Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#48346
A képzetlen szír személyzet. Ennyi. Maguk a harckocsik jók voltak. Nem emlékszem pontosan, de mintha azt olvastam volna hogy a szír T-72-eseket nem nagyon tudták szembõl kilõni.
Amúgy a T-72-esek megjenésükkor kifejezetten erõsek voltak. Talán csak a T-64 volt jobb. Mind páncélvédettségnem, mind tûzerõben jobb volt mint a nyugatiak késõbb megjelent Leopard 2, M1 (az elsõ szériások) harckocsik. A korábbi Leopard 1, M60, AMX-30 harckocsiktól nem kellett nagyon félnie.
Amúgy a T-72-esek megjenésükkor kifejezetten erõsek voltak. Talán csak a T-64 volt jobb. Mind páncélvédettségnem, mind tûzerõben jobb volt mint a nyugatiak késõbb megjelent Leopard 2, M1 (az elsõ szériások) harckocsik. A korábbi Leopard 1, M60, AMX-30 harckocsiktól nem kellett nagyon félnie.
#48345
Az az, nyúlfarknyi, itt-ott egy egy baki, de nem rossz olvasmány.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#48344
Lenne egy kérdésem a torkolatnál található 3 tölténynek mi értelme van?
Vagy olyan mint a Fekete Vipera sorozatban, a negyedik évadban, Baldrick is belevéste a nevét egy tölténybe, mert ugye mindenkinek megvan a saját névreszóló tölténye, és ha ez nála van akkor nem lõhetik le. Na jó félre a poénnal. 😄 Ja és köszi válaszokat
Vagy olyan mint a Fekete Vipera sorozatban, a negyedik évadban, Baldrick is belevéste a nevét egy tölténybe, mert ugye mindenkinek megvan a saját névreszóló tölténye, és ha ez nála van akkor nem lõhetik le. Na jó félre a poénnal. 😄 Ja és köszi válaszokat
#48343
Az nem piercing?😊
Isten áldja a pogányokat!
#48342
Bakker ilyen térdvédõbe rakom a márványt😊
Rájöttem, hogy uralkodni nem is nehéz, csak trónhoz jusson az ember ebbe a tolongásba.
#48341
A kulcskarikáig lehet beledöfni az ellenséges NATO-katonába, ott megakad.
Mondjuk engem meg a tár részletes mûszaki leírása érdekelne...
Mondjuk engem meg a tár részletes mûszaki leírása érdekelne...
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#48340
Huj,
az orosz hadseregben rendszeresített bakancsok :
A fejükön a szemüveg az atomvillanás ellen van ? Kicsit heggesztõ szemüveg formájú 😛
Y
az orosz hadseregben rendszeresített bakancsok :
A fejükön a szemüveg az atomvillanás ellen van ? Kicsit heggesztõ szemüveg formájú 😛
Y
Egyedül élem az életem, idegen tőlem a félelem, szabadon élek mindig hajt a vér. Kalapács József
#48339
Ha már ennyit beszélünk harckocsikról és pácélzatró akkor már felteszem a kérdést hogy mi okozta 1982-ben a Libanoni háboruban a sziriai T-72-esek kudarcát a Merkava I-es harckocsikkal szemben . Nem volt megfelelõ páncélelháritó lövedék ? Páncélzat vastagsága ? Tüzvezetõ rendszer ? Pedig ezek a Merkavák is csak 105 mm-es lövegekkel voltak felszerelve szemben a T-72-esek 125 mm-esével . Egyébként melyik T-72 verzió harcolt Libanon-nál A vagy B hogy ennyire siralmas volt az eredmény hogy állitolag még az izreli M-60 javitott verziói is elfenekelték öket az összecsapásokban ?
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#48338
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48337
Azért, korszerû mûanyag bilincs van neki (meg föld a csõtorkolatban).
A szuronyra tett kulcskarikának lehet valami gyakorlati jelentõsége, vagy csak azért van, hogy zörögjön?
A szuronyra tett kulcskarikának lehet valami gyakorlati jelentõsége, vagy csak azért van, hogy zörögjön?
#48336
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#48335
Ha nem találnád sehol küldj egy mailcimet és átküldöm délután/estefelé.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#48334
Megjegyzem a hiba az én készülékemben van. Az Armor Basics BHN-ben az acélok keménységét adta meg, és megjegyezte, hogy a kerámia 4x keményebb lehet, mint a legkeményebb acélok. Én a hülye fejemmel fogtam, és beszoroztam néggyel az AB-ben említett legkeményebb, acélpáncélnál használt adatot, ami ~500 BHN volt. Csak azt hagytam ki a képletbõl, hogy mi van, ha szerszámacélban gondolkodnak (elvégre azok a legkeményebb acélfajták), azok ugye akár közel 2000 BHN körüli értéket is tudnak (persze hasonlításnak meg elõhoztam ezt az értéket). Szóval ha innen közelítem meg, akkor a kerámiák keménysége akár 8000 BHN is lehet.
Hogy miért BHN-ben adták meg az adatokat? Halovány gõzöm sincs, én is csak Rockwell-t tanultam és használtam a középiskolában.
Hogy miért BHN-ben adták meg az adatokat? Halovány gõzöm sincs, én is csak Rockwell-t tanultam és használtam a középiskolában.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48333
Úgy néz ki nem jött be a tippem.
Gépészmérnöknek tanulok, épp ezért nem tudom mi a fenéért Brinell-keménységben adják meg. Nyilván Rockwell vagy Vickers keménységbem mérnek és azt számolják át. Ha mégis Brinellel mérnek akkor meg teljesen mindegy mit mértek. Mivel a Brinell csak 450 Brinell-fokig használható, utána már nem pontos az acélgolyó deformációja miatt. Néha emlegetik hogy van keményfém mérõgolyó, de még soha nem tudtak mutatni. De nem értem mi értelme van megadni Brinellben, ha egyszer a másik kettõ pontosabb és nem kell átváltani ami újabb pontatlanságot eredményez.
Gépészmérnöknek tanulok, épp ezért nem tudom mi a fenéért Brinell-keménységben adják meg. Nyilván Rockwell vagy Vickers keménységbem mérnek és azt számolják át. Ha mégis Brinellel mérnek akkor meg teljesen mindegy mit mértek. Mivel a Brinell csak 450 Brinell-fokig használható, utána már nem pontos az acélgolyó deformációja miatt. Néha emlegetik hogy van keményfém mérõgolyó, de még soha nem tudtak mutatni. De nem értem mi értelme van megadni Brinellben, ha egyszer a másik kettõ pontosabb és nem kell átváltani ami újabb pontatlanságot eredményez.
#48332
Ezt nem részletezi az írás, a témáról annyit ír igazából, amit a lenti hozzászólásban lefordítottam. A kerámia "tégla" már csak a nagy szilárdsága miatt is (jó 4x keményebb, mint a ötvözött keményacélok, ami annyit jelent, hogy a felületi keménysége 2000 Brinell körül lehet (a Brinell a felületi keménység mérõszáma, vagyis annyi, mint a szerszámgépek vágóéleihez használt magasan ötvözött keményacélok)) veszélyeztetve van ugye, hiszen a becsapódáskor fellépõ fizikai behatásra könnyen eltörhet. Ugyanakkor az, hogy eltörik a tégla, még nem akkora hatalmas probléma, az Armor Basicsben írtak szerint az AP (teljes ûrméretes pct. lõszer) ellen még a széttört kerámia a sértetlenhez képest is 90%-os, az APFSDS (levállóköppenes ûrméret alatti nyíllövedék) ellen pedig mintegy 80%-os védelemt nyújt.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48331
Nem szívtam, csak ilyenkor szokott kiverni a víz, hogy megint valami jóóó nagy zöldséget sikerült összehoznom. 😄
Battlefield Hazards? No, azt még nem ismerem, gyorsan rákeresek. 😄
Battlefield Hazards? No, azt még nem ismerem, gyorsan rákeresek. 😄
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48330
Cifu: Köszönöm a felsorolást, az ilyen hozzászólásokat szoktam elraktározni. 😊
Nem tudok angolul, úgyhogy nem tudom elolvasni az Armor Basicsot. Fordítani, szótárazni nincs kedvem. A kerámia döntött páncélban való alkalmazása miért nem vált be? Nem tudták rendesen alátámasztani és széttörött a lövedék becsapódásakor?
Nem tudok angolul, úgyhogy nem tudom elolvasni az Armor Basicsot. Fordítani, szótárazni nincs kedvem. A kerámia döntött páncélban való alkalmazása miért nem vált be? Nem tudták rendesen alátámasztani és széttörött a lövedék becsapódásakor?
#48329
Izé, na Armour technology, a hazard a másik oldal...
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#48328
Ne szívd mellre! 😊
Tény, hogy egyszerûen be is írhattam volna ide, de vannak olyan szösszenetek amik megérnek többszöri elolvasást is, a Battlefield hazards is ilyen, bár nem mai gyerek az tény.
Tény, hogy egyszerûen be is írhattam volna ide, de vannak olyan szösszenetek amik megérnek többszöri elolvasást is, a Battlefield hazards is ilyen, bár nem mai gyerek az tény.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#48327
Értesz ahhoz, hogy kételyeket ébressz az emberben. Jogos az 5 pont, megtaláltam mire gondoltál, nem tudom, miért nem maradt meg bennem...:
"A kerámia (erõsítésû) páncélok döntött alkalmazásánál azt találták, hogy a védelmi értéke alacsonyabb lett, mint a falvastagsága, szemben az acélpáncélzatnál tapasztaltakkal".
Tehát a kerámiarétegek úgy tûnik nem szeretik a döntött elrendezést...
"A kerámia (erõsítésû) páncélok döntött alkalmazásánál azt találták, hogy a védelmi értéke alacsonyabb lett, mint a falvastagsága, szemben az acélpáncélzatnál tapasztaltakkal".
Tehát a kerámiarétegek úgy tûnik nem szeretik a döntött elrendezést...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48326
Négy fejlesztõiroda volt, hármat felsoroltál, mi volt a negyedik? Leningrádiak? Amúgy az SZU széthullása után szerintem nem a Harkoviak maradtak meg, hanem a negyedik amit nem említettél. Harkov Ukrajnához került, így nem játszott szerepet az oroszoknál.
Pedig a Harkoviak csinálták az ellendugattyús motorokat.
Õõõõ....
Fõbb harckocsigyárak a Szovjetunió széthullása után (utoljára gyártott/fejlesztett jármûvek):
-Harkov: Ukrán cég lett a Szovjetunió széthullása után (T-64, T-80, T-84, T-84-120 aka Yatagan), a Molot fejlesztésérõl csak a BTVT oldalán olvastam, hogy aztán mi lett belõle, nem tudom.
-Leningrád/Szentpétervár: A T-80 megrendelések elmaradása után csõdbe ment, a Zvezda/OAO alá került 2000 után, de effektíve megszûnt harckocsifejlesztés szempontjából (T-80)
-Omszk: Alant írtam ugye, a T-80 megrendelések elmaradása után nehéz helyzetbe kerültek, próbáltak fejleszteni (BTR-T, Obj.640, TOS-1), de 2002-ben csõdbe mentek, 2007-ben a tervezõiroda a Szibirb cégcsoport része lett, de újabb harckocsifejlesztésükrõl nem hallani (T-80, BTR-T, Objekt 640)
-Nyiznyij Tagil: Az utolsó talpon maradt fejlesztõ iroda, amely a T-72BM / T-90-nek köszönheti fennmaradását. Valamikor 2000 körül õk kapták meg a T-90 utáni harckocsifejlesztés munkáját, amit idén tavasszal függesztettek ugye fel (T-72, T-90, Objekt 195).
Ennyi. Volt még pár fejlesztõiroda és gyár, amelyek kiszáltak a bizniszbõl:
-Leningrádi OKMO: II. Vh elõtt fejlesztõiroda (T-26, T-35), aztán csak gyártóként mûködtek, a T-10-es volt az utolsó gyártott típusuk.
-Novgorod: II. Vh alatt õk fejlesztették ki a T-34-85 tornyot, a II.Vh után még rövid ideig gyártották a T-34 családot, majd megszüntek).
-Jekatyerinburg: T-34 gyárnak indult, aztán itt gyártottak sok páncélvadászt (Szu-85, Szu-100, Szu-122), majd a T-54/55 család gyártásával foglalkoztak, a T-55 kifutása után a katonai gyártás megszûnt, mint Uráli nehézgépgyár mai mûködnek egyébként.
-Cseljabinszk: a II.Vh alatt T-34 és ISzu-152 gyártással foglalkoztak, a II.Vh után a hadi termelésrõl leálltak, de az utódcég ma is mûködik.
Pedig a Harkoviak csinálták az ellendugattyús motorokat.
Õõõõ....
Fõbb harckocsigyárak a Szovjetunió széthullása után (utoljára gyártott/fejlesztett jármûvek):
-Harkov: Ukrán cég lett a Szovjetunió széthullása után (T-64, T-80, T-84, T-84-120 aka Yatagan), a Molot fejlesztésérõl csak a BTVT oldalán olvastam, hogy aztán mi lett belõle, nem tudom.
-Leningrád/Szentpétervár: A T-80 megrendelések elmaradása után csõdbe ment, a Zvezda/OAO alá került 2000 után, de effektíve megszûnt harckocsifejlesztés szempontjából (T-80)
-Omszk: Alant írtam ugye, a T-80 megrendelések elmaradása után nehéz helyzetbe kerültek, próbáltak fejleszteni (BTR-T, Obj.640, TOS-1), de 2002-ben csõdbe mentek, 2007-ben a tervezõiroda a Szibirb cégcsoport része lett, de újabb harckocsifejlesztésükrõl nem hallani (T-80, BTR-T, Objekt 640)
-Nyiznyij Tagil: Az utolsó talpon maradt fejlesztõ iroda, amely a T-72BM / T-90-nek köszönheti fennmaradását. Valamikor 2000 körül õk kapták meg a T-90 utáni harckocsifejlesztés munkáját, amit idén tavasszal függesztettek ugye fel (T-72, T-90, Objekt 195).
Ennyi. Volt még pár fejlesztõiroda és gyár, amelyek kiszáltak a bizniszbõl:
-Leningrádi OKMO: II. Vh elõtt fejlesztõiroda (T-26, T-35), aztán csak gyártóként mûködtek, a T-10-es volt az utolsó gyártott típusuk.
-Novgorod: II. Vh alatt õk fejlesztették ki a T-34-85 tornyot, a II.Vh után még rövid ideig gyártották a T-34 családot, majd megszüntek).
-Jekatyerinburg: T-34 gyárnak indult, aztán itt gyártottak sok páncélvadászt (Szu-85, Szu-100, Szu-122), majd a T-54/55 család gyártásával foglalkoztak, a T-55 kifutása után a katonai gyártás megszûnt, mint Uráli nehézgépgyár mai mûködnek egyébként.
-Cseljabinszk: a II.Vh alatt T-34 és ISzu-152 gyártással foglalkoztak, a II.Vh után a hadi termelésrõl leálltak, de az utódcég ma is mûködik.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48325
Pontosan nem tudjuk már meg sose. Az alváza egy meghosszabított T-80-as teknõ volt, plusz egy futógörgõvel. A torony teljesen új volt, az automata töltõberendezés és a lõszertároló a torony elnyújtott végébe került, ahol a nyugati harckocsik is tárolják a lõszert. Az automata töltõberendezésrõl Fofanov oldalán lehet olvasni, illetve ábrákat találni. Feltehetõen az volt a végzete, hogy túl konvencionális volt, a Molot és a T-95 elõremutatóbb elképzelésekkel bírt (külsõ lövegtorony és hasonló megoldások).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48324
A legujjabb kinai harckocsik minõségbe harcképességbe elérik az oroszok szinvonalát ?
Pontosan nehéz megmondani, mivel kevés a megbízható adat róluk. De általánosságban az a vélekedés, hogy igen, vagy legalábbis nagyon megközelíti.
Pontosan nehéz megmondani, mivel kevés a megbízható adat róluk. De általánosságban az a vélekedés, hogy igen, vagy legalábbis nagyon megközelíti.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48323
Ezt fejtsd ki kérlek az egyszerübb lelkeknek is (én).
Ha jól értem akkor a kerámia betét miatt nem dönthetõ. Ugyan akkor biztos nem erre célzol mert az M1 kerámiabetétes, de döntött.
Ha jól értem akkor a kerámia betét miatt nem dönthetõ. Ugyan akkor biztos nem erre célzol mert az M1 kerámiabetétes, de döntött.
#48322
"A lentiekbõl kiderült viszont, hogy most már olyan nagy falvastagságot használnak, hogy feltehetõen nem engedhetik meg a fõ páncélzat döntöttségét a harckocsikon, a davidbog által leírt dolog miatt (elõnytelen alakú beltér, nagy tömeg, stb."
Olvasod is azt az Ármor Teknolodzsit is vagy csak bibliaként tiszteled? 😄DD
Ha a kerámiabetéteknél szétnézel találsz ott más okot is. 😉
Olvasod is azt az Ármor Teknolodzsit is vagy csak bibliaként tiszteled? 😄DD
Ha a kerámiabetéteknél szétnézel találsz ott más okot is. 😉
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#48321
Cifu: Négy fejlesztõiroda volt, hármat felsoroltál, mi volt a negyedik? Leningrádiak? Amúgy az SZU széthullása után szerintem nem a Harkoviak maradtak meg, hanem a negyedik amit nem említettél. Harkov Ukrajnához került, így nem játszott szerepet az oroszoknál.
Pedig a Harkoviak csinálták az ellendugattyús motorokat.
horthy: Véleményem szerintem a kínai harckocsik minõsége egyenlõre nem éri el az oroszokét, viszont hamar beérik õket. De errõl nincs információm, csak véleményem.
Pedig a Harkoviak csinálták az ellendugattyús motorokat.
horthy: Véleményem szerintem a kínai harckocsik minõsége egyenlõre nem éri el az oroszokét, viszont hamar beérik õket. De errõl nincs információm, csak véleményem.
#48320
köszi cifu !!..azt lehet tudni hogy milyen "erõt" képviselt volna a Fekete Sas ?
#48319
A legujjabb kinai harckocsik minõségbe harcképességbe elérik az oroszok szinvonalát ?
Mert ahogy én nézegettem nemzetközi szinten õk rendszeresitik a legtöbb uj harckocsit , náluk a legnagyobb a hadsereg modernizációja .
Mert ahogy én nézegettem nemzetközi szinten õk rendszeresitik a legtöbb uj harckocsit , náluk a legnagyobb a hadsereg modernizációja .
#48318
Ilyenkor lenne jó, ha mûködne a topickeresõ alul. 😞
Idézem magam:
1.: Az utód T-harckocsi fejlesztése még az 1980-as években megkezdõdött, az általános szokás szerint 4 iroda párhuzamosan dolgozott rajta. A szovjetúnió széthullása után három iroda maradt, az Omszkiak ("Black Eagle"), a Harkoviak ("Molot") és az Uráliak ("T-95"). 1992-ben az oroszok is elfogadták, hogy nem tudnak egymás mellett két típust (egy "tömeggyártású", mint a T-72, és egy csúcstechnikás, mint a T-80) párhuzamosan gyártani és ezért úgy döntöttek, hogy a jövõben csak egy harckocsitípus rendszerben tartására rendezkednek be. 1996-ban a hadsereg úgy döntött, hogy a T-72-bõl kifejlesztett, a T-80-nál megbízhatóbb T-90 típust fogják rendszeresíteni. A fejlesztés alatt álló három típus ekkor még nagyon kezdetleges állapotban volt (errõl késõbb), és nem volt pénz a fejlesztésre, ezért döntöttek a már gyártásra kész T-90 mellett. Ez gyakorlatilag a három gyár közül az Uráliak melletti voksot jelentett, egyben a két másik gyár és iroda kvázi halálos ítélete, hiszen állami megrendelésben így nem reménykedhetnek, ráadásul az általuk gyártott T-80-asok a nemzetközi piacon sem kellettek senkinek, szemben az uráliak T-90-esével, amely elég jól fogy.
2.: A Fekete Sas elsõ prototípusa is ezért tûnt fel 1997-ben, még T-80 alvázon (hat futógörgõvel). Az Omszki gyár kapkodva igyekezett bebizonyítani, hogy igenis készen van a saját új harckocsijával. Egyben a külföldi piac felé nyitásnak is szánták, ezért mutatták be nyilvánosan, míg a másik két gyár prototípusai a mai napig titokként vannak kezelve. Az Omszkiak elkészítették a második prototípust is, de hiába, nem jelentett nekik mentõövet. Ebbõl következik, hogy a Fekete Sas valószínûleg egy hattyúdal, nem pedig a jövõ orosz harckocsija.
Ezt 2006-ban írtam. A Black Eagle / Csornij Orjol / Objekt 640 valamikor 2002 és 2004 között feltehetõen kimúlt, az Omszki harckocsigyárral együtt, a Wiki szójegyzet szerint 2007-ben a katonai tervezõ irodát megvette a Sibirb cégcsoport.
Idézem magam:
1.: Az utód T-harckocsi fejlesztése még az 1980-as években megkezdõdött, az általános szokás szerint 4 iroda párhuzamosan dolgozott rajta. A szovjetúnió széthullása után három iroda maradt, az Omszkiak ("Black Eagle"), a Harkoviak ("Molot") és az Uráliak ("T-95"). 1992-ben az oroszok is elfogadták, hogy nem tudnak egymás mellett két típust (egy "tömeggyártású", mint a T-72, és egy csúcstechnikás, mint a T-80) párhuzamosan gyártani és ezért úgy döntöttek, hogy a jövõben csak egy harckocsitípus rendszerben tartására rendezkednek be. 1996-ban a hadsereg úgy döntött, hogy a T-72-bõl kifejlesztett, a T-80-nál megbízhatóbb T-90 típust fogják rendszeresíteni. A fejlesztés alatt álló három típus ekkor még nagyon kezdetleges állapotban volt (errõl késõbb), és nem volt pénz a fejlesztésre, ezért döntöttek a már gyártásra kész T-90 mellett. Ez gyakorlatilag a három gyár közül az Uráliak melletti voksot jelentett, egyben a két másik gyár és iroda kvázi halálos ítélete, hiszen állami megrendelésben így nem reménykedhetnek, ráadásul az általuk gyártott T-80-asok a nemzetközi piacon sem kellettek senkinek, szemben az uráliak T-90-esével, amely elég jól fogy.
2.: A Fekete Sas elsõ prototípusa is ezért tûnt fel 1997-ben, még T-80 alvázon (hat futógörgõvel). Az Omszki gyár kapkodva igyekezett bebizonyítani, hogy igenis készen van a saját új harckocsijával. Egyben a külföldi piac felé nyitásnak is szánták, ezért mutatták be nyilvánosan, míg a másik két gyár prototípusai a mai napig titokként vannak kezelve. Az Omszkiak elkészítették a második prototípust is, de hiába, nem jelentett nekik mentõövet. Ebbõl következik, hogy a Fekete Sas valószínûleg egy hattyúdal, nem pedig a jövõ orosz harckocsija.
Ezt 2006-ban írtam. A Black Eagle / Csornij Orjol / Objekt 640 valamikor 2002 és 2004 között feltehetõen kimúlt, az Omszki harckocsigyárral együtt, a Wiki szójegyzet szerint 2007-ben a katonai tervezõ irodát megvette a Sibirb cégcsoport.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48317
[i]Melyik típusnál jelent meg elõször a 125mm es löveg?
Type-90 (1992-ben debütált)
És melyik jelenleg a fõ tipusuk?
A Type 96 lenne?
Mit tekintesz fõ típusnak? A legmodernebb a Type 99, de ebbõl csak pár száz van rendszerben a legelitebb egységeknél. Ha a legnépesebb elsõ vonal beli harckocsi érdekel, akkor igen a Type 96.
Type-90 (1992-ben debütált)
És melyik jelenleg a fõ tipusuk?
A Type 96 lenne?
Mit tekintesz fõ típusnak? A legmodernebb a Type 99, de ebbõl csak pár száz van rendszerben a legelitebb egységeknél. Ha a legnépesebb elsõ vonal beli harckocsi érdekel, akkor igen a Type 96.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48316
A döntött páncélnak az elsõdleges elõnye a II.Vh-ban az volt, hogy azonos falvastagság mellett a vízszintesen érkezõ lövedéknek nagyobb utat kellett megtennie a páncélban - effektíve tehát vastagabbnak minõsült, mint az ugyanolyan falvastagságú merõleges páncélzat.
A lentiekbõl kiderült viszont, hogy most már olyan nagy falvastagságot használnak, hogy feltehetõen nem engedhetik meg a fõ páncélzat döntöttségét a harckocsikon, a davidbog által leírt dolog miatt (elõnytelen alakú beltér, nagy tömeg, stb.).
A végeredmény a kiinduló pont által (lepattanhat a lövedék) tehát akár az is lehet, hogy igen, teljesen mindegy.
A lentiekbõl kiderült viszont, hogy most már olyan nagy falvastagságot használnak, hogy feltehetõen nem engedhetik meg a fõ páncélzat döntöttségét a harckocsikon, a davidbog által leírt dolog miatt (elõnytelen alakú beltér, nagy tömeg, stb.).
A végeredmény a kiinduló pont által (lepattanhat a lövedék) tehát akár az is lehet, hogy igen, teljesen mindegy.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48315
a T-80U-ból továbbfejlesztett Csornij orjol-ról lehet valamit tudni, találtam magyar "leírást" róla, de mi lett magával a projektel, mi volt az oka hogy csak terv maradt ill. prototipus ? a pénzhiány mint most pl a T-95-nél ?
#48314
Ha már szóba kerültek a Kínai harckocsik:Melyik típusnál jelent meg elõször a 125mm es löveg?
És melyik jelenleg a fõ tipusuk?
A Type 96 lenne?
néhol zavarosak az adatok...
És melyik jelenleg a fõ tipusuk?
A Type 96 lenne?
néhol zavarosak az adatok...
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#48313
Laikusként kérdem, hogy nem teljesen mindegy, hogy milyen a torony páncél dõlésszöge, ha a kiegészítõé döntött? Hisz végül is döntött páncélt használ, csak így könnyebb a javítás.
#48312
Ezekszerint csak az oroszok nem haszmálnak függõleges páncélzatot a torony elején.
Ha a kínaiakat nem vesszük... 😄DD
Komolyan nem lesz T-95? Valahol olvastam hogy õsszel hivatalosan is bemutatják.
Hír az Aviationweek-en (angol)
Hír az RG.ru híroldalon (orosz)
Cifu amiket felsoroltál, azokat a T-80 UM már régebben megkapta, kivéve az módosított automata töltöberendezést.
A T-80UM 2A46M-4 ágyút kapott (hozzá Refleksz rakéta rendszert) és 'Agava-M1' vagy 'Buran-R' éjjellátót. A T-90A vele együtt jelent meg, ebbe már a Thales jobb minõségû éjjellátója került, plusz 2A46M-5 ágyú. A T-90M esetében még újabb éjjellátó kerül és 2A46M-6 ágyú. A T-80UM-bõl nem tudom, mennyit kaptak (ha kaptak egyáltalán, ellentmondásosak a források), a T-90A-ból ugye legalább 300-at szállítottak le.
Úgy emlékszem hogy a T-80 az oroszok "top" tankja, a T-64 utóda.
Bizony így volt. Én úgy tudom, hogy az oroszok az 1990-es évektõl csak T-90-eseket rendeltek / vettek át (T-90, T-90A és most a T-90M). A T-80 esetén fõleg U és UD változatuk van. Ugyan több helyen is olvasni, hogy a T-80UM is rendszerbe állt, ám errõl sehol sincs megbízható info. A T-90, T-90A rendszeresítésrõl van...
. A T-90 a T-72 modernebb változata, mindkét típús technikailag gyengébb volt vagy késõbb kapta meg a fejlesztéseket a T-64/T-80-hoz képest.
Ezzel tisztában vagyok, de azért a T-90 fejlesztése mégis ütemesebb (pl. francia éjjellátó, új, hegesztett torony a T-90A-nál, 2A46M-5 és 2A46M-6 löveg), míg a T-80 fejlesztése Oroszországban effektíve megállt, a gyártó cég ugye próbálkozott az UM-1-el (Arena ADS) és az UM-2-vel (Drozd-2 APS), meg a Csornij Orjol-al (Objekt 640), ami egy meghosszabított T-80UM alvázra (plusz egy futógörgõ) rakott új tornyot takart, amely toronyba telepített lõszertárolóval és automata töltõberendezéssel rendelkezett. Miután az Objekt 640-et elmeszelték valamikor 2002-2004 környékén, és az Objekt 195-öt favorizálták helyette (ezt emlegették T-95-ként), a gyárnak nem sok kiútja maradt...
A T-80 családfában az ukránok tartják a lelket a T-84 alcsaláddal.
Ha a kínaiakat nem vesszük... 😄DD
Komolyan nem lesz T-95? Valahol olvastam hogy õsszel hivatalosan is bemutatják.
Hír az Aviationweek-en (angol)
Hír az RG.ru híroldalon (orosz)
Cifu amiket felsoroltál, azokat a T-80 UM már régebben megkapta, kivéve az módosított automata töltöberendezést.
A T-80UM 2A46M-4 ágyút kapott (hozzá Refleksz rakéta rendszert) és 'Agava-M1' vagy 'Buran-R' éjjellátót. A T-90A vele együtt jelent meg, ebbe már a Thales jobb minõségû éjjellátója került, plusz 2A46M-5 ágyú. A T-90M esetében még újabb éjjellátó kerül és 2A46M-6 ágyú. A T-80UM-bõl nem tudom, mennyit kaptak (ha kaptak egyáltalán, ellentmondásosak a források), a T-90A-ból ugye legalább 300-at szállítottak le.
Úgy emlékszem hogy a T-80 az oroszok "top" tankja, a T-64 utóda.
Bizony így volt. Én úgy tudom, hogy az oroszok az 1990-es évektõl csak T-90-eseket rendeltek / vettek át (T-90, T-90A és most a T-90M). A T-80 esetén fõleg U és UD változatuk van. Ugyan több helyen is olvasni, hogy a T-80UM is rendszerbe állt, ám errõl sehol sincs megbízható info. A T-90, T-90A rendszeresítésrõl van...
. A T-90 a T-72 modernebb változata, mindkét típús technikailag gyengébb volt vagy késõbb kapta meg a fejlesztéseket a T-64/T-80-hoz képest.
Ezzel tisztában vagyok, de azért a T-90 fejlesztése mégis ütemesebb (pl. francia éjjellátó, új, hegesztett torony a T-90A-nál, 2A46M-5 és 2A46M-6 löveg), míg a T-80 fejlesztése Oroszországban effektíve megállt, a gyártó cég ugye próbálkozott az UM-1-el (Arena ADS) és az UM-2-vel (Drozd-2 APS), meg a Csornij Orjol-al (Objekt 640), ami egy meghosszabított T-80UM alvázra (plusz egy futógörgõ) rakott új tornyot takart, amely toronyba telepített lõszertárolóval és automata töltõberendezéssel rendelkezett. Miután az Objekt 640-et elmeszelték valamikor 2002-2004 környékén, és az Objekt 195-öt favorizálták helyette (ezt emlegették T-95-ként), a gyárnak nem sok kiútja maradt...
A T-80 családfában az ukránok tartják a lelket a T-84 alcsaláddal.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48311
Ez a Merkava Mk4-es torony engem is meglepett. Ezekszerint csak az oroszok nem haszmálnak függõleges páncélzatot a torony elején.
Komolyan nem lesz T-95? Valahol olvastam hogy õsszel hivatalosan is bemutatják.
A T-90 M program érthetõ. Cifu amiket felsoroltál, azokat a T-80 UM már régebben megkapta, kivéve az módosított automata töltöberendezést. Úgy emlékszem hogy a T-80 az oroszok "top" tankja, a T-64 utóda. A T-90 a T-72 modernebb változata, mindkét típús technikailag gyengébb volt vagy késõbb kapta meg a fejlesztéseket a T-64/T-80-hoz képest. Nem tudom meddig akarják fejlesztgetni a mostani T-80/T-90 szériákat, azokkal nem fognak jelentõs elõnyre szert tenni.
Komolyan nem lesz T-95? Valahol olvastam hogy õsszel hivatalosan is bemutatják.
A T-90 M program érthetõ. Cifu amiket felsoroltál, azokat a T-80 UM már régebben megkapta, kivéve az módosított automata töltöberendezést. Úgy emlékszem hogy a T-80 az oroszok "top" tankja, a T-64 utóda. A T-90 a T-72 modernebb változata, mindkét típús technikailag gyengébb volt vagy késõbb kapta meg a fejlesztéseket a T-64/T-80-hoz képest. Nem tudom meddig akarják fejlesztgetni a mostani T-80/T-90 szériákat, azokkal nem fognak jelentõs elõnyre szert tenni.
#48310
Riszpekt!
Hamarabb megtaláltad, pedig azóta keresem.
Hamarabb megtaláltad, pedig azóta keresem.
#48309
Szép és ötletes Cseh JAS-39D festés 😊))
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48308
Ezt abból vezetném le, hogy egyszer láttam egy képet a Merkavák gyártósoráról, ahol pont a torony formája nagyon meglepett...
Forrást sajnos nem tudok mondani:-(.
Elsõ tippem a btvt.narod.ru volt, és nem bejött? 😄
Az itteni képek alapján egyébként igen, úgy tûnik, hogy a torony itt is függõleges falú, kiegészítõ páncélelemekkel. Davidbog érvei ellen felhozott utolsó érvem is elhasalt, teljes kudarcba fulladtam tehát. 😄
Sérült Mk.4-esek, a távolabbi oldalán lehet látni, hogy az oldalsó kiegészítõ modul hiányában függõleges a torony oldalfala
Merkava 4 gyártósor, feltehetõen ezt a képet láttad. 😊
Forrást sajnos nem tudok mondani:-(.
Elsõ tippem a btvt.narod.ru volt, és nem bejött? 😄
Az itteni képek alapján egyébként igen, úgy tûnik, hogy a torony itt is függõleges falú, kiegészítõ páncélelemekkel. Davidbog érvei ellen felhozott utolsó érvem is elhasalt, teljes kudarcba fulladtam tehát. 😄
Sérült Mk.4-esek, a távolabbi oldalán lehet látni, hogy az oldalsó kiegészítõ modul hiányában függõleges a torony oldalfala
Merkava 4 gyártósor, feltehetõen ezt a képet láttad. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48307
http://www.idf-in-scale.com/forum/phpBB3/viewtopic.php?f=3&t=1047&st=0&sk=t&sd=a&start=100
Itt van egy bronz modell, ami kb az eredeti acél struktúrát mutatja.
(Az utána következõ képek már a modell struktúráját mutatják, mi nem egyezik az eredetivel.)
Itt van egy bronz modell, ami kb az eredeti acél struktúrát mutatja.
(Az utána következõ képek már a modell struktúráját mutatják, mi nem egyezik az eredetivel.)
#48306
Õõõõõ... még idén tavasszal (április 21.-edikén, pontosan) bejelentették, hogy egy nagy rakat orosz fejlesztést jegelnek. Szó szerint úgy fogalmaztak, hogy nem különítenek el rá pénzt az elkövetkezõ évek költségvetésében. Ez ugye azt jelenti, hogy kihúzták alóluk a sámlit...
Az említett programok: T-95 harckocsi, Kolaitszija 152mm-es ikercsövû önjáró ágyútarack, BMP-T tûztámogató harcjármû, Sprut-SD légideszant harcjármû.
Az oroszoknál a T-80 fejlesztések jegelve lettek még régebben, jelenleg a T-90M program él (új torony, új löveg, modernebb tûzvezetõ rendszer, 'Kaktus' reaktív páncélmodulok, jobb éjjellátó (francia, Thales gyártmány), mûholdas nav. rendszer, digitális adatkapcsolat). Emlegetnek egy további fejlesztési csomagot, ez számûzné a lõszertárolót és az automata töltõberendezést a torony meghosszabított végébe, a nyugati harckocsikhoz hasonlóan. Ennek következtében végre hosszabb lõszereket is lehetne használni, mivel az automata töltõberendezés lõszertárolója behatárolta a lõszerek hosszát.
Ezek a képek idén januáriak, T-90A alvázra helyezett T-90M torony látható rajtuk:
Az említett programok: T-95 harckocsi, Kolaitszija 152mm-es ikercsövû önjáró ágyútarack, BMP-T tûztámogató harcjármû, Sprut-SD légideszant harcjármû.
Az oroszoknál a T-80 fejlesztések jegelve lettek még régebben, jelenleg a T-90M program él (új torony, új löveg, modernebb tûzvezetõ rendszer, 'Kaktus' reaktív páncélmodulok, jobb éjjellátó (francia, Thales gyártmány), mûholdas nav. rendszer, digitális adatkapcsolat). Emlegetnek egy további fejlesztési csomagot, ez számûzné a lõszertárolót és az automata töltõberendezést a torony meghosszabított végébe, a nyugati harckocsikhoz hasonlóan. Ennek következtében végre hosszabb lõszereket is lehetne használni, mivel az automata töltõberendezés lõszertárolója behatárolta a lõszerek hosszát.
Ezek a képek idén januáriak, T-90A alvázra helyezett T-90M torony látható rajtuk:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48305
Javítsatok ki, ha tévedek, de ismereteim szerint a Merkavának is közel függõleges hagyományos páncéllapokból áll össze a tornya (mint a Leonak), csak ilyen alakú elõtét/aktív elemek kerültek rá, pont mint az alant belinkelt Leo képeken.
Ezt abból vezetném le, hogy egyszer láttam egy képet a Merkavák gyártósoráról, ahol pont a torony formája nagyon meglepett. Az izraeliek nagyon vigyáznak amúgy, hogy ne kerüljenek ki ilyen képek, a hk. belsejét sem engedik fotózni soha.
Forrást sajnos nem tudok mondani:-(.
Ezt abból vezetném le, hogy egyszer láttam egy képet a Merkavák gyártósoráról, ahol pont a torony formája nagyon meglepett. Az izraeliek nagyon vigyáznak amúgy, hogy ne kerüljenek ki ilyen képek, a hk. belsejét sem engedik fotózni soha.
Forrást sajnos nem tudok mondani:-(.
#48304
Valóban a Merkava Mk4-es tornya is ilyen. A Merkavákat mindig kifelejtem a példáimból. Annyi mindenben különlegesek, hogy pár dolog felett elsiklik az ember.
A hosszabb út valóban meg van. Ha ugyan olyan vastag a páncél mint egy függõleges. De általában épp az a lényeg hogy a vastagságot csökkentik a dõlésszög miatt. De ettõl függetlenül általában nagyobb utat kell megtennie a lövedéknek egy döntött páncélban.
A T-95 orosz harckocsinak nem mostanában kéne debütálnia egy katonai vásáron (vagy valami hasonló rendezvényen)? Már a T-80 UM is elég nagy harcértékû volt. Kiváncsi vagyok mit reagálnak a nyugatiak a T-95-re.
A hosszabb út valóban meg van. Ha ugyan olyan vastag a páncél mint egy függõleges. De általában épp az a lényeg hogy a vastagságot csökkentik a dõlésszög miatt. De ettõl függetlenül általában nagyobb utat kell megtennie a lövedéknek egy döntött páncélban.
A T-95 orosz harckocsinak nem mostanában kéne debütálnia egy katonai vásáron (vagy valami hasonló rendezvényen)? Már a T-80 UM is elég nagy harcértékû volt. Kiváncsi vagyok mit reagálnak a nyugatiak a T-95-re.
#48303
Smiley, egy szóval nehezen kifejezhetõ arckifejezést takar. Ha mindenképpen le kellene írnom talán a "jókedvû, beleegyezõ vagy beleegyezést váró aranyos mosoly"-ként írnám le. Anime / Manga oldalakról indult ez a (most divatos szóval) meme, de én japán lánykák helyett inkább egy macskás képet rakok be magyarázatként:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48302
Jaja. Én hülye meg azt sg-n kerestem rongyosra. 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48301
Talánerre gondolhatsz?😊
\"A békefenntartás nem a katonák dolga, de csak ők értenek hozzá\" \"De ki a fasznak kell ez?!Én inkább ezt választom!Imádom\" \"Brothers everywhere Raise your hands into the air we\'re WARRIORS\"
#48300
OFF
Mit jelent a ^^ jel?
ON
Mit jelent a ^^ jel?
ON
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48299
Én mindenrõl meggyõzhetõ vagyok, ha kellõen megalapozott a kritika. ^^
A mai APFSDS lövedékeknek igen nagy az L/D viszonya, ritkán pattannak le.
Huhh... Jogos az öt pont, elõször is igen, a modern 105/120/125mm-es APFSDS lövedékek hozza jelentõsen megnõtt, a korai 15:1 L/D (hossz/átmérõ) aránytól ma már lassan a 30:1 L/D aránynál jármunk, emiatt az "ideális" lepattanási szög 80° feletti kezd lenni. A Leo2A5 elõtét páncélzata pedig 55° körüli lehet. Másfelõl viszont ettõl még nem válik értelmetlenné a döntött páncélzat, mert a döntött páncélzaton áthatolni készülõ nyillövedék "alsó" fele, az, amelyik a páncélhoz közelebb van nagyobb erõhatásoknak van kitéve, így a lövedék "hullámozni" kezd emiatt (a vége fel, majd le tér ki), amivel energiát veszít, Másfelõl a hosszabb út ugyanúgy megvan, mint minden döntött páncélnál.
De ha kicsi szögeket alkalmaznak, akkor a felületek lesznek hatalmasak, ami szintén nem elõny (szinte csak a test homlokpáncéljánál alkalmazzák).
Én ide sorolnám azért a Merkava széria, fõleg az Mk.4 tornyát is. 😉
Nem tudom mennyire igaz, de a HEAT lövedékek ellen se véd sokat a döntött páncél, mert amikor érintkezik a páncélzattal a lövedék külsõ rétegei deformálodnak és ezáltal "ráfordul" a páncélzatra. Tehát a komulatív sugár merõlegesen égeti át.
Úgy tudom, hogy a HEAT lövedékek is lefordulhatnak, lepattanhatnak a célról, de a berobbanás az elõtt kezdõdik el, mielõtt a fej maga elérné a célt (tehát csak az elõre nyúló gyújtórúd érte még el a páncélzatot.
A fentiekhez forgatott kis bibliám (igen, nem a legfrissebb, tudom): Armor Basics
A döntött páncél csökkenti a küzdõtér méretét. A tömegmegtakarítás se olyan hatalmas. Gyártástechnikailag se elõnyösebb.
Fõleg a tömeg miatt kezdett éppen ezért egyre inkább mindenki az alternatív megoldások (ERA, NERA, Aktív védelem) fordulni, mivel ma már irgalmatlan nehéz harckocsik születhetnének csak olyan páncélzattal, amely képes passzívan megvédeni õket egy beérkezõ lövedéktõl (egy kicsit ellenmondás, de ugye a harckocsiágyúk ûrmérete terén meg azért akarnak 130-140mm felé kacsingatni, hogy a páncélzatot biztosan átüssék).
Szerintem harckocsi torony szempontjából elõnyösebb a merõleges páncélzat kiegészítõ elõtét páncélzattal.
Én is egyre inkább azt látom, hogy minden modern megoldás erre tér ki. Az összes modern tervezésû harckocsi (Koreai K-2, Japán Type-10) is elõre nyúló, lapos kiegészítõ páncélzatot kap, hogy a tömegük kontrolálható szinten maradjon. Az Izraeliek nem aggódnak emiatt, õk nem is foglalkoznak a jelek szerint a tömeggel. 😊
A mai APFSDS lövedékeknek igen nagy az L/D viszonya, ritkán pattannak le.
Huhh... Jogos az öt pont, elõször is igen, a modern 105/120/125mm-es APFSDS lövedékek hozza jelentõsen megnõtt, a korai 15:1 L/D (hossz/átmérõ) aránytól ma már lassan a 30:1 L/D aránynál jármunk, emiatt az "ideális" lepattanási szög 80° feletti kezd lenni. A Leo2A5 elõtét páncélzata pedig 55° körüli lehet. Másfelõl viszont ettõl még nem válik értelmetlenné a döntött páncélzat, mert a döntött páncélzaton áthatolni készülõ nyillövedék "alsó" fele, az, amelyik a páncélhoz közelebb van nagyobb erõhatásoknak van kitéve, így a lövedék "hullámozni" kezd emiatt (a vége fel, majd le tér ki), amivel energiát veszít, Másfelõl a hosszabb út ugyanúgy megvan, mint minden döntött páncélnál.
De ha kicsi szögeket alkalmaznak, akkor a felületek lesznek hatalmasak, ami szintén nem elõny (szinte csak a test homlokpáncéljánál alkalmazzák).
Én ide sorolnám azért a Merkava széria, fõleg az Mk.4 tornyát is. 😉
Nem tudom mennyire igaz, de a HEAT lövedékek ellen se véd sokat a döntött páncél, mert amikor érintkezik a páncélzattal a lövedék külsõ rétegei deformálodnak és ezáltal "ráfordul" a páncélzatra. Tehát a komulatív sugár merõlegesen égeti át.
Úgy tudom, hogy a HEAT lövedékek is lefordulhatnak, lepattanhatnak a célról, de a berobbanás az elõtt kezdõdik el, mielõtt a fej maga elérné a célt (tehát csak az elõre nyúló gyújtórúd érte még el a páncélzatot.
A fentiekhez forgatott kis bibliám (igen, nem a legfrissebb, tudom): Armor Basics
A döntött páncél csökkenti a küzdõtér méretét. A tömegmegtakarítás se olyan hatalmas. Gyártástechnikailag se elõnyösebb.
Fõleg a tömeg miatt kezdett éppen ezért egyre inkább mindenki az alternatív megoldások (ERA, NERA, Aktív védelem) fordulni, mivel ma már irgalmatlan nehéz harckocsik születhetnének csak olyan páncélzattal, amely képes passzívan megvédeni õket egy beérkezõ lövedéktõl (egy kicsit ellenmondás, de ugye a harckocsiágyúk ûrmérete terén meg azért akarnak 130-140mm felé kacsingatni, hogy a páncélzatot biztosan átüssék).
Szerintem harckocsi torony szempontjából elõnyösebb a merõleges páncélzat kiegészítõ elõtét páncélzattal.
Én is egyre inkább azt látom, hogy minden modern megoldás erre tér ki. Az összes modern tervezésû harckocsi (Koreai K-2, Japán Type-10) is elõre nyúló, lapos kiegészítõ páncélzatot kap, hogy a tömegük kontrolálható szinten maradjon. Az Izraeliek nem aggódnak emiatt, õk nem is foglalkoznak a jelek szerint a tömeggel. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48298
Sziasztok!
Cifu a WoT-os topikban írtál a döntött páncélról és az elõtétpáncélról. Nem vagyok ennyire biztos a döntött páncél elõnyében. A harckocsitesten minden nemzet alkalmazza, leginkább a frontrésznél. A homlokpáncélt olyan 10 fokos szögben szokták dönteni. Az Eurosatorys elsõ képen nagyon jól lehet látni. És a test alsó részét is a terepjáró képesség miatt, de szerintem az már nem nyújt jelentõs védelmet. A mai APFSDS lövedékeknek igen nagy az L/D viszonya, ritkán pattannak le. Hatalmas nyomatéknak kell hatnia ahhoz hogy lepattanjon, vagy igen kicsi szög ami könnyebben megvezeti. De ha kicsi szögeket alkalmaznak, akkor a felületek lesznek hatalmasak, ami szintén nem elõny (szinte csak a test homlokpáncéljánál alkalmazzák). 10 fok körüli szögekrõl már lepattanhat. Egyik mai harckocsinak se meredek szögû a frontpáncélja (kivéve aminek függõleges), 20 foknál meredekebbrõl már nem pattan le.
Nem tudom mennyire igaz, de a HEAT lövedékek ellen se véd sokat a döntött páncél, mert amikor érintkezik a páncélzattal a lövedék külsõ rétegei deformálodnak és ezáltal "ráfordul" a páncélzatra. Tehát a komulatív sugár merõlegesen égeti át.
A döntött páncél csökkenti a küzdõtér méretét. A tömegmegtakarítás se olyan hatalmas. Gyártástechnikailag se elõnyösebb.
A döntött elõtétpáncélzat viszont nagyon jó megoldás. Meg lehet valósítani a kis szögeket, hasonló döntött páncélzathoz képest kis tömegû. HEAT lövedékek ellen is jól szerepel, ha jól van kialakítva. Szerintem harckocsi torony szempontjából elõnyösebb a merõleges páncélzat kiegészítõ elõtét páncélzattal.
Aztán lehet hogy ostobaságokat írtam, de majd itt úgyis kijavítotok. <#wink>
Cifu a WoT-os topikban írtál a döntött páncélról és az elõtétpáncélról. Nem vagyok ennyire biztos a döntött páncél elõnyében. A harckocsitesten minden nemzet alkalmazza, leginkább a frontrésznél. A homlokpáncélt olyan 10 fokos szögben szokták dönteni. Az Eurosatorys elsõ képen nagyon jól lehet látni. És a test alsó részét is a terepjáró képesség miatt, de szerintem az már nem nyújt jelentõs védelmet. A mai APFSDS lövedékeknek igen nagy az L/D viszonya, ritkán pattannak le. Hatalmas nyomatéknak kell hatnia ahhoz hogy lepattanjon, vagy igen kicsi szög ami könnyebben megvezeti. De ha kicsi szögeket alkalmaznak, akkor a felületek lesznek hatalmasak, ami szintén nem elõny (szinte csak a test homlokpáncéljánál alkalmazzák). 10 fok körüli szögekrõl már lepattanhat. Egyik mai harckocsinak se meredek szögû a frontpáncélja (kivéve aminek függõleges), 20 foknál meredekebbrõl már nem pattan le.
Nem tudom mennyire igaz, de a HEAT lövedékek ellen se véd sokat a döntött páncél, mert amikor érintkezik a páncélzattal a lövedék külsõ rétegei deformálodnak és ezáltal "ráfordul" a páncélzatra. Tehát a komulatív sugár merõlegesen égeti át.
A döntött páncél csökkenti a küzdõtér méretét. A tömegmegtakarítás se olyan hatalmas. Gyártástechnikailag se elõnyösebb.
A döntött elõtétpáncélzat viszont nagyon jó megoldás. Meg lehet valósítani a kis szögeket, hasonló döntött páncélzathoz képest kis tömegû. HEAT lövedékek ellen is jól szerepel, ha jól van kialakítva. Szerintem harckocsi torony szempontjából elõnyösebb a merõleges páncélzat kiegészítõ elõtét páncélzattal.
Aztán lehet hogy ostobaságokat írtam, de majd itt úgyis kijavítotok. <#wink>
#48297
2014-re felállhat az önkéntes haderõ
Ennek van jelenleg is mûködõ alternatívája? Évek óta foglalkoztat a gondolat...
Ennek van jelenleg is mûködõ alternatívája? Évek óta foglalkoztat a gondolat...