik kérdés. Az hogy milyen kommunikációs hálozatok bírják el ezt az adatmennyiséget az is egy másik kérdés (nem tudom, de biztos nem egy 2x8 alhálózati maszkos CAN BUS, mint ami a 7-es BMW-ben van<#buck>.
tudtommal az F-117 kisebb a radarkeresztmetszete mint egy F-22-nek, de még a B2-nél is. Akkor mirõl beszélünk. Az F-117-est egy az S-400-nál, vagy az Antej 2000-nél két generációval fejletlenebb Sz-125 Nyeva-val lötték le. (magyar csávó). Kitalálom a nyugati sajtó azt állította, hogy valami "üzemzavar" lépett fel az F-117-nél.<#smile> Pedig gondolom azóta sem vetettek be egyet sem. Csak felvetem: nem lehetséges, hogy a Nyeva hardverjeihez nem nyúltak, csak egy modernebb jelfeldolgozó rendszert ami a csekély de mérhetõ jelszintbõl is ki tudta szûrni, hogy az ott egy gonosz NATO-gép?
Az általad említett Nebo radarban pedig az a különleges nemdebár, hogy önálló egységként is képes többfle üzemmódra és olyan érzékeny (persze csak a hazug orsz sajtó szerint<#zavart1>), hogy több száz kilométerrõl párafoltokat, madarakat, vagy harckocsiból kilõtt lövedéket is nyomon tudnak követni.
A lényeg amit mondani akarok a hadiipar fejlesztése az elektronikai informatikai ipar fejlesztésével kezdõdik. Simán el tudom képzelni, hogy pld. többmagos olcsó!!! számítógépprocesszor és támogató hardverekkel, Magyarország oda tudna píritani az amcsi és Indiai Taiwani cégeknek.

Kétlem, hogy egyhamar akár csak szóba is kerülne... :S

Ha jól tudom a Mi-24V-bõl repül még 2 vagy 3db (az egyik volt most kecsón Csörike II.), meg a Mi-24P-kbõl talán 4db van.

Az amerikaiak már az 1970-es években csináltak egy M113-ast kompozit mûanyagból. Aztán az 1990-es években újabb "mûanyag lövészpáncélos" program indult, mégsem vezetett eredményre. Az angol ACAVP program azt hiszem 1994-ben indult, és 2001-ben mutatták be a tesztjármûvet. Aztán 2008-ban a FRES jármûprogramnál a hagyományos, fém építésû ASCOD gyõzött még is. Az ACAVP még él, de csodákat már senki sem vár tõle...

Sajnos a kompozit mûanyagok komplett, teherviselõ elemként még mindig nem tudtak érvényesülni a harcjármûveknél...

Mikor lesz kiirva a harci helikopter tenderünk? Bár ahogy nézem hamarosan elköszönünk ettõl a fegyvernemtõl is. Végül is minek? Nagy, meg csak megy aztán kavarja a levegõt 😊

Akkor az indítási folyamat, hogy játszódik le pontosan. Gondolom az indítás nem 1-2 relé kioldása, hanem kódsorok, digitális vezérlés biztonsági áramkörök stbg.

Az viszonylag egyszerû, az indító pilonnon lévõ elektromos csatlakozókat tudod igénybe venni. Digitális vezérlés van persze, ám gyakorlatilag ilyen rendszernél csak egy egyszerû áramkört kell zárni. A svédeknek amúgy van ilyenje:



és ez mennyivel módosul, ha egy olyan LL rakétát akarok fejleszteni, ami urambocsát még a rettegettAIM-120-nál (bármelyik verzió) is jobb. Tehát a gép számítógépe adatokat küld a rakétának indítás és onnan a rakéta "magától" értékelve a helyzetet akár olyan manõverekbe is kezd ami elsõnek nem a cél megsemmisítésre irányúl.

Na ez már sokkal macerásabb. Elõször is a rakéta és a gép között már a pilonnon is van egy adatkapcsolat. Utána a rakéta és a repülõgép között repülés közben is kell egy rádiós adatkapcsolat, hiszen a rakéta orrában lévõ kis radar mindössze 10-15km-rõl képes egy vadászgép méretû célpontot befogni. Az ilyen rakéták fejlesztése igen költséges és idõigényes, lásd a Meteor elhúzódó fejlesztését is, igaz ott a torlósugárhajtómû is hozzájárult a dologhoz.

Magyarországon a kis területbõl fakadóan még Su-25-ös csatarepülõgépet tudnám elképzelni, modern izraeli/francia elektronikával. Ütõs kis cucc lenne, ha 50-60 db megindulna szárazföldi csapatok ellen😊.

Éppen a kis távolságok miatt szerintem inkább csatahelikopterek (Tiger, Mi-28, Mangusta, Ah-64) lenne a jobb választás, hiszen õk közvetlenebb támogatást tudnak nyújtani, és mellesleg olcsóbbak is (egy Szu-25T árából kijön 3db Mi-28N).

Mobil közeli lég.f.e.hrc-bõl a Tonguzka:
rombolókból a KIROV osztály tagjai, repülõkbõl a Su-32/34 már pusztán megjelenésre tetszik.

A Kirov inkább Cirkáló vagy esetleg Csatacirkáló osztály. 😉

Az, hogy ezek mûszaki paraméterei milyenek nekem másodlagos.

Márpedig lássuk be, egy fegyvernél a megjelenés másodlagos, az elsõdleges az, hogy mennyire hatékony... Legalábbis ha az életed múlik rajta. 😊))

Itt egy kérdés: múltkor láttam, hogy amerikai sivatagban egy rahedli F-16 lefóliázva várja, hogy eladják. és nem is az alap verzió, hanem Block 50 vagy esetleg 60.

Az AMARC-ban tárolják a kivont amerikai gépeket, a sivatagi száraz levegõn a fémek szinte korlátlan ideig megmaradnak (a mûanyagok nem, ezért vannak a kabintetõk leszerelve vagy lefóliázva). De kétlem, hogy ott Block 50 vagy 60-as lenne.

bár a lengyel asszam szopják a .... vele, még ha akarnának se tudnának repülni velük, mert sok a rejtett hiba

A leszállítás elsõ körében, 2007-ben voltak gondjaik, akkor valóban volt, hogy a 11 gépbõl 5 nem volt repképes különféle hibák miatt. Jelenleg azért már nincsenek ilyen gondjaik.

egészséges szintre hozná a K+F ágazatot. MH-ról és másegyebekrõl nem is beszélve. Amúgy fölrajzi elhelyezkedésünkbõl adódóan mindenképp vmilyen minõségi haderõt felkéne tudnunk mutatni K-Ny határmesgyéjén, ami mondjuk egy 80%-os abszolút védelmi szinthez elégséges. Értem ez alatt azt hogy tõlünk párszáz km-re Bécsben az egyik legmagsabb az EU-s életszínvonal, keletre (és ittis néhol) pedig a világon az egyik legalacsonyabb (az átlagbérszámításokkal meg ellehet húzni a sunyiba).

Sajnos a K+F eléggé el van hanyagolva, ami tényleg botrányos, mert relatív szinten még csak legalább szinten tartani, mérnököket képezni is jobban megérné és hosszú távon kifizetõdõ lenne.

Utána meg persze büszkének kellene lennünk az AK modernizációnál feltûnt méregdrága szörnyetegeken... 😞

Épp tegnap nézegettem lengyelek és csehek? BMP upgrade-jeit... BWP-1M elnézést emlékzetbõl😊 írom , másutt nem a kohókba vezetett az útjuk, nem egy nagy mûvészet más megoldást keresni.

Én a hazai BMP-k terén mindig azért kuncogok, mert ennyire gyenge kifogást a leszerelés mellett, hogy "nehéz", ritkán hallani. Pláne annak fényében, hogy a helyébe érkezett BTR-80A még 100kg-al nehezebb is...

Ráadásul még olcsó platform lehetett volna, most kínomban a szingapúri Bionix-et nézegetem, meg a lánctalpas SEP-et (svéd mûanyag teherbírás zéró) amik hasonló kategóriák lennének, de egyiksem az igazi.

Attól függ, mire akarod használni. A BMP-1 könnyû, úszóképes, és volt némi tûzereje - viszont a páncélvédelme legfeljebb mutatóba jó, könnyû kézifegyverek ellen.

A SEP egy innovációs tesztpad volt igazából, ám eddig a harcjármûveknél a hibrid meghajtás visszafogottan tud csak érvényesülni (az amerikaiak is tesztelgetik már jó ideje). Az igazi pofon hogy se a svédeknél (Patria AMV lett helyette), se az angoloknál (ASCOD variáns lesz) nem járt sikerrel, igaz, állítólag nem szûnt meg, csak takaréklángra vették.

Szóval én is inkább azon a váleményen vok hogy magad uram ha szolgád nincsen /mivel a konkurens gyártók minimálisan is 3-4 milka körül vesztegetik hasonlóan attraktív kialakítású darabokat.

Ha magad akarod gyártani, akkor viszont több száz millió eurós fejlesztési költséget kell elõteremteni. Hány hazai harckocsiban gondolkodsz? 100-150? Még ha a gyártási áron spórolsz is valamennyit, a fejlesztési költségek többszörösen megdrágítják a programot. Ráadásul nekünk gyakorlatilag mindent nulláról kellene kezdeni, vagy a részegységeket külföldrõl kell megvásárolni. Itthon 60 éve nincs löveggyártás, tûzvezetõ rendszert sem gyártunk 30 éve, és így tovább. Ezeket nulláról kifejleszteni sok pénz, tehát a "magad ura" elképzelés jól hangzik, de ha tényleg mindent magad akarsz, akkor bõdületes K+F-et kell felmutatni, és mindezt a nulláról.

Vagy lehet azt csinálni, mint a Törökök, akik ugye a Dél-Koreaiaktól vették meg a know-howt, és azt farigcsálják a saját szájuk íze szerint.

India: hány is zuhant le eddig? 12-3??

Ahogy lent is írták, összesen egy darab. A Szu-30MKI esetén mindössze az elhúzódó rendszerbe állítás/fejlesztést lehet felróni nekik igazából.

Ausztia: nos igen ez attól is függ, hogy egy ország mire rendezkedik be. De azt nektek is be kell látni ha non stop 24 órás több napi esetleg hétig tartó folyamatos csapást kell mérnünk, egy külsõ ellenségre, nagy számú gépre van szükség, mert a leszállást követõen valamelyiken a karbantartás TMK néha 17-20 órát is igénybevesz. B1 bombázonk nincs (hála isten) de asziszem annak minden bevetése után vagy 30 repült óra szinte teljesen kibelezik a gépet.

Kicsit más a helyzet békeidõben és harci helyzetben. Harci helyzetben a gépeken csak szükségszerû javításokat végeznek el, hiszen a cél az, hogy minél hamarabb újra felszállhasson.

Ausztria példája pedig nem félresöpörhetõ, egy légierõ esetén mindenképpen figyelni kell a gazdasági oldalra is. Ahogy említettem, 30-40 gépes flottához nagyságrenddel nagyobb költségek járulnak. Ráadásul ennyivel megemelni a hajózószemélyzet (pilóták) és a karbantartók számát hosszú, sok éves munka lenne. Jelenleg a Gripen-ekre is éppen elegendõ pilóta van, a Szu-34 pedig ugye két fõs személyzettel bír, vagyis alsó hangon kellene 60-80 aktív hajózó, akiket egy teljesen új gépre kellene kiképezni. Hajózónként számolj durván 2 millió eurós költséggel. Vagyis ennyi pilóta kiképzése annyiba kerül hozzávetõleg, mint három Szu-34 ára, durván 50 milliárd forint.

Várom a Gripenjeink elsõ bevetését mit tudnának felmutatni egy vagy 2 db ukrán szu 27-el szemben.

Most volt ugye vendégségben Kecskeméten egy ukrán Szu-27Sz. A gép egy An-26-ossal repült alakzatban, mert a pilótája nem beszélt angolul (vagyis a légi irányítással az An-26-os társalgott, a Szuhoj pedig õt követte), és idén összesen 5 (öt) repült órája volt. Viszonyításképpen a magyar vadászpilótáknak van jelenleg 50-70 repült órája.

Ugyan kétlem, hogy Ukrajnával harci érintkezésbe lépnénk, de ezek alapján én erõsen esélyesnek tartom, hogy a Gripen minden szempontból gyõzedelmeskedni (az ukrán Szuhoj pilóták ugye kevés gyakorlattal bírnak, a gépeik az 1980-as évek végi színvonalon vannak, ezzel szemben a magyar gépek modernebbek, a pilóták gyakorlottabbak és a légiharc fegyverzetük egy generációval fejlettebb).

Én magyarországot (Jobbikos vagyok) mini Izraelnek szeretném felfejleszteni. saját vadászgép gyártását hagyjuk, de saját nehézharckocsi, kézifegyverek, közepes és ki hatótávolsági légvédelmi eszközök, robbanóanyagok, sorozatvetõk gyártását megoldhatónak tartom. Csak ezek legyártása után nyilván használni is kell õket, tanulva mások hibáiból.

Izrael speciális helyzetben van, állandó fenyegetettségben él, és az elmúlt 50 évben, de még az elmúlt 10 évben is több háborút látott, mint egész Európa együtt véve. Izrael GDP-je hasonló Magyarhoz (~200 milliárd US$), ám 4x annyit költ a hadseregére, mint mi (vagyis ~1500 milliárd forintnak megfelelõ összeget), és ebben még nincs benne a katonai segély, amit az USA-tól kap, ez némileg nehezen kibogozható, de további évi mintegy 300-400 milliárd forintnak megfelelõ összeg. Vagyis hozzávetõleg, hogy hasonló szintû hadiipart tudjunk életben tartani, évi cirka 1800 milliárd forintnak megfelelõ összeget kellene a Honvédelmi Minisztériumnak adni. Ezt csak úgy lehet kivitelezni, ha valahonnan elveszel, különben úgy járunk, mint Észak-Korea vagy Pakisztán - a hatalmas katonai kiadások miatt a nép iszonyatosan elszegényedik.

Azt meg ne mond már hogy az oroszoknak nincs teljesen "lõj és felejsd el LL rakétájuk" ugya már ugyan már.

Nem azt mondtam, hogy nincs, hanem azt, hogy az AIM-120C-5/-7, Mica ER esetleg Meteor szintû nincs. Az R-77-esükkel sok gondjuk van, sem az Indiaiak, sem a Kínaiak nem teljesen elégedettek velük, orosz gépen is alig-alig látni. Az R-77M program fel lett függesztve, jelenleg az oroszok az R-77M1-en dolgoznak, ami a Meteorhoz hasonlóan torló-sugárhajtómûves lesz, ám amíg a Meteor már finisben van (már éles rakétaindítás is volt, Gripenrõl is), addig az R-77M1 még a fejlesztés korai stádiumában van csak.

Lopakszik az persze... csak az S-400-as rendszer, (vagy annak kínai megfelelõje) (és itt csak a radarra gondolok nem tudom a kódját) elõl már nem fog ellopakodni, ahogy nem lopakszik el az Su-34-es vagy MIG 35 radarja elõl sem.

Lopakodni annak a radarja elõl is tud, hiszen a lopakodás nem láthatatlanságot jelent, hanem azt, hogy kisebb távolságból lehet érzékelni, vagyis kisebb a radarkeresztmetszete (egy felületi érték, amely azt mutatja, hogy a radarsugárzás mekkora felülettel egyenértékû területrõl verõdik vissza a radar irányába). Az F-22A radarkeresztmetszete durván százada ill. ezrede a Szu-27Sz-nek (függõen a radar mûködési hullámhossztól), de ez persze nem azt jelenti, hogy az észlelési távolság terén is hasonló az eltérés. A pontos észlelési távolság természetesen nem ismert, de a becslések szerint nagy magasságban olyan 400km-rõl képes érzékelni egy Szu-27Sz vagy F-15E szintû gépet, és olyan 70-100km-rõl az F-22A-t. Ez azt teszi lehetõvé, hogy olyan hullámhosszon mûködik a "lopakodó-felderítõ" Nebo SzVU radar, amely kevésbé volt figyelembe véve a Raptor tervezésnél, nevezetesen a hosszú, méteres hullámhosszon. Kontrasztként a B-2A hiába nagyobb, a kialakítása sokkal kevésbé kedvez ennek a hullámhossznak, így a B-2A-t még az Sz-400 rakétakomplexum egy Nebo SzVU vagy Nebo M radarral sem képes 50-60km-nél messzebbrõl észlelni.

Ami a Szu-34-es V004-es PESA (Passzív Elektronikus Rádiónyaláb Eltérítésû) radarja nem kifejezetten a légi célok ellen készült, hanem a feladatkörének megfelelõen inkább a szárazföldi és tengeri célpontok nagy távolságból való felderítésére van optimalizálva.
A MiG-35 Zsuk-AE radarja 3 m2 radarkeresztmetszetû légi célpont ellen bír 160km-es észlelési távolsággal a hivatalos brossura szerint, az F-22A-hoz hasonló lopakodó célpontok ellen azonban szerintem legfeljebb 20-30km-es észlelési távolsággal bírhat.

A Nebo SzVU által alkalmazott megoldás a repülõgépeken nem igen jelenhet meg, mert a méteres hullámhosszon mûködõ radarnak nagyon nagynak kell lennie, értelemszerûen ezt nehéz megoldani egy vadászgépen. Persze a radargyártással foglalkozó cégek dolgoznak a problémán, ám rövid távon nem várható áttörés. Ahol inkább meg lehet fogni a lopakodó gépeket az az Infravörös tartomány, illetve az optikai (látható fénytartomány), ám ezeknek ugye van egy olyan gondja, hogy az idõjárás befolyásolja az észlelési távolságot, illetve csak korlátozott távolságon (IR: 30-40 ("forró" célpontnál több) km, optikai: 40-60km) belül mûködhet.

Nekem motorbalesetben nemhalt meg még ismerösõm fiatal barátom, de hülyeségben igen. pld. 25 éves srác olyan szívgyogyszereket használt testépítéshez amitõl egyik nam kacccc.RIP. Vagy amelyik tavaly részegen ment a Tiszába infarktust kapott õ is és kacc.RIP.
Igen nagyon tetszenek az oroszok/volt szovjet államok, de fõleg az oroszok. Egy tökös nemzetnek tartom õket, akik ha nem is õk a világ legerõsenn országa, de szembeszállnak politikailag az USA-val Kínával. Akik borsot trönek más orra alá, hogy mini tengeralattjáróval zászlót tesznek a tenger mélyére és kisajátítják az ottani olajkészletet. stb
Meg fogsz lepõdni, de 56 ellenforradalom volt, ami jó célt szolgált!!
senki ne tagadja le a szocialista forradalom eredményeit, hogy felszámolták a feudalizmust stb. Az se azért tört ki mert olyan hudeelégedettek voltak az emberek. Én a Jobbikba egyszerû okoért léptem: aki nem dolgozik ne is egyék. Egy embernek max 100 milliós vagyona és 1 kocsi 1 ház 0 hajó 0 repülõ stb. legyen. Aki öl kivégezni. De ennyi politika elég ebbe a remek fórumba.

Haditechnika oldaláról: valahogy az orosz cuccok robosztussága mindig megfogott: 8x8-as jármûbõl a BTR-90.:

Mobil közeli lég.f.e.hrc-bõl a Tonguzka:
rombolókból a KIROV osztály tagjai, repülõkbõl a Su-32/34 már pusztán megjelenésre tetszik. Az, hogy ezek mûszaki paraméterei milyenek nekem másodlagos.

Nem csípem ha valaki fordítva gondolkodik pld.: F-18 milyen jó nagy állásszögû repülésnél, akkor az egybõl szép "maszek". Nem szép. F15 se, F14 se, F22 se, F4 se. Na az F-16 az el kell ismernem az egyik legszebb vadászgép amit megkonsrtuáltak. Az SR-71 nos az meg úgy megelõzte a korát (sztem), mert ahogy olvastam a duó, aki tervezte zéró FEM technikával olyan formát adott a konstrukciónak, ami radarkeresztmetszetileg kisebb módosításokkal még most is megállja a helyét.
Itt egy kérdés: múltkor láttam, hogy amerikai sivatagban egy rahedli F-16 lefóliázva várja, hogy eladják. és nem is az alap verzió, hanem Block 50 vagy esetleg 60. (nem tudom, de spéci póttartályok voltak a törzs mellé integrálva). Mindegy: még régebben olvastam a Várakozási légtér I-VIII címû cikkeket és ott (elég elfogultan, de nagyon a F-16-ot favorizálta tag. abból szivesen látnék nagyobb darabszámot (bár a lengyel asszam szopják a .... vele, még ha akarnának se tudnának repülni velük, mert sok a rejtett hiba ) Nemdebár??? OCÓ használt, adtak az amcsik ÁFÁ-s számlát<#zavart1>.

súlyosabb lövegtorony alatt (?) viszont a szerkezet valoszinüleg hamar megrozzanna megerõsítés nélkül, bár biztos nem törekedtek direkt ilyesmire, nemtudom még nem olvastam végig

hát ha jól belegondolok DREVIL666 -tól valaki többet várt? vagy kifejtse esetleg bõvebben is?

mindegy csak egy linket akartam közkinccsé tenni:
http://fplreflib.findlay.co.uk/articles/1247/tank.htm

ilyesmiket nem láttam még ilyen formában máshol sem leírva:
"Cost was an issue right from the beginning, so it was decided to go for E-glass non-crimp fabric reinforcement, at about £3/kg, as opposed to more exotic substances such as S2-glass at £11/kg, ‘Kevlar’ aramid fibre at £20/kg or carbon. The fabric has been supplied by Hexcel Composites. The matrix is Ciba’s ‘Araldite’ LY556 epoxy, which is chosen to be able to withstand engine bay temperatures of up to 130 deg C" stb. <#finom>
bár már nem egy mai csirke

egyébként valami fórumon reklamáltak hogy a javítása azért problémásabb lehet, viszont cserébe - "It is guarded against 14.5mm armour-piercing (AP) attack through 360º and has protection against 30mm AP attack over the frontal arc. The appliqué armour can be rapidly removed to allow the vehicle to be transported by a Lockheed Martin C-130 Hercules"

másik linken is például:
http://www.defencetalk.com/forums/army-security-forces/plastic-tanks-8761/

A Su-32 remekül bomázta mindenféle finomsággal (asszem még napalmmal is) a csecsen kutyákat.

Kifejtenéd hogy Jobbikosként hogyan rajonghatsz az oroszokért/szovjetekért, és nevezheted kutyának a szabadságukért küzdõ csecseneket?

Akkor te a Star Warsban is a Birodalomnak szurkoltál, ugye?

Elég vaskos ellentmondás ez. Na nem mintha az elsõ baromság lenne a mai nap folyamán hallhattunk tõled. Na de ki számolja már?

Éppen ezt akartam én is írni.

Hát urak😊 Ha a hülyeség szorgalommal párosul az mindent visz😊)

Volt szerencsém pár napja a Légörvény 4-et nézni futás közben este 😊

Sajnos a vége felé már annyira röhögtem rajta, hogy le kellett lassítanom a gépet, mert féltem hogy elbotlok. Igazából nem is kezdem el most részletezni a dolgokat benne, mert egyszerûen szánalmas volt minden egyes pillanata. Úgyhogy ahhoz képest ez még egy hiteles film is lehetne 😊

Még valamit: egy tucat barátom halt meg motorbalesetben 1996 óta.
Volt szerencsém temetésekre járkálni, és rájönni az emberélet értékére.

Ez is egy lehetséges ok. Azért nem vagyok biztos, mert a sokat emlegetett jenki rephordozós balesetben - '60-as évek - számtalan biztosítás volt, de ilyen pont nem. Hogy mostani szovjet / orosz gépeken mi van, lövésem sincs.

"Utálom, gyûlölöm az amerikaiakat, nevetek, ha lezuhan egy egy szupermodernek hitt cuccuk, vagy irakiak rágyújtják a lerobbant tankot a bent ülõkre és lelövik ha kimásznak. De ez mindegy."

Elöljáróban: én is a Jobbikra szavaztam (egyéniben).

Nem szereted az amerikaikat: én sem. De ma õk az elsõk a haditechnikában, ha tetszik, ha nem.
Irakban java részt nem irakiak az ellenállók/merénylõk, az áldozatok viszont javarészt iraki civilek (mindkét részrõl).
Tanulságos lenne egyszer összeszámolni, hogy hány civil halt meg merényletben és mennyi a szövetséges csapatok járulékos veszteségeként (nem mintha ez elfogadható lenne)
Az amerikai halottak nagy része pedig latin-amerikai.

Nem szereted a csecseneket: a csecsenek ugyanazt teszik, amit mi '56-ban.
Vagy inkább Biszku et-sal értesz egyet?

Izraelt sem csípem, meg általában a cionistákat. De nélkülük lehet, hogy a muzulmánok "már a spájzban lennének".

Én egy ember vagy egy állat halálán sem tudok röhögni. Tudod, a halott katonának is voltak szülei, akik szerették és felnevelték. Esetleg testvére(i), felesége, gyereke(i) is várták haza.

Hõsként tisztelem a 2.vh magyar katonáit, a Don-kanyarnál elesetteket is.
Õk azt csinálták akkor és ott, távol a hazájuktól, amit az amerikaiak most Irakban.
Röhögjek a halálukon?

"Ne felejtsük el, hogy az orosz pilóta valaha egy orosz lány kisgyereke volt!"
Gerhard Barkhorn, 301 lgy a 2.vh-ban.

A világ nem fekete-fehér, vagy jó-rossz párhuzamokra épül.
A világ színes, és a háborúban van egyik és másik fél.

Csak Te ezt még nem érted...

Ebben a filmben semminek nincs köze semmihez.A repülõs filmek alja.

Szerintem inkább azért van, mert talán van egy olyan "védelem" a fegyvereknél, hogy a földön ne lehessen használni õket, de mivel megemelték és a futószárak kirugóztak ezért már ezt levegõnek veszi a repülõgép és innen már indítható a rakéta is pl. Lehet, hogy amúgy ez tök hülyeség ebben az esetben, de a legtöbb kereskedelmi gép különbözõ rendszere az Air/Grd jel pillanatnyi állapotán alapul.

szeretem a csecseneket, sajnálom a sok ártatlan amerikai áldozatot. R.I.P

<#eljen>

A képen egy földi próbát láthasz, a gép nem repül. A futómû azér van kint, ha a gép netalán leesne, akkor talán meg is fogja valami.

A Szu-32 az lényegében Szu-34. Rendszerbe állítás után átnevezték. Biztos voltak még apróbb módosítások a gépen.

Bocs mindenki.!!! A Su-32 remekül bomázta mindenféle finomsággal (asszem még napalmmal is) a csecsen kutyákat.

Amennyire lehet tudni nem vetették be õket, kevés volt belõlük és nagyon újak voltak még. A végén levõ megjegyzésgez meg fogadd gratulációmat. Faszfej...

Utálom, gyûlölöm az amerikaiakat, nevetek, ha lezuhan egy egy szupermodernek hitt cuccuk, vagy irakiak rágyújtják a lerobbant tankot a bent ülõkre és lelövik ha kimásznak. De ez mindegy.

Lásd fent. Trollkodás + fórumképtelen magatartás szerintem megérne két hét pihenõt...

Nem igazán értek a vadászgépekhez, csak az utasszállítókhoz konyítok valamit, de mi köze a bejövõ rakétának a Master Caution, L Bleed, R Bleed jelzéshez?

Hát meg erõltetnem magam, hogy különbséget találjak a Su 32 és 34 között, meg van Su 32FN is.
su-32 (nemtom mitcsinál kint lévõ futómüvekkel<#wow3>

su 32 FN:

szerintem gyönyörûek (szubjektív)

Nézd én nem vagyok a légiharc technikák avatott szakértõje, de azt már én is belátom, nagyon ritkán fordul elõ, hogy 2 vadászgép látótávolságban harcol egymással. Pontosítok: a mostani fejlett technikák harca már tisztán elektronikai harcra korlátozódik.
Utálom, gyûlölöm az amerikaiakat, nevetek, ha lezuhan egy egy szupermodernek hitt cuccuk, vagy irakiak rágyújtják a lerobbant tankot a bent ülõkre és lelövik ha kimásznak. De ez mindegy.
Én igazából abban sem hiszek, hogy az amcsi cuccok flottúl integrálódnak a Gripenbe. Ezért mondom próba cseresznye.
jaj<#zavart2><#idiota><#beka3> a Su 34-est összekevertem Su 32-vel.
Bocs mindenki.!!! A Su-32 remekül bomázta mindenféle finomsággal (asszem még napalmmal is) a csecsen kutyákat.
Ha meg ez is csak csapásmérõ gép, akkor mérhetünk legalább csapást valamivel.
Magyarországon a kis területbõl fakadóan még Su-25-ös csatarepülõgépet tudnám elképzelni, modern izraeli/francia elektronikával. Ütõs kis cucc lenne, ha 50-60 db megindulna szárazföldi csapatok ellen😊.<#nyes>

Többre értékelik és nincs gyártókapacitás sem. Mára kb. 50 gépnek kellene legyártva lennie. A legoptimistább becslések és spotterek infóió által annyit lehet tudni, hogy eddig kb. 20-24 gép lehet átadva.

Ez film akkora fail haditechnikai szempontból. (érdemes megnézni az eredetibõl ezt a részt)

su-35BM vs. su-34 - szubjektíven annyit tudnék hozzáfûzni, hogy ugyan az oroszok kicsire nem adnak, de énnálam ár-érték arányban egy vécéfülke nélküli su-34-es exportváltozat jönne be (su-35-nél vmivel nagyobb szárnyfesztávval), takarékos üzemmód (ExtendedR)kapcsolóval.
A légiharc rakéta dologgal én most nem yojózgatnék.. kb ennyi, /persze egészen addig amíg nem drágább pl.pakfánál - érdekes hogy az meg nincs expotilalom alatt, úgyhogy nemtudom mi lehet su-34be - én azt tippelem hogy még nem elég kiforrott exporthoz vagy hogy ennyivel többre értékelik a képességeit../

Érdekes, az orosz dumát meg egybõl bekajálod ugye? A jenkiknek elég jó fogalmuk van arról, hogy mi az orosz elektronika szintje.

Ismételten felhívom a figyelmed, hogy a Szu-34 elsõsorban csapásmérõ, nem vadászok elleni harc a fõ feladatköre.

Lényetelen, hogy mennyi az F-22 ára, ha az már van, az általad felsorolt gépekbõl meg 0 mennyiség van még az F-22-vel is összevetve. És ahol F-22 van, ott van F-15E, F-16C, Super Hornet és Growler is.

A Red Flag gyakorlaton a jenki 4++ generációs gépek nem igazát tudták megfogni szimulált légiharcokban. A nem túl szerény egodriver pilóták is csak a vállukat vonogatták, hogy itt akkor most kifújnak...

Ilyen már van is.<#nyes>Mondjuk ez légvédelmi rakéta.
http://www.youtube.com/watch?v=ljt_6xZ-8pQ&feature=related
A móka 2:50-nél kezdõdik.

" Lopakszik az persze... csak az S-400-as rendszer, (vagy annak kínai megfelelõje) (és itt csak a radarra gondolok nem tudom a kódját) elõl már nem fog ellopakodni..."
Elõször is nem "lopakszik" el az semmi elöl. Mint azt néhány hsz-szel ezelõtt írták a gép nem lopakodó. Csökkentett észlelhetõségû. Láthatatlan repülõ nincs. A kérdés az, hogy milyen távolságról látja meg a radar (gondolom ha elég közel tudna kerülni az F-22-höz pl. egy Mig-21 akkor az is észlelné a radarjával), mert ha ez a távolság kisebb mint az F-22 által indítható légiharc rakéta, vagy lokátor elleni rakéta, akkor baj van.

Meg volna itt még valami:<#nyes>
szóval, ha a Gripenhez teszem azt egy LF rakétát akarok kifejleszteni egyszerût irányítatlant. Akkor az indítási folyamat, hogy játszódik le pontosan. Gondolom az indítás nem 1-2 relé kioldása, hanem kódsorok, digitális vezérlés biztonsági áramkörök stbg.
és ez mennyivel módosul, ha egy olyan LL rakétát akarok fejleszteni, ami urambocsát még a rettegett<#zavart1>AIM-120-nál (bármelyik verzió) is jobb. Tehát a gép számítógépe adatokat küld a rakétának indítás és onnan a rakéta "magától" értékelve a helyzetet akár olyan manõverekbe is kezd ami elsõnek nem a cél megsemmisítésre irányúl.
Most leestek a székrõl, de arra gondoltam pl a rakéta elévág szûk kanyokban (Hungariban ritka de Kínána Afganisztán Dél Amerika gyakori) a megsemmísitendõ gépnek. Elveszített jel esetén pedig optikailag ujraazonosítja (lajstromjel stb) és újra követni kezdi.

Engem ez is zavar, hogy az F-22 lopakodónak nevezik. Lopakszik az persze... csak az S-400-as rendszer, (vagy annak kínai megfelelõje) (és itt csak a radarra gondolok nem tudom a kódját) elõl már nem fog ellopakodni, ahogy nem lopakszik el az Su-34-es vagy MIG 35 radarja elõl sem. Tulajdonképp a yankee-k szerintem beleestek abba a csapdába, hogy annyi ideig húzták halasztották az F-22 fejlesztését, hogy a világ felzárkózott a gép közelébe (nem mellé mert az F-22 a legegelegelegesgegsel). és azt mondja már meg valaki, jó utánégetõ nélkül tudja az x mach-ot. miért ha valami utánégetõvel tudja??? Nyilván üzemanyagtakarékosság esetleg észlelés az F-22 javára. De ennek fejlesztési költsége meg<#duhos2>.
Meg még az az aggályom ugyanezzel a géppel meg a JSF szemben, hogy basznak még a "baráti" országoknak is odaadni például a számítógépes rendszerek forráskódjait, ami nyilván javításokhoz elengedhetetlen.<#zavart2>
Mennyibe kóstál most egy F-22, mennyibe kóstál egy MIG-35, és végül egy Su-34?
Be kell látnotok/om. Kurvajó gép, ami egy nagyon nagyon drága játékszer és nem ér annyit mint amennyibe kerül.