Haditechnikai Topic

Ezt a listát nyilván nem én állítottam össze,inkább érdekességnek szántam. Ahol találtam ott sem volt hozzá forrás /csak én értékelem az ilyesféle instant felsorolásokat, így hát copy-ztam egyet/

Azért körülnéztem kicsit:
wiki , de legalább német😊
"Die Su-30 verwendet als Bordradar das NIIP N001 Myech (auch: RPLK-27, NATO-Code: Slot Back). Es wurde für die Su-27 entwickelt und sollte mindestens dieselbe Leistung wie das US-amerikanische AN/APG-65 aufweisen. Dies war aber zum Zeitpunkt der Entwicklung nicht realisierbar, so dass man auf Teile aus dem vorhandenen N019-Radar einsetzte (hauptsächlich die Parabolantenne und der TS100-Prozessor). Die Entwicklung war im März 1983 abgeschlossen. Bei den folgenden Tests lag die Reichweitenleistung deutlich unter den Erwartungen. So kann das Radar einen großen Bomber auf maximal 140 km statt der geplanten 200 km erfassen. Auch die Zuverlässigkeit war mit einem MTBF von nur fünf Stunden extrem niedrig. Daher wurde das Radar vorerst nicht akzeptiert, so dass es erneut überarbeitet wurde. Die endgültige Einführung fand im Jahre 1991 statt.
Die Parabolantenne des N001 hat einen Durchmesser von 1,075 m und sendet mit einer Durchschnittsleistung von 1 kW im X-Band (8–12 GHz)❤️>. Es gehört zur Gruppe der Doppler/Impuls-Radare, weshalb es auch über gute Look-Down/Shoot-Down-Fähigkeiten verfügt. Große Ziele können auf 140 km Entfernung erfasst werden, ein Ziel mit einem

Radarquerschnitt von 3 m² auf 80 bis 100 km,

wobei ein solches Ziel erst ab 65 km sicher verfolgt werden kann❤️>. Das Radar verfügt auch über einen TWS-Modi und kann so zehn Ziele gleichzeitig verfolgen und zwei davon simultan bekämpfen. Die chinesische Version Su-30MKK ist mit einem Zhuk-MSE-Radar ausgestattet, mit dem bis zu zehn Ziele gleichzeitig verfolgt und vier simultan bekämpft werden können."

Lényegébe uazt írja - forrásnak Overscan's Guide to Russian Military Avionics van megadva, megez Radar and Electronic Warfare Systems 2003.
http://de.wikipedia.org/wiki/Suchoi_Su-30#Radarsysteme

+ néhány korrekció(pontosítás), amikbe beleszaladtam.
NIIR Zhuk-AE (FGA-29) - 3m2 @ 130km
NIIR Zhuk-AE (FGA-35) - 3m2 @ 200km
NIIR Zhuk-MSFE - 3m2 @ 160km
NIIR Zhuk-MFE - 3m2 @ 105km
NIIR Zhuk-ME - 3m2 @ 105km
NIIP Irbis-E -3m2 @ 400km
NIIP Bars - 3m2 @ (155km - 175km)
NIIP Bars-29 -3m2 @ 105km

http://s988.photobucket.com/albums/af8/My-Military-Photos/RUS/Electronics/Airborne%20FCR/

PS-05A(gripen) tracking on ground is 90km(traffic)
Erieye-nak is megelõlegezik néhányan hogy "pár" kategóriával komolyabb.

meghát amit lehet szoftveresen/modulonként fejlesztenek.

A kínai Hanzhongban roll-out ceremóniát tartottak a múlt héten. Elkészült ugyanis az elsõ ZDK-03-as légtérellenõrzõ gép. A típusjelölés tulajdonképpen a KJ-200-ast takarja. Az AESA radarral ellátott ZDK-03 AEW & C Karakorum Eagle-bõl Pakisztán négy darabot rendelt.

Én egyáltalán nem tartom magam annak. A kabint viszonylag jól ismerem és 1991-ig a típus alkalmazását úgy ahogy. Az AF idejérõl még van némi ismeretem, de a CCIP modernizáció és egyéb dolgok terén elég sötét vagyok már. Az Iraqi Freedom és afganisztáni alkalmazás meg tényleg fekete lyuk és õszintén szólva nem is nagyon érdekel.<#zavart1>

Szerintem kezd az F-16ossal, sok év falcon programozás és játék után elég nagy szaktekintélye vagy a típusnak, így a legtöbb háttérinfó ahhoz már megvan. Aztán jöhet az Eagle. 😊

Köszi.

Más.

A következõ cikkek célpontjai igazi nehézsúlyúak lennének. F-15 vagy F-16 ismeretõ hasonló terjedelemben és bontásban, mint az F-111. Én fõleg a tervezés és gyártás és korai "életszakaszra" és alkalmazásra koncentrálnék - max. 1999-ig, de inkább 1991-ig - mert ez az, amirõl kevésebb anyag van minden nyelven és ekkora használták igazán úgy õket, amire kitalálták õket.

A Sivatagi Vihar utáni evolúció az F-16 gépeknél igen szerteágazó fõleg, az n+1 korszerûsítési programot nézve, itt már bevallom én is elveszek a rengeteg adat és anyag közt.

Felmerült bennem az ötlet, hogy társszerzõket keresek hozzá, mert azt nézve, hogy mennyi meló van egy tissztességes mû megírásábam, csak az egyik megírása eltarthat vagy 6-12 hónapig...

Javaslat, vélemény jelentkezõ? 😊

Elolvastam. Jó cikk, tetszett.

2. Egyes AESA radarokat már nem fixen terveznek beépíteni be. Nem folyamatosan pásztáznak - bár lehet, hogy ezt is tudják, de akkor az üzembiztosság valószínûleg csak a mechanikus pásztázású radarokéhoz mérhetõ - de kitéríthetõek adott szöggel, hogy ezt a hatást kompenzálják.

A két radar az legutolsó blokkig egyforma? Két terevezõiroda pontosan ugyanazt a mûszaki megoldást szülte volna?

MiG-29 (N019 Sapfir-29): 80 km
Su-27 (N001 Zhuk): 80-100 km (front), 40 km (rear)

Erre a pár szép sorra tudnál adni nekem egy forrást? Csak mert a tudomány jelenlegi állása szerint két zsíregyforma radar, annyi különbséggel, hogy az egyiknek 60cm, a másiknak 1m az átmérõje, nem egyforma messzire lát...

Ezzel kapcsolatos: Aki ért AESA-hoz el tudná nekem magyarázni dióhéjban az ilyen radarok rákurzus érzékenyégét? Érdekelne, hogy mennyire szereti ha beam-re fordulnak neki.

AESA-hoz amúgy annyit, hogy amelyik gépben fix az antenna ott:

1. A növekvõ oldalszöggel együtt csökken a relatív antennafelület, ami a felderítési távnak igencsak a rovására megy

2. Vagy erre kitaláltak valamit amivel még nem találkoztam, pedig erõsen kerestem 😊 Valaki?

én sem tudok róla többet, ez a kép mindenem ami van -
Tipp:
Van egy másik félkész cumójuk a VBR, ez meg VBG fájlnévre lett elmentve .. - lehet így jelölik majd (?)
de ezért írtam oda , hogy sztem azért ez leginkább egy XL variánsnak tûnik (talán <#szomoru2> azzal kapcsolatban lehet találni valahol valamit )

Ez valamiféle teszt/próba verzió? Még a Panhard oldalán se találok róla semmit...

azért próbálkoznak hasonlóval /ennek elméletileg egy Panhard Pvp XL-nek kellene lennie/:

<#eljen>

Mondjuk nekem ami még megütötte a szemem, az a volt Indiai védelmi miniszter nyilatkozata, mely szerint az Indiai-Kínai határ Kínai oldalán végrehajtott fejlesztések (pl. 8 sávos autópálya) arra utal, hogy Kína "hamarosan" megtámadhatja Indiát. Emlékeztetõleg 1962-ben ugye már volt egy Indiai-Kínai háború...

A negyedik Type 45-ös romboló a HMS Dragon a héten elkezdte tengeri tesztjeit.

Továbbra is csak ágyúfegyverzettel, mert ugye a PAAMS még mindig nincs bevethetõ állapotban. :S

Holland Királyi Légierõ (RNLAF) Apache harci helikopterei a héten befejezték az ISAF erõk támogatását, melyet immáron hat éve elláttak.

A francia haditengerészet tervei szerint jelentõsen megújulhat a tengeri ellenõrzést végzõ géppark. A Dassault Atlantique 2 gépek a Dassault és a Thales együttmûködésében lennének korszerûsítve. A korszerûbb radart és számítógépes rendszereket egy új digitális elemekbõl álló akusztikus jelfeldolgozó egység egészítené ki, ezzel növelve a szonárbóják hatékonyságát. Ha a francia kormánynak sikerül az év vége elõtt megállapodni a két cég képviselõivel az elsõ átalakított Atlantique 2 2015-ben szolgálatba is állhat. Így a jelenleg 27 gépes flottából 22 akár a 2030-as kivonási dátumot is megérheti. További terv a Falcon 2000-es üzleti gépek alkalmazása tengeri útvonalat ellenõrzésére, illegális bevándorlók ellen, valamint kutató-mentõ feladatkörben. A 14 Falcon 2000-es a jelenleg e körben tevékenykedõ Nord N262, Falcon 200 és a Falcon 50-es gépek váltótípusa lenne 30-36 hónap fejlesztési idõt követõen.

Japán vadászgépek ebben az évben eddig 168 alkalommal szálltak fel a szigetország légtere felé tartó orosz repülõgépek elfogására. Ez 30 százalékos növekedést jelent az elmúlt évi adatokhoz képest. A légtérsértõk között további 24 alkalommal kínai és négy esetben tajvani repülõgépek voltak a szereplõk. Az elfogott repülõgéppel döntõ többsége, függetlenül hovatartozásuktól tengeri járõrgép, vagy elektronikai felderítõ volt.

Tokió 100 katonát küld a Tajvantól 120 kilométerre található Yonaguni-szigetre. A sziget egyébként Japán legnyugatibb pontja. A katonát megjelenését a közelmúltban megnövekedett kínai hajómozgással indokolják. Bár a japán haderõ tengeri járõrgépei rendszeres õrjárataik során megközelítik a szigetet, azonban azon katonai erõ állandó jelleggel már jó ideje nem állomásozott.

Afganisztán a katonai segítségnyújtás keretében Oroszországtól is kapott fegyvereket. A Kalasnyikov gépkarabélyok és lõszereik utolsó szállítmánya pénteken landolt Kabul repülõterén kilenc Il-76-os gyomrában. Moszkva a tálibok elleni harcot 20000 gépkarabély és 2,5 millió lõszer átadásával is támogatta.

A RIA Novosti információi szerint az orosz légierõ még ez évben megkapja második Szu-34-es bombázók alkottak tételét. A mostani átadásra kerülõ mennyiséget hat Fullback alkotja.

Ausztráliában az elsõ Wedgetail személyzet befejte a hét hónapos kiképzést.

A negyedik Type 45-ös romboló a HMS Dragon a héten elkezdte tengeri tesztjeit.

Torpedóvetési teszt egy holland NH-90-esrõl:



Az igazi F-35 szimulátor:

Nincs benne, de azok a gépek újra üzembe helyezéséhez sok idõ és pénz kellene...

A chileiek is gondolkodtak még hasonlóban (Cardoen Industries BMS-1 Alacran) illetve a Land-Rover is készített féllánctalpast (igaz nem páncélozva) Centaur néven.

TG

Ahogy már Cifu írta, tudtommal sem került sorozatgyártásra.
Szerintem a szovjetek 1964 táján amikor a prototípus készült, nem nagyon lettek volna képesek egy tábori körülmények között üzemelõ ilyen bonyolult felfüggesztésû eszközt megfelelõ hadrafoghatósági szinten szolgálatba tartani, és szerintem nem is biztos, hogy adott volna annyi pluszt ez a fajta megoldás, mint amennyi hátránnyal járt volna a bonyolult üzemeltethetõsége. Alapvetõen ahogy látom a BTR és a BMP elõnyös tulajdonságait próbálták ötvözni, de a kétféle futómû plusz tömeg, vagy vékonyabb páncélzatot és szûkösebb küzdõteret eredményezhetett, miközben nem hiszem, hogy elérte a BMP terepjáró képességének szintjét. Ugyan akkor valószínûleg drágább is lett volna, mint a BTR, vagy a BMP, ami megint nem illik bele a szovjet tömegtermelési filozófiába. Amit leírtam csak úgy kezeld mint a sommás véleményemet.

Ebben az 1200ban az Davis-Monthan AFB-n és egyéb helyeken elraktározott régebbi példányok nincsennek benne, ugye? Adott esetben azok bevethetõek? Milyen számban?

Hát nem került sorozatgyártásba, tehát életképesnek nem mondanám.

Effektíve ez egy féllánctalpas jármû. A talajnyomás csökkentésére látták el lánctalppal. Féllánctalpas jármûvet jó ideje nem nagyon gyártanak, ha jól rémlik az Indiai DRDO cég az 1980-as években dolgozott egy féllánctalpason, de végül az 1990-es években felhagyott vele.

Ez mennyire életképes ötlet? Használják valahol élesben?

Képzeljétek el, hogy milyen ütõkártya lehet 5-10 éven belül az USA kezében mikor szembekerül Kínával, ha ezek a gépek nem léteznének. Semmi, amibõl a kínaiaknak ne lenne 2x annyi (a hadszíntéren).

Ebbõl a szempontból én is Kína veszélyességét emlegetem, de nem ilyen mértékben. Az USAF-nak 1200+ F-16-osa van, mondjuk vegyük a J-10B-t egyenrangúnak (szegény Molnibalage ezt hallva már neki is kezdett egy Guillotine-t építeni 😄), mennyi van belõle? Mondjuk legyen 100db. Hogy az 1200db-os határt elérjék 5 éven belül, évente 220db-ot kellene gyártaniuk, 10 éven belül meg évente 110db-ot. A gyártási ütem jelenleg valahol évi 20-30 körül mozog... Azért lássuk be, Kínának jelenleg a VAGY nagy tömegben való gyártás, VAGY a viszonylag fejlett gépek gyártása megy. A kettõt együtt még nem tudták összehozni.

Nem azt mondom, hogy nem is fogják tudni, de azért amikor ez valós veszély lehet, akkor azért már az USA is megfelelõen felkészülhet, és õk azért már eddig is bebizonyították, hogy gyártástechnológiában jelenleg õk a legjobbak (ebben az adott Vadászgép buisnessben).

A másik reális veszély pedig a "Dreadnought-effekt". Ha valaki elõhozakodik valami látványos technikai elõrelépéssel, akkor a meglévõ gépek - és az Õ gépei is - elavulttá válhatnak egy csapásra. Az F-22A magas árát a lopakodóképessége igazolja, ha erre valaki hirtelen jó ellen-megoldással áll elõ, akkor az F-22A hirtelen roppant gazdaságtalan befektetés lenne csak.

Én itt elõhozakodtam korábban a Gripen és a következõ Japán vadászgép által felvetett "drón" koncepcióval. Ha a felderítõképességet a géprõl drónokra helyezzük át, akkor jelentõsen megváltoztatjuk a harcmodort, és ilyen helyzetben az F-22A elõnye elveszne (vagy legalábbis jelentõsen átértékelõdne). Persze jelenleg csak tervezõasztalon léteznek ilyen drónok, és bár folyik a fejlesztés, de korántsem olyan ütemben, mint adott esetben indokolt lenne - mert még nincs égetõ szükség rá. A PAK-FA és a J-XX megjelenése után ez az igény hirtelen meg fog jelenni...


Baby-SHARK, JAS-39C Gripen, Filur (2005-ös fotó)

Objekt 019/KGBM
Objekt 019/KGBM

TG

Tény az AESA még életciklusa elején jár, ettõl még amit írtam él. Nem csak a felsorolt hanem rengeteg elõnye van A2Aben is.

Én nem vitatom el az AESA elõnyeit, csak felemelt újjal mutatok rá, hogy vannak hátrányai is még, és hogy nem árt ezeket is figyelembe venni.

Az AESA szvsz az 5gen legnagyobb elõnye és bele lehet rakni 4+os gépekbe...

Igaz én is használom néha a geneárciós megjelölést, de szerintem egyre kevesebb értelme van. Tipikus például az F-4F ICE vagy a MiG-21 Bison. Milyen generációs is? A gép maga az 1960-as években született, de sok 4. generációsnak aposztrofált gépnél jobb képességgel bírnak. Ez pedig csak egyre mélyülõ mocsár lesz, ahogy a technikai fejlõdés egyre inkább csak a beépíthetõ elektronikában és a hozzá integrált fegyverzetben lesz lemérhetõ...

Mi az olcsobb venni egy 5gent vagy belerakni egy létezõ 4.genbe?

Én itt arra utaltam, hogy egy AESA radar jelenleg még mindig olyan drága játékszer, hogy nem olyan egyértelmû a fölénye ár/érték szempontból. Megfordítva a kérdést: Egy régebbi F-16-oshoz mi a jobb döntés? Belerakni EGY gépbe egy AESA radart (mondjuk AN/APG-80), vagy azonos árért NÉGY-HAT gép radarját felújítani, feljavítani az AN/APG-68-ast V10 szintre? Nem állítanám egyértelmûen, hogy az elsõ a jobb döntés, az jelent nagyobb harcérték fejlõdést az adott pénzért...

Biztos tudsz pontos dátumot nekem 90 vége rémlik mint az elsõ átépített/átvett gép. 91ben Szu összeomlott.

1993-ig hajtottak végre BSz átalakításokat (1988-tól), akkor állt le a MiG a munkálatokkal a pénzhiány miatt. Amennyire én tudom, az összes jelenleg aktív (~280) MiG-31-es B/BSz típus.

Ez milyen jármû?

Sajnálattal hallom. Így viszont legalább itt "zaklatsz" minket. :-)

Én csak "vendékposztokat" kapok ott, nem vagyok szerkesztõ. 😊

No Monli én is huncutkodjak?<#crazya>
Kamuzzak egy nagyot, hogy Te túrtál ki elõre megfontolt aljas szándékkal? Szerezzek még néhány ellenséget neked?<#bohoc>

Jó, nem ilyenrõl szó sem volt. Molni jóval késõbb került képbe mint ahogy az én távozásom megtörtént.

Ne pazaroljunk rá több szót voltak olyan dolgok amit megváltoztatnom nem sikerült, hát megszüntetem õket.

hunucut vagyok, bocsi<#zavart1>

táncsakk nem Balázzsal vitáztál? 😉

Ezt nem is tudtam. 😞

Az új cikkem érdekelni fog, mert pont ezzel foglalkozik és bizony cáfol egy-két állítást. Falkland alapján pl. semmit sem lehetett belõlni, mert az argenitok annyira alárendelet taktikai helyzetben voltak, hogy szinee teljesen mindegy, hogy mivel repültek volna. (Már, ha azok a gépek is a hatótáv szélén operálnak.)

Személyes ellentétek, elképzelések különbözõsége miatt tavaly december 20-án kiléptem a htka.hu szerkesztõségébõl.

Miért nem cikkelsz a HTKA-n? :-)

ez asszem még nem volt (remélem ha más nem arányok legalább stimmolnak):
AWACS:
APS-138 (E-2): 220 km (fighter), 463 km (bomber)
APS-145 (E-2C): 267 km (small fighter), 400 km (large fighter), 565 km (bomber)
APY-1/2 (E-3 & E-767): 267 km (small fighter), 400 km (large fighter), 565 km (bomber)
Phalcon: 267 km (small fighter), 400 km (large fighter), 565 km (bomber)
Shmel 100 (A-50): 100 km (fighter), 200-300+ km (bomber)
Shmel 2 (A-50U): 230 km (MiG-21), 500 km (bomber)
MESA (Wedgetail): 350 km (fighter), 745 km (bomber)
Erieye (EMB-145 & S 100😎: 225 km (small fighter), 340-350 km (large fighter), 450-480 km (bomber), 320 km (ship)

Search Ranges (for fighters unless otherwise noted):
F-15E (AN/APG-70): 300 km (mapping)
F-20 (AN/APG-67): 130 km
JAS.37 Viggen (PS-46/A): 75 km
J-7C/D (JL-7A): 70 km
J-10 (KLJ-3): 100-130 km J-10 (Zhuk-10PD): 160 km
MiG-21PF (RP-21): 13-20 km
MiG-21SMT (RP-22 Sapfir-21): 30 km
MiG-23S (RP-22 Sapfir-21): 30 km
MiG-23 (Sapfir-23): 70 km
MiG-25 (Sapfir-25): 100 km
MiG-29 (N019 Sapfir-29): 100 km
MiG-31 (SBI-16 Zaslon): 200 km
MiG-29M/MiG-33 (Zhuk-ME): 120 km (aircraft), 250 km (ships), 150 km (ground radar) Mirage 2000 (RDM or RDI): 100 km
Su-27SK (N001E Zhuk): 240 km (probably large fighter, maybe bomber)
Su-30MK3 (“Panda” Radar): 190 km (aircraft), 300 km (ships)

Tracking Range Against Small fighter:
EFA-2000 (ECR 90): 160-175 km
F-4E (AN/APG-30): 38 km

F-14 (AN/APG-71): 213 km (120+ km for cruise missiles)
F-15A (AN/APG-63): 110-160 km
F-15C (AN/APG-70): 195 km
F-16A/C (AN/APG-66): 50-60 km
F-16C Block 25 (AN/APG-68): 70 km
F-16C Block 50/52 (AN/APG-68(V)7): 80 km
F-16C Block 50/52 (AN/APG-68(V)9/10): 105 km (future upgrade to F-16 fleet, promising 30%+ range increase) F-16E Block 60 (AN/APG-80): 130 km
F/A-18A (AN/APG-65): 60-65 km
F/A-18C (AN/APG-73): 72 km
F-20 (AN/APG-67): 90 km
F/A-22 (AN/APG-77): 230 km
F-7P Skybolt (Grifo 7): 55+ km
F-7MP Skybolt (Grifo 7): 55+ km
F-8IIM (Zhuk-8😎: 70 km (front), 40 km (rear)
J-7: 15-55 km, depending on radar fitted
J-8II (SL-5A): 40 km
J-8B (JL-8A): 60 km
J-8H (KLJ-1): 75 km
J-10 (KLJ-3): 80-90 km
JAS.39 Gripen (PS-05): 90 km
MiG-21PF (RP-21): 7-10 km
MiG-21SMT (RP-22 Sapfir-21): 14-19 km
MiG-23S (RP-22 Sapfir-21): 19 km
MiG-23 (Sapfir-23): 55 km
MiG-25 (Sapfir-25): 47-66 km
MiG-29 (N019 Sapfir-29): 80 km
MiG-31 (SBI-16 Zaslon): 110 km
MiG-29M/MiG-33 (Zhuk-ME): 60-70 km
Mirage F.1 (Cyrano IV): 45 km
Rafale (RBE2): 100 km
Su-27 (N001 Zhuk): 80-100 km (front), 40 km (rear)
Su-30MKK (N001VE Zhuk): 110 km (front), 40 km (rear)
Su-27M/Su-35 (N011 Zhuk-27): 100 km (front), 55 km (rear)
Su-27M/Su-35 (Zhuk-PH): 165 km (front), 60 km (rear)


Tracking Range Against Bombers
EFA-2000 (ECR 90): 370 km
F-4E (AN/APG-30): 80 km
F-14 (AN/APG-71): 370 km
F-15A (AN/APG-63): 240 km
F-15C (AN/APG-70): 410 km
F-16A/C (AN/APG-66): 100-110 km
F-16C Block 25 (AN/APG-68): 130 km
F-16C Block 50/52 (AN/APG-68(V)7): 140 km
F-16C Block 50/52 (AN/APG-68(V)9/10): 185 km (future upgrade to F-16 fleet, promising 30%+ range increase)
F-16E Block 60 (AN/APG-80): 275 km
F/A-18C (AN/APG-73): 150 km
F/A-22 (AN/APG-77): 490 km
JAS.39 Gripen (PS-05): 190 km
MiG-25 (Saphir-25): 100-140 km
MiG-29 (N019 Sapfir-29): 100+ km
MiG-31 (SBI-16 Zaslon): 240 km

Cruise Missile (ie Harpoon): 0.1m2

Az F22 esetén a technikai szint értékét valószínûleg a '82-es libanoni háború, esetleg a falklandi alapján lõtték be. Ott számolhatták ki, hogy egy-két generációval fejlettebb gépek mit tudnak kezdeni egy számbeli fölényben lévõ ellenséggel. Ez a fölény korábban nem volt ilyen egyértelmû, és az is szerepelt, hogy a szovjetek képesek utolérni az USA szintet csak idõlegesen egy kicsit lemaradtak, de ezt a számbeli fölényük kiegyenlíti. Ezen tapasztalatok fényében kritikus volt egy újabb technológiai elõny megszerzése.

Szvsz az új gépek (F-22, F-35) esetén a lopakodás csak kb 1/3-a az elõnynek, másik 1/3 a szenzorok és az ember gép interfész integrációja, a maradékot az egyszerûbb
kiszolgálás, az irányítási rendszer (awacs) és a fegyverzet teszi ki.

Képzeljétek el, hogy milyen ütõkártya lehet 5-10 éven belül az USA kezében mikor szembekerül Kínával, ha ezek a gépek nem léteznének. Semmi, amibõl a kínaiaknak ne lenne 2x annyi (a hadszíntéren).

Ma helyi idõ szerint 12:30-kor lezuhant egy dél-koreai RF-4C. A gép kis magasságú gyakorlórepülésen volt amikor Szöultól 260 kilométerre Észak-Jeolla tartomány Imsil városának közelében egy hegyoldalba csapódott. A személyzet nem tudta elhagyni a gépet.

A Eurofighter konzorcium az Alenia Aeronautica segítségével próbálja meg értékesíteni produktumát Törökországban. Most kétszázadnyi géprõl (40 darab) kezdenek meg tárgyalásokat. A törökök 2020-ban már dolgozhatnának a következõ verziójú Eurofighteren ha sikerül megállapodniuk.

Az elmúlt öt év fegyverkereskedelmében 27%-os részesedés jutott a harci repülõgépeknek. Ha ehhez hozzáadjuk a fegyverzetért, hajtómûvekért, tartalék alkatrészekért és elektronikai modernizálásért kifizetett összeget is akkor az plusz 7%-ot jelent. Mindez a Stockholm International Peace Research Institute (SIRPRI) jelentésébõl derül ki. A 27% nem tartalmazza a kiképzõ repülõgépeket a helikoptereket és a tengeri járõrgépeket sem. Ha ezek is benne lennének akkor az magasabb lenne mint 50%. Tizenegy exportõr 995 repülõgépet szállított le 44 nemzet számára. Természetesen Oroszország és az Egyesült Államok messze a két legnagyobb szállítója harci repülõgépeknek.

A DCNS és Navantia megbékélt. Megszületett a megállapodás miszerint a Scorpene tengeralattjárókat ezentúl a DCNS fogja megépíteni és értékesíteni, míg az S80-as tengeralattjárókat a Navantia fogja megépíteni és értékesíteni.

Ukrajna is csatlakozik a szomáliai kalózok elleni harchoz. A Ternopil korvett a SNMG2 köteléken fog felügyelni a tengeri hajózás biztonságára.

Az Izrael Aerospace Industries elkészítette a Gulfstream G550 alapú légtérellenõrzõ újabb változatát amelyik már tengerfelszín ellenõrzésére is alkalmassá vált a módosítás után.

Pakisztán megkapott újabb három F-16-ost a legutóbb megrendeltek közül.

"Mindezt az után, hogy az F-22A-t preztízs gépnek ismered el? 😊
Ha preztizsgép, akkor viszont elég bénán néz ki, hogy nincs sisakcélzója, amikor egy MiG-29-esnek lassan 30 éve volt..."

A preztis nem a minden honapban megvesz Aranysast, haditechnikát, szabadidejébe hadtech honlapokat olvasnak szól. Hanem a maradék 99.99%nak. Milyenk lopakodó szuperkruzol és olyan manõvereket tud amiket még a manöver király Su30se. Mi az a sisakcélzó?

"2003-ban sem kaptak közvetlen légi fedezetet / légi támogatást az US ARMY Apache gépei... "
Nincs is szükség arra a Comanchra... <#vigyor5>

Amúgy a Hi-Lo hoz mit szolsz? Egy Hit baromi drága üzemeltetni, a szervíz idõ vmifelét a lopakodó burkolat vizsgálata/javítása teszi ki. Egy F35nél ilyen szóba se jöhet. Egy gép nem lehet egyszerre F22, F35A, F35B és F35C is. Már az F35A+B+C is sok kritikát kapott, hogy azért drága. (Amit én kétlek.)

"Jelenleg még mindig azonban egy fejlõdõ technológiáról van szó...."

Tény az AESA még életciklusa elején jár, ettõl még amit írtam él. Nem csak a felsorolt hanem rengeteg elõnye van A2Aben is. Az AESA szvsz az 5gen legnagyobb elõnye és bele lehet rakni 4+os gépekbe...


"A legfontosabb hátrány az ár"....
Félvezetõ iparban mindig az elsõ kettõ legyártása a horror, ettõl még a drága él, nagyon komoly elektronika kell mögé.

"Szóval azért nem árt elgondolkodni, hogy ezen az áron..."
Mi az olcsobb venni egy 5gent vagy belerakni egy létezõ 4.genbe?

Persze egy USnek ez sokkal kissebb probléma, ott a legfejlettebb gyártástechnologia adott, nem befektetni kell hozzá azt már Intel, Micron, Aptec.... megtette és a gyakorlattal rendelkezõ mérnök gárda szintén ott van.
(kicsit off: oroszok anno seggüket a földhöz verték amikor a 130nmes AMDnk már nemkell mert elavult gyártósorok eladását engedélyezte nekik US. Aztán miután átszállították õket, jöttek rá, hogy igaz a vas már az övék de több mérnök kéne Drezdabol.... Kínába uígy minden 5év késleltetéssel mehet, vonatkozik ehez pedig meglepõ mód 😊 Japánok, TSMC, Samsung is tartja magát.)

"A "kompromitálódott" radarok aztán át is lettek tervezve/építve a MiG-31B/BSz-ekhez..."
Biztos tudsz pontos dátumot nekem 90 vége rémlik mint az elsõ átépített/átvett gép. 91ben Szu összeomlott.

A Szu-47 is egy "top dog" lett volna (eleve inkább tech demo gépnek minõsíteném, mint sorozatérett típus), tele mindennel, amit a Szuhoj csak ki tudott találni (hátra nézõ radar, például). Ilyen gépekbe egy PESA (ilyen nem nagyon van alternatívába) még belefér, ha van AESA. Egyszerûen azért, mert az árát már nem ez fogja látványosan megdobni. Ismétlem: elvi szinten beszélek, közel 100 millió US$-os gépárat feltételezve.

A Szu-30-asok esetén a Zsuk-MSz / -MSzE tökéletesen megfelel arra, amire a gépet szánták. Ezeknél még a gép árát sem dobja meg olyan látványosan (35-50 milliós gépeknél az AESA radar azért komoly tényezõ már). Hiába Slotted (na, ennek mi a magyar megfelelõje? 😄) antennás.

Akkor vegyünk egy "még" szûz példát:
Su-47-esekbe akkor te például melyik radart választottad volna? 😊
(AESA/PESA/stb.)

Valószínûleg egy másik egységnél voltak korábban a gépek (ezért kellett az egységek jelzését átfesteni), lehet hogy "high visibility" (jól látható) felségjelzéssel (ezért kellett azokat is átfesteni).

A "parkoló" gépek jelzései körül miért van az a tisztább négyzet?
Más egységtõl kerültek át vagy csak átfestés miatt?

"ti miket találnátok ki pl. a légierõ életének megkeserítésére?"

Én azt találnám ki, hogy nem válaszolnék az ilyen kérdésekre. <#hehe>

Ingyen kéne adni a pilótáknak a sört a kocsmában,aztán repüljenek.Vagy nemi beteg prostituáltakkal elárasztani õket.

Elég vastag arcbõr kell ahhoz a kijelentéshez, hogy a "gépek jó állapotban vannak"...

Hát egyhamar nem. De itt csak a 29-esek eladásáról volt szó.

A szárazföldi haderõ kvázi alaposan el volt/van felejtve az elmúlt 20 évben. Harceszköz beszerzésnek esetleg a szovjet államadósságért kapott T-72M1 és BTR-80A lehet csúfolni. Az elszalasztott lehetõségekrõl meg már sokszor felsoroltuk...

Én a szárazföldi erõkre is céloztam a Mercedes terepjáros gerilla lövészegységekkel . Ha ilyen iramban épitjük le a hadsereget még a talibánok szintjét sem érjük el nem hogy egy Hezbollah-ot ! Mikor lesznek uj harckocsijaink , elektronikai felszerelésünk , önjáró lövegjeink , Patriot légvédelmi rakétáink stb hosszan irhatnám ?

1.: Hosszú távon a MiG-29-esekre költeni kellene (igazából rövid távon is), ha üzemben akarják tartani. Eredetileg is az volt a terv, hogy 2010-tõl kivonják a 29-est. Lássuk be, amikor kerozinra se mindig jut pénz, hogy a Gripenek az elõre beütemezett gyakorlórepüléshez felszálljanak, akkor felesleges is azon rugózni, hogy rendszerben tartsuk-e a kiöregedett 29-eseket.
2.: A "jó állapotban" lévõ egy kicsit túlzás. Talán 6-7 géprõl még elmondható ez, de a többség állapota inkább csak jelképes.
3.: A gépeket még szolgálati idejükben is általában a szabad ég alatt tárolták, majd pont kivonásuk után kerülnének hangárba (hova, hogyan?)

4.: A "zéróra" leépítés marhaság, pont a légierõ az, amely modern harceszközökkel rendelkezik az összes haderõnem közül...

http://www.origo.hu/itthon/20101111-eladna-a-kormany-a-mig-29es-vadaszgepeket.html

Akkor most már le lesz épitve zérora a Magyar honvédség ?
Nem lesznek hosszabtávon csak Mercedes terepjáros gerilla lövészegységeink ?