Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#49398
Amikor ezt láttam valami haditechnikai alkalmazhatóságon törtem a fejem....
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#49397
És mi a célja a programoknak? Dán tengógyártás vagy "mezei" K+F? Azért itt már nagyon komoly pénzrõl van szó.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#49396
Nem. 😄
A Dán tengókat (UC-1 Freya, UC-2 Kraka és az UC-3 Nautilus) csinálta a Peter Madsen nevû srác. A Freyát még teljesen saját pénzbõl, a Krekát már külsõ segítséggel, a Nautilust pedig már egy kisebb csapat csinálta, és több magánvállalat is támogatta. A Nautilus "több millió" dán koronába fájt (1 Dán korona = 36 HUF).
Az Euronauts programot 10 cég szponzorálja (köztük elég ismertek, mint az SKF vagy a BBS), eredetileg a Carsten Standfuss nevû hajómérnök hozta össze.
A Forintos Gyula féle két tengó teljesen saját zsebbõl ment.
A Dán tengókat (UC-1 Freya, UC-2 Kraka és az UC-3 Nautilus) csinálta a Peter Madsen nevû srác. A Freyát még teljesen saját pénzbõl, a Krekát már külsõ segítséggel, a Nautilust pedig már egy kisebb csapat csinálta, és több magánvállalat is támogatta. A Nautilus "több millió" dán koronába fájt (1 Dán korona = 36 HUF).
Az Euronauts programot 10 cég szponzorálja (köztük elég ismertek, mint az SKF vagy a BBS), eredetileg a Carsten Standfuss nevû hajómérnök hozta össze.
A Forintos Gyula féle két tengó teljesen saját zsebbõl ment.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49395
Minden ugyanaza a faszi csinálta nem? Ez a hobbija?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49394
Õõõ... lehet, hogy csak a rosszindulat szól belõlem, de emiatt még nem kell a bõrébõl kiugrania az embernek. Elõször is az elv már régóta ismert, nem az Aliens-ben tûnt fel elõször. Másodszor, a probléma régen és most is a megvalósítás, most elõálltak egy demo-verzióval, de továbbra is sok kérdés merül fel a valódi használhatósággal kapcsolatban. Végül pedig: sok hasonló szerkezetet gyártó/fejlesztõ cég küzd a DoD pénzéért, most februárban a hordozható "Röntgen-gép" volt a sztár, ami megmondja, vannak-e a fal túloldalán...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49393
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#49392
Ezt most melyik esetében kérdezed?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49391
Nonnan van erre pénze?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49390
Ez a CoverShores blog, ahonnan a lenti drog-tengók képei és adatai származnak amúgy nagyon jó kis oldal, érdemes ránézni.
A civil, nem "hagyományos turista" tengókról is van egy kis gyûjtés, érdekességként, ha már úgy is téma volt korábban:
A Dán tengók:
Peter Madsen egy irigylésre méltó fickó, nemrég azzal került a hírekbe, hogy civil boltokban beszerezhetõ anyagokból akar ûrugrásra alkalmas rakétát építeni, de korábban is felhívta magára a figyelmet azzal, hogy több tengeralattjárót is épített, ha mindet nem is említem, azért a nagyobbakat illik.
UC-2 Kraka, a második tengója, kifejezetten a II.Vh-s német Type VII. U-boat kicsinyített "másolata". Az acélból épült tengó orrán két "torpedóvetõ" kémlelõablak van, a tetején a torony elõtt egy "búvársisak" kormányállás, három ablakkal. A meghajtása egy 40kW-os diesel-generátor és egy elektromotor, van egy "kamera-periszkópja" (egy árbócra szerelt webkamera, amelynek a képét a benti számítógép-kijelzõre lehet kirakni) és egy snorkel periszkópja. Biztonságos merülési mélysége 30m. A tengó alján egy búvárnyílás is van, amelyen keresztül búvárok indulhatnak/visszatérhetnek a tengó fedélzetére. Az építés közbeni és utáni képeket itt találhatóak.
Az UC-3 Nautilus a harmadik tengója, a 17,7 méteres, mintegy 100 tonnás tengeralattjáró összeroppanás mélysége 400 méter feletti, de biztonsági okokból 100 méter alá nem merülnek vele. Ennek is van snorkelje és videó-periszkópja.
Ez a 16 méteres, 60 tonnás tengeralattjáró elsõ sorban roncskutatásra, búvárkodásra van kitalálva, 250 méteres biztonságos merülési mélységig használható. Az energiaellátását 190 lóerõs diesel-generátorral rendelkezik, a 5 fõs személyzet egy hetet tölthet a víz alatt felszínre jövetel nélkül.
Az Euronauts weboldala.
A civil, nem "hagyományos turista" tengókról is van egy kis gyûjtés, érdekességként, ha már úgy is téma volt korábban:
A Dán tengók:
Peter Madsen egy irigylésre méltó fickó, nemrég azzal került a hírekbe, hogy civil boltokban beszerezhetõ anyagokból akar ûrugrásra alkalmas rakétát építeni, de korábban is felhívta magára a figyelmet azzal, hogy több tengeralattjárót is épített, ha mindet nem is említem, azért a nagyobbakat illik.
UC-2 Kraka, a második tengója, kifejezetten a II.Vh-s német Type VII. U-boat kicsinyített "másolata". Az acélból épült tengó orrán két "torpedóvetõ" kémlelõablak van, a tetején a torony elõtt egy "búvársisak" kormányállás, három ablakkal. A meghajtása egy 40kW-os diesel-generátor és egy elektromotor, van egy "kamera-periszkópja" (egy árbócra szerelt webkamera, amelynek a képét a benti számítógép-kijelzõre lehet kirakni) és egy snorkel periszkópja. Biztonságos merülési mélysége 30m. A tengó alján egy búvárnyílás is van, amelyen keresztül búvárok indulhatnak/visszatérhetnek a tengó fedélzetére. Az építés közbeni és utáni képeket itt találhatóak.
Az UC-3 Nautilus a harmadik tengója, a 17,7 méteres, mintegy 100 tonnás tengeralattjáró összeroppanás mélysége 400 méter feletti, de biztonsági okokból 100 méter alá nem merülnek vele. Ennek is van snorkelje és videó-periszkópja.
Ez a 16 méteres, 60 tonnás tengeralattjáró elsõ sorban roncskutatásra, búvárkodásra van kitalálva, 250 méteres biztonságos merülési mélységig használható. Az energiaellátását 190 lóerõs diesel-generátorral rendelkezik, a 5 fõs személyzet egy hetet tölthet a víz alatt felszínre jövetel nélkül.
Az Euronauts weboldala.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49389
Talán az idõsebbek emlékeznek arra, hogy az 1989-ben egy Forintus Gyula nevezetû ember épített egy 'Helen's Heart' nevû egyszemélyes tengeralattjárót. A folyami tengó mûködött, de Forintos nagyobb léptékben kezdett gondolkodni, a 20 méteres, mintegy 20 tonnás Polaris-Delta föld körüli útra lett tervezve, 5-6 fõs személyzet fér el benne (igaz a kis átmérõjû testben felegyenesedni nem tudnak). A felszínen vagy Snorkellel egy Perkins Sabra 260 lóerõs diesel-motor hajtotta a 800mm-es hajócsavart, akár 30 csomós (55km/h) sebességre is képes volt, a víz alatt olyan 5-6 csomós sebességre lehetett képes. Sajnos a pénzhiány miatt a tengó nem sok vizet látott, jelenleg is szárazon van...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49388
Eddig a haditechnika húzta magával a civil technika fejlõdését, most a "Drugtransport" technika fejleszti a haditechnikát is 😛 (ld. lopakodó kialakítás)
Y
Y
Egyedül élem az életem, idegen tőlem a félelem, szabadon élek mindig hajt a vér. Kalapács József
#49387
"Low Profile" csónakok
A legtöbb "drog-tengeralattjáró"-ként aposztrofált jármû valójában egyszerû motorcsónak, amely minimálisan emelkedik a felszín fölé, és lehetõleg minél simábbra készítik, hogy a radarok és infravörös érzékelõk számára ne tûnjenek fel.
A legtöbb "drog-tengeralattjáró"-ként aposztrofált jármû valójában egyszerû motorcsónak, amely minimálisan emelkedik a felszín fölé, és lehetõleg minél simábbra készítik, hogy a radarok és infravörös érzékelõk számára ne tûnjenek fel.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49386
"Félig" elmerülõ tengeralattjárók
Ezek általában csak 2-3 méter mélyre merülnek le, a felszínre kinyúló árbócuk van, amely snorkel és egy esetben radarárbóc is.
1993-ban, San Andreas-ban elfogott félig-elmerülõ, teljesen mûanyag építésû hajó, a megfelelõ stabilitásról egy mélyen lenyúló tõkesúly gondoskodott, a zárt fülkében két ember és egy tonna "anyag" fért el. Az árbócon egy nagy méretû radardóm is helyet kapott navigáció céljából.
Egy másik félig-elmerülõ hajó, ez teljesen acéból épült, egy nagy méretû hajócsavarral, legalább két példányát fogták el az 1990-es évek közepén. A merülést ballaszttartályokkal könnyítették meg, de hátul volt két merülési kormánya is.
Ezek általában csak 2-3 méter mélyre merülnek le, a felszínre kinyúló árbócuk van, amely snorkel és egy esetben radarárbóc is.
1993-ban, San Andreas-ban elfogott félig-elmerülõ, teljesen mûanyag építésû hajó, a megfelelõ stabilitásról egy mélyen lenyúló tõkesúly gondoskodott, a zárt fülkében két ember és egy tonna "anyag" fért el. Az árbócon egy nagy méretû radardóm is helyet kapott navigáció céljából.
Egy másik félig-elmerülõ hajó, ez teljesen acéból épült, egy nagy méretû hajócsavarral, legalább két példányát fogták el az 1990-es évek közepén. A merülést ballaszttartályokkal könnyítették meg, de hátul volt két merülési kormánya is.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49385
Na, akkor ezekrõl a (többek között) Kolumbiai tengókról.
Valódi tengeralattjárók:
Tayronában (Kolumbiaában) elfogott kis méretû (~6m hosszú) tengeralattjáró, feltehetõen inkább kísérleti, mint bevetésre szánt jármû. Mûanyagból és fából készült, a merülést a test alján elhelyezett ólom súlyokkal oldották meg, de a hatóságok miután elfogták és letesztelték azt találták, hogy túlságosan is instabil. A kezdetleges elképzeléshez képest igen fejlett GPS navigációs rendszere volt.
Szintén 1995-ben, Cartagenában (Kolumbia) elfogott félkész tengeralattjáró, feltehetõen a Tayronai tengó tapasztalatai alapján készült, ez már hengeres testtel bírt, és acélból építették. Mintegy 1,5 tonna hasznos terhet vihetett volna magával.
Az eddig talált legfejlettebb tengeralattjárót az építési fázis elején foglalták le 2000-ben Facatitava-ban (Kolumbia). Feltehetõen orosz mérnökök segítettek be, a kettõs test acélból készült, hengeres, egy hajócsavarral, így nagyban emlékeztet egy modern katonai tengóra. A 30 méteres, készen mintegy 200 tonnás tengó 15-20 tonnás hasznos terhet vihetett volna akár jelentõs távolságra is. A test kialakítása alapján fejlett navigációs eszközökkel (GPS, felszíni radar kitolható árbócon, snorkel és talán még mélységmérõ szonár is) látták volna el, a becsült költségek 10 millió USD felett lehettek.
Valódi tengeralattjárók:
Tayronában (Kolumbiaában) elfogott kis méretû (~6m hosszú) tengeralattjáró, feltehetõen inkább kísérleti, mint bevetésre szánt jármû. Mûanyagból és fából készült, a merülést a test alján elhelyezett ólom súlyokkal oldották meg, de a hatóságok miután elfogták és letesztelték azt találták, hogy túlságosan is instabil. A kezdetleges elképzeléshez képest igen fejlett GPS navigációs rendszere volt.
Szintén 1995-ben, Cartagenában (Kolumbia) elfogott félkész tengeralattjáró, feltehetõen a Tayronai tengó tapasztalatai alapján készült, ez már hengeres testtel bírt, és acélból építették. Mintegy 1,5 tonna hasznos terhet vihetett volna magával.
Az eddig talált legfejlettebb tengeralattjárót az építési fázis elején foglalták le 2000-ben Facatitava-ban (Kolumbia). Feltehetõen orosz mérnökök segítettek be, a kettõs test acélból készült, hengeres, egy hajócsavarral, így nagyban emlékeztet egy modern katonai tengóra. A 30 méteres, készen mintegy 200 tonnás tengó 15-20 tonnás hasznos terhet vihetett volna akár jelentõs távolságra is. A test kialakítása alapján fejlett navigációs eszközökkel (GPS, felszíni radar kitolható árbócon, snorkel és talán még mélységmérõ szonár is) látták volna el, a becsült költségek 10 millió USD felett lehettek.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49384
2010-ben Ecuadorban találtak egy mûanyagból épült, igen fejlett tengeralattjárót, az elsõ valóban el is készült, valódi drog-tengeralattjáró. A 33 méter hosszú tengeralattjáró merülési mélysége mintegy 15-20 méter lehet, a rajztól eltérõen valójában két hajócsavarja van. A fedélzeti rendszerek fejlettek voltak, noha a torony elején két ablak volt a kormányálláshoz, volt civil piacról beszerzett mélységmérõ szonárja (a belsõrõl készült képen piros nyíllal jelölve), periszkópja, radarja, snorkelje. A hasznos terhelése 10 tonna körüli.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49383
Érdekes kép, állítólag egy orosz lézer-hordozó tesztrepülõgép (a YAL-1A ellenpárja), a színezett részek a lézeregység elemeit mutatják:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49382
Újabb fázisba lépett az orosz helikopter-hordozó / partra szálló hajó szappanopera. Miután két éven keresztül tárgyaltak a Mistral-osztály megvételérõl, és végre révbe értek a tárgyalások, pár hónapja kijelentették az oroszok, hogy õk inkább tendert írna ki rá.
A négy induló a francia DCNS cég Mistral-osztálya, az orosz Nevszkij cég az Iván Rogov osztály módosított változatával, a dél-koreai STX cég a Dokdo-osztállyal és a spanyol Navantia a Juan Carlos I. osztállyal.
Itt meg még pár kép az Euronaval-ról:
A "következõ" francia hordozó, ami eddig PA / R72 jelölést viselte, de az RXX biztos jobban hangzik 😊
Noha korábban azt lehetett hallani, hogy a PA az angol Queen Elizabeth osztály féltestvére lesz, jelenleg egyre kevésbé hasonlít rá, itt például csak egy sziget lesz, viszont úgy tûnik a nukleáris meghajtásról végleg letettek
Az IDAS rakétacsalád, ami az IRIS-T levegõ-levegõ rakéta leszármazottja, egy torpedó-vetõ csõben négy ilyet lehet elhelyezni, és nem csak légi célok ellen, de kisebb hajók és partmenti nem páncélozott állások ellen is bevethetõ lesz
Az IDAS rendszer látványterve, jobb oldalon alul a négy rakétát befogadó indítórendszer
Ez pedig egy érdekes Rafale fegyverzetkombó, a külsõ pilonokon 4db MICA-IR levegõ-levegõ rakéta, aztán 2db Storm Shadow / SCALP, két szuperszonikus sebességre tervezett póttartály, két Meteor levegõ-levegõ rakéta furcsa felfüggesztéssel, és a törzs alatt egy AM39 Exocet
A négy induló a francia DCNS cég Mistral-osztálya, az orosz Nevszkij cég az Iván Rogov osztály módosított változatával, a dél-koreai STX cég a Dokdo-osztállyal és a spanyol Navantia a Juan Carlos I. osztállyal.
Itt meg még pár kép az Euronaval-ról:
A "következõ" francia hordozó, ami eddig PA / R72 jelölést viselte, de az RXX biztos jobban hangzik 😊
Noha korábban azt lehetett hallani, hogy a PA az angol Queen Elizabeth osztály féltestvére lesz, jelenleg egyre kevésbé hasonlít rá, itt például csak egy sziget lesz, viszont úgy tûnik a nukleáris meghajtásról végleg letettek
Az IDAS rakétacsalád, ami az IRIS-T levegõ-levegõ rakéta leszármazottja, egy torpedó-vetõ csõben négy ilyet lehet elhelyezni, és nem csak légi célok ellen, de kisebb hajók és partmenti nem páncélozott állások ellen is bevethetõ lesz
Az IDAS rendszer látványterve, jobb oldalon alul a négy rakétát befogadó indítórendszer
Ez pedig egy érdekes Rafale fegyverzetkombó, a külsõ pilonokon 4db MICA-IR levegõ-levegõ rakéta, aztán 2db Storm Shadow / SCALP, két szuperszonikus sebességre tervezett póttartály, két Meteor levegõ-levegõ rakéta furcsa felfüggesztéssel, és a törzs alatt egy AM39 Exocet
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49381
De úgy tudom, a huzagolás révén megpörgetett lövedékek pontosabbak, mint a szárnystabilizált társaik.
Pro és kontra vannak érvek mindkettõ mellett és ellen:
Sima csövû löveg: Nagyobb elérhetõ csõnyomás a tüzeléskor, olcsóbb gyártás, kisebb kopás és ezáltal hosszabb élettartam (~800-1000 lövés).
Huzagolt csövû löveg: Kisebb elérhetõ csõnyomás, kisebb torkolati sebesség (a brit L30 löveg APFSDS lövedéke 1530m/s-os értékkel bír, a sima csövû lövegek 200-300m/s-al többet tudnak), nagyobb kopás és rövidebb élettartam (~400 lövés teljes erejû töltettel az L30 esetén).
Egyébként mitõl függ a szórás ?
Alapvetõen a csõ és a lövedék/lõszer minõségétõl. Minél kisebb tûréssel készülnek, annál kisebb a szórás.
A mesterlövész fegyók csövét gondolom azért is készítik részben vastagabb fémbõl, hogy kevésbé hevüljenek fel, és így ne rontsák a szóráskép
Nos nem egészen. A vastagabb csõ stabilabb, merevebb, a lövés kiváltásakor (illetve elõtte) kevésbé hajlamos a vetemedésre. A kis .22LR kaliberû TOZ-8 sportpuskának is olyan falvastágú a csöve, amit szinte az összes katonai fegyver csak irigykedve nézhez... de a TOZ-8 sportfegyver.
Pro és kontra vannak érvek mindkettõ mellett és ellen:
Sima csövû löveg: Nagyobb elérhetõ csõnyomás a tüzeléskor, olcsóbb gyártás, kisebb kopás és ezáltal hosszabb élettartam (~800-1000 lövés).
Huzagolt csövû löveg: Kisebb elérhetõ csõnyomás, kisebb torkolati sebesség (a brit L30 löveg APFSDS lövedéke 1530m/s-os értékkel bír, a sima csövû lövegek 200-300m/s-al többet tudnak), nagyobb kopás és rövidebb élettartam (~400 lövés teljes erejû töltettel az L30 esetén).
Egyébként mitõl függ a szórás ?
Alapvetõen a csõ és a lövedék/lõszer minõségétõl. Minél kisebb tûréssel készülnek, annál kisebb a szórás.
A mesterlövész fegyók csövét gondolom azért is készítik részben vastagabb fémbõl, hogy kevésbé hevüljenek fel, és így ne rontsák a szóráskép
Nos nem egészen. A vastagabb csõ stabilabb, merevebb, a lövés kiváltásakor (illetve elõtte) kevésbé hajlamos a vetemedésre. A kis .22LR kaliberû TOZ-8 sportpuskának is olyan falvastágú a csöve, amit szinte az összes katonai fegyver csak irigykedve nézhez... de a TOZ-8 sportfegyver.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49380
Huj,
és mi a helyzet a sima csövû ágyúkból kilõtt lövedékekkel ? Ha jól tudom, azok szárny stabilizáltak, tehát elméletben hatékonyabban követik a röppálya vonalát, mivel a szárnyak révén a közeg folyamatosan irányra igazítja õket (rettenet megfogalmazás, de most nem tudok jobbat 😛). De úgy tudom, a huzagolás révén megpörgetett lövedékek pontosabbak, mint a szárnystabilizált társaik.
Egyébként mitõl függ a szórás ? A mesterlövész fegyók csövét gondolom azért is készítik részben vastagabb fémbõl, hogy kevésbé hevüljenek fel, és így ne rontsák a szórásképet. Vagy nem ? 😛
Y
és mi a helyzet a sima csövû ágyúkból kilõtt lövedékekkel ? Ha jól tudom, azok szárny stabilizáltak, tehát elméletben hatékonyabban követik a röppálya vonalát, mivel a szárnyak révén a közeg folyamatosan irányra igazítja õket (rettenet megfogalmazás, de most nem tudok jobbat 😛). De úgy tudom, a huzagolás révén megpörgetett lövedékek pontosabbak, mint a szárnystabilizált társaik.
Egyébként mitõl függ a szórás ? A mesterlövész fegyók csövét gondolom azért is készítik részben vastagabb fémbõl, hogy kevésbé hevüljenek fel, és így ne rontsák a szórásképet. Vagy nem ? 😛
Y
Egyedül élem az életem, idegen tőlem a félelem, szabadon élek mindig hajt a vér. Kalapács József
#49379
Köszi,elég érthetõen elmagyaráztad 😊
Nincs pánik 😉
De mégis csak alapvetõ fogalmakról van szó ezért kicsit gáz volt hogy kevertem a szezont a fazonnal 😄
A másik dolog hogy a ballisztikával kapcsolatos "ismereteim" felételezéseken alapultak.Ezért is volt nagy hiba hogy ragaszkodtam számos hibás nézethez amirõl nem gyõzõdtem meg elõzetesen hogy mennyire is állja meg az a helyét a valóságban...
Na de nem akarom itt nagyon szét OFF-olni a topicot úgyhogy nem ecsetelem tovább 😊
Nincs pánik 😉
De mégis csak alapvetõ fogalmakról van szó ezért kicsit gáz volt hogy kevertem a szezont a fazonnal 😄
A másik dolog hogy a ballisztikával kapcsolatos "ismereteim" felételezéseken alapultak.Ezért is volt nagy hiba hogy ragaszkodtam számos hibás nézethez amirõl nem gyõzõdtem meg elõzetesen hogy mennyire is állja meg az a helyét a valóságban...
Na de nem akarom itt nagyon szét OFF-olni a topicot úgyhogy nem ecsetelem tovább 😊
#49378
#49377
Nem pánik, csak az nem néz be idõnként dolgokat aki nem is tud semmit, én is sok mindent itt tudtam meg. 😉
Szóval a lövedék forgása. Had ne rajzolja, nagyon nehezen megy, de remélem érthetõ leszek.
A lövedéket azért forgatjuk meg a hossztengelye körül mert stabilizálni szeretnénk repülés közben, annak érdekében, hogy orral elõre repüljön végig. Képzeljünk el egy jó ívesen kilõtt lövedéket, menjen mondjuk 45 fokban. Ha nem forgatjuk meg, tehát nem stabilizáljuk elõbb utóbb megforgul és fenékkel elõre megy jó esetben, rosszabb esetben össze-vissza pörögni kezd. Miért? A lövedék alakja miatt a tömegközéppont hátrébb van mint a légellenállás középpontja (ha Molnibalage erre jár majd kijavítgat mindent szééép szakkifejezésekre 😉) ésszépen hanyattborítja elõbb utóbb.
Ez tehát nem jó. De mi van akkor ha "túlpörgetjük"? A lövedék atomstabil lesz, ez jó is addig amíg nagyjából a csõtengely irányán repül. De a röppálya ugye görbe, a lövedék mindenképpen ezen az ívet pályán halad de a túlstabilizálás miatt nem tud fordulni így a röppálya tetejém is tartja a csõtengely vonalát tehát ekkor már kb. 45 fokban keresztben áll a repülési irányra. A leszállóágban pedig nagyjából teljesen keresztben áll.
Így aztán az ideális fordulatszám az ami elég stabilitást ad ahhoz, hogy ne boruljon hanyatt a gránát, de enged annyira, hogy a légellenállás folyamatosan irányban tartsa a lövedéket.
A gyakorlatban tökéletesen stabil repülés nem létezik, egy kicsit kóvályog minden lövedék, de haminden lõtávon/lõszögön sikerül orral elõre tartani a lövedéket az már jó.
Remélem érthetõ volt, ha nem majd Cifu emberi fogyasztásra is alkalmassá teszi, Molnibalage meg kipurgálja a pongyola megfogalmazásaim. 😊
Szóval a lövedék forgása. Had ne rajzolja, nagyon nehezen megy, de remélem érthetõ leszek.
A lövedéket azért forgatjuk meg a hossztengelye körül mert stabilizálni szeretnénk repülés közben, annak érdekében, hogy orral elõre repüljön végig. Képzeljünk el egy jó ívesen kilõtt lövedéket, menjen mondjuk 45 fokban. Ha nem forgatjuk meg, tehát nem stabilizáljuk elõbb utóbb megforgul és fenékkel elõre megy jó esetben, rosszabb esetben össze-vissza pörögni kezd. Miért? A lövedék alakja miatt a tömegközéppont hátrébb van mint a légellenállás középpontja (ha Molnibalage erre jár majd kijavítgat mindent szééép szakkifejezésekre 😉) ésszépen hanyattborítja elõbb utóbb.
Ez tehát nem jó. De mi van akkor ha "túlpörgetjük"? A lövedék atomstabil lesz, ez jó is addig amíg nagyjából a csõtengely irányán repül. De a röppálya ugye görbe, a lövedék mindenképpen ezen az ívet pályán halad de a túlstabilizálás miatt nem tud fordulni így a röppálya tetejém is tartja a csõtengely vonalát tehát ekkor már kb. 45 fokban keresztben áll a repülési irányra. A leszállóágban pedig nagyjából teljesen keresztben áll.
Így aztán az ideális fordulatszám az ami elég stabilitást ad ahhoz, hogy ne boruljon hanyatt a gránát, de enged annyira, hogy a légellenállás folyamatosan irányban tartsa a lövedéket.
A gyakorlatban tökéletesen stabil repülés nem létezik, egy kicsit kóvályog minden lövedék, de haminden lõtávon/lõszögön sikerül orral elõre tartani a lövedéket az már jó.
Remélem érthetõ volt, ha nem majd Cifu emberi fogyasztásra is alkalmassá teszi, Molnibalage meg kipurgálja a pongyola megfogalmazásaim. 😊
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#49376
Épp most van egy cikksorozat a Haditechnikában.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49375
"A II VH-ban még nem volt egy komoly szenzoros rendszerrel rendelkezõ számítógép ami seperc alatt kiszámolta a helyes lõelemet."
Azért a hajókon már voltak elég komoly elektro-mechanikus lõelemképzõk.
Persze abban igazad van, hogy - gondolom elsõsorban a méret és a költségek miatt - ezek harckocsiba akkor még nem kerültek beépítésre.
Azért a hajókon már voltak elég komoly elektro-mechanikus lõelemképzõk.
Persze abban igazad van, hogy - gondolom elsõsorban a méret és a költségek miatt - ezek harckocsiba akkor még nem kerültek beépítésre.
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#49374
Na szóval...
"A gyorsabb forgás nagyobb pontosság viszont teljes tévedés. Minden egyes lövedék típusnak van egy ideális fordulatszáma, mind az ennél alacsonyabb, mind az ennél magasabb károsan befolyásolja a lövedék repülését. Ha ennek a miértje nem tiszta szólj és elmagyarázom."
Megkérnélek rá mert úgy tûnik hogy tévhitre alapoztam ezt az állításom is :S
"Kezd érni bennem a gyanú, szóval inkább megkérdezem, ugye tudod mi a szórás - azaz a pontosság - és mi a találati valószínûség?
Szinte minden amit írsz a találati valószínûséggel kapcsolatos, nem a löveg/lõszer pontosságával..."
kiskorúbézoltán nem erre ugrott rá, hanem a "pontosabb" illetve a "szórás" kifejezésekre. A kettõ nem ugyanaz. Az elsõ találati esély ugye azt jelenti, hogy mekkora eséllyel csapódik be a célba az elsõ kilõtt lövedék. A szóráskép meg azt jelenti, hogy az egymás után kilõtt lövedékek mennyire csapódnak be ugyanazon a ponton - a kis szóráskép esetén közel csapódnak be egymáshoz, a nagy szóráskép esetén pedig távolabb.
A pontosság és a szórás szavak jelentését Cifu már korábban definiálta.Nem tudom hogy miért hagytam figyelmen kívül pedig világosan leírta hogy a két fogalom nem ugyanaz.Túlságosan is elfogultan ragaszkodtam a véleményemhez és ezért nem vettem figyelembe bizonyos tényeket ( nem éppen pozitív jellemvonás).
"A gyorsabb forgás nagyobb pontosság viszont teljes tévedés. Minden egyes lövedék típusnak van egy ideális fordulatszáma, mind az ennél alacsonyabb, mind az ennél magasabb károsan befolyásolja a lövedék repülését. Ha ennek a miértje nem tiszta szólj és elmagyarázom."
Megkérnélek rá mert úgy tûnik hogy tévhitre alapoztam ezt az állításom is :S
"Kezd érni bennem a gyanú, szóval inkább megkérdezem, ugye tudod mi a szórás - azaz a pontosság - és mi a találati valószínûség?
Szinte minden amit írsz a találati valószínûséggel kapcsolatos, nem a löveg/lõszer pontosságával..."
kiskorúbézoltán nem erre ugrott rá, hanem a "pontosabb" illetve a "szórás" kifejezésekre. A kettõ nem ugyanaz. Az elsõ találati esély ugye azt jelenti, hogy mekkora eséllyel csapódik be a célba az elsõ kilõtt lövedék. A szóráskép meg azt jelenti, hogy az egymás után kilõtt lövedékek mennyire csapódnak be ugyanazon a ponton - a kis szóráskép esetén közel csapódnak be egymáshoz, a nagy szóráskép esetén pedig távolabb.
A pontosság és a szórás szavak jelentését Cifu már korábban definiálta.Nem tudom hogy miért hagytam figyelmen kívül pedig világosan leírta hogy a két fogalom nem ugyanaz.Túlságosan is elfogultan ragaszkodtam a véleményemhez és ezért nem vettem figyelembe bizonyos tényeket ( nem éppen pozitív jellemvonás).
#49373
Köszönjük! Hálám jeléül egy link csak neked, válassz ízlés szerint! 😊
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#49372
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pontoss%C3%A1g_%C3%A9s_precizit%C3%A1s
Ajánlom ezt a linket.
Ajánlom ezt a linket.
#49371
A tûzvezetõ rendszernek semmi köze a löveg szórásához, a találati valószínûséghez van köze és ugye még mindig a pontosság - vagyis a szórás - a téma.
A gyorsabb forgás nagyobb pontosság viszont teljes tévedés. Minden egyes lövedék típusnak van egy ideális fordulatszáma, mind az ennél alacsonyabb, mind az ennél magasabb károsan befolyásolja a lövedék repülését. Ha ennek a miértje nem tiszta szólj és elmagyarázom.
"Megegyezõ típusú lövedékekkel nagyobb páncéltörõ képesség érhetõ el a hosszabb csövû opció esetén."
Erre már válaszoltam, tévedés, a magasabb kezdõsebesség - pontosabban az azonos távolságon ebbõl adódó magasabb becsapódási sebesség - adhat jobb páncéltörõ képességet. De ez sem mindig feltétlenül igaz még kinetikai energiával mókoló golyók esetében sem.
Kezd érni bennem a gyanú, szóval inkább megkérdezem, ugye tudod mi a szórás - azaz a pontosság - és mi a találati valószínûség?
Szinte minden amit írsz a találati valószínûséggel kapcsolatos, nem a löveg/lõszer pontosságával...
Legalábbis szerény, nyomott véleményem szerint. 😊
A gyorsabb forgás nagyobb pontosság viszont teljes tévedés. Minden egyes lövedék típusnak van egy ideális fordulatszáma, mind az ennél alacsonyabb, mind az ennél magasabb károsan befolyásolja a lövedék repülését. Ha ennek a miértje nem tiszta szólj és elmagyarázom.
"Megegyezõ típusú lövedékekkel nagyobb páncéltörõ képesség érhetõ el a hosszabb csövû opció esetén."
Erre már válaszoltam, tévedés, a magasabb kezdõsebesség - pontosabban az azonos távolságon ebbõl adódó magasabb becsapódási sebesség - adhat jobb páncéltörõ képességet. De ez sem mindig feltétlenül igaz még kinetikai energiával mókoló golyók esetében sem.
Kezd érni bennem a gyanú, szóval inkább megkérdezem, ugye tudod mi a szórás - azaz a pontosság - és mi a találati valószínûség?
Szinte minden amit írsz a találati valószínûséggel kapcsolatos, nem a löveg/lõszer pontosságával...
Legalábbis szerény, nyomott véleményem szerint. 😊
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#49370
"Mondok egy egyszerû példát. 😊
A lövedék 1000-rel repül, B 500-zal. Az egyszerûség kedvéért végig ennyivel fognak menni. 😊 A számunkra nem kedves cél 1000m-es messzeségben vagyon. Hüpp-hüpp barba trükk A golyó 1s alatt ér oda, B meg 2s alatt.
Jajj, fúj ez a csúnya szél, mondjuk jobbról, mer' renccerváltás vó't. 😊 Olyannyira fúj, hogy másodpercenként 5m-t tol a golyóbisokon.
Ekkor A álgyúgolyót ugye 5m-rel to'jja balra a cél mellé, a B golyszit meg 10m-rel.
Tegyük fel, hogy minden más dolog idealis és változatlan és ismételjük meg a lövést még néhányszor, van pénze az adófizetõnek, há' nem? 😊
Láss csodát, az A golyszit lõdözõ álgyú mindig 5m-rel balra lõ, a B meg mindig 10-zel... Zéró szórás, és az álgyúkezelõ jómunkásemberek örvendeznek vala."
😊)))
Igaz 😉
A ballisztikai tulajdonságokat ill. környezeti tényezõket figyelembe véve lehet korrigálni.De nem volt mindig modern tûzvezetõ rendszer.A II VH-ban még nem volt egy komoly szenzoros rendszerrel rendelkezõ számítógép ami seperc alatt kiszámolta a helyes lõelemet.
Egy hosszabb huzagolt csövû lövegben-ha ugyanazzal a huzagolási eljárással készül mint a rövidebb változata-több "menet" lesz.Ez elméletileg nagyobb tengely menti forgómozgást ad a lövedéknek ami azért beleszólhat a szórásba.
Hogy egy gyorsabb lövedéknek mi az elõnye? 😊
http://www.tarrif.net/cgi/production/all_vehicles_adv.php?op=getvehicles&vehiclesX=55
http://www.tarrif.net/cgi/production/all_vehicles_adv.php?op=getvehicles&vehiclesX=56
Megegyezõ típusú lövedékekkel nagyobb páncéltörõ képesség érhetõ el a hosszabb csövû opció esetén.
A lövedék 1000-rel repül, B 500-zal. Az egyszerûség kedvéért végig ennyivel fognak menni. 😊 A számunkra nem kedves cél 1000m-es messzeségben vagyon. Hüpp-hüpp barba trükk A golyó 1s alatt ér oda, B meg 2s alatt.
Jajj, fúj ez a csúnya szél, mondjuk jobbról, mer' renccerváltás vó't. 😊 Olyannyira fúj, hogy másodpercenként 5m-t tol a golyóbisokon.
Ekkor A álgyúgolyót ugye 5m-rel to'jja balra a cél mellé, a B golyszit meg 10m-rel.
Tegyük fel, hogy minden más dolog idealis és változatlan és ismételjük meg a lövést még néhányszor, van pénze az adófizetõnek, há' nem? 😊
Láss csodát, az A golyszit lõdözõ álgyú mindig 5m-rel balra lõ, a B meg mindig 10-zel... Zéró szórás, és az álgyúkezelõ jómunkásemberek örvendeznek vala."
😊)))
Igaz 😉
A ballisztikai tulajdonságokat ill. környezeti tényezõket figyelembe véve lehet korrigálni.De nem volt mindig modern tûzvezetõ rendszer.A II VH-ban még nem volt egy komoly szenzoros rendszerrel rendelkezõ számítógép ami seperc alatt kiszámolta a helyes lõelemet.
Egy hosszabb huzagolt csövû lövegben-ha ugyanazzal a huzagolási eljárással készül mint a rövidebb változata-több "menet" lesz.Ez elméletileg nagyobb tengely menti forgómozgást ad a lövedéknek ami azért beleszólhat a szórásba.
Hogy egy gyorsabb lövedéknek mi az elõnye? 😊
http://www.tarrif.net/cgi/production/all_vehicles_adv.php?op=getvehicles&vehiclesX=55
http://www.tarrif.net/cgi/production/all_vehicles_adv.php?op=getvehicles&vehiclesX=56
Megegyezõ típusú lövedékekkel nagyobb páncéltörõ képesség érhetõ el a hosszabb csövû opció esetén.
#49369
Egyedül élem az életem, idegen tőlem a félelem, szabadon élek mindig hajt a vér. Kalapács József
#49368
Kashtan...
tetszik😊
tetszik😊
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#49367
Ez a sadpanda.us képhost valahogy nem akar mûködni... 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49366
Variációk egy témára :
vagy
Így születnek a kis szuhojok 😛
Y
vagy
Így születnek a kis szuhojok 😛
Y
Egyedül élem az életem, idegen tőlem a félelem, szabadon élek mindig hajt a vér. Kalapács József
#49365
lassú á.golyót elõbb leszedi majd valamelyik APS.
A legtöbb APS legfeljebb 700m/s sebességgel beérkezõ lövedéket képes leküzdeni, az M830A1 HEAT-MP lövedék torkolati sebessége 1410m/s, 2km-es távolságban még mindig 900m/s. Tehát harckocsik esetén a "lassú" legfeljebb a HE lövedék lehet. (Ugye eredetileg az ûrméret alatti vs. ûrméretes lövedékekbõl indultunk ki)
2-3sec alatt elmozoghat a cél.
A modern tûzvezetõ rendszerek ezért számolnak a cél mozgási sebességével. Az persze tény, hogy az elsõ találati esély egy gyorsabb lövedéknél jobb. De kiskorúbézoltán nem erre ugrott rá, hanem a "pontosabb" illetve a "szórás" kifejezésekre. A kettõ nem ugyanaz. Az elsõ találati esély ugye azt jelenti, hogy mekkora eséllyel csapódik be a célba az elsõ kilõtt lövedék. A szóráskép meg azt jelenti, hogy az egymás után kilõtt lövedékek mennyire csapódnak be ugyanazon a ponton - a kis szóráskép esetén közel csapódnak be egymáshoz, a nagy szóráskép esetén pedig távolabb.
gyanítom azonos mennyiségû töltet esetén nagyobbat pukkant a gyorsabb.
????
A "gyorsabb" itt inkább a levállóköppenyes pct. lövedékeket jelenti, azokban nincs semmilyen töltet.
pld.van olyan gyors lövedék ami akár az ERA-t is már befelé irányba robbantaná - persze nem a hagyományos.
????
ERA-t hogy lehet "befelé" robbantani?
A legtöbb APS legfeljebb 700m/s sebességgel beérkezõ lövedéket képes leküzdeni, az M830A1 HEAT-MP lövedék torkolati sebessége 1410m/s, 2km-es távolságban még mindig 900m/s. Tehát harckocsik esetén a "lassú" legfeljebb a HE lövedék lehet. (Ugye eredetileg az ûrméret alatti vs. ûrméretes lövedékekbõl indultunk ki)
2-3sec alatt elmozoghat a cél.
A modern tûzvezetõ rendszerek ezért számolnak a cél mozgási sebességével. Az persze tény, hogy az elsõ találati esély egy gyorsabb lövedéknél jobb. De kiskorúbézoltán nem erre ugrott rá, hanem a "pontosabb" illetve a "szórás" kifejezésekre. A kettõ nem ugyanaz. Az elsõ találati esély ugye azt jelenti, hogy mekkora eséllyel csapódik be a célba az elsõ kilõtt lövedék. A szóráskép meg azt jelenti, hogy az egymás után kilõtt lövedékek mennyire csapódnak be ugyanazon a ponton - a kis szóráskép esetén közel csapódnak be egymáshoz, a nagy szóráskép esetén pedig távolabb.
gyanítom azonos mennyiségû töltet esetén nagyobbat pukkant a gyorsabb.
????
A "gyorsabb" itt inkább a levállóköppenyes pct. lövedékeket jelenti, azokban nincs semmilyen töltet.
pld.van olyan gyors lövedék ami akár az ERA-t is már befelé irányba robbantaná - persze nem a hagyományos.
????
ERA-t hogy lehet "befelé" robbantani?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49364
gondolom még folytatjátok de addig is:
lassú á.golyót elõbb leszedi majd valamelyik APS.
2-3sec alatt elmozoghat a cél.
gyanítom azonos mennyiségû töltet esetén nagyobbat pukkant a gyorsabb.
pld.van olyan gyors lövedék ami akár az ERA-t is már befelé irányba robbantaná - persze nem a hagyományos.
Csõhosszúság: Hasonló minõség esetén aránylag /távolságtól függõen pontosabb kéne legyen a "szórástól" független.
de csajozni se rossz.
<#vigyor3>
lassú á.golyót elõbb leszedi majd valamelyik APS.
2-3sec alatt elmozoghat a cél.
gyanítom azonos mennyiségû töltet esetén nagyobbat pukkant a gyorsabb.
pld.van olyan gyors lövedék ami akár az ERA-t is már befelé irányba robbantaná - persze nem a hagyományos.
Csõhosszúság: Hasonló minõség esetén aránylag /távolságtól függõen pontosabb kéne legyen a "szórástól" független.
de csajozni se rossz.
<#vigyor3>
Szent Haba-kukk
#49363
"Abban igazad van hogy a lövedék típusa/minõsége is számít 😊"
<#eljen>
"De ha azonos minõségû lövedékbõl és alapvetõen csak l hosszúságában eltérõ lövegbõl indulunk ki akkor szvsz a hosszabb lövegcsõ lesz a pontosabb."
<#levele> Semmi köze a szóráshoz.
"Egy hosszabb lövegcsõvel magasabb torkolati sebességet lehet elérni."
<#levele> Nem feltétlenül, a részleteket lásd valahol elõrébb (#49285) ambasa hozzászólásában.
"A nagyobb sebesség miatt a kilövés és a célba csapódás között eltelt idõ lerövidül."
<#eljen> Ezáltal javul az elsõ lövés találati valószínûsége, a szóráshoz viszont semmi köze.
"Ez azt is jelenti hogy a környezeti hatásokkal is csak rövidebb ideig lesz kölcsönhatásban a lövedék... ergo pontosabb lesz."
<#levele> Mondok egy egyszerû példát. 😊
A lövedék 1000-rel repül, B 500-zal. Az egyszerûség kedvéért végig ennyivel fognak menni. 😊 A számunkra nem kedves cél 1000m-es messzeségben vagyon. Hüpp-hüpp barba trükk A golyó 1s alatt ér oda, B meg 2s alatt.
Jajj, fúj ez a csúnya szél, mondjuk jobbról, mer' renccerváltás vó't. 😊 Olyannyira fúj, hogy másodpercenként 5m-t tol a golyóbisokon.
Ekkor A álgyúgolyót ugye 5m-rel to'jja balra a cél mellé, a B golyszit meg 10m-rel.
Tegyük fel, hogy minden más dolog idealis és változatlan és ismételjük meg a lövést még néhányszor, van pénze az adófizetõnek, há' nem? 😊
Láss csodát, az A golyszit lõdözõ álgyú mindig 5m-rel balra lõ, a B meg mindig 10-zel... Zéró szórás, és az álgyúkezelõ jómunkásemberek örvendeznek vala.
Mi a tanulsága ennek a mesének gyerekek?
A szóráshoz bizony semmi köze a sebességnek.
Hogy akkó' mi a fenére jó egy gyors ágyúgolyó? Ha pirosra fested lehet vele csajozni például... 😊
Ja, meg ha nem ismered pontosan a környezeti viszonyokat, vagy nincs idõd tökölni velük akkor naaaaaaaaagyon megdobja az elsõ lövés találati valószínûségét... és nem a szórását javítja. 😊
Szép álmokat gyerekek. 😊
<#eljen>
"De ha azonos minõségû lövedékbõl és alapvetõen csak l hosszúságában eltérõ lövegbõl indulunk ki akkor szvsz a hosszabb lövegcsõ lesz a pontosabb."
<#levele> Semmi köze a szóráshoz.
"Egy hosszabb lövegcsõvel magasabb torkolati sebességet lehet elérni."
<#levele> Nem feltétlenül, a részleteket lásd valahol elõrébb (#49285) ambasa hozzászólásában.
"A nagyobb sebesség miatt a kilövés és a célba csapódás között eltelt idõ lerövidül."
<#eljen> Ezáltal javul az elsõ lövés találati valószínûsége, a szóráshoz viszont semmi köze.
"Ez azt is jelenti hogy a környezeti hatásokkal is csak rövidebb ideig lesz kölcsönhatásban a lövedék... ergo pontosabb lesz."
<#levele> Mondok egy egyszerû példát. 😊
A lövedék 1000-rel repül, B 500-zal. Az egyszerûség kedvéért végig ennyivel fognak menni. 😊 A számunkra nem kedves cél 1000m-es messzeségben vagyon. Hüpp-hüpp barba trükk A golyó 1s alatt ér oda, B meg 2s alatt.
Jajj, fúj ez a csúnya szél, mondjuk jobbról, mer' renccerváltás vó't. 😊 Olyannyira fúj, hogy másodpercenként 5m-t tol a golyóbisokon.
Ekkor A álgyúgolyót ugye 5m-rel to'jja balra a cél mellé, a B golyszit meg 10m-rel.
Tegyük fel, hogy minden más dolog idealis és változatlan és ismételjük meg a lövést még néhányszor, van pénze az adófizetõnek, há' nem? 😊
Láss csodát, az A golyszit lõdözõ álgyú mindig 5m-rel balra lõ, a B meg mindig 10-zel... Zéró szórás, és az álgyúkezelõ jómunkásemberek örvendeznek vala.
Mi a tanulsága ennek a mesének gyerekek?
A szóráshoz bizony semmi köze a sebességnek.
Hogy akkó' mi a fenére jó egy gyors ágyúgolyó? Ha pirosra fested lehet vele csajozni például... 😊
Ja, meg ha nem ismered pontosan a környezeti viszonyokat, vagy nincs idõd tökölni velük akkor naaaaaaaaagyon megdobja az elsõ lövés találati valószínûségét... és nem a szórását javítja. 😊
Szép álmokat gyerekek. 😊
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#49362
Kiskorú ugye arra ugrott rá, hogy te a magasabb röppályát összefüggésbe hoztad a pontossággal. A röppálya milyensége és a pontosság nem összefüggõ dolog. A lapos röppályán is lehet pontatlan egy silány minõségû lövedéket tüzelõ ágyú, míg egy szigorú tûréshatárokat képviselõ, magas pályán repülõ lövedék pontosabb.
Abban igazad van hogy a lövedék típusa/minõsége is számít 😊
De ha azonos minõségû lövedékbõl és alapvetõen csak l hosszúságában eltérõ lövegbõl indulunk ki akkor szvsz a hosszabb lövegcsõ lesz a pontosabb.Egy hosszabb lövegcsõvel magasabb torkolati sebességet lehet elérni.A nagyobb sebesség miatt a kilövés és a célba csapódás között eltelt idõ lerövidül.Ez azt is jelenti hogy a környezeti hatásokkal is csak rövidebb ideig lesz kölcsönhatásban a lövedék... ergo pontosabb lesz.
Abban igazad van hogy a lövedék típusa/minõsége is számít 😊
De ha azonos minõségû lövedékbõl és alapvetõen csak l hosszúságában eltérõ lövegbõl indulunk ki akkor szvsz a hosszabb lövegcsõ lesz a pontosabb.Egy hosszabb lövegcsõvel magasabb torkolati sebességet lehet elérni.A nagyobb sebesség miatt a kilövés és a célba csapódás között eltelt idõ lerövidül.Ez azt is jelenti hogy a környezeti hatásokkal is csak rövidebb ideig lesz kölcsönhatásban a lövedék... ergo pontosabb lesz.
#49361
Valamilyen AKMSU variáns, egy a sok tucat fajta közül. Elterjedt rájuk a Krinkov elnevezés is. Korábban csak a civil AKS-74U-kat hívták Krinkovnak, de mára az összes rövidített AKM származékra is ugyanúgy használják ezt az elnevezést.
#49360
+ a tár alakja elárulja a kalibert. A nõci mellett egy 7,62x39 mm-es fegyver van.
#49359
Nagyon hasonlít a képeden a fegyver egy SLR-107UR-ra, de a válltámasz az AKMS-nél használt, tehát nem SLR-107UR. Én nem tudom meghatározni, pontosan milyen. Lehet civil fegyver is.
#49358
#49357
mi???
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
#49356
Jól értelmezem hogy ez egy "civil" fegyver?
Vagy amerikai gyártású?
Vagy amerikai gyártású?
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#49355
IMHO egy Arsenal. Valamikor már linkeltem róla egy videót itt is. Punker kérdezte, milyen és én leírtam.
#49354
Más..
Másik topikban szerepelt ez a kép,és utólag elbizonytalanodtam.
Lehet hogy mégsem Ak-74U?
Meg lehet egyértelmûen állapítani valamibõl?
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#49353
Azt hiszem nem sok katona van a világtörténelemben aki olyan hadi sikereket ért el, hogy külön kitüntetést kellett neki alkotni. Miután megkapta a briliánsokat még egy évig osztotta a ruszkikat.
#49352
"Meg a Titanic roncsait is a hadsereg filmezte"
Ez poén, nemrég volt egy dokumentumfilm róla, hogy a Ballard féle Titanic expedíciót tényleg a hadsereg(illetve a haditengerézet) fizette, persze a fickó a saját távirányítású robottengeralattjáróját haználta. Megmondták neki, hogy ha megtalálja nekik idõben a Scropiont és a Threshert, akkor a fennmaradó idõben keresheti a Titanicot.
Ez poén, nemrég volt egy dokumentumfilm róla, hogy a Ballard féle Titanic expedíciót tényleg a hadsereg(illetve a haditengerézet) fizette, persze a fickó a saját távirányítású robottengeralattjáróját haználta. Megmondták neki, hogy ha megtalálja nekik idõben a Scropiont és a Threshert, akkor a fennmaradó idõben keresheti a Titanicot.
#49351
fél off
Az elõzõ szálhoz töltelék...
Az elõzõ szálhoz töltelék...
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#49350
Huj,
ezt a hozzászólást én is olvastam az MP.net - en, de azért én kérdezõsködnék : ki ez a Remov ? Forrás ?
Pl. ez a koma említette, hogy a G36okat is le akarják váltani, és amikor kérdezték, hogy ezt honnan veszi, csak azt emlegette, hogy a HK417 megbukott a teszteken. (#382)
Szóval én azért kételkednék.
Y
ezt a hozzászólást én is olvastam az MP.net - en, de azért én kérdezõsködnék : ki ez a Remov ? Forrás ?
Pl. ez a koma említette, hogy a G36okat is le akarják váltani, és amikor kérdezték, hogy ezt honnan veszi, csak azt emlegette, hogy a HK417 megbukott a teszteken. (#382)
Szóval én azért kételkednék.
Y
Egyedül élem az életem, idegen tőlem a félelem, szabadon élek mindig hajt a vér. Kalapács József
#49349