Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#48296
Köszi. Én is találtam sokmindent, csak pont nem ezeket! 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#48295
Leopard 2 A4 kitt az IBD-tõl, egy "sima" változat már felkerült a Szingapúri A4-esekre idén, az Eurosatory 2010-en pedig bemutattak egy komolyabb csomagot, ahol a torony sarkain komolyabb észlelõrendszer optikái és mintha APS elhárítótöltet vetõk lennének.
Szingapúri A4-esek, az elsõ hármon már ott a kiegészítõ páncél, a hátsó hármon még nincs
Az IBD promóanyaga, érdemes megfigyelni, hogy ezen még nincs ott az érzékelõ optika
A maradék három kép az Eurosatoryn látott demo verzió
Szingapúri A4-esek, az elsõ hármon már ott a kiegészítõ páncél, a hátsó hármon még nincs
Az IBD promóanyaga, érdemes megfigyelni, hogy ezen még nincs ott az érzékelõ optika
A maradék három kép az Eurosatoryn látott demo verzió
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48294
Sacc per kábé tele van a net az ilyen cikkekkel, hogy konkrétan melyikre gondoltál... hát azt nehéz kitalálni. 😄
Liquid armour @ Howstuffsworks
Non-Newtonian Fluid @ For the Sciencef
A videón az látható, hogy 10 rétegnyi kezelt kevlar képes megfoni azt a lövedéket, amihez amúgy 31 réteg hagyományos kevlar kellene.
A kulcs az un. nem-newtoni folyadékok, amelyek hirtelen behatásra úgy viselkednek, mint egy szilárd anyag, de a lassú mozgás esetén folyékonyak (bár inkább sûrûn folyósak 😄) maradnak.
A fenti videó pedig kukoricaliszt és víz keverékével mutatja be, hogy is viselkedik a nem-newtoni folyadék
Liquid armour @ Howstuffsworks
Non-Newtonian Fluid @ For the Sciencef
A videón az látható, hogy 10 rétegnyi kezelt kevlar képes megfoni azt a lövedéket, amihez amúgy 31 réteg hagyományos kevlar kellene.
A kulcs az un. nem-newtoni folyadékok, amelyek hirtelen behatásra úgy viselkednek, mint egy szilárd anyag, de a lassú mozgás esetén folyékonyak (bár inkább sûrûn folyósak 😄) maradnak.
A fenti videó pedig kukoricaliszt és víz keverékével mutatja be, hogy is viselkedik a nem-newtoni folyadék
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48293
Ez engem is érdekelne!
#48292
Nemrég volt egy cikk testpáncélokról és nem newtoni folyadékokról. Nem emlékszik valaki, hogy hol található ez meg?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48291
A konkrét liken ez a rész nincs is. Õ gondolom az oldalra értette, hogy onnan idézte. Az oldal valszeg nem írta le, hogy õ meg 1:1-ben mástól...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48290
Tippelnék ,hogy a srác azért tett idézõjelet,mert idézett.
Apám,nekem életem a kungfúúúúúúú!!!!!!!!!!!
#48289
Ez 1:1-ben idézet A Leghosszabb Nap (C. Ryan) címû könyvbõl. Semmi új...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48288
Az lehet, de Hitler nem nagy mozgásteret biztosított. A linkelt cuccban is le van írva:
"Rommel ezután rövid ideig Olaszországban szolgált, majd 1943. december 31-én Franciaországba helyezték át a normandiai B hadseregcsoport élére, Gerd von Rundstedt tábornagy parancsnoksága alatt. Mindketten számítottak a várhatóan hamarosan bekövetkezõ Szövetséges invázióra, de a védelmi terveik különböztek. Rundstedt a szárazföld belsejében állomásoztatta volna a páncélos egységeket, és csak akkor rendelte volna harcba õket, ha a partraszállás ténye már biztos. Rommel azonban még emlékezett a Szövetségesek észak-afrikai partraszállására, és úgy vélte, hogy csak a parton lehet megállítani õket, különben minden elveszett. A tartalékok mozgását úgyis meghiúsítaná a Szövetséges légifölény. De azt is látta, hogy Hitler gigantikus Atlanti Fala is csak fantazmagória, ezért minden szükséges lépést megtett, hogy a saját partszakaszán biztosítsa a védelmet. Hitler végül ésszerûtlenül megosztotta a páncélos erõk irányítását, amit pedig egyik tábornok sem kívánt. Ráadásul a legütõképesebb hadosztályokat invázió esetén is csak az õ külön engedélyével lehet harcba indítani."
"Rommel ezután rövid ideig Olaszországban szolgált, majd 1943. december 31-én Franciaországba helyezték át a normandiai B hadseregcsoport élére, Gerd von Rundstedt tábornagy parancsnoksága alatt. Mindketten számítottak a várhatóan hamarosan bekövetkezõ Szövetséges invázióra, de a védelmi terveik különböztek. Rundstedt a szárazföld belsejében állomásoztatta volna a páncélos egységeket, és csak akkor rendelte volna harcba õket, ha a partraszállás ténye már biztos. Rommel azonban még emlékezett a Szövetségesek észak-afrikai partraszállására, és úgy vélte, hogy csak a parton lehet megállítani õket, különben minden elveszett. A tartalékok mozgását úgyis meghiúsítaná a Szövetséges légifölény. De azt is látta, hogy Hitler gigantikus Atlanti Fala is csak fantazmagória, ezért minden szükséges lépést megtett, hogy a saját partszakaszán biztosítsa a védelmet. Hitler végül ésszerûtlenül megosztotta a páncélos erõk irányítását, amit pedig egyik tábornok sem kívánt. Ráadásul a legütõképesebb hadosztályokat invázió esetén is csak az õ külön engedélyével lehet harcba indítani."
#48287
Semennyire nem volt fõparancsnok, von Rundstedt töltötte be a tisztséget.
Papíron. Lényegében minden döntést Rommel hozott.
Papíron. Lényegében minden döntést Rommel hozott.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48286
Semennyire nem volt fõparancsnok, von Rundstedt töltötte be a tisztséget.
Amúgy a vezérkarban nem igazán kedvelték, mert nem volt NSDAP tag, meg képességeiben felülmúlta jó részüket.
A többit itt megtalálod: http://panzerkeil.dre.hu/pcasz/tabornokok.htm
Elég korrekt anyag, fõleg a Normandia alfejezetet és az az utánit olvasd el.
Amúgy a vezérkarban nem igazán kedvelték, mert nem volt NSDAP tag, meg képességeiben felülmúlta jó részüket.
A többit itt megtalálod: http://panzerkeil.dre.hu/pcasz/tabornokok.htm
Elég korrekt anyag, fõleg a Normandia alfejezetet és az az utánit olvasd el.
#48285
Ezt nem is tudtam! Köszi.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48284
Hol és mikor mondta ezt meg õ? Õ volt lényegében a nyugati front fõparancsnoka. Akkor miért is nem volt Normadiában több erõ? Ez UL.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48283
Molni!
mert Rommel Afrikában a helyi azaz olasz parancsnok alárendeltségben mûködött, még ha ez furcsa és nem is látszott.
TG
mert Rommel Afrikában a helyi azaz olasz parancsnok alárendeltségben mûködött, még ha ez furcsa és nem is látszott.
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#48282
Molni:
Rommel nagyon is jól látta a problémákat. HA Afrikában kap egy nagyobb csapaterõsítést, akkor legyõzi az egyetlen még megmaradt akadályt és egyenes az út Egyiptomba. DE Hitler a hadvezetéshez hót hülye volt, a Szovjetek legyõzése volt a mániája. Ezért mindent a keleti frontra küldött, és nem engedte az embereit visszavonulni, mert azt gyávaságnak tartotta, és nem volt képes felfogni, hogy ez egy taktikai fogás. Pedig mikor már elindult Sztálingrádnál az ellenoffenzíva, már minden tábornok látta, hogy nagy gebasz van. Ezt Rommel a szemébe is vágta, ezért küldték Afrikából kényszerpihenõre.
Sõt azt is megmondta, hogy nem Calais-nál fognak partra szállni, hanem Normandiában. Jó, ekkor a hülye idõjárás miatt senki nem gondolt partraszállásra, és õ is elment a felesége születésnapját ünnepelni. DE ha ott van sem tudott volna semmit csinálni, mert az összes jelentõs egység Calaisnál várakozott több száz kilométerre.
Valamint, ha sikerül a Hitler elleni merénylet, amiben valszeg vaskosan benne volt(ezért kellett öngyilkosságot elkövetnie, amire mellesleg kényszerítették), akkor õ vette volna át Hitler helyét. CSakhát a történelemben nincs "ha". És nem vélatlen került volna a góré pozíciójába. Hidegfejû, de mellette roppant taktikus volt.
Rommel nagyon is jól látta a problémákat. HA Afrikában kap egy nagyobb csapaterõsítést, akkor legyõzi az egyetlen még megmaradt akadályt és egyenes az út Egyiptomba. DE Hitler a hadvezetéshez hót hülye volt, a Szovjetek legyõzése volt a mániája. Ezért mindent a keleti frontra küldött, és nem engedte az embereit visszavonulni, mert azt gyávaságnak tartotta, és nem volt képes felfogni, hogy ez egy taktikai fogás. Pedig mikor már elindult Sztálingrádnál az ellenoffenzíva, már minden tábornok látta, hogy nagy gebasz van. Ezt Rommel a szemébe is vágta, ezért küldték Afrikából kényszerpihenõre.
Sõt azt is megmondta, hogy nem Calais-nál fognak partra szállni, hanem Normandiában. Jó, ekkor a hülye idõjárás miatt senki nem gondolt partraszállásra, és õ is elment a felesége születésnapját ünnepelni. DE ha ott van sem tudott volna semmit csinálni, mert az összes jelentõs egység Calaisnál várakozott több száz kilométerre.
Valamint, ha sikerül a Hitler elleni merénylet, amiben valszeg vaskosan benne volt(ezért kellett öngyilkosságot elkövetnie, amire mellesleg kényszerítették), akkor õ vette volna át Hitler helyét. CSakhát a történelemben nincs "ha". És nem vélatlen került volna a góré pozíciójába. Hidegfejû, de mellette roppant taktikus volt.
#48281
Nem értem, hogy Rommel számára miért releván, hogy az olaszok mit akarnak. Az õ céljai szempotjából logikus lett volna Málta elfoglalása. Egy picit is józanul gondolkodó huszonéves embernek is fel kell ezt ismernie nemhogy egy katonának...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48280
Azért ott és akkor mások voltak a döntési alapok nyilván,mint ma amikor már többet tudunk az akkori eseményekrõl.
És az olaszok sem törték össze magukat Málta miatt.
És az olaszok sem törték össze magukat Málta miatt.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#48279
Köszönöm
#48278
Igen.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48277
Ja, Málta elleni invázió teljesen reális volt, mert egy éjszaka át lehetett hajózni. 1941-ben Málta bizony simán elesehetett volna. Ezzel lényegében az egész mediterrán térség elveszhetett volna az angoloknak, mert Szuez / Alexandria és Gibraltár között semmiféle komoly háttérel rendelkezõ kikötõ sem lett volna a hajóiknak sem a közelben baráti reptér. Onnantól fogva a németek zrikálhatták volna az angolokat úgy, ahogy õk Rommelt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48276
Hogy szerencsétlen átnyúlt asszem Kesselring feje feltt, mert jó haverja volt Hitlernek, hogya Málta invázójára szánt készleteket õ kapja meg. Szegény nem fogta fel, hogy Málta lesz a végzete, mert onnan az angolok kényelmesen elvághatták az õ utánpótlását.
Rommal jó harctéri parancsnok volt, de gõze nem volt a stratégiai kérdésekrõl. Igazából csak a jó hátszél vitte olyan magasra ahova. Egy díszemlén találkozott Hitlerrel és fr-i hadjárat alatt volt pár jó húzása. Ez viszont messze nem indokolta azt, hogy olyan hatáskörrel bírjon amilyennel.
Rommal jó harctéri parancsnok volt, de gõze nem volt a stratégiai kérdésekrõl. Igazából csak a jó hátszél vitte olyan magasra ahova. Egy díszemlén találkozott Hitlerrel és fr-i hadjárat alatt volt pár jó húzása. Ez viszont messze nem indokolta azt, hogy olyan hatáskörrel bírjon amilyennel.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48275
Ez a "Hosszú jegyesség",címü film?
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#48274
"Rommel nem érti a logisztika jelentõségét egész katonai pályafutás alatt"
Ezt konkretizáld kérlek.
Ezt konkretizáld kérlek.
#48273
Bizonyos helyzetekben ha lehetne választani gyalogos és lovasroham között - elképzelhetõ mikor utóbbi abszolút hatásosabb.. mint példa is mutatta
Lehet volt puskájuk is, csak vágtából nem lehetett célozni (??) , nem ástam bele magam . Voltak tankjaink is elvétve, fedezetként. Azon a terepen, akkoriban - a németeket ígyis-úgyis visszaverték, nyilván a távolság leküzdése lehetett a döntõ a csapatok szempontjából - miket nem mondok 😊
Lehet volt puskájuk is, csak vágtából nem lehetett célozni (??) , nem ástam bele magam . Voltak tankjaink is elvétve, fedezetként. Azon a terepen, akkoriban - a németeket ígyis-úgyis visszaverték, nyilván a távolság leküzdése lehetett a döntõ a csapatok szempontjából - miket nem mondok 😊
Szent Haba-kukk
#48272
Szép történet, de szerintem inkább szánakozni kéne rajta.
Az oroszok eléggé az erejük végén járhattak már. Mégis mibõl állt volna néhány DT-vel és PPSH-val lekaszálni az egész magyar huszárezredet, lovastól, kardostúl? Nem beszélve arról ha mondjuk páncélosok támogatták volna az oroszokat.
Azért az elég szégyenletes, hogy a magyar hadvezetés lovakkal és kardokkal felszerelten küldött ki oda magyar katonákat, ahol bármikor szembejöhetett egy T-34es. Na nem mintha akár egyetlen, elavult, háború elõtti orosz T-26os nem jelentett volna leküzdhetetlen akadályt a huszárezredünknek.
Szerintem aki így küld ki katonákat a frontra, az vagy nincs tisztában a háború realitásaival, vagy nem tiszteli a katonái életét, esetleg mindkettõ.
Az oroszok eléggé az erejük végén járhattak már. Mégis mibõl állt volna néhány DT-vel és PPSH-val lekaszálni az egész magyar huszárezredet, lovastól, kardostúl? Nem beszélve arról ha mondjuk páncélosok támogatták volna az oroszokat.
Azért az elég szégyenletes, hogy a magyar hadvezetés lovakkal és kardokkal felszerelten küldött ki oda magyar katonákat, ahol bármikor szembejöhetett egy T-34es. Na nem mintha akár egyetlen, elavult, háború elõtti orosz T-26os nem jelentett volna leküzdhetetlen akadályt a huszárezredünknek.
Szerintem aki így küld ki katonákat a frontra, az vagy nincs tisztában a háború realitásaival, vagy nem tiszteli a katonái életét, esetleg mindkettõ.
#48271
Persze hogy relatív, mert az 1904-05-ös orosz-japán háborúban Port Arthurnál gyakoriak voltak a sikeres szuronyrohamok (ez volt az elsõ modern(?) háború).
További érdekesség, hogy pl. totál káosz és sikertelenség volt az angolok hírhedt balaklavai lovasrohama 1854-ben, viszont a magyar történelem utolsó ilyen jellegû eseménye sikeres volt 1941-ben Mihajlovkánál.
Erich Kern német tiszt, mint szemtanú írta 1948-ban az esetrõl:
„…Ismét kemény harcban álltunk a kétségbeesetten védekezõ ellenséggel, aki egy magas vasúti töltés mellett ásta be magát. Már négyszer rohamoztunk, és mind a négyszer visszavertek bennünket. A zászlóaljparancsnok káromkodott, a századparancsnokok azonban tehetetlenek voltak. Ekkor a tüzérségi támogatás helyett, amit számtalanszor kértünk, egy magyar huszárezred jelent meg a színen. Nevettünk! Mi az ördögöt akarnak ezek itt a kecses, elegáns lovaikkal? Egyszerre megdermedtünk: ezek a magyarok megbolondultak! Lovasszázad lovasszázad után közeledett. Parancsszó harsant. A bronzbarnára sült, karcsú lovasok szinte odanõttek a nyereghez.
Fénylõ aranyparolis ezredesük kirántotta kardját. Négy-öt páncélkocsi vágódott ki a szárnyakra, az ezred pedig a délutáni napban villogó kardokkal végigvágtatott a széles síkságon. Seydlitz rohamozott így valaha. Minden óvatosságról megfeledkezve kimásztunk az állásainkból. Olyan volt az egész, mint egy nagyszerû lovasfilm. Eldördültek az elsõ lövések, aztán mind ritkábbak lettek. Kimeredõ szemmel, hitetlenkedve néztük, ahogy a szovjet ezred, amely eddig elkeseredett elszántsággal verte vissza támadásainkat, most megfordult, és pánikszerûen elhagyja állásait. A diadalmas magyarok pedig maguk elõtt ûzték az oroszt, és csillogó szablyájukkal aprították õket. A huszárkard, úgy látszik, egy kicsit sok volt az orosz muzsik idegeinek! Most az egyszer az õsi fegyver gyõzedelmeskedett a modern felszerelésen....”
Említsük meg a magyar parancsnokot: vitéz Mikecz Kálmán õrnagy.
Eredeti fénykép a rohamról
További érdekesség, hogy pl. totál káosz és sikertelenség volt az angolok hírhedt balaklavai lovasrohama 1854-ben, viszont a magyar történelem utolsó ilyen jellegû eseménye sikeres volt 1941-ben Mihajlovkánál.
Erich Kern német tiszt, mint szemtanú írta 1948-ban az esetrõl:
„…Ismét kemény harcban álltunk a kétségbeesetten védekezõ ellenséggel, aki egy magas vasúti töltés mellett ásta be magát. Már négyszer rohamoztunk, és mind a négyszer visszavertek bennünket. A zászlóaljparancsnok káromkodott, a századparancsnokok azonban tehetetlenek voltak. Ekkor a tüzérségi támogatás helyett, amit számtalanszor kértünk, egy magyar huszárezred jelent meg a színen. Nevettünk! Mi az ördögöt akarnak ezek itt a kecses, elegáns lovaikkal? Egyszerre megdermedtünk: ezek a magyarok megbolondultak! Lovasszázad lovasszázad után közeledett. Parancsszó harsant. A bronzbarnára sült, karcsú lovasok szinte odanõttek a nyereghez.
Fénylõ aranyparolis ezredesük kirántotta kardját. Négy-öt páncélkocsi vágódott ki a szárnyakra, az ezred pedig a délutáni napban villogó kardokkal végigvágtatott a széles síkságon. Seydlitz rohamozott így valaha. Minden óvatosságról megfeledkezve kimásztunk az állásainkból. Olyan volt az egész, mint egy nagyszerû lovasfilm. Eldördültek az elsõ lövések, aztán mind ritkábbak lettek. Kimeredõ szemmel, hitetlenkedve néztük, ahogy a szovjet ezred, amely eddig elkeseredett elszántsággal verte vissza támadásainkat, most megfordult, és pánikszerûen elhagyja állásait. A diadalmas magyarok pedig maguk elõtt ûzték az oroszt, és csillogó szablyájukkal aprították õket. A huszárkard, úgy látszik, egy kicsit sok volt az orosz muzsik idegeinek! Most az egyszer az õsi fegyver gyõzedelmeskedett a modern felszerelésen....”
Említsük meg a magyar parancsnokot: vitéz Mikecz Kálmán õrnagy.
Eredeti fénykép a rohamról
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#48270
Bele is bukott nem kicsit szidták a fejét ... és utána lett miniszterelnök... Múltkor néztem meg egy dokumentumfilmet, és szövetségesek közti viszály a háború idejébõl is volt benne téma. Valahogy mindig Churchillt szarták le, mind a Szovjetek, mind az Amcsik.
War Thunder AF & GF Thrash metal topic, V8 Supercars, HRC
#48269
Ez a Gallipoli-i partraszállás Churchill elmeszüleménye volt.
#48268
Még egy. Ebben is vannak elég lehangoló felvételek háborúról. A film is jó. Ajánlom mindenkinek.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48267
Kicsit elírtam a linket, alig látszódik, de az "ez" szó alatt van...
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#48266
Nem hiszem, hogy túl realisztikus lenneez a jelenet, de kb. szuronyroham és szuronyroham közötti különbség jól látszik rajta.
Illetve a demoralizáció!
=) Persze tudom, hogy csak egy történelmi kalandfilm.
Illetve a demoralizáció!
=) Persze tudom, hogy csak egy történelmi kalandfilm.
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#48265
Ehhez képest a 3.Para 1982-ben Goose Green-nél sikeres szuronyrohammal törte meg az argentin védõk ellenállását. Mindennek meg van a helye és az ideje és néha vannak kivételek.
TG
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#48264
Láttam már azt is 😊. Pont 2 vagy 3 hete vonaton. Szuronyroham jogos hogy értelmetlen volt. De nem voltak az új hadviseléshez a tisztek kiképezve. Régi megszokott hadviselést próbálták követni, csak kialakult az állóháború valamint az értelmetlen halottak háborúja, az ilyen gyalogoló menetelõ fedezett tüzet közben biztosító ágyúzás ami többször besült...szóval...ja. Ezekrõl szívesen eltudnék beszélgetni. Nem téma, mert máshova kéne írnom, de tervezem hogy kicsit beszélgessek nagyapámmal még a 2. világégésrõl, tudna mesélni pár Amerikai hadifogoly bánásmódról, régen nem mesélte ezeket el, de mostanában elkezdett ilyenekrõl mesélni úgy hogy megpróbálkozom, leírom és majd valahogy közlöm ezt szûkebb körben.
War Thunder AF & GF Thrash metal topic, V8 Supercars, HRC
#48263
Nem filmeken akarok vitatkozni. Szerintem idáig a Gallipoli mutatta be legjobban a szuronyroham értelmetlenségét egy modern háborúban.
Klip a filmbõl
Klip a filmbõl
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#48262
Vagy esetleg Zalka Máté Doberdó címû könyve.Érdemes lenne megfilmesíteni.
Isten áldja a pogányokat!
#48261
War Thunder AF & GF Thrash metal topic, V8 Supercars, HRC
#48260
Ez egy olyan beszûkült gondolat, mintha azt mondanám az egész középkori hadviselés a nehézlovasok mindent eldöntõ rohamából állna...
Szerintem többet lehetett taktikázni az ágyúk és fusilierek elterjedésével.
Konkrétan a nehézlovasság mint MBT megszûnt.
A dragonyosok átvették a helyüket, de õk is afféle félig nehézlovas, félig APC-n közlekedõ lövészekként funkcionáltak.
A könnyûlovasság szerepe megnõtt, illetve létrejöttek a "mesterlövész" egységek.
Egyébként nem értem miért egy játék alapján vonsz le következtetést egy korszakról. Nekem pl.: a Napoleon Total War jobban bejön, mint az empire, vagy a Medieval 2, mégis jobban szerettem a Cossacks2-t.
Ettõl még nem állítom azt, hogy a többi korszak hadmûveletei unalmas dilettáns mókolás, mert a többi játék nem jött be.
Szerintem többet lehetett taktikázni az ágyúk és fusilierek elterjedésével.
Konkrétan a nehézlovasság mint MBT megszûnt.
A dragonyosok átvették a helyüket, de õk is afféle félig nehézlovas, félig APC-n közlekedõ lövészekként funkcionáltak.
A könnyûlovasság szerepe megnõtt, illetve létrejöttek a "mesterlövész" egységek.
Egyébként nem értem miért egy játék alapján vonsz le következtetést egy korszakról. Nekem pl.: a Napoleon Total War jobban bejön, mint az empire, vagy a Medieval 2, mégis jobban szerettem a Cossacks2-t.
Ettõl még nem állítom azt, hogy a többi korszak hadmûveletei unalmas dilettáns mókolás, mert a többi játék nem jött be.
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#48259
"Az igazán szánalmas (inkább borzasztó) számomra az 1. vh merev frontvonalai ellen indított rohamok sokasága. Azt nem lehet allulmúlni 😞 Nesze neked modern tûzfegyver !"
Ajánlom a "Gallipoli" c. filmet, ha véletlenül nem láttad volna eddig.
Remekül bemutatja azt, amirõl írtál.
Ajánlom a "Gallipoli" c. filmet, ha véletlenül nem láttad volna eddig.
Remekül bemutatja azt, amirõl írtál.
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#48258
A probléma ennél összetettebb, mivel nem csak a tábornokok nem tudtak újítani, hanem az alatta lévõ teljes parancsnoki lánc. A gond, az hogy a hadnagy is csak rohamra tudta vezetni a századát (mert mást nem tanítottak neki), míg a tábornok ennek következtében is csak roham parancsot tudott kiadni. Nm csak a vezérkarnak, hanem az egész katonai szervezetnek és annak inden elemének kellett megváltoznia. Amúgy még ha látszólag ez az értelmetlen véráldozatokkal járó tömegrohamok idõszaka mégis ez alatt próbálnak ki számos eljárást, ezek amolyan próbálkozások amelyek nem sikerültek és sokszor tévútnak bizonyúltak.
Nem teljesen igaz ez a nem próbáltak újítani dolog, pl ennek következménye gallipoli, amelynek jelentõsége pont az volt, hogy új frontot nyitva egy más hadszíntéren ismét az 1914 õszi mozgó háborúval kivívják a gyõzelmet. Csak hát pont a katonai képzettség(képzetlenség) és a célra meg nem felelõ eszközök (beleértve a hírközlést) miatt a terv kudarcra volt ítélve, pont ez volt az amikor a katonai(és a politikai) gondolkodás messze megelõzte a katonai lehetõségeket és képességeket.
De ez a gondolkodásmód nem csak az elsõ világháború sajátossága, gondold végig, 1941-ben Nagumo nem rendeli el 3. légicsapást Pearl Harbor ellen mert nem érti a tengerészeti infrastruktúra lerombolásának jelentõségét és a legfontosabbnak a csathajók elpusztítását tartja. Késõbb 1944-ben Halsey csatahajóival akarja megsemmisíteni a japán flotta maradékát Leyténél mert õ ekkor is még egy régi vágású csatahajó parancsnok és még egyszer szeretné látni azok régi dicsõségét és bizonyítani azok fontosságát. Rommel nem érti a logisztika jelentõségét egész katonai pályafutás alatt. A szovjetek (ha megnézed pl a tisztek kiskönyvtára sorozatot, amelyet a 80-as években adtak ki) végig 2. vh-s példákat hoznak fel különbözõ harceljárásokra, gyakorlatilag a 3. világháborút az elõzõ háború harceljárásaival akarták megvívni.
Summa summárum, azt nem szabad figyelmen kívül hagyni hogy a hadsereg egy szervezett, ahol minden elemnek egyformán kell fejlõdnie pl Rommel nem tudta volna elérni 1941-42-es sikereit, ha mondjuk az 1939-es Magyar Királyi Honvédségbõl kerültek volna ki az alárendelt csapatai.
TG
Nem teljesen igaz ez a nem próbáltak újítani dolog, pl ennek következménye gallipoli, amelynek jelentõsége pont az volt, hogy új frontot nyitva egy más hadszíntéren ismét az 1914 õszi mozgó háborúval kivívják a gyõzelmet. Csak hát pont a katonai képzettség(képzetlenség) és a célra meg nem felelõ eszközök (beleértve a hírközlést) miatt a terv kudarcra volt ítélve, pont ez volt az amikor a katonai(és a politikai) gondolkodás messze megelõzte a katonai lehetõségeket és képességeket.
De ez a gondolkodásmód nem csak az elsõ világháború sajátossága, gondold végig, 1941-ben Nagumo nem rendeli el 3. légicsapást Pearl Harbor ellen mert nem érti a tengerészeti infrastruktúra lerombolásának jelentõségét és a legfontosabbnak a csathajók elpusztítását tartja. Késõbb 1944-ben Halsey csatahajóival akarja megsemmisíteni a japán flotta maradékát Leyténél mert õ ekkor is még egy régi vágású csatahajó parancsnok és még egyszer szeretné látni azok régi dicsõségét és bizonyítani azok fontosságát. Rommel nem érti a logisztika jelentõségét egész katonai pályafutás alatt. A szovjetek (ha megnézed pl a tisztek kiskönyvtára sorozatot, amelyet a 80-as években adtak ki) végig 2. vh-s példákat hoznak fel különbözõ harceljárásokra, gyakorlatilag a 3. világháborút az elõzõ háború harceljárásaival akarták megvívni.
Summa summárum, azt nem szabad figyelmen kívül hagyni hogy a hadsereg egy szervezett, ahol minden elemnek egyformán kell fejlõdnie pl Rommel nem tudta volna elérni 1941-42-es sikereit, ha mondjuk az 1939-es Magyar Királyi Honvédségbõl kerültek volna ki az alárendelt csapatai.
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#48257
Na de 3 év és n+1 roham után esett le nekik a tantusz? Én kb. a 3. vagy 4. vagy mittomén a 10. elfuserált roham után kivágtam volna az egész felsõ vezetés a kukába, mert ennyire hülye nem lehet senki. Vagy mégis? A technikai fejlettség azon szintjén hogyan lehettek ennyire idióták a vezetõk? Mire számítottak az (n+1) a négyzeten utáni rohamban? Mi a francért gondolták, hogy más lesz az eredmény?
A 30 éves háborúról nem tudok semmit, pedig asszem igen mozgalmas korszak volt.
A 30 éves háborúról nem tudok semmit, pedig asszem igen mozgalmas korszak volt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48256
Az elsõ világháború azért alakult katonailag úgy ahogy, mert mind a régi igazság mondja a katonai vezetõk mindig az elõzõ háborút vívják meg. Mindkét hadviselõ fél vezetõi a porosz-francia háború tapasztalatai alapján a támadás fölényét jósolták a védelemmel szemben, és ez kezdetben így is mûködött, ugyan akkor nem vették figyelembe a megnövekedett tûzerõt, pedig erre akkor már voltak példák (orosz-japán háború, de akár bizonyos gyarmati lázadások leverése). Egyszerûen a legtöbb ember, köztük a katonai vezetõk is a korábban tanultakat tudják alkalmazni, és nekik 40 éven keresztül a támadást tanították, ezért elõször 1914 õszén meg kellett tanulniuk védekezni, majd el kellett telni 3 évnek, hogy teljesen elfelejtsék az addig beléjük sulykolt támadást (ennek az eredménye a borzalmas tömegrohamok) és kidolgozzanak új fegyvereket és támadó eljárásokat.
Azt azért ezzel kapcsolatban nem szabad elfelejteni, amit valaki úgy fogalmazott meg, hogy a katonai vezetés is egyfajta munka, csak sajnos ha ebben a munkában a hiba emberéletekben nyilvánul meg, az asztalosnál meg legfeljebb billegni fog az asztal.
Mondjuk azért ha nagyon nézzük akkor a európai hadviselés mélypontja valahol a harmincéves háború volt, ahol a hadseregek nem azzal foglalkoztak, hogy hogyan verjék meg ellenfelüket, hanem, hogy ki tudja jobban terrorizálni a polgári lakosságot. Nem véletlen hogy ez után a háború után kezdték valamilyen formába szabályozni a hadviselés jogi menetét. A napoleoni háborúk mondjuk eléggé változatosak hadmûvészet szempontjából, ha összevetjük az azt megelõzõ száz év hadviselésével amikor is a döntõ csata felvállalásától való rettegés miatt hónapokig manõvereztek a hadseregek, hogy aztán egy viszonylag vértelen csata után gyorsan békét kössenek.
TG
Azt azért ezzel kapcsolatban nem szabad elfelejteni, amit valaki úgy fogalmazott meg, hogy a katonai vezetés is egyfajta munka, csak sajnos ha ebben a munkában a hiba emberéletekben nyilvánul meg, az asztalosnál meg legfeljebb billegni fog az asztal.
Mondjuk azért ha nagyon nézzük akkor a európai hadviselés mélypontja valahol a harmincéves háború volt, ahol a hadseregek nem azzal foglalkoztak, hogy hogyan verjék meg ellenfelüket, hanem, hogy ki tudja jobban terrorizálni a polgári lakosságot. Nem véletlen hogy ez után a háború után kezdték valamilyen formába szabályozni a hadviselés jogi menetét. A napoleoni háborúk mondjuk eléggé változatosak hadmûvészet szempontjából, ha összevetjük az azt megelõzõ száz év hadviselésével amikor is a döntõ csata felvállalásától való rettegés miatt hónapokig manõvereztek a hadseregek, hogy aztán egy viszonylag vértelen csata után gyorsan békét kössenek.
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#48255
Azért nézd meg Leningrád körzetét, ahol a terep nem tette lehetõvé a manõverezõ harcot és nem a fõ erõk harcoltak. De ugyan idõben nagyon felgyorsulva a Citadelle is egy klasszikus elsõ világháborús csata volt annak ellenére, hogy korszerû eszközökkel vívták.
TG
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#48254
Ez mondjuk tény. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48253
Igen, éreztem, hogy hozol fel ellenpéldákat. De nem az volt, hogy 4 évig toporogtag egy 100 km-es körzetben.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48252
Az elsõ világháború vezetõi (tábornokok és politikusok) még abban a korszakban nõttek fel, amikor a katonaság lényege a fanatikus kitartás, a veszteségek figyelembe nem vétele volt, mert ez hozta meg a gyõzelmet.
Ha Waterloonál Wellington nekivezeti a teljes seregét Napoleon 300 ágyújának, akkor is max 5% veszteséget szenved. Az elsõ világháborúban számoltak azzal, hogy ez nagyobb lesz, az idõközi tapasztalatok alapján. Azzal nem számoltak, hogy hiába megy végig a roham, a sikert nem tudják kiaknázni.
A németek rájöttek a Ludendorf offenzívában, hogy hiába törik át a frontot, ha gyalog nyomulnak elõre, de a védõk mindíg gépesítve(vasúton) kerülnek eléjük.
A második világháború vezetõi az elsõben harcoltak. Ott egszerûen kiszelektálódott mindenki, aki a felállok és roham kategóriákban gondolkodott. A franciák azt vonták le, hogy védekezni kell, az angolok gépesítettek, a németek páncélosokat fejlesztettek. A frenciák vesztettek, a brittek olyan gyorsan tudtak visszavonulni, ahogy a németek támadtak (aztán átvették a német módszert :-).
Ha Waterloonál Wellington nekivezeti a teljes seregét Napoleon 300 ágyújának, akkor is max 5% veszteséget szenved. Az elsõ világháborúban számoltak azzal, hogy ez nagyobb lesz, az idõközi tapasztalatok alapján. Azzal nem számoltak, hogy hiába megy végig a roham, a sikert nem tudják kiaknázni.
A németek rájöttek a Ludendorf offenzívában, hogy hiába törik át a frontot, ha gyalog nyomulnak elõre, de a védõk mindíg gépesítve(vasúton) kerülnek eléjük.
A második világháború vezetõi az elsõben harcoltak. Ott egszerûen kiszelektálódott mindenki, aki a felállok és roham kategóriákban gondolkodott. A franciák azt vonták le, hogy védekezni kell, az angolok gépesítettek, a németek páncélosokat fejlesztettek. A frenciák vesztettek, a brittek olyan gyorsan tudtak visszavonulni, ahogy a németek támadtak (aztán átvették a német módszert :-).
#48251
Egyfelõl a legtöbb katona a II. Vh elején is I.Vh-s puskával rohangált (Lee-enfield, Kar98, Moszin-Nagat), másfelõl azért ott is voltak rohamok (orosz muszkák neki a harckocsiknak...), meg hentesjáratok (Leningrád, Sztálingrád).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48250
Ja. Mai napig nem teljesen vágom, hogy a II.Vh alatt hogyhogy elmaradtak a hentes és ismételt rohamok, mikor a fegyverek tûzgyorsasása és kompaktsága felülmúlta régieket.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48249
Nem ártana kicsit tanulmányoznod a korszakot. Ennél a felállunk egymással szemben és lövöldözünknél azért sokkal bonyolultabb a helyzet 😊
Az igazán szánalmas (inkább borzasztó) számomra az 1. vh merev frontvonalai ellen indított rohamok sokasága. Azt nem lehet allulmúlni 😞 Nesze neked modern tûzfegyver !
A gyõzelmet mindig vérrel kell fizetni. Ez így volt és valószínûleg így is lesz. Amennyiben a korszak lehetõségeit (technikai/haditechnikai/társadalmi) nem veszed figyelembe csak akkor tûnik szánalmasnak az akkor használt harcmodor. Amennyiben egyáltalán lehet e témában a szánalmas jelzõt kiosztani...
Az igazán szánalmas (inkább borzasztó) számomra az 1. vh merev frontvonalai ellen indított rohamok sokasága. Azt nem lehet allulmúlni 😞 Nesze neked modern tûzfegyver !
A gyõzelmet mindig vérrel kell fizetni. Ez így volt és valószínûleg így is lesz. Amennyiben a korszak lehetõségeit (technikai/haditechnikai/társadalmi) nem veszed figyelembe csak akkor tûnik szánalmasnak az akkor használt harcmodor. Amennyiben egyáltalán lehet e témában a szánalmas jelzõt kiosztani...
Dulce bellum inexpertis. Erasmus
#48248
Mitõl lenne egy hadtörténeti korszak visszataszító. A háború az igen, az akit kõbaltával vertek agyon, vagy mobiltelefonnal indított IED darabolt szét ugyanolyan véres , mocskos dolog.
A lovagi kor mitõl lenne szebb? Akkor nem golyó, hanem a vérhas végzett a katonákkal, az sem szebb halál.
A lovagi kor mitõl lenne szebb? Akkor nem golyó, hanem a vérhas végzett a katonákkal, az sem szebb halál.
#48247
Milyen visszataszító korszaka ez a hadtörténelemnek! Az ókori római légiók, a középkori páncéloslovagok és a modern kori tûzfegyverek között ezt a korszakot, meg a rá jellemzõ "felállunk egymással szemben két sorban, alakzatban menetelünk, aztán közelrõl belelövünk a másik sorba, végül aki elõbb elmenekül az veszít" taktikát sose tudtam komolyan venni, olyan hihetetlenül szánalmas az egész.
Nem véletlenül az Empire:Total War a TW sorozat leggyengébb tagja.
Nem véletlenül az Empire:Total War a TW sorozat leggyengébb tagja.