Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#48046
Alapvetõen a mig-25 képességeirõl volt szó. Erre ötöltem-hatoltam hogy az 1.44 hm-jével és a MiGi35-ös technikájával nem is volna rossz, mert voltak hasonló tervek, zavaros? 😛
Egyébként érdekesmód híresztelés szintjén azért jóval több felszállást emlegetnek 1.44rõl - sõt 2 a minimum mert egyszer volt kismagasságú és egyszer maximum körüli. De persze csak olvastam - és elhittem 😊
Egyébként érdekesmód híresztelés szintjén azért jóval több felszállást emlegetnek 1.44rõl - sõt 2 a minimum mert egyszer volt kismagasságú és egyszer maximum körüli. De persze csak olvastam - és elhittem 😊
Szent Haba-kukk
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#48045
Ez egy kicsit most átláthatattlan. 😊
1.: Volt egy MFI project, a két "döntõs" a MiG 1.42/1.44 illetve a Szuhoj S-37. Az orosz légierõ kihírdette a Szuhojt gyõztesnek, Szu-47 néven. Ígéret volt a megrendelésre, valódi szerzõdés nem, ami miatt a Szuhoj be is pipult (mind a MiG, mind a Szuhoj fõleg saját zsebbõl végezte a fejlesztést, többek között ezért is haladt olyan lassan a program, és repült olyan keveset a MiG 1.44). Hogy a Szu-47 mennyibe került volna, jó kérdés, de 70m US$ erõs túlzásnak tûnik. Az tény, hogy 1997-ben az MFI program nem kapott pénzt, mivel egyszerûen anyagilag nem tudták támogatni a gyártókat, ehhez képest azonban mind a MiG, mind a Szuhoj próbálta valahogy reptetni a saját MFI gépét, jobbára saját pénzbõl, továbbá a MiG 1.44 szûzfelszállására is sor került 2000-ben, illetve egy évvel késõbb a (nem hivatalos?) eredményhírdetésre és a Szu-47 rendszeresítésének bejelentésére.
2.: A MiG az 1.42/1.44-et nem is fejlesztette tovább, gép ugyan legalább egyszer repült, de nincs forrás arról, hogy a szûzfelszálláson túl máskor is repült volna. A gépre rengeteget kellett volna költeni, hogy sorozatérett legyen, erre pedig a MiG-nek nem volt pénze, ezért is maradt a MiG-29 modernizálásnál (MiG-29M"/MRCA és MiG-35).
1.: Volt egy MFI project, a két "döntõs" a MiG 1.42/1.44 illetve a Szuhoj S-37. Az orosz légierõ kihírdette a Szuhojt gyõztesnek, Szu-47 néven. Ígéret volt a megrendelésre, valódi szerzõdés nem, ami miatt a Szuhoj be is pipult (mind a MiG, mind a Szuhoj fõleg saját zsebbõl végezte a fejlesztést, többek között ezért is haladt olyan lassan a program, és repült olyan keveset a MiG 1.44). Hogy a Szu-47 mennyibe került volna, jó kérdés, de 70m US$ erõs túlzásnak tûnik. Az tény, hogy 1997-ben az MFI program nem kapott pénzt, mivel egyszerûen anyagilag nem tudták támogatni a gyártókat, ehhez képest azonban mind a MiG, mind a Szuhoj próbálta valahogy reptetni a saját MFI gépét, jobbára saját pénzbõl, továbbá a MiG 1.44 szûzfelszállására is sor került 2000-ben, illetve egy évvel késõbb a (nem hivatalos?) eredményhírdetésre és a Szu-47 rendszeresítésének bejelentésére.
2.: A MiG az 1.42/1.44-et nem is fejlesztette tovább, gép ugyan legalább egyszer repült, de nincs forrás arról, hogy a szûzfelszálláson túl máskor is repült volna. A gépre rengeteget kellett volna költeni, hogy sorozatérett legyen, erre pedig a MiG-nek nem volt pénze, ezért is maradt a MiG-29 modernizálásnál (MiG-29M"/MRCA és MiG-35).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48044
Pardon, ez Burennek ment.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48043
Valaki tudna nekem mondani adatot arról hogy az IL-2-nek és P-47-nek a páncélzata milyen nehéz, vastag illetve eloszlatású volt?
Az Il-2 elsõ szériának: a motor, üzemanyagtank és a pilótafülke körül 5-12mm-es acéllemezbõl készült "kád" volt, vagyis elõrõl, alulról két oldalról és hátulról is védett (sõt, a pilótafülke teteje is 5mm vastag acéllemez volt). Tömege 700kg, a kabin szélvédõje 64mm vastag páncélüveggel volt megerõsítve.
A késõbbi Il-2M3 változatnál a páncél tömege 950 kg-ra nõtt, de részben a hátsó lövész miatt meghosszabbított "kád" miatt.
A P-47 esetében csak a pilótafülke volt páncélozva, pontosabban egy-egy 9,5mm (3/8 inch) vastag edzett acéllemez volt a pilótafülke elõtt és mögött, továbbá 25,4mm (1 inch) vastag páncélüveg volt a szélvédõ üvege (tehát ez csak a szembõl érkezõ találatok ellen védett). Máshol nem volt páncélzata. Ezen kívül önzáró üzemanyagtankja volt, ami itt említést érdemel.
Páncélzat terén tehát a P-47 messze elmaradt az Il-2-tõl. A páncélzat amúgy mindig csak a létfontosságú dolgokat védi, tehát elsõ sorban pilótafülke, ha jut rá, akkor a motor, esetlegesen olajhûtõ, üzemanyagtartály, és slussz. A szárnyak, vezérsíkok sose voltak páncélozva egyik gépnél se.
Ami a vezérsíkok ellövését illeti, az egy ritka baleset lehetett, kb. annyira mérvadó, mint a nem behúzható, amúgy csak 10cm-re kiálló olajhûtõre hivatkozni, mint sebezhetõ pont.
Az összehasonlítás amúgy is erõltetett. Összesen 32'000 Il-2-õt gyártottak (meg 6'000 Il-10-est), míg P-47-bõl összesen 15'686-ot. Az elõbbi kifejezetten csatarepülõgép volt, általában földközelben repültek vele, míg az utóbbi vadászrepülõgép volt, amely légiharcra lett tervezve.
Il-2 pilótafülke páncélzat értékek:
Az Il-2 elsõ szériának: a motor, üzemanyagtank és a pilótafülke körül 5-12mm-es acéllemezbõl készült "kád" volt, vagyis elõrõl, alulról két oldalról és hátulról is védett (sõt, a pilótafülke teteje is 5mm vastag acéllemez volt). Tömege 700kg, a kabin szélvédõje 64mm vastag páncélüveggel volt megerõsítve.
A késõbbi Il-2M3 változatnál a páncél tömege 950 kg-ra nõtt, de részben a hátsó lövész miatt meghosszabbított "kád" miatt.
A P-47 esetében csak a pilótafülke volt páncélozva, pontosabban egy-egy 9,5mm (3/8 inch) vastag edzett acéllemez volt a pilótafülke elõtt és mögött, továbbá 25,4mm (1 inch) vastag páncélüveg volt a szélvédõ üvege (tehát ez csak a szembõl érkezõ találatok ellen védett). Máshol nem volt páncélzata. Ezen kívül önzáró üzemanyagtankja volt, ami itt említést érdemel.
Páncélzat terén tehát a P-47 messze elmaradt az Il-2-tõl. A páncélzat amúgy mindig csak a létfontosságú dolgokat védi, tehát elsõ sorban pilótafülke, ha jut rá, akkor a motor, esetlegesen olajhûtõ, üzemanyagtartály, és slussz. A szárnyak, vezérsíkok sose voltak páncélozva egyik gépnél se.
Ami a vezérsíkok ellövését illeti, az egy ritka baleset lehetett, kb. annyira mérvadó, mint a nem behúzható, amúgy csak 10cm-re kiálló olajhûtõre hivatkozni, mint sebezhetõ pont.
Az összehasonlítás amúgy is erõltetett. Összesen 32'000 Il-2-õt gyártottak (meg 6'000 Il-10-est), míg P-47-bõl összesen 15'686-ot. Az elõbbi kifejezetten csatarepülõgép volt, általában földközelben repültek vele, míg az utóbbi vadászrepülõgép volt, amely légiharcra lett tervezve.
Il-2 pilótafülke páncélzat értékek:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48042
A MiG-25nek tudtommal a karbantartása heroikus küzdelmet igényelt. Viszont késõbb a Mig 1.44höz ezen a típuson tesztelték az Al-41F hajtómûveket/amivel behelyettesíthetõk a legújabb generációs orosz hm-k/,minden bizonnyal ezekkel már könnyebb lehet. Ha jóltudom hivatalosan azért állították le az Mfi projektet mert a lopakodó verzió kb.70M Usd fájt volna. Ezzel ellentétben az exportverzióra (29szmt rendszereivel) írták, azt occóért adhatnák külföldre ha nem kell rajta buherálni.
Szent Haba-kukk
#48041
Szép estét!
Valaki tudna nekem mondani adatot arról hogy az IL-2-nek és P-47-nek a páncélzata milyen nehéz, vastag illetve eloszlatású volt?
Külföldi mókusok kiokoskodták hogy a P-47 kisebb ergó vastagabb páncélzatú, meg Bruno Friesen "Panzer Gunner/Tankista" címû könyvére hivatkozva elvileg egyes németek Hanomagokról MG42-vel lõttét szét a kormánylapátot és a vezérsíkot a Sturmin ami ezáltal le is zuhant...
Azt elismerem, hogy a Tbolt léghûtéses motorja szívósabb lehetett, meg talán jobb eloszlása volt a páncélnak de azért elég csúnyán leírják a páncél eloszlását ("valódi hatékonyságát") az én infóim szerint kis híján egy tonnás páncélzattal rendelkezõ IL-2-t ...
Tényleg annyira össze volt "sûrítve" az IL-2ben a páncél hogy a "kádon" kívülre alig jutott?
Valaki tudna nekem mondani adatot arról hogy az IL-2-nek és P-47-nek a páncélzata milyen nehéz, vastag illetve eloszlatású volt?
Külföldi mókusok kiokoskodták hogy a P-47 kisebb ergó vastagabb páncélzatú, meg Bruno Friesen "Panzer Gunner/Tankista" címû könyvére hivatkozva elvileg egyes németek Hanomagokról MG42-vel lõttét szét a kormánylapátot és a vezérsíkot a Sturmin ami ezáltal le is zuhant...
Azt elismerem, hogy a Tbolt léghûtéses motorja szívósabb lehetett, meg talán jobb eloszlása volt a páncélnak de azért elég csúnyán leírják a páncél eloszlását ("valódi hatékonyságát") az én infóim szerint kis híján egy tonnás páncélzattal rendelkezõ IL-2-t ...
Tényleg annyira össze volt "sûrítve" az IL-2ben a páncél hogy a "kádon" kívülre alig jutott?
A véleménycsere az, amikor bemész a főnököd irodájába a saját véleményeddel, majd kijössz az övével. Okos pilóta alagútban nem katapultál.
#48040
Ha elfogadjuk az acig.org adatait, akkor ami a MiG-25 igazi ellenfele volt az irak-iráni háborúban, az a Tomcat+Phoenix kombó volt.
Az egy szem F5 gyõzelem inkább "vak tyúk is talál szemet" eset lehetett (vagyis ebbõl kár kiindulni), viszont az egymás elleni mérlegben a Phantomnál jobb volt. (Mondjuk ez sem olyan nagy mennyiség, hogy el lehessen fogadni szentírásként.)
Az egy szem F5 gyõzelem inkább "vak tyúk is talál szemet" eset lehetett (vagyis ebbõl kár kiindulni), viszont az egymás elleni mérlegben a Phantomnál jobb volt. (Mondjuk ez sem olyan nagy mennyiség, hogy el lehessen fogadni szentírásként.)
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#48039
Csak éppen a MiG-25-nek sok-sok éven át lett volna esélye bizonyítani Irán ellen. Mégsem sikerült neki. Az F-80C vs. Jak-9 elég ritka találkozás lehetett. A MiG-25 meg lehúzott pár évet és elég sok bevetést repült a Közel-keleten is. Az igaz, hogy ODS alatt ez érte el az egyetlen iraki légigyõzlemet, de annak nem sok köze volt a gép sebességéhez. Egyszerûen zsúfolt volt a légtér és töketlenkedtek az AWACS operátorok.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48038
"de hogy egy mísz F-5 is..."
Ez nekem nem túl világos...
Ilyen elv szerint az F-80C egy ritka nagy fos volt, mert lelõttek egyet Jak-9-cel.
Ez nekem nem túl világos...
Ilyen elv szerint az F-80C egy ritka nagy fos volt, mert lelõttek egyet Jak-9-cel.
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#48037
Mikor megalkották reális veszélyt jelentett a magsan repülõ interkontinentális bombázókra, de semmi másra. Ez eddig ok, erre alkották meg. Az elsõ verzió radarja semennyire nem látott földháttérben. Ez azt jelentette volna, hogy pl. vadászgépek ellen használják, de ennek semmi értelme.
A termonukleáris bombákkal megrakott B-52 nem mehetett alacsonyan, mert akkor képtelen lett volna a cél közelében kellõ sebességgel és kellõ magasságból oldani a bombát, hogy még õ is túlélje a dolgot. (Voltak 150-200km hatótávolságú rakéták is hozzá, ez estben ez a profil elég hatékony védelmet jelenetett volna egy bizonyos ideig.) Ez persze azt tételezi fel, hogy a MiG-25 fenyegetés elkerülésére a SZU közelében és a cél között a B-52 lemegyen alcsonyra. Ez elvben lehetséges, de hatótáv problémákat jelenetet volna még akkor is, ha a gép amúgy is "egyirányú atomháborús" profillal repült volna.
(Törökországban és Észak-Afrikában voltak az atomháború estén kijelölt visszatérési repterek.)
Miért tûnik úgy, hogy pikkelek a gépre? Nos azért, mert a SZU elkezdte eladogatni vagy adni, de lényegében olyan feladatkört tukmáltak a gépre, amihez semmi köze nincs. A felderítõ verziója jó volt, de vadászok ellen nem tudom, hogy ki volt az a marha, aki bevetette volna.
A PD és PDSZ változatok már láttak célt földháttérben, de ez is inkább nagy bombázókra vonatkozik és nem kismértetû vadászgépekre. Az alap rakétfegyverzet brutális nagy rakétákból állt, vadászok ellen szintén elég alkalmatlan cucc. Késõbb alkalmassá tették R-60 hordozására, de az meg alapvetõen a cél hátsó légterébõl indítható cucc, ahogy az R-40T is. A MiG-25 manõverezõképessége mellett ez elég vicces dolog.
A kabinból a kilátás nem túl jó, ezért szintén nem tartom alkalmasnak vadász vs. vadász csatára.
Az élet is nagyjából engem igazol. Ha magasan és gyorsan repült, akkor tényleg kvázi sérthetetlen volt, mert egyszerûen megfordult és megpattant. Ettõl viszont még nem lõtt le egyetlen gépet sem. Ha lejött alacsonyra, akkor a sebességfölénye nem volt meg, mert a sûrû légkörben lassabb és amúgy is strukturális korlátja is van már a végsebességnek. Amikor lejött bizony le is durrantották. Persze F-15-tel szemben ez igazságtalan felróni, de hogy egy mísz F-5 is...
Röviden. Én már a '80-as évek elején kivágtam volna az összes MiG-25 vadászt, a felderítõ verzió és a SEAD talán ért volna még valamit, de inkább csak a felderítõ.
A SEAD azért, mert nagy sebesség mellett magasan elvben a légvédelem megsemmisítési zónáján kívûl indíthatta volna a radargyilkos rakétáit. A probléma az orosz elektronika színvonala. Láthattuk, hogy a NATO légierõk is százszámra indítottak HARM-okat 20-30-40 éves rendszerekre, de képzett személyzet mellett ez jórészt csak elnyomásra volt elég, de nem elpusztításra. Akkor már inkább Szu-24-et kell erre a célra használni. Persze azokat mindenre nagyon szívesen használták volna, mert igen potens kis gépek voltak azok a '80-as évek elején szovjet szemmel.
A termonukleáris bombákkal megrakott B-52 nem mehetett alacsonyan, mert akkor képtelen lett volna a cél közelében kellõ sebességgel és kellõ magasságból oldani a bombát, hogy még õ is túlélje a dolgot. (Voltak 150-200km hatótávolságú rakéták is hozzá, ez estben ez a profil elég hatékony védelmet jelenetett volna egy bizonyos ideig.) Ez persze azt tételezi fel, hogy a MiG-25 fenyegetés elkerülésére a SZU közelében és a cél között a B-52 lemegyen alcsonyra. Ez elvben lehetséges, de hatótáv problémákat jelenetet volna még akkor is, ha a gép amúgy is "egyirányú atomháborús" profillal repült volna.
(Törökországban és Észak-Afrikában voltak az atomháború estén kijelölt visszatérési repterek.)
Miért tûnik úgy, hogy pikkelek a gépre? Nos azért, mert a SZU elkezdte eladogatni vagy adni, de lényegében olyan feladatkört tukmáltak a gépre, amihez semmi köze nincs. A felderítõ verziója jó volt, de vadászok ellen nem tudom, hogy ki volt az a marha, aki bevetette volna.
A PD és PDSZ változatok már láttak célt földháttérben, de ez is inkább nagy bombázókra vonatkozik és nem kismértetû vadászgépekre. Az alap rakétfegyverzet brutális nagy rakétákból állt, vadászok ellen szintén elég alkalmatlan cucc. Késõbb alkalmassá tették R-60 hordozására, de az meg alapvetõen a cél hátsó légterébõl indítható cucc, ahogy az R-40T is. A MiG-25 manõverezõképessége mellett ez elég vicces dolog.
A kabinból a kilátás nem túl jó, ezért szintén nem tartom alkalmasnak vadász vs. vadász csatára.
Az élet is nagyjából engem igazol. Ha magasan és gyorsan repült, akkor tényleg kvázi sérthetetlen volt, mert egyszerûen megfordult és megpattant. Ettõl viszont még nem lõtt le egyetlen gépet sem. Ha lejött alacsonyra, akkor a sebességfölénye nem volt meg, mert a sûrû légkörben lassabb és amúgy is strukturális korlátja is van már a végsebességnek. Amikor lejött bizony le is durrantották. Persze F-15-tel szemben ez igazságtalan felróni, de hogy egy mísz F-5 is...
Röviden. Én már a '80-as évek elején kivágtam volna az összes MiG-25 vadászt, a felderítõ verzió és a SEAD talán ért volna még valamit, de inkább csak a felderítõ.
A SEAD azért, mert nagy sebesség mellett magasan elvben a légvédelem megsemmisítési zónáján kívûl indíthatta volna a radargyilkos rakétáit. A probléma az orosz elektronika színvonala. Láthattuk, hogy a NATO légierõk is százszámra indítottak HARM-okat 20-30-40 éves rendszerekre, de képzett személyzet mellett ez jórészt csak elnyomásra volt elég, de nem elpusztításra. Akkor már inkább Szu-24-et kell erre a célra használni. Persze azokat mindenre nagyon szívesen használták volna, mert igen potens kis gépek voltak azok a '80-as évek elején szovjet szemmel.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48036
Molni: Tulajdonképpen mi a bajod a Mig-25-el? A funkciója felesleges, vagy amire kellett volna arra nem volt jó?
#48035
Az Azeri-Örmény háborúban az Azerieknek nem nagyon volt megfelelõ támadó gépül, ezért használták a PD-ket. A MiG-25RB/RBT bombázó célú használata pedig egy plusz lehetõség, bizonyos körülmények mellett kihasználható, és lehet élni vele, de értelemszerûen nem bombázógépnek volt szánva alapvetõen.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48034
Spanyolország modern szárazföldi hadsereggel bír, harckocsi, IFV és tüzérség terén közvetlen a három elõbb említett nemzet mögött van. Említést érdemel a viszonylag kevéssé ismert Spanyol Légió, ami francia Idegenlégió spanyol megfelelõje, bár annál valamivel kisebb.
Haditengerészet terén egy Harrier-hordozó, 3+1 LPD/LHD/LST, 11 fregatt és négy hagyományos tengó, ezzel azért a francia/angol/német trió mögött foglalnak helyet.
Légierõ harci gépek terén kb. a fele a nagy hármasnak, 151 harci gép, Mirage F1, F/A-18A+ és most érkeznek az Eurofighterek.
Portugália sokkal kisebb haderõ tekintetében, bizonyos szempontból kb. ott van, mint Lengyelország vagy Románia, a szárazföldi hadereje "mindössze" 24'000 fõ, és csak 37db Leo2A6-osuk van, ám õk a méreteikhez képest megõrizték a tûzérséget, légvédelmet is, nem úgy mint mi.
A haditengerészetük viszonylag kicsi, de elég modern. 5 fregattból, 7 korvettbõl és kettõ hagyományos tengóból áll.
Légierõ esetében 55db F-16A/B géppel rendelkeznek, jelenleg újítják fel õket MLU szintre.
Haditengerészet terén egy Harrier-hordozó, 3+1 LPD/LHD/LST, 11 fregatt és négy hagyományos tengó, ezzel azért a francia/angol/német trió mögött foglalnak helyet.
Légierõ harci gépek terén kb. a fele a nagy hármasnak, 151 harci gép, Mirage F1, F/A-18A+ és most érkeznek az Eurofighterek.
Portugália sokkal kisebb haderõ tekintetében, bizonyos szempontból kb. ott van, mint Lengyelország vagy Románia, a szárazföldi hadereje "mindössze" 24'000 fõ, és csak 37db Leo2A6-osuk van, ám õk a méreteikhez képest megõrizték a tûzérséget, légvédelmet is, nem úgy mint mi.
A haditengerészetük viszonylag kicsi, de elég modern. 5 fregattból, 7 korvettbõl és kettõ hagyományos tengóból áll.
Légierõ esetében 55db F-16A/B géppel rendelkeznek, jelenleg újítják fel õket MLU szintre.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48033
ühüm, vagyishogy még nem repült , de majdnem <#vigyor>
cockpitos képek is: http://www.456fis.org/F-108.htm
cockpitos képek is: http://www.456fis.org/F-108.htm
Szent Haba-kukk
#48032
Volt ennek a Mig-25nek a kortársa az xf-108 , azt a programot törölték pedig már gyártásérett szakaszban volt...<#oooo> tkp.belsõ fegyvertérrel.
Szent Haba-kukk
#48031
Akkor meg semmi értelme MiG-25-öt használni, ha alacsonyra megy, még egy MiG-21 is jobb, mert legalább kisebb célt nyújt. Semmiféle védelme nincs igazán a MiG-25-nek.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48030
THX cifu, nem akarok pofátlan lenni de a spanyol hadsereg meg a portugal hányadán áll? Azt tudom hogy a skandináv országok haderei igen honvédö tipusuak hazai pályára vannak tervezve, de a spanyol portugalrol sose hallani sehol...
#48029
A '60-as évek megjegyzését nem értem. Az F-111 az akkori idõk gyermeke. "Némileg" pontosabb volt, mint az több száz méteres szórásképpel bíró B-17. Igen, alacsonyabbról operált, de szinte csak éjszaka...
Félreértettél, illetve én nem fogalmaztam pontosan, csak a következõ mondatban pontosítottam, hogy az olyan gépek, amelynél a csapásmérés másodlagos feladatkör. Mint az F-4, F-5, Mirage III, Mirage 5, MiG-21, stb.
A MiG-25 repülési porfiljából adódik a pontatlanság, még mai géppel sem tudnál egy focipályánál kisebb területet eltalálni 12 ezer méterrõl hangsebesség felett, nemhogy az akkori elektronikával.
Senki nem mondta, hogy a 25-ös nem ereszkedik alacsonyabbra bombázáskor.
Az Azeri-Örmény háborúk esetén is szerintem 1000 méter alatt repülhettek, mikor az R-60-ast indították, hiszen az R-60-as híresen "rövid életû" rakéta (vagyis az indítás után csak pár másodpercig (talán 10?) rendelkezik elegendõ energiával a vezérsíkok mûködtetéséhez).
Félreértettél, illetve én nem fogalmaztam pontosan, csak a következõ mondatban pontosítottam, hogy az olyan gépek, amelynél a csapásmérés másodlagos feladatkör. Mint az F-4, F-5, Mirage III, Mirage 5, MiG-21, stb.
A MiG-25 repülési porfiljából adódik a pontatlanság, még mai géppel sem tudnál egy focipályánál kisebb területet eltalálni 12 ezer méterrõl hangsebesség felett, nemhogy az akkori elektronikával.
Senki nem mondta, hogy a 25-ös nem ereszkedik alacsonyabbra bombázáskor.
Az Azeri-Örmény háborúk esetén is szerintem 1000 méter alatt repülhettek, mikor az R-60-ast indították, hiszen az R-60-as híresen "rövid életû" rakéta (vagyis az indítás után csak pár másodpercig (talán 10?) rendelkezik elegendõ energiával a vezérsíkok mûködtetéséhez).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48028
Az AMARC-hoz fogható nincs, ugye az AMARC lényege pont az, hogy egy sivatagban van, száraz, alacsony nedvességtartalmú levegõ, így erózióval, korrózióval viszonylag kevés a gond. De sok gépet õk is leállítanak, ám ezeket nem tudják úgy tartósítani, mint az amcsik.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48027
A '60-as évek megjegyzését nem értem. Az F-111 az akkori idõk gyermeke. "Némileg" pontosabb volt, mint az több száz méteres szórásképpel bíró B-17. Igen, alacsonyabbról operált, de szinte csak éjszaka...
A MiG-25 repülési porfiljából adódik a pontatlanság, még mai géppel sem tudnál egy focipályánál kisebb területet eltalálni 12 ezer méterrõl hangsebesség felett, nemhogy az akkori elektronikával.
A MiG-25 egyedül atomfegyver potyogatótként ért volna valamit. Viszont ez esteben felmerül, hogy a B-70-et miért is tekintették "könnyû prédának" a légvédelmi rakéták számára? <#fejvakaras>
A MiG-25 repülési porfiljából adódik a pontatlanság, még mai géppel sem tudnál egy focipályánál kisebb területet eltalálni 12 ezer méterrõl hangsebesség felett, nemhogy az akkori elektronikával.
A MiG-25 egyedül atomfegyver potyogatótként ért volna valamit. Viszont ez esteben felmerül, hogy a B-70-et miért is tekintették "könnyû prédának" a légvédelmi rakéták számára? <#fejvakaras>
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48026
A Davis-Monthan környéki amcsi repülõgép-temetõhöz fogható van esetleg orosz oldalon, vagy ott minden ami selejt, azt egybõl "bedarálják"?
Csirkemell nélkül nincs élet!
#48025
Kit érdekel az 5 tonna, ha a B-17 hozzá képest precíziós támadómûszer? 😊
A B-17 gyakorlatilag a legtöbb 1960-as évekbeli vadászbombázó géphez képest precíziós támadómûszer volt. A MiG-25RB/RBT képessége tehát nem volt rosszabb, mint a kortárs másodlagos csapásmérõ képességgel rendelkezõ gépeké, még az F-4-esnél sem.
Tény, hogy nehéz elfogni, de mit ér ez, ha semmilyen ellenséges vadász / alacsonytámadó ellen a gép szinte semmire sem képes?
Nem azok ellen tervezték. Az általad említett B-1B is 20 évvel a MiG-25 után állt rendszerbe, tehát ha a B-1B az "ellenpont", akkor inkább a MiG-31 a felemlíthetõ típus.
A B-17 gyakorlatilag a legtöbb 1960-as évekbeli vadászbombázó géphez képest precíziós támadómûszer volt. A MiG-25RB/RBT képessége tehát nem volt rosszabb, mint a kortárs másodlagos csapásmérõ képességgel rendelkezõ gépeké, még az F-4-esnél sem.
Tény, hogy nehéz elfogni, de mit ér ez, ha semmilyen ellenséges vadász / alacsonytámadó ellen a gép szinte semmire sem képes?
Nem azok ellen tervezték. Az általad említett B-1B is 20 évvel a MiG-25 után állt rendszerbe, tehát ha a B-1B az "ellenpont", akkor inkább a MiG-31 a felemlíthetõ típus.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48024
Igen, de borzalmas aránnyal. A gép értékét nézve lényegében mindenhol leszerepelt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48023
Az Irak-Iráni háborúban használták a földi célpontok ellen és voltak légi gyõzelmek is Mig-25 el.
Kh-58 és KH-25 rakétát használtak.
Kh-58 és KH-25 rakétát használtak.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#48022
Kit érdekel az 5 tonna, ha a B-17 hozzá képest precíziós támadómûszer? 😊
A SEAD variáns nem terjed el és nagyon speciális feladatkör nem szokták ez az AG feladatkörhöz sorolni. Igen, ez elég skizofrén állapot. 😊
Az is szép dolog, hogy elemenekül a rakéta elõl, de azon kívûl, hogy saját magát is veszélybe soroja ezzel, már a félaktív rakétákkal felszerelt F-15 gépek ellen is esélytelen volt. A gép repülési magassága egyszerûen nem a vadászgépek repülési magassága. Tény, hogy nehéz elfogni, de mit ér ez, ha semmilyen ellenséges vadász / alacsonytámadó ellen a gép szinte semmire sem képes?
A SEAD variáns nem terjed el és nagyon speciális feladatkör nem szokták ez az AG feladatkörhöz sorolni. Igen, ez elég skizofrén állapot. 😊
Az is szép dolog, hogy elemenekül a rakéta elõl, de azon kívûl, hogy saját magát is veszélybe soroja ezzel, már a félaktív rakétákkal felszerelt F-15 gépek ellen is esélytelen volt. A gép repülési magassága egyszerûen nem a vadászgépek repülési magassága. Tény, hogy nehéz elfogni, de mit ér ez, ha semmilyen ellenséges vadász / alacsonytámadó ellen a gép szinte semmire sem képes?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48021
MiG-25 AG kapacitás: No azért vigyázzunk ezzel, mert a felderítõ MiG-25RB és RBT igenis rendelkezett AG kapacitással, a szárnyak alatt dupla, a törzs alatt két tripla tartón összesen 10db FAB-500 (hõvédõ festékkel ellátott) légibombát vihetett magával. Azért ez csak 5 tonnányi bombateher...
Továbbá ott volt a MiG-25BM SEAD variáns, noha az egy specializált gép.
Ezen kívûl lehet, hogy nevetségesnek hatnak a képességei, de az is tény, hogy például az Öböl-háborúban képesek voltak elmenekülni a rájuk kilõtt AMRAAM-ok elõl (most fejbõl írom, AMRAAM-okat vagy Sparrowokat lõttek vajon rájuk?)... 😉
Továbbá ott volt a MiG-25BM SEAD variáns, noha az egy specializált gép.
Ezen kívûl lehet, hogy nevetségesnek hatnak a képességei, de az is tény, hogy például az Öböl-háborúban képesek voltak elmenekülni a rájuk kilõtt AMRAAM-ok elõl (most fejbõl írom, AMRAAM-okat vagy Sparrowokat lõttek vajon rájuk?)... 😉
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48020
A dolog ott kezdõdik, hogy Anglia és Franciaország atomhatalom, Németország nem. Tehát katonai erõ terén nincsenek egy platformon. Az angoloknak csak stratégiai atomfegyverei vannak (Trident D5 ballisztikus rakéták a Vanguard osztályú tengókon), a franciáknak viszont van taktikai atomfegyverei is (ASMP és helyette hamarosan ASMP-A robotrepülõgép Mirage-2000N, majd Rafale gépekrõl indítva).
Haditengerészet terén per pillanat a franciáknál az elõny. Van "teljes értékû" hordozójuk, a Charles de Gaulle, kettõ (plusz kettõ érkezik) Mistral-osztályú partraszálló hajó/helikopter hordozó, és modern fregattok, korvettek. Az angoloknak ugyan vannak a Harrier-hordozó Invicible osztályból három, de azért a három együtt ér talán fel a CdG-vel. Tengók terén az angolok jobban állnak, modernebb egységeik vannak. Meg kell jegyezni, hogy mind a franciáknak, mint az angoloknak csak nukleáris meghajtású tengóik vannak. Ezek ideálisabbak egy távoli hadmûvelethez, de helyi vizeken egy hagyományos tengó jobb választás, mivel halkabb és olcsóbb. Ebbõl a szempontból a németek U-212A osztályú tengói partvédelemre jobbak (ugye a német tengerpart környéki vizek viszonylag sekélyek). A németek felszíni flottája rombolók / fregattok / kovettek terán kb. pariban van, viszont nekik van rakétás gyorsnaszádjuk, ami például a Royal Navy-bõl egy az egyben hiányzik.
Szárazföldön per pillanat az aktív erõ tekintetében nagyjából egy szintet képviseln a három ország hadereje, létszámban a német sorkötelesség miatt õk elõnyben vannak, de ez ugye a tervek szerint meg fog szünni. A különleges egységek terén szintén mindhárom nemzet komoly pedigrével bíró egységekkel rendelkezik, a Francia Idegenlégióhoz hasonló viszont nincs a másik két országban, de hasonló képességû egységeik akadnak (a németeknél pl. a légideszant egységek, amelyek a Wiesel jármûcsaládja páratlan).
A légierõ terén megint hozzávetõleg hasonlóan állnak, ~300 aktív géppel, amelyek egy része elavult (F-4F, Tornado, Mirage F1, korábbi Mirage-2000C), a modern gépek terén is többé-kevésbé kiegyenlített a viszont (45-65 Rafale vagy Eurofighter). A francia Mirage-2000N viszont itt is említésre méltó, mert ez a 64 gép ugye a feladatköre miatt nem számít a vadászgépek közé (effektíve bombázóknak számítanak, mint mondjuk anno a SAC F-111 vagy a szovjet/orosz Szu-24).
Haditengerészet terén per pillanat a franciáknál az elõny. Van "teljes értékû" hordozójuk, a Charles de Gaulle, kettõ (plusz kettõ érkezik) Mistral-osztályú partraszálló hajó/helikopter hordozó, és modern fregattok, korvettek. Az angoloknak ugyan vannak a Harrier-hordozó Invicible osztályból három, de azért a három együtt ér talán fel a CdG-vel. Tengók terén az angolok jobban állnak, modernebb egységeik vannak. Meg kell jegyezni, hogy mind a franciáknak, mint az angoloknak csak nukleáris meghajtású tengóik vannak. Ezek ideálisabbak egy távoli hadmûvelethez, de helyi vizeken egy hagyományos tengó jobb választás, mivel halkabb és olcsóbb. Ebbõl a szempontból a németek U-212A osztályú tengói partvédelemre jobbak (ugye a német tengerpart környéki vizek viszonylag sekélyek). A németek felszíni flottája rombolók / fregattok / kovettek terán kb. pariban van, viszont nekik van rakétás gyorsnaszádjuk, ami például a Royal Navy-bõl egy az egyben hiányzik.
Szárazföldön per pillanat az aktív erõ tekintetében nagyjából egy szintet képviseln a három ország hadereje, létszámban a német sorkötelesség miatt õk elõnyben vannak, de ez ugye a tervek szerint meg fog szünni. A különleges egységek terén szintén mindhárom nemzet komoly pedigrével bíró egységekkel rendelkezik, a Francia Idegenlégióhoz hasonló viszont nincs a másik két országban, de hasonló képességû egységeik akadnak (a németeknél pl. a légideszant egységek, amelyek a Wiesel jármûcsaládja páratlan).
A légierõ terén megint hozzávetõleg hasonlóan állnak, ~300 aktív géppel, amelyek egy része elavult (F-4F, Tornado, Mirage F1, korábbi Mirage-2000C), a modern gépek terén is többé-kevésbé kiegyenlített a viszont (45-65 Rafale vagy Eurofighter). A francia Mirage-2000N viszont itt is említésre méltó, mert ez a 64 gép ugye a feladatköre miatt nem számít a vadászgépek közé (effektíve bombázóknak számítanak, mint mondjuk anno a SAC F-111 vagy a szovjet/orosz Szu-24).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48019
Az R-60 nem igazán az AIM-9 megfelelõje, max. feladatkörben. Jóval kisebb a hatótávolsága, nem igazán a tényleges 'all aspect' kategóriát képviselte, a harci része meg aztán tényleg nagyon kicsi...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48018
A MiG-25 egy szinte használhatatlan cucc. AG kapacitás nulla, a BVR fegyverzete alig 10 évig volt korszerûnek mondható. Manõverezõ légharcban egy nagy 0 a gép. Interkontintentális bombázók elfogására tervezték. Max. arra volt jó, de egy B-1 ellen szinte tehetetlen lett volna, mert nem földháttérban repülõ célok ellen készült. A gép sebessége és repmagassága tényleg impresszív, de az irak-iráni háborúban egy mísz F-5 is leszedte...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48017
Ebböl nem sokat tudok meg...
#48015
Nézd, ez egy haditechnikai topic. Ostobácska összeesküvéselméleteknek semmi keresnivalója nincs itt. De a 'Tudományos Eszmecsere' kategóriában vannak olyan topicok, ahol elõvezetheted ezeket a zöldségeket. Talán fáradj át oda.
#48014
nem a segíteni akarással volt a baj
#48013
figyelmemet elkerülte az amcsi propagandagépezet
#48012
Ja, ez a vadászgépes pletyka a harmadik géppel kapcsolatban néhány nappal az események után megdõlt. Hol voltál az elmúlt kilenc évben? <#hehe>
#48011
Bocs, hogy segíteni akartam b@zzmeg...
Ha lusta vagy google-zni akkor minek kérdezed itt? Szerinted itt valaki tudja egyéb helyrõl?
Ha lusta vagy google-zni akkor minek kérdezed itt? Szerinted itt valaki tudja egyéb helyrõl?
A halál csupán a kezdet...
#48010
gratulálok,majd szólok ha googlizni akarok.
Pont errõl a cikkrõl jutott eszembe
Pont errõl a cikkrõl jutott eszembe
#48009
Ez a német hadsereg milyen szinten erös napjainkban? Angol vagy a francia haderö erösebb vagy gyengébb? vizen gondolom erösebbek a franciak vagy a brittek, gondolom levegöben is de szárazföldön?
#48008
Erõsen specializált gép volt. Szvsz igenis szép mérnöki munka, pláne mennyire egyszerû cuccokból pakolták össze.
Azt azért el kell ismerned hogy elég extrém egy ilyen jellegû felhasználás.
Azt azért el kell ismerned hogy elég extrém egy ilyen jellegû felhasználás.
#48007
3. Vadászgép vagy mártírhalál?
Elmélet
Az American Airlines 93-as járatát (az egyetlen gép, ami nem érte el a terroristák által kijelölt célpontot, a Fehér Házat) az amerikai légierõ egyik gépe lõtte le, védve az elnöki palotát.
Cáfolat
Több utasnak sikerült telefonon felvenni a kapcsolatot szeretteikkel, ismerõseikkel és hamar értesültek a nem sokkal korábban eltérített repülõgépek sorsáról. Az utasok fellázadtak és ostromolni kezdték a pilótafülkét. Ennek hatására a terroristák a kudarctól tartva húsz percre végsõ céljuktól halálos zuhanásba vezették a gépet. Ezt igazolják a pilótafülkében vitatkozó terroristák rögzített párbeszédei és a repülõrõl intézett telefonhívások felvételei is.
A többi itt.
Elmélet
Az American Airlines 93-as járatát (az egyetlen gép, ami nem érte el a terroristák által kijelölt célpontot, a Fehér Házat) az amerikai légierõ egyik gépe lõtte le, védve az elnöki palotát.
Cáfolat
Több utasnak sikerült telefonon felvenni a kapcsolatot szeretteikkel, ismerõseikkel és hamar értesültek a nem sokkal korábban eltérített repülõgépek sorsáról. Az utasok fellázadtak és ostromolni kezdték a pilótafülkét. Ennek hatására a terroristák a kudarctól tartva húsz percre végsõ céljuktól halálos zuhanásba vezették a gépet. Ezt igazolják a pilótafülkében vitatkozó terroristák rögzített párbeszédei és a repülõrõl intézett telefonhívások felvételei is.
A többi itt.
A halál csupán a kezdet...
#48006
Hát én ezt azért nem állítanám. R-60-ast szinte bármilyen orosz géprõl lehet indítani. A MiG-25-ös csak a nagy sebessége miatt volt akkora felhajtás, ugyebár a felderítõ változat(R) 3.2 mach-ra, azaz 3500 km/h-ra volt képes nagy magasságon. Azt mondjuk a szovjetek nem hangoztatták, hogy ekkora sebesség mellett egyetlen felszállás alatt tönkremennek a MiG-25ös hajtómûvei, leszállás után cserélni kell õket.
A vadász változatú Mig-25PD-kel már más volt a helyzet, ugyebár a szárnyak alatti négy felfüggesztõn hordozott fegyverzet súlya és légellenállása jelentõsen rontotta a gép teljesítményét. A PD maximális sebessége 2.8 mach volt, de a pilótáknak nem szabadott 2.5M fölé menni, a hajtómûvek élettartamának meghosszabbítása céljából.
Igazából mint minden szovjet/orosz vadászgépnek, a MiG-25PD-nek is a fegyverzete volt a gyenge pontja, ahol rögtön kiütköztek az oroszok technológiai hiányosságai. A gép fõ fegyverzete az R-40 légiharc rakéta volt, amibõl a szárny alatti felfüggesztõ pontjain mindössze négy darabot vihetett magával. Az R-40 nek két változata volt, félaktív radaros(R-40R) és infravörös (R-40T) vezérlésû. Mindkét változat mindössze 30 km-es hatótávolsággal rendelkezett (bár egyes forrásoknál 30-60 at olvastam). Ezen kívül csak az R-60 rakétát tudta még alkalmazni, ami ugyebár az AIM-9 Sidewinder L/M orosz megfelelõje.
Szóval hiába volt erõs radar a gépben, szerintem nem lehet nagy harcértékû típusnak nevezni. Elsõsorban nagy távolságú járõrözésre tervezték a szovjetúnió határai mentén, nem túl jól manõverezik.
Magyarország számára teljesen felesleges lett volna, nem tudtuk volna kihasználni. A MiG-29-essel jobban jártunk.
Igazából a típuscsaládban a MiG-31/MiG-31M rendelkezik figyelemreméltó tulajdonságokkal, az új hajtómûve, fejlett radarja és az R-33 rakétái miatt.
A vadász változatú Mig-25PD-kel már más volt a helyzet, ugyebár a szárnyak alatti négy felfüggesztõn hordozott fegyverzet súlya és légellenállása jelentõsen rontotta a gép teljesítményét. A PD maximális sebessége 2.8 mach volt, de a pilótáknak nem szabadott 2.5M fölé menni, a hajtómûvek élettartamának meghosszabbítása céljából.
Igazából mint minden szovjet/orosz vadászgépnek, a MiG-25PD-nek is a fegyverzete volt a gyenge pontja, ahol rögtön kiütköztek az oroszok technológiai hiányosságai. A gép fõ fegyverzete az R-40 légiharc rakéta volt, amibõl a szárny alatti felfüggesztõ pontjain mindössze négy darabot vihetett magával. Az R-40 nek két változata volt, félaktív radaros(R-40R) és infravörös (R-40T) vezérlésû. Mindkét változat mindössze 30 km-es hatótávolsággal rendelkezett (bár egyes forrásoknál 30-60 at olvastam). Ezen kívül csak az R-60 rakétát tudta még alkalmazni, ami ugyebár az AIM-9 Sidewinder L/M orosz megfelelõje.
Szóval hiába volt erõs radar a gépben, szerintem nem lehet nagy harcértékû típusnak nevezni. Elsõsorban nagy távolságú járõrözésre tervezték a szovjetúnió határai mentén, nem túl jól manõverezik.
Magyarország számára teljesen felesleges lett volna, nem tudtuk volna kihasználni. A MiG-29-essel jobban jártunk.
Igazából a típuscsaládban a MiG-31/MiG-31M rendelkezik figyelemreméltó tulajdonságokkal, az új hajtómûve, fejlett radarja és az R-33 rakétái miatt.
#48005
Sziasztok,
kérdezném a szakikat hogy mit tudnak a 9/11-es harmadik repülõrõl.
Mert én az aznapi híradásokból úgy emlékszem hogy Pensylvania felett lõtte le(nemzeti gárda?) a vadászgép.
kérdezném a szakikat hogy mit tudnak a 9/11-es harmadik repülõrõl.
Mert én az aznapi híradásokból úgy emlékszem hogy Pensylvania felett lõtte le(nemzeti gárda?) a vadászgép.
#48004
A szükség nagy úr. Ez volt, ezt kellett szeretni.
#48003
Azon nem lepõdtem meg, hogy befogta a rakéta, mert ha jól tudom pont felül van a legnagyobb hõkibocsájtása a 72-esnek. Azt is elhiszem hogy lebontja mondjuk a lánctalpat/periszkópot/stb de hogy ki is lõjje...
A BMP az ok.
Még azt is írták, hogy sok 25-öst lõttek le kézi légvédelmi r.-val.
Fel nem foghatom, hogy sikerült földi egységeket aprítani vele. Eddig úgy gondoltam, hogy egy nagy sebességre tervezet sárkány alacsony sebességnél szörnyen repülhetõ.
A BMP az ok.
Még azt is írták, hogy sok 25-öst lõttek le kézi légvédelmi r.-val.
Fel nem foghatom, hogy sikerült földi egységeket aprítani vele. Eddig úgy gondoltam, hogy egy nagy sebességre tervezet sárkány alacsony sebességnél szörnyen repülhetõ.
#48002
Ilyen kis országnak felesleges. A Bolgárok sem igazán tudták kihasználni a lehetõségeit, mivel egyszerûen felgyorsítani alig bírtak (ha jól rémlik õk a felderítõ változatot vették meg), egy sok évvel ezelõtti Haditechnikában írtak a tapasztalatokról, és abból én legalábbis ezt olvastam ki.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48001
A Mig-25-ösök régi kedvencem az a gép-különleges helyzetben lám milyen sokoldalúan alkalmazható volt-errõl eddig nem is hallottam.Kár hogy nálunk soha nem rendszeresítették.
#48000
Bevallom õszintén nem tudom, mennyibe kellene fájnia egy 30mm-es gránátnak, miután támpontom nem volt (hacsak a kézi lõfegyverek lõszerárait nem nézzük), nekem hihetõnek tûnt az ár.
Most megint feltúrtam a netet, elsõ körben szerepjáték oldalak jöttek be, ezt inkább nem tekintettem megbízható forrásnak. Végül egy ilyet találtam a Strategypage-n, e szerint az AH-64 30mm-es chaingunjához egyetlen HEDP lõszer ára 100 dollár felett van. Ez alapján tényleg kevésnek tûnik a 10-25$-os ár.
Amúgy ha van valami konkrét info, hogy mégis milyen árakon mozognak a gépágyúlõszerek, azokat szívesen veszem. Most már egyre jobban érdekel. 😉
Most megint feltúrtam a netet, elsõ körben szerepjáték oldalak jöttek be, ezt inkább nem tekintettem megbízható forrásnak. Végül egy ilyet találtam a Strategypage-n, e szerint az AH-64 30mm-es chaingunjához egyetlen HEDP lõszer ára 100 dollár felett van. Ez alapján tényleg kevésnek tûnik a 10-25$-os ár.
Amúgy ha van valami konkrét info, hogy mégis milyen árakon mozognak a gépágyúlõszerek, azokat szívesen veszem. Most már egyre jobban érdekel. 😉
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#47999
Az acig.org-on írják ezt az Azeri-Örmény háborúról:
" On the ground, the Armenians also deployed their amour, but a number of T-72s and BMP-1s were destroyed when the AzAF MiG-21s and MiG-25s started using R-60 missiles in anti-tank role again."
Vagyis az örmény T-72-esek és BMP-1-esek ellen az Azeriek MiG-25 és MiG-21 gépekrõl indított R-60-asokat használtak, és (legalábbis az ACIG alapján) el is pusztítottak párat.
Hogy egy T-72-est ki lehet-e lõni egy R-60-assal? Hát elég valószínûtlennek hangzik, de végül is nem teljesen hihetetlen. A rakéta a hõforrást, vagyis a kipufogót vehette célba, a motortér felülrõl nincs éppenséggel agyonpáncélozva, tehát elképzelhetõ, hogy a motorban és a hajtásláncban olyan kárt okozzon, ami a harckocsit mozgás- és/vagy harcképtelenné tegye. A személyzet ettõl még feltehetõen életben maradt, de végülis lehet kilövésnek tekinteni.
BMP-1 ellen pedig pláne könnyebb a helyzet (vékonyabb páncélzat, a motor és a kipufogó elõl van).
" On the ground, the Armenians also deployed their amour, but a number of T-72s and BMP-1s were destroyed when the AzAF MiG-21s and MiG-25s started using R-60 missiles in anti-tank role again."
Vagyis az örmény T-72-esek és BMP-1-esek ellen az Azeriek MiG-25 és MiG-21 gépekrõl indított R-60-asokat használtak, és (legalábbis az ACIG alapján) el is pusztítottak párat.
Hogy egy T-72-est ki lehet-e lõni egy R-60-assal? Hát elég valószínûtlennek hangzik, de végül is nem teljesen hihetetlen. A rakéta a hõforrást, vagyis a kipufogót vehette célba, a motortér felülrõl nincs éppenséggel agyonpáncélozva, tehát elképzelhetõ, hogy a motorban és a hajtásláncban olyan kárt okozzon, ami a harckocsit mozgás- és/vagy harcképtelenné tegye. A személyzet ettõl még feltehetõen életben maradt, de végülis lehet kilövésnek tekinteni.
BMP-1 ellen pedig pláne könnyebb a helyzet (vékonyabb páncélzat, a motor és a kipufogó elõl van).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#47998
30mm gránát 10-25 dollárért? Gyanusan olcsó még akkor is ha több milliós sorozatról van szó. Elég csak a gyujtóra gondolni, rendszerint az a legdrágább alkotóeleme egy mezei gá. lõszernek. Ha ráadásul valami spéci légvédelmi lövedékrõl van szó akkor még gyanusabb a 10-25 $...
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#47997
Ezt a wikin olvastam:
"Mivel az azerieknek kevés földi csapatokat támogató repülõgépük volt, viszont sok, de felesleges elfogóvadászuk, így ezeket vetették be földi célok támadására, ami a MiG–25 alkalmazásának legfurcsább módját eredményezte: az elfogóvadász MiG–25PD-k R–60 légiharc-rakétákat indítottak örmény harcjármûvek ellen, és állítólag több T–72-t és BMP–1-et ki is lõttek velük"
Ez létezik? Az, hogy megkopasztja a T-72-t az ok, de kilõvi?
"Mivel az azerieknek kevés földi csapatokat támogató repülõgépük volt, viszont sok, de felesleges elfogóvadászuk, így ezeket vetették be földi célok támadására, ami a MiG–25 alkalmazásának legfurcsább módját eredményezte: az elfogóvadász MiG–25PD-k R–60 légiharc-rakétákat indítottak örmény harcjármûvek ellen, és állítólag több T–72-t és BMP–1-et ki is lõttek velük"
Ez létezik? Az, hogy megkopasztja a T-72-t az ok, de kilõvi?