Haditechnikai Topic

Akkor nosza, tessék szépen pötyögni, hogy mit szúrtam el. Én is csak abból tanulok. <#email>

Amúgy is csak egy bötût tévedett... Meg kissé pongyolán fogalamaz, de Tõled is olvastam mostanában valami gépfegyver-es szösszenetet amin húzgáltam a szemöldököm... 😉

<#vigyor2>

Jó, jó, csak megvárom még az emberünket, hátha mégis tud valamit... 😊

<#kuss>

Az ég kék, a fû zöld... 😉
De ezzel még nem jutottunk közelebb a PKM és a Dragunov lõszerei közti eltérésekhez.

Géppuskákba sok helyen szokás erõsebbre töltött lõszereket gyártani ugyanabban az ûrméretben. A világháborús német 7,92x57-esbõl pl. létezett olyan erõsebb lõportöltetû változat a repülõgép-fedélzeti géppuskákhoz, amit a mezei puskába tilos volt betölteni.

Géppisztolyokhoz is gyártottak erõsebbre töltött lõszert, pl.az oroszok a PPS-be. A TT pisztoly ugyan kibírta, de hamarabb szétment tõle.

Anno a Kaliberben volt egy eset, amikor egy Blaser R93 6,5x65-ös töltényûrébe figyelmetlenségbõl betöltöttek egy 8x57-es töltényt és elsütötték.

A csõ kibírta a belegyógyult nagyobb lövedéket, ezért a zár távozott hátrafelé a puskából.

Miért kellene? Augusztusban egy szép, kormoló izraeli KC-707-est láttam Kecskeméten, rajta lógott az a bizonyos két F-16-os. Izrael meg nem pont a szomszédban van

Nem jellemzõ, hogy sok ezer kilométerrõl küldjenek ki tankert a célkörzetbe.

Ezen kívül nem csak nagymadárral lehet õket tölteni. Lásd F-18 tölthet F-18-ast. Az F-35-re is felrakosgatsz pár tököt, annak úgy sem kell harcba mennie, aztán meg is volnánk. OK, senki nem mondta hogy ilyet is fog tudni, de szerintem anno az F-18-asról sem...

F/A-18 esetén a buddy-tanking egy szükségmegoldás, szvsz ugyanúgy marhaság, mint sok más, amit az USN csinál, de persze a partvonalról könnyû okosnak lenni. Egy mindenféle csúcskütyüvel felszerelt F/A-18-ast arra használni, hogy utántöltsön más gépeket pazarlás. Csak hát ugye a CSA (Common Support Aircraft) program, amely feladata lett volna egy közös bázisú géppel kiváltani a C-2, E-2, S-3 gépeket, nos, sikeresen kútba esett (valahogy minden másra volt pénz, erre pont nem), és kellett valami megoldás.

A másik probléma, hogy mi nem a hordozófedélzeti gépekrõl beszélünk, hanem az LHA/LHD fedélzeti F-35B-krõl. Ezekbõl koránt sincs nagy mennyiség a hajón (10db van tervezve az America-osztályra), tehát akkor már reálisabb a V-22-eseket ilyen célra felhasználni... ha lehetne. De ilyen célú változatról vagy módosításról én nem tudok.

Továbbra se tiszta amit mondani akarsz. Arra célzol, hogy saját maga töltötte a lõszert, és elméretezett valamit?

"Ha lesz a harcterületen KC-130, KC-135 és hasonló, akkor az viszont azt jelenti, hogy van a környéken szárazföldi reptér."

Miért kellene? Augusztusban egy szép, kormoló izraeli KC-707-est láttam Kecskeméten, rajta lógott az a bizonyos két F-16-os. Izrael meg nem pont a szomszédban van. Ezen kívül nem csak nagymadárral lehet õket tölteni. Lásd F-18 tölthet F-18-ast. Az F-35-re is felrakosgatsz pár tököt, annak úgy sem kell harcba mennie, aztán meg is volnánk. OK, senki nem mondta hogy ilyet is fog tudni, de szerintem anno az F-18-asról sem...

Miben más a Dragunov és a PKM lõszere?

Úgy értettem, hogy egy vad elejtéséhez nehezebb lövedék és nagyobb/erõsebb lõportöltet jobb mint a gyengébb.
Csak fura a dolog, mert a dragunovra azt írták, hogy szükség esetén még a pkm lõszert is elviseli.

Vagyis a STOVL gépbõl csinálnak STOL gépet. És máris csak egy lépésre vagyunk egy modifikált F-35C változattól (meg lehet spórolni a rotort és a VL-hez szükséges hóbelevancot, tehát könnyebb lehet), az America osztályra meg lehet elektromos katapultot beszerelni, és kész a mini-hordozó.

Amikor olvastam errõl, ott a kommentek éppen errõl szóltak. Mi a fenéért küzdenek akkor az F-35B-vel, ha a legfõbb elõnyények tartott dolgot nem használják igazából?

Nem a nagyobb golyó számít, hanem az, hogy hasonló méretû lõszer, amely még behelyezhetõ valamennyire, de például a lövedék ûrmérete nagyobb.

Jah mivel a leszállás teljesen automatikus így nem számít a rossz idõ és a pilóta ügyessége sem. Ha a Top Gun II-ben a pilótát alakító színész alaposan becuccozva és beszittyózva kerül a gépbe akkor is le tud szállni vele biztonságosa.(Az igazi STOL változat.)

"Nem tudni még, hogy fognak pontosan leszállni az F-35B-k (a fõ fúvókán kiáramló gázhõmérséklet még mindig túl forró, jelenleg azt tervezgetik, hogy emiatt új, megerõsített burkolatot kapnak majd az America-osztályú hajók fedélzetei), nem tudni, hogy pontosan mekkora a súlytöbblet probléma, és sikerül-e úrrá lenni rajta"

A leszállásnál azért még van, vagy inkább lehet még egy megoldás. Itt a haditengerészeti repülésben már használt automatikus leszállítórendszerre és az F-35-ös számítógép vezérelt kormányrendszerére építenének. Így az F-35B minimális sebességtöbblettel közelítené meg a fedélzetet akár teljesen automatikusan és a fedélzetre érés után féklapként használt irányítófelületeivel,illetve féktárcsái segítségével állna meg. Ez a módszer jelenleg még kidolgozás alatt áll, ha még él. Kb. fél éve olvastam és ha jól emlékszem az angolok dolgoztak a kormányvezérlés programjának módosításán.

"Ha vadászfegynek használták, akkor például úgy, hogy nem megfelelõ lõszert pakolt bele."

Én azt feltételeztem, hogy egy hadi lõszernél nem kell erõsebb vadászni, de így utólag egy szarvasnak nagyobb golyó kell mint egy embernek... :-)

Bocs, benéztem, azt hittem az egész F-35 projektre írod, nem csak a B-re.

Bahrein 30 M140 ATACMS tüzérségi rakétarendszer beszerzése mellett döntött. Az Egyesült Arab Emírségek is vásárol 100 ATACMS rakétát. A 300 kilométeres hatótávolságú ATACMS rakéták képesek elérni mind a két országból indítva Iránt.

Mondom én, hogy hamarosan nem Izrael lesz Irán legfõbb problémája. 😊

300 km-es CAP? A gép talán nem utántölthetõ...?

Az lesz, ha jól rémlik. Csakhát hacsak nincs a környéken USAF tanker, akkor nem lesz kitõl vételezzen üzemanyagot. Ez a baj az egész koncepcióval. Ha Harrier szerû gép kell, akkor Harrier szerû elvárásokat is kell megfogalmazni vele szemben. Ha lesz a harcterületen KC-130, KC-135 és hasonló, akkor az viszont azt jelenti, hogy van a környéken szárazföldi reptér. Akkor viszont miért is szórakozunk egy Harrier szerû géppel, és miért nem szárazföldi vadászgépeket küldünk oda ugyanarró a reptérrõl, ahonnan a tankerek felszállnak?

Bahrein 30 M140 ATACMS tüzérségi rakétarendszer beszerzése mellett döntött. Az Egyesült Arab Emírségek is vásárol 100 ATACMS rakétát. A 300 kilométeres hatótávolságú ATACMS rakéták képesek elérni mind a két országból indítva Iránt.

A dél-koreai Osanban települt 25. Fighter Squadron múlt hónap végén átvette az utolsó A-10C Thunderbolt II csatarepülõgépeit, így a század immáron a modernizált Varacskos disznókat használja.

HH-60 mentõ helikopterek, HC-130 valamit Global Hawk típusó repülõgépek segítségével még mindíg folyik a kedden lezuhant F-22-es pilóta keresése. Egy michigani újság szerint a lezuhant Raptor pilótája a 525.Fighter Squadron tagja a 31 éves, már öt éve a légierõben szolgáló Jeffrey A. Haney százados volt.

A CAMCOPTER S-100 pilóta nélküli légi rendszer (UAS) sikeresen teljesítette repülések sorozatát tudhatja maga mögött, demonstrálva képességeit a spanyol katonai és civil megfigyelõk árgus szeme elõtt november 2010 idõszakban 3-5 között. A manuális és automatikus irányítással végzett próbák során gépjármûvek követésétõl a tengerpart menti vizek felügyeletéig számos feladatott hajtottak végre a CAMCOPTER S-100-assal.

A 31. vadászrepülõ ezred sajtóközleményben hozta nyilvánosságra, hogy kedd este az olaszországi Avianoban állomásozó egyik F-16-osuk röviddel a felszállás után vészhelyzet jelentett. A pilóta az elõírások szerint ledobta két póttartályból valamit nem éles rakétából álló függesztményét és sikeresen letette a Falcont a bázison. A repülõtértõl nagyjából 11 kilométerre keletre lévõ Dandolo közelében egy mezõre zuhanó függesztmények emberekben és anyagiakban nem okoztak kár. A természeti szennyezõdés mértékét még nem állapították meg.

Egy floridai teherautó-kereskedõ minden nála vásárolt gépjármû mellé ajándékként egy AK-47–es gépkarabély ad. A nem mindennapi gondolat szülte akciótól a forgalom növekedését várja.

Nem a darabszám a döntõ. Az értéke. Az, hogy 25 db 50 milliós projekt elhasal, az nem túl meglepõ, mondjuk 10 év alatt. Az, hogy egy 10 éve futó mittomén hány millárdos oldalág elhasal - ráadásul a dobott igény miatt a többi F-35 gép is "rossz", merh ha nem lett volna VTOL/STOL igény, akkor lehetett volna a gép jobb - azért az elég durva.

300 km-es CAP? A gép talán nem utántölthetõ...?

Én azt tartom elképzelhetõnek, hogy nem tárból lõtt, hanem "egyesével". Volt pár vadászfegyvere, és sikerült egy olyan lõszert bepaszíroznia, amely úgy annyira nem illet a fegyverbe...

Hány nem megvalósult programja is volt eddig a különféle országoknak? Felsorolni is képtelenség. Szó se róla, jelenleg nincs utódja a Harrier-nek, az F-35B az egyetlen esélyes. Dehát az F-35B a jelek szerint ezer sebbõl vérzik. Itt nem arról van szó, hogy, hogy nehézkesen halad a fejlesztés, és pár dolog nem úgy sikerült, ahogy eltervezték, hanem arról, hogy szinte minden létezõ ponton komoly kihívások vannak. Nem tudni még, hogy fognak pontosan leszállni az F-35B-k (a fõ fúvókán kiáramló gázhõmérséklet még mindig túl forró, jelenleg azt tervezgetik, hogy emiatt új, megerõsített burkolatot kapnak majd az America-osztályú hajók fedélzetei), nem tudni, hogy pontosan mekkora a súlytöbblet probléma, és sikerül-e úrrá lenni rajta (az már egészen biztosan látszik, hogy nem lesz képes tartani még a csökkentett hatótávot sem, tehát reálisan a várható hatósugara 300km körül alakul - CAP küldetésben, külsõ függesztményként jöhet még talán szóba külsõ üzemanyag tartály, de jelenleg a külsõ függesztménnyel való leszállást még nem is tesztelték az F-35B-n), a fegyverterhelése is marginális lesz (az AV-8B-t nem éri el, 2 légiharc rakéta és 8db SDB vagy 2db 1000 fontos bomba várhatóan), ekkor pedig még nem is beszéltünk a szerkezeti fáradás problémájáról, a folyamatosan áttervezett rotorról és rotor körüli részekrõl...

F-35C-t akarnak katapultos indítással sztem.

És az angolok most mit terveznek helyette? A vadiúj hordozójukra telepítik majd át a negyven éves harriereket?

Hogy lehet megrendezni egy ilyet? A tárba x lõszer után beleteszel valami szutykot?

És ki az az állat, aki önként belemegy abba, hogy a kezébe szétrobbanjon egy amd?

Ez hány milliárd elpazarolt dollár lenne? Még egy RAH-66 nagyságú bukta lenne? Egy lényegében kész gép kidobása vicces lenne. Akkor fogadjanak el némi képességcsökkenést. Pl. vigyen kevesebb üzemanyagot a gép és legyen 5-10%-kal kisebb hatótáv.

Sokszor képtelen vagyok felfogni a katonai programokkal kapcsolatos iszonyatos pénzszórást. Nem igaz, hogy képtelenek elfogadni ebben a sikerorientált világban, hogy a 10+ évvel ezelõtt megálmodott elképzelések egy része nem realizálható.

Az F-111 a legjobb ellenpélda. Vadásznak nem vált be. Ok, bukta. Azt olyan csapásmérõgép lett belõle, hogy bizonyos paraméterek terén mai napig páratlan...

Az F-35B estén szó nincs arról szerintem, hogy képtelen lenne a feladatkörében tevékenykedni.

Ha vadászfegynek használták, akkor például úgy, hogy nem megfelelõ lõszert pakolt bele.

Jó kis videó, de én azért nem zárnám ki, hogy megrendezett az egész 😊

Az F-35B-nek két "biztos" vásárolója volt. Az egyik az amerikai tengerészgyalogság (USMC) a Wasp és America osztályú partraszálló hajókon. A másik az angol haditengerészet (RN) a Queen Elizabeth osztályú hordozókon. Ebbõl az angolok most kiestek. Vannak potenciális vásárlók (Dél-Korea, Olaszország, Spanyolország, stb.), akik a Harrier-hordozóikra F-35B-t vehetnek, de jelenleg õk nem állnak sorban a pénztárnál, és figyelembe véve, hogy a legtöbbjüknél szigorú katonai kiadáscsökkentések vannak, feltehetõen nem is fognak ott sorakozni egyhamar a jelenleg 100+ millió dolláros F-35B-ért.

Errõl jut eszembe: ma láttam egy szvsz dragunovról készült képet, amin a hátsó irányzék mögött egy juk tátongot úgy szétrobbant. A felhúzókar megszünt létezni. Ez hogy sikerülhetet? Mellesleg vadász fegyvernek használhatták.

"Tényleg nem csodálkoznék, ha az egész F-35B programot dobnák elõbb-utóbb a fenébe..."

Ez komoly? Azért ez nem csak ami cucc. A többiek is benne vannak.

Az F-35B földi nyúzópróbára készült példányának szerkezetében repedéseket találtak. Az 1500 repült órának megfelelõ terhelések utáni ellenõrzésen bukkantak az anyagfáradásra utaló jelekre a gép hátsó részén.

Még az ág is húzza... 😊
Tényleg nem csodálkoznék, ha az egész F-35B programot dobnák elõbb-utóbb a fenébe...

Ez sérti a Svédország és az Egyesült Államok között kötött export megállapodást.

Szvsz a svédek nem nagyon fognak pattogni, morgolódnak egy kicsit, de ennyi.

A Daewoo hajóépítésben érdekelt részlege megpróbálja felvenni a kapcsolatot Brazíliával hadihajók esetleges eladása végett. Szöuli reményei szerint akár 3,5 milliárd dollár értékben válhat majd valóra hadihajók eladása a dél-amerikai országba.

Nem adok 5 évet, és Dél-Korea olyan lesz a hadiipari exportnál, mint ma Spanyolország vagy Franciaország. Elképesztõ iramban dolgoznak, és ugye már ott van a Török Altay program (a K2 félig-meddig export verzió), legutóbb az oroszoknak a Dokdo-t ajánlották fel a Mistral versenytársának és így tovább...

Dél-Afrikában a védelmi tárca bizottsága kénytelen volt szembesülni újra azzal a ténnyel, hogy az ország haditengerészete komoly gondokkal küzd. A Bernhard Teuteberg ellentengernagy által prezentált jelentés most a SAS Manthatisi tengeralattjárót említette meg, amelyik a személyzet kiképezettségének hiányosságai miatt nem tud a tengerre kifutni. Ezenkívül az ország egyik MEKO-200 Valour típusú fregattja is egy darabig még a kikötõben fog vesztegelni. Az osztály meg nem nevezett egységének a víz alatti kipufogórendszerén keresztül ugyanis az egyik szelep hibájából tengervíz került a dízelmotorjába. A majd 8000 lóerõs motor fõtengelye emiatt tönkrement. Teuteberg ellentengernagy szerint a pénz már megvan a cseremotor beszerzésére.

A BAE Systems a Valanx névre keresztelt jármûvét ajánlja Ausztrália számára a hadseregnél használt Land Roverek váltótípusaként. Három jobbkormányosra átépített Valanx még 2010 közepén érkezett meg Ausztráliába, ahol alapos próbáknak vetették alá õket a hadsereg tesztpályáján. A Valanx az USA haderõinek követelményei szerint megalkotott JLTV kissé módosított változata.



Iránban a titokban kifejlesztett S-300-as helyi megfelelõjének tartott légvédelmi rakétáról most újabb hírek láttak napvilágot. Katonai források szerint ez vajában nem más, mint az S-200-as Vega helyben korszerûsített változata.

A BAE Systems átadta a Királyi haditengerészet számára az elsõ példányt az új Q-Sight sisakdisplayekbõl. A Q-Sight a Lynx Mk8-as helikopterek fedélzeti géppuskásainak tûzét teszi halálosabbá a megjelenített infravörös kép segítségével.

A felmerült minõségi problémák miatt leállíthatják a Lockheed Martin P-3C tengeri járõrgépek üzemidõ-meghosszabbítási munkálatait. A cég egy 180 napos határidõt kapott a szárnyak külsõ részét érintõ probléma orvoslására, ez pedig november 20-án jár le. A Lockheed Martin eddig még nem jelezte, hogy sikerült volna úrrá lenni a "minõségi problémákon.

Finnország rövid hatótávolságú légvédelmi rakéták beszerzésén gondolkodik. A hadsereg már megkezdte a lehetséges gyártók listájának összeállítását. A 2015-tõl beszerzendõ rakétákkal a 23 milliméteres gépágyúkat és az Igla-M rakétákat váltanák le.

Az F-35B földi nyúzópróbára készült példányának szerkezetében repedéseket találtak. Az 1500 repült órának megfelelõ terhelések utáni ellenõrzésen bukkantak az anyagfáradásra utaló jelekre a gép hátsó részén.

Pakisztán nem tervezi nyugati repülõelektronika és fegyverzet beszerzését F-17 Thunder vadászgépei számára. Mindezt Rao Qamar Suleman vezérezredes hozta nyilvánosságra a Zhuhai Air Show-n ahol bejelentette, hogy 250 JF-17-es számára vásárolnak kínai gyártmányú fedélzeti elektronikát és SD-10 közepes hatótávolságú rakétákat.

A Raytheon Co. 19 darab AN/APG-79-es AESA radarra kapott megrendelést. Ezeket utólag építik majd be a már szolgálatba állt US. NAVY F/A-18E/F Super Hornetekbe.

Svéd páncéltörõ-rakéták kerültek az iraki hadsereg fegyverzetébe. Mégpedig úgy, hogy Svédország és Irak nem kötött megállapodást a fegyverek eladását illetõleg. Az AT-4-esek az USA haderejének készletébõl kerültek átadásra. Ez sérti a Svédország és az Egyesült Államok között kötött export megállapodást.

Oroszország használt haditechnikai eszközök ingyenes átadásával szeretné elõsegíteni a libanoni haderõ újjászületését. Így hat Mi-24-es három tucat T-72-es és néhány tüzérségi eszköz kerülhetne az országba.

A Daewoo hajóépítésben érdekelt részlege megpróbálja felvenni a kapcsolatot Brazíliával hadihajók esetleges eladása végett. Szöuli reményei szerint akár 3,5 milliárd dollár értékben válhat majd valóra hadihajók eladása a dél-amerikai országba.

Chilei lapértesülések szerint lehetséges, hogy az ország az F-16-osok mellé akár 12 Eurofighter-t is beszerezzen. A Chili Légierõ fõparancsnoka Ricardo Ortega tábornok tavaly júliusban látogatott Spanyolországba ahol bemutatták neki az európai típust. Spanyol források csak az esetleges eladási szándékot illetve természetesen a látogatás tényét erõsítették meg.

Oldalról nézva a radarnyaláb egy kúp metszete ugye? Ez eseben egy háromszög alakú rész, aminek a csúcsa a gép orránál van. Ennek a nyílása x fok. Ahogy távolodsz a géptõl egyre szélesebb lesz nyaláb, a háromszög két oldalának távolsága.

2:55-tõl.

Az AN/APG-66 esetén ez a szög asszem 2,2 fok.

3000 méteren lévõ célra vonatkoznak, földháttérben drámaian csökken a befogás 45-tõl akár 25km alá, pl. üldözéskor. A földközeli célt 200m alatt értik.
A nyaláb nyílása szerintem az antenna kialakításától függ, minél kisebb, annál erõsebb lesz a visszavert jeled, mert ugye koncentráltabb a sugár. A felderítési maggassághoz az összefüggést nem értem...


2. "honnan tudod, hogy pontosan mit szûr ki és mit nem a rendszer..."
Még mindig jobb, ha a biztos célokat még így is nagyobb távban ismeri fel, mint az ellenfél radarja, márpedig szerintem ez a tényállás (hadrendben álló) keleti és nyugati radarok terén.

Az értékek gondolom nem földháttérben vannak.

Az antnannától ennyire füg a nyaláb "szétterülése"? Az, hogy szûkebb az biztos, hogy jobb? Az kisebb érték az nem kisebb alsó és felsõ felderítési magasságot jelent azonos távolságon. Ellenben az adott "téfogatban" jelenlevõ EM energia, az kevesebb, tehát az észlelési távolság lesz kisebb? Vagy nem így mûködik?


A jenki radaroknál sincs mindig azonnal befogás tudtommal Sõt, szeintem minden gépen modern elõrodulat olyan, hogy a rendszer kiszûrhet olyan jelet, ami cél nagy távolságokon, csak bizonytalan a "visszahang". Ez pl. 'mogó átlagolással' lehet kiszûrni. Pl. ha csak 2-3 egymás követõ pásztázáson van meg, akkor misõsít célnak a visszaverõdést. Nagyon szép dolog a digitális technika és hiperszuper szûrés. Leveszi a pilóta / WSO válláról a terhet, csak éppen honnan tudod, hogy pontosan mit szûr ki és mit nem a rendszer...

Miért? Az F-111 próbapadokon 1:1-ben az F-14-re applikált rendszer volt tudtommal. "Csak" annyi történt, hogy az F-111 soha nem lett missile interceptor.

A N-001/N-019 hasonlósághoz:

Antenna típusa ugyanaz. Kimenõ teljesítmény ugyanaz. Jelfeldolgozó számítógép ugyanaz. Üzemi paraméterek ugyanazok. (PRF, fõbb üzemmódok, és a felderítési korlátok is).
Csak az egyik antenna másfélszer akkora mint a másik 😄
Amirõl nem tudok niylatkozni az a két radar hatékonysága, ami erõsen elbillentheti a mérleg nyelvét.
A sugárnyaláb szögén is érdekes dolgot találtam, az n019 3,5°, az N001 meg 3°, szóval még ez is a szuhojnak kedvez...
Cserébe az orosz kézikönyvekben az alaptípusok (29B és 27SzK) felderítési távolságára ezeket találtam, mindkettõ 3m^2 RCS célra:

N019:
Felderítés: 50-70 szembõl
Befogás: 40-60 szembõl

N001:
Felderítés: 80-100 szembõl
Befogás: 65-80

Apropó - jenki radar szekértõk meg tudnák nekem mondani, hogy pontosan miért van az, hogy a jenki radar szkópon ami célként jelenik meg azt azonnal tudod fogni is? 😊 (4.gen radarokról van szó, APG-63 mondjuk V1 vagy APG-70, APG-68, APG-65)

Kétlem, hogy az F-111 eredetileg is képes lett volna 740km-es távolságra azért 😊

Az F-111 orrkúp méretét kell összevetni az F-14 méretével.

Két újabb sikeres tesztlövészeten van túl a Lockheed Martin által gyártott JASSM-ER csapásmérõ robotrepülõgép. A 10. és a 11. Indítást egy B-1B fedélzetérõl hajtották végre 4000 méteres magasságból 0,72 Mach, illetve 9000 méteres magasságból 0,88 Mach mellett.

A Newport News hajógyárban a hétvégén vízre bocsátották a legújabb Virginia-osztályú tengeralattjárót az SSN-781 Californiát. A szolgálatba állítás elõtt természetesen a kötelezõ próbautak mellett még hátravan egy kis szerelgetés is.

Nyoma veszett egy elmendorfi F-22-es Raptornak. A kedd esti kiképzõrepülés közben helyi idõ szerint 19:40-kor szakadt mega kapcsolat a légi irányítás a pilóta között.

Egy sikeres hét hónapos bevetésen van túl a Type 23-as HMS Portland fregatt. A Dél-Atlanti- óceán, Csendes-óceán keleti részét és a Karib-tengert érintõ túra 51500 kilométer hosszú volt. A hajó tegnap futott be Devonport kikötõjébe.

A HMS Portland a Nordenskjold gleccser elõtt



Amikor egy telefonos beszélgetés fontosabb mint a kabinlétra:

Nekem ami ezek alapján lejön, hogy eredetileg nagyobbra tervezhették, csak a sárkány vagy teherbírás miatt vissza kellett vágják.
egy pld.x%-al (30-50?) nagyobb kivitelben+update már megközelíthetõ lenne az írott maximális érték.
Bár én eredetileg is vhogy így gondoltam.

Nem. A system része az antenna design. Azért systemm...
Bár el tudnám magyarázni rendesen, hogy miért butaság amit ír. Egy példa talán segít.

Az emberi hallás része a fül. A II.Vh-s "fülelõk" hatalmas tölcsérekkel dogloztak, hogy a gépeket távolról meghallják és irányt adjanak. (1 fokos pontosságú volt!)

A mechanikus fültoldat mögött a "agy" - a vevõ egység és a jelfeldolgozó - ugyanaz volt, mégis borzalmasan érzékeny lett a csupasz fülhöz képest. Ugynaz a design. Nem. A Tomcatnél is ez van. Ha batár "nagy fület" - anettanna" tennél rá, akkor a mögötte levõ agy valszeg távolabbról hallana. No persze csak égháttérben levõ célnál.

Így találn már érhetõ. Nem képes megérteni, hogy egy rendszernek a határa hol van. Mintha két külnöbözõ motort hasonlítana össze és nem két azonos motort, ami közül az egyik le van fojtva.

Vagyis végül is igazat állít, "csak" a részleteket nem köti az olvasó orrára. 😄

The system itself is capable of a 460 mile (740 km) range, but the antenna design limits this to only 230 miles (370 km).

Minden radarnak alavetõen a korlátja a kisugrázott energia nagysága és az antenna mérete. Ha "hegynyi" antannát raksz a gép elé, hogy az észlelési táv is hatalmas lehet szerintem. Tehát a mondat azért értelmetlen, mert kellõen nagy radar esetén kellõen nagy cél ellen a Föld görbülete az akadály és nem a szerkezet.

A visszabutás meg nem érelmezhetõ, mert vagy a P vagy az antenna méret és érzékenyég a korlát, ami magát a rendszert jelenti. Tehát a rendszer nem butított, hanem kisebb. Azaz más.

Akárhonnan nézem semmi értelme nincs a mondatnak.

Nem régen tettem be, hogy milyen magasról milyen cél ellen hol van a horizont. 12 km-es gépmagasság esetén 10 km-en repülõ célnél van 740-en a horzont...

Livefist.blogspot.com , most MRCA tender vége elõtt tele van-lesz izgi elemzésekkel

Magad uram...
ez nekem új, bár gondolom TomCat fanok, kisujjukból is kirázták volna (a számokat a végén):
The APG-71 (F-14D). It incorporates technology and common modules developed for the APG-70 radar used in the F-15E Strike Eagle, providing significant improvements in (digital) processing speed, mode flexibility, clutter rejection, and detection range. The system features a low-sidelobe antenna, a sidelobe-blanking guard channel, and monopulse angle tracking; all of which are intended to make the radar less vulnerable to jamming.

The system itself is capable of a 460 mile (740 km) range, but the antenna design limits this to only 230 miles (370 km). Use of datalinked data allows two or more F-14D's to operate the system at its maximum range. (kb.majdnem egy IrbisE😊