Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#48397
Vasúti pontonhíd tudtommal van. Mikor nagyszüleimhez jártunk le Dunavecsáre mindig láttnuk egy elhagyott vágányos egy rakás rohadó vagond és a sín meg ment a Duna felé. A fater akkor magyarazáta el, hogy az egyik elõre kijelölt pontonhíd helyéhez ment a sín. Persze nem fog átrobogni rajta egy 30-50 vagonos szerelvény és fõleg nem 70-nel... 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48396
Szu-15-öt? Nagyon erõs kétségeim vannak. Hatalmas szenzáció volt, mikor Egyiptomba mentek. Azt leszámítva tudtommal soha nem járt Szu-15 huzmaosabb ideig SZU-n kívül.
A MiG-23 radarja sem volt éppen egy túl acélos dolog. BVR képességeket adott, de földháttérben elég vérszegény volt még egy F-16A AN/APG-66-tal összevetve.
A MiG-23 radarja sem volt éppen egy túl acélos dolog. BVR képességeket adott, de földháttérben elég vérszegény volt még egy F-16A AN/APG-66-tal összevetve.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48395
A rendszert még akkor alakíthatták ki, amikor f-105 vs mig-19 volt a felállás. A Tornado idején már minimum mig-23-al repültek az orosz vadászezredek. Akkorra meg is szüntették a kalocsai, mezõkövesdi reptereken a vadászgépeket, de Záhony fölött láttam SZu-15-öt is.
A MNH csak kisegítõ erõ volt a hazai pályán azért gondolkodom az orosz repterekkel is.
A MNH csak kisegítõ erõ volt a hazai pályán azért gondolkodom az orosz repterekkel is.
#48394
Szerintem igazad van, mert tudtommal a pontonhíd közel sem tudja egy az egyben kiváltani a hidakat. Fõleg a vasúti hidakra gondolok itt, tudtommal nem létezik "vasúti vágányos pontonhíd", nem is hiszem hogy technikailag meg lehetne valósítani. És azért az utánpótlás szállítása és a háborús logisztika túlnyomó része nem teherautóval történik, hanem vasúton és repülõgépekkel. A NATO légierejei pedig más a nyolcvanas években is rendelkeztek a (vasúti)hidak és a repülõterek elpusztításának illetve tartós megbénításának képességével.
Ha ehhez hozzávesszük még a NATO légiegységeinek tankelhárító kapaciátását (A10,Apache,Cobra,Mangusta), és a tankok minõségi fölényét(többezer M1 Abrams és M60A3), bizony nem lett volna abból tengerbe tolás az oroszok részérõl. Fõleg hogy a jó minõségû felszereléssel és kiképzéssel rendelkezõ szovjet elitegységek csak a támadók igen kis részét tették volna ki, még a szovjet egységek nagy része se volt modern technikával felszerelve, nemhogy a támadó erõk zömét kitevõ VSZ egységek, azaz a csatlósállamok harckocsiegységei, a maguk nevetséges minõségû felszerelésével (T-72A,T-55) és "kiképzésével".
Ezzel kapcsolatban nemrég egy érdekes történetet hallotam:
Nagybátyám annó sorálommányúként a néphadseregben T-55ösön szolgált mint tüzér. Kérdeztem tõle, hogy milyen volt a lövészeti kiképzés, hogyan oktatták õket az ellenséges harckocsik kilövésére. Erre közölte, hogy semmiféle lövészeti kiképzésben nem részesültek, soha nem tanították célozni, lõni a harckocsival. A hadgyakorlatokon csak annyi volt az elvárás hogy nagyjából a cél irányába lövöldözzenek, bármiféle célzás nélkül. Ilyen dolgokat, mint az ellenséges tank eltalálása, csak a T-72esek kezelõszemélyzetétõl vártak el.
Szóval ne felejtsük el, hogy a NATO-ra támadó tankseregek zömének kezelõit finoman szólva sem lehetett éppen profinak nevezni.
Amúgy bár csak lazán kapcsolódik a témához, ajánlanám mindenkinek, aki nem ismeri a World in Conflict nevû játékot és a Soviet Assault címû kiegészítõjét, ez egy 2007-ben megjelent, kirívóan jó minõségû RTS játék, ami egy fikcionális, 1989-es konvencionális háború szárazföldi vonatkozásait dolgozza fel, amit a szovjetek indítanak a NATO ellen.
Persze végsõ soron csak egy játék, de nagyon jó feldolgozása a témának, ezért minden, a téma iránt érdeklõdõnek figyelmébe ajánlom.
Ha ehhez hozzávesszük még a NATO légiegységeinek tankelhárító kapaciátását (A10,Apache,Cobra,Mangusta), és a tankok minõségi fölényét(többezer M1 Abrams és M60A3), bizony nem lett volna abból tengerbe tolás az oroszok részérõl. Fõleg hogy a jó minõségû felszereléssel és kiképzéssel rendelkezõ szovjet elitegységek csak a támadók igen kis részét tették volna ki, még a szovjet egységek nagy része se volt modern technikával felszerelve, nemhogy a támadó erõk zömét kitevõ VSZ egységek, azaz a csatlósállamok harckocsiegységei, a maguk nevetséges minõségû felszerelésével (T-72A,T-55) és "kiképzésével".
Ezzel kapcsolatban nemrég egy érdekes történetet hallotam:
Nagybátyám annó sorálommányúként a néphadseregben T-55ösön szolgált mint tüzér. Kérdeztem tõle, hogy milyen volt a lövészeti kiképzés, hogyan oktatták õket az ellenséges harckocsik kilövésére. Erre közölte, hogy semmiféle lövészeti kiképzésben nem részesültek, soha nem tanították célozni, lõni a harckocsival. A hadgyakorlatokon csak annyi volt az elvárás hogy nagyjából a cél irányába lövöldözzenek, bármiféle célzás nélkül. Ilyen dolgokat, mint az ellenséges tank eltalálása, csak a T-72esek kezelõszemélyzetétõl vártak el.
Szóval ne felejtsük el, hogy a NATO-ra támadó tankseregek zömének kezelõit finoman szólva sem lehetett éppen profinak nevezni.
Amúgy bár csak lazán kapcsolódik a témához, ajánlanám mindenkinek, aki nem ismeri a World in Conflict nevû játékot és a Soviet Assault címû kiegészítõjét, ez egy 2007-ben megjelent, kirívóan jó minõségû RTS játék, ami egy fikcionális, 1989-es konvencionális háború szárazföldi vonatkozásait dolgozza fel, amit a szovjetek indítanak a NATO ellen.
Persze végsõ soron csak egy játék, de nagyon jó feldolgozása a témának, ezért minden, a téma iránt érdeklõdõnek figyelmébe ajánlom.
#48393
A MiG-21 õrjáratozái ideje pocsék. Alacsonytámadó gépeket a pocsék radarjukkal földháttérben amúgy sem találtak volna meg önállóan.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48392
A hidakat talán a vadászrepülõkkel akarták fedezni Tököl, Kiskunlacháza?, Kalocsa?? a Dunánál, Kecskemét, Szolnok, Kunmadaras, Mezõkövesd?, Munkács a tisza vonalán, az átkelõk közelében. Az alap doktrína szerint a légvédelmet zónákra oszthatták, egyikben rakéták tevékenykednek, a másikban vadászok.
#48391
Az eredeti kérdésre válaszolva (merkava vs T-72 a Bekaa völgyben), olvastam egy olyan visszaemlékezést, hogy az Izraelieket meglepte a T-72. Egy megsüllyedt, de ép példány megszerzésére komoly hadmûveletet indítottak. A tapasztalataik indítást (vagy komoly lökést) adtak annak, hogy a 105 mm-es harckocsilövegrõl rohamtempóban áttértek a 120 mm-esre.
A másik faktor a közel (közép?) keleti mentalitás. Az amerikai export fegyverek sem teljesítenek jól abban a környezetben. Talán a katpol blogon jelent meg egy írás, hogy pl.: az amcsi kiképzõ döbbenten látta egyiptomban, hogy az általa a személyzetnek kiosztott M1-es hk kézikönyvet a századparancsnok összeszedte. Így akarta megõrizni a tekintélyét, hogy csak õ érti a mûködést és majd õ fogja megmondani, mit kell csinálni. Értelemszerûen ez élesben még a szovjet technikánál sem mûködött, a szakképzett személyzethez tervezett nyugatinál meg végképp nem. Ugyanez ugyanígy megvolt a vezérkari akadémián tanult tábornokkal is, a helyettesének már nem adta tovább a tudást, hogy megõrizze a pozícióját, stb.
A másik faktor a közel (közép?) keleti mentalitás. Az amerikai export fegyverek sem teljesítenek jól abban a környezetben. Talán a katpol blogon jelent meg egy írás, hogy pl.: az amcsi kiképzõ döbbenten látta egyiptomban, hogy az általa a személyzetnek kiosztott M1-es hk kézikönyvet a századparancsnok összeszedte. Így akarta megõrizni a tekintélyét, hogy csak õ érti a mûködést és majd õ fogja megmondani, mit kell csinálni. Értelemszerûen ez élesben még a szovjet technikánál sem mûködött, a szakképzett személyzethez tervezett nyugatinál meg végképp nem. Ugyanez ugyanígy megvolt a vezérkari akadémián tanult tábornokkal is, a helyettesének már nem adta tovább a tudást, hogy megõrizze a pozícióját, stb.
#48390
Ha a kelet támadott volna akkor úgyis ott toporogna az összes nehéz vas a határ mellett.
Van egy fizikai korlát, ami miatt nem érdemes bizonyos erõkoncentráció fölé menni, mert már inkább hátrányos.
Istennek sem találom a forrást, de valahol azt olvastam neten, hogy a nyugat valami szurdokban/völgyben megvívandó nagy hk csatára készült, de röpke 10-20-30 év múlva kiderült, hogy az ruszkik errõl nem tudtak és teljesen máshol akartak
Erre gondolsz?
Van egy fizikai korlát, ami miatt nem érdemes bizonyos erõkoncentráció fölé menni, mert már inkább hátrányos.
Istennek sem találom a forrást, de valahol azt olvastam neten, hogy a nyugat valami szurdokban/völgyben megvívandó nagy hk csatára készült, de röpke 10-20-30 év múlva kiderült, hogy az ruszkik errõl nem tudtak és teljesen máshol akartak
Erre gondolsz?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48389
Akkor miért van az, hogy Budapest és ipari nagyvárosok köré vontak légvédelmet, de egyetlen magyar duna- vagy tisza-híd mellett sem volt állandó telepített légvédelem?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48388
Nem hinném hogy asztal alá innák bármelyik soros orosz egységet. :-)
#48387
A múltkor mikor errõl volt szó, szvsz te is azt írtad, hogy ekkoriban voltak a toppon az oroszok.
A hídas példát nem értem. Tudtommal a saját területükön robbantgatták volna a hídakat, árasztottak volna el területeket. De ezeket is gyalogokkal, nem légicsapásokkal. Persze ettõl függetlenül az ellen háttérországát is lõhették volna. Ha a kelet támadott volna akkor úgyis ott toporogna az összes nehéz vas a határ mellett.
Istennek sem találom a forrást, de valahol azt olvastam neten, hogy a nyugat valami szurdokban/völgyben megvívandó nagy hk csatára készült, de röpke 10-20-30 év múlva kiderült, hogy az ruszkik errõl nem tudtak és teljesen máshol akartak támadni. :-)
A hídas példát nem értem. Tudtommal a saját területükön robbantgatták volna a hídakat, árasztottak volna el területeket. De ezeket is gyalogokkal, nem légicsapásokkal. Persze ettõl függetlenül az ellen háttérországát is lõhették volna. Ha a kelet támadott volna akkor úgyis ott toporogna az összes nehéz vas a határ mellett.
Istennek sem találom a forrást, de valahol azt olvastam neten, hogy a nyugat valami szurdokban/völgyben megvívandó nagy hk csatára készült, de röpke 10-20-30 év múlva kiderült, hogy az ruszkik errõl nem tudtak és teljesen máshol akartak támadni. :-)
#48386
Azért nem feltétlenül hagyják az átkelõ helyeket légvédelmi fedezet nélkül.Jó példa erre az 1940-es német invázió.A ponton hidak mellé feldobáltak pár légvédelmi löveget is meg ugye a Luftwaffe is besegített.A pontonhidak és átkelõhelyek sebezhetõségével jobb esetben azért tisztában vannak és nem hagyják õket õrizetlenül.
#48385
Per Aspera Ad Inferi.
#48384
Miért is kéne folyamatosan leírni az átkelõ állományt?Nem olyan kicsi az áteresztõ képessége,nem egy hidat építenek,nem olyan rugalmatlan,stb..
Ha így lenne nem lenne értelme ilyesmiket építeni.
Ha így lenne nem lenne értelme ilyesmiket építeni.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#48383
Ez igaz. 😊
Csak a hídon átkelõ állományt folyamatosan leírhatod. Ha okosnan csinálják, akkor kazettás bombákkal felszántják a ponton környéként. Aztán lehet tapasztalt utászt és hidászt keresni. <#zavart1>
Csak a hídon átkelõ állományt folyamatosan leírhatod. Ha okosnan csinálják, akkor kazettás bombákkal felszántják a ponton környéként. Aztán lehet tapasztalt utászt és hidászt keresni. <#zavart1>
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#48382
Ellenben egy pontonhíd sokkal könnyebben javítható (csak a sérült modulok helyére kell épeket befûzni).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48381
A pontonhíd teherbíró képessége és áteresztõ képessége sehol nincs egy komoly hídhoz képest. A sérülésállósága meg végképp. Ezen felül össze is kell rakni...
Egy komoly vasúti hídnak telitalálat kell. A ponton mellett vízben, közel felrobbanó bomba is darabokra szed egy olyat szerintem. Ugyebár a vízben elég jól terjed a nyomáshullám és nem áll lábakon áll a ponton, ezért brutálisan nagy felületet támadhat a lökéshullám.
Egy komoly vasúti hídnak telitalálat kell. A ponton mellett vízben, közel felrobbanó bomba is darabokra szed egy olyat szerintem. Ugyebár a vízben elég jól terjed a nyomáshullám és nem áll lábakon áll a ponton, ezért brutálisan nagy felületet támadhat a lökéshullám.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48380
Elfelejted, hogy egyfelõl a szovjet / VSz taktika nagy hangsúlyt fektetett az úszóképességre (BMP széria és társai) és folyami átkelésre (légzõcsöves átkelés) illetve komoly pontonhíd építésre képes utászegységeik voltak. Itthon is - emlékszünk ugye, hogy az Ercsiben állomásozó mûszaki alakulat játszott szerepet a délszláv helyreállításnál is jelentõsen, nem ok nélkül.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48379
Mennyi az a nem sok?Kb?
Valószínüleg számoltak a hidak elvesztésével mindkét oldalon.Nem megoldhatatlan probléma.
Valószínüleg számoltak a hidak elvesztésével mindkét oldalon.Nem megoldhatatlan probléma.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#48378
De belõlük annyira sok nem volt. Az elsõ hullámban ott lettek volna. Ok. És aztán? <#nemtudom>
Ez a NATO újonnan alkalmazott stratégiájának függvényéban még érdekesebb lett volna. Az elv az volt, hogy az elején területet adnak fel és a hátországban szétkapnak minden hidat és közeli raktárat. Aztán lehet prbóálkozni az elõrenyomulással.
A magyarországi példákat látva ez nem lett volna túl izomszakasztó mûvelet NATO légierõnek. (Tornado és F-111 gépek.) Miért is?
Nézzük meg kis hazánkat. Voltak a Budapesti hidak, de ebbõl is csak kettõ (!) vasúti. Bp. légvédelme elég erõs volt papíron. Ezen felül mi volt? Dunaföldvár, Baja vagy Mohács és talán még egy valahol a Duna felsõ folyásánál. Tiszánál is volt kb. 2 komoly híd. Ha ezeket szétkapod, lényegében az ország elég rendesen fel lett volna darabolva. Légvédelem ezenél tudtommal nem nagyon volt...
Bár csak feltételezés, de gyanítom, hogy a knémeteknél is ilyen lepukkant állapotok lehettek.
Ez a NATO újonnan alkalmazott stratégiájának függvényéban még érdekesebb lett volna. Az elv az volt, hogy az elején területet adnak fel és a hátországban szétkapnak minden hidat és közeli raktárat. Aztán lehet prbóálkozni az elõrenyomulással.
A magyarországi példákat látva ez nem lett volna túl izomszakasztó mûvelet NATO légierõnek. (Tornado és F-111 gépek.) Miért is?
Nézzük meg kis hazánkat. Voltak a Budapesti hidak, de ebbõl is csak kettõ (!) vasúti. Bp. légvédelme elég erõs volt papíron. Ezen felül mi volt? Dunaföldvár, Baja vagy Mohács és talán még egy valahol a Duna felsõ folyásánál. Tiszánál is volt kb. 2 komoly híd. Ha ezeket szétkapod, lényegében az ország elég rendesen fel lett volna darabolva. Légvédelem ezenél tudtommal nem nagyon volt...
Bár csak feltételezés, de gyanítom, hogy a knémeteknél is ilyen lepukkant állapotok lehettek.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48377
Szép, hogy a Kontakt 5 megfogta a teszten a lövedéket, de nagyon kevés hk-n lett volna olyan a '80-as években...
A Kelet-Németországban állomásozó elsõ vonal béli orosz harckocsik többségén az volt, mikor kivonultak. 1985 után az ott állomásozó harckocsik mindegyikén volt ERA (Kontakt EDZ), ami a CE lõszerek / rakéták ellen védett. Még az itthon állomásozó T-64-esek is mind ERA-sok voltak. Tehát az orosz frontegységek mindig rendesen fel voltak szerelve azért.
A Kelet-Németországban állomásozó elsõ vonal béli orosz harckocsik többségén az volt, mikor kivonultak. 1985 után az ott állomásozó harckocsik mindegyikén volt ERA (Kontakt EDZ), ami a CE lõszerek / rakéták ellen védett. Még az itthon állomásozó T-64-esek is mind ERA-sok voltak. Tehát az orosz frontegységek mindig rendesen fel voltak szerelve azért.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48376
Nem feltétlen. És sokáig azt hittem, hogy 2-2,5 ezer M1 készült. Sokkolt mikor megtudtam, hogy kb. 8 ezer készült el a '80-as évek végéig. Nyugaton is elég komoly mennyiségû harceszköz volt csak picit más szinten, mint az orosz. Ehhez jöttek volna még az M60A3 harckocsik. Azért volt ott tûzerõ.
Szép, hogy a Kontakt 5 megfogta a teszten a lövedéket, de nagyon kevés hk-n lett volna olyan a '80-as években...
Kb. két hete volt elmélkedés arról itt, hogy mi lett volna ey konvencionális háborúban a '80-as években.
Szép, hogy a Kontakt 5 megfogta a teszten a lövedéket, de nagyon kevés hk-n lett volna olyan a '80-as években...
Kb. két hete volt elmélkedés arról itt, hogy mi lett volna ey konvencionális háborúban a '80-as években.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48375
Nem ilyenekre gondoltam, hanem pl a múltkor Kurucxx által említett butított auszi torpedó. A közel keleten tucatszám vásárolt ami madarak, stb. Csak most már nincs kihez hasonlítani, mert ugye az oroszok 20 év mínuszban. Esetleg még ha Eu-s madarakkal harcolnának.
#48374
(például hogy az oroszok hangzatos nevû védelmi rendszerei mennyit is érnének valójában az M1A2 ellenében)
Az Aktív védelmi rendszerek (Drozd, Arena) inkább a pct. rakéták ellen készültek, ami viszont az ERA-t illeti, a Német egyesítés után került pár Kontakt-5 ERA-val felszerelt T-72B ugyebár nyugati kezekbe. Ezek ellen végeztek tesztlövészetet, és az M829A1 nem volt képes átütni a Kontakt-5-el védett T72B tornyát. Azóta ugye megjelentek az M829A2 és A3 lövedékek is, de ugye új generációs 'Reliksz' és 'Kaktusz' reaktív páncélzat is (T-90M).
Olyan súlyos tervezési hiányosságai vannak, hogy fejlesztgetés(inkább foltozgatás) helyett az oroszok sokkal jobban tennék ha valami teljesen újjal állnának elõ.
Azért tegyük hozzá, hogy nagyon sok téren viszont inkább elõre mutató az a tervezési hiányosságokkal küzdõ T-72-es. Ugyan nyugaton sokan ódzkodnak az automata töltõberendezéstõl, ott a svédek és a franciákon kívül nem nagyon foglalkoztak vele (a németek a VT1-2, VT2-1 esetében igen, de csak tesztmódban), kivéve távol keleten (Japán, Dél-Korea), ám a jövõ harckocsijai külsõ ágyúelhelyezéssel vagy személyzet nélküli toronnyal (lásd Stryker MGS) mindenképpen automata töltõre kell áttérjen, tehát itt nem lesz apelláta. Az is a T-széria elõnye, hogy kicsik. Alacsony, kis profil egyben kisebb célpontot is jelent. Végül pedig ott van a tény, hogy már az 1970-es években is volt náluk lövegcsõbõl indítható pct. rakéta...
Az Aktív védelmi rendszerek (Drozd, Arena) inkább a pct. rakéták ellen készültek, ami viszont az ERA-t illeti, a Német egyesítés után került pár Kontakt-5 ERA-val felszerelt T-72B ugyebár nyugati kezekbe. Ezek ellen végeztek tesztlövészetet, és az M829A1 nem volt képes átütni a Kontakt-5-el védett T72B tornyát. Azóta ugye megjelentek az M829A2 és A3 lövedékek is, de ugye új generációs 'Reliksz' és 'Kaktusz' reaktív páncélzat is (T-90M).
Olyan súlyos tervezési hiányosságai vannak, hogy fejlesztgetés(inkább foltozgatás) helyett az oroszok sokkal jobban tennék ha valami teljesen újjal állnának elõ.
Azért tegyük hozzá, hogy nagyon sok téren viszont inkább elõre mutató az a tervezési hiányosságokkal küzdõ T-72-es. Ugyan nyugaton sokan ódzkodnak az automata töltõberendezéstõl, ott a svédek és a franciákon kívül nem nagyon foglalkoztak vele (a németek a VT1-2, VT2-1 esetében igen, de csak tesztmódban), kivéve távol keleten (Japán, Dél-Korea), ám a jövõ harckocsijai külsõ ágyúelhelyezéssel vagy személyzet nélküli toronnyal (lásd Stryker MGS) mindenképpen automata töltõre kell áttérjen, tehát itt nem lesz apelláta. Az is a T-széria elõnye, hogy kicsik. Alacsony, kis profil egyben kisebb célpontot is jelent. Végül pedig ott van a tény, hogy már az 1970-es években is volt náluk lövegcsõbõl indítható pct. rakéta...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48373
Arra gondoltam, még ha rossz M1 verzióval is.
Ennél sokkal többváltozós a dolog szerintem.
Szerintem a 72-es egy a nyugatiaknál gyengébb és butább hk., ennek ellenére rendszeresítése és elterjedése után is nagy eséllyel az Atlanti óceánba tolták volna a nyugati hk.-at. Az más kérdés, hogy ez megint lényegtelem, mert ugye légierõ, atom...
Ennél sokkal többváltozós a dolog szerintem.
Szerintem a 72-es egy a nyugatiaknál gyengébb és butább hk., ennek ellenére rendszeresítése és elterjedése után is nagy eséllyel az Atlanti óceánba tolták volna a nyugati hk.-at. Az más kérdés, hogy ez megint lényegtelem, mert ugye légierõ, atom...
#48372
Az export M1-esek is "butítottak", például u238 réteget nem találsz sem az egyiptomi, sem a kuvaiti, sem a szaudi, sem az ausztrál Abrams-ek páncélzatában, az M1A2(SEP) adatkapcsolata is szigorúan amerikai és így tovább.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48371
Ha irakra gondolsz és a Sivatagi Viharra, azok nem M1A2-esek voltak, hanem többnyire M1A1-esek, jónéhány sima M1-essel(105mm-es löveg stb) kiegészítve, elsõszériás export T-72esek ellenében.
Tényleg örök vita ez a T-72 vs nyugati harckocsik. Annit jegyeznék meg, hogy még sosem volt példa arra hogy korszerû nyugati harckocsik szálljanak harcba korszerû orosz vagy kínai páncélosokkal, és amíg ez így van, addig csak találgathatuk. (például hogy az oroszok hangzatos nevû védelmi rendszerei mennyit is érnének valójában az M1A2 ellenében)
Mellesleg azért az is tény, hogy valahányszor az utóbbi ötven évben nyugati harckocsik csaptak össze szovjet/orosz harckocsikkal, gyakorlatilag mindíg az orosz harckocsik húzták a rövidebbet, és ez szerintem sokat elmond róluk. Még akkor is, ha durva mennyiségi fölényben voltak, viszonylag régebbi nyugati típusokkal szemben.
A yom kippuri háborúról készült filmecske, amit a #48164-ben linkeltem, jól mutatja ezt, hogy az átalakított izraeli Centurionok hogyan verték szét az óriási mennyiségben támadó szír T-55ösöket és T-62eseket(pedig akkor a T-62 még zsír új konstrukció volt). Természetesen az izraelieknek nagyon komoly veszteségeik voltak, de ez nem is csoda, hiszen sokszoros mennyiségi fölényben lévõ támadókkal szálltak szembe, de gyõztek.
Én szerintem összességében elmondható, hogy az oroszok is azért vásárolnak a mai napig T-72eseket(mégha ma már T-90,T-95nek is hívják õket), mert nincs jobb megoldásuk, mióta a T-80as financiális és politikai okokból kikerült a képbõl. Szerintem a vadászgépek új generációja(PAK-FA) után nekiállnak majd végre egy igazi, modern MBT kifejlesztésének.
A T-72rõl pedig sokan, sokat írtak már, szóval nem ragoznám különösebben. Lényeg, hogy egy súlyosan elbaltázott konstrukció(önrobbantó lõszerkészlet, töltõgyilkos automata töltõ stb), amely eddig minden egyes alkalommal alulmaradt, amikor ellenséges nyugati tankokkal került szembe. Olyan súlyos tervezési hiányosságai vannak, hogy fejlesztgetés(inkább foltozgatás) helyett az oroszok sokkal jobban tennék ha valami teljesen újjal állnának elõ.
Tényleg örök vita ez a T-72 vs nyugati harckocsik. Annit jegyeznék meg, hogy még sosem volt példa arra hogy korszerû nyugati harckocsik szálljanak harcba korszerû orosz vagy kínai páncélosokkal, és amíg ez így van, addig csak találgathatuk. (például hogy az oroszok hangzatos nevû védelmi rendszerei mennyit is érnének valójában az M1A2 ellenében)
Mellesleg azért az is tény, hogy valahányszor az utóbbi ötven évben nyugati harckocsik csaptak össze szovjet/orosz harckocsikkal, gyakorlatilag mindíg az orosz harckocsik húzták a rövidebbet, és ez szerintem sokat elmond róluk. Még akkor is, ha durva mennyiségi fölényben voltak, viszonylag régebbi nyugati típusokkal szemben.
A yom kippuri háborúról készült filmecske, amit a #48164-ben linkeltem, jól mutatja ezt, hogy az átalakított izraeli Centurionok hogyan verték szét az óriási mennyiségben támadó szír T-55ösöket és T-62eseket(pedig akkor a T-62 még zsír új konstrukció volt). Természetesen az izraelieknek nagyon komoly veszteségeik voltak, de ez nem is csoda, hiszen sokszoros mennyiségi fölényben lévõ támadókkal szálltak szembe, de gyõztek.
Én szerintem összességében elmondható, hogy az oroszok is azért vásárolnak a mai napig T-72eseket(mégha ma már T-90,T-95nek is hívják õket), mert nincs jobb megoldásuk, mióta a T-80as financiális és politikai okokból kikerült a képbõl. Szerintem a vadászgépek új generációja(PAK-FA) után nekiállnak majd végre egy igazi, modern MBT kifejlesztésének.
A T-72rõl pedig sokan, sokat írtak már, szóval nem ragoznám különösebben. Lényeg, hogy egy súlyosan elbaltázott konstrukció(önrobbantó lõszerkészlet, töltõgyilkos automata töltõ stb), amely eddig minden egyes alkalommal alulmaradt, amikor ellenséges nyugati tankokkal került szembe. Olyan súlyos tervezési hiányosságai vannak, hogy fejlesztgetés(inkább foltozgatás) helyett az oroszok sokkal jobban tennék ha valami teljesen újjal állnának elõ.
#48370
Én inkább arra lennék kiváncsi, hogy az ami export fegyverek hogy teljesítenének. Mert gondolom õk is butítottatt nyomnak mindenhova. Csak mert nem tartom fairnek az iraki T-72/ami M1A2+teljse szövi légierõ összehasonlítást.
#48369
asszem értem <#eljen>
Szent Haba-kukk
#48368
T-90: alias T-72BM, plusz Kontakt-5 ERA, Shtora-1 pct. rakéta elhárító rendszer és a T-80U tûzvezetõ rendszere illetve éjjellátója.
T-90A: Orosz verzió, új, hegesztett torony, V-92S2 motor és ESSA passzív éjjellátó berendezés. A Shtora-1 két infravörös 'reflektora' hiányzik.
T-90S: A T-90A export verziója V-84S vagy V-92S2 motorral.
T-90S 'Bhishma': A T-90S indiában összeszerelt / licencben gyártott változatának a neve.
T-90A: Orosz verzió, új, hegesztett torony, V-92S2 motor és ESSA passzív éjjellátó berendezés. A Shtora-1 két infravörös 'reflektora' hiányzik.
T-90S: A T-90A export verziója V-84S vagy V-92S2 motorral.
T-90S 'Bhishma': A T-90S indiában összeszerelt / licencben gyártott változatának a neve.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48367
A DU páncélos M1 nincs a listán
M1A1HA (Heavy Armor)
"1989: M1A1HA: 660-680/1080-1320/120 mm"
A 120 mm-es DU lövedékeknek körülbelül mekkora a páncélátütése? Én 1100 KE RHA-ra emlékszem.
A Battlefield Hazards-ból:
M829A1:
Közvetlen közelrõl: 670mm
1000m: 620mm
2000m: 570mm
3000m: 510mm
4000m: 450mm
M829A2:
Közvetlen közelrõl: 750mm
1000m: 700mm
2000m: 660mm
3000m: 610mm
4000m: 570mm
M1A1HA (Heavy Armor)
"1989: M1A1HA: 660-680/1080-1320/120 mm"
A 120 mm-es DU lövedékeknek körülbelül mekkora a páncélátütése? Én 1100 KE RHA-ra emlékszem.
A Battlefield Hazards-ból:
M829A1:
Közvetlen közelrõl: 670mm
1000m: 620mm
2000m: 570mm
3000m: 510mm
4000m: 450mm
M829A2:
Közvetlen közelrõl: 750mm
1000m: 700mm
2000m: 660mm
3000m: 610mm
4000m: 570mm
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48366
fakultativ-
Nemrég ugye volt egy teszt Indiában mert a T90 és az Arjun lobbi is élénk volt. Már olvastam de nem jut eszembe azok az indiai t90 Bhishma-k kb hol állhatnak a rangsorban a t-családfán belül?
Nemrég ugye volt egy teszt Indiában mert a T90 és az Arjun lobbi is élénk volt. Már olvastam de nem jut eszembe azok az indiai t90 Bhishma-k kb hol állhatnak a rangsorban a t-családfán belül?
Szent Haba-kukk
#48365
A DU páncélos M1 nincs a listán. Azon csak '89-ig vannak harckocsik. Természetesen hozzávetõleges adatok. A pontosakat nem lehet tudni. Amúgy a T-72 B páncélzata már reaktív páncélzattal értendõ, ezért olyan erõs a páncélzata mint a nyugatiaknak.
Ha jól emlékszem a Leo 2A6 és az M1 DU páncélzatos változata (talán M1A2SEP a típúsa) közt nincs nagy eltérés a védelemben. Pontos értékekre nem emlékszem, de mindkettõ talán 1350 KE és 1800 CE RHA mm-t tud.
A 120 mm-es DU lövedékeknek körülbelül mekkora a páncélátütése? Én 1100 KE RHA-ra emlékszem.
Ha jól emlékszem a Leo 2A6 és az M1 DU páncélzatos változata (talán M1A2SEP a típúsa) közt nincs nagy eltérés a védelemben. Pontos értékekre nem emlékszem, de mindkettõ talán 1350 KE és 1800 CE RHA mm-t tud.
A 120 mm-es DU lövedékeknek körülbelül mekkora a páncélátütése? Én 1100 KE RHA-ra emlékszem.
#48364
Alant Davidbog beidézett egy adathalmazt, ott van a harckocsik becsült CE és KE védelme RHA értékben. Ez alapján a Leo2A4 és az M1A1HA kb. egy szinten mozgott mindkét téren. Persze ismét kihangsúlyoznám, hogy ezek az adatok csak hozzávetõleges, becsült értékek.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48363
Ezekrõl, hogy mi a jobb egy csomó könyvet írtak. Keress csak rá: T-72 vs Abrams.
Cifu: Az M1 DU páncélja milyen fajta lövedék ellen véd jobban, mint a Leo 2-é? CE vagy KE?
Cifu: Az M1 DU páncélja milyen fajta lövedék ellen véd jobban, mint a Leo 2-é? CE vagy KE?
#48362
Nyilván a valóság és nem valami videószerkesztõvel ügyeskedett valaki... 😉
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#48361
A T-72 tipikusan az a harckocsi amibõl 5000 kipakolnak a frontra, aztán ha kilõnek egyet, akkor a helyére pakolnak hármat.
Amúgy a Kontak-5-tel szerelt változaton szilánkosra tört az Abrams M829(azt hiszem ez a típusszám) DU lövedéke.
Irakban fõleg az volt a probléma, hogy az M1(120mm löveg) lõtávja jóval meghaladta a T-72(export)lõtávját, valamint az irakiak nem rendelkeztek DU lõszerrel és csõbõl indítható rakétával. No meg beásták a tankokat, és jó részüket kilõtték a levegõbõl.
Múltkor írta Cifu a T-90-nél, hogy eddig a töltõautomata bekorlátozta a lõszer méretét, de a megnyújtott toronnyal már korrigálták a hibát.
Amúgy a Kontak-5-tel szerelt változaton szilánkosra tört az Abrams M829(azt hiszem ez a típusszám) DU lövedéke.
Irakban fõleg az volt a probléma, hogy az M1(120mm löveg) lõtávja jóval meghaladta a T-72(export)lõtávját, valamint az irakiak nem rendelkeztek DU lõszerrel és csõbõl indítható rakétával. No meg beásták a tankokat, és jó részüket kilõtték a levegõbõl.
Múltkor írta Cifu a T-90-nél, hogy eddig a töltõautomata bekorlátozta a lõszer méretét, de a megnyújtott toronnyal már korrigálták a hibát.
#48360
Tények? 😄DD
Vagy csak amit tényeknek hisszük. Talán az egyetlen tény, hogy x ország y hk-ja rendelkezik z felszereltséggel. De z valós adatairól vajmikeveset tudunk.
Kb mintha azt mondanánk a T-57-es szembõl védett az RPG-15 PG-1 gránátjával szemben, mert az 57-es 15mm RHA egyenértéknek felel meg a PG-1 meg 5mm-t üt át. Aztán kiderül, hogy a PG-1 mégiscsak átüti az esetek 90%-ban...
Vagy csak amit tényeknek hisszük. Talán az egyetlen tény, hogy x ország y hk-ja rendelkezik z felszereltséggel. De z valós adatairól vajmikeveset tudunk.
Kb mintha azt mondanánk a T-57-es szembõl védett az RPG-15 PG-1 gránátjával szemben, mert az 57-es 15mm RHA egyenértéknek felel meg a PG-1 meg 5mm-t üt át. Aztán kiderül, hogy a PG-1 mégiscsak átüti az esetek 90%-ban...
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#48358
Viták mindig voltak, vannak lesznek, én csak a tényeket ismertettem tudásom szerint. ^^
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48357
Az alacsonyabb létszámú személyzet csak a karbantartásnál jelenthet gondot, viszont a kisebb méret -> kisebb torony -> egyben kisebb tömeget is jelent.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48356
Cifu, öreg harcos, nem hiszem el , hogy még mindig belemész az ilyen "melyik csörömp a jobb?" dolgokba... 😄DD
De most komolyan, mi is az a konkrét dolog amit ismerünk? Szinte semmi, brossúrák, pletykák, mesélõ származásától függõ sztorik.
Ha csak két régebbi típust néznénk - aminél már nem titkosak a lényeges dolgok - akkor is necces lenne a négytagú szentháromság bármelyike szerint is összevetni azokat...
Azaz beszélgetni lehet róla, sõtt szórakoztató is, ezért vagyunk itt, de sokan bajban lennék itt ha konkrét indokokkal kellene alátámasztani kijelentéseinket, nem? 😊
De most komolyan, mi is az a konkrét dolog amit ismerünk? Szinte semmi, brossúrák, pletykák, mesélõ származásától függõ sztorik.
Ha csak két régebbi típust néznénk - aminél már nem titkosak a lényeges dolgok - akkor is necces lenne a négytagú szentháromság bármelyike szerint is összevetni azokat...
Azaz beszélgetni lehet róla, sõtt szórakoztató is, ezért vagyunk itt, de sokan bajban lennék itt ha konkrét indokokkal kellene alátámasztani kijelentéseinket, nem? 😊
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#48355
Ezt egyszerûen nem veszem be. Egy majd 20 tonnával könnyebb hk. a büdös életben nem lesz védetebb egy nehezebbnél páncél terén. Kisebb célt nyújtanak az szovjet orosz hk-k, ez vitathatalan. Csak ennek ára is van. Problmémás töltõgép, kisebb küzdõtér, alacsonyabb létszámú személyzet.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48354
Az AS konkrétan megírta, hogy lõdözték le õket, de többnyire hazafele. Az IDF vezérkari helyettese vagy ki is ott maradt egy légitámadásban!
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48353
Az orosz harckocsiknak mindig a tûzvezetõ rendszer volt a hátránya a nyugatiakhoz képest. Ami valóban sokat számíthatott. Valóban kicsi túlzás volt hogy egy-egy ellenben a T-72 egyenértékû egy Leoprad 2-vel, vagy M1-el, de "csak" a tûzvezetõ rendszere miatt volt hártányban.
#48352
A T-72-es kb 8 évvel fiatalabb mint a Leopard 1. Azért ez az "olcsó jános" így nem igaz.
A kis tömeggel nem értem mi a baj. Nagyon nagy elõny. Logisztikailag egyáltalán nem mindegy hogy 40-45 tonnás vagy 60-65 tonnás egy harckocsi. A kelet-európai hidak legtöbbje nem bír el 40 tonnánál többet. Puhább talajon kevésbé süpped meg. Az se mindegy hogy mekkora vasúti põrekocsikon lehet szállítani. Ráadásul ahhoz képest hogy kisebb a tömege nem gyengébb a frontpáncélzata, mozgékonyabb is.
Idézek egy másik fórumrõl, nem én állítottam össze a listát, de egyetértek vele és el is hiszem az adatokat.
"Szembõl a toronypáncél kinetikus lövedékkel szemben, kummulativ lövedekkel szemben, és végül a fõfegyver ûrmérete:
1962: M60A1: 254/254/105 mm
1964 (tömeggyártás:1967): T-64A: 410/450/125mm
1965 Leo1: 180-200/180-200/105 mm
1967 Chieftain: 300/300/120 mm
1973 T-72: 380-410/380-410/125mm
1973 Leo1A2: 250-330/300-400/105 mm
1974 Leo1A1A1: 220-250/450-480/105 mm
1976: T80: 500/600/125 mm
1978: M60A3: 254/254/105 mm
1979: T72A: 380-410/490-500/125 mm
1979: Leo2: 570-670/810-1080/120 mm
1980: M1: 400/700-800/105 mm
1983: Challenger: 610/1070/120 mm
1984: T64BV: 580/950/125 mm
1984: IPM1: 450/800-990/105 mm
1985: T72B: 540/900/125 mm
1985: T80U: 780/1320/125 mm
1985: Leo2A4: 590-760/810-1370/120 mm
1985: M1A1: 440-450/800-990/120 mm
1988: T72BM: 740/1120/125 mm
1989: M1A1HA: 660-680/1080-1320/120 mm
Tisztan látszik, hogy 1980-ig messze erõsebben volt a szovjet harckocsik tornya szembõl páncélozva (majdnem kétszeresen!) mint az amerikaiaké, illetve 1973-ig a németekkel szemben is igaz volt ugyanez.
A tûzerõt is figyelembe véve, az amerikaik 1992-ig nem voltak képesek egyenértékû harckocsit gyártani, miközben a nemetek már 79-ben, az angolok pedig 83-ban lehagytak a szovjeteket."
Az értékek RHA-ra vannak megadva. Az alap T-72 megjelenésekor a legjobb volt. Ezen csak az M1 és a Leopard 2 változtatott, de a T-72 B már ezekkel is egyenrangú. A 125 mm-es ágyú elég erõs volt, csak a Rheinmetall 120 mm-ese múlta felül. De az se sokkal. Hátránya a rosszabb pontosság és a gyengébb tûzvezetõ rendszer.
Ráadásul a T-sorozat harckocsijai nem 3, hanem csak 2,2-2,5 méter magasak. Kisebb célpontot nyújtanak, ami manapság megint nem mellékes.
Persze nincs rendes viszonyítási alap. Soha nem ütköztek meg egymással maximálisan felszerelt nyugati és orosz harckocsik. Persze a fenti páncélvastagságos összefoglaló se bizonyít sokat. Mert nem szembõl próbálják meg kilõni egymást a harckocsik, hanem ha van rá lehetõség oldalról. Oldalról bármelyik harckocsit könnyedén ki lehet lõni.
Ha már orosz tömeg harckocsi akkor szerintem a T-34/85. 1944-es megjelenésével egyáltalán nem voltak kiemelkedõ paraméterei, az tényleg tömeg harckocsi volt már a megjelenésekor is. Ellenben a késõbbi orosz harckocsikkal.
A kis tömeggel nem értem mi a baj. Nagyon nagy elõny. Logisztikailag egyáltalán nem mindegy hogy 40-45 tonnás vagy 60-65 tonnás egy harckocsi. A kelet-európai hidak legtöbbje nem bír el 40 tonnánál többet. Puhább talajon kevésbé süpped meg. Az se mindegy hogy mekkora vasúti põrekocsikon lehet szállítani. Ráadásul ahhoz képest hogy kisebb a tömege nem gyengébb a frontpáncélzata, mozgékonyabb is.
Idézek egy másik fórumrõl, nem én állítottam össze a listát, de egyetértek vele és el is hiszem az adatokat.
"Szembõl a toronypáncél kinetikus lövedékkel szemben, kummulativ lövedekkel szemben, és végül a fõfegyver ûrmérete:
1962: M60A1: 254/254/105 mm
1964 (tömeggyártás:1967): T-64A: 410/450/125mm
1965 Leo1: 180-200/180-200/105 mm
1967 Chieftain: 300/300/120 mm
1973 T-72: 380-410/380-410/125mm
1973 Leo1A2: 250-330/300-400/105 mm
1974 Leo1A1A1: 220-250/450-480/105 mm
1976: T80: 500/600/125 mm
1978: M60A3: 254/254/105 mm
1979: T72A: 380-410/490-500/125 mm
1979: Leo2: 570-670/810-1080/120 mm
1980: M1: 400/700-800/105 mm
1983: Challenger: 610/1070/120 mm
1984: T64BV: 580/950/125 mm
1984: IPM1: 450/800-990/105 mm
1985: T72B: 540/900/125 mm
1985: T80U: 780/1320/125 mm
1985: Leo2A4: 590-760/810-1370/120 mm
1985: M1A1: 440-450/800-990/120 mm
1988: T72BM: 740/1120/125 mm
1989: M1A1HA: 660-680/1080-1320/120 mm
Tisztan látszik, hogy 1980-ig messze erõsebben volt a szovjet harckocsik tornya szembõl páncélozva (majdnem kétszeresen!) mint az amerikaiaké, illetve 1973-ig a németekkel szemben is igaz volt ugyanez.
A tûzerõt is figyelembe véve, az amerikaik 1992-ig nem voltak képesek egyenértékû harckocsit gyártani, miközben a nemetek már 79-ben, az angolok pedig 83-ban lehagytak a szovjeteket."
Az értékek RHA-ra vannak megadva. Az alap T-72 megjelenésekor a legjobb volt. Ezen csak az M1 és a Leopard 2 változtatott, de a T-72 B már ezekkel is egyenrangú. A 125 mm-es ágyú elég erõs volt, csak a Rheinmetall 120 mm-ese múlta felül. De az se sokkal. Hátránya a rosszabb pontosság és a gyengébb tûzvezetõ rendszer.
Ráadásul a T-sorozat harckocsijai nem 3, hanem csak 2,2-2,5 méter magasak. Kisebb célpontot nyújtanak, ami manapság megint nem mellékes.
Persze nincs rendes viszonyítási alap. Soha nem ütköztek meg egymással maximálisan felszerelt nyugati és orosz harckocsik. Persze a fenti páncélvastagságos összefoglaló se bizonyít sokat. Mert nem szembõl próbálják meg kilõni egymást a harckocsik, hanem ha van rá lehetõség oldalról. Oldalról bármelyik harckocsit könnyedén ki lehet lõni.
Ha már orosz tömeg harckocsi akkor szerintem a T-34/85. 1944-es megjelenésével egyáltalán nem voltak kiemelkedõ paraméterei, az tényleg tömeg harckocsi volt már a megjelenésekor is. Ellenben a késõbbi orosz harckocsikkal.
#48351
A szírek T-72-esei ha jól rémlik T-72M-E1-ek voltak, ez a T-72 alap verzió export változata, D-81T löveggel, gyengébb minõségû páncélzattal és tûzvezetõ rendszerrel, még optikai távolságmérõvel. Ráadásul kevés is volt belõlük relatíve, a fõ típusuk a szíreknek T-62 volt, amelyek harckocsi-harckocsi küzdelemben az elsõ napokban még elég jól helyt álltak (Merkavákat is lõttek ki).
Libanonban igazából a légierõ és a páncélvadász egységek (akár RPG, akár helikopter, akár repülõgép) akarata volt a domináns. Az izraeli pilóták például többre tartották egy Szu-22-es lelövését, mint egy vadászgépét, mert a Szuhojok csúnya meglepetéseket okoztak az izraeli szárazföldi egységeknek, a HOT rakétás Gazelle helikopterekkel együtt. Miután az IDF egyre inkább átvette a légtér feletti uralmat, a csata szépen lassan eldõlt.
Az, hogy a T-72 felért a Leopard 1-essel szvsz még rendben van, de az M1 és a Leo2 kicsit túlzás. Az M1-nek passzív éjjellátója volt (még ha rosszabb is, mint az akkori M60A3-asoknak), igen vastag páncélzata és jó tûzvezetõ rendszere. A T-72-esek közül a késõbbiek értek fel ezekkel, amikor már azok is passzív éjjellátót, Kontakt-5 ERA-t és lövegcsõbõl indítható pct. rakétákat kaptak. De ez inkább az 1980-as évek végi verziók voltak (T-72B /1989 és /1990).
Libanonban igazából a légierõ és a páncélvadász egységek (akár RPG, akár helikopter, akár repülõgép) akarata volt a domináns. Az izraeli pilóták például többre tartották egy Szu-22-es lelövését, mint egy vadászgépét, mert a Szuhojok csúnya meglepetéseket okoztak az izraeli szárazföldi egységeknek, a HOT rakétás Gazelle helikopterekkel együtt. Miután az IDF egyre inkább átvette a légtér feletti uralmat, a csata szépen lassan eldõlt.
Az, hogy a T-72 felért a Leopard 1-essel szvsz még rendben van, de az M1 és a Leo2 kicsit túlzás. Az M1-nek passzív éjjellátója volt (még ha rosszabb is, mint az akkori M60A3-asoknak), igen vastag páncélzata és jó tûzvezetõ rendszere. A T-72-esek közül a késõbbiek értek fel ezekkel, amikor már azok is passzív éjjellátót, Kontakt-5 ERA-t és lövegcsõbõl indítható pct. rakétákat kaptak. De ez inkább az 1980-as évek végi verziók voltak (T-72B /1989 és /1990).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48350
Szerintem ha bekerítik, azzal lövi fejbe magát. Van két tartalék is, ha elsõre nem halna meg...
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#48349
Itt picit csukottam. A T-72 az igazi tömeghk, ami lényegében az "olcsó jános" kategória tudtommal. Paramtétereiben 1:1-ben egyetlen nyugati hk-val sem mérehetõ össze alapvetõen azért, mert hozzájuk képest lepkesúlyú.
A Leo1-et nem ismerem annyira, de azért álljon meg már a nászmenet. Annak a tervezése az '50-es évek végén kezdõdött és '60-as évek elején már tesztelték. A közepén már gyárották. A T-72 alsú hangon tíz évvel fiatalabb.
Azt sem kötötted ki, hogy melyik szériás Leo1-rõl van szó. A csupasz T-72-õt tudtommal szemtõl szemben már a '80-as évek elején körberöhögte minden komoly harckocsi.
A Leo1-et nem ismerem annyira, de azért álljon meg már a nászmenet. Annak a tervezése az '50-es évek végén kezdõdött és '60-as évek elején már tesztelték. A közepén már gyárották. A T-72 alsú hangon tíz évvel fiatalabb.
Azt sem kötötted ki, hogy melyik szériás Leo1-rõl van szó. A csupasz T-72-õt tudtommal szemtõl szemben már a '80-as évek elején körberöhögte minden komoly harckocsi.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48348
Ez komoly? Már hogy a 72-es verte az alap leot meg M1-et.
#48347
szerintem meg arra rakja a lakáskulcsot <#idiota>
Új logó by: berczely (Y)