Haditechnikai Topic

Az ilyen ironikus szaroktól..........
Tudtam rámozdul valamelyik.
Olvasd el wikin az életrajzát, meg W. Bushnak, meg a többinek 1920 után, azt megtudod...
És lehet rangsorolni a politikusokat!
Amúgy Kennedy esélyes volt befutónak😊

Egyáltalán mi alapján lehet rangsorolni õket?Lehet korrektül rangsorolni "történelmi" embereket?

Õ miért olyan jó? Mesélj már, hátha mi bunkók is megtudjuk...

ÉS Herbert Hoover a legjobb.<#eljen><#eljen><#taps>

George W. Bush volt a legszarabb<#banplz><#banplz><#levele><#levele><#duhos2>

Az Me 262-es 1939-es design.Akkor tervezték meg mikor az elsõ sugárhajtású gép a levegõbe emelkedett 😊

Amúgy a gép 1944-es bevetését szerintem hiba Hitlerre fogni.Egyszerûen a német axiális sugárhajtómûvek megbízhatatlansága miatt nem lehetett elõbb bevetni a típust és már az is nagy eredménynek számított hogy a Jumo 004-es élettartamát sikerült 25 órára feltornázni 😉
Ha jól rémlik a P-80-as korai változataival is volt hajtómû probléma,nem kevés.Pedig az amerikai ipart nem bombázták széjjel a tengelyhatalmak bombázógépei.Gondolom ebben az idõben még nem álltak rendelkezésre olyan minõségû anyagok amibõl megbízható hajtómûvet lehetett volna fabrikálni.

En is...de az is igaz h a haboru csak a ket katonai szuperhatalom(NATO/VSZ)viszonylataban volt "hideg"...
45-utan is szinte folyamatosak voltak a haboruk..

"Lehet, hogy Carter az egyik legpocsékabb elnök volt, de azér írhatnád nagybetûvel a nevét..."
<#eplus2> mázli hogy a tiednél lenyomtam a shift-et😉 na szóóóval... érted

"Kit érdekel az ismertsége? Nem õ volt az elnök. Pont. Semmiféle konkrét hatalma nem volt fõleg azután, amit véghezvitt... "

tehát neked a a pénzügyi támogatásokat megszavazó kongresszus az nem is létezik mert nem amerikai elnök.. értem ám😉
(jéézus mielõtt azt olvasnád ki hogy kongresszusi tag volt carter.. -> nem nem volt😊

"Nagyon nem áll összes, hogy mi a fenéért akarod te J.C-t összekapcsolni Afganisztánnal." J. C. soha nem járt az afgánoknál, és sohasem foglalkozott velük

így jó? gáz csak az hogy nem teljesen fedi az általad elképzelt múltat

fontos! nem azt mondottam hogy J.C. játszott a Rambo 2. címû filmben, valmint az sem hogy a saját vagyonából vett stingereket a saját hátán cipelte oda..

egyebekben bármi hasonlóság a múlt eseményeivel kapcsolatban, csak a véletlen mûve.. (forgatás során egyetlenegy állat sem sér.........)

jimi carter-nek ismertsége okán igen nagy szerepe volt abban hogy támogassák a mucsikat (hadianyag, stinger pölö)

Lehet, hogy Carter az egyik legpocsékabb elnök volt, de azér írhatnád nagybetûvel a nevét...

Kit érdekel az ismertsége? Nem õ volt az elnök. Pont. Semmiféle konkrét hatalma nem volt fõleg azután, amit véghezvitt... További bónusz, hogy õ demokrata volt, R.R. meg republikánus. Nagyon nem áll összes, hogy mi a fenéért akarod te J.C-t összekapcsolni Afganisztánnal.

Azért a II. vh-t nehéz túlszárnyalni... ...egylövetû ismétlõpuskáktól a modern gépkarabélyig stb stb.


A modern gépkarabély igazából már az I. világháborúban megszületett, vagy elõtte. A fegyver neve Fedorov Avtomat, cserélhetõ szekrénytára volt 25 lõszeres kapacitással, a hozzá való 6.5x50mm Arisaka lõszer korlátozottan szabvány lõszer lett az oroszoknál/szovjeteknél. Kicsit hasonlít a 6.5 mm Grendel-re, ami egy új lõszer. A Fedorov Avtomat nem terjedt el, de a finn-orosz háborúban még használták.

olvasd már el mégx1... hátha sikerül értelmezni😉

jimi carter-nek ismertsége okán igen nagy szerepe volt abban hogy támogassák a mucsikat (hadianyag, stinger pölö)

hol olvastál te arról hogy éppen akkor elnök volt? komolyan Balázs..

az már egy más kérdés, hogy miután elmult a vörös veszély, és revansot vettek vietnam miatt, azután egyszerûen helyben hagytak egy romokban és káoszban levõ országot amelyben egy háborút az amerikai pénzen ,de az ottélõk vérével vívtak meg -> innen indul az egész terrorosdi

Igen, láttam a filmet. Akkor sem értelek. Szerintem a történelmi 2x2, hogy legalább tudd azt, hogy ki és mikor volt elnök...

A csappattyú igen érzékeny. Most N-ban nem tom mennyivel kell egy kb 60-as szeget nekiverni, de nem túl sok kell<#zavart1>.
Sok éve mikor Taszáron itt voltak az amcsik és a hulladéklerakóra éles M-230 gépágyúlõszerek kerületek, két gyerek befogta és ütögette a végét....nem hallt meg egyik sem csak súlyosan megsérült.

Egyszer a lõtéren valaki tárazás közben elejtettem egy 9 mm-es Luger cal lõszert. Az is felrobbant.... ment a hajcihõ rendesen, azóta valami szõnyeget raktak mindenhova mert eddig csak kõ volt.
Valószínû hibás volt a lõszer, vagy nagyon szerencsétlenül pottyant ki az ürge kezébõl.

Charlie Wilson háborúja? hátha így dereng😉 külön jelenet is van róla

a lényeg hogy valahol ott tolták el a dolgot, amikor az oroszok kivonulása után nem adtak további segítséget az ott élõknek a talpraálláshoz

iraq dettó... ráadásul lusták voltak felszámolni az akkor még csak kezdõdõ ellenálló fanokat

sehol nem írtam hogy akkor perpill elnök volt.. ugyanakkor láttam olyan archív vidijót amiben bizonygatta a mucsikat hogy minden segítséget megkapnak amit csak el tud érni az ismertségével

csak hogy ticsta legyen😉

A II.Vh elején már unikum volt a kétfeledû gép.

Hát azért unikumnak nem mondanám, gyakorlatilag minden hadseregben volt rendszerben kétfedelû gép elsõ vonalban.

Az elsõ lépéseket és tiszavirágokat nem tekintem túl fontosnak, számomra az a lényeges, hogy egy elv felhasználásával megalkotott valam mikor lesz általánosan elterjed. Az elsõ gázturbina is lényegében háború elõtti volt, csak nem adtak rá forrást...

Most a fejlõdés a kérdés, vagy a rendszerbe állítás? Mert azért a kettõ nem ugyanaz. A háború azért elõremozdulás, mert bõven adnak forrást a katonai fejlesztésekre...

1.: Selejtes lõszer (csappantyú)
2.: Valami izmos módszerrel ütögették a lõszer végét (elképzelésem sincs, hogyan)

Amúgy nem tartom túl esélyesnek.

Azért a II. vh-t nehéz túlszárnyalni, kétfedelû, nyitott gépektõl a a sugárhajtású nyilazott szárnyú, túlnyomásos kabinú gépekig,

A II.Vh elején már unikum volt a kétfeledû gép. Akkor már a faépítésrõl a fémépítésre való áttérés volt. Túlnyomásos gépek elenyészõen kis számban voltak. Extrén nagy magasságú felderítõk, ezekre vadászó átalakított vadászok és B-29. Ennyi. Nyilazott szárny a Me-262 és ennyi. Az elsõ lépéseket és tiszavirágokat nem tekintem túl fontosnak, számomra az a lényeges, hogy egy elv felhasználásával megalkotott valam mikor lesz általánosan elterjed. Az elsõ gázturbina is lényegében háború elõtti volt, csak nem adtak rá forrást...

harckocsik terén a kezdeti kis primitív tankettoktól a háború végére gyakorlatilag a modern MBT-k megjelenéséig,

Itt tényleg nagy a kontraszt.

és már befigyeltek rajtuk az éjjellátó eszközök is (angoloknál, németeknél)

Elsõ lépések. Lényegében a kipróbálásig is alig jutottak el. A háború menetére semmiféle befolyást nem gyakrolatak.

hajóknál a merülésre képes torpedónaszádoktól az elsõ igazi tengeralattjárókig,

A XXI-es típus szintén nem gyakorolt semmiféle hatást a háborúra. Én inkább áramlástanilag tartom elõremutatónak.

Nézd meg a Hidegháborút. Milyen radar volt 1945-ben és milyen gép lett a Hidegháború végére készen. Az akkori két csúcsvadász. P-51 vs. F-15C.Ha "pofátlan" lennék, akkor az F-22 protót belevenném, de ez sérti a fenti elvet, mert semmilyen módon nem volt elterjed, lévén elsõ felszállás 1991-ben volt,

Igen, tényleg nagy ugrás volt a II.Vh. De a Hidegháborúhoz nem mérném. Inkább annak alapjait fektette le. Ez olyan, mint az 1. fejzet egy könyvben. Attól még nem az 1. fejez maga a könyv. 😊

srácok hevederezés közben hogy tud felrobbani lõszer tippre 12,7-es? (Missziós srác kezét kontrollálta apám)

Azért a II. vh-t nehéz túlszárnyalni, kétfedelû, nyitott gépektõl a a sugárhajtású nyilazott szárnyú, túlnyomásos kabinú gépekig, harckocsik terén a kezdeti kis primitív tankettoktól a háború végére gyakorlatilag a modern MBT-k megjelenéséig, és már befigyeltek rajtuk az éjjellátó eszközök is (angoloknál, németeknél), hajóknál a merülésre képes torpedónaszádoktól az elsõ igazi tengeralattjárókig, egylövetû ismétlõpuskáktól a modern gépkarabélyig stb stb.

Persze, hozzátartozik a dologhoz, hogy a technikai háttérkutatás már megvolt, az eszközök meg viszonylag kezdetlegesek voltak, könnyebb volt nagyobbat dobbantani. Kicsit mintha egy teljesen agrár afrikai ország elkezdene iparosítani, sokkal nagyobb - és látványosabb - ugrás mintha teszem azt Magyarországon létrehoznának egy processzorgyárat.

A legtöbb haditechnikai fejlõdést az I és a II világháború hozta.

Szerintem ez nehezen definiálható. Ha lehetne szavazni, akkor én a Hidegháborúra szavaznék. Egyrészt mert 45 év alatt nyilvánvalóan több dolog születik, mint 6 vagy 3,5 - mert ugyebár a jenkik gyak 42-45 között háborúztak - alatt és egyszerûen jóval szemléletesebb is a fejlõdés.

Mi történt? 😊
Vége lett a hidegháborúnak 😉
A jelenlegi harctéri körülmények között pedig nincs arra igény hogy egy hadsereg leváltsa a gépparkját.A legtöbb haditechnikai fejlõdést az I és a II világháború hozta.Ezen a problémán most csak max egy ilyen kiterjedtebb háborús konfliktus tudna segíteni.

Mindenesetre nem árt megbarátkozni a kínai nyelvvel, mert ahogy szoktamvolt mondani:所有入海河流的流量。<#mf1>

az hogy Európa kifullad elég egyértelmû, a kérdés a Kínai átmenet lesz hogy átalakul vagy összeomlik.

"Ha csak a három legnagyobb EU katonai hatalmat (Anglia, Franciaország és Németország) vesszük, akkor a három EU ország több modern hadihajót, több tengeralattjárót és több modern repülõgépet épített, mint Kína..."
Majd 15 év múlva lesz óbégatás amikor 1:1 lesz az arány......

Kibe? Carter '81 januráig volt Elnök 1989-bõl mentek ki Afganisztánból az oroszok. Azért ezt fájt...

talán az ocó robot katonák oldhatják meg ezt a problemót... vagy kínai dokkmunkások

igazából a lényeg amit elsõ hozzászólásom lényegéhez akartam..

nehéz úgy fejleszteni a különbözõ haderõnemeket, ha nap mint nap szinte az egész világra kiterjedõ akciók összessége rúútul nyeli a pénzt

gazdasági válság... természetesen a hadiipar mindig is fontos szempont lesz, ráadásul az izraeliek a legjobb példa

létszámbeli fölénnyel, maximum a legmodernebb "multifunkciós" eszközökkel lehet felvenni a harcot

a legegyszerûbb képlet sztem akkor is az, hogy amíg nem lesz egyenlõ az élete egy amcsi katonának egy helyi tenormanó életével, addig nem lesz igazi elõrelépés

sztem ez mindennek az alapja..

spec nem afganisztánra gondoltam... de jogos az érv, ruszkiknak is ebbe tört bele a foguk

meg abba majom Jimi Carter-be, aki nem mellékesen kibacott a saját népével akkor, amikor nem nyújtott helyreállítási segítséget a ruszkik távozása után

a flat-et meg értheted úgyis hogy kis bokrok, és buja ipiapacs számháborúzásra alkalmas vegetáció nélküli terep

erre mindezek után kiderül hogy egy totálisan flat terepen sem tudnak maradandót alkotni...

WTF? Rápillantottál már Afganisztán térképére? 5-6 km magas hegyúcsok, 3 km mély völgyekkel szabdalt. Iraknak is van hegyes és völgyes része. Irakban fõleg az urbánus környezetben halnak az emberek és túlnyomó része civil. Nem a jenkiket ölik igazán, egyik muzulmán a másikat...

azért érdekes az hogy amerika viszonylagos leszerepelését a dzsungelnek tulajdonították sokán (klíma+terep)

erre mindezek után kiderül hogy egy totálisan flat terepen sem tudnak maradandót alkotni...

mennyi hadianyag, pénz amit az homoksivatag benyelt már

úgyértem hogy a vietek bosszúból nem találták ki, hogy united airlines járataival röpködjenek a tornyok környékén..

mázlijuk hogy annó vietnámban a kis sárgáknak nem volt ingerenciájuk amerikába utazgatni a háború után..

Azért túlzásokba ne essünk, Vietnam képessége egyszerûen nem volt meg ehhez. Plusz nekik megvolt akkor a saját bajuk (át is látogattak Kambodzsába, hogy megbeszéljék a Vörös Khmerekkel ezt a Vietnami kisebbség kérdést). Nem sokkal késõbb meg a Vietnami és a Kínai haditengerészet lövöldözött vígan egymásra pár apró homokpad miatt...

teljesen irreális hadviselés folyik... nincsenek frontok, nincsenek megfelelõ stratégiák

az a helyzet hogy a mai napig nem tudják hogyan is kéne felvenni a harcot

egyik nap könnyen elfoglalnak valmit, másnap visszatérnek a bázisra, és jövhéten ugyanott vannak mint két héttel elõtte

sokat idézem mostanság.. ,de Generation kill nevezetû hbo kisfilm tökéletesen bemutatja mik is voltak a problémák.. egészen 91ig vissza lehet úgy vezetni a dolgokat, ahogy afganisztánban 86ig

mázlijuk hogy annó vietnámban a kis sárgáknak nem volt ingerenciájuk amerikába utazgatni a háború után..

1000+jule lol a légpuska ehhez képest törv. 7.5 de a maxos 30-40j is semmi mégis hogy tiltják nállunk

pizsamás terrormanók ellen meg az f-22vel elég drága dolog felvenni a harcot meg értelmetlen is


A probléma pedig valahol ez. Senki sem szeretne szembesülni a kínos kérdéssel, hogy miért 100 millió dolláros vadászgépek repkednek ott, ahol egy 10 millió dolláros, légcsavaros COIN gép ideálisabb lenne. Két éve errõl beszélgetnek, de továbbra is csak beszélgetnek. Némi mocorgás van, de az F-35-ösnél egy félresikerült zsaluajtóra többet költenek, mint a teljes COIN programra...

amíg kína, irán nem erõsödik meg "technikailag" eléggé.. nincs értelme nyakrafõre fejleszteni

A gond csak az, hogy például Anglia esetén a fõtisztek már azzal riogatnak, hogy ha a tervezett megszorítások életbe lépnek, a hadsereg ugyan nagyszerûen helyt fog tudni állni Afganisztánban, de Anglia partjait és légterét nem lesz képes megfelelõen megvédeni...
Igazi 22-es csapdája...

z 1950-60-70-80-as években hozzászokott az ember hogy mindig jött ki valami uj harckocsi vagy repülögép tipus minden évtizedben

Az 1940-es és 50-es években minden évben jött ki egy újabb. 😄

De rossz hírem van: 1990 után a hidegháborúnak vége lett. A katonai költségvetéseket leépítették, így a fejlesztések egyre inkább elmaradoztak, vagy ha ki is lettek fejlesztve, gyártásba nem kerültek (erre folyton visszatérõ példa a RAH-66 Commanche, amelyet úgy nem kezdtek el gyártani, hogy a rendelés visszamondása miatt 2 milliárd dollár kötbért kellett fizetni).

A másik dolog, hogy amíg egy 1950-es évekbeli vadászgépen leginkább a sárkányszerkezet és a hajtómû fejlõdött, addig ma már a fedélzeti elektronika. Egy 1950-es évek béli harckocsi, hadihajó vagy repülõgép mai szemmel hihetetlenül egyszerû dolog. Nézz meg viszont egy mai hadihajót, repülõgépet vagy harckocsit. Rengeteg rövidítés (RWR, IRST, ECM, adatkapcsolat, ADS, stb...), és mind-mind egy külön fejlesztõcsoportot takar. Ezeket ráadásul egyre tovább tart kifejleszteni, aztán letesztelni... és a vége az, hogy a fejlesztések egyre több pénzbe és idõbe tellenek. Nézd meg a Rafale, az Eurofighter vagy az F-35 program fejlesztési idejét és költségeit...

Ez a folyamat nem ma indult, csak manapság éri el a csúcsot. Amíg az 1950-es években egy vadászgépnek 2 év kellett, hogy a tervezõasztalról a gyártósorra kerüljön, ma ugyanez az idõ 10-15 év. Amíg anno egy defektes gép (ami nem képes megfelelni az elvárásoknak) nem volt probléma, mert vele párhuzamosan két másikat fejlesztettek ugyanarra a feladatra, ma már nincs alternatíva. Az F-35-ös ha törik, ha szakad rendszerbe fog kerülni - pedig folyamatosan derülnek ki, hogy milyen téren nem fogja tudni hozni az elõzetesn elvárt dolgokat, és hány évet fog csúszni a rendszerbe állítása. De nincs mit tenni, ha már ráköltöttek közel 50 milliárd dollárt, nem tehetik vissza a fiókba, hogy inkább vesznek helyette pár száz F-15SE vagy F-16 Block 60 gépet. "Too big to fall", mondják, vagyis olyan gigászi programok születtek, amelyek már túl nagyok ahhoz, hogy leállítsák õket. Akkor is végigviszik, ha eleve problémásnak tûnnek. Példa az Airbus A400M, az eredeti teherbírási elvárást már két tonnával múlja alul, de nem tehetik meg, hogy kihátrálnak mögüle... Túl sok pénz, túl sok munkahely múlik rajta, és átvitt értelemben az Airbus és az EADS gazdasági életképessége...

Elég szomorú hogy a világon már csak lassan a kinaiak rendszeresitenek tömegesen uj harceszközöket mégha az Su-27 sorozat vagy izraeli Lavi koppincs is , mi történt a vén Europa-val és az USA-val hogy igy behaltak ?

Nemrég írták be, hogy mennyivel vágták vissza az angol hadsereg beszerzését. Ennyi, drága fegyverek, amik sokba kerülnek.

Amúgy éppen európa éppen most áll át. Németország-Olaszország-Spanyolország-Anglia az Eurofightert rendszeresíti, amely a földi csapásmérés képességét csak most kapta meg nemrég. 2012-ben kaphat AESA radart, franciaország ugyanígy van a Rafale vadászgéppel. Anglia két repülõgép-hordozót épít, Franciaország most dönt hamarosan egyrõl. Anglia egy új légvédelmi romboló osztályt és egy új nukleáris meghajtású vadásztengó osztályt épít e mellett. Franciaország egy légvédelmi fregatt osztályt, és közben a már említett hordozó mellett egy új nukleáris vadásztengó osztály fejlesztésén dolgozik. Németország nemrég döntött, hogy a rendszerben lévõ Leopard 2A6-osainak egy részét átépíti A7+ változatra, és készül az új nehéz lövészpáncélosuk, a PUMA, eközben építik az új rombolóosztályukat és az U212 osztályú vadásztengóikat.

A fejlesztések talán kevésbé látványosak, de nem álltak le...

Megenné a fene ha 10 vagy 15-év mulva Kina lenne a katonai szuperhatalom !?!

Ha csak a három legnagyobb EU katonai hatalmat (Anglia, Franciaország és Németország) vesszük, akkor a három EU ország több modern hadihajót, több tengeralattjárót és több modern repülõgépet épített, mint Kína...

minek?

jelen pillanatban már szinte mindenki haver.. pizsamás terrormanók ellen meg az f-22vel elég drága dolog felvenni a harcot meg értelmetlen is

megváltoztak a követelmények...

amíg kína, irán nem erõsödik meg "technikailag" eléggé.. nincs értelme nyakrafõre fejleszteni

nem beszélve arról, hogy afganisztán, irán után vhogy nem mindig marad zsé hogy idehaza mindenfajta új bohócságba öljék a lét, ami a javarészt terror ahdviselés ellen totálisan hasztalan.

azért akármennyire is gázos bevallani.. de aki kitalálta ezt terroros dolgot, az nagyon képben volt hogyan lehet kivéreztetni egy katonai szuperhatalmat

hülye aki meg képes magát felrobbantani annyi van, mint esõ után a földbõl fejét kidugó kis gyûrûs..

és mennnnnyivel ocóbbbb

A nemzetközi haditechnikában mi a fene történt ? Az 1950-60-70-80-as években hozzászokott az ember hogy mindig jött ki valami uj harckocsi vagy repülögép tipus minden évtizedben PL : Mig-17/19/21/23/25/29/31 vagy harckocsiknál T54/55 , T-62 , T-64 , T-72 , T-80 stb keleti oldalon nyugati oldalon M-47 , M-48 , M-60 , M1 Abrams stb repûlögépekbe F-104 , F-4 , F-5 , F-14 , F-15 , F-16 , F-18 stb . A hadiflottákban is minden 10-évben uj hadihajok áltak rendszerbe .
Ez a folyamat valahogy az 1990-es évek elejétõl megtorpant . 2010-et irunk és még mindig föleg ugyanazok az F-16-os vadászrepülõgépek ( mégha más block széria is ), Mig-29-esek vannak szolgálatban amik 30 évvel ezelött . Jó az igaz hogy 30-év alatt elektronikai forradalom zajlott de a karosszéria még mindig F-16 vagy Mig-29 stb . A harckocsiknál is csak azt vettem észre hogy az M1 Abrams-et is csak tuningolják , T-90-es is egy T-72-es tuning nem is beszélve a Leopard-2-es sorozatrol . A Patriot légvédelmi rakétákat tuningolják , S-300-okat ugyszintén . Minden fegyvert szinte csak tuningolnak .
Nincs pénz uj fejlesztésekre teljesen uj konstrukciókra , uj haditechnikai eszközökre hogy még mindig a régit tuningolják ? Nem is beszélve az F-4 Phantom II , F-5 , Mig-21 vagy Mig-23-as tuningokról amik olyanok mintha Trabantot digitalis kilyelzökkel szerelnénk fel !
Elég szomorú hogy a világon már csak lassan a kinaiak rendszeresitenek tömegesen uj harceszközöket mégha az Su-27 sorozat vagy izraeli Lavi koppincs is , mi történt a vén Europa-val és az USA-val hogy igy behaltak ? Megenné a fene ha 10 vagy 15-év mulva Kina lenne a katonai szuperhatalom !?! De szerintem még nem biztos hogy meg tudják valositani ahoz még nagyon sokat kell tanulniuk amihez nem csak pénz kell .

Talán 2005-ben. Nem biztos, de majdnem biztos. Talán a poszt szerzõje is ironizált. Nagyon nagy késéssel jutott el hozzá ez a kép.

Ironizáltam.

Tankok
Szovjet.orosz tankok sok képpel.
Ha volt már, elnézést.

Talán azoknak akik az alap AMD-t kapták/vették.

" Eldõlt, menthetetlenül nemzetközi karrierre van ítélve. Megírta a The Firearm Blog. Ez kész! "

És vajon kinek kell ? Melyik ország hadseregének ?? Még lehet a talibánoknak se kellene afganisztánban !?!

Mi a probléma a red-dottal? Az, hogy fordítva van felszerelve?😄 Hát ez epic fail.

Amúgy a kép asszem a 2007-es C+D-n lett lõve.

Modernized FEG AMD-65

Short Barrel + Rails + Drum Magazine + Red Dot = I Want.

http://www.thefirearmblog.com/blog/2010/10/29/modernized-feg-amd-65/

Eldõlt, menthetetlenül nemzetközi karrierre van ítélve. Megírta a The Firearm Blog. Ez kész! <#hehe>
Csak az a nyavalyás reddot!

Ez esetben a következõ történt: jött az ötlet, hogy utánakeresek ezeknek a drog-tengeralattjáróknak. Ekkor találtam rá a már belinkelt Covershores blogra, elkezdtem olvasgatni, és tele van mini- és törpe-tengeralattjárós dolgokkal. A plusz háttérmunka már csak nyers Google/Bing használat (Freya, Kraka, Nautilus háttér, észak-koreai mini-tengeralattjáró típusok, stb.). 😄

Cifu, honnan szedsz össze ennyi mindent ilyen rövid idõ alatt? Eszküszöm, minta az net összes HT anyaga átfolyna rajtad. 😊

A Freya tisztán "Fun" tengeralattjáró. A Kraka már részben kereskedelmi céllal is épült, képes a sekély vizekben lévõ hajóroncsokhoz érdeklõdõket szállítani, és a búvárnyílása miatt akár búvárkiinduló hely is lehet. A Nautilus rajongói hajó, de egyértelmûen kereskedelmi célú, ráadásul a 100 méteres merülésével már komolyabb roncsvadász feladatokra is használható.

Az Euronauts célzottan roncskutatásra épült, erre szolgál a búvárnyílás és az egy hetes mélyben tartózkodás is.

A katonai tengógyártástól ez még messze van azért. No nem mintha olyan nehéz lenne pár könnyû torpedót ráaplikálni ezek a mini-tengeralattjárókra, hanem azért, mert a Dán haditengerészet nem érdeklõdik jelenleg a tengeralattjárók után (jelenleg nincs is ilyen egységük). A németeknél szintén nincs terven mini-tengeralattjáró beszerzés. Ez egyébként érdekes dolog, mert sok haditengerészet intenzíven használ mini-tengeralattjárókat. Svédországnak van egy 11m hosszú, 14 tonnás egysége, a Spiggen-II., ezt tengeralattjáró-elhárítási hadgyakorlatoknál használják, két fõs személyzettel 14 napig tud felszín alatt maradni.



A Kockums a Spiggen II.-õn alapuló Sea Dagger-t ajánlja mindenes mini-tengónak, a középsõ fegyvertérbe elférhet két könnyû torpedó, kisebb búvárhajók vagy távirányítású robotok aknamentesítéshez vagy kémkedéshez.

Az elsõ világháború olasz katonai búvárjai óta több haditengerészet is használja a kis méretû "meglovagolható" (vagy éppen teljesen zárt) törpe-tengeralattjárókat, amik 2-4 búvárt tudnak a part vagy célpont közelébe juttatni. Ilyenje van az Oroszoknak, van az Amerikaiaknak, nukleáris meghajtású tengókkal jutnak a cél közelébe, és onnan ezek segítségével érik el a célt. A feladat lehet egyszerû kémkedés, szabotázs vagy akár robbanóanyag elhelyezése egy kikötõben álló hajón. A legtöbb haditengerészet rendelkezik ilyen törped-tengóval, Indoznéziától Dél-Korán át Kolumbiáig.

Az egy fokkal komolyabb mini-tengók a harci feladatúak, ezek lehetnek könnyû, de akár nehéz torpedóval is felfegyverezve (általában csak kettõvel). Ha nem vesszük az elsõ világháború elõtti és elsõ világháborús mini-tengeralattjárókat, akkor a mindössze 14 tonnás, 11 méter hosszú német Seahund-ra lehet ezeket visszavezetni, ebbõl kettõt az oroszok lefoglaltak, az egyik rendszerben is volt a szovjet haditengerészetben.



Hasonló mini-tengói vannak az olaszoknak (kikötõvédelem ellenséges mini- és törpe-tengeralattjárók ellen), de az igazi mesterei a Jugoszlávok voltak, majd a széthullás után az Észak-Koreaiak lettek, nekik több típusuk is van, ezeket exportálták Vietnamba és Iránba is.



A fenti egy "Jugó"-ként ismert típus, gyakorlatilag a legtöbb jugoszláv mini-tengót ezzel a jelöléssel illették. Három változata volt, a képen látható a hajótest alatti tartóbakon 2db 533mm-es nehéz torpedót vitt magával, volt diverzáns feladatokra szolgáló változat hat békaemberes "teherbírással", és belsõ torpedóvetõ-csõvel szerelt változat 2db 400mm-es "közepes" torpedóvetõ csõvel (2db torpedó összesen). A 20 méteres mini-tengó 90 tonnát nyomott, felszínen 10, felszín alatt 4 csomóra volt képes.



Az Északiak ezt továbbfejlesztették, az MS-29 osztály hasonlóan három változatban készült (2x 533mm-es nehéz torpi, vagy 2x 400mm-es vetõcsõ, vagy 4-6 békaember). Ennek egy másik változata a P-4, itt már fix a fegyverzet, két torpedóvetõcsõvel, viszont furcsa ellenforgó hajócsavarjai vannak, egy nagyobb, ívelt lapátokkal, és egy kisebb mögötte, egyenes lapátokkal. Ezt a típust exportálták Iránba is, ott IS-120-ként ("Ghadir"-osztály) ismerik, és legalább négy példány van belõle rendszerben (alant képek):

[center]

Simán eladhatná pl. Kolumbiai kartelleknek...
persze ez csak tréfa<#kuss><#kuss>