Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#48447
Igen, de irakban elég volt, és hát errõl beszélünk.
Azt, hogy ötöt elvitt volna, abból feltételezem, hogy 9 hardpointja van(+2 a belsõ térben) a gépnek, és 14.300 kg max fegyverzetet vihet, a GBU-28 pedig 2200 kg. Persze ez csak elmélet, a fegyverzet konfigurációit nem ismerem a típusnak, elképzelhetõ hogy egyik vagy másik hardpoint nem bír el 2200kg-t.
Azt, hogy ötöt elvitt volna, abból feltételezem, hogy 9 hardpointja van(+2 a belsõ térben) a gépnek, és 14.300 kg max fegyverzetet vihet, a GBU-28 pedig 2200 kg. Persze ez csak elmélet, a fegyverzet konfigurációit nem ismerem a típusnak, elképzelhetõ hogy egyik vagy másik hardpoint nem bír el 2200kg-t.
#48446
Mibõl szûröd le azt, hogy ötöt elvitt volna? Az egy gép megvilágítja elv borzalmas egy komoly légvédelem esetén, mert a megsemmisítési zónában bent kell maradni. Az ODS alatt nem volt gond, mert az iraki légvédelemet leverték. Azért a SZU légvédelme lehet, hogy koncentráltabb lett volna a nagyon fontos helyeken.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48445
Ja, nem vágom annyira a GBU-k jelöléseit, így sikerült felhoznom példának azt, amit néhány hét alatt gyártottak le VIP bunkerek lerombolására.
Egyébként azért szúrtam ki pont a GBU-28ast, mert súlyra ez a legnehezebb, és még ebbõl is képes lett volna ötöt magával vinni egy F-111-es.
Az meg, hogy nem volt elég LANTIRN, talán nem akkora baj, hiszen elég
ha egy gép megvilágítja a célt a többieknek. A kevés rendelkezésre álló GBU már nagyobb bajnak tûnik.
Egyébként azért szúrtam ki pont a GBU-28ast, mert súlyra ez a legnehezebb, és még ebbõl is képes lett volna ötöt magával vinni egy F-111-es.
Az meg, hogy nem volt elég LANTIRN, talán nem akkora baj, hiszen elég
ha egy gép megvilágítja a célt a többieknek. A kevés rendelkezésre álló GBU már nagyobb bajnak tûnik.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#48444
Van információd arról, hogy mennyire voltak jók az amerikai és nyugati légvédelmi és légi radarok zavarvédettsége? Mert ebbõl lehetne következtetni erre.
Az én meglátásom az, hogy a régi, fix hullámhosszon mûködõ radarok megvakítása könnyû lehetett, e téren a nyugati és a szovjet radarok terén aligha van különbség, az egyetlen "megoldás" ha jól tudom erre az, hogy olyan erõvel kell sugározni, hogy az "átvilágítson" a zavaráson, de ekkor sem volt egyszerû, mert a radarkezelõnek a katyvaszból kellett kiolvasnia, hogy a visszaverõdõ radarjel "kiugrik"-e valahol.
Problémát a változtatható frekvenciájú PESA és AESA radarok jelenthetnek, de itt jön képbe, hogy mekkora frekvencia tartományt tud adott esetben zavarni az EW gép. Továbbá hidegháborúról beszélünk, ezek a bizonyos radarok meg már a hidegháború legvégén vagy inkább utána jelentek meg.
Az én meglátásom az, hogy a régi, fix hullámhosszon mûködõ radarok megvakítása könnyû lehetett, e téren a nyugati és a szovjet radarok terén aligha van különbség, az egyetlen "megoldás" ha jól tudom erre az, hogy olyan erõvel kell sugározni, hogy az "átvilágítson" a zavaráson, de ekkor sem volt egyszerû, mert a radarkezelõnek a katyvaszból kellett kiolvasnia, hogy a visszaverõdõ radarjel "kiugrik"-e valahol.
Problémát a változtatható frekvenciájú PESA és AESA radarok jelenthetnek, de itt jön képbe, hogy mekkora frekvencia tartományt tud adott esetben zavarni az EW gép. Továbbá hidegháborúról beszélünk, ezek a bizonyos radarok meg már a hidegháború legvégén vagy inkább utána jelentek meg.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48443
Azt elfogadod hogy az EW gépek szinívonala és a saját rendszereid zavarvédettsége finoman szólva nem független dolgok egymástól?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48442
A tényszerû az, hogy a korbeli azonos jenki elektronikai zavarással nagyon nem boldogultam élesben a '73-ban
Ez miért is tényszerû abból a szempontból, hogy milyenek a szovjet/orosz EW gépek???
BTW éppen 1973-ban estek pofára nagyon az Izraeliek amiatt, mert alábecsülték az Egyiptomi hadsereget / Szovjet technikát és túlbecsülték a saját képességeiket. Az SA-6 (Kub) rendszer új volt, nem rendelkeztek róla megfelelõ adatokkal, így zavarni nem tudták, válaszul az IAF pilótái alacsony repülésben próbálták megközelíteni a Kub ütegeket, de az ilyen támadások iszonyatos vérveszteségekkel jártak, mivel az Egyiptomiak a légvédelmi rakétaütegek köré Zsu-23-4-eseket telepítettek, amelyek számára az alacsonyan repülõ célok ideálisak voltak.
Szintén érdekes adalék, hogy az IAF pilótákat sokszor titkosítatlan frekvencián, rádión igazították el a háború elején, amit az Egyiptomiak lehallgattak, így tudták, hogy melyik légvédelmi állás ellen mennek az IAF gépek, és felkészülhettek rájuk.
Az irkai légvédelem mire is volt képes? Hát nem sokra.
Az Iraki légvédelemnek volt EW gépe? Nem volt...
Én még mindig nem értem, miért az Iraki háborút tekintik sokan a szovjet technológia tesztkörnyezetének. Nem megfelelõ doktrína, elavult, export szintû felszerelések, stb...
Ez miért is tényszerû abból a szempontból, hogy milyenek a szovjet/orosz EW gépek???
BTW éppen 1973-ban estek pofára nagyon az Izraeliek amiatt, mert alábecsülték az Egyiptomi hadsereget / Szovjet technikát és túlbecsülték a saját képességeiket. Az SA-6 (Kub) rendszer új volt, nem rendelkeztek róla megfelelõ adatokkal, így zavarni nem tudták, válaszul az IAF pilótái alacsony repülésben próbálták megközelíteni a Kub ütegeket, de az ilyen támadások iszonyatos vérveszteségekkel jártak, mivel az Egyiptomiak a légvédelmi rakétaütegek köré Zsu-23-4-eseket telepítettek, amelyek számára az alacsonyan repülõ célok ideálisak voltak.
Szintén érdekes adalék, hogy az IAF pilótákat sokszor titkosítatlan frekvencián, rádión igazították el a háború elején, amit az Egyiptomiak lehallgattak, így tudták, hogy melyik légvédelmi állás ellen mennek az IAF gépek, és felkészülhettek rájuk.
Az irkai légvédelem mire is volt képes? Hát nem sokra.
Az Iraki légvédelemnek volt EW gépe? Nem volt...
Én még mindig nem értem, miért az Iraki háborút tekintik sokan a szovjet technológia tesztkörnyezetének. Nem megfelelõ doktrína, elavult, export szintû felszerelések, stb...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48441
A tényszerû az, hogy a korbeli azonos jenki elektronikai zavarással nagyon nem boldogultam élesben a '73-ban. És ezután kezdtek igazán lemaradni. Én csak extrapolálok a meglevõ eredményekbõl
Az irkai légvédelem mire is volt képes? Hát nem sokra.
Az, hogy a Mi-8PP a saját rendszerket hazavágta azt csak azt mutatja szeritnem, hogy mennyire gyenge volt az orosz rendszer. Akkor szeritned az EF-111 gépek mit mûveltek volna velük...? <#rolleyes><#fejvakaras>
Nekem van egy sejtésem. 😊
Meg azt, hogy (talán) a defense-aerospace egyik fórumán volt anno egy rádiós szaki megjegyzése, miszerint ha háború lett volna európában, és a NATO meg a VSz bekapcsolja teljess teljesítménnyel a rádiózavaró eszközeit, akkor valószínûleg visszatérhetett volna a postagalambok korszaka a kommunikációban a vén kontinensen, mert reménytelen lett volna bármilyen rádiófrekvenciát használó eszközt mûködésre bírni.
Eznen már én is töprengetm, de mivel nem értek a rádiózáshoz, ezért csak tippelgetni tudok.
Az irkai légvédelem mire is volt képes? Hát nem sokra.
Az, hogy a Mi-8PP a saját rendszerket hazavágta azt csak azt mutatja szeritnem, hogy mennyire gyenge volt az orosz rendszer. Akkor szeritned az EF-111 gépek mit mûveltek volna velük...? <#rolleyes><#fejvakaras>
Nekem van egy sejtésem. 😊
Meg azt, hogy (talán) a defense-aerospace egyik fórumán volt anno egy rádiós szaki megjegyzése, miszerint ha háború lett volna európában, és a NATO meg a VSz bekapcsolja teljess teljesítménnyel a rádiózavaró eszközeit, akkor valószínûleg visszatérhetett volna a postagalambok korszaka a kommunikációban a vén kontinensen, mert reménytelen lett volna bármilyen rádiófrekvenciát használó eszközt mûködésre bírni.
Eznen már én is töprengetm, de mivel nem értek a rádiózáshoz, ezért csak tippelgetni tudok.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48440
Ha esetleg tényszerû információid vannak a szovjet/orosz elektronikai hadviselés képviselõ rendszerekrõl, hogy azok milyen hatékonyak, vagy milyen hatékonyak lettek volna az adott nyugati radarok ellen, vagy pontosan milyen elven mûködtek (mekkora frekvenciatartmányt voltak képesek zavarni, milyen sávközökkel, stb.) az információ értékkel bír.
Az, hogy felsoroltam a fõbb típusokat, és erre az a reakció, hogy a sok típus még nem jelenti azt, hogy felértek a nyugatiakkal, és viszonyítási alapnak a keleti autógyártás van felhozva példának, nos az nem bír semmiféle információtartalommal.
Amit én tudok, az elég szerény, de például a Magyar Mi-8PP-k elég hatékonyan tudták megvakítani a magyar légvédelmi radarokat, és volt ugye az a szóbeszéd, hogy egy "véletlen" szovjet zavarás miatt fél Magyarországon lehetetlenné vált a rádióforgalmazás gyakorlatilag minden frekvencián. De ennyi amit úgy tényszerûen tudok a témáról.
Meg azt, hogy (talán) a defense-aerospace egyik fórumán volt anno egy rádiós szaki megjegyzése, miszerint ha háború lett volna európában, és a NATO meg a VSz bekapcsolja teljess teljesítménnyel a rádiózavaró eszközeit, akkor valószínûleg visszatérhetett volna a postagalambok korszaka a kommunikációban a vén kontinensen, mert reménytelen lett volna bármilyen rádiófrekvenciát használó eszközt mûködésre bírni.
Az, hogy felsoroltam a fõbb típusokat, és erre az a reakció, hogy a sok típus még nem jelenti azt, hogy felértek a nyugatiakkal, és viszonyítási alapnak a keleti autógyártás van felhozva példának, nos az nem bír semmiféle információtartalommal.
Amit én tudok, az elég szerény, de például a Magyar Mi-8PP-k elég hatékonyan tudták megvakítani a magyar légvédelmi radarokat, és volt ugye az a szóbeszéd, hogy egy "véletlen" szovjet zavarás miatt fél Magyarországon lehetetlenné vált a rádióforgalmazás gyakorlatilag minden frekvencián. De ennyi amit úgy tényszerûen tudok a témáról.
Meg azt, hogy (talán) a defense-aerospace egyik fórumán volt anno egy rádiós szaki megjegyzése, miszerint ha háború lett volna európában, és a NATO meg a VSz bekapcsolja teljess teljesítménnyel a rádiózavaró eszközeit, akkor valószínûleg visszatérhetett volna a postagalambok korszaka a kommunikációban a vén kontinensen, mert reménytelen lett volna bármilyen rádiófrekvenciát használó eszközt mûködésre bírni.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48439
Attól, hogy valamibõl sok fajta van az nem jelenti az, hogy ér is valamit. Volt Lada, Skoda, Wartburg és egyéb keleti autó és nagyjából mind ócskavas volt egy nyugatival összevetve azonos korszakban...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48438
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48437
Nem is beszélve arról hogy a 70-es évek közepétöl megjelenõ F-14A , F-15A és a 70-es évek végétõl megjelenõ F-16-osokkal szemben abszolut hátrányban voltak a szovjet gépek .
Cicussal a szovjet vadászok nem igen talákoztak volna, Európában meg fõleg. Legfeljebb a Távol-keleten, ha a jenki hordozó gépek már csapásmérõ bevetést repültek volna és támadó kötelék kíséretét adják.
Elhuzodo háboruban is valoszinüleg megint nyert volna a nyugat ipari kapacitása .
Egy mai konvencionális háború olyan gyors lefolyású szerinem, hogy nincs ipari kapacitásnak jelentõsége. A pillanatnyi gépállománnyal és hadianyaggal kell gazdálkodnod.
Cicussal a szovjet vadászok nem igen talákoztak volna, Európában meg fõleg. Legfeljebb a Távol-keleten, ha a jenki hordozó gépek már csapásmérõ bevetést repültek volna és támadó kötelék kíséretét adják.
Elhuzodo háboruban is valoszinüleg megint nyert volna a nyugat ipari kapacitása .
Egy mai konvencionális háború olyan gyors lefolyású szerinem, hogy nincs ipari kapacitásnak jelentõsége. A pillanatnyi gépállománnyal és hadianyaggal kell gazdálkodnod.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48436
"Nem igazán értem, mit akarsz kihozni ebbõl. Az F-111+lézerirányítású GBU-i a 70-es évek elejétõl rendelkezésre álltak.
Iknább a végétõl."
Inkább a 80 évek elejétõl, és csak gyakorló célra (Payeway I). A GBU-15-ösöket (Payeway II) említik az elsõ verziónak, amit bevetésen is függesztettek, és ezt a 80-as évek közepére írják.
Iknább a végétõl."
Inkább a 80 évek elejétõl, és csak gyakorló célra (Payeway I). A GBU-15-ösöket (Payeway II) említik az elsõ verziónak, amit bevetésen is függesztettek, és ezt a 80-as évek közepére írják.
#48435
Lásd elõzõ komment. Az F-16C gépek közül asszem egy sem kapott vagy talán egy század. Nem vágom fejbõl. Az F-15E gépek menet közben kapták a podokoat és fegyvereket, de csak minden 4. gépen volt LANTIRN. Nagyon kevés volt belõlük. Sokakban az a tévképzet alakulhat ki, hogy a jenkik tömve voltek precíziós támadó gépekkel. Ez tévedés. F-111F és A-6E TRAM gépeken kívûl gyak. nem nagyon volt olyan gép, ami autonóm módon használhatta volna a lézervezérlésû bombákat. Az Hornetek 1991-ben kaptak TGP-t, addig csak buddy lasing volt és konténer ennek megkönnyítésére.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48434
A csudacsoda egekig hájpolt mecseki radar is csak 300 méter feletti repülõket észlelt volna, ráadásul lettek volna vakfoltjai, mint pl. a Tenkes-hegy, ami egy bizonyos szöget kitakart volna a látómezõbõl. Kisrepülõvel a 300 méter alatti repülés nem a bonyolult kategória. Ha valaki akar, a Duna felett gyakorlatilag elrepülhet a Fekete-tengertõl úgy, hogy a Fekete-erdõig nem fogja látni radar.
A sztárolt USA déli határa gyakorlatilag egy lyukas hálóra emlékeztet, ahova õrült mennyiségben csempészik a drogot, és csak kis százalékot kapnak el. Ennek egy jó része érkezik kisrepülõn. Nem véletlenül adtak ajándékba Kolumbiának COIN gépeket, amik már ott lelövöldözik a jelzés nélküli kisgépeket, mert ha elhagyták Kolumbiát, onnantól fogva gyakorlatilag szabad számukra a világ. A kábítószerfogások 90%-a ugyanis besúgóknak köszönhetõ, nem az eredményes felderítésnek.
A szovjet légvédelem tette volna a dolgát, ha azt kellett volna felderítenie, amire szánták: amerikai nehézbombázók kötelékeit. Egy kisgép berepülése csak blama, de nemzetgazdaságilag veszélytelen.
A sztárolt USA déli határa gyakorlatilag egy lyukas hálóra emlékeztet, ahova õrült mennyiségben csempészik a drogot, és csak kis százalékot kapnak el. Ennek egy jó része érkezik kisrepülõn. Nem véletlenül adtak ajándékba Kolumbiának COIN gépeket, amik már ott lelövöldözik a jelzés nélküli kisgépeket, mert ha elhagyták Kolumbiát, onnantól fogva gyakorlatilag szabad számukra a világ. A kábítószerfogások 90%-a ugyanis besúgóknak köszönhetõ, nem az eredményes felderítésnek.
A szovjet légvédelem tette volna a dolgát, ha azt kellett volna felderítenie, amire szánták: amerikai nehézbombázók kötelékeit. Egy kisgép berepülése csak blama, de nemzetgazdaságilag veszélytelen.
#48433
Nem igazán értem, mit akarsz kihozni ebbõl. Az F-111+lézerirányítású GBU-i a 70-es évek elejétõl rendelkezésre álltak.
Iknább a végétõl.
Még a legnehezebb GBU-28assal számolva is az öt bomba gépenként.
GBU-28 elsõ két példánya az ODS alatt készült és azóta szériában is. Ma F-15E képes cipelni és elvben nehézbombázók, de a célmegvilágításról akkor is gondoskodni kell. Az F-111 soha nem vitt volna ebbõl kettõnél többet, ha még szolgálna.
1980-as évek elejére az F-111-esekhez hozzájönnek még a Tornadok, F-117esek mint ilyen profilú bevetések elvégzésére alkalmas típusok.
Az F-117 igen. A Tornadok még az ODS alatt is a Buccaneer gépek célmegjelölõ konténerei hagyatkoztak, mert az új TGP-bõl nem készült el elég idõra. A LANTRIN-ból is kevés volt az USAF számára.
Iknább a végétõl.
Még a legnehezebb GBU-28assal számolva is az öt bomba gépenként.
GBU-28 elsõ két példánya az ODS alatt készült és azóta szériában is. Ma F-15E képes cipelni és elvben nehézbombázók, de a célmegvilágításról akkor is gondoskodni kell. Az F-111 soha nem vitt volna ebbõl kettõnél többet, ha még szolgálna.
1980-as évek elejére az F-111-esekhez hozzájönnek még a Tornadok, F-117esek mint ilyen profilú bevetések elvégzésére alkalmas típusok.
Az F-117 igen. A Tornadok még az ODS alatt is a Buccaneer gépek célmegjelölõ konténerei hagyatkoztak, mert az új TGP-bõl nem készült el elég idõra. A LANTRIN-ból is kevés volt az USAF számára.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48432
Nem emlitettem még az elektronikai zavarást is amiben szintén erõs volt a NATO fölény.
Mi alapján is volt erõs az a fölény?
An-12B-I, An-12BK-PP, An-12BK-ISz, An-12BK-PPSz, Jak-28PP, Tu-22R/Tu-22P, Szu-24MP, Mi-8PP/Mi-17PP...
An-12BK-PPSz
Jak-28PP
Magyar Mi-8PP
Szvsz a nyugati fölény vélelme sok esetben inkább csak információhiányra vezethetõ vissza. Lásd VA-111 szuperkavitációs torpedó (rendszerben nukleáris robbanófejjel 1977-ben, nyilvánosságra került 1995-ben), ismét ott van a Shtora-1 zavarórendszer a T-80B-tõl kezdve, a Kontakt-5 ERA a T-80U/UD és T-72B /1989-tõl kezdve, stb.
Én korántsem látom azt, hogy minden téren olyan elsöprõ fölényben lett volna a nyugat...
Mi alapján is volt erõs az a fölény?
An-12B-I, An-12BK-PP, An-12BK-ISz, An-12BK-PPSz, Jak-28PP, Tu-22R/Tu-22P, Szu-24MP, Mi-8PP/Mi-17PP...
An-12BK-PPSz
Jak-28PP
Magyar Mi-8PP
Szvsz a nyugati fölény vélelme sok esetben inkább csak információhiányra vezethetõ vissza. Lásd VA-111 szuperkavitációs torpedó (rendszerben nukleáris robbanófejjel 1977-ben, nyilvánosságra került 1995-ben), ismét ott van a Shtora-1 zavarórendszer a T-80B-tõl kezdve, a Kontakt-5 ERA a T-80U/UD és T-72B /1989-tõl kezdve, stb.
Én korántsem látom azt, hogy minden téren olyan elsöprõ fölényben lett volna a nyugat...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48431
Alant már utaltak rá, hogy az LGB-k mennyisége koránt sem volt olyan hatalmas az 1980-as években. Az Öböl-háború idején bizony kifogytak konkrétan belõle, ha jól rémlenek a dolgok...
A másik fele, hogy a lézerirányításnak megvannak a saját korlátai. Csak jó idõjárási körülmények között használható, esõben, ködben és mesterséges álcafüstben használni nem igazán lehet. Nem véletlen, hogy a JDAM és a GPS irányítás olyan gyorsan elterjedt...
A másik fele, hogy a lézerirányításnak megvannak a saját korlátai. Csak jó idõjárási körülmények között használható, esõben, ködben és mesterséges álcafüstben használni nem igazán lehet. Nem véletlen, hogy a JDAM és a GPS irányítás olyan gyorsan elterjedt...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48430
A többit majd munka után, nekem mennem kell...
TG
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#48429
1980 elõtt a NATO erõk jelentõs része, nem az amerikai haderõ, hanem pl az olasz F-104 a német F-4 de jelentõs számú F-104, G-91 késõbb Alpha Jet, a belga Mirage III/V, a holland és norvég F-5, a dán Draken és F-100, vagy a briteknél pl az F-4 mellett Lightning. 1980. elõtt én nem látom azt a tömeges minõségi fölényt. Ne csak a csúcstechnikát nézd, hanem az átlagot és a zömöt is.
Az F-16 1979-ben kerül gyártásba, de csak 1985-re terjed el tömegesen, hatását csak az után kellene vizsgálni.
TG
Az F-16 1979-ben kerül gyártásba, de csak 1985-re terjed el tömegesen, hatását csak az után kellene vizsgálni.
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#48428
Még egyszer a NATO nem egyenlõ az USA-val, 1980 elõtt nem gondolom hogy az európai szövetséges haderõk eszközei annyival fejlettebbek lettek volna, vagy annyival jobb lett volna a kiképzése. Szerinted a dán M41 mit csinált volna az NDK T-55-tel pl 1970-ben. Vagy a belga sorkatona annyival jobban volt képezve, mint szovjet társa? A amerikai sorkatona olyan jól szerepelt Vietnámban? A hidegháború nem egyenlõ az amerikai, vagy az izraeli légierõvel.
TG
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#48427
Akkor a Tornadok miért erõltették napokig súlyos veszteségeket szenvedve az alacsony légitámadásokat, és miért kellett várniuk a Buccaneerekre, hogy azok jelöljék meg a célokat számukra és ez 1991-ben a hidegháború után?
TG
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#48426
Ti a hidegháborúról beszéltek, a kérdésem természetesen arra vonatkozott, hogy abban az idõszakban mennyi gép tudta ezeket az eszközöket hordozni a NATO oldalán, és akkor neked külön a hidegháború idõszaka nem 1980 és 1991 közé korlátozódik.
TG
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#48425
Azt a varsoi szerzödéses légierõt ami 1980 elött volt azzal még a jó öreg nagy tömegben rendszerben álló F-4 Phantom II-es vadászrepülõgépeikkel is leverték volna . Az akkor szovjet csucsrepülõ radarja a Mig-23-ra gondolok is egy vietnámban lelött F-4-es vadászrepülögép ( talán C vagy D korai verzio ) radarjábol lett kifejlesztve természetesen butább képeségekkel . Nem is beszélve arról hogy a 70-es évek közepétöl megjelenõ F-14A , F-15A és a 70-es évek végétõl megjelenõ F-16-osokkal szemben abszolut hátrányban voltak a szovjet gépek . Ezalatt a hátrány alatt értem a mellémegyek tipusu szovjet légiharc rakétákat föleg AA-2 " Atoll " légiharc rakétákat . Még az AA-8 " Aphid " volt a legjobb találati arányu rakéta akoriban de még ez a rakéta is gyengébb volt képeségekben az AIM-9 E/J/N/P sorozattol az 1978-tól megjelenõ AIM-9L-röl meg ne is beszéljünk ( 1982 Libanon , Falkland szigetek ). Az akkori félaktiv radarvezérlésû AIM-7 Sparrow sorozat is verte a hasonló kategoriás szovjet légiharc rakétákat , nem is beszélve a repülögép fedélzeti rávezetõ radarrol F-14 , F-15 Impulzus Doppler radar ami már a földközelben repülõ célokat is látta . Az 1980-as évek elötti szovjet vadászrepülögépek radarja pédául nem látta a földközelben repülõ célokat ugy mint a 60-as évek F-4 sorozat vadászrepülögépei Vietnamban ( zavarta a radart a földröl visszaverödõ jelek ). Nem emlitettem még az elektronikai zavarást is amiben szintén erõs volt a NATO fölény . Az 1973 Yom-Kippur háboru második fele bemutatta a fölényt amikor megérkeztek az amerikai zavaró konténerek . Pont az 1970-es évektõl maradt le végleg a szovjet haditechnika a nyugattól amikor megjelentek az elsõ integrált áramkörök IC-k az elektronikában . Elég csak bele nézni egy 1984-ben gyártott MIG-29A és egy vele egy évjáratú F-16C pilotafülkéjébe és azonnal látszik a nyugati elektronika korszerüsége a szovjet tipushoz képest .
Végezetül is nekem az a véleményem hogy hagyományos háboruban valoszinüleg a NATO verte volna a Varsói szerzödést a minöségi fölényének köszönhetöen . Elhuzodo háboruban is valoszinüleg megint nyert volna a nyugat ipari kapacitása .
Végezetül is nekem az a véleményem hogy hagyományos háboruban valoszinüleg a NATO verte volna a Varsói szerzödést a minöségi fölényének köszönhetöen . Elhuzodo háboruban is valoszinüleg megint nyert volna a nyugat ipari kapacitása .
#48424
Hogyne, mi is voltak az öböl-háborúban légierõnél a célpontok fontossági sorrendje? Mennyi olyan gép volt amely ezt tudta használni?
Lézervezérlésû bombát hordozni képes típusok '91-ben a Sivatagi Viharban, amik részt vettek a hadmûveletben:
F-15E és F-16A&C a LANTIRN kontérenereknek köszönhetõen, F-111, F-117, Tornado. Ez bõven elég, nem?
Lézervezérlésû bombát hordozni képes típusok '91-ben a Sivatagi Viharban, amik részt vettek a hadmûveletben:
F-15E és F-16A&C a LANTIRN kontérenereknek köszönhetõen, F-111, F-117, Tornado. Ez bõven elég, nem?
#48423
Nem igazán értem, mit akarsz kihozni ebbõl. Az F-111+lézerirányítású GBU-i a 70-es évek elejétõl rendelkezésre álltak. Még a legnehezebb GBU-28assal számolva is az öt bomba gépenként. A wikipedia adatai szerint 1977-tõl hat vadászszázad állomásozott ilyen gépekkel csak angliában. Szóval bõven jutott volna gép is, bomba is minden olyan magas prioritású célpontra, mint például egy híd. Ráadásul az angliai repterekrõl azonnal indítani lehetett volna akár az összeset, amint megindul az offenzíva.
1980-as évek elejére az F-111-esekhez hozzájönnek még a Tornadok, F-117esek mint ilyen profilú bevetések elvégzésére alkalmas típusok.
1980-as évek elejére az F-111-esekhez hozzájönnek még a Tornadok, F-117esek mint ilyen profilú bevetések elvégzésére alkalmas típusok.
#48422
Azért tegyük fel a kérdést, ha szerinted a jóval fejlettebb NATO eszközök és kiképzési rendszer tudott annyit amennyit, akkor a VSZ mit produkált volna? Szerint az IAF + IDF vs. arab államok nagyjából lefestette. Hát kb. annyira...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48421
Hogyne, mi is voltak az öböl-háborúban légierõnél a célpontok fontossági sorrendje? Mennyi olyan gép volt amely ezt tudta használni? Mennyire volt autonóm ezeknek a gépeknek a tevékenysége a 80-as években? Mi volt a tervezett harceljárás pl a 80-as években nagy számban rendszerbe állított Tornádó támadó gépeknek, mivel is próbálkoztak 1991-ben és vajon miért? Azzal már nem is akarok elõhozakodni, hogy a hidegháború nem 1980-ban kezdõdött...
TG
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#48420
Szerintem az elsõdleges célpontokra jutott volna LGB.
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#48419
Mellesleg amíg 1973-ban az egyiptomiak nem jöttek ki saját légvédelmi ernyõjük alól és Sharon délen nem kelt át és került a hátukba az IAF nem tudott a szokásos hatékonysággal fellépni ellenük, miközben õk sikeresen átkeltek a Szuezi-csatornán és gyakorlatilag rövid idõ alatt teljes szélességében áttörték az izraeli védelmet.
TG
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#48418
Akkor a NATO légierõknek meglehetõsen sok célpont között kellett volna megosztania a korlátozott számban lévõ precíziós csapásmérõ képességét, amúgy jól védett célpontok között, a híd jó példa, hogy hagyományos fegyverekkel, milyen veszteségeket szenvedtek úgy, hogy csak részlegesen tudták rombolni a hidat.
A precíziós kapacitásról a véleményem meg lásd a #48416-ban.
Továbbra is (bár szerintem Te tudod) 85 után nem kérdés a NATO fölénye, de 1980 elõtt, szerintem a szovjet mennyiségi fölénynek lehet esélye. Persze pont ezért rövid idõ alatt valamelyik oldal kénytelen lett volna nukleáris fegyver bevetésére és innentõl lényegtelen a hagyományos fölény kérdése.
TG
A precíziós kapacitásról a véleményem meg lásd a #48416-ban.
Továbbra is (bár szerintem Te tudod) 85 után nem kérdés a NATO fölénye, de 1980 elõtt, szerintem a szovjet mennyiségi fölénynek lehet esélye. Persze pont ezért rövid idõ alatt valamelyik oldal kénytelen lett volna nukleáris fegyver bevetésére és innentõl lényegtelen a hagyományos fölény kérdése.
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#48417
Az átkelõs megjegyzést nem vágom, hogy pozitív vagy negatív értelemben kell venni. Sokáig nem sikerült, aztán LGB-vel fényes siker. Az F-111 gépek 2-4 2000 fontossal repkedtek. Egy menetben akár két híd is lehetett volna célpont...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48416
Az öböl-háborúban mennyi is volt az "inteligens fegyverek" aránya? és mennyi lett volna egy tömeges VSz támadás esetén? Ezt meg Te ne felejtsd el...
TG
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#48415
"Arról, meg egy adalék, hogy pl az amerikaiak milyen hatékonysággal romboltak egy jól védett vízi átkelõt: a ham rongi Thanh Hoa híd."
Ne felejtsd el, hogy ezt az akkor újdonságnak számító LGB-kel sikerült lerombolni '72-ben.
Ellenben a '80-as években már nem volt ritkaság a lézerirányítású bomba.
Ne felejtsd el, hogy ezt az akkor újdonságnak számító LGB-kel sikerült lerombolni '72-ben.
Ellenben a '80-as években már nem volt ritkaság a lézerirányítású bomba.
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#48414
Akkor néhány megjegyzés
Jó ez a vita a pontonhidak terhelhetõségérõl, még jó, hogy a magyar mérnökök ezt nem olvasták a hetvenes években, különben nem alkották volna meg a TS uszályhidat <#papakacsint>
Mellesleg, hogy a szovjetek mennyire vették komolyan a folyón való erõszakos átkeléseket jó példa Konyev berlini támadó hadmûvelete és átkelése a Neissén:
6.55 az erõszakos folyamátkelés megkezdése
7.15 az elsõ hídfõ áll
8.15 páncélosok keltek át a hídfõbe
8.35 a hídfõ szilárdan áll és a 150 átkelõ helybõl 133 szilárdan állt. Igaz ez csak egy 50 méter széles folyócska, de Németország ekkor sem csak a Rajnából állt.
A másik, hogy nagyon jó ez a harckocsi hány méterrõl lõhetõ ki, csak azt nem szabad kifelejteni az egyenletbõl, hogy a Német-Lengyel hátság 90%-án 800m-nél nem nagyobb a kilövési távolság.
Ja és az a bizonyos "völgy" a Fuldai-rés, ahol a fõ áttörést várta a NATO.
De úgy látom már megint ott tart a vita, hogy az egyik oldal egy harckocsija, hogy tudott volna harcolni a másik oldal egy harckocsijával. Jó lenne figyelembe venni, hogy ez nem lovagi torna, mindkét fél összfegyvernemi, sõt összhaderõnemi hadviselésre készült. Továbbá 1980 elõtt, fõleg az nyugat-európai szövetségeseknél koránt sem van meg az a minõségi fölény, ez 1985 után csúcsosodik ki. Ha a NATO oldalán akkor minõségi fölény lett volna, akkor nem arra készültek volna, hogy neutron fegyver bevetésével támadják meg a szovjet támadó ékeket.
Hogy a szovjetek mennyire voltak T-72-vel felszerelve jó példa az IWR 1987/6 száma, amely szerint csak az NDK területén 19 szovjet hadosztály állományában nyugati becslések szerint 3990 T-64A/B és 2256 T-80 volt. ez a laza 6000 harckocsi volt a szovjet elsõ hullám Németországan.
Arról, meg egy adalék, hogy pl az amerikaiak milyen hatékonysággal romboltak egy jól védett vízi átkelõt: a ham rongi Thanh Hoa híd.
Na hirtelen ennyi...
TG
Jó ez a vita a pontonhidak terhelhetõségérõl, még jó, hogy a magyar mérnökök ezt nem olvasták a hetvenes években, különben nem alkották volna meg a TS uszályhidat <#papakacsint>
Mellesleg, hogy a szovjetek mennyire vették komolyan a folyón való erõszakos átkeléseket jó példa Konyev berlini támadó hadmûvelete és átkelése a Neissén:
6.55 az erõszakos folyamátkelés megkezdése
7.15 az elsõ hídfõ áll
8.15 páncélosok keltek át a hídfõbe
8.35 a hídfõ szilárdan áll és a 150 átkelõ helybõl 133 szilárdan állt. Igaz ez csak egy 50 méter széles folyócska, de Németország ekkor sem csak a Rajnából állt.
A másik, hogy nagyon jó ez a harckocsi hány méterrõl lõhetõ ki, csak azt nem szabad kifelejteni az egyenletbõl, hogy a Német-Lengyel hátság 90%-án 800m-nél nem nagyobb a kilövési távolság.
Ja és az a bizonyos "völgy" a Fuldai-rés, ahol a fõ áttörést várta a NATO.
De úgy látom már megint ott tart a vita, hogy az egyik oldal egy harckocsija, hogy tudott volna harcolni a másik oldal egy harckocsijával. Jó lenne figyelembe venni, hogy ez nem lovagi torna, mindkét fél összfegyvernemi, sõt összhaderõnemi hadviselésre készült. Továbbá 1980 elõtt, fõleg az nyugat-európai szövetségeseknél koránt sem van meg az a minõségi fölény, ez 1985 után csúcsosodik ki. Ha a NATO oldalán akkor minõségi fölény lett volna, akkor nem arra készültek volna, hogy neutron fegyver bevetésével támadják meg a szovjet támadó ékeket.
Hogy a szovjetek mennyire voltak T-72-vel felszerelve jó példa az IWR 1987/6 száma, amely szerint csak az NDK területén 19 szovjet hadosztály állományában nyugati becslések szerint 3990 T-64A/B és 2256 T-80 volt. ez a laza 6000 harckocsi volt a szovjet elsõ hullám Németországan.
Arról, meg egy adalék, hogy pl az amerikaiak milyen hatékonysággal romboltak egy jól védett vízi átkelõt: a ham rongi Thanh Hoa híd.
Na hirtelen ennyi...
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#48413
Az orosz tankok a legnagyobb hátránya, hogy kicsik. 40-45t-ból nem lehet olyan tankot építeni mint 65-70t-ból. Ennek az az oka, hogy a tervezéskor súlyos korlátozást jelentett az orosz infrastruktúra. Egyszerûen a hidak nem bírtak el nehezebb jármûvet. Az alagutak is szûkösek.
#48412
Ezek elég gyenge lábakon álló érvek. A hadmûveleti tervezés nem ilyen félvicces elvek alapján megy.
Valami olyan képességet adtak amit más nem. Pl. éjszakai vizuális megerõsítést arról, hogy a célt valóban elpusztították.
Valami olyan képességet adtak amit más nem. Pl. éjszakai vizuális megerõsítést arról, hogy a célt valóban elpusztították.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48411
Gondolom a radarok szûrõi bizonyos sebességek alatt nem repülõnek, hanem zavarnak, földháttérnek stb azonosítják és nem jelölik õket az indikátoron. Így a helikopterek át tudtak csúszni olyan helyeken, ahol amúgy látta volna a radar.
+ Alacsonyabban lehet vele repülni, a személyzet is ki volt képezve éjjellátóval történõ alacsonyrepülésre.
+ Ha a határtól beljebb elzúg éjszaka egy helikopter Ali fölött,azt gondolja, hogy valamelyik fejes megy a kupiba,de egy sugárhajtású bombázóra már riasztottak volna.
+ Alacsonyabban lehet vele repülni, a személyzet is ki volt képezve éjjellátóval történõ alacsonyrepülésre.
+ Ha a határtól beljebb elzúg éjszaka egy helikopter Ali fölött,azt gondolja, hogy valamelyik fejes megy a kupiba,de egy sugárhajtású bombázóra már riasztottak volna.
#48410
Nem igazán tudom, hogy miért pont helikre bízták azt a feladatot.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48409
Lehet, hogy innen vették az ötletet az Öbölháború nyitányához
(mikor lassú és alacsonyan repülõ helikopterekkel kúsztak el az iraki távolfelderítõ radarokig)?
(mikor lassú és alacsonyan repülõ helikopterekkel kúsztak el az iraki távolfelderítõ radarokig)?
#48408
Pardon!
F-111-en
(matekból nem voltam valami jó)
F-111-en
(matekból nem voltam valami jó)
#48407
Többféle profilt használtak (magas-alacsony-magas, alacsony_alacsony etc.). A támadó elméletileg felmérte, hogy az ellenséges felderítõ radarok mikor észlelik és az elõtt ment le alacsonyra. Esetleg hagyta, hogy bemérjék az útirányát magasan, majd ereszkedés után elfordult...
Dale Brown regényekben van ilyen trükkökbõl jó pár, õ F-11-en volt bombázótiszt (ezért mindíg a bombázótiszt a fõhõs nálla, nem a pilóta:-).
Dale Brown regényekben van ilyen trükkökbõl jó pár, õ F-11-en volt bombázótiszt (ezért mindíg a bombázótiszt a fõhõs nálla, nem a pilóta:-).
#48406
Egy bombázó bevetést hogy kell elképzelni?Gondolom az elején nagymagasságban megy a nagyobb hatótáv miatt és csak utána mennek le alacsonyra terepet követni. De honnan tudják hol kell lemenni? (Ha benne volt a videóban akkor sry, csak nincs hangom)
#48405
A szu-15 nekem is újdonság volt, egyszercsak elzúgott egy az iskola udvar fölött 100 m-en (oldalszámot el lehetett olvasni),jó lassan kb 82-ben. A mig 21-et ismertem, de ennek oldalt volt a beömlõje és deltaszárnya volt. Valószínûleg Munkácsról szállt fel.
Azt nem állítottam hogy megfogott volna egy F-111-et a rendszer, de azzal próbálkozott a VSZ, ami kéznél volt.
Azt nem állítottam hogy megfogott volna egy F-111-et a rendszer, de azzal próbálkozott a VSZ, ami kéznél volt.
#48404
Itt azért árnyaltabb a kép, de tényleg elég nagy frcsika volt.
AWACS nélkül egyébként a nyugati légvédelem is tehetetlen lenne. Mit gondolsz, hogy a narkót hogyan csempészték be sokáig az USA-ba? A dezertáló kubai gépeket is csak akkor vették észre, amikor már ott volnak.
Rust kis gépével jó idõben annyira nem nagy szám alacsonyan repülni, mert lassú. Valaki régen azt írtam, hogy a radarok itt-ott észlelték, de a rávezetéshez nem elég hosszú ideig.
0:50-tõl a lényeg.
AWACS nélkül egyébként a nyugati légvédelem is tehetetlen lenne. Mit gondolsz, hogy a narkót hogyan csempészték be sokáig az USA-ba? A dezertáló kubai gépeket is csak akkor vették észre, amikor már ott volnak.
Rust kis gépével jó idõben annyira nem nagy szám alacsonyan repülni, mert lassú. Valaki régen azt írtam, hogy a radarok itt-ott észlelték, de a rávezetéshez nem elég hosszú ideig.
0:50-tõl a lényeg.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48403
Az egész ruszki honi légvédelem röhejes volt.
Vörös tér, 1987 május 28. Mathias Rust 19 éves német diák leszáll egy Cessnával...
kép1
kép2
Vörös tér, 1987 május 28. Mathias Rust 19 éves német diák leszáll egy Cessnával...
kép1
kép2
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#48402
Itt van, itt álltak a vagonok egymás után, az szalkszentmártoni oldalon az 51-es út túloldalán.
A vágány a Dunának megy.
A vágány a Dunának megy.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48401
Erre. :-)
#48400
Hát, itt mindíg hall újat az ember. Ezek szerint akkor a NATOnak ezeket az elõre kijelölt pontonhídakhoz vezetõ vágányokat is fel kellett volna vennie a célpontlistára. 😊
#48399
Olvasd el molni írását az F-111esrõl, és be fogod látni hogy a NATOt nem igazán lehetett volna visszatartani attól hogy egy esetleges háborúban a legfontosabb stratégiai célokat(így a hidakat) meg ne semmisítse már az elsõ napokban.
Az ilyen nagy sebességgel, éjszaka, extrém alacsonyan repülõ, földi célpontok elleni nyugati gépeket a nyolcvanas évek szovjet légelhárítása nemigazán tudta kezelni, mert ezt se a SAM rendszerek, se a szovjet vadászgépek radarrendszerei nem tették lehetõvé.
És itt vadászgépek alatt nyilván nem az akkor vadiúj Szu-27/Mig-29 párosra gondolok, hanem a MiG-21esre és 23-asra, hiszen akkoriban ezek a típusok adták a VSZ légierõk nagy részét.
Az ilyen nagy sebességgel, éjszaka, extrém alacsonyan repülõ, földi célpontok elleni nyugati gépeket a nyolcvanas évek szovjet légelhárítása nemigazán tudta kezelni, mert ezt se a SAM rendszerek, se a szovjet vadászgépek radarrendszerei nem tették lehetõvé.
És itt vadászgépek alatt nyilván nem az akkor vadiúj Szu-27/Mig-29 párosra gondolok, hanem a MiG-21esre és 23-asra, hiszen akkoriban ezek a típusok adták a VSZ légierõk nagy részét.
#48398
"Fõleg a vasúti hidakra gondolok itt, tudtommal nem létezik "vasúti vágányos pontonhíd", nem is hiszem hogy technikailag meg lehetne valósítani."
Pedig volt. Magyar fejlesztésû, mûködõképes.
Pedig volt. Magyar fejlesztésû, mûködõképes.