Haditechnikai Topic

Az ilyen 400 km-es hatótáv dolgokat nem kell komolyan venni. Ez kb. ballisztikus rakétákra és nem repülõkre vonatkozik. Egy vadászgépet lehet , hogy ekkora távolságról valszeg nem is észlel a radar.

Nem is értem, hogy sokan honnan golndolják, hogy egy alapvetõen hasonló méretû rakéta, mint az elsõ verziónál mitõl menne kb. 4-6-szor messzebbre...

Is-is, a tengerészeti ágyún nem volt csõszájfék, és hosszabb hátrasiklású volt. Egyébként érdekes kérdés, hogy melyik tengerészeti ágyú lehetett a felmenõ, mert a navweaponson ez kerülhet képbe, legalábbis ûrméret/korszak alapján, de ez is csak L/58-as, vagyis jó 3 méterrel rövidebb, mint a 10 méteres csõhosszal bíró JSz-7-es lövege, és egyesített lõszert tüzel, ami elvileg kiszortírozná...

A másik lehetõség ez a löveg volna, ez korábbi, osztott lõszert tüzel, de ez meg csak L/50-es.

nyitott kapukat döngetsz, ha elolvasod a korábbi hozzászólásaimat abból kiderül mit szeretnék ÉN.
Szerencséd hogy nincs itt az a fórumozó, aki valahol ezt írja magáról "legtöbbször nekem van igazam". A 3-5 évért lehugyálná a fejed!
ez nem haderõfejlesztési topic, haderõt ma és még sok sok évig nem fogunk fejleszteni!
amúgy erre gondoltam, ez lánctalpas...

"hatékonyabb visszrúgás-csillapítókat kapott"

Nem ismerem sem a löveget sem a tankot, ez a dolog folyadékfék/léghelyretoló vagy csõszájfék cserét jelent?

Ütõképes hadsereget 3-5 év alatt is lehet csinálni, minden csak pénz kérdése.
Az pedig, hogy ma valaki szövetséges nem jelenti azt, hogy holnap is az lesz. Manapság a geopolitika szinte napról napra változik, és egy hadsereg kiépítéséhez pedig idõ kell. Támadó haderõ meg csak akkora kell, hogy max a Kárpát-medencében illetve kelet-közép EU-ban lehessen vele korlátozottan csapást mérni, ha gebasz van. Védekezõ haderõ kell, és majd ha megállítunk egy támadást, abból kell ellentámadást csinálni.

A DONAR pedig a PZH-2000 kerekes alvázra telepítve. Inkább exportcélokra szánják olyan országoknak(pl. Mo.), akik nem akarnak drágábban fenntartható lánctalpas technikát, de a korszerû,mozgékony fegyverzet kell nekik.

Ámen! A haderõfejlesztést én ilyen környezetben és akaraterõvel nem is erõltetem, meg nem is erõlteti senki az országban.
Mi Jobbikosok összeülünk és egymás száját összehozva😊 a megfelelõ fórumokon és találkozókor álmodozunk erõs honi hadseregrõl, de tisztán látva logikus, hogy ha nagyot fordulna a világ akkor is min 20 év kellene hogy ütõképes !támadó! haderõnk legyen, olyan mint Izraelnek csak a magyar erõforrásokhoz képest arányosan lekicsinyítve.
Jó ez ami van.....még ezen is spórolni kellene. Kitõl kellene félnünk: Ukránoknak nincs jelentõs kapacitásuk, a többi ország meg szövetséges.
Haderõre pazarolni fölösleges. A külföldi missziókat is az épeen elégséges szint alá kell vinni, mert annál olcsóbb és annál több marad közmunkaprogramra stb stb.

A technikai résznél maradva: a németeknek van valami DONAR lövegjük. Nem sok adatot szedtem le róla,de azt sehol nem írják, hogy a PZH-2000-el mi volt a baj? öreg volt, vagy elégtelen teljesítményû?

JSz téma: A JSz-7-es minden szempontból rendkívüli volt, hiszen az volt a célja, hogy a Maus-hoz hasonló szörnyekkel küzdjön meg, fele akkora tömeggel. A cél eléréséhez a szovjetek egy 130mm-es tengerészeti ágyúból indultak ki (az ágyú kódja S-70 volt), amely hatékonyabb visszrúgás-csillapítókat kapott, a torony páncélzata erõsen döntött, és 350mm vastag volt a frontoldalon. Az elsõ tesztek viszont megmutatták, hogy az új löveg töltése még két töltõ-kezelõvel is problémás, így félautomata töltõberendezést kapott (a lövedéket, majd utána a hajtótöltetett egy hidraulikus kar nyomta a töltényûrbe egymás után, a két töltõkezelõ dolga csak az volt, hogy a vezetõsínra rakja azokat (tehát 1. töltõkezelõ rárakja a töltõsínre a lövedéket, és mûködésbe hozza a töltõkart, amely a töltényûrbe nyomja a lövedéket, a kar visszahúzódik, ekkor a 2. töltõkezelõ a töltõsínre helyezi a hajtótöltetett, a kar ezt is a töltényûrbe nyomja, majd a csõfart lezárja a rendszer, és tüzelésre kész). Ez a megoldás a csatahajókon már az I. Vh elõtti idõkben is alkalmazva volt, de harckocsikban új dolognak számított. A tûzgyorsaság 6-8 lövés volt elméletileg. Az 1050 lóerõs diesel-motor szintén tengerészeti gyökerekkel bírt, de külön kellett sebváltót tervezni hozzá, amely viszont nem váltotta be tökéletesen a hozzá fûzött reményeket, igaz, hozzá kell tenni, hogy a munka leállításakor (1949) még csak a proto-példányokon dolgoztak, tehát "normális" volt egy eféle gyerekbetegség. A harckocsi másik jellemzõje az volt, hogy a 800 liternyi üzemanyag nagy részét a páncéltesten kívül helyezték el, mivel azon belül nem volt elég hely (8 üzemanyagtank, ebbõl 6 a testen kívül).

A JSz-7-es a JSz-10 programmal versenget, de utóbbi még viszonylag kezelhetõ tömegû (52 tonnás) nehézharckocsi volt, ez volt a fõ indok, hogy a mellett döntöttek. 1953-ban, Sztálin halála után átkeresztelték T-10-re, és 1967-ig a frontvonalban állomásozott, mint "áttörõ harckocsi", és folyamatosan fejlesztették (éjjellátó, NBC védelem, APDS lövedék, stb.), a T-64 váltotta le, de rendszerben volt az 1990-es évek elejéig, amikor a nagy orosz seregleépítéseknél az elsõ között vonták ki.

A nehéz harckocsi Szovjetunió béli hattyúdala két dologra vezethetõ vissza, az egyik az, hogy a T-62 / T-64 sokkal elõremutatóbbnak tûnt (közepes harckocsi testében egy hasonló ûrméretû löveg, vagyis azonos tûzerõ), és a fõ ellenfél, a nagy, 100 tonna feletti nehézharckocsi sose épült meg. A másik pedig az, hogy a páncéltörõ rakéták elindultak hódító útjukra, és egyre nõtt azok tábora, akik szerint a jövõ harckocsiján nem lesz szükség ágyúkra - pct. rakétákkal lesznek majd felfegyverezve. Erre egyébként a szovjetek több programmal is készültek, ám mégsem került sorozatgyártásba egyik sem, a lövegcsõbõl indítható pct. rakéták megjelenésével is csak fél szívû megoldást nyújtottak.

Az orosz szakértõk utólag azért istenítik a JSz-7-est (és szerintem ennek köszönhetõ a WoT béli mánia is), mert az 1970-es években kifejlesztett nyugati harckocsik (M1 Abrams, Leopard 2, Challenger) mind-mind hasonló tömegadatokkal (68 tonn) és befoglaló méretekkel, illetve hasonló ûrméretû löveggel bírtak (ráadásul L/76-os csõhosszával túl is szárnyalja a jelenleg jellemzõ L/44 és L/55-ös 120mm-es nyugati lövegeket) mint a JSz-7. Ebbõl azt vonják le, hogy a JSz-7-es messze megelõzte a korát, és csak a vak szovjet tábornoki kar nem ismerte ezt fel. Ezzel csak az a baj szerintem, hogy a JSz-7-esnek még más idõszakban kellett volna helyt állnia, és így nem igazán lehet összevetni a mai harckocsikkal (akkoriban például ugye a levállóköppenyes lövedékek még éppen csak elindultak hódító útjukra, és a nyíllövedékek még csak a tervezõasztalon léteztek).

😄DDD

<#eljen>

Mindent neked írtam. Minden pártban vannak "habzószájúak", ez alól egyik sem kivétel.

Az, hogy kinél van az erõ az látszik, de hogy ki a hunyó egy balhéban, az nem egy értelmû, mert ugye úgy kezdõdött, hogy a másik visszaütött. Én általában szeretek objektív tényeket keresni, és ez alapján kialakítani a véleményemet,álláspontomat. De természetesen mindig keverednek bele indulatok is. Ettõl ember az ember.
Nem vagyok oda az USA-ért, Izraelért, és még az oroszokról is megvan a véleményem. DE belátom, hogy jelenleg õk diktálnak, és nem hugyozok szembe széllel.


F-15E nekünk felesleges. Nem akarunk annyira szétbombázni senkit. A mai multirole gépek tökéletesen megfelelnek.
F-22: Egy ilyen bonyolult szerkezetben mindig fogsz hibákat találni. Egyszerûen nem lehet mindenre letesztelni, mert akkor soha nem kerülne le a tervezõasztalról, valamint ki a gyárból.

Én elismerem a amcsi technikát korábban említettem hogy F-15E-t rendszeresítenék. Bár kétértelmûen fogalmaztál, lehet nem nekem címezted.
politikát hagyjuk, az is nyûg volt hogy én: "habzószájú Jobbikos vagyok" meg privátba kaptam ilyen takarodjak a kurvaanyámba stb stb.
Halálira nem érdekel mit müvel Iránnal az Usa, a csecsenekkel az oroszok a palesztinokkal Izrael. Mindháromnál látszik hol van az erõ és az is ki a hunyó.

Ezt egy bizonyos embernek címzem: Az F-22 meg egy jó gép. Le kell másolni és kész. Korábban megkérdõjeleztem pl az órahiba miatti teljes elromlás miatt, hogy csúcsgép. Lehet az lehet nem kinemszarja le.... olyan gépek amelyek méltó ellenfelei lehetnének azokkal sose fog találkozni csak ratyi ócskavasakat szed le százával.

Az izraeli légierõvel mi a helyzet? Gondolom kiképzésben és felszereltségben is messze Irán elõtt vannak.Meg eddig nem igazán volt olyan arab ország aki legalább dogfightben egálba lett volna velük.

Engem veled ellentétben nem fognak lebaszni, mert nem ész nélkül hõzöngök.
Ha valami jó, az jó. Ezt oldaltól/pártállástól függetlenül el kell ismerni. Ha gyûlölöd is az amerikaiak, ha vmi jó technikát raknak össze, az elismerésre méltó. Sõt, ha túlbecsülöd még jobb. Így ha egyszer szembekerülnél vele nem érne meglepetés.

Egy kis politikai kitérõ, bocs Cifu.
Ez a baj a magyar politikával is. Egyszerûen nem ismerik el, hogy másnak is lehet jó ötlete, koncepciója.

"Nem azért dolgozott-e az elmúlt nyolc évben a társadalom, hogy soha többé ne legyen olyan kormányfõje Magyarországnak, aki nyugodtan kijelentheti: rajta kívül nincs más alternatíva. Aki ezt állítja, az nem kormányozni, hanem uralkodni akar."

Ezt Orbán mondta,de mint láthatod a jelenlegi kormánypárt ezzel pont ellentétesen politizál, elég,ha megnézed a mostani kampányfilmeket.
De a magyar pártok 90%-a ilyen.

Az USA valoszinüleg nem fogja elfoglani Iránt magyarul nem akar még egy iraki fiaskot plussz még több államadosságot . Ha lesz valami maximum korlátozott csapásmérés Iránra aminek igazábol nem sok haszna lesz .

"Iránnak annyi " - mostmegmár a bosszújúktól félnek? vagy most épp mi az aktuális agymenés?

Történelmileg kicsit alultájkozott vagyok. Iránnal mi volt a baj alapvetõen? hogy kezdõdött ez az ellenségeskedés? Úgytudom cionista kormányzatra volt legutóbb kiszólása az iráni vezérnek, nem is izraelre. kb ennyi a mûveltségem. Meg most kína és irán puszipajtik lesznek.
Irániak intelligens népség , szerintem ez lehet a fõ probléma velük , nem?
elnézést ha vkit felháborít, de kezd elegem lenni ebbõl a témából <#taps>

Figyu Én itt már le lettem baszva mert az orosz technikát fújom, meg utálom... gyûlõlöm az USA-t.
Értsd meg ami orosz azt könnyedén legyõzik BVR-ben meg mindenben.
Iránnak annyi és kész, bármennyire is igazségtalan.
S-400-ra meg nem fog szert tenni se 100-ra se 10000-re.
S-300 detto. Az USA úgy is Tomahawk (vagy ami most aktuális)kezdi az offenzívát. Ha kiütötte a védelmi rendszer (légvédelem) érzékelõ egységeit akkor pár nap alatt szétzúzza az iráni légierõt, közben lebombázz szinte minden gyárat és katonai objektumot, hogy a Halliburtonnak legyen mit újjáépítenie. Bevonulnak a csapatok, ölik a civileket katonákat mindent ami csak mozog....A szárazföldi erõket is felmorzsolják, jön a gerillaháború mindenféle szedett-vedett cuccokkal.
ennyi. az USA tevékenyen csak olyan módszerekkel és eszközökkel lehet tevékenykedni aminek pusztán említése miatt bannolják az embert.
Csak azt bánom, ha minket is lemérgez ideggázzal, valami gonosz "terrorista"...

Szóval akkor az ár és a logisztikai nehézségei miatt nem rendszeresítették az IS-7-est. A sorozatgyártású verzióból kihagyhatták volna a sok géppuskát, elég 2 darab. Az orosz tûzvezetés minésége gondolom elmondható az összes hasonló évjáratú harckocsira is, nem csak az IS-7-re. A megbízhatóság valóban nagy probléma. Csak furcsának tûnt, hogy a T-10-est rendszeresítették ezt meg nem. Akkor annak nem voltak ilyen problémái. Mondjuk az nem is volt ekkora.

Az IS-7 elég impozáns darab. Sajnos makettbe sincs.

De a nyugati országok megint kikötöttek a nehéz harckocsi mellett. Irakban is leszakadt néhány híd az Abramsok alatt.


A NATO rendesen beszopna 10000db S-400-al, de még 100-al szemben is. Egyedül a B-2 és az F-22 tevékenykedhetne biztonságosan. Ha igaz a 400km-es hatótáv(a nagy rakéta esetén), akkor még a SEAD gépek is bajban lennének, bár az új AARGM hatótávjáról nem sokat tudok. Fõleg ha az S-400 mellé odatelepítenék a Pantsirokat, amiket pont ilyen fenyegetések miatt találtak ki.(többek között)

Még ha Irán akár 10000 db S-400-al is rendelkezne, akkor se lesz sok esélye, ha az USA és szövetségesei (pl MI 😊 ) úgy döntünk, hogy "felszabadítjuk", vagy felszámoljuk a veszélyes "tömegpusztító fegyver" készleteit.
Tovább húznák komplett rendszerekkel, de túl kicsi az ország a világ legnagyobb hadiereje ellen.
Végül is, majd látunk megint pár jó gerillaharcról meg gyönyörû bombázásról szóló cikket, meg szerintem lassan eljön az UCAV-ok bevetésének új korszaka. Parádés kis rombolás lesz Iránban az biztos!

Az M103 és a Conqueror is a nehéz harckocsik osztályába volt sorolható .Ezeket a páncélosokat fõként védelmi feladatkörre tervezték + növelni akarták velük a páncélos hadosztályok tûzerejét.Erõs páncélzattal és nagy tûzerõvel rendelkeztek de túl lassúak és megbízhatatlanok voltak egy mobil támadó hadmûvelet kivitelezéséhez.A védelemben ezeknek a tankoknak még mindig lehetett találni szerepet.Bár az tény hogy az MBT koncepciók szépen lassan kitúrták ezeket is.

IS-7:
A küzdõtér még szovjet viszonyokhoz képest is szûk, kicsi volt, a túlzott számú géppuskát lehetetlen volt harci körülmények között újratárazni, a löveghez tartozó lõszer iszonyúan nehéz volt és a helyszûke még nehezebbé tette ennek az újratöltését is. Habár nehezebb volt (68 t) mint bármelyik szovjet tank, 1050 lóerõs dízel motorjával gyorsabb volt nehéztank elõdeinél de a végsebesség közelében a tank általában lerobbant. A nagy súly miatt nagyon nehéz lett volna taktikailag bevetni a jármûvet, kevés hídon tudott volna átmenni, leterhelte volna a vasútrendszert. Ezenkívül drága volt, ami a bevethetõ mennyiségen és a szervízköltségeken is meglátszódott volna. Ugyan a tûzerõ és védelem nagyon hasonlított a '60-as évekbeli amcsi/brit típusaival (M60, Chieftain) a '40-es évek orosz tûzvezetési, irányzéki technológiája még jobban korlátozta a hatékonyságát a tanknak.

Koncepcióját tekinve nem számított korszerûnek, mert a nehéztank mint elgondolás a háború után elavult lett. Akkor már az MBT koncepció irányába mentek a fejlesztések, amelynek a T-54/55 remekül megfelelt.

Ahogy a Wikipedia fogalmaz:

"Medium tanks gradually evolved into the new concept of the MBT. This transition happened gradually in the 1960s, as it was realized that medium tanks could carry guns (such as the US 90 mm, Soviet 100 mm, and especially the British L7 105 mm) that could penetrate any practical level of armor at long range. The World War II concept of heavy tanks, armed with the most powerful guns and heaviest armor, became obsolete since they were just as vulnerable as other vehicles to the new medium tanks. Likewise, World War II had shown that lightly-armed, lightly-armored tanks were of little value in most roles. Even reconnaissance vehicles had shown a trend towards heavier weight and greater firepower during World War II; speed was not a substitute for armor and firepower.

The Main Battle Tank thus took on the role the British had once called the 'Universal tank', exemplified by the Centurion, filling almost all battlefield roles. Typical Main Battle Tanks were as well armed as any other vehicle on the battlefield, highly mobile, and well armored."

Egy kicsit más téma: Tudja valaki, hogy az IS-4 és az az utáni IS gépeket, miért nem rendszeresítették? Az IS-7 '48-as, akkoriban igen csak ütõsnek számított. Mi volt vele a baj, technikailag túl bonyolúlt, gyakran meghibásodott és inkább eláltak a gyártástól? Vagy egyszerûen túl nehéz?

Parádé
Itt írnak is valamit a parádéról ahol fotózták...

Akkor igaz lehet az olajos hordós verzió.Gumiorral,aztán hetekig pattog a célvárosban.
De hát ezt kerestük,egy "dummy" t.

Vazz, ez akkora kamu, mint ide Jeruzsálam kétszer...

Valóban csak makettnak tûnik.Nyoma sincs a vertikális kitérítéshez szükséges szerkezeteknek.

http://3.bp.blogspot.com/_okE2fz_Pef8/S3Apkx4duFI/AAAAAAAAB7c/01U3DtCb9ik/s400/hongqi9_01.jpg

HQ-9.A kép elég pici de azért itt is kivehetõ hogy mi hiányzik az Iráni olajos hordó kollekcióról 😄

Ez lenne?
Van ahol azt írják,lehet hogy csak olajos hordók 😊

A regiment nevû magazinban is beszámolnak róla.A Teheráni díszszemlén látható volt egy SZ-300-as de nagy valószínûséggel csak makett volt.Az indítókonténerhez szükséges szerkezet hiányzott róla.Azt azonban nem zárták ki hogy HQ-9-esrõl is szó lehet illetve megjelent a Sejil-2-es ami nagy valószínûséggel valódi.Azért egy kép jó lenne errõl makett SZ-300-asról...

Hol van ez a hír eredeti forrása? Mert a Farsnews-on nem találom, pedig arra hivatkoznak. Más katonai híroldalakon sem látok erre vonatkozó hírt. A fehérorosz Sz-300 eladást már régen cáfolták a fehéroroszok.

Szóval a hír kacsa. Nincs iráni Sz-300-as...

" Irán hozzájutott négy Sz-300 típusú - még az 1980-as években a Szovjetunióban kifejlesztett - föld-levegõ rakétához, annak ellenére, hogy Moszkva júniusban megtagadta tõle azok átadását - jelentette szerdán a Fars félhivatalos iráni hírügynökség. Teherán állítólag két rakétát Fehéroroszországtól szerzett, a másik kettõ pedig meg nem nevezett forrásból került hozzá. Moszkva még 2007-ben állapodott meg Iránnal ilyen rakéták eladásáról, ami Izraelben aggodalmat keltett a közel-keleti katonai egyensúly esetleges felborulása miatt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által Irán ellen hozott büntetõintézkedések értelmében Oroszország júniusban bejelentette, hogy eláll a szállítástól. "

Ha igaz a hir hogy Irán hozzájutott ezekhez az 1980-as években gyártott S-300-as légvédelmi rakétákhoz , akkor tud-e valamit is kezdeni velük ?
Van-e elég fejlet hadiiparjuk a kopia gyártásához ? Meg egyáltalán komplet rendszert szereztek-e meg ( tüzvezetõ radar , rakéta stb ) vagy csak részegysgeket pl: csak a rakétát ?

Igazad van.Végül is elég kevés Sherman firefly-t használtak a II világháborúban.Összességében véve én akkor sem tartom rossz tanknak.A mobilitásával nem volt semmilyen probléma az alváz meg elbírt akár erõsebb páncéltörõ lövegeket is pl: M51-es Super Sherman.

jaj de jó újra itt😊

A legnagyobb poén a 2006-os libanoni háborúban az volt, hogy a hezbollah Izraelnek eladott és szállított TOW pct.rakétakkal is lõtte a Merkavákat.

Ilyenkor derül ki, mennyire problémás az M jelölés. Nem csak az amiknál, de nálunk is (39M Csaba páncélgépkocsi és 39M Király féle géppisztoly, vagy 40M Toldi és 40M Nimrod, stb.). 😊

A Japán / Kínai / Koreai 'Type' jelölésekrõl már nem is szólva. 😄

persze ez a Stuart-ra vonatkozik , a Lee/Grant-ban valóban volt de nem a toronyban kapott helyet hanem az alvázon ( jobb oldalt ) így igeny keskeny szögben lehetett vele tüzelni.

M3-on csak 37 mm löveg volt , az ebbõl kialakított M8 önjáró tarackra került 75 mm-s löveg.

Csak az nem a mûszaki paramétereibõl fakadt hanem abból, hogy sok volt. Bármelyik hk-ból lehetett volna speckó változatokat buherálni, ha lett volna rá igény és erõforás a németeknél...

A Shermannak meg semmi köze ahhoz, hogy az angolok valahogy beleszuszakolták a 17 fontos pct. löveget.

Azért az M4 shem volt éppenséggel rossz harckocsi.Az igaz hogy a páncélzata 1943/1944-ben már nem sokat ért a német hk.-k ellen de azért volt egy két elõnye.A Sherman volt a II. világháború talán leguniverzálisabb tankja.Még felsorolni is nehéz lenne hogy milyen feladatkörökben alkalmazták.Más részt az angolok upgradeja a Sherman firefly variáns képes volt átlõni a Tigris harckocsik páncélzatát.

Az azért ne felejtsük el hogy Rommel mindig a német hadiipar "kukájában" turkált.A II. El-alameini csatában az alábbi páncélosok álltak rendelkezésre. 31 db Panzer II, 85 db Panzer III (rövid csövû 50mm-es), 88 db Panzer III (hosszú csövû 50mm-es), 8 db Panzer IV (rövid csövû 75mm-es), 30 db Panzer IV (hosszú csövû 75mm-es), 7 db parancsnoki tank, 278 db M13/40 és 20 db könnyû harckocsi. Hosszú csövû Pz III-ból és Pz IV-bõl nem volt azért olyan sok.Szóval azért volt keresnivalója még az M3-nak Észak Afrikában.

Ezt valóban benéztem, 43 áprilisában csak a 75 mm-es löveget cserélték hosszabbra (l43-ról L48-ra).

De nagyjából így is áll, hogy bár az M3 elég gyér harckocsi volt, a korábbi britt cuccokhoz képest az ágyúja legalább esély adott nekik, ezért szerették.

Bocsi, de egy fél évet tévedsz, az elsõ PzIVF2-õk 1942 Augusztusában érkeztek meg Rommelhez észak afrikába. Nem mindegy, mert az elsõ Shermanok csak hónapokkal késõbb érkeztek meg.

Wikipediáról:
One hundred and seventy-five Ausf. F2s were produced from March 1942 to July 1942.

By August 1942, Rommel had only received 27 Panzer IV Ausf. F2s, armed with the L/43 gun, which he deployed to spearhead his armored offensives.

Mellesleg mind a korai Lee tankokba épített M2 löveg, mind a késõbbi Lee-k be és a Shermanokba épített M3 löveg jóval gyengébb volt a PzIVF2 lövegénél.

Krupp was contracted in a joint development to modify Rheinmetall's pending 75 mm (2.95 in) anti-tank gun design (later known as 7.5 cm PaK 40 L/46). Because the recoil length of the PaK 40 was too long for the tank's turret, the recoil mechanism and chamber were shortened. This resulted in the 75-millimetre (2.95 in) KwK 40 L/43.The KwK 40 L/43 was mounted on the Panzer IV Ausf. F, and tanks that received the new, longer gun were renamed Ausf. F2

Nem csak az ûrméret volt a lényeg, hanem a csõ hossza, abban verte a Pz IV-et. Amúgy ennek az ágyúnak a továbbfejlesztése került be az M4 Sherman-ba is, ezzel harcolták végig a II. Vh-t. Még a B-25-ös bombázóba is beépítették. Amit kritizáltakrajta, az a kazamaás beépítés volt.

Az M3 kisebbik ágyúja az csak 37 mm-volt, már a Pz-III páncéljával sem bírt el.

Az ûrméret nem minden. A legutoltsó forrás amit olvastam azt írta, hogy a 75 milis ágyú olyan pocsék volt, hogy inkább a kisebbet használták. Ezen felül a tank olyan magas volt más jármûvekkel összevetve, mint egy felhõkarcoló. Csinos célpont volt...

Amikor favorizálták (42-ben), akkor egyedül annak volt 75 mm-es hosszabb csövû ágyúja ,hosszabb mint a Pz IV F1-ig az összes Pz IV-nek. A Pz IV F2, az elsõ hosszú csövû ágyúval felszerelt változat csak 43 márciusában jelent meg. A hosszabb csõ nagyobb átütõerõt és nagyobb lõtávolságot jelentett, ami afrikában fontos tényezõ volt.
Ez nagyon hatásos volt az összes ellenséges tank ellen, és a gyalogságot is jobban lehetett vele gyéríteni, mint egy 40 mm-es csak páncéltörõ lövedéket lövõ harckocsiágyúval.

"Afrikában a P40 megfelelõ fenyegetést jelentett az Afrika Korps légierejének."

Lásd H-J Marseille légigyõzelmeit...

Az M3 miben múlta felül pl. a Pz. IVG-t? Az M4 miden volt, csak nem korszerû 1943/44 táján. Majdnem minden német hk. megette volna 1:1-ben. Csak éppen sok volt belõle.

A japán flotta részérõl se voltak azért olyan húdeszuper gépek. Ellenben mindegyik ellátta a feladatát. A P39, P40 is azért megfelelõen teljesített, az ellenünk felhozható BF-109 és Spit korai variációi se voltak sokkal teljesítõképesebbek. Afrikában a P40 megfelelõ fenyegetést jelentett az Afrika Korps légierejének.
Azt a japánok is belátták, hogy az USA ellen nem képesek hadat viselni, csak ha kiütik a flottáját, és azon belül is a 4 hordozót. Azaz valamiért mégis féltek tõle. A japán hajóveszteség jelentõs részét az elavult tengók okozták, ugyanis a szuperfejlett japánok nem tudtak nagyon védekezni ellenük.
Ja, és ez a gyenge állam alig 2 év alatt olyan mennyiségû új eszközt vetett be, ami azért megdöbbentõ hatékonyságról tesz tanubizonyságot. A háborúba lépés után fél évvel már támadásban volt, és az elavult eszközeivel is állta a sarat a rendkívül modern eszközökkel felszerelt ellenséges erõkkel szemben.
A lényeg: 1941-re már felpörögtek azok a programok, amik a korszerû fegyvereket eredményezik 1-2 éven belül. Lsd. már elkezdték az M3/M4 harckocsiszéria tervezését, és egy év múlva kint vannak azok az M3-asok, amik aktuálisan felülmúlják a német harckocsikat.
A lakosságot viszont fel kellett rázni, mert ha rajtuk múlt volna, feloszlatták volna a hadsereget.1941-ben egy szavazaton múlt mindez. El lehet képzelni, hogy FDR hogy manõverezhetett a háborúellenes hangulatban.

Mert a sírás ingyen van, a kockázat bevállalása és estleges veszteségek elviselése nem.

Ezt lehet, hogy NoBearnak kellett volna inkább címeznem.

TG