Haditechnikai Topic

Egy kicsi<#taps> mitha hasonlítana az F-22 Yf-23-ra ez a PAK-FA😊

Az adataira egyáltalán nem vagyok kiváncsi, fõleg wikirõl nem!

Óóóó
Nem kell mindjárt berágni<#puszis>. Te vagy a legokosabb haditechnika terén. De nagyon érzékeny a lelki világotok<#wow3>. Mondom: bemagolt tévinformációért ide jövök, meg feldobok néha egy egy labdád<#zavart1>. De ilyen emberre (jelzõt nem írok, de sejtheted) nem biznám a haza védelemét, a hadipari fejlesztéseket és beszerzéseket illetõen pedig kifejezetten örülök, hogy közelébe sem kerülsz.
Csá!

lövés közben ezt szerintem senki se fogja megcsinálni

Ezt csak megjegyeztem. Nem azt akartam mondani, hogy ezt állítottad, csak kicsi a szövegdoboz. Nem láttam át teljesen, mit írtam és nem pont olyanra fogalmaztam, amilyenre a szövegkörnyezetbe kellett volna. A férfi is a #47641-ben a videón mutatta, zárakasztót az ujjával mûködteti, a zárt a másik kezével húzza fel, majd engedi el.

Zavarba jöttem, mert AR15 terén már benéztem a reteszelõszemölcsök számát.

A cucc lényege ugyanis az, hogy a zárakasztóval megfogja a zárat, kioldja a régi tárat, berak egy friss, teli tárat, oldja a zárakasztót (ezzel tölt egyben), és lõhet tovább.

Ez úgy hangzott, mintha úgy mûködne, a lövész akasztja meg a zárat a kezével használva a zárakasztót.

Azért mert az AR-15/M16 illetve tárja sem rendelkezik zárakasztóval.

Ez a második idézett mondat is valahogy furcsán hangzik már azért is, mert zárakasztója csak a fegyvernek lehet, a tárnak nem. Olyan lehet, hogy a tár adogatólemezét – amit a tárajak felé tol a tárrugó – használják arra, hogy megakassza a zárt, ha elfogyott a lõszer a tárból.* Az AR15 és változatai nem így mûködnek.

Soha se volt a kezemben, de úgy tudom az AR15 és különféle változatai rendelkeznek zárakasztóval. Az üres tár adogatólemeze egy kétkarú emelõt nyom meg. Ez akasztja meg a zárt elõresiklás közben. Az, hogy a zárakasztóra utólag felszerelhetõ kis kiegészítõ, amit angolul „extended bolt catch” néven neveznek képes a kézzel hátrahúzott majd elengedett zárt megakasztani – lövés közben ezt szerintem senki se fogja megcsinálni – az egy mellékes tulajdonság.

Az extended bolt catch haszna a következõ, nem kell a bal kézzel egy mozdulatot megcsinálni, megteszi ezt a jobb kéz mutatóujja. Részletezve a cselekvéseket jobb kezes lövõ esetén:
Addig lõ, amíg kifogy a tár. Bal kéz elengedi az elõagyat, közben jobb kéz mutatóujja a tárkioldót megnyomja. A tár kiesik és a bal kéz már kezdi betenni a telitárat. Tárt betolja, és itt kétfelé válik a mozdulatsor.

a. Hagyományos AR15-nél bal tenyérrel ráüt a fegyver alsó tokjának bal oldalán lévõ zárakasztóra, ami erre engedi a zár elõrefutását, a lõszer betöltését és reteszelést. A bal kéz elindul megfogni az elõagyat.


b. A bal kéz nem üt rá a zárakasztóra, a tár betolása után már indul is megfogni az elõagyat. A jobb kéz mutatóujja nyomja meg a zárakasztót az extended bolt catch segítségével, ami az elsütõbillentyû és a tárkioldó között van.

A lövészet folytatódhat.

Tehát a bal kéz nagy mozdulata és a jobb mutatóujj kis mozdulata között van a különbség, ami idõ. Az idõ meg a versenyen pontot jelent, harcban meg esetleg élet és halál között dönt. Lehet úgy is betolni a tárat bal kézzel, hogy a bal hüvelykujj nyomja meg a zárakasztót, de ahhoz úgy is kell a tárat megfogni, ami tárzsebbõl elõvéve nem fog menni.

A SIG550-rõl nem sok videót találni. Annyit értettem meg róla a wiki-bõl a zárakasztóra nézve, ez is csak jobb kezesnek jó és fel kell emelni.

*Ez szándékos és a tervezõ alkotja meg így a fegyvert, tehát ilyen nem véletlenül történik.


BTW, a lövészet .44 Magnum és .454 Casull lõszerekkel nyilván teljesen más egy hagyományos revolverrel és a Mateba-val. A Mateba csöve mélyebben van (csak tippelem), kisebb az erõkar amitõl csökken a felfelé csavaró nyomaték. Valamint a hátrasiklás idõben elosztja az erõhatást. Persze ez nem is iskolai fizika, hanem "zsigeri", mindenki kisakkozza séróból, csak megjegyeztem. Nem tudom, mennyire jött be a .454 Casull használóinak a Mateba. Egyáltalán gyártják még a Matebát?

I tell you what... Izé...

Szóval especiel ezt a kiegészítõt (sem) értem annyira. Legalábbis én személy szerint tárcsere elõtt inkább fedezékbe húzódnék, ott pedig nem ezen a kb. plusz egy másodpercen fog (remélhetõleg) múlni az életem. A cucc lényege ugyanis az, hogy a zárakasztóval megfogja a zárat, kioldja a régi tárat, berak egy friss, teli tárat, oldja a zárakasztót (ezzel tölt egyben), és lõhet tovább. A kérdés persze adott, miért kell ehhez ez a bigyula? Azért mert az AR-15/M16 illetve tárja sem rendelkezik zárakasztóval. Szóval ahelyett, hogy legópuskát építenél, inkább végy egy normális fegyvert, mint mondjuk a SiG-Sauer SG550 széria, amelynek a zárakasztója és normális tárja gyárilag (jó, tudom, a lenti videóban lévõ SG556-nak éppen nincs zárakasztója, de most már kicsit késõ van normálisabb videót találni. 😊)

Amikor repülõgépekrõl és tankokról van szó, akkor csak pislogok. Gondolom vannak így páran, ha egyéni fegyverrõl van szó. A videón látni valami furcsát a sátorvason belül néhány fegyveren. Ebbõl kiderül, mirõl van szó.

IPSC Open kategóriás lõfegyver meg géppisztoly hogy jön egymáshoz? Nem értem.

Rövid csövû sörényesnél jóval kisebb méretû egy 2.5 colos nagy kaliberû snubbie és még gyorsabban is tudsz vele ismételni, na vajon melyiket hordja szívesebben az ember vadászönvédelminek? Életemben nem hallottam még olyanról, hogy valaki rövid csövû sörétest vinne magával vadászni. Otthon/objektumvédelemre, ember ellen tudom csak elképzelni a rövid csövû sörétes fegyvereket, azokat is leginkább 00-ra töltve.

Hidegen aligha hagyja, de jó eséllyel felbõszíti viszont. Ne feledd el, hogy ilyenkor a vad testében is tobzódik az adrenalin, ugyanúgy, ahogy egy felfokozott lelki állapotú ember is képes még akár sprintelni egy szépet miután kapott egy tüdõ vagy gyomor lövést, ami "normális" esetben egybõl harcképtelenné tenne valakit.

Elhiszem. Azt selytettem hogy meg nem öli, de hogy ennyire hidegen hagyja, azt nem. :-)

Hidd el nekem, hogy nagytestû vadra nem akarsz sörétes patront lõni. Hajtásnál sem véletlenül visz magával gyöngygolyót (brenekke, vagy angolban 'slug') az ember, ha vaddisznó rohan felé, akkor gyorsan betölti azt, és igyekszik a két szeme közé lõni vele...

A sörétes kisvadra, madarakra jó. Egy medve talán még a 4-os sörétre is azt mondja, hogy fránya szúnyogok...

Vad elleni önvédelemre miért nem valami rövid csövõ sörétes? Meg nem õlné, de megvakítani/ijeszteni jó lenne, nem?

Nem néztem utána hogy pl egy 10mm auto/.357-bõl melyik az erõsebb és akartam is írni, hogy nem tartom ésszerûnek a maroklõfegyveres vadászatot. Arra gondoltam, hogy bizonyos helyzetben lehet, hogy nyerõ ez az sa revolver. Gondoljatok pl az IPSC versenyek nyílt kategóriájára, mikor olyan karácsonyfa maroklõfegyvereket építenek amik helyett már értelmesebb lenne egy géppisztoly.

Nyilván nem vadászati célból lövi ki a Grizzlyt az önvédelemre kényszerülõk, hanem utolsó esélyként, önvédelmi célból és bizony elõfordulhat, hogy olyan hatalmas állattal hozza összes az embert a sors, aminek a leterítéséhez nem elég egy .357 Magnum rádupla, ami inkább ember ellen való. Itt Európában valóban nem igazán van létjogosultsága egy ilyen kéziágyúnak, de Észak-Amerika vadonjaiban bizony jól jöhet, nem véletlenül lettek feltalálva ezek a snubbiek és nem feltétlenül a teljesítmény mániások miatt. Gondolom te sem .22 WMR kaliberrel mész egy több száz kilós állatra, mikor vadászol. Elõfordulhat, hogy egy 6-700 kilós macira nem elég az ember ellen tervezett stukker.

Videó egy szóban forgó szörnyrõl: Ruger SH Alaskan .454 Casull

Szigorúan saját vélemény, de figyelembe véve a neten fellelhetõ tényeket és történeteket, én egy kicsit eltúlzottnak tartom ezt a dolgot. Elõször is a Grizzly védett faj, tehát vadászni nem vadászhatsz rá. Egyes államokban természetesen jogod van kilõni, ha emberéletet veszélyeztet. Csakhogy az esetek jelentõs részében a halálos Grizzly támadások inkább az óvatlan embereknek voltak köszönhetõek.

Másodszor, ha már önvédelem, kétlem, hogy reálisan értelmesebb egy .454 Casull, pláne .480 Ruger és hasonló szörnyeket magadnál tartani, mint mondjuk egy .357-es Magnumot - a nagyobb kaliberbõl amíg lõsz kettõt, addig a kisebbet már ki is ûrítetted, és pontosabban, akár fél kézzel, míg ezt a nagyobb kaliberrel aligha teszed meg.

Persze ez csak a saját, laikus véleményem, a legnagyobb kaliber, amivel revolverrel lõttem, az a .357 Magnum, de az alapján én elmebeteg dolognak tartom az ennél is nagyobb szörnyeket. Akár medvék elleni önvédelemre is...

.44 Magnum, .454 Casull, .480 Ruger és hasonló nagy revolver kalibereknek nem csak rövid lõfegyveres vadászatnál van létjogosultságuk, hanem vadász önvédelmi szerepkörben is, amolyan utolsó esély fegyverként, pl. egy Grizzly medve támadása ellen jobb egy Ruger Super Redhawk Alaskan, mint egy 5 kilós puska.

Azon kívül amit Gunslinger már leírt hozzáteszem, hogy ha meg erõsebb energiájú lõszerek felé mész el, akkor már mindenképpen úgy is puskát fogsz használni, és nem pisztolyt. Vannak persze elvetemültek, akik nagy kaliberû (.357 Magnum, .44 Magnum, .454 Casull) pisztolyokkal vadásznak, ahol ezt a törvények engedik, de reálisan ilyen pisztolyok helyett már sokkal jobb választás egy puska. Elõször is a hosszabb csõ pontosabb fegyvert takar, másodszor a nagyobb tömeg és a kényelmesebb fogás elviselhetõbbé teszi a reakcióerõket (a .454 Casull torkolati energiája majdnem annyi, mint az én .30-06-os vadászpuskámé, és azt hiszem nem túlzok, hogy minden szempontból elõnyösebb egy cirka 5kg-os , vállgödörbe beszorított puska ekkora energiához, mint egy 2kg-os, két kézbe fogott pisztoly...

A .38 alatt gondolom a .38 Special-t érted, mint leggyakoribb revolver lõszert. Még a +P+-osok sincsenek a 9x19mm-es lõszer közelében sem, maximum az átlag 9x19-es energiájának kétharmadát ha elérik, de jellemzõen inkább fele energiára képesek. Valamilyen csúnya tévhitet vélek itt látni, hogy a fõleg revolverekben használatos peremes töltények erõsebbek az öntöltõ fegyverekbe való töltényeknél, holott ez nagyon nem így van, vannak ám nagyon bika hornyos lõszerek is, pl. .50 GI, .38 Super, .357 SIG, 10mm AUTO, .50AE stb.

Na ja, a peremes lõszer ellentéte a hornyos lõszer, ha a klasszikus ma is elõforduló revolverrõl és szekrénytáras öntöltõ fegyverrõl beszélünk. Sikeres, kis kaliberû peremgyújtású lõszerrel mûködõ öntöltõk szép számmal léteznek, de peremes központi gyújtású lõszeresek már nem igen vannak, míg sport célra a hornyos központi gyújtású revolverek igencsak kedveltek.

Nem így értettem. Arra gondoltam, hátha egy erõsebb lõszer (.38, .357, stb) elõnyösebb mint egy 9x19 vagy .45 ellenben az ilyen revolverben Öntzöltõként használható az SA elõnyével.

Jogos az öt pont.

A revolver (peremes) lõszer nem jár elõnnyel a központi gyújtású lõszerrel szemben

A peremes lõszer nem egyenlõ a peremgyújtású lõszerrel.

hát hogy is mondjam balhés környéken dolgozom :/

Ütésnövelõ eszköz, tehát KKVE, nem hordhatod magadnál közterületen. Egyébként minek neked boxer? Vannak sokkal jobb cuccok önvédelemre, amik legálisak.

nem igazán haditechnika de nem tudom hova forduljak a kérdésemmel, szóval érdekelne hogy van e törvény boxer(kézifegyver) hordására? és mégis milyen helyeken lehetne beszerezni egyet?

Nem is nagyon erõltetik, szinte egy sikeres konstrukció sem született még, de fordítva viszont van létjogosultsága.

A revolver (peremes) lõszer nem jár elõnnyel a központi gyújtású lõszerrel szemben, sõt, inkább hátrányosnak nevezném.

A revolver lõszer öntöltõs használata nem lehet valahol elõny? Sport/vadászat...

Ezért cserébe kapjuk azt ugye, hogy nem kell minden lövés után kézzel felhúzni a kakast a finom elsütésért.

Ez a Mateba. Az idõ már elhelyezte ezt a negyed évszázados konstrukciót a maga helyére. A Webley-Fosbery revolvertõl számítva meg a 100 éves koncepciót, az önfelhúzó revolvert. Kuriózum.

Azt hittem,ilyen revolver csak a ghost in the shell-ben van,de hát...
Nincs idõm végigolvasni,csak belinkelemMaTeBa

Köszi.

Technikailag érdekes megoldás, de valahogy engem nem tud meggyõzni arról, hogy ez aztán a maroklõfegyverek következõ evolúciós lépése. Egyesíti ugyanis a revolverek és a félautomata pisztolyok hátrányait:

-Széles a dobtár miatt
-Korlátozott a lõszerkapacitása a dobtár miatt
-Kifúvás a dobtár és a csõfar között
-Mechanikailag összetett szerkezet

Ezért cserébe kapjuk azt ugye, hogy nem kell minden lövés után kézzel felhúzni a kakast a finom elsütésért. Nem tudom, hogy igazából kinek találták ki. Sportlövészetnél a kézzel felhúzás nem akkora probléma, önvédelemnél pedig a keményebb elsütés inkább megnyugtató, mint hátrányos, ráadásul elvész a revolverek faék egyszerûsége miatti megbízhatósági mítosz.

Az egyetlen dolog, ami miatt mégis figyelemre méltónak találom, hogy az alsó töltényûrbõl lõ, ez határozottan jó megoldás.

Emilio Ghisoni a tervezõje a Mateba revolvernek. A lényege, hogy önfelhúzó, lövéskor a csõ a dob és a dob kerete együtt mozdul hátra, amivel felhúzzák a kakast. A dob az elõremozgás közben fordul. A kakast kézzel felhúzva a dob is fordul. A legalsó töltényûrbõl lövi ki a lõszert, tehát a csõ is a dob tengelye alatt van. 2x3 kaliberben létezik: .357 Magnum/.38 Special; .44 Magnum/.44 Special; .454 Casull/.45 Colt. A Ghost in the Shell animékben, vagy a Serenity (2005) és Gamer (2009) filmekben lehetett látni, amik ismertebbek. Az amerikai szabadalmi leírása: US Patent #4,712,466.


Ez egy nem beágyazható másik videó, amin 01:30-nál keverik a single action-t a double action-al. A double action sütése lehet borzalmas, mert ahhoz mindig nagyobb erõ kell, mint a single action-höz.

Egy újabb Emilio Ghisoni revolver a Rhino Chiappa. Nem önfelhúzó, de nem is egy hagyományos revolver. A csõ szintén a dobtengely alatt van. A kakas belül helyezkedik el, a kakas megszokott helyén egy felhúzókar van, csak akkor mozog, ha felhúzzák vele a kakast. A kalibere .357 Magnum/.38 Special.


Az amerikai szabadalom: US Patent #7,523,578.

A Google translate ezt adta ki:

ihan samanlainen työpaikka kuin muutkin -> teljesen ugyanaz (ugyanolyan? - Cifu), mint bármely más munkahely

Egyébként poén kis videó, elismerés a reklámügynökségnek.

A Parti Õrség az ötödik haderõneme az USA-nak? (USAF, US Army, US Navy és USMC a másik négy.)

Hivatalosan igen. Gyakorlatilag a Department of the Homeland Security alá tartozik 2003 óta. A törvény szerint háborús helyzetben visszakerül a DoD / US NAVY alá. Egyébként pedig a USN és az USMC-vel szoros kapcsolata volt és van is.

A régi USAAF az mennyire volt az Army alá szervezve? (Az tudom, hogy 1947 óta önálló a USAF.)

Haladjunk sorrendben.

1907 - 1918: A repülõgépek a hadsereg híradós ágához (Signal Corps) alá tartoznak.

1918 - 1926: Egy rövid átmenet (Division of Military Aeronautics) után US Army Air Service (USAAS) néven már saját erõt képviselnek, de még szorosan betagozódva a seregbe.

1926 - Az addig lazán a hadseregben szervezõdött repülõgépes szolgálatot egybefogják az United States Army Air Corps (USAAC) alá. Ez bár a Hadseregen belül egy külön ágat képvisel, a feladatuk szigorúan a Hadsereg erõinek a támogatása és légvédelme, különállóan, függetlenül nem igazán gondolnak rá. 1935-tõl az amerikai kontinentális légierõket egy közös parancsnokság (General HQ Air Forces) alá fogják össze.

1941 június 20 - Az a Air Corps helyett a Hadsereg légierejét összefogják az USAAF (Army Air Force) alatt, ez elsõ sorban magasabb betagozódást jelent, korábban az Air Corps a regionális parancsnokságok alá tartozott, ettõl kezdve azonban nagyobb függetlenséget kaptak, és egy saját vezérkari fõnöki posztot, aki ráadásul a háborúba való belépés után még az Egyesített Vezérkarban is széket kapott. Általános vélekedés, hogy ez már Henry H. Arnold azon törekvése volt, hogy a légierõt a háború után független haderõnemként ismertessék el.1941 után a különféle parancsnokságok (Army Air Forces Antisubmarine Command (AC), Air Technical Service Command (ATSC), Air Transport Command (ATC), stb.) már különálló parancsnokságok, akik közvetlenül az USAAF alá tagozódnak be, immár semmi kapcsolatuk a hadsereggel (még képzés terén is különálló bázisokat kezdenek létrehozni).

Tehát gyakorlatilag elmondható, hogy 1941-tõl egyre jobban (kb. 1942 közepétõl-végétõl pedig már jelentõsen) függetlenedett a hadseregtõl, egyre kevesebb szálon kötõdött hozzá.

Régen az Army nem rendelkezhetett teherszállítóval. Nehéz gépekkel most sem rendelkezik, de amennyire látom más kisebb gépekkel és személyszállító gépekkel is bír.

Korábban írtam errõl, az USAF 1990 után megszüntette a C-130-nál kisebb tehergépek igényét, úgy fogalmazva, hogy nincs szükség rá. Az US Army viszont másként látta, és átvette az USAF-tól a C-23 Sherpákat. 1983 után az Army-n belül egy külön ágat hoztak létre, az US Army Aviation néven, amely a repülõgépeket (és drónokat) fogja össze.

A USAF parancsnoksága alatt vannak helikopterek?

1 TH-1 Iroquois
62 UH-1N Iroquois
2 UH-1V Iroquois
101 HH-60G Pave Hawk (Search & Rescue)

Mi igaz abból a régi felállásból, hogy USAF-tól heli elvesz, ahogy az Army-tól elvették a szállítógépeket?

Úgy tudom semmi. Az USAF nem akar a kis gépekkel foglalkozni (pedig nekik is vannak ilyesmik, Twin Otter és társai), az Army pedig nem panaszkodik az USAF Search & Rescue gépei miatt.

Melyik F-4 verzión volt sisakcélzó?

F-4J Block 45 és 46-on jelent meg a Visual Target Acquisition System (VTAS), majd a korábbi F-4N (az F-4N felújításon átesett F-4😎 gépeken is megjelent.

Cifu, a BoP-os F-4 cikkedbõl kellene egy infó. Melyik F-4 verzión volt sisakcélzó?

Legalább az utolsó feliratot forditsd le,plz.
Olyasmire tippelek,hogy fogd meg a kalapod ha aknamezõn jársz.Esetleg,ne hagyd nyitva a gázcsapot, ha nyaralni mégy.
Netán :Nem urban legend ,be tudod gyujtani.

A másik kérdés is lehet, hogy volt már.

Régen az Army nem rendelkezhetett teherszállítóval. Nehéz gépekkel most sem rendelkezik, de amennyire látom más kisebb gépekkel és személyszállító gépekkel is bír.

A USAF parancsnoksága alatt vannak helikopterek?

Mi igaz abból a régi felállásból, hogy USAF-tól heli elvesz, ahogy az Army-tól elvették a szállítógépeket?

Egyszer asszem már kérdeztem. A Parti Õrség az ötödik haderõneme az USA-nak? (USAF, US Army, US Navy és USMC a másik négy.)

A régi USAAF az mennyire volt az Army alá szervezve? (Az tudom, hogy 1947 óta önálló a USAF.)

Itt Nézz körül.

Sejtésem szerint 1 percet sem repül azután, hogy kiderült, hogy terhes. Gondolj bele, hogy az elsõ olyan repülésén ami ez után történik, valami rosszul sül el, vészhelyzet alakul ki, katapultálnia kell, vagy csak kicsit rázósabban landol, vagy komolyabban meg kell húznia a gépet... Szerintem nincs olyan repülõorvos, aki a nevét adná ahhoz, hogy tovább repülhessen. A fedélzeti oxigénrendszer tiszta oxigénjének szivogatásának hatásairól már nem is beszélek...

Feltételezem van annyi eszük, hogy ne repüljenek terhesen, mert a cigi/alkohol/kábszer mellett a G túlterhelés se tehet túl jót a babának. Pláne nem egy katapultálás.

Ezek adják a ugyanis gépek harcértékét, és nem a kábelezés.

És legvégül az, hogy ki repüli a gépet és milyen fiozófia szerint.

Felteszem a repülõorvos állapítja meg. De a magzatnak aligha tesz jó a túlterhelés, tehát szerintem 2-3 hónapos terhes állapot után már mindenképpen le lesz tiltva.

Lenne egy kérdésem:
Ha egy vadászpilótanõ terhes lesz,akkor mennyi idõ után nem repülhet?
Amint kiderûl vagy valameddig még lehet?

Te hangsúlyozod az elektronikát? Éppen az elektronikát?
Én úgy emlékszem hogy egy hónapja, amikor megjelentél itt, meg voltál gyõzõdve róla hogy egyetlen ukrán Szu-27-es lazán leszed két magyar Gripent (persze ezt úgy jelentetted ki, hogy közben szart se tudtál a nevezett gépek elektronikájáról, rakétákról, radarokról meg úgy általában a BVR légiharcról), és semmilyen észérvel nem voltál meggyõzhetõ a kérdésben. Kábé mintha egy téglafalnak magyaráztunk volna aktív meg félaktív rakéta rávezetésekrõl, meg hasonló szakkérdésekrõl, te nem zavartattad magad.

Szóval nekem úgy tûnik hogy te pontosan annyit tudsz a haditechnikai eszközök elektronikájáról, mint bármilyen más részterületrõl velük kapcsolatban, azaz semmit.

Szóval lehet hogy te az elektronikát forszírozod itt, de két dolog egészen biztos:
1: szart se tudsz az elektronikáról, amit erõltetni próbálsz
2: senkit se érdekel, hogy milyen relé meg kábelezés van mondjuk egy F-15E-ben. (legközelebb a gumitömítésekre mész rá, bazzeg?)
Az a lényeg, hogy mire képesek a gépek radarja, besugárzásjelzõje, és egyéb fontos, a rendeltetésük szempontjából releváns berendezéseik.
Ezek adják a ugyanis gépek harcértékét, és nem a kábelezés.

Mellesleg kíváncsi lennék hogy a gyártón és a karbantartókon kívül mégis ki a fene tudja, hogy milyen kábelek meg ellenállások vannak egy Gripenben vagy egy F-15ben? Egyáltalán ki a franc foglalkozik ilyen marhaságokkal, akinek nem muszály? Vagy azt is vegyük át, melyikbe milyen összetételû hidraulika olajat töltenek?

Ne nevettesd már ki magad ilyen butaságokkal.

Ezt írják a youtube oldalán:
glin1216 | 2010.07.17

Johnny Cash - God's Gonna Cut You Down

Rifles:
BCM, CMMG, Colt, LMT, LWRC, Noveske, Springfield

Handguns:
Beretta, Glock, H&K, Para Ordnance, Sig Sauer, S&W

Gear:
ATS, Blackhawk, Bladetech, Diamondback Tactical, Eagle, Emdom, ESSTAC, HSGI, Magpul, MSA, Norotos, Ops-Core, Peltor, Raven Concealment, Safariland

Shot with a Canon 5DMKII + 70-200 f/2.8 IS L

Szép gyûjtemény!

Lehet látni pár érdekes dolgot, például a videó végén jobb kezes fegyverfogás az M14-esen és M16 (vagy milyen klón?), majd felhúzás bal kézzel, átnyúlva a fegyver felett.

GR8

A terv ez. Persze hozzá kell tenni, hogy a Gripenbõl összesen eddig cirka tized annyi készült, mint amennyi F-35-ösbõl összesen várhatóan el fognak adni. Márpedig a gyártási példányszám növekedése a gyártási költségek lefaragását is jelenti.

Hozzá kell tennem, hogy szerintem az F-35A árát én inkább 75-90 millió dollár szintjére teszem 2015 körül. Ebbe persze nincs infláció korrekció, amit megint nem árt figyelembe venni, hiszen a pénzromlás azért jelen van...