Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#49097
Sok mindennek a fejlesztésével leálltak a Szovjetunió széthullása után. 😊
Az Ekranoplan egy érdekes koncepció, gyors támadó egységnek használható, de kiváltani nem tudja a hajókat, hiszen nem rendelkezik több hetes, vagy hónapos harcászati idõintervallummal.
Az Ekranoplan egy érdekes koncepció, gyors támadó egységnek használható, de kiváltani nem tudja a hajókat, hiszen nem rendelkezik több hetes, vagy hónapos harcászati idõintervallummal.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49096
Nagyon életszerû döntés. Elképzelem ahogy majd a kis rózsaszín ruhás, affektáló hangú buzi felvételét kéri a tökös és agresszív Marine meg Army srácok közé, hogy aztán az üvöltözõ õrmesterek szitkozódása közepette átgyakorlatozza a napokat. Egy napot se bírna ki ilyen közegben, és szítszívatnák az agyát.
#49095
Meg hát egy modern hajó sokmindent kibír elsüllyedés nélkül. De hogy mit csinálna egy ilyen ekranoplan ha beleküldenénk egy egyszerû rakétát, miközben a víz felett suhan nagy sebességgel? Nem tûnik túl sérülésálló konstrukciónak. Ha még ráadásul a hullámok is erõsen zavarják a mûködését, akkor nem csodálom hogy leálltak a fejlesztésével.
#49094
USA: hivatalosan is mehetnek a hadseregbe a melegek
A Pentagon utasításba adta a katonai toborzóirodáknak, hogy ezentúl ne utasítsák el a homoszexuális jelentkezõket - jelentette be kedden az amerikai védelmi minisztérium szóvivõje.
Cynthia Smith, a Pentagon szóvivõje rámutatott: a döntés azután született, hogy egy szövetségi bíró két ízben is alkotmányellenesnek ítélte a meleg mivoltukat nyíltan vállaló személyek kizárását a fegyveres erõk soraiból.
A verbuválók számára kiadott új útmutatás szerint a hadsereg felfüggesztette az eddig érvényben lévõ "ne kérdezz, ne válaszolj" jogszabály érvényesítését, vagyis azt, hogy a homoszexuálisok csak akkor maradhattak a kötelékében, ha nem vallották meg nemi irányultságukat.
A Pentagon utasításba adta a katonai toborzóirodáknak, hogy ezentúl ne utasítsák el a homoszexuális jelentkezõket - jelentette be kedden az amerikai védelmi minisztérium szóvivõje.
Cynthia Smith, a Pentagon szóvivõje rámutatott: a döntés azután született, hogy egy szövetségi bíró két ízben is alkotmányellenesnek ítélte a meleg mivoltukat nyíltan vállaló személyek kizárását a fegyveres erõk soraiból.
A verbuválók számára kiadott új útmutatás szerint a hadsereg felfüggesztette az eddig érvényben lévõ "ne kérdezz, ne válaszolj" jogszabály érvényesítését, vagyis azt, hogy a homoszexuálisok csak akkor maradhattak a kötelékében, ha nem vallották meg nemi irányultságukat.
A halál csupán a kezdet...
#49093
Kicsit az az érzésem, hogy ma már nem divat dönteni. Mindenki csak elken dolgokat a vége meg ez. Senki nem meri kinmondani azt, hogy egy adott szemlélet és képességek felesleges fenntartása nem oldaható meg. Aztán ami van, azt is szétaprózzák...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49092
Hát akkor én is dobnám ki õket a fenébe...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49091
Ami a brit leépítést illeti egyébként: igen, a fõ ok az iraki / afganisztáni háború költségei. De van más is. A brutális túlköltekezések.
A légierõ ugye már jó ideje húzza a szíjat az Eurofighter miatt. A hadsereg a FRES programmal (a brit FCS, közös platformú modern harcjármû program) dettó. A haditengerészet pedig effektíve minden új hajójával szív. Az, hogy a QE osztály lassan 5 éves csúszásban van, és még mindig nem száztíz százalék, hogy F-35B-t vesznek hozzá, egy dolog. Hogy az Astute osztályú nukleáris meghajtású vadásztengeralattjáró bõ 35%-al drágább jelenleg, mint amibe eredetileg tervezték, egy másik. A Type 45 osztályú légvédelmi fregatt pedig a végsõ elbaltázás mintaképe kezd lenni.
A Type 45 a PAAMS légvédelmi rendszer köré épül, de az angolok (akik utólag csatlakoztak a francia-olasz légvédelmi programhoz) saját verziót akartak, ami miatt végül a francia-olasz páros már majdnem ki is rúgta a programból õket. Végül arról letettek, hogy teljesen saját radart, teljesen saját indító konténert és tûzvezetõ rendszert kérjenek, így "csak" a célravezetõ radarjuk "saját". Viszont a hajó tervezésekor úgy vélték, hogy az amerikai Mk.41 VLS konténereket rakják majd bele, amikbe bele lehet pakolni a Harpoon és Tomahawk rakétákat/robotrepülõket is. Menet közben azonban valamiért átálltak a francia-olasz Sylver-re, amit a két ország amúgy is használni tervezett. Ez viszont csak az Aster légvédelmi rakétákhoz jó. Így a Type 45 nem képes sem Harpoon-t, sem Tomahawk-ot, sem mást vinni, mivel külön indítókat már nem helyeztek rá. A PAAMS viszont problémákkal küzdött, és mindössze idén hajtották végre az elsõ éleslövészetet a már három éve átadott HMS Darling-al (többek között az ASTER rakéták elsõ szériája gyártási hibás rakétatestet kapott). Egészen eddig egy árva 127mm-es löveg és 30mm-es gépágyú alkotta a fregatt fegyverzetét. További gond, hogy a PAAMS tesztelése irgalmatlanul el van maradva. A legdurvább beszólás az volt, hogy bár a PAAMS-ot úgy hirdetik, mint a szuperszónikus hajó elleni rakéták és robotrepülõgépek ellen hatékony rendszert, eddig egy ilyen tesztlövészetet sem tartottak. Még csak tervben sincs ilyesmi. A slusszpoén pedig az, hogy a Type 45 csaknem 1 milliárd dollárba került, majdnem kétszer annyiba, mint a nagyobb és jobban felfegyverzett Aerligh Burke osztály.
A fentiek fényében tehát azért annyira nem egyszerû a helyzet...
A légierõ ugye már jó ideje húzza a szíjat az Eurofighter miatt. A hadsereg a FRES programmal (a brit FCS, közös platformú modern harcjármû program) dettó. A haditengerészet pedig effektíve minden új hajójával szív. Az, hogy a QE osztály lassan 5 éves csúszásban van, és még mindig nem száztíz százalék, hogy F-35B-t vesznek hozzá, egy dolog. Hogy az Astute osztályú nukleáris meghajtású vadásztengeralattjáró bõ 35%-al drágább jelenleg, mint amibe eredetileg tervezték, egy másik. A Type 45 osztályú légvédelmi fregatt pedig a végsõ elbaltázás mintaképe kezd lenni.
A Type 45 a PAAMS légvédelmi rendszer köré épül, de az angolok (akik utólag csatlakoztak a francia-olasz légvédelmi programhoz) saját verziót akartak, ami miatt végül a francia-olasz páros már majdnem ki is rúgta a programból õket. Végül arról letettek, hogy teljesen saját radart, teljesen saját indító konténert és tûzvezetõ rendszert kérjenek, így "csak" a célravezetõ radarjuk "saját". Viszont a hajó tervezésekor úgy vélték, hogy az amerikai Mk.41 VLS konténereket rakják majd bele, amikbe bele lehet pakolni a Harpoon és Tomahawk rakétákat/robotrepülõket is. Menet közben azonban valamiért átálltak a francia-olasz Sylver-re, amit a két ország amúgy is használni tervezett. Ez viszont csak az Aster légvédelmi rakétákhoz jó. Így a Type 45 nem képes sem Harpoon-t, sem Tomahawk-ot, sem mást vinni, mivel külön indítókat már nem helyeztek rá. A PAAMS viszont problémákkal küzdött, és mindössze idén hajtották végre az elsõ éleslövészetet a már három éve átadott HMS Darling-al (többek között az ASTER rakéták elsõ szériája gyártási hibás rakétatestet kapott). Egészen eddig egy árva 127mm-es löveg és 30mm-es gépágyú alkotta a fregatt fegyverzetét. További gond, hogy a PAAMS tesztelése irgalmatlanul el van maradva. A legdurvább beszólás az volt, hogy bár a PAAMS-ot úgy hirdetik, mint a szuperszónikus hajó elleni rakéták és robotrepülõgépek ellen hatékony rendszert, eddig egy ilyen tesztlövészetet sem tartottak. Még csak tervben sincs ilyesmi. A slusszpoén pedig az, hogy a Type 45 csaknem 1 milliárd dollárba került, majdnem kétszer annyiba, mint a nagyobb és jobban felfegyverzett Aerligh Burke osztály.
A fentiek fényében tehát azért annyira nem egyszerû a helyzet...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49090
2005-ben a Royal Navy kivonta a Sea Harriereket, nem volt pénz felújítani õket, és már elõre tekintettek a QE osztályra. "Olcsójánosként" a légierõvel összeálltak, és Gr.7 és Gr.9 Harriereket helyeztek a fedélzetre, de ehhez meg kellett nagyobbítani a fedélzetet, mert a Gr.-ek nagyobb fesztávval bírnak. A Gr.5-ösök amúgy már az 1990-es évek közepétõl vegyesen voltak az FA.2-õkkel, a Gr.-ek a csapásmérést kapták feladatul, a légi fedezet pedig a Sea Harrierek dolga volt. 2005-ben úgy vélték, hogy a feladatkörök közötti elosztás hátrányos, a Sea Harrierek effektíve dolog nélkül repkedtek, míg a Gr.-ek majd meg szakadtak a sok bevetésben. Ezért is döntöttek a kivonásukról.
Azóta a Gr.9-esre fejlesztették az összes Gr.7-est, ennek részeként ASRAAM légiharc rakétákat kaptak, ám sisakcélzót nem. Radarjuk továbbra sincs amúgy, nem is lesz, nem fér el sehova.
Azóta a Gr.9-esre fejlesztették az összes Gr.7-est, ennek részeként ASRAAM légiharc rakétákat kaptak, ám sisakcélzót nem. Radarjuk továbbra sincs amúgy, nem is lesz, nem fér el sehova.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49089
Az ekranoplán bevetése erõsen idõjárásfüggõ még beltengereken is. Nyílt óceánon lényegében semmire sem jók. Pár méteres hullámok teljesen betesznek neki.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49088
<#boxer><#boxer>
Az elmaradt kép a ZM-80-ról:
Az elmaradt kép a ZM-80-ról:
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#49087
Mekkora tree<#nevetes1><#nevetes1>.
Légvédelmi rakéta szimulátor:
Szimulátor weblapja
Miközben a 2K11-rõl keresgéltem akadtam rá.
Ha jól értelmeztem CIFU korábbi hozzászólását akkor a sugárhajtómûves rakétáké a jövõ...
Kíváncsi vagyok a gyökerekre.
Lehet a világnak nem is a lopakodó hajók felé kellene orientálódnia, hanem a baszott gyors erõs fegyverzetû ekranoplánok felé......
Meg az SS-N-22-es indította még be a fantáziám:
Ezen a ZM-80-ason érdekesen mtatott a 6 db Sunburn<#zavart2>
Légvédelmi rakéta szimulátor:
Szimulátor weblapja
Miközben a 2K11-rõl keresgéltem akadtam rá.
Ha jól értelmeztem CIFU korábbi hozzászólását akkor a sugárhajtómûves rakétáké a jövõ...
Kíváncsi vagyok a gyökerekre.
Lehet a világnak nem is a lopakodó hajók felé kellene orientálódnia, hanem a baszott gyors erõs fegyverzetû ekranoplánok felé......
Meg az SS-N-22-es indította még be a fantáziám:
Ezen a ZM-80-ason érdekesen mtatott a 6 db Sunburn<#zavart2>
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#49086
Hmm... Remélem Cifu segít.
Azért kétlem ezt, mert a Gr9. full precíziós csapásmérõ. Ahhoz meg radar is kell, mert anélkül a TGP nem sokat ér. A radar + GPS vezérléssel találja meg azt helyet, ahova kell néznie. Anélkül elég reménytelen.
Azért kétlem ezt, mert a Gr9. full precíziós csapásmérõ. Ahhoz meg radar is kell, mert anélkül a TGP nem sokat ér. A radar + GPS vezérléssel találja meg azt helyet, ahova kell néznie. Anélkül elég reménytelen.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49085
Na aki írta azt írta hogy Sea Harrier 2006 óta nincsen hordozón, ami ott jelenleg repül az Harrier GR.9, nuku radar, nuku BVR...
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#49084
<i> a megmaradt Harrierek mind mennek a levesbe. Bár állítólag ez nem nagy veszteség, mert ami volt még, a képességei azoknak is a vicc kategóriába tartozott úgyis (ami van azoknak nincs radarjuk, nincs BVR légiharcrakétájuk.. kb. célt tudnak repülni)</i>
Vagy te vagy aki írta, iszonyatosan el van maradva. Harriek már istentudja mióta radarosak és már batár régen AMRAAM shooterek...
A Sea Harrieren mindig is volt radar, az alap csapásmérõn nem volt, de már azokon is jó ideje van tudtommal.
Vagy te vagy aki írta, iszonyatosan el van maradva. Harriek már istentudja mióta radarosak és már batár régen AMRAAM shooterek...
A Sea Harrieren mindig is volt radar, az alap csapásmérõn nem volt, de már azokon is jó ideje van tudtommal.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49083
Durván visszanyesnek a Royal Navy-bõl és a hadseregbõl is...
http://www.bbc.co.uk/news/uk-politics-11570593
- az Ark Royal hordozót azzonnal kivonják, megy a bontóba, az eredeti 2014-es tervezett kivonás helyett
- a most épülõ két hordozó (Queen Elizabeth, Prince of Wales) építését folytatják.
- Viszont mivel ezek az F-35-re várnak (BTW - ezek darabszámát 40-re csökkentik), megépülésük, ami még jónéhány év, évekig nem is lesz nekik semmilyen repülõgépük úgy 2020-ig... addig helikopterhordozóként üzemelnek
- a megmaradt Harrierek mind mennek a levesbe. Bár állítólag ez nem nagy veszteség, mert ami volt még, a képességei azoknak is a vicc kategóriába tartozott úgyis (ami van azoknak nincs radarjuk, nincs BVR légiharcrakétájuk.. kb. célt tudnak repülni)
- a flottától kirúgnak 4000 embert, a hajók száma 24-rõl 19-re csökken
- a Trident ICBM rendszeren is "spórolnak" vagy 1,2 milliárd dollárt, nem árulták el pontosan hogyan, de a MoD szerint is a nukleáris elrettentési képesség "minimális" lesz..
- csak néhány Tornado század marad meg, több bázisukat bezárják
- a hadsereg veszít 7000 embert, 100 harckocsit ill. tüzérségi eszközt (gondolom önjáró lvg.-eket)
- a felszabadult összegek ehelyett jó helyekre mennek: Pakisztán, Jemen, Szomália dupla pü-i támogatást kap, az ottani szegénység elleni küzdelemre. Szinte biztos hogy elképesztõen hatékonyan fogják ezt felhasználni ezen poroszosan fegyelmezett országok. 😄 ezt Oroszországtól ill. Kínától vonják el.
Szvsz és persze erõs leegyszerûsítéssel az angoloknak harmadszorra is sikerült megvívni 100 éven belül egy olyan háborút, amibe csõdbe mentek.. az amerikaik sem bírják, az angolok meg pláne nem.
http://www.bbc.co.uk/news/uk-politics-11570593
- az Ark Royal hordozót azzonnal kivonják, megy a bontóba, az eredeti 2014-es tervezett kivonás helyett
- a most épülõ két hordozó (Queen Elizabeth, Prince of Wales) építését folytatják.
- Viszont mivel ezek az F-35-re várnak (BTW - ezek darabszámát 40-re csökkentik), megépülésük, ami még jónéhány év, évekig nem is lesz nekik semmilyen repülõgépük úgy 2020-ig... addig helikopterhordozóként üzemelnek
- a megmaradt Harrierek mind mennek a levesbe. Bár állítólag ez nem nagy veszteség, mert ami volt még, a képességei azoknak is a vicc kategóriába tartozott úgyis (ami van azoknak nincs radarjuk, nincs BVR légiharcrakétájuk.. kb. célt tudnak repülni)
- a flottától kirúgnak 4000 embert, a hajók száma 24-rõl 19-re csökken
- a Trident ICBM rendszeren is "spórolnak" vagy 1,2 milliárd dollárt, nem árulták el pontosan hogyan, de a MoD szerint is a nukleáris elrettentési képesség "minimális" lesz..
- csak néhány Tornado század marad meg, több bázisukat bezárják
- a hadsereg veszít 7000 embert, 100 harckocsit ill. tüzérségi eszközt (gondolom önjáró lvg.-eket)
- a felszabadult összegek ehelyett jó helyekre mennek: Pakisztán, Jemen, Szomália dupla pü-i támogatást kap, az ottani szegénység elleni küzdelemre. Szinte biztos hogy elképesztõen hatékonyan fogják ezt felhasználni ezen poroszosan fegyelmezett országok. 😄 ezt Oroszországtól ill. Kínától vonják el.
Szvsz és persze erõs leegyszerûsítéssel az angoloknak harmadszorra is sikerült megvívni 100 éven belül egy olyan háborút, amibe csõdbe mentek.. az amerikaik sem bírják, az angolok meg pláne nem.
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#49082
Ahogy Molni írja, ez csak a gép alakjából származó RCS csökkentõ megoldásokat veszi figyelembe. Ehhez jönnek még a kritikus helyeken használt RAM (Radarjel elnyelõ anyag). Viszont ezzel együtt is az RCS csökkentés valahol 60-65%-ban a kialakítás, a maradék a használt anyagokból származik.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49081
Itt csak a geomteriai tulajdnoságok vannak figyelembeve. A burkolatot azonosnak feltételezi. Az ábra relatív összehasonlítás aszolút számokat nem ad. Ez egyetlen változó kiemelése az RCS hatására. Ennyi.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49080
Ezt ki tette közzé? F-35-rõl hogyan lehet ilyen megállapítást tenni? A gyártó és az üzemeltetõnek nem érdeke a tulajdonságait megosztani. Mások csak a makettjével kísérletezhetnek, de a burkolat anyagáról csak találgathatnak.
#49079
Köszi.
#49078
A nukleáris elrettentõ erõ része. De arra ott vannak még a tengeralattjárókról indítható Trident ballisztikus rakéták és a Tomahawk robotrepülõgépek is, illetve 450db Minuteman III. szárazföldi telepítésû ballisztikus rakéta. Szóval jelenleg akkora figyelmet (költségvetési szempontból) nem érdemel, hogy foglalkozzanak vele. Az USAF-nak pedig amúgy is van éppen mire költeni, ezért a két opció (egységes AGM-86B vagy egységes, de a határszám alatti AGM-129A) közül az elõbbit választották.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49077
Miért vetõdik fel mostanság az L- és S-hullámhosszon mûködõ radarok alkalmazása a vadászgépeknél, mint a PAK-FA esetén (igaz, ott például kettõ van, X-hullámhosszon mûködõ az orrban, és L-hullámhosszon mûködõ a szárny belépõélében).
Magyarázat: A légvédelmi, és az összes repülõgép-radar jelenleg X-hullámhosszon mûködik, ezért a lopakodó vadászgépeket is úgy tervezték (és a most készülõket is úgy tervezik), hogy elsõ sorban az X-hullámhosszon terjedõ rádióhullámokat verjék vissza más felé, mint amerrõl érkeznek. A többi hullámhossz esetén erre már nem tudnak figyelni, hiszen nagyon összetett feladat egy széles spektrum elõl "rejtõzködõ" lopakodót kivitelezni, e téren amúgy a B-2A és az YF-23 elég jól szerepel. De ahogy az ATF tendernél is írták, az YF-22 egy jól lopakodó vadász, míg az YF-23 egy jól vadászó lopakodó - a légierõ meg inkább vadászt keresett, mint lopakodót.
A négy ábrán az F-35-ös látható, és az, hogy amíg X- és S-hullámhosszon szembõl még elég jól szórja szét a beékezõ radarjeleket, addig L-hullámhosszon már alig-alig, VHF hullámhosszon pedig egyáltalán nem. Az is érdekes, hogy hátulról csak az X-hullámhossz esetében szerepel jól.
Magyarázat: A légvédelmi, és az összes repülõgép-radar jelenleg X-hullámhosszon mûködik, ezért a lopakodó vadászgépeket is úgy tervezték (és a most készülõket is úgy tervezik), hogy elsõ sorban az X-hullámhosszon terjedõ rádióhullámokat verjék vissza más felé, mint amerrõl érkeznek. A többi hullámhossz esetén erre már nem tudnak figyelni, hiszen nagyon összetett feladat egy széles spektrum elõl "rejtõzködõ" lopakodót kivitelezni, e téren amúgy a B-2A és az YF-23 elég jól szerepel. De ahogy az ATF tendernél is írták, az YF-22 egy jól lopakodó vadász, míg az YF-23 egy jól vadászó lopakodó - a légierõ meg inkább vadászt keresett, mint lopakodót.
A négy ábrán az F-35-ös látható, és az, hogy amíg X- és S-hullámhosszon szembõl még elég jól szórja szét a beékezõ radarjeleket, addig L-hullámhosszon már alig-alig, VHF hullámhosszon pedig egyáltalán nem. Az is érdekes, hogy hátulról csak az X-hullámhossz esetében szerepel jól.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49076
Jól értem, hogy erre már nincs szükség? Szu-t már nem kell ilyennel atomozni, a többi "kis" országot meg hazavágja a régi is? Mert csak azért mert drága még nem hinném, hogy kivonnák.
#49075
Igen és nem. Igen, ahhoz hasonló, sõt, bizonyos okokból ("közös", egységes robotrepülõgép program miatti utasítás miatt) azonos a hajtómûvük (ez az AGM-86-ból származott) és a TERCOM navigációs rendszerük (ez viszont a Tomahawk-ból).
De az AGM-86A-t (illetve elõdjét, a radarjel-csali SCAD-ot) eredetileg úgy tervezték, hogy a SRAM indítókra is felférjen, addig a BGM-109-est (UGM-109) úgy tervezték, hogy torpedóvetõ-csõbõl is indítható legyen, víz alól. Emiatt a Tomahawk-nak erõsebb szerkezetûnek kellett lennie, illetve a beömlõnyílása tároláskor rejtett, az indítás után nyílik ki. A Boeing a "rövid" AGM-86-ról a meghosszabbított törzsû AGM-86B-t küldte az AGM-109 ellen, és a légierõ (amely ugye a születésétõl pátyolgatta) aZ AGM-86B mellett döntött. Ez egyben az AGM-109 végét is jelentette, ugyan volt tervben egy légi indítású változat, de se a NAVY, se az USAF nem akarta, így hamvában holt lett.
A faék egyszerûség az olyan dolgokra vonatkozik, mint a szárny nyitómechanizmusa, a hajtómû vagy a vezérsíkok. Az AGM-129 minden téren túl kellett tegyen az AGM-86-on, ez volt vele szemben a légierõ elvárása, az AGM-129A ezt teljesítette, de ennek ára volt. Az alacsony RCS miatt a test különleges kompozitból készült, a hajtómû kiömlõnyílása lapos, alulról/felülrõl árnyékoló, speciális anyagból készült, stb.
Ugyan nincs részletezve sehol, de felteszem az AGM-129A drága karbantartása ezekhez az Alacsony Észlelhetõségû (Low Observation) megoldásokra vezethetõ vissza. Az AGM-86B így aztán hozzá képest faék egyszerûségû...
De az AGM-86A-t (illetve elõdjét, a radarjel-csali SCAD-ot) eredetileg úgy tervezték, hogy a SRAM indítókra is felférjen, addig a BGM-109-est (UGM-109) úgy tervezték, hogy torpedóvetõ-csõbõl is indítható legyen, víz alól. Emiatt a Tomahawk-nak erõsebb szerkezetûnek kellett lennie, illetve a beömlõnyílása tároláskor rejtett, az indítás után nyílik ki. A Boeing a "rövid" AGM-86-ról a meghosszabbított törzsû AGM-86B-t küldte az AGM-109 ellen, és a légierõ (amely ugye a születésétõl pátyolgatta) aZ AGM-86B mellett döntött. Ez egyben az AGM-109 végét is jelentette, ugyan volt tervben egy légi indítású változat, de se a NAVY, se az USAF nem akarta, így hamvában holt lett.
A faék egyszerûség az olyan dolgokra vonatkozik, mint a szárny nyitómechanizmusa, a hajtómû vagy a vezérsíkok. Az AGM-129 minden téren túl kellett tegyen az AGM-86-on, ez volt vele szemben a légierõ elvárása, az AGM-129A ezt teljesítette, de ennek ára volt. Az alacsony RCS miatt a test különleges kompozitból készült, a hajtómû kiömlõnyílása lapos, alulról/felülrõl árnyékoló, speciális anyagból készült, stb.
Ugyan nincs részletezve sehol, de felteszem az AGM-129A drága karbantartása ezekhez az Alacsony Észlelhetõségû (Low Observation) megoldásokra vezethetõ vissza. Az AGM-86B így aztán hozzá képest faék egyszerûségû...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49074
Faék egyszerûségû? Lényegében egy légi indítású BGM-109 szerûség nem?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49073
Egyfelõl mert anno csak 460-at vettek belõle, másodszor pedig nagyságrendekkel bonyolultabb és drágább a karbantartása, mint az eleve faék egyszerûségûre tervezett AGM-86.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49072
Személy szerint én annyit tudok róla, amennyi a Wikin megtalálható. Itt még van egy kis angliai adalék, még letölthetõ kézikönyv is a Telexkészülékhez.
Ha csak a rövid leírása kell, akkor egy gyakorlatilag telefonvonalhoz hasonló gép, amely pulzus módon mûködött, adott és vett jeleket. A szöveget az "adó" gépen begépelted, az elektronika azt "lefordította", és elküldte a "vevõ" gépnek, amely egy elektromos írógéppel kinyomtatta. 1945-tõl kezdõdöen a telefonvonaltól függetlenül mûködõ külön hálózat lett, az 1950-es évek második felétõl automatikus átirányítással. Szintén ebben a korszakban már általános volt, hogy a Telexgépek memóriával rendelkeztek, így rövid ideig kellett csak a vonalnak élnie, de persze lehetõség maradt az "élõ" adatátvitelre, vagyis amikor a két gép folyamatosan adott és vett (tehát ha "A" gépen valaki beírt valamit, azt a "B" gép egybõl nyomtatta és vica-versa). Az 1970-es években a Fax elterjedésével a jelentõsége egyre inkább csökkent, majd az 1990-es évekre pedig gyakorlatilag meg is szûnt a dedikált Telex hálózat. Ettõl függetlenül egyes helyeken ma is használatos, mert olcsó és megbízható.
Ha csak a rövid leírása kell, akkor egy gyakorlatilag telefonvonalhoz hasonló gép, amely pulzus módon mûködött, adott és vett jeleket. A szöveget az "adó" gépen begépelted, az elektronika azt "lefordította", és elküldte a "vevõ" gépnek, amely egy elektromos írógéppel kinyomtatta. 1945-tõl kezdõdöen a telefonvonaltól függetlenül mûködõ külön hálózat lett, az 1950-es évek második felétõl automatikus átirányítással. Szintén ebben a korszakban már általános volt, hogy a Telexgépek memóriával rendelkeztek, így rövid ideig kellett csak a vonalnak élnie, de persze lehetõség maradt az "élõ" adatátvitelre, vagyis amikor a két gép folyamatosan adott és vett (tehát ha "A" gépen valaki beírt valamit, azt a "B" gép egybõl nyomtatta és vica-versa). Az 1970-es években a Fax elterjedésével a jelentõsége egyre inkább csökkent, majd az 1990-es évekre pedig gyakorlatilag meg is szûnt a dedikált Telex hálózat. Ettõl függetlenül egyes helyeken ma is használatos, mert olcsó és megbízható.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49071
Ezt hogy sikerült? Miért nem a régebbit vonják ki?
#49070
Picit érintõleges, de el tudja valaki magyarázni, hogy a régi telex gépek hogyan mûködtek, mik voltak a korlátai, stb.?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49069
<i>AGM-129A, a lopakodó ALCM, amit 2012-re ki is vonnak, tehát az elõdje lesz az utódja...</i>
Na, ez a kemény. Mondjuk a jelek szerint a B-1 flotta is elõbb meghalhat, mint a B-52...
Na, ez a kemény. Mondjuk a jelek szerint a B-1 flotta is elõbb meghalhat, mint a B-52...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49068
Az AGM-129 ACM eredetileg a B-1B számára volt szánva, de a nukleáris korlátozások és késõbb a költségek / feladatkörök miatt ezt elvetették (szvsz az lehetett a háttérben, hogy féltek attól, hogy az 1990-es évek elején a nagy leépítéseknél megkérdõjelezik annak a létjogosultságát a politikusok, hogy miért kellene párhuzamosan a B-1B-t és a B-52-est is üzemben tartani, ha mindkettõ képes ugyanazon fegyverek hordozására), és csak a B-52-esekhez integrálták. A 2002-es SORT egyezmény értelmében ráadásul 2012-re 528db légi indítású nukleáris robotrepülõgép van engedélyezve az USA számára, így az AGM-129-est kivonják, és maradnak az AGM-86-osok.
AGM-86 (ez mondjuk hagyományos robbanófejú AGM-86C, de a nukleáris B verzió is így néz ki)
AGM-129A, a lopakodó ALCM, amit 2012-re ki is vonnak, tehát az elõdje lesz az utódja...
Hozzá kell tenni, hogy az USA-nak ott van a Tomahawk arzenálja, akár tengókról, akár hajókról indítva. Franciaországnak nincs ilyen alternatívája...
AGM-86 (ez mondjuk hagyományos robbanófejú AGM-86C, de a nukleáris B verzió is így néz ki)
AGM-129A, a lopakodó ALCM, amit 2012-re ki is vonnak, tehát az elõdje lesz az utódja...
Hozzá kell tenni, hogy az USA-nak ott van a Tomahawk arzenálja, akár tengókról, akár hajókról indítva. Franciaországnak nincs ilyen alternatívája...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49067
A B-2 és B-1 esetén érthetetlen, hogy miért gravitáció bombákat vittek. Mindkettõ belsõ terében elfért volna egy rakéta, egy SRAM méretû. A B-52 is vihetett forgótárban valamit (AGM-86?), de az õsidõkben is volt - bár nem belsõ teres - rakája a Hound Dog vagy mi. A britek is volt ilyen asszem. Ennék fényében érthetetlen, hogy a B-1 és B-2 miért bombákat visz. Fõleg az elõbbinél gázos, mert alacsonyan repülve hogyan távolodik el a gép idõben?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49066
Igazából nem véletlen, hogy az FB-111 + SRAM-ot hoztam fel, mert más ehhez hasonló összeállítás nem nagyon volt (talán még a Tu-22 és a félig bújtatott rakétája?). A B-1B is csak szabadesésû nukleáris bombákat vitt anno (most már azt sem, csak konvencionális fegyvereket), a B-2A detto. Az egyetlen amerikai robotrepülõgép-hordozó a B-52-es. A szovjet/orosz erõknél ugyanez, vannak a gigászi hatótávolságú Tu-95 és Tu-160-asok, de szubszonikus Kh-55-ösökkel. A Szu-24 és -34 pedig nukleáris csapásmérésre megint bajos, lévén a légibombákon kívül nincs opció.
Persze ettõl még lehet úgy tekinteni az ASMP-vel felszerelt Mirage-2000N-re, mint egy szegény ember bombázójára, de ettõl még mindig egyedülállóak a maguk nemében.
Persze ettõl még lehet úgy tekinteni az ASMP-vel felszerelt Mirage-2000N-re, mint egy szegény ember bombázójára, de ettõl még mindig egyedülállóak a maguk nemében.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49065
Ócsított B-1-es? 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49064
Noha taktikai fegyvernek tekintik, azért egy 300kT-ás (de még a 150kT-ás is) simán belefér a stratégiai fenyegetésbe, az ASMP-A meg már ugye 500km-es hatótávolsággal fog bírni, ha rendszerbe áll.
Vagyis tekinthetõ akár taktikai, akár stratégiai fegyvernek is. Ebbõl a szempontból azért nem teljesen ostobaság...
Vagyis tekinthetõ akár taktikai, akár stratégiai fegyvernek is. Ebbõl a szempontból azért nem teljesen ostobaság...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49063
Szerintem a mai világban egy teljesen vagy majdnem teljesen felesleges képesség.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49062
Elviekben igen, de csak B-83 és B-61 fékernyõs légibombákkal. Irányított rakétája is csak a AGM-65 Maverick és az AGM-130 volt.
Amennyire én tudom, nukleáris csapásmérésre szolgáló rakétát vagy robotrepülõgépet egy amerikai vadászgép sem vitt, hacsak az FB-111 + SRAM konfigot nem hozzuk fel, noha az FB-111 szerintem már nem vadászgép kategória. 😄
De még egyszer: én vadászgép méretû repülõgépet, és szuperszonikus robotrepülõgépet nukleáris robbanófejjel említettem. Ilyen nincs másnál. 😊
Amennyire én tudom, nukleáris csapásmérésre szolgáló rakétát vagy robotrepülõgépet egy amerikai vadászgép sem vitt, hacsak az FB-111 + SRAM konfigot nem hozzuk fel, noha az FB-111 szerintem már nem vadászgép kategória. 😄
De még egyszer: én vadászgép méretû repülõgépet, és szuperszonikus robotrepülõgépet nukleáris robbanófejjel említettem. Ilyen nincs másnál. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49061
Ez biztos? Az F-15E nem rendelkezik nukleáris fegyverekkel?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49060
megyek sírni<#rinya><#rinya><#rinya>.
Utálom a franciákat.....
Utálom a franciákat.....
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#49059
A Moszkit robotrepcsi, ha minden igaz földfelszíni célok ellen is jó...
Nem igazán jó. A Moszkit passzív radar követésû, elviekben tehát használható szárazföldi radarok ellen, ám ezt a képességét ha jól tudom, nem tesztelték. Ebbõl következik, hogy csapásmérõ feladatkörre alkalmatlan.
-felszerelhetõ nuk. rob. fejjel.
A légi indítású verziónál (Kh-41) ez az opció nem szerepel. Elsõ sorban azért, mert exportra tervezték.
+1: A Kh-41 nincs rendszerben jelenleg sehol, az Orosz légierõben sem. Már csak azért sem kellett mérlegelnem. 😊
Nem igazán jó. A Moszkit passzív radar követésû, elviekben tehát használható szárazföldi radarok ellen, ám ezt a képességét ha jól tudom, nem tesztelték. Ebbõl következik, hogy csapásmérõ feladatkörre alkalmatlan.
-felszerelhetõ nuk. rob. fejjel.
A légi indítású verziónál (Kh-41) ez az opció nem szerepel. Elsõ sorban azért, mert exportra tervezték.
+1: A Kh-41 nincs rendszerben jelenleg sehol, az Orosz légierõben sem. Már csak azért sem kellett mérlegelnem. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49058
Akkor megindokoltad miért van igazság a mondandómban:
"vadászgépalapú szuperszonikus robotrepülõgépes nukleáris csapásmérõ képessége".
-Su-34 mondjuk vadászbombázó-mélységi csapásmérõ, vadászgép feladatkört is elláthat kisebb nagyobb sikerrel KV-172 hijján..., de szuperszonikus😊
-A Moszkit robotrepcsi, ha minden igaz földfelszíni célok ellen is jó...
-felszerelhetõ nuk. rob. fejjel.
Mond ki: neked van igazad <#worship>, de ezt a kombót nem mérlegelted...
"vadászgépalapú szuperszonikus robotrepülõgépes nukleáris csapásmérõ képessége".
-Su-34 mondjuk vadászbombázó-mélységi csapásmérõ, vadászgép feladatkört is elláthat kisebb nagyobb sikerrel KV-172 hijján..., de szuperszonikus😊
-A Moszkit robotrepcsi, ha minden igaz földfelszíni célok ellen is jó...
-felszerelhetõ nuk. rob. fejjel.
Mond ki: neked van igazad <#worship>, de ezt a kombót nem mérlegelted...
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#49057
Nem, bár ez terminológiai vita.
A Moszkit is torlósugárhajtómûvel rendelkezik, ezen alapján robotrepülõgép.
Jelenleg egyre inkább a sugárhajtómûves megoldások terjednek, immár a légiharc rakétáknál is (Meteor).
A Moszkit is torlósugárhajtómûvel rendelkezik, ezen alapján robotrepülõgép.
Jelenleg egyre inkább a sugárhajtómûves megoldások terjednek, immár a légiharc rakétáknál is (Meteor).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49056
bezony😊 A néhány száz kT-ásokra gondoltam.
pl.: SS-N-22 Sunburn.
asszem ezt indítja a #49030-as Hsz-em videóján kb 5.00-nál a Su-34<#kacsint>.
De ez rakéta.
Van jövõje egyáltalán a robotrepcsiknek? Nem túl lassúak, drágák?
pl.: SS-N-22 Sunburn.
asszem ezt indítja a #49030-as Hsz-em videóján kb 5.00-nál a Su-34<#kacsint>.
De ez rakéta.
Van jövõje egyáltalán a robotrepcsiknek? Nem túl lassúak, drágák?
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#49055
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49054
keresgettem az orosz taktikai nukleáris robbanófejek listáját, de nem találtam...
arról van linked?
arról van linked?
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#49053
Danke schön!<#puszis>
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#49052
Ez esetben célszerû akkor az Orosz szócikket nézni, ráadásul még sokkal több információval is bír, mint az angol nyelvû. <#papakacsint>
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49051
OK<#rinya>
Google fordítóval kentem😊
Csak németül és oroszul tudok<#whatever>.
Google fordítóval kentem😊
Csak németül és oroszul tudok<#whatever>.
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#49050
ezen link alapján a P-800 képes szárazföldi célt támadni
Ne vedd sértésnek, de az angol tudásod ezek alapján nem a legtökéletesebb. 😉
Idézet a Wikirõl:
The P-800 Oniks (Russian: П-800 Оникс, alternatively termed Yakhont (Яхонт😉 for export markets; "Oniks" is onyx, and "Yakhont" is ruby or sapphire in English) is a Russian (former Soviet) supersonic anti-ship cruise missile developed by NPO Mashinostroyeniya as a ramjet version of P-80 Zubr.
Gyorsmagyarítás: 😊
A P-800 Oniksz (Orosz: П-800 Оникс, export verziója más néven Jakhont (Яхонт😉) egy Orosz (egykor Szovjet) szuperszonikus hajó elleni robotrepülõgép, amelyet a Mashinosztrojenyija NPO fejlesztett ki, mint a P-80 Zubr torlósugárhajtómûves verzióját.
Az egyetlen rész, ahol a szárazföld szóba kerül, az az indítási lehetõség:
Development reportedly started in 1983, and by 2001 allowed the launch of the missile from land, sea, air and submarine.
Gyorsmagyarul:
A fejlesztést a hírek szerint 1983-ban kezdõdött, és 2001-re lehetõség lett a robotrepülõgépet szárazföldrõl, hajóról, levegõbõl illetve tengeralattjáróról indítani.
Ne vedd sértésnek, de az angol tudásod ezek alapján nem a legtökéletesebb. 😉
Idézet a Wikirõl:
The P-800 Oniks (Russian: П-800 Оникс, alternatively termed Yakhont (Яхонт😉 for export markets; "Oniks" is onyx, and "Yakhont" is ruby or sapphire in English) is a Russian (former Soviet) supersonic anti-ship cruise missile developed by NPO Mashinostroyeniya as a ramjet version of P-80 Zubr.
Gyorsmagyarítás: 😊
A P-800 Oniksz (Orosz: П-800 Оникс, export verziója más néven Jakhont (Яхонт😉) egy Orosz (egykor Szovjet) szuperszonikus hajó elleni robotrepülõgép, amelyet a Mashinosztrojenyija NPO fejlesztett ki, mint a P-80 Zubr torlósugárhajtómûves verzióját.
Az egyetlen rész, ahol a szárazföld szóba kerül, az az indítási lehetõség:
Development reportedly started in 1983, and by 2001 allowed the launch of the missile from land, sea, air and submarine.
Gyorsmagyarul:
A fejlesztést a hírek szerint 1983-ban kezdõdött, és 2001-re lehetõség lett a robotrepülõgépet szárazföldrõl, hajóról, levegõbõl illetve tengeralattjáróról indítani.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49049
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#49048
Mit írtam? vadászgépalapú szuperszonikus robotrepülõgépes nukleáris csapásmérõ képessége
1.: A P-800 hajó elleni robotrepülõgép. A francia Mirge-2000-es által hordozott ASMP meg szárazföldi célok elleni csapásmérõ robotrepülõgép.
2.: A P-800 hagyományos robbanófejjel bír, az ASMP 150 v. 300kT-ás nukleáris robbanófejjel.
Én a Sárhidai Gyula által is használt megfogalmazást használom.
Rakéta -> rakétahajtómû (oxidálószer + üzemanyag a rakétatestben szállítva)
Robotrepülõgép -> sugárhajtómû (üzemanyag a rakétatestben, oxidálószer pedig a környezõ légkörbõl)
1.: A P-800 hajó elleni robotrepülõgép. A francia Mirge-2000-es által hordozott ASMP meg szárazföldi célok elleni csapásmérõ robotrepülõgép.
2.: A P-800 hagyományos robbanófejjel bír, az ASMP 150 v. 300kT-ás nukleáris robbanófejjel.
Én a Sárhidai Gyula által is használt megfogalmazást használom.
Rakéta -> rakétahajtómû (oxidálószer + üzemanyag a rakétatestben szállítva)
Robotrepülõgép -> sugárhajtómû (üzemanyag a rakétatestben, oxidálószer pedig a környezõ légkörbõl)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!