Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#49348
kíváncsi vagyok, hogy pl. a mai pilóták alól hány A-10-est, vagy Szu-25T lõnek ki😊 mire kényszernyugdíjjal leszerelik õket.<#zavart1>
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#49347
a ledurvább már már kínai másolásuk a Ka-60 vs. Dauphin
kamov:
dauphin:
kamov:
dauphin:
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#49346
És akkor a Gazellét meg errõl?
vagy talán errõl:
TG
vagy talán errõl:
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#49345
"A hadtörténelem legeredményesebb csatarepülõgép-pilótája összesen 1000 katonai jármûvet, 150 tüzérségi egységet, 519 ellenséges harckocsit, 70 partraszálló jármûvet és 9 vadászgépet pusztított el, de az õ nevéhez fûzõdik a Marat csatahajó, illetve két másik haditengerészeti hajó (egy cirkáló és egy romboló) elsüllyesztése is, miközben 30 Stukát lõttek ki alóla."
Hans-Ulrich Rudel "Stuka ász"
Hans-Ulrich Rudel "Stuka ász"
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#49344
Más: Oroszországot nem lehet kihagyni semmibõl😊
Orosz szerepvállalás Afganisztánban NATO felkérésre!!!!
Orosz szerepvállalás Afganisztánban NATO felkérésre!!!!
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#49343
Vagy: Eurocopter EC 120 B
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#49342
végülis mindkettõ helikopter<#eljen>
#49341
gazelle:
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#49340
Na mi, oszd már meg gondolataidat, mert nagyon kíváncsivá tettél!
TG
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#49339
<#whatever>
van egy sejtésem az oroszokat mi ihlette a MI-34 megalkotásánál...
van egy sejtésem az oroszokat mi ihlette a MI-34 megalkotásánál...
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#49338
A II VH idején elég komoly kihívást jelentett egy tank méretû mozgó cél lebombázása.Még egy jól képzett stuka pilóta sem tudta 25m-es sugarú kõrnél kisebb szórással célba juttatni a bombaterhét.A repülõgéprõl indítható páncéltörõ rakétáknak is elég szerény volt a találati arányuk...
Analysis of destroyed tanks after the Normandy battle showed a "hit-rate" for the air-fired rockets of only 4%.
Viszonylag pontos és hatékony volt harckocsik ellen a BK 37 és Vickers S
féle repülõgép fedélzeti fegyverek.Ezekkel már 25%-os találati aránnyal lehetett tevékenykedni...
Analysis of destroyed tanks after the Normandy battle showed a "hit-rate" for the air-fired rockets of only 4%.
Viszonylag pontos és hatékony volt harckocsik ellen a BK 37 és Vickers S
féle repülõgép fedélzeti fegyverek.Ezekkel már 25%-os találati aránnyal lehetett tevékenykedni...
#49337
#49307;#49315
Te atyaisten😊
"Civil tengót sem látott még senki."
Pont tegnap néztem a natgeót.Kolumbiai drogkartellek többféle változatban elõálltak merülõhajókkal.Abszolút nem értek a tengeralattjárókhoz,de úgy vettem észre,hogy nem állnak tõle olyan messzire.(nem idegesíteni akarlak)
Te atyaisten😊
"Civil tengót sem látott még senki."
Pont tegnap néztem a natgeót.Kolumbiai drogkartellek többféle változatban elõálltak merülõhajókkal.Abszolút nem értek a tengeralattjárókhoz,de úgy vettem észre,hogy nem állnak tõle olyan messzire.(nem idegesíteni akarlak)
#49336
Félreértitek és kiforgatjátok szavaimat. Már megmagyaráztam. Ezeket a tengókat senki nem fogja összetéveszteni mással. Más a zajprofiljuk és nem éppen tartós lenntartózkodásra tervezék õket. Irreleváns példák.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49335
"Civil tengót sem látott még senki."
Hát hogyne, pláne, hogy olyan ismeretlenek, mint Jacques Cousteau sosem bírtak lemenni a tenger alá, és ott mindenféle dolgokat filmezni. Meg a Titanic roncsait is a hadsereg filmezte.
Hát hogyne, pláne, hogy olyan ismeretlenek, mint Jacques Cousteau sosem bírtak lemenni a tenger alá, és ott mindenféle dolgokat filmezni. Meg a Titanic roncsait is a hadsereg filmezte.
#49334
Példa ugye ott az Osztrákok által elfogott illetéktelen légtérhasználaton kapott lopakodó pár éve
Ezt nem ismerem. Hogy volt?
Ezt nem ismerem. Hogy volt?
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#49333
Nekem nem a saját területen való elrejtéssel van a bajom.
A tengeralattjáró vagy a lopakodó repülõgép is a környezetét vagy technológiát használ ki, hogy álcázza magát. A tengeralattjáró a tenger mélyét, a lopakodó a kis radarkeresztmetszetet használja ki.
A konténerszállító hajó, fedélzetén Club-K rendszerrel pedig a civil hajók közé olvad be...
Ugyanúgy a feltételektõl függ, hogyan használod fel mindegyik esetben. Példa ugye ott az Osztrákok által elfogott illetéktelen légtérhasználaton kapott lopakodó pár éve...
El tudod képzelni, hogy micsoda kísértés akkor telerakni egy "kereskedelmi hajót" ilyenekkel? Szeritem nagy, pedig én miden vagyok vagy nem paranoid és vészmadár.
A te szemszögedbõl ez határtalan lehetõség. Az ellenfélnek pedig hatalmas fejfájás...
A tengós példáidra gondoltam, de azok zajprofilja teljesen más, mint egy katonai tengóé. Ez tuti.
Szerinted a katonai tengók nem játszanak azzal, hogy kereskedelmi hajók alá beállnak? Elfedjék magukat mind zaj, mint magnetikus téren.
Én itt a Lusitania estetére célzok.
A Lusitania esetén a fõ kérdés nem az volt, hogy segédcirkálóként volt-e fegyvere, vagy sem. A német haditengerészet felszólította a brit és nemzetközi hajókat, hogy az Anglia környéki vizek háborús zónának számítanak, és minden angliába tartó, vagy onnan induló hajót megtorpedózhatnak...
Az, hogy a konténer szállító az lehet panamai zászló alatt hajózó valami és több ezer ilyen hajó van. A tengó lehet, hogy halk, de nem 1000 lehetséges célpontod van...
Megbocsáss, de ez így gyenge érv. Ismét: mi van, ha egy civil hajó alatt úszik?
A tengeralattjáró vagy a lopakodó repülõgép is a környezetét vagy technológiát használ ki, hogy álcázza magát. A tengeralattjáró a tenger mélyét, a lopakodó a kis radarkeresztmetszetet használja ki.
A konténerszállító hajó, fedélzetén Club-K rendszerrel pedig a civil hajók közé olvad be...
Ugyanúgy a feltételektõl függ, hogyan használod fel mindegyik esetben. Példa ugye ott az Osztrákok által elfogott illetéktelen légtérhasználaton kapott lopakodó pár éve...
El tudod képzelni, hogy micsoda kísértés akkor telerakni egy "kereskedelmi hajót" ilyenekkel? Szeritem nagy, pedig én miden vagyok vagy nem paranoid és vészmadár.
A te szemszögedbõl ez határtalan lehetõség. Az ellenfélnek pedig hatalmas fejfájás...
A tengós példáidra gondoltam, de azok zajprofilja teljesen más, mint egy katonai tengóé. Ez tuti.
Szerinted a katonai tengók nem játszanak azzal, hogy kereskedelmi hajók alá beállnak? Elfedjék magukat mind zaj, mint magnetikus téren.
Én itt a Lusitania estetére célzok.
A Lusitania esetén a fõ kérdés nem az volt, hogy segédcirkálóként volt-e fegyvere, vagy sem. A német haditengerészet felszólította a brit és nemzetközi hajókat, hogy az Anglia környéki vizek háborús zónának számítanak, és minden angliába tartó, vagy onnan induló hajót megtorpedózhatnak...
Az, hogy a konténer szállító az lehet panamai zászló alatt hajózó valami és több ezer ilyen hajó van. A tengó lehet, hogy halk, de nem 1000 lehetséges célpontod van...
Megbocsáss, de ez így gyenge érv. Ismét: mi van, ha egy civil hajó alatt úszik?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49332
Úgy tûnik nehéz szembesülni a ténnyel, hogy az erõs (nagyhatalmak) érvényesítik az akaratukat. Sok országnak nem tetszene egy Iráni atomfegyver, Szaud-Arábia, Kuvait, Egyesült Arab Emírségek, Izrael, ezek pedig hatnak az amúgy sem rajongó Franciaországra és Egyesült Amerikai Államokra. Tetszik vagy sem, de így mûködik a világ...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49331
Ami a hasonlítást illeti, sunyiságról volt szó. Egy lopakodó vadászgép vagy egy tengeralattjáró ugyanúgy arról szól, hogy beleolvadjon a környezetébe, legfeljebb az eljárás más...
Azért különböztessünk már meg offenzív és defenzív alkalmazást. Nekem nem a saját területen való elrejtéssel van a bajom. A szomáliai kalózokkal nem tudtak egy ideig mit kezdeni. El tudod képzelni, hogy micsoda kísértés akkor telerakni egy "kereskedelmi hajót" ilyenekkel? Szeritem nagy, pedig én miden vagyok vagy nem paranoid és vészmadár.
A tengós példáidra gondoltam, de azok zajprofilja teljesen más, mint egy katonai tengóé. Ez tuti.
Ezek a példák egyébként ingoványos talajt képviselnek, a nemzetközi egyezmények értelmében például a német segédcirkálók nem vétettek semmiben, nem is emeltek miattuk vádat ha jól rémlik.
Én itt a Lusitania estetére célzok.
Ha nukleáris fegyvert birtokló országról van szó, akár az is meglehet. De akkor ugyanúgy bármire felszerelheti. Mi a különbség egy Konténerszállító hajóról és egy Kilo-osztályról kilõtt Club-S között? Semmi...
Az, hogy a konténer szállító az lehet panamai zászló alatt hajózó valami és több ezer ilyen hajó van. A tengó lehet, hogy halk, de nem 1000 lehetséges célpontod van...
Azért különböztessünk már meg offenzív és defenzív alkalmazást. Nekem nem a saját területen való elrejtéssel van a bajom. A szomáliai kalózokkal nem tudtak egy ideig mit kezdeni. El tudod képzelni, hogy micsoda kísértés akkor telerakni egy "kereskedelmi hajót" ilyenekkel? Szeritem nagy, pedig én miden vagyok vagy nem paranoid és vészmadár.
A tengós példáidra gondoltam, de azok zajprofilja teljesen más, mint egy katonai tengóé. Ez tuti.
Ezek a példák egyébként ingoványos talajt képviselnek, a nemzetközi egyezmények értelmében például a német segédcirkálók nem vétettek semmiben, nem is emeltek miattuk vádat ha jól rémlik.
Én itt a Lusitania estetére célzok.
Ha nukleáris fegyvert birtokló országról van szó, akár az is meglehet. De akkor ugyanúgy bármire felszerelheti. Mi a különbség egy Konténerszállító hajóról és egy Kilo-osztályról kilõtt Club-S között? Semmi...
Az, hogy a konténer szállító az lehet panamai zászló alatt hajózó valami és több ezer ilyen hajó van. A tengó lehet, hogy halk, de nem 1000 lehetséges célpontod van...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49330
ami késik nem múlik, de a fõ kérdés az: miért ne lehetne nukleáris fegyvere Iránnak?
De nem feszítem a húrt.
Jó éjt!
De nem feszítem a húrt.
Jó éjt!
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#49329
Nem a Buseri reaktorral vannak gondok, hanem az urándúsítókkal és a fûtõanyag gyártással. Korábban Oroszország és Franciaország is felajánlotta a segítségét e téren. Ez összetettebb téma, most nem akarok nekiállni bõven kifejteni, de a lényeg az, hogy a nagyhatalmak (Oroszországot beleértve) azt szeretnék, ha Irán alávetné magát a nemzetközi atomenergia-ügynökség felügyeletének. Irán meg erre csak nagyon vonakodva hajlandó...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49328
Nem. Mert azok nincsenek civilnek álcázva.
Egy saját határaidon belül lévõ teherautón vagy vonaton, avagy egy nemzetközi vizeken hajózó hajón ez kevésbé számít. A saját határaidon belül te oda rejted a fegyvereidet, ahova jól esik. Ha civil áldozatok történnek, mert kilövik a fegyvereidet, amire Palinko utalt, akkor az alapvetõen a te hibád, nem az ellenségé. Az, hogy a nyugati értékrend miatt az Iraki vagy Afgán ellenállók miatt preciziós fegyvereket vetettek be a szövetségesek, az nem arra példa, hogy igen, így kell eljárni, hanem egy gesztus alapvetõen a saját és az ellenséges nép felé. Egy komoly háborús helyzetben ezzel azonban senki sem foglalkozna komolyan...
Ami a hasonlítást illeti, sunyiságról volt szó. Egy lopakodó vadászgép vagy egy tengeralattjáró ugyanúgy arról szól, hogy beleolvadjon a környezetébe, legfeljebb az eljárás más...
Civil tengót sem látott még senki.
Khmmm, ebbe ne fuss bele, több tucat kutató tengeralattjáró (orosz Mir tengók, Alvin, stb.), több tucat luxus/turísta tengeralattjáró (Atlantis-széria, LS250, stb.), a kisebb "fun" tengeralattjárókról nem is szólva. 😊
Ezek után senki ne csodálkozzon, ha valaki "egészen véletlen" megbombáz egy konténerszállított ami gyanúsan nem akar engedelmeskedni...
A nyílt tengeren az erõ uralkodik, vannak nemzetközi tengerészeti egyezmények. A konténer-bázisú hadihajók nem szegik meg egybõl ezeket, ha például felvonják az adott ország hadilobogóját...
Ha pedig megszegik, akkor aligha e miatt fog a leginkább fájni a fejük.
Ez miben is különböze egyébként a terrorista cselekedetektõl vagy a fegyvercsepészettõl?
Hogy egy civil hajót bevonsz mint hordozóeszközt? Nagyban. Még egyszer: attól, hogy fegyvert telepítesz egy civil hajóra, még nem vét senki semmi ellen. Vannak megfelelõ jogi kritériumok arra, hogy milyen feltétellel lehet ezt megtenni legálisan, ha ezt betartják, akkor senki még csak a szemöldökét sem vonhatja fel.
Ez kb. ugyanaz a kategória, hogy háborús helyzetben az ország lefoglalja az összes építõipari gépet, és azokat katonai célra (katonai védmûvek építése) használja fel. Minek minõsül ez esetben akkor az? Civil eszköznek vagy katonainak? Egyértelmûen katonainak...
Esetleg a 'Q' hajóktól és a letagadott I.Vh-s segédcirkálóktól?
A segédcirkálókkal vigyázz, azokról ismert volt, hogy eleve úgy építették õket, hogy utólagosan fel lehessen fegyverezni. Még a haditengerészeti évkönyvekben is szerepelt ez.
Ezek a példák egyébként ingoványos talajt képviselnek, a nemzetközi egyezmények értelmében például a német segédcirkálók nem vétettek semmiben, nem is emeltek miattuk vádat ha jól rémlik.
Szerintem nagyon veszélyes ötlet ilyesmit megalkotni.
Olcsó és hatékony módja annak, hogy háborús helyzetben ütõképes és veszélyes fegyvert alkoss meg. Nincs probléma a békeidõben üzembentartással, de háborús helyzetben gyorsan hadrendbe állítható. Eszményi fegyver, hogy gyorsan megnöveld a harcképességed.
Akkor a te szakterületedre fordítom le. Gondold azt, hogy a civil vontatógépekre, permetezõ helikopterekre fegyvert szerelnek egy háborúban... Egy-az-egyben ugyanaz a kategória...
Halkan jegyzem meg, hogy akár atofejes rakéta is mehet bele.
Ha nukleáris fegyvert birtokló országról van szó, akár az is meglehet. De akkor ugyanúgy bármire felszerelheti. Mi a különbség egy Konténerszállító hajóról és egy Kilo-osztályról kilõtt Club-S között? Semmi...
Egy saját határaidon belül lévõ teherautón vagy vonaton, avagy egy nemzetközi vizeken hajózó hajón ez kevésbé számít. A saját határaidon belül te oda rejted a fegyvereidet, ahova jól esik. Ha civil áldozatok történnek, mert kilövik a fegyvereidet, amire Palinko utalt, akkor az alapvetõen a te hibád, nem az ellenségé. Az, hogy a nyugati értékrend miatt az Iraki vagy Afgán ellenállók miatt preciziós fegyvereket vetettek be a szövetségesek, az nem arra példa, hogy igen, így kell eljárni, hanem egy gesztus alapvetõen a saját és az ellenséges nép felé. Egy komoly háborús helyzetben ezzel azonban senki sem foglalkozna komolyan...
Ami a hasonlítást illeti, sunyiságról volt szó. Egy lopakodó vadászgép vagy egy tengeralattjáró ugyanúgy arról szól, hogy beleolvadjon a környezetébe, legfeljebb az eljárás más...
Civil tengót sem látott még senki.
Khmmm, ebbe ne fuss bele, több tucat kutató tengeralattjáró (orosz Mir tengók, Alvin, stb.), több tucat luxus/turísta tengeralattjáró (Atlantis-széria, LS250, stb.), a kisebb "fun" tengeralattjárókról nem is szólva. 😊
Ezek után senki ne csodálkozzon, ha valaki "egészen véletlen" megbombáz egy konténerszállított ami gyanúsan nem akar engedelmeskedni...
A nyílt tengeren az erõ uralkodik, vannak nemzetközi tengerészeti egyezmények. A konténer-bázisú hadihajók nem szegik meg egybõl ezeket, ha például felvonják az adott ország hadilobogóját...
Ha pedig megszegik, akkor aligha e miatt fog a leginkább fájni a fejük.
Ez miben is különböze egyébként a terrorista cselekedetektõl vagy a fegyvercsepészettõl?
Hogy egy civil hajót bevonsz mint hordozóeszközt? Nagyban. Még egyszer: attól, hogy fegyvert telepítesz egy civil hajóra, még nem vét senki semmi ellen. Vannak megfelelõ jogi kritériumok arra, hogy milyen feltétellel lehet ezt megtenni legálisan, ha ezt betartják, akkor senki még csak a szemöldökét sem vonhatja fel.
Ez kb. ugyanaz a kategória, hogy háborús helyzetben az ország lefoglalja az összes építõipari gépet, és azokat katonai célra (katonai védmûvek építése) használja fel. Minek minõsül ez esetben akkor az? Civil eszköznek vagy katonainak? Egyértelmûen katonainak...
Esetleg a 'Q' hajóktól és a letagadott I.Vh-s segédcirkálóktól?
A segédcirkálókkal vigyázz, azokról ismert volt, hogy eleve úgy építették õket, hogy utólagosan fel lehessen fegyverezni. Még a haditengerészeti évkönyvekben is szerepelt ez.
Ezek a példák egyébként ingoványos talajt képviselnek, a nemzetközi egyezmények értelmében például a német segédcirkálók nem vétettek semmiben, nem is emeltek miattuk vádat ha jól rémlik.
Szerintem nagyon veszélyes ötlet ilyesmit megalkotni.
Olcsó és hatékony módja annak, hogy háborús helyzetben ütõképes és veszélyes fegyvert alkoss meg. Nincs probléma a békeidõben üzembentartással, de háborús helyzetben gyorsan hadrendbe állítható. Eszményi fegyver, hogy gyorsan megnöveld a harcképességed.
Akkor a te szakterületedre fordítom le. Gondold azt, hogy a civil vontatógépekre, permetezõ helikopterekre fegyvert szerelnek egy háborúban... Egy-az-egyben ugyanaz a kategória...
Halkan jegyzem meg, hogy akár atofejes rakéta is mehet bele.
Ha nukleáris fegyvert birtokló országról van szó, akár az is meglehet. De akkor ugyanúgy bármire felszerelheti. Mi a különbség egy Konténerszállító hajóról és egy Kilo-osztályról kilõtt Club-S között? Semmi...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49327
legjobb tudomásom szerint pl a Buseri atomerõmûvet oroszok felügyelik.
Minden atomhulladék O.-ba lesz szállítva...
Akkor mi a gond?
Minden atomhulladék O.-ba lesz szállítva...
Akkor mi a gond?
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#49326
De mondjuk nem sokat pampoghatok, mert Oroszország nem emeli fel a szavát pl Irán rakétái ellen (vagy nem hallunk felõlük).
Rakétaprogram ellen felemelni a hangot önmagában gyenge lábakon álló dolog. Akkor lesz belõle valós fenyegetés, ha arra a rakétára NBC (Nukleáris-Biológiai-Vegyi) robbanófejet tud rakni.
Ha Powell 2003-ban az ENSZ BT elõtt azzal jelenik meg, hogy tessék nézni, milyen ballisztikus rakétái vannak Iraknak, akkor a kutya sem tudta volna komolyan venni. A vegyi fegyverekkel kapcsolatos vádakat viszont nem lehetett olyan könnyen félresöpörni... (függetlenül ettõl ugye a BT-ben Powel leszerepelt).
Nem a rakétaprogram az igazi gond Iránban, hanem az, hogy az atomprogramját nem felügyeli senki, és a nagyhatalmak annyira azért nem bíznak benne, hogy a sarokban maga játsszon ilyesmikkel...
Meg az iráni rakéták (pl ez elég nagy)nehéz álcázni.
A képen látható rakétának (illetve ez csak egy makett) nem is kell álcázás, ez ugyanis a Kavoshgar-3, amely februárban tett egy ûrugrást, fedélzetén egy kis szondával, elsõ sorban tudományos céllal. 😊
Rakétaprogram ellen felemelni a hangot önmagában gyenge lábakon álló dolog. Akkor lesz belõle valós fenyegetés, ha arra a rakétára NBC (Nukleáris-Biológiai-Vegyi) robbanófejet tud rakni.
Ha Powell 2003-ban az ENSZ BT elõtt azzal jelenik meg, hogy tessék nézni, milyen ballisztikus rakétái vannak Iraknak, akkor a kutya sem tudta volna komolyan venni. A vegyi fegyverekkel kapcsolatos vádakat viszont nem lehetett olyan könnyen félresöpörni... (függetlenül ettõl ugye a BT-ben Powel leszerepelt).
Nem a rakétaprogram az igazi gond Iránban, hanem az, hogy az atomprogramját nem felügyeli senki, és a nagyhatalmak annyira azért nem bíznak benne, hogy a sarokban maga játsszon ilyesmikkel...
Meg az iráni rakéták (pl ez elég nagy)nehéz álcázni.
A képen látható rakétának (illetve ez csak egy makett) nem is kell álcázás, ez ugyanis a Kavoshgar-3, amely februárban tett egy ûrugrást, fedélzetén egy kis szondával, elsõ sorban tudományos céllal. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49325
Az elképzelés egyébként nagyon is kézenfekvõ, és roppant frappáns...
Ez miben is különböze egyébként a terrorista cselekedetektõl vagy a fegyvercsepészettõl? Esetleg a 'Q' hajóktól és a letagadott I.Vh-s segédcirkálóktól? Szerintem nagyon veszélyes ötlet ilyesmit megalkotni. Halkan jegyzem meg, hogy akár atofejes rakéta is mehet bele. Tényleg muszáj a tûzzel játszani...?
Ez miben is különböze egyébként a terrorista cselekedetektõl vagy a fegyvercsepészettõl? Esetleg a 'Q' hajóktól és a letagadott I.Vh-s segédcirkálóktól? Szerintem nagyon veszélyes ötlet ilyesmit megalkotni. Halkan jegyzem meg, hogy akár atofejes rakéta is mehet bele. Tényleg muszáj a tûzzel játszani...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49324
persze aztán ha téves találat akkor szemetek miért lõttek civil hajót 😄
#49323
Nem. Mert azok nincsenek civilnek álcázva. Egy csökkentett észlelhetõségû gép az elég nehez összetéveszthetõ egy polgári IFF-fel rendelkezõ géppel + repülési profilja is érdekes. Civil tengót sem látott még senki.
Ezek után senki ne csodálkozzon, ha valaki "egészen véletlen" megbombáz egy konténerszállított ami gyanúsan nem akar engedelmeskedni...
Ezek után senki ne csodálkozzon, ha valaki "egészen véletlen" megbombáz egy konténerszállított ami gyanúsan nem akar engedelmeskedni...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49322
Igen azok.
De mondjuk nem sokat pampoghatok, mert Oroszország nem emeli fel a szavát pl Irán rakétái ellen (vagy nem hallunk felõlük).
és nyilván az ilyen iráni tákolmány rakaték is sunyimód lesznek elrejtve.
Tudom rakéta nem = RR-el.... 😊 bár én nem a meghajtást inkább a rep seb tekintem mérvadónak, de ez szubj.
Meg az iráni rakéták (pl ez elég nagy)nehéz álcázni.
De mondjuk nem sokat pampoghatok, mert Oroszország nem emeli fel a szavát pl Irán rakétái ellen (vagy nem hallunk felõlük).
és nyilván az ilyen iráni tákolmány rakaték is sunyimód lesznek elrejtve.
Tudom rakéta nem = RR-el.... 😊 bár én nem a meghajtást inkább a rep seb tekintem mérvadónak, de ez szubj.
Meg az iráni rakéták (pl ez elég nagy)nehéz álcázni.
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#49321
Értem. Akkor biztos egy lopakodó vadászgép vagy egy robotrepülõgép-hordozó tengeralattjáró nem sunyi... <#rolleyes>
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49320
frappáns????
ez sunyi!
ez sunyi!
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#49319
Az Agat konszern az Euronavalon tovább propagálja a Club robotrepülõgép-család három új válfaját. A Club-A hajófedélzeti elrendezésben hoz újat (VLS, fedélzetre szerelt fix, és kiemelkedõ indítókonténer), Club-P négytengelyes alvázra szerelt partvédelmi robotrepülõgép (bár a szintén orosz Jakhton-al kell megküzdjön a piacért, az pedig szuperszonikus, míg a Club szubszonikus), a legérdekesebb azonban a Club-K, amely szabvány 40 feet hosszú konténerekbe van telepítve. A konténerbe négy hajó elleni vagy szárazföldi célok elleni robotrepülõgép indítótubus és a kiszolgáló rendszerek vannak. Gyakorlatilag így egy civil kamionból, vasúti szerelvénybõl vagy konténerszállító hajóból csinálhat robotrepülõgép-hordozó, csapásmérõ eszközt. Az elsõ bejelentés a Club-K-ról 2010 áprilisában volt (ekkor jelent meg a lenti videó is). Az Euronaval napi újságjának riportere rémüldözve kérdezte az orosz cég képviselõjét, hogy nem aggódnak-e a miatt, hogy a Club-K-val milyen veszélyes fegyvert adhatnak a szélsõséges államok kezébe. 😄
Az elképzelés egyébként nagyon is kézenfekvõ, és roppant frappáns...
Az elképzelés egyébként nagyon is kézenfekvõ, és roppant frappáns...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49318
A legtöbb, amint látható, a II.Vh elõttrõl származik, Davidbog meg is jegyezte a WoT topicban, hogy a legtöbb ország el is vetette gyorsan az ilyen elképzeléseit a háború alatt és után, csak a németek ragaszkodtak csökönyösen a nehéz / szupernehéz harckocsikhoz.
A "miért nem terjedtek el" kérdésre egyszerû a válasz: túl sok erõforrás, és túl kevés haszon. Az FMC-F1 például legfeljebb 90mm-es ágyúval bírt, két év múlva hasonló ágyúk voltak a közepes harckocsikon is. Egy közepes harckocsi összehasonlíthatatlanul olcsóbb, könnyebb a logisztikája (harctérre szállítás, üzembentartási erõforrásigény, stb.), és nem utolsó sorban rugalmasabb.
A szovjet szupernehéz tervek inkább egy "egy húzásba minden ász" akart lenni, egy jármû, amelynek van nagy kaliberû ágyúja a bunkerek ellen, közepes kaliberûje a harckocsik ellen, és elég géppuskája, hogy megvédje magát a gyalogságtól. A bunkerek ellen hamarosan nyilvánvaló vált, hogy a bombázók és csatarepülõgépek hatásosabbak, tehát ez az igény semmis lett, vagy olcsóbban megvalósítható, lásd a korábban említett Szu széria. A harckocsik ellen pedig megint jobb a sima harckocsi.
Ha 1940-ben Németország nem rohanja le Franciaországot, akkor az FMC-F1 megvalósul. Ha 1941-ben Németország nem rohanja le a Szovjetunió, talán a VL vagy a TG-5/T-42 megvalósul.
Megjegyzem, hogy a háború után a 70-80 tonnás harckocsik még nem voltak ördögtõl eredõ elképzelések, lásd a lent ismertetett FV215b, amely közel 70 tonnás volt. Ma pedig egyre közelebb vagyunk megint a 70 tonnához. A Leo2A7+ hivatalosan megadott tömege 67,5 tonna, az M1A2 TUSK tömege 64 tonna körüli, a Merkava Mk.4 65 tonna, de a tervezett aktív védelmi rendszer további 1-1,5 tonnát jelent, és így tovább...
Ráadásul régóta halogatott dolog a nagyobb ûrméretû löveg esete, a 140-150mm körüli harckocsiágyúk további 2-5 tonnányi tömegnövekedést okozhatnak...
Ami a légi veszélyeztetést illeti, szerintem tök mindegy, hogy 40 vagy 140 tonnás harckocsiról van szó, ha nem uralják felette a légteret a saját erõk, akkor könnyû préda...
A "miért nem terjedtek el" kérdésre egyszerû a válasz: túl sok erõforrás, és túl kevés haszon. Az FMC-F1 például legfeljebb 90mm-es ágyúval bírt, két év múlva hasonló ágyúk voltak a közepes harckocsikon is. Egy közepes harckocsi összehasonlíthatatlanul olcsóbb, könnyebb a logisztikája (harctérre szállítás, üzembentartási erõforrásigény, stb.), és nem utolsó sorban rugalmasabb.
A szovjet szupernehéz tervek inkább egy "egy húzásba minden ász" akart lenni, egy jármû, amelynek van nagy kaliberû ágyúja a bunkerek ellen, közepes kaliberûje a harckocsik ellen, és elég géppuskája, hogy megvédje magát a gyalogságtól. A bunkerek ellen hamarosan nyilvánvaló vált, hogy a bombázók és csatarepülõgépek hatásosabbak, tehát ez az igény semmis lett, vagy olcsóbban megvalósítható, lásd a korábban említett Szu széria. A harckocsik ellen pedig megint jobb a sima harckocsi.
Ha 1940-ben Németország nem rohanja le Franciaországot, akkor az FMC-F1 megvalósul. Ha 1941-ben Németország nem rohanja le a Szovjetunió, talán a VL vagy a TG-5/T-42 megvalósul.
Megjegyzem, hogy a háború után a 70-80 tonnás harckocsik még nem voltak ördögtõl eredõ elképzelések, lásd a lent ismertetett FV215b, amely közel 70 tonnás volt. Ma pedig egyre közelebb vagyunk megint a 70 tonnához. A Leo2A7+ hivatalosan megadott tömege 67,5 tonna, az M1A2 TUSK tömege 64 tonna körüli, a Merkava Mk.4 65 tonna, de a tervezett aktív védelmi rendszer további 1-1,5 tonnát jelent, és így tovább...
Ráadásul régóta halogatott dolog a nagyobb ûrméretû löveg esete, a 140-150mm körüli harckocsiágyúk további 2-5 tonnányi tömegnövekedést okozhatnak...
Ami a légi veszélyeztetést illeti, szerintem tök mindegy, hogy 40 vagy 140 tonnás harckocsiról van szó, ha nem uralják felette a légteret a saját erõk, akkor könnyû préda...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49317
És mindet kinyírta volna egy jól irányzott bomba felülrõl...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49316
Ezek a szupernehéz mozgó erõdök miért nem terjedtek el ?
Légierõ miatt ? Vagy katonailag hasznavehetetlen lett volna ?
Légierõ miatt ? Vagy katonailag hasznavehetetlen lett volna ?
#49315
Eredetileg a WoT topicba ment, de azért itt is legyen meg. 😄
Csak a németek voltak annyira idióták hogy komolyan meg akárták építeni a Maust és ha lehetõségük lett volna az E-100-at is.
Attól függ, mit veszünk szupernehéz harckocsinak. Sokan már a 80 tonnás TOG-1/-2-õt is annak veszik. Én mondjuk úgy vélem, hogy a 100 tonna feletti tömegtõl lehet annak tekinteni. Ez esetben is azért a Maus-al rokonlelkek születtek...
Franciaország: FMC-F1, 139tonnás, a Char B1 váltótípusa lett volna, 1940-ig csak az életnagyságú makettje készült el, a gyártását 1941-ben kezdték volna. Fegyverzete: 1x 90mm, 1x 47mm, 6x géppuska.
Szovjetunió:
-TG (Tank Grotte) TG-5 alias T-42, egy 100 tonnás harckocsi terv, fegyverzete 1x 107mm, plusz több géppuska.
-T-39: A T-35 továbbfejlesztése, ugyan kívül esik a 100 tonnás határon (csak 90 tonnás), de ide sorolnám még is, több fegyverzetkombinációt is felvázoltak hozzá, a véglegesnél a két nagy toronyban 2x 107mm-es ágyú (a lenti képen az elsõ fõ toronyban egy 152mm-es ágyú lett volna az egyik 107mm-es ágyúpár helyett), illetve két melléktoronyban 1-1x 47mm-es ágyú és 6 géppuska.
-VL (Vlagyimir Lenin) széria: 1940-ben kezdték meg a munkálatok azon az (amúgy nem valós) hírszerzési információra reagálva, hogy a németek több száz tonnás monstre jármûveken dolgoznak. A VL-S1, VL-S2 és VL-S3 tömege 260-tól 460 tonnáig terjedt, a fõ tornyában egy B-13 (130mm-es), késõbb B-23-as (230mm-es) tengerészeti ágyú felelt az ellenséges bunkerek elleni harcra, két különálló toronyban egy-egy 76,2mm-es ágyú volt a harckocsik elleni harcra, a légvédelemre és a gyalogosok ellen pedig nem részletezett számú DT géppuskával rendelkezett. Frontpáncélzata 125mm-es volt, a mozgatásáról két-két lánctalp felelt oldalanként.
-TG (Tank Grotte) 1000t: A nevébõl (1000 tonna) sejthetõ, hogy ez már a szupernehéz harckocsikon is túlmutat, angolban 'Landship' besorolásba esnek az ilyenek. A mozgatásáról tengerészeti diesel-motorok gondoskodtak volna, elviekben akár 60km/h (!?!) sebességgel, a frontpáncélzata 300mm-es lett volna. Fegyverzete 2x 304mm hajólöveg, 4x 152mm, 4x 76,2mm és 4x 45mm, plusz nem említett számú géppuska. A tervet megvizsgálva a felelõs szovjet miniszteri bizottság azonban túl nehezen és drágán kivitelezhetõnek találta a tervet.
Csak a németek voltak annyira idióták hogy komolyan meg akárták építeni a Maust és ha lehetõségük lett volna az E-100-at is.
Attól függ, mit veszünk szupernehéz harckocsinak. Sokan már a 80 tonnás TOG-1/-2-õt is annak veszik. Én mondjuk úgy vélem, hogy a 100 tonna feletti tömegtõl lehet annak tekinteni. Ez esetben is azért a Maus-al rokonlelkek születtek...
Franciaország: FMC-F1, 139tonnás, a Char B1 váltótípusa lett volna, 1940-ig csak az életnagyságú makettje készült el, a gyártását 1941-ben kezdték volna. Fegyverzete: 1x 90mm, 1x 47mm, 6x géppuska.
Szovjetunió:
-TG (Tank Grotte) TG-5 alias T-42, egy 100 tonnás harckocsi terv, fegyverzete 1x 107mm, plusz több géppuska.
-T-39: A T-35 továbbfejlesztése, ugyan kívül esik a 100 tonnás határon (csak 90 tonnás), de ide sorolnám még is, több fegyverzetkombinációt is felvázoltak hozzá, a véglegesnél a két nagy toronyban 2x 107mm-es ágyú (a lenti képen az elsõ fõ toronyban egy 152mm-es ágyú lett volna az egyik 107mm-es ágyúpár helyett), illetve két melléktoronyban 1-1x 47mm-es ágyú és 6 géppuska.
-VL (Vlagyimir Lenin) széria: 1940-ben kezdték meg a munkálatok azon az (amúgy nem valós) hírszerzési információra reagálva, hogy a németek több száz tonnás monstre jármûveken dolgoznak. A VL-S1, VL-S2 és VL-S3 tömege 260-tól 460 tonnáig terjedt, a fõ tornyában egy B-13 (130mm-es), késõbb B-23-as (230mm-es) tengerészeti ágyú felelt az ellenséges bunkerek elleni harcra, két különálló toronyban egy-egy 76,2mm-es ágyú volt a harckocsik elleni harcra, a légvédelemre és a gyalogosok ellen pedig nem részletezett számú DT géppuskával rendelkezett. Frontpáncélzata 125mm-es volt, a mozgatásáról két-két lánctalp felelt oldalanként.
-TG (Tank Grotte) 1000t: A nevébõl (1000 tonna) sejthetõ, hogy ez már a szupernehéz harckocsikon is túlmutat, angolban 'Landship' besorolásba esnek az ilyenek. A mozgatásáról tengerészeti diesel-motorok gondoskodtak volna, elviekben akár 60km/h (!?!) sebességgel, a frontpáncélzata 300mm-es lett volna. Fegyverzete 2x 304mm hajólöveg, 4x 152mm, 4x 76,2mm és 4x 45mm, plusz nem említett számú géppuska. A tervet megvizsgálva a felelõs szovjet miniszteri bizottság azonban túl nehezen és drágán kivitelezhetõnek találta a tervet.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49314
Ejnye....
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#49313
Az alsó képen egy ISU-152-2 (Object 247)típús gép látható. A lövege: 152 mm BL-10, módosított változata.
1944 tavaszán épült egy prototípús, ami az ISU-152 páncéltestét de egy hosszúcsövû 152 mm BL-8-as ágyút kapott. Olyan tûzerejû páncélvadászt akartak mint az Elefant/Ferdinand. Úgy tudom, hogy motort, váltót, elektromos dolgokat ISU-122-bõl kapott. Az ágyú L/46 kaliberhosszú volt, ezért a lövedék kezdõsebessége 850 m/s-ra nõtt (az L/21-esnél 600 m/s). 21 lõszert szállított. Az ágyúval voltak problémák, elégtelenül mûködött a csõszájfék, a csõ hossza korlátozta a mozgékonyséágát, nagyon nehezen tudta mûködtetni a legénység az ágyút (a nagyobb adag lõpormoiatt). Ez volt az ISU-152-1 (Objekt 246).
Az ISU-152-2-nél nem a BL-8-as, hanem a BL-10-es ágyút módosították és változtattak a csõszájféken is. Sokat nem javult az ágyú. Ha jól emlékszem HEAT lõszerrel 290 mm körüli függõleges homogén páncélt ütött át. Gondolom Kubinkában megtekinthetõ.
Volt egy olyan verzió is, ami az IS-7 130 mm-es ágyújával volt velszerelve. Annak ISU-130 (Object 250) volt a neve.
A lõszereket és a rohamlöveg/páncélvadászt kiveséztétek.
1944 tavaszán épült egy prototípús, ami az ISU-152 páncéltestét de egy hosszúcsövû 152 mm BL-8-as ágyút kapott. Olyan tûzerejû páncélvadászt akartak mint az Elefant/Ferdinand. Úgy tudom, hogy motort, váltót, elektromos dolgokat ISU-122-bõl kapott. Az ágyú L/46 kaliberhosszú volt, ezért a lövedék kezdõsebessége 850 m/s-ra nõtt (az L/21-esnél 600 m/s). 21 lõszert szállított. Az ágyúval voltak problémák, elégtelenül mûködött a csõszájfék, a csõ hossza korlátozta a mozgékonyséágát, nagyon nehezen tudta mûködtetni a legénység az ágyút (a nagyobb adag lõpormoiatt). Ez volt az ISU-152-1 (Objekt 246).
Az ISU-152-2-nél nem a BL-8-as, hanem a BL-10-es ágyút módosították és változtattak a csõszájféken is. Sokat nem javult az ágyú. Ha jól emlékszem HEAT lõszerrel 290 mm körüli függõleges homogén páncélt ütött át. Gondolom Kubinkában megtekinthetõ.
Volt egy olyan verzió is, ami az IS-7 130 mm-es ágyújával volt velszerelve. Annak ISU-130 (Object 250) volt a neve.
A lõszereket és a rohamlöveg/páncélvadászt kiveséztétek.
#49312
A #49309-be raktam még három képet közben.
Mi az elképzelés? Alapvetõen az, hogy a nagy sebesség a harci zóna eléréséhez kell, tehát villámgyorsan odarobog, ott pedig átáll lopakodó / merülõs üzemmódba. Érdemes megfigyelni az utolsó képet, ott félig alámerülve látható. A rádió- és optikai érzékelõk így a felszínen, a feltehetõen relative csendes gázturbina/gázturbinák alapjáraton, így ideális kémkedésre.
Mi az értelme? Nos így ránézésre azt mondanám, hogy egy tengeralattjárónál feltehetõen olcsóbb, a kis merülés miatt nincs szükség drága, erõsen ötvözött acélokra (akár még az is meglehet, hogy kompozit mûanyagból épül az egész), akár sokkal olcsóbb, a gyors reakcióidõ miatt pedig ideális arra, hogy ott védje az ország érdekeit a körzetben. Az eféle szomáliai kalóz-kergetésre ideális például.
Mi az elképzelés? Alapvetõen az, hogy a nagy sebesség a harci zóna eléréséhez kell, tehát villámgyorsan odarobog, ott pedig átáll lopakodó / merülõs üzemmódba. Érdemes megfigyelni az utolsó képet, ott félig alámerülve látható. A rádió- és optikai érzékelõk így a felszínen, a feltehetõen relative csendes gázturbina/gázturbinák alapjáraton, így ideális kémkedésre.
Mi az értelme? Nos így ránézésre azt mondanám, hogy egy tengeralattjárónál feltehetõen olcsóbb, a kis merülés miatt nincs szükség drága, erõsen ötvözött acélokra (akár még az is meglehet, hogy kompozit mûanyagból épül az egész), akár sokkal olcsóbb, a gyors reakcióidõ miatt pedig ideális arra, hogy ott védje az ország érdekeit a körzetben. Az eféle szomáliai kalóz-kergetésre ideális például.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49311
És mi az elképzelés? Alapból lopakodik, de ha kell hajó. Vagy fordítva?
#49310
pofás cucc 😄
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
#49309
Hmmm... azt meg kell hagyni, hogy mostanság egyre merészebb elképzelésekkel lépnek elõ a hadihajó építõ cégek (persze régen is így volt, csak akkor a kutya nem vette meg azokat 😄), de a francia DCNS megint túllépet egy szinttel. Fogták magukat, és újra kitalálták a tengeralattjárót.
Persze mégis mi az, hogy újra? Hát az, hogy az SMX-25 fantázianevû tervük kb. ugyanazt tudja, mint az I. és II. Vh-s tengók, csak mai köntösben. A 109 méter hosszú, felszínen 2850 tonnás tengeralattjáró alig képes lemerülni, legalábbis a 100 méteres merülési mélység már az elsõ világháborúban is elõfordult, a II.Vh-ban pedig teljesen normális volt. A lemerülve 10 csomós sebessége is inkább ebben a korszakban volt nagy szám. Akkor meg mi értelme? Nos az, hogy a felszínen viszont 38 csomóra képes, és egyfelõl igen lopakodó kialakítású, másfelõl nagyon áramvonalas. A fõ fegyverzete sem a torpedók, bár négy nehéz torpedóval rendelkezik, a fõ ütõerejét 16db hajó elleni rakéták/robotrepülõgép jelenti. Ezen felül három pilóta nélküli helikoptere is van, és a 28 fõs személyzet mellett 10 kommandóst tud elvinni magával. A feladata az, hogy a célzónába gyorsan eljusson (ekkor lép mûködésbe a három gázturbina által hajtott három vízsugár-hajtómû, és a 38 csomós sebesség), ott pedig felderítse az ellenfeleket, ha pedig kell, hát legyõzze õket. Aféle modern fregatt-tengeralattjáró.
Elmebeteg, de nekem nagyon tetszik... 😄
Persze mégis mi az, hogy újra? Hát az, hogy az SMX-25 fantázianevû tervük kb. ugyanazt tudja, mint az I. és II. Vh-s tengók, csak mai köntösben. A 109 méter hosszú, felszínen 2850 tonnás tengeralattjáró alig képes lemerülni, legalábbis a 100 méteres merülési mélység már az elsõ világháborúban is elõfordult, a II.Vh-ban pedig teljesen normális volt. A lemerülve 10 csomós sebessége is inkább ebben a korszakban volt nagy szám. Akkor meg mi értelme? Nos az, hogy a felszínen viszont 38 csomóra képes, és egyfelõl igen lopakodó kialakítású, másfelõl nagyon áramvonalas. A fõ fegyverzete sem a torpedók, bár négy nehéz torpedóval rendelkezik, a fõ ütõerejét 16db hajó elleni rakéták/robotrepülõgép jelenti. Ezen felül három pilóta nélküli helikoptere is van, és a 28 fõs személyzet mellett 10 kommandóst tud elvinni magával. A feladata az, hogy a célzónába gyorsan eljusson (ekkor lép mûködésbe a három gázturbina által hajtott három vízsugár-hajtómû, és a 38 csomós sebesség), ott pedig felderítse az ellenfeleket, ha pedig kell, hát legyõzze õket. Aféle modern fregatt-tengeralattjáró.
Elmebeteg, de nekem nagyon tetszik... 😄
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49308
Azt hiszem az egy egy csõ elkoptatásához szükséges lõszermennyiség árához képest ez nem igazán számottevõ összeg. 😊
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#49307
Pucolni, karbantartani ugyanúgy kell a simát mint a huzagoltat.
No de csövet cserélni ritkábban kell. 😄
Közben pár érdekes kép:
FV4004 Conway, egy Centurion alvázra épített randa torony, a késõbbi Conqueror 120mm-es hosszú csövû lövegével. Egy épült, aztán inkább megvárták a Conquerort. 😊
FV4005 Stage 1, egy nagy lõtávú páncélvadász, 183mm-es löveggel. Az eredeti elképzelés a Conqueror alvázára tervezett rendszer lett volna, a tesztekhez azonban a Centurion alvázát használták. A Stage 1 egy automata töltõbrendezéssel együtt felszerelt ágyú volt, amelyet csak ki mértékben lehetett oldalra kitéríteni, és elsõ sorban a löveg mûködõképességét hivatott tesztelni.
FV4005 Stage 2, a fenti továbblépése, egy nagy, hasáb alakú torony került a Centurion alvázra, bele pedig ugyanaz a 183mm-es ágyú.
A 183mm-es szörnyeteg a Conqueror nagytesójába, az FV215b páncélvadászba került volna. A löveghez mindössze 18 (osztott) lõszer fért el a páncéltestben, a páncélzata 254mm vastag a torony front oldalán és a test elején. A programot törölték, és inkább a páncéltörõ rakéták felé fordultak. Az FV215b-bõl pedig csak egy makett épült...
[center]
No de csövet cserélni ritkábban kell. 😄
Közben pár érdekes kép:
FV4004 Conway, egy Centurion alvázra épített randa torony, a késõbbi Conqueror 120mm-es hosszú csövû lövegével. Egy épült, aztán inkább megvárták a Conquerort. 😊
FV4005 Stage 1, egy nagy lõtávú páncélvadász, 183mm-es löveggel. Az eredeti elképzelés a Conqueror alvázára tervezett rendszer lett volna, a tesztekhez azonban a Centurion alvázát használták. A Stage 1 egy automata töltõbrendezéssel együtt felszerelt ágyú volt, amelyet csak ki mértékben lehetett oldalra kitéríteni, és elsõ sorban a löveg mûködõképességét hivatott tesztelni.
FV4005 Stage 2, a fenti továbblépése, egy nagy, hasáb alakú torony került a Centurion alvázra, bele pedig ugyanaz a 183mm-es ágyú.
A 183mm-es szörnyeteg a Conqueror nagytesójába, az FV215b páncélvadászba került volna. A löveghez mindössze 18 (osztott) lõszer fért el a páncéltestben, a páncélzata 254mm vastag a torony front oldalán és a test elején. A programot törölték, és inkább a páncéltörõ rakéták felé fordultak. Az FV215b-bõl pedig csak egy makett épült...
[center]
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49306
"Gondolom a költségek miatt (a sima csövû olcsóbb, hosszabb életû (kevésbé kopik) és kevesebb karbantartást igényel."
Nem hiszem, hogy a költségek szerepet játszottak, feltételezem sokkal olcsóbb lett volna a Rm 120-as de õk mégis sajátot fejlesztettek. A lõszerek viszont tényleg érezhetõen drágábbak a sima csõnél. Pucolni, karbantartani ugyanúgy kell a simát mint a huzagoltat.
Az MGS tényleg csak félig meddig, 120-ast mégse rakhattak rá, a következõ meg a 105-ös, de azt se viseli jól. A 105-ös meg huzagolt, hacsak nem akarnak egy teljesen új löveget fejleszteni de, gondolom, a még újabb költségektõl már a frász kerülgethette õket.
"De akkor a HESH lõszernél hogy jön ki a 8300 méteres elméleti effektív lõtávolság?"
Nagyon egyszerûen. 😊))
Az ûrméret alatti esetében a határ az amíg el tud találni egy hk méretû célt ÉS van annyi energiája, hogy át is üsse. (MT-12-nél ez 3000m)
Kumulatív esetében az el tudja találni a hk mértetû célt a határ. (MT-12-nél ez tán 4-5000m)
Ééééééés itt jön a csavar! 😊 A rogyókúpost gyalogság/egyéb nem páncélozott cél ellen is használják, tehát itt már nem csak egy hk méretû célt kell eltalálni hanem egy területet, tehát gyakorlatilag a határ az ameddig el tudja köpni az álgyú a golyót. Azt meg ugye itt a csõ - viszonylag - kis emelkedési szöge korlátozza. 😊 (MT-12-nél ez 8200m, (az öreg D-44-nél meg 15000m körüli, mert az jóóól meg tudja emelni a csövit) igaz itt rro gránáttal, de esetünkben ez ugyanaz)
Így viszont afeltételezésed sem igazolt, nem mintha nekem lenne valami ötletem... 😊
Nem hiszem, hogy a költségek szerepet játszottak, feltételezem sokkal olcsóbb lett volna a Rm 120-as de õk mégis sajátot fejlesztettek. A lõszerek viszont tényleg érezhetõen drágábbak a sima csõnél. Pucolni, karbantartani ugyanúgy kell a simát mint a huzagoltat.
Az MGS tényleg csak félig meddig, 120-ast mégse rakhattak rá, a következõ meg a 105-ös, de azt se viseli jól. A 105-ös meg huzagolt, hacsak nem akarnak egy teljesen új löveget fejleszteni de, gondolom, a még újabb költségektõl már a frász kerülgethette õket.
"De akkor a HESH lõszernél hogy jön ki a 8300 méteres elméleti effektív lõtávolság?"
Nagyon egyszerûen. 😊))
Az ûrméret alatti esetében a határ az amíg el tud találni egy hk méretû célt ÉS van annyi energiája, hogy át is üsse. (MT-12-nél ez 3000m)
Kumulatív esetében az el tudja találni a hk mértetû célt a határ. (MT-12-nél ez tán 4-5000m)
Ééééééés itt jön a csavar! 😊 A rogyókúpost gyalogság/egyéb nem páncélozott cél ellen is használják, tehát itt már nem csak egy hk méretû célt kell eltalálni hanem egy területet, tehát gyakorlatilag a határ az ameddig el tudja köpni az álgyú a golyót. Azt meg ugye itt a csõ - viszonylag - kis emelkedési szöge korlátozza. 😊 (MT-12-nél ez 8200m, (az öreg D-44-nél meg 15000m körüli, mert az jóóól meg tudja emelni a csövit) igaz itt rro gránáttal, de esetünkben ez ugyanaz)
Így viszont afeltételezésed sem igazolt, nem mintha nekem lenne valami ötletem... 😊
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#49305
Ez mondjuk magyarázná a britek ragaszkodását a rogyókúpos gránáthoz és a 120-as huzagolcsövûhöz.
Valószínûleg, de azért õk is eljátszottak a gondolattal, hogy inkább L/55-ös Rheinmetal simacsövût szerelnek a helyére. Gondolom a költségek miatt (a sima csövû olcsóbb, hosszabb életû (kevésbé kopik) és kevesebb karbantartást igényel. Mondjuk aztán úgy, ahogy van, dobták is az ötletet, és maradtak az L30-nál.
Talán õk az utólsók akik huzagolt csövet használnak.
Még az Indiai Arjun huzagoltcsövûje van, ahhoz is van HEAT és APFSDS, de ezeknél csapágyazott kötényt kapnak a lövedékek, hogy lehetõleg ne nagyon forogjanak. Egyébként az indiai angol nyelvû fórumokban azt olvastam, hogy az Arjun-ok lövészetek alkalmával menetrend szerint jobb eredményt értek el, mint a T-90-esek.
Félig-meddig lehet csak felhozni, de a Striker MGS-nek is 105mm-es huzagoltcsövû ágyúja van, még HESH lõszert is fabrikáltak hozzá, amerikánusul HEP (High Explosive, Plastic), jelölése M393A3.
Kezdem azt gondolni, hogy akár típussajátosság is lehet, hogy milyen lövedékkel kisebb a szórás. Bár igazából sem pro és kontra nem tudám indokolni a dolgot szórás tekintetében. Elsõ lövés találati valószínûség tekintetében még bele lehet erõszakolni dolgokat, de szórásnál nincs semmi ötletem.
Én azt feltételezem, hogy az APFSDS elõnyben van az elsõ találat terén, ugye a lövedék jóval nagyobb torkolati sebességgel kezd, mint egy HEAT vagy HESH (1600-1800m/s vs. 900-1100m/s), a kisebb légellenállás miatt lassabban is veszti el a sebességét. De akkor a HESH lõszernél hogy jön ki a 8300 méteres elméleti effektív lõtávolság? Megint csak saját okoskodás, de felteszem a válasz a lövedék stabilitása lehet. A szárnystabilizált HEAT és APFSDS lövedékek effektív lõtávolsága 3000-3500, esetlegesen 4000 méter. Nyilván egy KE lövedék folyamatosan veszít a mozgási energiájából a torkolatot elhagyva, de egy HEAT lövedék miért csak 2000-4000 méteres effektív lõtávval bír (az M830A1 4000 méter, M830 2500m)? (Ismét: az L30 a HESH lõszerrel bõ kétszer akkora effektív lõtávval rendelkezik) Szvsz a szórás lehet válasz...
De persze ez csak tipp... :S
Apropó, a ruszki lõszerek leváló köpenyénél a szórás volt a probléma vagy az elsõ lövés találati valószínûsége mondjuk nagy távolságon?
A Tatai lõtéren szvsz nem nagyon lõhettek nagy távolságra, és erre konkrétan nem kérdeztem rá (eszembe se jutott ilyesmi), de a megfogalmazá (pontosabb) nekem a szórásképet jelentené. A gyorsabb APFSDS lövedék ugye rövidebb idõ alatt ér célba, tehát mozgó célpontnál az elsõ lövéses találatra talán nagyobb az esélye.
Valószínûleg, de azért õk is eljátszottak a gondolattal, hogy inkább L/55-ös Rheinmetal simacsövût szerelnek a helyére. Gondolom a költségek miatt (a sima csövû olcsóbb, hosszabb életû (kevésbé kopik) és kevesebb karbantartást igényel. Mondjuk aztán úgy, ahogy van, dobták is az ötletet, és maradtak az L30-nál.
Talán õk az utólsók akik huzagolt csövet használnak.
Még az Indiai Arjun huzagoltcsövûje van, ahhoz is van HEAT és APFSDS, de ezeknél csapágyazott kötényt kapnak a lövedékek, hogy lehetõleg ne nagyon forogjanak. Egyébként az indiai angol nyelvû fórumokban azt olvastam, hogy az Arjun-ok lövészetek alkalmával menetrend szerint jobb eredményt értek el, mint a T-90-esek.
Félig-meddig lehet csak felhozni, de a Striker MGS-nek is 105mm-es huzagoltcsövû ágyúja van, még HESH lõszert is fabrikáltak hozzá, amerikánusul HEP (High Explosive, Plastic), jelölése M393A3.
Kezdem azt gondolni, hogy akár típussajátosság is lehet, hogy milyen lövedékkel kisebb a szórás. Bár igazából sem pro és kontra nem tudám indokolni a dolgot szórás tekintetében. Elsõ lövés találati valószínûség tekintetében még bele lehet erõszakolni dolgokat, de szórásnál nincs semmi ötletem.
Én azt feltételezem, hogy az APFSDS elõnyben van az elsõ találat terén, ugye a lövedék jóval nagyobb torkolati sebességgel kezd, mint egy HEAT vagy HESH (1600-1800m/s vs. 900-1100m/s), a kisebb légellenállás miatt lassabban is veszti el a sebességét. De akkor a HESH lõszernél hogy jön ki a 8300 méteres elméleti effektív lõtávolság? Megint csak saját okoskodás, de felteszem a válasz a lövedék stabilitása lehet. A szárnystabilizált HEAT és APFSDS lövedékek effektív lõtávolsága 3000-3500, esetlegesen 4000 méter. Nyilván egy KE lövedék folyamatosan veszít a mozgási energiájából a torkolatot elhagyva, de egy HEAT lövedék miért csak 2000-4000 méteres effektív lõtávval bír (az M830A1 4000 méter, M830 2500m)? (Ismét: az L30 a HESH lõszerrel bõ kétszer akkora effektív lõtávval rendelkezik) Szvsz a szórás lehet válasz...
De persze ez csak tipp... :S
Apropó, a ruszki lõszerek leváló köpenyénél a szórás volt a probléma vagy az elsõ lövés találati valószínûsége mondjuk nagy távolságon?
A Tatai lõtéren szvsz nem nagyon lõhettek nagy távolságra, és erre konkrétan nem kérdeztem rá (eszembe se jutott ilyesmi), de a megfogalmazá (pontosabb) nekem a szórásképet jelentené. A gyorsabb APFSDS lövedék ugye rövidebb idõ alatt ér célba, tehát mozgó célpontnál az elsõ lövéses találatra talán nagyobb az esélye.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49304
Ez mondjuk magyarázná a britek ragaszkodását a rogyókúpos gránáthoz és a 120-as huzagolcsövûhöz. Talán õk az utólsók akik huzagolt csövet használnak.
Feltételezem a tataiak is tudják mirõl beszélnek, bár kétségeim vannak, hogy lõttek-é valaha ûrméret alattival. Kumulatívval viszont biztosan, tehát arról vannak tapasztalataik, hogy mennyi az megint csak ismeretlen számomra.
Az MT-12 100-as sima csõbõl lõtt ûrméretes és ûrméret alatti esetében - a lõtábla szerint - az ûrméret alatti egyértelmûen kisebb szórású.
Román TAT-100 esetében szintén látványosabb kisebb szórást produkált az ûrméret alatti.
Kezdem azt gondolni, hogy akár típussajátosság is lehet, hogy milyen lövedékkel kisebb a szórás. Bár igazából sem pro és kontra nem tudám indokolni a dolgot szórás tekintetében. Elsõ lövés találati valószínûség tekintetében még bele lehet erõszakolni dolgokat, de szórásnál nincs semmi ötletem.
Apropó, a ruszki lõszerek leváló köpenyénél a szórás volt a probléma vagy az elsõ lövés találati valószínûsége mondjuk nagy távolságon?
Feltételezem a tataiak is tudják mirõl beszélnek, bár kétségeim vannak, hogy lõttek-é valaha ûrméret alattival. Kumulatívval viszont biztosan, tehát arról vannak tapasztalataik, hogy mennyi az megint csak ismeretlen számomra.
Az MT-12 100-as sima csõbõl lõtt ûrméretes és ûrméret alatti esetében - a lõtábla szerint - az ûrméret alatti egyértelmûen kisebb szórású.
Román TAT-100 esetében szintén látványosabb kisebb szórást produkált az ûrméret alatti.
Kezdem azt gondolni, hogy akár típussajátosság is lehet, hogy milyen lövedékkel kisebb a szórás. Bár igazából sem pro és kontra nem tudám indokolni a dolgot szórás tekintetében. Elsõ lövés találati valószínûség tekintetében még bele lehet erõszakolni dolgokat, de szórásnál nincs semmi ötletem.
Apropó, a ruszki lõszerek leváló köpenyénél a szórás volt a probléma vagy az elsõ lövés találati valószínûsége mondjuk nagy távolságon?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#49303
Én a videóra reagáltam, annak a címe pedig M1A2 Abrams vs. Orosz páncélelhárító rendszerek...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49302
Abból indultam ki, hogy ha a Hezbollah-nak van akkor kerülhet Irakba is.
A Hezbollah-ot könnyebb "kiszolgálni", hiszen Szíria a szomszédja. Irakban pedig sokkal komolyabb ellenõrzések voltak, mint Libanonban, ahol a Hezbollah csaknem azt csinál, amit akar.
A másik dologhoz, magyar fórumok voltak ezek vagy máshol is írták? Én nem hallottam még a dologról, úgyhogy felettébb érdekelne.
Angol nyelvû fórumokban inkább. Magyar nyelvû fórumokat nem nagyon olvasgatok. :S
A Chally 2 esetében kifejezetten megjegyzik, hogy a HESH lõszer pontosabb, mint az APFSDS. Ilyennel értek el 5100m-rõl kilövést az elsõ öböl-háborúban.
Mielõtt megkérded - igen, HESH, mert az ûrméretes lõszer, itt elsõ sorban az ûrméretes / ûrméret alatti lõszerek közötti szóráskép eltérésrõl van ugye szó. Persze az is igaz, hogy egy szárnystabilizált nyíllövedéket hasonlítunk egy forgásstabilizált HESH lövedékhez...
Sajnos komoly infókat nem találok. Pedig most már nekem is elkezdte piszkálni nagyon a csõröm... :S
A Hezbollah-ot könnyebb "kiszolgálni", hiszen Szíria a szomszédja. Irakban pedig sokkal komolyabb ellenõrzések voltak, mint Libanonban, ahol a Hezbollah csaknem azt csinál, amit akar.
A másik dologhoz, magyar fórumok voltak ezek vagy máshol is írták? Én nem hallottam még a dologról, úgyhogy felettébb érdekelne.
Angol nyelvû fórumokban inkább. Magyar nyelvû fórumokat nem nagyon olvasgatok. :S
A Chally 2 esetében kifejezetten megjegyzik, hogy a HESH lõszer pontosabb, mint az APFSDS. Ilyennel értek el 5100m-rõl kilövést az elsõ öböl-háborúban.
Mielõtt megkérded - igen, HESH, mert az ûrméretes lõszer, itt elsõ sorban az ûrméretes / ûrméret alatti lõszerek közötti szóráskép eltérésrõl van ugye szó. Persze az is igaz, hogy egy szárnystabilizált nyíllövedéket hasonlítunk egy forgásstabilizált HESH lövedékhez...
Sajnos komoly infókat nem találok. Pedig most már nekem is elkezdte piszkálni nagyon a csõröm... :S
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49301
Abrams-at talán nem löttek ki RPG-29-el de Merkavát ha joltudom már tettek harcképtelenné a Hezbollah harcosok RPG-29-el 2006-ban Libanon-ba .
#49300
Bocs hogy beleböf, de a mennyiségi fölényével sem. Értsd adott pénzmagból több "S"-es tank jöhetett ki. Kérdés az üzemeltetésük mennyi lehetett.
#49299
No akkor ezt az eredményt - hasonló esetben - tán még egy 34/85 is tudná produkálni. 😄DD Enegem mindenesetre nem gyõzött meg különösebben arról, hogy védelemben jobb lenne a 103.
Az "S"-es sztori jó, nem is tudtam errõl.
Az "S"-es sztori jó, nem is tudtam errõl.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás