Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#49545
Akkor miért jössz folyton mindenféle történelmi eseménnyel, mint rossz példa?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49544
Most tényleg ennyi tudatlan vagy, vagy játszod a hülyét? Ha az sem esik le, hogy AF = Allied Force 1999, akkor mirõl is beszéltünk eddig?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49543
Az áramfogyasztás igen nagy része luxus célokra megy el. Ha csak a minimális lakossági és egészségügyi szolgáltatást akarod mûködtetni, akkor bizony minden más fogyasztót lekapcsolnak. Mellesleg sorold már fel, hogy kik lennének képesek a teljes magyar áramelsztó hálózatot lerombolni. Mert kényelmesen elfelejted azt, hogy importálni is lehet áramot...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49542
Melyik is volt ez a AF hadmûvelet? Tényleg nem tudom.
A másik. Ha ipart nem akarnak bombázni akkor oda minek légvédelem? Emlékszünk még mi is a vita tárgya?
A másik. Ha ipart nem akarnak bombázni akkor oda minek légvédelem? Emlékszünk még mi is a vita tárgya?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#49541
Magyarországon a MiG-21-es az 1990-es évek közepétõl nincs hadrendben. A MiG-29-esekre gondolhattál esetleg.
Cifu, a 21bisz gépek búcsúrepülése 2000-ben volt, 14 vagy 15 gépes kötelékkel. Valamit nagyon elfelejthettél. 😊
Cifu, a 21bisz gépek búcsúrepülése 2000-ben volt, 14 vagy 15 gépes kötelékkel. Valamit nagyon elfelejthettél. 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49540
Emlékszem hogy kivonták a Mig-21-eseket,Kositzky Attila a pápai ezred parancsnoka akkoriban tiltakozott is ez ellen ha jól tudom,õ nagyon tapasztalt pilóta volt de ezek szerint mégis úgy látta akkor hogy szükség van a 21-esekre is.Ha jól tudom a románok azokat is modernizálták,2 éve egy ilyen tartott bemutatót a repülõnapon.Erre gondoltam mikor érdeklõdtem milyen harcértéke van ezeknek manapság.
#49539
Budapestet is biztonyára terrorbombáznák.
Miért tennék? Túl drága a technika arra, hogy ilyesféle dolgokra pazarolja az ember.
Azért manapság nehéz elképzelni olyan diplomáciai körülményeket ami nyílt háborúhoz vezetne Magyarország ellen.Gyakorlatilag szomszédainkkal vagy egy táborban vagyunk,vagy õk is a NATO-ba EU-ba tartanak.
A görögöket és a törököket ez az apró tény nem zavarta és az izlandi halászok is elég gyakran mûvelnek bizonyos dolgokat más ország halászaival.
Miért tennék? Túl drága a technika arra, hogy ilyesféle dolgokra pazarolja az ember.
Azért manapság nehéz elképzelni olyan diplomáciai körülményeket ami nyílt háborúhoz vezetne Magyarország ellen.Gyakorlatilag szomszédainkkal vagy egy táborban vagyunk,vagy õk is a NATO-ba EU-ba tartanak.
A görögöket és a törököket ez az apró tény nem zavarta és az izlandi halászok is elég gyakran mûvelnek bizonyos dolgokat más ország halászaival.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49538
Mondtam, már hogy gyenge vagyok történelembõl? Esküdni mertem volna, hogy a lakossági áramszolgáltatást vették célba...
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#49537
Te tényleg el tudsz képzelni egy olyan helyzetet, hogy egy ország csak bombázni akar egy másik országot de de semmilyen más célja nincs?
Az elbaszott AF hadmûvelet kb. ez volt. Koncepció nélküli bombázgatás...
Ipart bombázni azért szokás, hogy a hadsereget megbénítsák, nem azért, hogy Mari néni ne tudjon új kenyérpirítót venni...
A modern háborúkat azzal vívják meg, ami éppen rendelkezésre áll, mert ma nem gyártasz havi 3000 repcsit egy háborúban. A tartalkékokat érdmes támadni, magát a gyártást nem, mert 0 kihatása van az aktuális konfliktusra...
Az elbaszott AF hadmûvelet kb. ez volt. Koncepció nélküli bombázgatás...
Ipart bombázni azért szokás, hogy a hadsereget megbénítsák, nem azért, hogy Mari néni ne tudjon új kenyérpirítót venni...
A modern háborúkat azzal vívják meg, ami éppen rendelkezésre áll, mert ma nem gyártasz havi 3000 repcsit egy háborúban. A tartalkékokat érdmes támadni, magát a gyártást nem, mert 0 kihatása van az aktuális konfliktusra...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#49536
Azért az Osirak elleni támadás minden, csak nem "Just for fun" bombázás. Célzott támadás volt és a célpontja egy nem is túlzottan titkolt katonai projekt volt.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49535
Pl, amikor nincs elég kapacítás egy megszállásra, csak simán le akarnak osztani egy "ne szemtelenkedj, foglalkozz a saját szarkupacoddal" pofont, és mivel pont az erõmûveket nem védik nagyon, ezért nagyon jó célpontok lehetnek, hiszen hasonlóak, mint egy fõkapcsoló egy gépházban.
Még egyszer: volt ilyen az elmúlt 50 évben? Nem igazán. Ha lesz, akkor azt III. Világháborúnak fogják hívni, és feltehetõen tömegpusztító fegyverekkel fogják vívni. Ott pedig nem sokat fog érni pár légvédelmi rakétaüteg 😄
1. VH után 10 évvel se gondolta senki, hogy röpke 10 év múlva újra lángba borul a világ, csak ezúttal 10x akkora hévvel.
Ahhaaa... ezért hozták tetõ alá az elsõ Tengerészeti korlátozási egyezményt. Emlékeztetõleg, a "csatahajó-építési versenyt" tartották az I.Vh kirobbantó okának. Ezért fegyverkezett a Szovjetunió, Németország, Franciaország, Anglia és Japán olyan ütemben? Ezért jöttek létre mindenféle egyezmények, katonai szövetségek? Arról már nem is szólva, hogy a távol-keleten már 1932-tõl zajlott a Kínai-Japán háború (igaz a teljes kirobbanásához 1937-ig kellett várni). Igazából az 1930-as évek közepétõl már mindenki a közelgõ háborút várta, igazság szerint Chamberlain éppen ezért volt olyan diadalittas, amikor sikerült Hitlerrel egyességet kötnie - úgy vélte, hogy ez az egyesség megakadályozhatja a háborút...
Még egyszer: volt ilyen az elmúlt 50 évben? Nem igazán. Ha lesz, akkor azt III. Világháborúnak fogják hívni, és feltehetõen tömegpusztító fegyverekkel fogják vívni. Ott pedig nem sokat fog érni pár légvédelmi rakétaüteg 😄
1. VH után 10 évvel se gondolta senki, hogy röpke 10 év múlva újra lángba borul a világ, csak ezúttal 10x akkora hévvel.
Ahhaaa... ezért hozták tetõ alá az elsõ Tengerészeti korlátozási egyezményt. Emlékeztetõleg, a "csatahajó-építési versenyt" tartották az I.Vh kirobbantó okának. Ezért fegyverkezett a Szovjetunió, Németország, Franciaország, Anglia és Japán olyan ütemben? Ezért jöttek létre mindenféle egyezmények, katonai szövetségek? Arról már nem is szólva, hogy a távol-keleten már 1932-tõl zajlott a Kínai-Japán háború (igaz a teljes kirobbanásához 1937-ig kellett várni). Igazából az 1930-as évek közepétõl már mindenki a közelgõ háborút várta, igazság szerint Chamberlain éppen ezért volt olyan diadalittas, amikor sikerült Hitlerrel egyességet kötnie - úgy vélte, hogy ez az egyesség megakadályozhatja a háborút...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49534
Hopp, az elõzõ kérdés törölve, a jövõben történõ példákkal én nem tudok mihez kezdeni...
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#49533
Japánon kívül megtörtén ez valaha, valahol?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#49532
Az meg a másik, hogy miért mindig a múlttal kell példálózni, mikor egyik háború sem hasonlít igazán az elõzõre.
#49531
Szó nincs itt elpusztításról.
Ez inkább olyan, mint amikor próbálnál a nagy falatra koncentrálni, de egy szúnyog folyamatosan szurkál, és csomó erõforrásodat lefoglalja.
Magyarország megszállásának nem sok értelmét látom, hiszen se ásványkincs, se komoly ipar nincs itt, de még csak stratégiailag se túl fontos, szerintem. Ezért egy gyors kapitulációra jó megoldás lehet, térdre kényszeríteni, úgy hogy egyszerûen minden erõforrását a belsõ rend/ipar visszaállítására kell fordítania, és emiatt nem tudja tovább vállalni a háborút.
Ez inkább olyan, mint amikor próbálnál a nagy falatra koncentrálni, de egy szúnyog folyamatosan szurkál, és csomó erõforrásodat lefoglalja.
Magyarország megszállásának nem sok értelmét látom, hiszen se ásványkincs, se komoly ipar nincs itt, de még csak stratégiailag se túl fontos, szerintem. Ezért egy gyors kapitulációra jó megoldás lehet, térdre kényszeríteni, úgy hogy egyszerûen minden erõforrását a belsõ rend/ipar visszaállítására kell fordítania, és emiatt nem tudja tovább vállalni a háborút.
#49530
Upsz, még egy, az izraeliek lebombáztak valami atomreaktort valahol, de ezen kívül semmi más nem jut eszembe, a just for fun bombázunk de nem megyünk be kategóriából.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#49529
Igen. 😄
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49528
Pl, amikor nincs elég kapacítás egy megszállásra, csak simán le akarnak osztani egy "ne szemtelenkedj, foglalkozz a saját szarkupacoddal" pofont, és mivel pont az erõmûveket nem védik nagyon, ezért nagyon jó célpontok lehetnek, hiszen hasonlóak, mint egy fõkapcsoló egy gépházban.
A brazil áramszünet pár óráig tartott. Ennyi idõ alatt nem is nagyon tudtak volna mozgósítani több embert.
Szarajevói esetet nem ismerem, de az a tippem, hogy ott csak a szállító infrastruktúrát rongálták meg, és nem magát az erõmûvet tették teljesen mûködés képtelenné. Elõbbi jóval könnyebben lehet orvosolni, mint az utóbbit.
1. VH után 10 évvel se gondolta senki, hogy röpke 10 év múlva újra lángba borul a világ, csak ezúttal 10x akkora hévvel. Ráadásul úgy, hogy az addigi szövetségi rendszerek teljesen átalakultak (Kis Entente felbomlott, Olaszország átpártolt a másik oldalra, oroszok is kiléptek a nyugatiak szövetségébõl stb.
A brazil áramszünet pár óráig tartott. Ennyi idõ alatt nem is nagyon tudtak volna mozgósítani több embert.
Szarajevói esetet nem ismerem, de az a tippem, hogy ott csak a szállító infrastruktúrát rongálták meg, és nem magát az erõmûvet tették teljesen mûködés képtelenné. Elõbbi jóval könnyebben lehet orvosolni, mint az utóbbit.
1. VH után 10 évvel se gondolta senki, hogy röpke 10 év múlva újra lángba borul a világ, csak ezúttal 10x akkora hévvel. Ráadásul úgy, hogy az addigi szövetségi rendszerek teljesen átalakultak (Kis Entente felbomlott, Olaszország átpártolt a másik oldalra, oroszok is kiléptek a nyugatiak szövetségébõl stb.
#49527
Sose voltam jó történelembõl, de ez volt az egyetlen ami eszembe jutott és megfelelt I.C.ram feltételeinek... De a sótól eltekintve stimmel, nem?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#49526
Khmm... az a sóval behintés legenda, a történelmi tények szerint feltehetõen nem történt ilyen.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49525
1999-ben Belgrádot gyakran bombázta a NATO.Igaz azt nem tudom hogy konkrétan mit bombáztak,de a hidakra is kiálltak az élõláncok ahogy emlékszem
Elsõ sorban katonai (honvédelmi minisztérium épülete, vezérkar székhelyes, stb.), politikai (Milosevics pártjának központját) vagy katonai gyárakat (Zasztava és hasonlók) illetve kettõs célú célpontokat (a Zasztava autógyárat) támadták. A hidakat valóban támadták... de ez nem Terrorbombázás. Terrorbombázás esetén aligha hiszem, hogy bárki kiállt volna a hidakra... 😊
Néha lehet politikai célja a terrorbombázásoknak is pl. a Londoni cityt vagy Drezdát,Sztálingrádot nem elsõsorban a hadi inrastruktúra miatt támadták a légierõk.Berlinben is bõven kaptak a lakónegyedek.Igaz az a 2. világháború volt és már akkor sem nagyon érték el ezekkel a céljaikat.Pl London bombázása megerõsítette a Churchill-kormány presztízsét ahelyett hogy népszerûtlenné vált volna
Jobbat mondok: valójában a civil célpontok elleni támadások gyengítették a katonai erõfeszítéseket. Ugye közismert a tény, hogy Hitler parancsa, hogy a katonai repterek és radarállomások bombázása helyett a London terrorbombázására adott utasításának köszönhetõ elsõ sorban, hogy a Luftwaffe nem volt képes legyõzni az RAF-et...
Elsõ sorban katonai (honvédelmi minisztérium épülete, vezérkar székhelyes, stb.), politikai (Milosevics pártjának központját) vagy katonai gyárakat (Zasztava és hasonlók) illetve kettõs célú célpontokat (a Zasztava autógyárat) támadták. A hidakat valóban támadták... de ez nem Terrorbombázás. Terrorbombázás esetén aligha hiszem, hogy bárki kiállt volna a hidakra... 😊
Néha lehet politikai célja a terrorbombázásoknak is pl. a Londoni cityt vagy Drezdát,Sztálingrádot nem elsõsorban a hadi inrastruktúra miatt támadták a légierõk.Berlinben is bõven kaptak a lakónegyedek.Igaz az a 2. világháború volt és már akkor sem nagyon érték el ezekkel a céljaikat.Pl London bombázása megerõsítette a Churchill-kormány presztízsét ahelyett hogy népszerûtlenné vált volna
Jobbat mondok: valójában a civil célpontok elleni támadások gyengítették a katonai erõfeszítéseket. Ugye közismert a tény, hogy Hitler parancsa, hogy a katonai repterek és radarállomások bombázása helyett a London terrorbombázására adott utasításának köszönhetõ elsõ sorban, hogy a Luftwaffe nem volt képes legyõzni az RAF-et...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49524
Há' én má' csak ilyen hülye "okostojás" vagyok, hogy nem értek semmit. Mondanál akkor te példának egy háborút ahol mûködött az amit leítál és kimeríti a nagyobb volumenû fogalmát?
Viszont beugrott valami. Tényleg volt olyan háború ahol simám csak el akartak pusztítani egy országot, szóval ebben tényleg igazad volt, elismerem.
Mintha valami sóval történt bevetés is lett volna a dologban...
Viszont beugrott valami. Tényleg volt olyan háború ahol simám csak el akartak pusztítani egy országot, szóval ebben tényleg igazad volt, elismerem.
Mintha valami sóval történt bevetés is lett volna a dologban...
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#49523
Teljesen más, mikor egy országot csak szimplán térdre akarnak kényszeríteni.
Még egyszer: tudsz mondani olyan érvet, hogy erre mi szükség lenne? Milyen katonai érv lenne egy ilyen támadás mellett?
A 1999-es brazil áramszünet idején is egy-két helyen elszabadult a pokol, és gyakorlatilag minden mozdítható rendõr az utcán volt, hogy biztosítsa a terepet (nagy részük pont MP-s volt, tehát közvetlenül a hadseregtõl vesz el erõforrást
Én most utána nézva azt találtam, hogy 1'200 rendõrt vezényeltek az utcákra, ami még Magyar viszonylatban sem rendkívüli. Egy-két kisebb összetûzés valóban volt a fosztogatókkal, se szó se volt káoszról. Az 2003-as Észak-Amerikai nagy áramszünetnél is csak pár fosztogatás volt említésre méltó, de azért ezt túlzás káosznak mondani...
Afölött meg simán átsiklotok, hogy egy csomó létfenntartó berendezés árammal megy a városok nagy részében. Ilyen pl az ivóvíz, a kórházak se bírják örökké generátorról, iszonyat mennyiségû kaja egyszerûen tönkre megy, stb. Itt most ugye nem az 1-2 napos áramszünetekrõl beszélünk, hanem az a több hetes, akár hónapos kimaradásról.
Szarajevóban több százezren túléltek a több, mint két éves ostrom alatt, pedig az elektromos, víz és gázszolgáltatás ott is akadozott, majd teljesen megszûnt.
Ahhoz képest az iraki háború áldozatainak nagy része is civil, még ha nem is vesszük a terrorizmust, akkor is, pedig nem is a civileket célozták, de ne legyünk már olyan naivak, hogy a világ hirtelen elfelejtette volna a katonai terror fogalmát, hogy elvegye az civilek harci kedvét. Ahogy már mondtam az elején is, ne hasonlítsuk már a háborús portyázásokat egy globális, vagy regionális háborúhoz.
Globális háború aligha fog itt kirobbani belátható idõn belül. Vannak veszélyes gócpontok a közel-keleten, közép-ázsiában és a távol keleten, kis fantáziával Közép-Afrikában, esetleg Közép-Amerikában, de especiel Európában nem.
Regionális háború detto nem valószínû itt. Ha pedig igen, akkor ahogy Kiskorú is említette, az nem a terrorról fog szólni, hanem simán bevonul egy hadsereg. Pont.
Az Iraki háború alatt mit értesz? A 2003-as inváziót? Mert ott a civil áldozatok száma kisebb volt, mint a katonai áldozatok száma. A 2003-2009 közötti idõszak pedig nem minõsül klasszikus háborús helyzetnek.
Még egyszer: tudsz mondani olyan érvet, hogy erre mi szükség lenne? Milyen katonai érv lenne egy ilyen támadás mellett?
A 1999-es brazil áramszünet idején is egy-két helyen elszabadult a pokol, és gyakorlatilag minden mozdítható rendõr az utcán volt, hogy biztosítsa a terepet (nagy részük pont MP-s volt, tehát közvetlenül a hadseregtõl vesz el erõforrást
Én most utána nézva azt találtam, hogy 1'200 rendõrt vezényeltek az utcákra, ami még Magyar viszonylatban sem rendkívüli. Egy-két kisebb összetûzés valóban volt a fosztogatókkal, se szó se volt káoszról. Az 2003-as Észak-Amerikai nagy áramszünetnél is csak pár fosztogatás volt említésre méltó, de azért ezt túlzás káosznak mondani...
Afölött meg simán átsiklotok, hogy egy csomó létfenntartó berendezés árammal megy a városok nagy részében. Ilyen pl az ivóvíz, a kórházak se bírják örökké generátorról, iszonyat mennyiségû kaja egyszerûen tönkre megy, stb. Itt most ugye nem az 1-2 napos áramszünetekrõl beszélünk, hanem az a több hetes, akár hónapos kimaradásról.
Szarajevóban több százezren túléltek a több, mint két éves ostrom alatt, pedig az elektromos, víz és gázszolgáltatás ott is akadozott, majd teljesen megszûnt.
Ahhoz képest az iraki háború áldozatainak nagy része is civil, még ha nem is vesszük a terrorizmust, akkor is, pedig nem is a civileket célozták, de ne legyünk már olyan naivak, hogy a világ hirtelen elfelejtette volna a katonai terror fogalmát, hogy elvegye az civilek harci kedvét. Ahogy már mondtam az elején is, ne hasonlítsuk már a háborús portyázásokat egy globális, vagy regionális háborúhoz.
Globális háború aligha fog itt kirobbani belátható idõn belül. Vannak veszélyes gócpontok a közel-keleten, közép-ázsiában és a távol keleten, kis fantáziával Közép-Afrikában, esetleg Közép-Amerikában, de especiel Európában nem.
Regionális háború detto nem valószínû itt. Ha pedig igen, akkor ahogy Kiskorú is említette, az nem a terrorról fog szólni, hanem simán bevonul egy hadsereg. Pont.
Az Iraki háború alatt mit értesz? A 2003-as inváziót? Mert ott a civil áldozatok száma kisebb volt, mint a katonai áldozatok száma. A 2003-2009 közötti idõszak pedig nem minõsül klasszikus háborús helyzetnek.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49522
Hát például, amikor nem 86 ország egyszerre bombázza ki a szart is egy vergõdõ kishalból, hanem mondjuk két nagyobb szövetség csap össze. Ott tuti nem hetek alatt fog lezajlani egy megszállás. Nem kell kiforgatni a szavaim...
Most tényleg az Iraki háború a non plus ultra? Szerintetek ennél nem lesz soha nagyobb?
Most tényleg az Iraki háború a non plus ultra? Szerintetek ennél nem lesz soha nagyobb?
#49521
1999-ben Belgrádot gyakran bombázta a NATO.Igaz azt nem tudom hogy konkrétan mit bombáztak,de a hidakra is kiálltak az élõláncok ahogy emlékszem.Néha lehet politikai célja a terrorbombázásoknak is pl. a Londoni cityt vagy Drezdát,Sztálingrádot nem elsõsorban a hadi inrastruktúra miatt támadták a légierõk.Berlinben is bõven kaptak a lakónegyedek.Igaz az a 2. világháború volt és már akkor sem nagyon érték el ezekkel a céljaikat.Pl London bombázása megerõsítette a Churchill-kormány presztízsét ahelyett hogy népszerûtlenné vált volna.
#49520
Ööö... egy ország megszállásánál mi nagyobb volumenû? Vagy mégis milyen háborút képzelsz el ami nagyobb? Amit leírsz az a második világháborúban sem nagyon mûködött (kivéve talán Japán esetét a két atombombával). Ha jól tudom annál nagyobb háború még nem volt, de javíts ha tévedek.
Bár ha jobban belegondolok akkor a második sem volt nagyobb volomenû mert ott is csak megszállni akartak meg kormányt váltani...
Szóval, mi lenne ez a még nagyobb háború?
Bár ha jobban belegondolok akkor a második sem volt nagyobb volomenû mert ott is csak megszállni akartak meg kormányt váltani...
Szóval, mi lenne ez a még nagyobb háború?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#49519
Egyik közelmúltbeli konfliktus sem volt nagyobb volumenû, és vagy megszállni akarták az országot, vagy a vezetést leváltani, tehát semmi érdekük nem volt abban, hogy tönkre tegyenek egy országot. Teljesen más, mikor egy országot csak szimplán térdre akarnak kényszeríteni. Gyakorlatilag az egész ipart hatástalaníthatják az áram ellátás megsemmisítésével. Egy Paks kaliberû erõmûrõl általában nem egy ipartelep kapja az áramot, hanem egy komplett országrész.
Nekem egészen más elképzeléseim vannak egy áramszünetrõl. A 1999-es brazil áramszünet idején is egy-két helyen elszabadult a pokol, és gyakorlatilag minden mozdítható rendõr az utcán volt, hogy biztosítsa a terepet (nagy részük pont MP-s volt, tehát közvetlenül a hadseregtõl vesz el erõforrást. Tehát a rendfenntartás sokkal több erõforrást igényel ilyenkor. Abba bele se merek gondolni, hogy milyen következményei vannak egy ilyen eseménynek háborús állapotban.
Afölött meg simán átsiklotok, hogy egy csomó létfenntartó berendezés árammal megy a városok nagy részében. Ilyen pl az ivóvíz, a kórházak se bírják örökké generátorról, iszonyat mennyiségû kaja egyszerûen tönkre megy, stb. Itt most ugye nem az 1-2 napos áramszünetekrõl beszélünk, hanem az a több hetes, akár hónapos kimaradásról.
Ahhoz képest az iraki háború áldozatainak nagy része is civil, még ha nem is vesszük a terrorizmust, akkor is, pedig nem is a civileket célozták, de ne legyünk már olyan naivak, hogy a világ hirtelen elfelejtette volna a katonai terror fogalmát, hogy elvegye az civilek harci kedvét. Ahogy már mondtam az elején is, ne hasonlítsuk már a háborús portyázásokat egy globális, vagy regionális háborúhoz.
Nekem egészen más elképzeléseim vannak egy áramszünetrõl. A 1999-es brazil áramszünet idején is egy-két helyen elszabadult a pokol, és gyakorlatilag minden mozdítható rendõr az utcán volt, hogy biztosítsa a terepet (nagy részük pont MP-s volt, tehát közvetlenül a hadseregtõl vesz el erõforrást. Tehát a rendfenntartás sokkal több erõforrást igényel ilyenkor. Abba bele se merek gondolni, hogy milyen következményei vannak egy ilyen eseménynek háborús állapotban.
Afölött meg simán átsiklotok, hogy egy csomó létfenntartó berendezés árammal megy a városok nagy részében. Ilyen pl az ivóvíz, a kórházak se bírják örökké generátorról, iszonyat mennyiségû kaja egyszerûen tönkre megy, stb. Itt most ugye nem az 1-2 napos áramszünetekrõl beszélünk, hanem az a több hetes, akár hónapos kimaradásról.
Ahhoz képest az iraki háború áldozatainak nagy része is civil, még ha nem is vesszük a terrorizmust, akkor is, pedig nem is a civileket célozták, de ne legyünk már olyan naivak, hogy a világ hirtelen elfelejtette volna a katonai terror fogalmát, hogy elvegye az civilek harci kedvét. Ahogy már mondtam az elején is, ne hasonlítsuk már a háborús portyázásokat egy globális, vagy regionális háborúhoz.
#49518
és Budapestet is biztonyára terrorbombáznák.
Jujj. Nyilván komoly értelme lenne. Mármint miért is terrorbombáznák? Milyen katonai értelme lenne? Indokolt meg kérlek milyen logika szerint lenne értelme terrorbombázni egy nagyvárost a mai világban? Ismét: még a Kelet-Timori konfliktusban, ami elég csúnyán alakult, ott sem a terrorbombázással éltek. Volt hadsereg, bevonult, és jobb esetben elzavarták, rosszabb esetben elfogták, még rosszabb esetben kivégezték azokat, akik nem voltak szimpatikusak.
Amúgy szerintetek a drága Gripenek helyett nem lett volna jobb a Mig-21-eseket úgy korszerûsíteni ahogy a Románok is tették? Milyen harcértéke van a románok felújított 21-eseinek?
Magyarországon a MiG-21-es az 1990-es évek közepétõl nincs hadrendben. A MiG-29-esekre gondolhattál esetleg.
A MiG-29 felújítása úgy, ahogy a Szlovákok / Lengyelek csinálták, annak lett volna értelme. Igazából azonban mélyre ható MiG-29-es felújítás (radar, fegyverzet, hajtómû, fedélzeti elektronika) csak India végeztetett el a saját MiG-29-esein, ez viszonylag korrekt (Zsuk-M radar, RD-33-III. hajtómû, R-77 rakéta, stb.) és relatíve olcsón, hozzávetõleg gépenként 11 millió dollárért végezik el. Ez hasonló, mint a nekünk felajánlott "Turul" program, amit anno 1999-ben elutasítottak, mondván nem akarunk Oroszországtól függeni (mintha nem függtünk volna már akkor is amúgy az Orosz olajtól és földgáztól eléggé 😄). Egy ilyen program igazából bõven megfelelt volna a hazai igényeknek. De politikailag nem felelt meg...
Hozzá kell tenni, hogy például a Román légierõ a saját (Izraeli hátterû) Sniper nevû MiG-29 programját túl drágának találta, és kivonta a 29-eseket.
Jujj. Nyilván komoly értelme lenne. Mármint miért is terrorbombáznák? Milyen katonai értelme lenne? Indokolt meg kérlek milyen logika szerint lenne értelme terrorbombázni egy nagyvárost a mai világban? Ismét: még a Kelet-Timori konfliktusban, ami elég csúnyán alakult, ott sem a terrorbombázással éltek. Volt hadsereg, bevonult, és jobb esetben elzavarták, rosszabb esetben elfogták, még rosszabb esetben kivégezték azokat, akik nem voltak szimpatikusak.
Amúgy szerintetek a drága Gripenek helyett nem lett volna jobb a Mig-21-eseket úgy korszerûsíteni ahogy a Románok is tették? Milyen harcértéke van a románok felújított 21-eseinek?
Magyarországon a MiG-21-es az 1990-es évek közepétõl nincs hadrendben. A MiG-29-esekre gondolhattál esetleg.
A MiG-29 felújítása úgy, ahogy a Szlovákok / Lengyelek csinálták, annak lett volna értelme. Igazából azonban mélyre ható MiG-29-es felújítás (radar, fegyverzet, hajtómû, fedélzeti elektronika) csak India végeztetett el a saját MiG-29-esein, ez viszonylag korrekt (Zsuk-M radar, RD-33-III. hajtómû, R-77 rakéta, stb.) és relatíve olcsón, hozzávetõleg gépenként 11 millió dollárért végezik el. Ez hasonló, mint a nekünk felajánlott "Turul" program, amit anno 1999-ben elutasítottak, mondván nem akarunk Oroszországtól függeni (mintha nem függtünk volna már akkor is amúgy az Orosz olajtól és földgáztól eléggé 😄). Egy ilyen program igazából bõven megfelelt volna a hazai igényeknek. De politikailag nem felelt meg...
Hozzá kell tenni, hogy például a Román légierõ a saját (Izraeli hátterû) Sniper nevû MiG-29 programját túl drágának találta, és kivonta a 29-eseket.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49517
Lehet, hogy rövid távon túl lehet élni a civil szektor nélkül, de egy több éves elhúzódó háborút nem.
Légyszíves mondj nekem egy több évre elhúzódó háborút a közelmúltól, amelyben civil erõmûveket illetve a civil elektromos hálózatot támadták volna.
Még a Jugoszláv légiháborúban is célzottan a katonai gyárakat, vagy a katonai termelésre alkalmas gyáregységeket támadták.
Azt meg senki ne gondolja komolyan, hogy áram nélkül életképes maradhat egy nagyváros, és ne uralkodna el órák alatt a káosz, amit szintén a hadseregnek kéne megfékeznie.
Azért nem fog ellehetetlenülni az élet csak azért, mert az elektromos hálózat megbénul. Alig több, mint 100 éve még meglepõen jól elvoltak elektromos áram nélkül az emberek. Nem vitás, hogy az élet egy nagyságrenddel nehezebb lenne, de azért életképtelenné nem válna...
Ahogy haladunk az idõben egyre nagyobb szerep jut a civileknek egy-egy háborúban, így ha alóluk kirántják a széket, akkor kb az ország alól is kirántják.
Ehhez képest a legtöbb utóbbi idõkben lezajlott komoly háborúban alapvetõen nem igyekeznek a civil lakosságot irtani minél komolyabb erõvel. Általában a legtöbb esetben kifejezetten a katonai célpontokat támadta mindkét fél. Még a félkatonai szervezetek által vívott harcokban, mint 2006 Libanon vagy 2009 Gáza-övezet is a katonai célpontok voltak a támadások célkeresztjében (ie.: a harcok ideje alatt a Fatah és a Hamasz is az IDF felé fordította teljes erõvel a figyelmét, és nem volt több Kasszam rakéta vagy aknavetõ támadás civil Izraeli terület ellen).
Még az olyan helyeken is, mint Kelet-Timor sem a civil infrastruktúrát támadják...
Légyszíves mondj nekem egy több évre elhúzódó háborút a közelmúltól, amelyben civil erõmûveket illetve a civil elektromos hálózatot támadták volna.
Még a Jugoszláv légiháborúban is célzottan a katonai gyárakat, vagy a katonai termelésre alkalmas gyáregységeket támadták.
Azt meg senki ne gondolja komolyan, hogy áram nélkül életképes maradhat egy nagyváros, és ne uralkodna el órák alatt a káosz, amit szintén a hadseregnek kéne megfékeznie.
Azért nem fog ellehetetlenülni az élet csak azért, mert az elektromos hálózat megbénul. Alig több, mint 100 éve még meglepõen jól elvoltak elektromos áram nélkül az emberek. Nem vitás, hogy az élet egy nagyságrenddel nehezebb lenne, de azért életképtelenné nem válna...
Ahogy haladunk az idõben egyre nagyobb szerep jut a civileknek egy-egy háborúban, így ha alóluk kirántják a széket, akkor kb az ország alól is kirántják.
Ehhez képest a legtöbb utóbbi idõkben lezajlott komoly háborúban alapvetõen nem igyekeznek a civil lakosságot irtani minél komolyabb erõvel. Általában a legtöbb esetben kifejezetten a katonai célpontokat támadta mindkét fél. Még a félkatonai szervezetek által vívott harcokban, mint 2006 Libanon vagy 2009 Gáza-övezet is a katonai célpontok voltak a támadások célkeresztjében (ie.: a harcok ideje alatt a Fatah és a Hamasz is az IDF felé fordította teljes erõvel a figyelmét, és nem volt több Kasszam rakéta vagy aknavetõ támadás civil Izraeli terület ellen).
Még az olyan helyeken is, mint Kelet-Timor sem a civil infrastruktúrát támadják...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#49516
Te tényleg el tudsz képzelni egy olyan helyzetet, hogy egy ország csak bombázni akar egy másik országot de de semmilyen más célja nincs?
Ipart bombázni azért szokás, hogy a hadsereget megbénítsák, nem azért, hogy Mari néni ne tudjon új kenyérpirítót venni...
A "just for fun" bombázzuk a népet meg nagyon nagy léptékben mûködik csak.
A románoknak a 21-es felújítás nem nagyon jött be ha jól tudom, de majd mások - akik tájékozottabbak - kivesézik a dolgot.
Ipart bombázni azért szokás, hogy a hadsereget megbénítsák, nem azért, hogy Mari néni ne tudjon új kenyérpirítót venni...
A "just for fun" bombázzuk a népet meg nagyon nagy léptékben mûködik csak.
A románoknak a 21-es felújítás nem nagyon jött be ha jól tudom, de majd mások - akik tájékozottabbak - kivesézik a dolgot.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#49515
Szükség van a komoly légelhárító technikára,lenne itt bõven célpont ha valaki ellenünk jönne.,Repülõterek,vasúti csomópontok,hidak,ipari területek,erõmûvek,és Budapestet is biztonyára terrorbombáznák.Azért manapság nehéz elképzelni olyan diplomáciai körülményeket ami nyílt háborúhoz vezetne Magyarország ellen.Gyakorlatilag szomszédainkkal vagy egy táborban vagyunk,vagy õk is a NATO-ba EU-ba tartanak.
Amúgy szerintetek a drága Gripenek helyett nem lett volna jobb a Mig-21-eseket úgy korszerûsíteni ahogy a Románok is tették? Milyen harcértéke van a románok felújított 21-eseinek?
Amúgy szerintetek a drága Gripenek helyett nem lett volna jobb a Mig-21-eseket úgy korszerûsíteni ahogy a Románok is tették? Milyen harcértéke van a románok felújított 21-eseinek?
#49514
Biztos én vagyok tájékozatlan de tudsz mondani egy országot amit légvédelemmel védenek? Én olyat tudok ahol az erõket - és az azok mûködéséhez szükséges dolgokat - védik, de országot?
Hogy mi lesz tíz év múlva nem tudom, ezért írtam belátható jövõt, rémlik? 😊
"...tisztességes haderõ létrehozása itthon ma kb. ennyi idõbe telne, ha minden adott."
Ez emlékeztet a Havanna szelet receptjére... 😄 Ha lemaradtál róla csak szólj, fölöslegesen nem akorm leírni.
"Ne abból indulj ki, hogy 20 évig a honvédelem terén gigantikus balfaszok döntöttek sorban..."
Ööö, változott valami? Lemaradtam róla...
Mit is kéne tenni? Nyilván én vagyok egyszerû mezei bugris - meg persze okostojás 😄 - de szerintem amíg nincs egy minimális gyalogsága egy hadseregnek addig semmije sincs.
Ma Mo-nak nincs.
Hogy mi lesz tíz év múlva nem tudom, ezért írtam belátható jövõt, rémlik? 😊
"...tisztességes haderõ létrehozása itthon ma kb. ennyi idõbe telne, ha minden adott."
Ez emlékeztet a Havanna szelet receptjére... 😄 Ha lemaradtál róla csak szólj, fölöslegesen nem akorm leírni.
"Ne abból indulj ki, hogy 20 évig a honvédelem terén gigantikus balfaszok döntöttek sorban..."
Ööö, változott valami? Lemaradtam róla...
Mit is kéne tenni? Nyilván én vagyok egyszerû mezei bugris - meg persze okostojás 😄 - de szerintem amíg nincs egy minimális gyalogsága egy hadseregnek addig semmije sincs.
Ma Mo-nak nincs.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#49513
Most tényleg ebben a topikban kell magyarázni, hogy a katonai szektor önmagában nem tud ellátni egy országot? 2. VH idején a haditermelés, utánpótlás gyártása civil gyárakban készült, ezek meg a civil hálózatról kapták az energiát. Lehet, hogy rövid távon túl lehet élni a civil szektor nélkül, de egy több éves elhúzódó háborút nem.
Azt meg senki ne gondolja komolyan, hogy áram nélkül életképes maradhat egy nagyváros, és ne uralkodna el órák alatt a káosz, amit szintén a hadseregnek kéne megfékeznie.
Ahogy haladunk az idõben egyre nagyobb szerep jut a civileknek egy-egy háborúban, így ha alóluk kirántják a széket, akkor kb az ország alól is kirántják.
Azt meg senki ne gondolja komolyan, hogy áram nélkül életképes maradhat egy nagyváros, és ne uralkodna el órák alatt a káosz, amit szintén a hadseregnek kéne megfékeznie.
Ahogy haladunk az idõben egyre nagyobb szerep jut a civileknek egy-egy háborúban, így ha alóluk kirántják a széket, akkor kb az ország alól is kirántják.
#49512
Egyedül élem az életem, idegen tőlem a félelem, szabadon élek mindig hajt a vér. Kalapács József
#49511
Igaz... csupán 40+% a hazai áram termelésnek egy magában. Valóban tök jelentéktelen.
#49510
Ki mondta, hogy a paksi atomerõmûrõl van szó. Molnibalage azt írta, hogy akármilyen erõmû.
#49509
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49508
Hm... Magát az országot? Kicsit uncsi már, hogy minden okostojás a pillanatnyi helyzettel hozakodik elõ. Mi lesz 10 év múlva? 1989-ben ki látta elõre a jugó polgárháborút, a Sivatagi Vihart, Koszvó bombását és a legutóbbit úgy, hogy már NATO és nem VSZ tagok vagyunk. Na, ekkorát fordul a világ 10 év alatt. Viszont egy tisztességes haderõ létrehozása itthon ma kb. ennyi idõbe telne, ha minden adott.
Szerinted akkor mit kellene tenni? Ne abból indulj ki, hogy 20 évig a honvédelem terén gigantikus balfaszok döntöttek sorban...
Szerinted akkor mit kellene tenni? Ne abból indulj ki, hogy 20 évig a honvédelem terén gigantikus balfaszok döntöttek sorban...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49507
Egyedül ad 37-38%. Lehet, hogy egy "csak" 1/3-nál alig több, de egy helyen van és nem 10 helyen széttelepítve...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49506
A katonai létesítmények jobb helyeken nem a civil hálózatról kapják az áramot háborús idõkben. Ergo miért pazarolnál erõforrást arra, hogy a civilnek ne legyen árama?
Aki képes lenne Paksra csapást mérni harci géppel, annak Paks pont az a kategória, ami nem éri meg. Százhalombatta viszont annál inkább, de ott is csak a sratégiai tárolótér, a finomítot magát semmi értelme szétkapni.
Aki képes lenne Paksra csapást mérni harci géppel, annak Paks pont az a kategória, ami nem éri meg. Százhalombatta viszont annál inkább, de ott is csak a sratégiai tárolótér, a finomítot magát semmi értelme szétkapni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49505
OFF
Jó azért nem kell õsembernek nézni 😛 Inkább arra voltam kiváncsi, hogy van - e ilyen opció a tükörreflexes gépekben, vagy PS a dolog.
ON
Y
Jó azért nem kell õsembernek nézni 😛 Inkább arra voltam kiváncsi, hogy van - e ilyen opció a tükörreflexes gépekben, vagy PS a dolog.
ON
Y
Egyedül élem az életem, idegen tőlem a félelem, szabadon élek mindig hajt a vér. Kalapács József
#49504
Az MP.net szerint sorrendben Challenger, T-80?, Leopard 2, T-90/72, Leclerc és Abrams. Kemény, hogy mennyire pöttöm a két ruszki tank a nyugati kályhákhoz képest.
Y
Y
Egyedül élem az életem, idegen tőlem a félelem, szabadon élek mindig hajt a vér. Kalapács József
#49503
Azt a csodás szerkezetet fényképezõgépnek hívják, idestova 200 éve.😄
Manapság a digitális tükörreflexes a menõ. Meg egy kis PS utómunka.
Manapság a digitális tükörreflexes a menõ. Meg egy kis PS utómunka.
#49502
OFF : Milyen géppel / technikával lehet ilyen fasza képeket csinálni ?
ON
Y
ON
Y
Egyedül élem az életem, idegen tőlem a félelem, szabadon élek mindig hajt a vér. Kalapács József
#49501
Mp.net
Y
Y
Egyedül élem az életem, idegen tőlem a félelem, szabadon élek mindig hajt a vér. Kalapács József
#49500
#49373
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#49499
Az emberéleteket.
Pakson meg nem magát az erõmûvet kell védeni, hanem a mellette lévõ transzformátor-állomást.
Pakson meg nem magát az erõmûvet kell védeni, hanem a mellette lévõ transzformátor-állomást.
#49498
Igazából az a kérdés van-e valamink amit meg kéne védenünk? Pillanatnyilag Mo. nem rendelkezik - és a belátható jövõben nem is fog - olyan erõkkel amik megérnék a pusztításukat, még akkor sem ha csak a repülések üzemanyagát és a ledobált/kilõtt dolgok költségeit számoljuk. Mégis mit támadnának? Azt a tizen egynehány õsöreg 72-est? A kb ugyanannyi hasonló lövegünket? Az új csodavadászainkat amikhez nincs annyi pénzünk, hogy a pilótáik repüljenek annyit, hogy a gép képességeinek 10% kihasználják? Vagy mégis mit tartotok olyan értékesnek, hogy költeni kéne a légvédelmükre?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#49497
Mert nem ez adja az elektromos áram termelés nagyobbik felét.
Ezen formájában inkább unikum, mint komoly erõforrás.
Ezen formájában inkább unikum, mint komoly erõforrás.
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#49496
Paks-ot nem a mostani, hanem egy késõbbre (kezdéstõl számítva 14 év) vizionált kb. 12000 MW-os kb 8 reaktoros bõvítéssel ellátott erõmûként, már stratégiailag fontos erõmû lenne.
Valóban most nem számottevõ a PA teljesítménye.
Valóban most nem számottevõ a PA teljesítménye.
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!