Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#50653
Semmilyen csatahajó vs. csatahajó ütközeben nem vettek részt. Surigao szorosnál a régi csatahajók voltak ott. Az újak meg lövöldöztek a repcsikre, a hordozókötelékek védelmében maradtak. (by Oli)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#50652
<#worship>
#50651
Pedig a puszta eredmények és tények alapján nincs miért szégyenkezniük.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#50650
Az all-or-nothing azon az elven alapul, hogy a nem páncélozott részeken a nagy kaliberû páncéltörõ gránátok nem robbannak fel és csak kicsi lyukat ütnek (lásd a POW hídja). A defekt ott van benne, hogy nem számol a repülõbombákkal, a repeszgránátokkal és a kisebb kaliberû tüzérséggel. Az idézett kép Olinál is repülõbomba volt(jean Bart Casablanca).
#50649
1.: Lehet, hogy hidraulikaolajjal keveredett homok/por szerintem.
2.: IFF antenna
3.: Utántöltés során a HUD utántöltés módba kerül és folyamatosan tájékozttja a pilótát a szükséges manõverekrõl (ahogy a tanker alján villogó feliratok is.) Plusz a Boon minimálisan mozgatható is. Pár óra gyakorlással megszokható. Nem egy etwas.
2.: IFF antenna
3.: Utántöltés során a HUD utántöltés módba kerül és folyamatosan tájékozttja a pilótát a szükséges manõverekrõl (ahogy a tanker alján villogó feliratok is.) Plusz a Boon minimálisan mozgatható is. Pár óra gyakorlással megszokható. Nem egy etwas.
"Whether you Kill or get Killed it is just a way to Kill time" Zaraki @ Bleach #36 SC SQ42: "Give in to the Hype, It is worth it" https://robertsspaceindustries.com/enlist?referral=STAR-NVZF-5CZF
#50648
A függõleges vezérsíknál mi az a sárszerûség? Nem hinném hogy homok.
A plexi elött mi az a 4 dudor? Légterelõ?
Hogy a ménkûben légiutántöltenek, ha a pilóta nem is látja. A töltõ csonkkal "ügyeskednek"?
(Bocs a laikus kérdésekért. :-) )
A plexi elött mi az a 4 dudor? Légterelõ?
Hogy a ménkûben légiutántöltenek, ha a pilóta nem is látja. A töltõ csonkkal "ügyeskednek"?
(Bocs a laikus kérdésekért. :-) )
#50647
Safety Assessment of Foreign Aircraft
Csak kereskedelmi gépeken van, a lényege az, hogy külföldön bármilyen hatóság odamehet a géphez és csinálhat rajta egy olyan ellenõrzést amiben megnézik, hogy érvényesek és megvannak-e a megfelelõ dokumentációk, nem hiányzik-e vészmentõ felszerelés, megvannak-e az utastájékoztató matricák, stb. A gép mûszaki állapotával nem foglalkoznak. A végén ha írtak valamit akkor egy feljelentés formájában megkapja az üzembentartó 😄
Ezt csak azért írtam mert a Malév 737-eseit folyamatosan feljelentik mert annyira koszos a gép törzse, hogy a külsõ matricák meg figyelmeztetések már nem olvashatóak.
Csak kereskedelmi gépeken van, a lényege az, hogy külföldön bármilyen hatóság odamehet a géphez és csinálhat rajta egy olyan ellenõrzést amiben megnézik, hogy érvényesek és megvannak-e a megfelelõ dokumentációk, nem hiányzik-e vészmentõ felszerelés, megvannak-e az utastájékoztató matricák, stb. A gép mûszaki állapotával nem foglalkoznak. A végén ha írtak valamit akkor egy feljelentés formájában megkapja az üzembentartó 😄
Ezt csak azért írtam mert a Malév 737-eseit folyamatosan feljelentik mert annyira koszos a gép törzse, hogy a külsõ matricák meg figyelmeztetések már nem olvashatóak.
A halál csupán a kezdet...
#50646
Az mi?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#50645
Én valahogy nem tudom komolyan venni az 'all or nothing' páncélzatú csatahajókat. Mióta megtudtam, hogy az Iowa osztály ilyen, nagyott esett a renoméja a szememben.
Igen, sok tekintetben az a csatahajóépítés csúcsa. Burtálgyors, a kor csúcsradarja és tûzvezetõ rendszere volt rajta és elvben kivátló 16 hüvelykes lövegek.
Csak éppen ez mit sem ér, ha 3-4 jó helyen beköszönõ gránát lényegében úszóképtelenné teszi a hajót fõleg, ha viherba került a cucc. Igen nagy felületekrõl van szó amin lényegében védtelenek. Kb. teljes orr és a tat egy része ugyebár, mert ott nincs vastag páncélöv.
Oli oldalán van egy kép arról, hogy egyetlen gránát milyen kárt tett egy ilyen páncélozatlan részen...
Igen, sok tekintetben az a csatahajóépítés csúcsa. Burtálgyors, a kor csúcsradarja és tûzvezetõ rendszere volt rajta és elvben kivátló 16 hüvelykes lövegek.
Csak éppen ez mit sem ér, ha 3-4 jó helyen beköszönõ gránát lényegében úszóképtelenné teszi a hajót fõleg, ha viherba került a cucc. Igen nagy felületekrõl van szó amin lényegében védtelenek. Kb. teljes orr és a tat egy része ugyebár, mert ott nincs vastag páncélöv.
Oli oldalán van egy kép arról, hogy egyetlen gránát milyen kárt tett egy ilyen páncélozatlan részen...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#50644
Ez szuper de a tömeg csak gyorsításkor számít.
Szerintem meg gyúrjál egy picit alapfokú aerodinamkiára mielõtt ilyen butaságot leírsz. A nagyobb töemg levegõben tartásához nagyobb felhajtó erõ kell. Ehhez nagyobb állásszöggel kell repülni. --> Nagyobb légellenállás ---> nagyobb tolóerõ kell ---> magasabb fogyasztás.
formában, "üzemanyagsporolos" pegasussal... már csak a tömeg marad de arról meg elmondtam a véleményem.
Esetleg adjál már fajlagos fogyasztási számokat a hajtómûrõl, folyamtosan egy jelzõs szerkezet ismételgetése helyett. VTOL üzemmódban biztosan eszi a kerót. Viszont talán nézzed már meg, hogy az Sivatagi Vihar alatt honnan és milyen messze jártak bevetésre a Harrierek. Az elméletgyártás helyett nem kellene inkább egy tapsztalati érték...? Tudod, Murphy. Egy gramm alkalmazás felér egy tonna elvonatkoztatással...
Szerintem meg gyúrjál egy picit alapfokú aerodinamkiára mielõtt ilyen butaságot leírsz. A nagyobb töemg levegõben tartásához nagyobb felhajtó erõ kell. Ehhez nagyobb állásszöggel kell repülni. --> Nagyobb légellenállás ---> nagyobb tolóerõ kell ---> magasabb fogyasztás.
formában, "üzemanyagsporolos" pegasussal... már csak a tömeg marad de arról meg elmondtam a véleményem.
Esetleg adjál már fajlagos fogyasztási számokat a hajtómûrõl, folyamtosan egy jelzõs szerkezet ismételgetése helyett. VTOL üzemmódban biztosan eszi a kerót. Viszont talán nézzed már meg, hogy az Sivatagi Vihar alatt honnan és milyen messze jártak bevetésre a Harrierek. Az elméletgyártás helyett nem kellene inkább egy tapsztalati érték...? Tudod, Murphy. Egy gramm alkalmazás felér egy tonna elvonatkoztatással...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#50643
Jön egy SAFA ellenõrzés aztán jól megbüntetik az üzembentartót 😊
A halál csupán a kezdet...
#50642
"...mintha egy tömör csõbõl készítették volna. "
Bocs, csak kötözködöm, de tömör csõ nincs.
Bocs, csak kötözködöm, de tömör csõ nincs.
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#50641
Csak a harckocsinál max a személyzet hal meg és nem egy fél város.... A kérdés pedig uaz: Megkockáztatja?
Ez már politikai döntés. Én azonban továbbra is azon a nézeten vagyok, hogy aligha az Észak-Koreai válaszcsapás tartaná vissza az amerikai döntéshozókat adott esetben.
Ez szuper de a tömeg csak gyorsításkor számít.
??? Fogyasztás szempontjából nem? Elnézést, de ezt gondold végig még egyszer. 😊
Ennél sokkal izgibb/fontosabb szempont kérdés lenne a légellenállás de áramlástan az olyan amirõl ha áramlástannal foglalkozó mérnök lennék se mernék nyilatkozni.... max analógiát hozni az legalább van.
Azt természetesen elismerem, hogy a külsõ függesztményû AV-8B légellenállása jóval kedvezõtlenebb, mint az F-35B-é belsõ fegyverterheléssel, ezt bajos is lenne vitatni.
Fele annyi keró...
AV-8B belsõ üzemanyag menny.: 3519 kg
2x 300 gal. póttartály: 2x 925kg
AV-8B belsõ + 2 póttartály = 3519 + (2x 925) kg = 5369 kg
F-35B belsõ üzemanyag menny.: 6030 kg
A különbség ~13%. Felének nevezni egy picit túlzás...
"üzemanyagsporolos" pegasussal...
Pegasus 11-61 specifikus üa. fogyasztás: 0,76 lb/lbf-hr
F-135-PW-100 specifikus üa. fogyasztás utánégetõ nélkül: 0,886 lb/lbf-hr
megj.: Az F-135-PW-100 az F-35A hajtómûve, az F-135-PW-600 lenne az F-35B-é, de nem találok ahhoz sehol specifikus fogyasztási adatot. A -600 esetében egy plusz csapágy került be a fõtengelyhez, és ugye eltérõ a kiömlõnyílás illetve van egy erõátviteli rendszer a rotorhoz. Ezek aligha javítanak a fogyasztásán.
Nekem úgy tûnik, hogy az AV-8B+ gépeken rendszerben lévõ Pegasus arányaiban bizony takarékosabb, legalábbis a fentiek alapján.
Már megent keverünk. hsz elején atomfegyver mellé bejött az ERA, itt meg a hatótávat csúszással mixeljük
Mit mixelünk? Adva volt egy forrás, mely szerint az F-35B fegyverterhelés esetén adott hatótávra képes, ez összevetve az AV-8B+ hatótávjával azonos fegyverterhelés esetén. Nem én csúsztatok tömeg vagy üzemanyag mennyiség esetén. Az általad említett Globalsec.-es adatot (kétszeres ígért hatótáv a 'legacy' gépekhez képest) kérdõjeleztem meg, mert látható, hogy nem csakhogy kétszeres nincs, de kb. egy szinten mozog a kettõ.
Az, hogy az F-35B felett ott a kasza veszélye arra vezethetõ vissza, hogy egyfelõl nem képes az elõre megadott teljesítmény (fegyverterhelés/hatótáv) adatokat a valóságban is hozni. Az F-35B fejlesztése azért csúszik, mert a Lockheed-nek idõ kell, hogy ezzel a problémával kezdjen valamit.
Ez már politikai döntés. Én azonban továbbra is azon a nézeten vagyok, hogy aligha az Észak-Koreai válaszcsapás tartaná vissza az amerikai döntéshozókat adott esetben.
Ez szuper de a tömeg csak gyorsításkor számít.
??? Fogyasztás szempontjából nem? Elnézést, de ezt gondold végig még egyszer. 😊
Ennél sokkal izgibb/fontosabb szempont kérdés lenne a légellenállás de áramlástan az olyan amirõl ha áramlástannal foglalkozó mérnök lennék se mernék nyilatkozni.... max analógiát hozni az legalább van.
Azt természetesen elismerem, hogy a külsõ függesztményû AV-8B légellenállása jóval kedvezõtlenebb, mint az F-35B-é belsõ fegyverterheléssel, ezt bajos is lenne vitatni.
Fele annyi keró...
AV-8B belsõ üzemanyag menny.: 3519 kg
2x 300 gal. póttartály: 2x 925kg
AV-8B belsõ + 2 póttartály = 3519 + (2x 925) kg = 5369 kg
F-35B belsõ üzemanyag menny.: 6030 kg
A különbség ~13%. Felének nevezni egy picit túlzás...
"üzemanyagsporolos" pegasussal...
Pegasus 11-61 specifikus üa. fogyasztás: 0,76 lb/lbf-hr
F-135-PW-100 specifikus üa. fogyasztás utánégetõ nélkül: 0,886 lb/lbf-hr
megj.: Az F-135-PW-100 az F-35A hajtómûve, az F-135-PW-600 lenne az F-35B-é, de nem találok ahhoz sehol specifikus fogyasztási adatot. A -600 esetében egy plusz csapágy került be a fõtengelyhez, és ugye eltérõ a kiömlõnyílás illetve van egy erõátviteli rendszer a rotorhoz. Ezek aligha javítanak a fogyasztásán.
Nekem úgy tûnik, hogy az AV-8B+ gépeken rendszerben lévõ Pegasus arányaiban bizony takarékosabb, legalábbis a fentiek alapján.
Már megent keverünk. hsz elején atomfegyver mellé bejött az ERA, itt meg a hatótávat csúszással mixeljük
Mit mixelünk? Adva volt egy forrás, mely szerint az F-35B fegyverterhelés esetén adott hatótávra képes, ez összevetve az AV-8B+ hatótávjával azonos fegyverterhelés esetén. Nem én csúsztatok tömeg vagy üzemanyag mennyiség esetén. Az általad említett Globalsec.-es adatot (kétszeres ígért hatótáv a 'legacy' gépekhez képest) kérdõjeleztem meg, mert látható, hogy nem csakhogy kétszeres nincs, de kb. egy szinten mozog a kettõ.
Az, hogy az F-35B felett ott a kasza veszélye arra vezethetõ vissza, hogy egyfelõl nem képes az elõre megadott teljesítmény (fegyverterhelés/hatótáv) adatokat a valóságban is hozni. Az F-35B fejlesztése azért csúszik, mert a Lockheed-nek idõ kell, hogy ezzel a problémával kezdjen valamit.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#50640
Zsugorkötésnek hívják ezt a gyártási eljárást.
Így már csilingel valami. 😄
Fémipari szakközepet végeztem eonokkal ezelõtt, de mivel nem a szakmában helyezkedtem el, a szakmai elnevezésekkel általában bajban vagyok. 😊
A KGV-osztály jobban is sikerülhetett volna, mert ezeken kívül nem nagyon volt üldözésre alkalmas csatahajójuk, talán csak a Hood.
Érdekes kérdés, hogy aztán a HMS Vanguard (amely szintén kvázi kényszer szülte egység volt) meg egy elég jól sikerült kis hajó volt brit mércével. Persze nem a Jamato / Iowa-osztályhoz képest 😊
Így már csilingel valami. 😄
Fémipari szakközepet végeztem eonokkal ezelõtt, de mivel nem a szakmában helyezkedtem el, a szakmai elnevezésekkel általában bajban vagyok. 😊
A KGV-osztály jobban is sikerülhetett volna, mert ezeken kívül nem nagyon volt üldözésre alkalmas csatahajójuk, talán csak a Hood.
Érdekes kérdés, hogy aztán a HMS Vanguard (amely szintén kvázi kényszer szülte egység volt) meg egy elég jól sikerült kis hajó volt brit mércével. Persze nem a Jamato / Iowa-osztályhoz képest 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#50639
""Egy BMD se volt/lesz 100%os. Megkockáztatod, hogy Ki partvidékre nuki fegyver(ek) potyognak csak mert NK leatomozta ROKot?
Létezik bármiféle rendszer, ami 100%-os hatékonyságot garantál? Én nem hinném. A harckocsikra sem azért szerelnek ERA blokkot vagy passzív/aktív védelmi rendszert, mert az garantáltan megóvja mindentõl a harckocsit. Csak ad egy plusz esélyt a túlélésre."
Csak a harckocsinál max a személyzet hal meg és nem egy fél város.... A kérdés pedig uaz: Megkockáztatja?
"Az isten szerelmére, a belsõ üzemanyag-mennyiség tömegére ránézel, de a gép tömegére nem? 😊
Az F-35B üres tömege 14,5 tonna. Az AV-8B MTOW tömege 14,1 tonna! Vagyis az F-35B üresen többet nyom, mint az AV-8B maximális felszállótömege nekifutás esetén."
Ez szuper de a tömeg csak gyorsításkor számít. Ellenben a pegasus folyamatosan pocsékolja a kerot. Ennél sokkal izgibb/fontosabb szempont kérdés lenne a légellenállás de áramlástan az olyan amirõl ha áramlástannal foglalkozó mérnök lennék se mernék nyilatkozni.... max analógiát hozni az legalább van.
"Továbbá mutassak rá, hogy az AV-8B esetén a 2'500 font hasznos teher és az adott hatótáv egyértelmûen arra utal, hogy két külsõ póttartállyal repül? Vagyis nem kellene leragadni a belsõ üzemanyag-mennyiségnél?"
Tõlem leragadhatunk, csak akkor az AV8B azonnal elvérzik. Fele annyi keró, egy lényegében 60as években megtervezett formában, "üzemanyagsporolos" pegasussal... már csak a tömeg marad de arról meg elmondtam a véleményem.
"Amikor tele vannak a szakmai oldalak az F-35B körüli problémákkal, pletykákkal arról, hogy az F-35A/C egy évvel, az F-35B 2-3 évvel tovább csúszhat, tényleg olyan hihetetlen, hogy az aviationweek-en olvashatóak esetleg igazak lennének?"
Már megent keverünk. hsz elején atomfegyver mellé bejött az ERA, itt meg a hatótávat csúszással mixeljük. Akkor már sokkal jobb molni indoka a mért törölhetik az F35Bt.
A video gondolom 67es nagyon szuper, hogy ilyet láthatok.
molni az F16ost beraktam háttérnek. 😊
Létezik bármiféle rendszer, ami 100%-os hatékonyságot garantál? Én nem hinném. A harckocsikra sem azért szerelnek ERA blokkot vagy passzív/aktív védelmi rendszert, mert az garantáltan megóvja mindentõl a harckocsit. Csak ad egy plusz esélyt a túlélésre."
Csak a harckocsinál max a személyzet hal meg és nem egy fél város.... A kérdés pedig uaz: Megkockáztatja?
"Az isten szerelmére, a belsõ üzemanyag-mennyiség tömegére ránézel, de a gép tömegére nem? 😊
Az F-35B üres tömege 14,5 tonna. Az AV-8B MTOW tömege 14,1 tonna! Vagyis az F-35B üresen többet nyom, mint az AV-8B maximális felszállótömege nekifutás esetén."
Ez szuper de a tömeg csak gyorsításkor számít. Ellenben a pegasus folyamatosan pocsékolja a kerot. Ennél sokkal izgibb/fontosabb szempont kérdés lenne a légellenállás de áramlástan az olyan amirõl ha áramlástannal foglalkozó mérnök lennék se mernék nyilatkozni.... max analógiát hozni az legalább van.
"Továbbá mutassak rá, hogy az AV-8B esetén a 2'500 font hasznos teher és az adott hatótáv egyértelmûen arra utal, hogy két külsõ póttartállyal repül? Vagyis nem kellene leragadni a belsõ üzemanyag-mennyiségnél?"
Tõlem leragadhatunk, csak akkor az AV8B azonnal elvérzik. Fele annyi keró, egy lényegében 60as években megtervezett formában, "üzemanyagsporolos" pegasussal... már csak a tömeg marad de arról meg elmondtam a véleményem.
"Amikor tele vannak a szakmai oldalak az F-35B körüli problémákkal, pletykákkal arról, hogy az F-35A/C egy évvel, az F-35B 2-3 évvel tovább csúszhat, tényleg olyan hihetetlen, hogy az aviationweek-en olvashatóak esetleg igazak lennének?"
Már megent keverünk. hsz elején atomfegyver mellé bejött az ERA, itt meg a hatótávat csúszással mixeljük. Akkor már sokkal jobb molni indoka a mért törölhetik az F35Bt.
A video gondolom 67es nagyon szuper, hogy ilyet láthatok.
molni az F16ost beraktam háttérnek. 😊
#50638
Köszönöm szépen, most már el tudom képzelni hogyan készült és miért tartott akár több mint 1 évig egy nagykaiberû hajóágyú elkészítése.
"...a béléscsõre ráhúztak egy felmelegített burokcsövet, amely a lehûlés után ráfeszült a béléscsõre." - Zsugorkötésnek hívják ezt a gyártási eljárást.
Az acél pontos összetétele még nem mondd sokat, ha csak azt tudod szinte nem tudsz semmit. Elektromikroszkóppal meg lehet határozni az összetételt, ha van egy kis anyagod az adott acélból. Sokkal fontosabb az hogy milyen hõkezelésen ment át az az acél. Nagyon nem mindegy mennyi szén diffundált bele, milyen hõmérsékletre melegítették és mennyi ideig tartották azon a hõmérsákleten, hogyan hûtötták le, milyen volt a csillapítása stb.
A Navweapons az "Okun maffia" része. Már csak a képek miatt is érdemes meglátogatni az oldalt. Az adatok is pontosak, részletesek. Csak valahogy az a furcsa, hogy a következtetéseknél szinte mindig az amerikaiak a legjobbak mindenben.
A KGV-osztály jobban is sikerülhetett volna, mert ezeken kívül nem nagyon volt üldözésre alkalmas csatahajójuk, talán csak a Hood. Az R-osztály nem volt felújítva és lassú volt. A Nelson-osztály szintén lassú volt és ezeknek is rengeteg baj volt a tornyaikkal és az ágyúikkal. A Queen Elizabeth-osztályt lehet még ütõképesnek mondani, de ezek is csak 24-25 csomót tudtak. Renownnak, Repulsenak gyenge páncélzata volt, ezeket tényleg nem volt ajánlatos csatahajók elleni tûzpárbajra küldeni. Védelemre és elrettentésre ezek is jók, de ellenséges kötelékek elfogására szinte esélytelenek.
Ha a német tengernagyok nem töketlenkedik el a lehetõségeket a csatahajóikkal és a tengeralattjárók torpedóit jobban megtervezik, akkor nagyobb jelentõségük lett volna KGV-osztály hajóinak. Nem maradt volna ennyire háttérben a kisebb sebességük és kicsi hatótávuk.
"...a béléscsõre ráhúztak egy felmelegített burokcsövet, amely a lehûlés után ráfeszült a béléscsõre." - Zsugorkötésnek hívják ezt a gyártási eljárást.
Az acél pontos összetétele még nem mondd sokat, ha csak azt tudod szinte nem tudsz semmit. Elektromikroszkóppal meg lehet határozni az összetételt, ha van egy kis anyagod az adott acélból. Sokkal fontosabb az hogy milyen hõkezelésen ment át az az acél. Nagyon nem mindegy mennyi szén diffundált bele, milyen hõmérsékletre melegítették és mennyi ideig tartották azon a hõmérsákleten, hogyan hûtötták le, milyen volt a csillapítása stb.
A Navweapons az "Okun maffia" része. Már csak a képek miatt is érdemes meglátogatni az oldalt. Az adatok is pontosak, részletesek. Csak valahogy az a furcsa, hogy a következtetéseknél szinte mindig az amerikaiak a legjobbak mindenben.
A KGV-osztály jobban is sikerülhetett volna, mert ezeken kívül nem nagyon volt üldözésre alkalmas csatahajójuk, talán csak a Hood. Az R-osztály nem volt felújítva és lassú volt. A Nelson-osztály szintén lassú volt és ezeknek is rengeteg baj volt a tornyaikkal és az ágyúikkal. A Queen Elizabeth-osztályt lehet még ütõképesnek mondani, de ezek is csak 24-25 csomót tudtak. Renownnak, Repulsenak gyenge páncélzata volt, ezeket tényleg nem volt ajánlatos csatahajók elleni tûzpárbajra küldeni. Védelemre és elrettentésre ezek is jók, de ellenséges kötelékek elfogására szinte esélytelenek.
Ha a német tengernagyok nem töketlenkedik el a lehetõségeket a csatahajóikkal és a tengeralattjárók torpedóit jobban megtervezik, akkor nagyobb jelentõségük lett volna KGV-osztály hajóinak. Nem maradt volna ennyire háttérben a kisebb sebességük és kicsi hatótávuk.
#50637
Na, így néz ki egy gép, amit használnak.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#50636
Ez a három semmiképpen nem jöhet szóba kettõs alkalmazásra, és ott van még a BGM-109B / UGM-109B / RGM-109B Tomahawk hajó elleni robotrepülõgép is, de az is kizárólag hajók ellen volt használható.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#50635
A KGV-osztállyal kapcsolatban egyetértek a Kurfürsttel, nem mondanám jó hajó-osztálynak.
Nem feltétlenül kellett a legjobbnak lennie. Volt nekik új csatahajójuk. Amíg a németek azonos idõ alatt négy csatahajót tudtak átadni (2-2 Bismarck és Scharnhorst osztály), az angolok ugye ötöt (hatot, ha a Vanguardod is ide vesszük, nyolcat, ha a Nelson-osztályt is). Mindezt úgy, hogy eleve az angoloknak volt több hadihajójuk.
Gondolom ebben is addig ügyeskedtek amíg csak összehozták hogy az amerikai a legjobb. Van más páncéltípusra is, de azt nem néztem meg alaposan.
Nekem rémlik valami, hogy a Navweapons is az "Okun maffia" része, de mások szerint nem. Mindenestre ha összeesküvés-elméletet akarunk gyártani, akkor ez megmagyárázná a dolgot. 😉
Az egyik fórumon olvastam olyat, hogy a mai ipar nem lenne képes legyártani a csatahajók ágyúit és páncélzatait, mert már nincs meg a technológia. Tehát nem tudnának reprodukálni 100%-osan egy 2. vh-s csatahajót.
Ez így nem igaz. Ma már valóban nincsenek olyan méretû fémöntõmûvek, gõzkalapácsok és hengerlõgépek, amelyek képesek lennének leggyártani olyan méretû fémlemezeket, hajógerinceket, ágyúcsöveket olyan módszerrel, mint amik azokhoz a hadihajóknál még kellettek. Egyszerûen azért, mert nincs rájuk igény. Ettõl még ha valaki ilyesmit szeretne, megvalósítható, hiszen sokkal, de sokkal nagyobb hajókat építenek, csak más gyártási eljárásokkal, más, jobb technológiákkal.
Úgy tudom a csatahajók ágyúinál volt egy külsõ és egy belsõ rész (betét?). A külsõ több darabból állt, de a belsõ az nem?
Akkoriban a hegesztés még nem járt olyan színvonalon, hogy azzal gyártsák õket (ill. ugyebár a XIX. században még nem is létezett a technológia). A csöveket a csatahajók klasszikus idejében (XIX. század vége, XX. század eleje) több rétegû csõ megoldásával hozták létre általában. Ez mindig legalább két csõbõl állt, a belsõ (általában huzagolt) csõ az un. béléscsõ.
A csõ rétegelése lehetett olyan megoldású, hogy a béléscsõre burokcsövet húznak, és azt (ill. egyes esetekben, ahol a béléscsõ hosszabb, mint a burokcsõ, ott a béléscsõ nem burkolt részére) erõsítõ gyûrûk kerültek fel (tehát a gyûrûkkel együtt három rétegrõl beszélünk). Ennek lényege, hogy a roppant szoros illesztéssel történik, így a lövéskor fellépõ feszültség eloszlik közöttük, így nagyobb nyomást képes elviselni egy ilyen csõ, mintha egy tömör csõbõl készítették volna.
Másik gyártási eljárás volt, hogy a béléscsõre ráhúztak egy felmelegített burokcsövet, amely a lehûlés után ráfeszült a béléscsõre.
A több rétegû csõ másik elõnye, hogy nem kellett egyetlen darabból elõállítani a csövet, béléscsövet. A finom illesztések miatt a béléscsõ és a burokcsõ is állhatott több darabból, csak persze a darabok illesztései megfelelõen kellett ellhelyezni (aféle átlapolást kell elképzelni).
A gyártási eljárásnál a huzagolást általában a részdaraboknál végezték el (elég macerás lett volna egy 20m-es ágyúcsövet egyben esztergálni 😊).
Itt a gyártási anyagoknál a keménység és a rugalmasság egyaránt fontos. A csövet úgy kell méretezni, hogy a feszültségcsúcs ne legyen nagyobb a csõ anyagának rugalmassági határánál. A rugalmassági határ azt jelenti, hogy az ez alatti terhelések esetén az anyag visszatér eredeti állapotába, felveszi eredeti méretét. Az e feletti terhelésnél maradandó alakváltozás következik be.
Egyébként voltak az I.Vh idején is monoblokk (egy tömör csõbõl kialakított) ágyúcsövek, sõt, azt hiszem tán ekkoriban már alkalmazták a Frettálást, ami azt jelenti, hogy csövet legyártják (monoblokk esetén egy darabból ugye), majd a csõ belsejében hatalmas nyomást hoznak létre, amitõl a csõ belseje maradandó alakváltozást szenved. A külsõ rész, amely rugalmas alakváltozáson ment csak át, vissza akar térni eredeti helyzetébe, és ettõl a csõ belsõ részében húzófeszülség jön létre. A végeredmény olyasmi, mintha egy bélés és egy burokcsõ lenne, csak éppen egyetlen munkadarabból (ami miatt ugye olcsóbb a gyártása). A módszer hátránya volt viszont, hogy az így gyártott csövek élettartama kevesebb lövés volt általában. Azt mondjuk nem tudom, hogy a nagy kaliberû hajóágyúknál alkalmazták-e a Fretállást, de érdekességként megemlítettem.
A gyártástechnológiához tartozik, hogy huzagolást lehet melegkovácsolásra is létrehozni, amikor a felforrósított félkész csövet egy "tüskére" (negatív forma) húzzák, majd és tüskén lévõ hornyok hozzák létre a csõ huzagolását és ekkor kapja meg a végleges ûrméretét is. Ennek az eljárásnak az elõnye az egyszerûbb gyártás megint - viszont ismét nem tudom, hogy csak a szárazföldi tûzérség kisebb ágyúinál, vagy a nagyobb (hajó)ágyúknál is alkalmazták-e ezt az eljárást.
Az, hogy pontosan milyen acélból készülnek ezek az ágyúcsövek szerintem hétpecsétes titok manapság, de nyilván erõsen ötvözött nikkelacélokról (?) lehet szó.
Nem feltétlenül kellett a legjobbnak lennie. Volt nekik új csatahajójuk. Amíg a németek azonos idõ alatt négy csatahajót tudtak átadni (2-2 Bismarck és Scharnhorst osztály), az angolok ugye ötöt (hatot, ha a Vanguardod is ide vesszük, nyolcat, ha a Nelson-osztályt is). Mindezt úgy, hogy eleve az angoloknak volt több hadihajójuk.
Gondolom ebben is addig ügyeskedtek amíg csak összehozták hogy az amerikai a legjobb. Van más páncéltípusra is, de azt nem néztem meg alaposan.
Nekem rémlik valami, hogy a Navweapons is az "Okun maffia" része, de mások szerint nem. Mindenestre ha összeesküvés-elméletet akarunk gyártani, akkor ez megmagyárázná a dolgot. 😉
Az egyik fórumon olvastam olyat, hogy a mai ipar nem lenne képes legyártani a csatahajók ágyúit és páncélzatait, mert már nincs meg a technológia. Tehát nem tudnának reprodukálni 100%-osan egy 2. vh-s csatahajót.
Ez így nem igaz. Ma már valóban nincsenek olyan méretû fémöntõmûvek, gõzkalapácsok és hengerlõgépek, amelyek képesek lennének leggyártani olyan méretû fémlemezeket, hajógerinceket, ágyúcsöveket olyan módszerrel, mint amik azokhoz a hadihajóknál még kellettek. Egyszerûen azért, mert nincs rájuk igény. Ettõl még ha valaki ilyesmit szeretne, megvalósítható, hiszen sokkal, de sokkal nagyobb hajókat építenek, csak más gyártási eljárásokkal, más, jobb technológiákkal.
Úgy tudom a csatahajók ágyúinál volt egy külsõ és egy belsõ rész (betét?). A külsõ több darabból állt, de a belsõ az nem?
Akkoriban a hegesztés még nem járt olyan színvonalon, hogy azzal gyártsák õket (ill. ugyebár a XIX. században még nem is létezett a technológia). A csöveket a csatahajók klasszikus idejében (XIX. század vége, XX. század eleje) több rétegû csõ megoldásával hozták létre általában. Ez mindig legalább két csõbõl állt, a belsõ (általában huzagolt) csõ az un. béléscsõ.
A csõ rétegelése lehetett olyan megoldású, hogy a béléscsõre burokcsövet húznak, és azt (ill. egyes esetekben, ahol a béléscsõ hosszabb, mint a burokcsõ, ott a béléscsõ nem burkolt részére) erõsítõ gyûrûk kerültek fel (tehát a gyûrûkkel együtt három rétegrõl beszélünk). Ennek lényege, hogy a roppant szoros illesztéssel történik, így a lövéskor fellépõ feszültség eloszlik közöttük, így nagyobb nyomást képes elviselni egy ilyen csõ, mintha egy tömör csõbõl készítették volna.
Másik gyártási eljárás volt, hogy a béléscsõre ráhúztak egy felmelegített burokcsövet, amely a lehûlés után ráfeszült a béléscsõre.
A több rétegû csõ másik elõnye, hogy nem kellett egyetlen darabból elõállítani a csövet, béléscsövet. A finom illesztések miatt a béléscsõ és a burokcsõ is állhatott több darabból, csak persze a darabok illesztései megfelelõen kellett ellhelyezni (aféle átlapolást kell elképzelni).
A gyártási eljárásnál a huzagolást általában a részdaraboknál végezték el (elég macerás lett volna egy 20m-es ágyúcsövet egyben esztergálni 😊).
Itt a gyártási anyagoknál a keménység és a rugalmasság egyaránt fontos. A csövet úgy kell méretezni, hogy a feszültségcsúcs ne legyen nagyobb a csõ anyagának rugalmassági határánál. A rugalmassági határ azt jelenti, hogy az ez alatti terhelések esetén az anyag visszatér eredeti állapotába, felveszi eredeti méretét. Az e feletti terhelésnél maradandó alakváltozás következik be.
Egyébként voltak az I.Vh idején is monoblokk (egy tömör csõbõl kialakított) ágyúcsövek, sõt, azt hiszem tán ekkoriban már alkalmazták a Frettálást, ami azt jelenti, hogy csövet legyártják (monoblokk esetén egy darabból ugye), majd a csõ belsejében hatalmas nyomást hoznak létre, amitõl a csõ belseje maradandó alakváltozást szenved. A külsõ rész, amely rugalmas alakváltozáson ment csak át, vissza akar térni eredeti helyzetébe, és ettõl a csõ belsõ részében húzófeszülség jön létre. A végeredmény olyasmi, mintha egy bélés és egy burokcsõ lenne, csak éppen egyetlen munkadarabból (ami miatt ugye olcsóbb a gyártása). A módszer hátránya volt viszont, hogy az így gyártott csövek élettartama kevesebb lövés volt általában. Azt mondjuk nem tudom, hogy a nagy kaliberû hajóágyúknál alkalmazták-e a Fretállást, de érdekességként megemlítettem.
A gyártástechnológiához tartozik, hogy huzagolást lehet melegkovácsolásra is létrehozni, amikor a felforrósított félkész csövet egy "tüskére" (negatív forma) húzzák, majd és tüskén lévõ hornyok hozzák létre a csõ huzagolását és ekkor kapja meg a végleges ûrméretét is. Ennek az eljárásnak az elõnye az egyszerûbb gyártás megint - viszont ismét nem tudom, hogy csak a szárazföldi tûzérség kisebb ágyúinál, vagy a nagyobb (hajó)ágyúknál is alkalmazták-e ezt az eljárást.
Az, hogy pontosan milyen acélból készülnek ezek az ágyúcsövek szerintem hétpecsétes titok manapság, de nyilván erõsen ötvözött nikkelacélokról (?) lehet szó.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#50634
Az elsõ videó atomdurva. Elég beszédes arról, hogy az IAF milyen szinten mozgott.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#50633
Fõleg a Kh-31/41, Harpoon és '80-as évekre vonatkozóan érdekelne.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#50632
Nézd meg az RBS-15 Block III-ast!(bár mondjuk ha szigorúak vagyunk az robotrepülõgép)
#50631
#50630
Az Angliai csata nem egy nagy döntõ csata, amit egyértelmûen megnyertek ekkor. A Graf Spee pedig nem mérhetõ egy Bismarck szintû csatához.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#50629
Kicsit más téma. Az egyik fórumon olvastam olyat, hogy a mai ipar nem lenne képes legyártani a csatahajók ágyúit és páncélzatait, mert már nincs meg a technológia
Ez kettõs természetû kijelentés lehet. Az az acél ma szemmel valszeg röhejesen elavult. A mai szuperacélokból valszeg sokkal jobb páncél jöhetne ki és a kohászati technológia is fejlõdött. Viszont az ára elég húzos lenne.
Tehát ugyanazzal a technológiával valszeg nem menne, mert annyira elavult, hogy az elavultat újra fel kellene találni. Viking hajóépítés is ilyen.
Egy mellékzönge ezen a téren.
Ez kettõs természetû kijelentés lehet. Az az acél ma szemmel valszeg röhejesen elavult. A mai szuperacélokból valszeg sokkal jobb páncél jöhetne ki és a kohászati technológia is fejlõdött. Viszont az ára elég húzos lenne.
Tehát ugyanazzal a technológiával valszeg nem menne, mert annyira elavult, hogy az elavultat újra fel kellene találni. Viking hajóépítés is ilyen.
Egy mellékzönge ezen a téren.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#50628
Nem jellemzõ. A hajó elleni robotrepülõgépek és rakéták általában sea-skimming típusúak, tehát a tenger felett 10-15m-el (a szuperszonikusak 25-50m-el) repülnek. Terepkövetõ rendszerük nincs. Most hirtelen nem rémlik olyan, amelyik egyaránt képes hajó elleni és szárazföldi célok elleni használatra. A Harpoon és a SLAM között is alapvetõ eltérés van az irányítórendszerben, az egyik nem alkalmas a másik feladatának elvégzésére.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#50627
Végre olyan táma amiben hozzá tudok szólni. 😊
Oli cikke ismét informatív lett. Utálom Churchillt, de kicsit én is túl soknak találtam a vele és a történelmi dolgokkal való foglalkozást. A KGV-osztállyal kapcsolatban egyetértek a Kurfürsttel, nem mondanám jó hajó-osztálynak. A Lion-osztály valamivel jobb lett volna. De az se gyõzött meg igazán.
A páncélzattal kapcsolatban: A navweaps.com -on vannak páncélátütési adatok. Több ágyúnál két táblázat is van: egy az ágyút rendszerbe állító nemzet táblázata, ami a saját páncélzatára vonatkozik és egy amerikai táblázat ami az amerikai páncélzatra vonatkozik. Valamelyest biztosan eltérnek a szabványok. Nyílván nem lesz pontos, de ezekbõl közelítõleg meg lehet tudni melyik volt ellenállóbb. A német és angol táblázatokban kevesebb a páncélátütési érték a hasonló távolságoknál mint az amerikai táblázatban, tehát ezek jobbak lehettek mint az amerikai.
Szintén a navweapons.com-on van egy összefoglaló páncélzatrokról, metallográfiai szempontból. Nem nagyon tudok angolul, de az összeítést körülbelül értem. Függõlegesen beépített, 4" vagy annál vastagabb páncéllemezek (tehát az övpáncél) minõségi szórzóját is tartalmazza. Az angol 0,928 az olasz 0,98-as szórzót kapott, német és az osztrák a két érték között, japán 0,83. Ternészetesen az amerikai kapott 1-es szorzót. Gondolom ebben is addig ügyeskedtek amíg csak összehozták hogy az amerikai a legjobb. Van más páncéltípusra is, de azt nem néztem meg alaposan.
Kicsit más téma. Az egyik fórumon olvastam olyat, hogy a mai ipar nem lenne képes legyártani a csatahajók ágyúit és páncélzatait, mert már nincs meg a technológia. Tehát nem tudnának reprodukálni 100%-osan egy 2. vh-s csatahajót.
A WoT-os topikban is volt szó a harckocsi ágyúk gyártásáról, de ott se derült ki, hogy azoknak az lövegeit hogyan gyártották.
Úgy tudom a csatahajók ágyúinál volt egy külsõ és egy belsõ rész (betét?). A külsõ több darabból állt, de a belsõ az nem? A harckocsiágyúknál is külön volt egy külsõ és egy belsõ rész? Huzagolást hogyan csinálltak bele? Milyen hõkezelésen ment át? Nitridálás vagy cementálás, vagy valami máson? Összességében azt szeretném tudni milyen technológiával gyártották a csatahajók nagy kalieberû huzagolt ágyúit és milyennel a harckocsik páncéltörõ huzagolt ágyúit? Az idegen nyelvtudásom kevés volt ilyen témához, magyarul pedig nem sok mindent találtam (konkrétan semmit).
Oli cikke ismét informatív lett. Utálom Churchillt, de kicsit én is túl soknak találtam a vele és a történelmi dolgokkal való foglalkozást. A KGV-osztállyal kapcsolatban egyetértek a Kurfürsttel, nem mondanám jó hajó-osztálynak. A Lion-osztály valamivel jobb lett volna. De az se gyõzött meg igazán.
A páncélzattal kapcsolatban: A navweaps.com -on vannak páncélátütési adatok. Több ágyúnál két táblázat is van: egy az ágyút rendszerbe állító nemzet táblázata, ami a saját páncélzatára vonatkozik és egy amerikai táblázat ami az amerikai páncélzatra vonatkozik. Valamelyest biztosan eltérnek a szabványok. Nyílván nem lesz pontos, de ezekbõl közelítõleg meg lehet tudni melyik volt ellenállóbb. A német és angol táblázatokban kevesebb a páncélátütési érték a hasonló távolságoknál mint az amerikai táblázatban, tehát ezek jobbak lehettek mint az amerikai.
Szintén a navweapons.com-on van egy összefoglaló páncélzatrokról, metallográfiai szempontból. Nem nagyon tudok angolul, de az összeítést körülbelül értem. Függõlegesen beépített, 4" vagy annál vastagabb páncéllemezek (tehát az övpáncél) minõségi szórzóját is tartalmazza. Az angol 0,928 az olasz 0,98-as szórzót kapott, német és az osztrák a két érték között, japán 0,83. Ternészetesen az amerikai kapott 1-es szorzót. Gondolom ebben is addig ügyeskedtek amíg csak összehozták hogy az amerikai a legjobb. Van más páncéltípusra is, de azt nem néztem meg alaposan.
Kicsit más téma. Az egyik fórumon olvastam olyat, hogy a mai ipar nem lenne képes legyártani a csatahajók ágyúit és páncélzatait, mert már nincs meg a technológia. Tehát nem tudnának reprodukálni 100%-osan egy 2. vh-s csatahajót.
A WoT-os topikban is volt szó a harckocsi ágyúk gyártásáról, de ott se derült ki, hogy azoknak az lövegeit hogyan gyártották.
Úgy tudom a csatahajók ágyúinál volt egy külsõ és egy belsõ rész (betét?). A külsõ több darabból állt, de a belsõ az nem? A harckocsiágyúknál is külön volt egy külsõ és egy belsõ rész? Huzagolást hogyan csinálltak bele? Milyen hõkezelésen ment át? Nitridálás vagy cementálás, vagy valami máson? Összességében azt szeretném tudni milyen technológiával gyártották a csatahajók nagy kalieberû huzagolt ágyúit és milyennel a harckocsik páncéltörõ huzagolt ágyúit? Az idegen nyelvtudásom kevés volt ilyen témához, magyarul pedig nem sok mindent találtam (konkrétan semmit).
#50626
Angliai csata...? Graaf Spee?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#50625
mert ugye Churchill szerint preztízsokokból elsüllyeszteni egy német felszíni hajót fontosabb, mint megvédeni egy stratégialag rendkívûl fontos szigetet.
Preztizs volt azért, lássuk be, hiszen gyakorlatilag a Bismarck elsüllyesztése volt kvázi a fordulópont a háborúban. Addig ilyen jelentõs harctéri gyõzelmük nem volt. Másrészrõl pont alant írtam, hogy Churchill pontosan tudta, mennyire veszélyes a Bismarck és a Prinz Eugen Anglia számára.
Preztizs volt azért, lássuk be, hiszen gyakorlatilag a Bismarck elsüllyesztése volt kvázi a fordulópont a háborúban. Addig ilyen jelentõs harctéri gyõzelmük nem volt. Másrészrõl pont alant írtam, hogy Churchill pontosan tudta, mennyire veszélyes a Bismarck és a Prinz Eugen Anglia számára.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#50624
Oroszország a jövõben lehetõvé teszi külföldiek számára, hogy szolgáljanak a hadseregében. A jelentkezõknek tudniuk kell oroszul, büntetlen elõéletûnek kell lenni a fizikai alkalmasságon túl. Az így szerzõdtetett személy öt éves szerzõdés aláírás után vonulhat be. Jelenleg mintegy 400 fõnyi a külföldek száma az orosz hadseregben. Legtöbbjük a néhai Szovjetunió tagköztársaságából származik, mellettük még pár Németországból és Izraelbõl érkezettet találni. A fegyveres erõk létszámát még mindig a sorozott állomány teszi ki Oroszországban. A sorkatonai szolgálat idejét már lecsökkentették egy évre, azonban a sorozásra behívottak egyre nagyobb száma nem alkalmas a katonai szolgálatra.
A dél-koreai kormány 1,2 milliárd amerikai dolláros plusz költségvetési keretet hozott létre az elkövetkezõ évre. Ebbõl a pénzbõl 100 darab K-9 önjárótarackot és további nyolc-kilenc 88 millió dolláros F-15K harci repülõgép beszerzését hajthatja végre a Védelmi Minisztérium. A kormány azonban hozzátette, van lehetõség a nemzeti védelmi költségvetés összegét még ennél is magasabbra emelni, ha Észak-Korea tovább folytatja a déli területek támadását.
A Dél-Afrikai Légierõ 41,28 millió eurót szán a szolgálatban álló Denel M1 Oryx közepes szállító helikopterek élettartamának meghosszabbítására. Az Onyx megszületését az ENSZ embargót kijátszva Portugáliából és Romániából becsempészett alkatrészek tették lehetõvé. Így jött létre egy tulajdonképpeni hibrid a Aerospatiale, késõbb Eurocopter, AS330 Puma és az AS332 Super Puma késõbb a Cougar helikopterek összetevõibõl. Az Oryx törzse hosszabb, mint a Pumáé, de rövidebb, mint a Super Pumáé. Hajtómûve, erõátviteli rendszere és a faroktartó a Super Pumán alkalmazott. Ebbõl a turmixból egy olyan helikopter jött létre melynek nagyobb hasznos terhelhetõsége van, mint egy Pumának és a teljesítmény-tömeg aránya magasabb a Super Puma / Cougar gépeknek. Ennek következtében az Oryx ideális szállító helikopter a meleg hõmérséklet és a nagy tengerszint feletti magasságon, ezek a körülmények sûrûn elõfordulnak Dél-Afrikában. A típus fejlesztése 1984 márciusában indult meg és az elsõ felszállására 1987. szeptember 18-án került sor. Az elsõ példány 1989 májusában lett átadva. Az élettartam közepén esedékes nagyjavítási program 2006-ban indult. Az ötvenegy leszállított Denel M1 Oryx közepes szállító helikopterbõl napjainkra 42 maradt szolgálatban.
Oroszország az eddig 2,2 millió dolláros kölcsönön felül további 4 milliárd dolláros kölcsönt nyújt Venezuela számára. Az összeget természetesen fegyvervásárlás fordítja majd a Közép-Amerikai ország, pusztán önvédelmi célból. A beszerzendõ fegyverek típusát és darabszámát még nem döntötték el.
A dél-koreai kormány 1,2 milliárd amerikai dolláros plusz költségvetési keretet hozott létre az elkövetkezõ évre. Ebbõl a pénzbõl 100 darab K-9 önjárótarackot és további nyolc-kilenc 88 millió dolláros F-15K harci repülõgép beszerzését hajthatja végre a Védelmi Minisztérium. A kormány azonban hozzátette, van lehetõség a nemzeti védelmi költségvetés összegét még ennél is magasabbra emelni, ha Észak-Korea tovább folytatja a déli területek támadását.
A Dél-Afrikai Légierõ 41,28 millió eurót szán a szolgálatban álló Denel M1 Oryx közepes szállító helikopterek élettartamának meghosszabbítására. Az Onyx megszületését az ENSZ embargót kijátszva Portugáliából és Romániából becsempészett alkatrészek tették lehetõvé. Így jött létre egy tulajdonképpeni hibrid a Aerospatiale, késõbb Eurocopter, AS330 Puma és az AS332 Super Puma késõbb a Cougar helikopterek összetevõibõl. Az Oryx törzse hosszabb, mint a Pumáé, de rövidebb, mint a Super Pumáé. Hajtómûve, erõátviteli rendszere és a faroktartó a Super Pumán alkalmazott. Ebbõl a turmixból egy olyan helikopter jött létre melynek nagyobb hasznos terhelhetõsége van, mint egy Pumának és a teljesítmény-tömeg aránya magasabb a Super Puma / Cougar gépeknek. Ennek következtében az Oryx ideális szállító helikopter a meleg hõmérséklet és a nagy tengerszint feletti magasságon, ezek a körülmények sûrûn elõfordulnak Dél-Afrikában. A típus fejlesztése 1984 márciusában indult meg és az elsõ felszállására 1987. szeptember 18-án került sor. Az elsõ példány 1989 májusában lett átadva. Az élettartam közepén esedékes nagyjavítási program 2006-ban indult. Az ötvenegy leszállított Denel M1 Oryx közepes szállító helikopterbõl napjainkra 42 maradt szolgálatban.
Oroszország az eddig 2,2 millió dolláros kölcsönön felül további 4 milliárd dolláros kölcsönt nyújt Venezuela számára. Az összeget természetesen fegyvervásárlás fordítja majd a Közép-Amerikai ország, pusztán önvédelmi célból. A beszerzendõ fegyverek típusát és darabszámát még nem döntötték el.
#50623
Egy sérült csatahajót azért ki lehetett volna javítani,mármint a Bismarck ot ha hazatér.
Krétának miben volt a stratégiai jelentõsége?
Krétának miben volt a stratégiai jelentõsége?
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#50622
Ha már Churchillt rugdossuk, egy párbeszéd közte és CdG között:
"A riadókészültségbe helyezett Royal Air Force készen állt a repülõtereken. A nép soraiból már sokan türelmetlenül sürgették, hogy az ellenség kockáztassa meg a támadást, így akartak megszabadulni a szinte már elviselhetetlen feszültségtõl. Churchill az elsõk között türelmetlenkedett a várakozás miatt. Szinte látom még, amint Chequersben, egy augusztusi napon öklét az égre emelve kiáltja:
- Hát, mikor jönnek már?!
- Annyira fontos Önnek, hogy romba döntött városokat lásson? - kérdeztem.
- Értse meg - válaszolta -, hogy Oxford, Coventry, Canterbury bombázása az Egyesült Államokban olyan felháborodást keltene, hogy azonnal belépnének a háborúba! "
"A riadókészültségbe helyezett Royal Air Force készen állt a repülõtereken. A nép soraiból már sokan türelmetlenül sürgették, hogy az ellenség kockáztassa meg a támadást, így akartak megszabadulni a szinte már elviselhetetlen feszültségtõl. Churchill az elsõk között türelmetlenkedett a várakozás miatt. Szinte látom még, amint Chequersben, egy augusztusi napon öklét az égre emelve kiáltja:
- Hát, mikor jönnek már?!
- Annyira fontos Önnek, hogy romba döntött városokat lásson? - kérdeztem.
- Értse meg - válaszolta -, hogy Oxford, Coventry, Canterbury bombázása az Egyesült Államokban olyan felháborodást keltene, hogy azonnal belépnének a háborúba! "
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#50621
A mai hajók elleni rakéták szárazföldi célok ellen is vehethetõek, ha kellõen nagyok? Gonodolok itt mondjuk repülõtér méretû célokra és hasonlókra.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#50620
Fasza kis cikk, szakmailag is.
Én személy szerint az a KGV osztályt a leggyengébb második világháborús csatahajó konstrukciónak tartom... kitaláltak egy kompromisszumos tervet a 35 000 tonnás korlátozás betartására, és azt sem igazán tudták sikeresen megvalósítani. Majdnem minden eleme a hajónak (nagy- és közepes kaliberû tüzérség, hatótáv, páncélozás stb.) vmi defektõl vérzett.
Gyakorlatilag sikerült egy olyan konstrukciót létrehozniuk, amely az ellenséges csatahajókat üldözni/elfogni nem tudta mert lassabb volt náluk és elõbb fogyott volna ki az üzemanyagból, olyan meglehetõsen primitív páncélozási sémát követett ami "csak" a leggyakoribb távolságokból nem védte a hajót, olyan egyébként is gyengén védett fõtüzérséggel ami mindenféle külsõ behatás nélkül is, mûszaki hibák folytán a papíron meglévõ tûzerõ 50%-át tudta hozni; és egy olyan közepes tüzérséggel, megspékelve, ami mennyiségben és tûzgyorsaságban, tüzelési szögekben sem igazán felelt meg a légvédelmi célokra...
Churchillt tényleg osztja de talán nem érdemtelenül.. 😉 Ha már Prince of Wales, nekem azért eszembe jut hogy kinek a parancsára/mániájára kellett az angol hordózoknak és kíséretüknek Gibraltárból kihajózni 1941 májusában, párhuzamosan a krétai csatával, egy gyakorlatilag már mission-killed (felfedezték, megsérült, amúgy is húzott haza) német csatahajót kergetniük az Atlanti óceánon.. közben légifedezet híján a Royal Navy elvesztett vagy vagy két tucat hadihajót Kréta mellett, az ott rekedteket sem lehetett evakuálni - lett is belõle úgy 17 000 fõnyi hadifogoly... mert ugye Churchill szerint preztízsokokból elsüllyeszteni egy német felszíni hajót fontosabb, mint megvédeni egy stratégialag rendkívûl fontos szigetet.
re: angol páncélzat minõsége, én Okunnál azt olvastam hogy alapvetõen a brit páncéllemezek - konstrukciójuknál fogva - nagy kaliberû lövedék/nagy vastagságú páncéllemezt talál el (=csatahajók tüzelnek egymásra) felállásban adott jobb védelmet, a cirkálóknál (nagy kaliberû lövedék/közepes vastagságú páncéllemezt talál el) pont fordított volt a helyzet, arra a célra az amerikai/német lemezek voltak jobbak, épp fordított sorrendben.
Én személy szerint az a KGV osztályt a leggyengébb második világháborús csatahajó konstrukciónak tartom... kitaláltak egy kompromisszumos tervet a 35 000 tonnás korlátozás betartására, és azt sem igazán tudták sikeresen megvalósítani. Majdnem minden eleme a hajónak (nagy- és közepes kaliberû tüzérség, hatótáv, páncélozás stb.) vmi defektõl vérzett.
Gyakorlatilag sikerült egy olyan konstrukciót létrehozniuk, amely az ellenséges csatahajókat üldözni/elfogni nem tudta mert lassabb volt náluk és elõbb fogyott volna ki az üzemanyagból, olyan meglehetõsen primitív páncélozási sémát követett ami "csak" a leggyakoribb távolságokból nem védte a hajót, olyan egyébként is gyengén védett fõtüzérséggel ami mindenféle külsõ behatás nélkül is, mûszaki hibák folytán a papíron meglévõ tûzerõ 50%-át tudta hozni; és egy olyan közepes tüzérséggel, megspékelve, ami mennyiségben és tûzgyorsaságban, tüzelési szögekben sem igazán felelt meg a légvédelmi célokra...
Churchillt tényleg osztja de talán nem érdemtelenül.. 😉 Ha már Prince of Wales, nekem azért eszembe jut hogy kinek a parancsára/mániájára kellett az angol hordózoknak és kíséretüknek Gibraltárból kihajózni 1941 májusában, párhuzamosan a krétai csatával, egy gyakorlatilag már mission-killed (felfedezték, megsérült, amúgy is húzott haza) német csatahajót kergetniük az Atlanti óceánon.. közben légifedezet híján a Royal Navy elvesztett vagy vagy két tucat hadihajót Kréta mellett, az ott rekedteket sem lehetett evakuálni - lett is belõle úgy 17 000 fõnyi hadifogoly... mert ugye Churchill szerint preztízsokokból elsüllyeszteni egy német felszíni hajót fontosabb, mint megvédeni egy stratégialag rendkívûl fontos szigetet.
re: angol páncélzat minõsége, én Okunnál azt olvastam hogy alapvetõen a brit páncéllemezek - konstrukciójuknál fogva - nagy kaliberû lövedék/nagy vastagságú páncéllemezt talál el (=csatahajók tüzelnek egymásra) felállásban adott jobb védelmet, a cirkálóknál (nagy kaliberû lövedék/közepes vastagságú páncéllemezt talál el) pont fordított volt a helyzet, arra a célra az amerikai/német lemezek voltak jobbak, épp fordított sorrendben.
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#50619
A páncéllemezén nem minõségi, mennyiségi probléma volt.
Most nem állok neki másodszor is elolvasni, de mintha valami olyat is írt volna, hogy az, hogy nem építettek csatahajókat, az a fémiparra is nagy kihatással volt, minõség terén is. Aztán lehet, hogy csak félreértettem.
A hajók hatótáv problémáinál seggereültem. Így viszont világossá vált, hogy miért volt akkora gáz a Biscmark üldözésénél.
Hozzá kell tenni, hogy hasonlóról sok más esetben is lehetett olvasni, a tervezett hatótáv nagyon sok esetben nem volt azonos a valóságossal. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a fogyasztási adatok "optimista" megközelítése nem a mostani autóipar találmánya. 😄
Churchillt tényleg kiosztja. Én bizony jogosnak érzem. Talán nem ilyen szinten, de most õszíntén milyen világraszoló húzása volt...? Nekem egy sem jut eszembe. Véltelenül õ volt a minelnök a háború alatt. Ennyi.
Emlékszem még arra, amikor Churchill-t, mint államfõt méltattad. ^^
Churchill világszóló húzása? Õ volt az, aki kvázi 'kitalálta' és végrehajtatta Németország blokádját az I. Vh elején. Ezen 'húzása' nagyban hozzájárult ahhoz, hogy négy évvel késõbb a kiéhezett és kivérezett Németország végül bedobja a törülközõt. A blokád jogilag illegális volt, eredményét tekintve pedig embertelen, több százezer német halt éhen és az egész német civil lakosság szenvedett miatta. Churchill pontosan emiatt volt tisztában a Német flotta által támasztott veszéllyel, amellyel Angliát fenyegették - kvázi a saját fegyverét fordították ellene (még az I.Vh idején elõször, persze).
Másodszor, azért nem "véletlenül" lett õ a miniszterelnök. El kell ismerni, hogy karizmatikus figura volt, és képes volt arra, hogy lelket öntsön az angol társadalomba. Kifelé nem omlott össze a felelõsség súlya alatt, nem adott lehetõséget arra, hogy gyenge jellemnek tartsák.
Ettõl függetlenül persze akárcsak Hitler és Sztálin, Churchill legnagyobb hibája (háborús szempontokból) még is az volt, hogy politikusként túl sok kontrollt akart a katonai döntések felett, és ezek csaknem az angolok vesztét okozták a háborúban. Némileg persze itt ellentmondás, hogy a két leghíresebb katonai melléfogását (Dardanellák elleni hadmûvelet az I. Vh idején és a Norvégiai hadmûvelet a II. Vh idején) nem is miniszterelnöksége alatt vétette.
Most nem állok neki másodszor is elolvasni, de mintha valami olyat is írt volna, hogy az, hogy nem építettek csatahajókat, az a fémiparra is nagy kihatással volt, minõség terén is. Aztán lehet, hogy csak félreértettem.
A hajók hatótáv problémáinál seggereültem. Így viszont világossá vált, hogy miért volt akkora gáz a Biscmark üldözésénél.
Hozzá kell tenni, hogy hasonlóról sok más esetben is lehetett olvasni, a tervezett hatótáv nagyon sok esetben nem volt azonos a valóságossal. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a fogyasztási adatok "optimista" megközelítése nem a mostani autóipar találmánya. 😄
Churchillt tényleg kiosztja. Én bizony jogosnak érzem. Talán nem ilyen szinten, de most õszíntén milyen világraszoló húzása volt...? Nekem egy sem jut eszembe. Véltelenül õ volt a minelnök a háború alatt. Ennyi.
Emlékszem még arra, amikor Churchill-t, mint államfõt méltattad. ^^
Churchill világszóló húzása? Õ volt az, aki kvázi 'kitalálta' és végrehajtatta Németország blokádját az I. Vh elején. Ezen 'húzása' nagyban hozzájárult ahhoz, hogy négy évvel késõbb a kiéhezett és kivérezett Németország végül bedobja a törülközõt. A blokád jogilag illegális volt, eredményét tekintve pedig embertelen, több százezer német halt éhen és az egész német civil lakosság szenvedett miatta. Churchill pontosan emiatt volt tisztában a Német flotta által támasztott veszéllyel, amellyel Angliát fenyegették - kvázi a saját fegyverét fordították ellene (még az I.Vh idején elõször, persze).
Másodszor, azért nem "véletlenül" lett õ a miniszterelnök. El kell ismerni, hogy karizmatikus figura volt, és képes volt arra, hogy lelket öntsön az angol társadalomba. Kifelé nem omlott össze a felelõsség súlya alatt, nem adott lehetõséget arra, hogy gyenge jellemnek tartsák.
Ettõl függetlenül persze akárcsak Hitler és Sztálin, Churchill legnagyobb hibája (háborús szempontokból) még is az volt, hogy politikusként túl sok kontrollt akart a katonai döntések felett, és ezek csaknem az angolok vesztét okozták a háborúban. Némileg persze itt ellentmondás, hogy a két leghíresebb katonai melléfogását (Dardanellák elleni hadmûvelet az I. Vh idején és a Norvégiai hadmûvelet a II. Vh idején) nem is miniszterelnöksége alatt vétette.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#50618
A páncéllemezén nem minõségi, mennyiségi probléma volt.
A hajók hatótáv problémáinál seggereültem. Így viszont világossá vált, hogy miért volt akkora gáz a Biscmark üldözésénél.
Churchillt tényleg kiosztja. Én bizony jogosnak érzem. Talán nem ilyen szinten, de most õszíntén milyen világraszoló húzása volt...? Nekem egy sem jut eszembe. Véltelenül õ volt a minelnök a háború alatt. Ennyi.
A hajók hatótáv problémáinál seggereültem. Így viszont világossá vált, hogy miért volt akkora gáz a Biscmark üldözésénél.
Churchillt tényleg kiosztja. Én bizony jogosnak érzem. Talán nem ilyen szinten, de most õszíntén milyen világraszoló húzása volt...? Nekem egy sem jut eszembe. Véltelenül õ volt a minelnök a háború alatt. Ennyi.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#50617
Molni ugyan rákérdezett, de továbbra sem igen sikerült egyértelmûen kifejezni magad, pontosan mire is gondolsz.
Gondolatolvasás terén én is kihívásokkal küszködöm, de felteszem a Dél-Koreai / Amerikai haditengerészeti gyakorlatra gondolsz.
Hogy mi fog történni? Szerintem nem sok minden. Állítólag Észak-Korea Sz-75 (SA-2) légvédelmi rakétarendszert állított fel a hadgyakorlathoz közeli partszakaszon, de ez így édeskevés (semmiféle meglepetés erõvel nem rendelkeznek, tehát ha akcióba lépnek, valószínûleg rögvest indul pár tucat Tomahawk / SLAM a rakétaállások felé, tehát ezek az elsõként fognak kihullani).
A témában a legújabb, komolyabb hír az, hogy egy Kínai megbízott Dél-Koreában tárgyalni kezdett a Dél-Koreai kormánnyal a kialakult helyzetrõl, és Kína úgy tûnik aféle közvetítõi szerepkörben lépéseket tett a helyzet kezelésére. A hadgyakorlat miatt õk is morgolódtak egy sort, nem nevezték szerencsésnek, de semmi egyéb.
Gondolatolvasás terén én is kihívásokkal küszködöm, de felteszem a Dél-Koreai / Amerikai haditengerészeti gyakorlatra gondolsz.
Hogy mi fog történni? Szerintem nem sok minden. Állítólag Észak-Korea Sz-75 (SA-2) légvédelmi rakétarendszert állított fel a hadgyakorlathoz közeli partszakaszon, de ez így édeskevés (semmiféle meglepetés erõvel nem rendelkeznek, tehát ha akcióba lépnek, valószínûleg rögvest indul pár tucat Tomahawk / SLAM a rakétaállások felé, tehát ezek az elsõként fognak kihullani).
A témában a legújabb, komolyabb hír az, hogy egy Kínai megbízott Dél-Koreában tárgyalni kezdett a Dél-Koreai kormánnyal a kialakult helyzetrõl, és Kína úgy tûnik aféle közvetítõi szerepkörben lépéseket tett a helyzet kezelésére. A hadgyakorlat miatt õk is morgolódtak egy sort, nem nevezték szerencsésnek, de semmi egyéb.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#50616
Huhh... húzós írás. 😊
Nem tartozom Churchill nagy rajongói közé, de amit itt kioszt neki, az azért egy kicsit már nekem is sok. Csak becslés, de szerintem a szöveg arányaiban úgy 1/10-e Churchill hibáit ecseteli, ami egy hajó / hajóosztály leírásánál azért nem egy egészséges arány. 😊
Katonapolitika terén úgy, ahogy van kifelejti a tényt, hogy Japán már 1919-ben bele szerette volna vetetni a Népszövetség alapító okiratába a fajok közötti egyenlõséget - és ezt Anglia és az USA is leszavazta. Még ha fel is emlegetjük, hogy a Japánok általánosságban nem bántak éppen egyenrangúan a Kínaiakkal és Koreaiakkal ekkor sem, az, hogy Nagy-Britannia nem támogatta õket ebben a témában, nagyon rosszul esett a Japánoknak, és ha jól rémlik, egyes politikai erõk nemcsak a katonai, de a diplomáciai kapcsolatok megszakítását is követelték ekkor Japánban az angolokkal szemben. Japánban nagyon komoly politikai kérdés volt, hogy az európai (és amerikai) felsõbbrendûségi nézetekkel szembeszálljanak. Szóval azért az Angol-Japán kapcsolatok korántsem voltak olyan egyértelmûen jók és példásak, mint ahogy az ottani szövegbõl ez fel lett vázolva.
Van pár dolog a állítások terén, ami számomra szintén elég furán hangzik, például leszólja az angol fémkohászat és hajógyártás állapotát az építés idejében, majd nem sokkal késõbb mégis kiderül, hogy az angol páncéllemez igen jó minõségûek voltak.
Ettõl függetlenül láthatóan rengeteg kutatómunka van mögötte, és sok értékes információt tartalmaz, tehát mégis azt kell mondjam, hogy le a kalappal.
Nem tartozom Churchill nagy rajongói közé, de amit itt kioszt neki, az azért egy kicsit már nekem is sok. Csak becslés, de szerintem a szöveg arányaiban úgy 1/10-e Churchill hibáit ecseteli, ami egy hajó / hajóosztály leírásánál azért nem egy egészséges arány. 😊
Katonapolitika terén úgy, ahogy van kifelejti a tényt, hogy Japán már 1919-ben bele szerette volna vetetni a Népszövetség alapító okiratába a fajok közötti egyenlõséget - és ezt Anglia és az USA is leszavazta. Még ha fel is emlegetjük, hogy a Japánok általánosságban nem bántak éppen egyenrangúan a Kínaiakkal és Koreaiakkal ekkor sem, az, hogy Nagy-Britannia nem támogatta õket ebben a témában, nagyon rosszul esett a Japánoknak, és ha jól rémlik, egyes politikai erõk nemcsak a katonai, de a diplomáciai kapcsolatok megszakítását is követelték ekkor Japánban az angolokkal szemben. Japánban nagyon komoly politikai kérdés volt, hogy az európai (és amerikai) felsõbbrendûségi nézetekkel szembeszálljanak. Szóval azért az Angol-Japán kapcsolatok korántsem voltak olyan egyértelmûen jók és példásak, mint ahogy az ottani szövegbõl ez fel lett vázolva.
Van pár dolog a állítások terén, ami számomra szintén elég furán hangzik, például leszólja az angol fémkohászat és hajógyártás állapotát az építés idejében, majd nem sokkal késõbb mégis kiderül, hogy az angol páncéllemez igen jó minõségûek voltak.
Ettõl függetlenül láthatóan rengeteg kutatómunka van mögötte, és sok értékes információt tartalmaz, tehát mégis azt kell mondjam, hogy le a kalappal.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#50615
asszem még idõszerû a válasz..
Nem holnap lesz a "nagy" hadgyakorlat keleten?
Nem holnap lesz a "nagy" hadgyakorlat keleten?
#50614
"Görögök modernizált gépeket reptetnek, de nem túl sokat. "
Nézd meg õket a Gugliörszön Larissa mellett.
Egyébként tépik õket rendesen, kétszer voltam arrafelé nyaralni. Volt néhány "repülõnap" az Olymposnál... (F4, F16 vegyesen)
Nézd meg õket a Gugliörszön Larissa mellett.
Egyébként tépik õket rendesen, kétszer voltam arrafelé nyaralni. Volt néhány "repülõnap" az Olymposnál... (F4, F16 vegyesen)
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#50613
Iránban van F-4E is.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#50612
Igen 2030. Bombázók, felderítõk, SEAD gépek. Nem húznak beléjük 9G-ket,földközeli repülések során is olyan 5G körül kapnak. Nagy tömegû fegyverzettel sem sokat repülnek. Fedett helyen vannak tárolva.
Variaszányas gépek sorában ott van még a Szu-24-es és a Szu-22-es is.
Variaszányas gépek sorában ott van még a Szu-24-es és a Szu-22-es is.
#50611
Németek modernizált F-4F ICE gépeket. Dél-Korea F-4E-t, ahogy Egyiptom is. Görögök modernizált gépeket reptetnek, de nem túl sokat. Törököknél asszem F-4E, Terminator néven 4+ gen. elektronikával repülnek. Iránban F-4D. Japánban repül felderítõ és vadász verzió. Így fejbõl kb. ennyi.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#50610
F-4-es (bármelyik ver) használják még valahol?
Csak szokatlant hogy egy variaszárnyas gép kihúzza ilyen sokáig.
F-14
F-111
Mig-27... ezek valamelyik bírta eddig. Bár, ha Iránba még repkednek az F-14-el miért is ne lehetne repkedni a Tornadoval.
Csak szokatlant hogy egy variaszárnyas gép kihúzza ilyen sokáig.
F-14
F-111
Mig-27... ezek valamelyik bírta eddig. Bár, ha Iránba még repkednek az F-14-el miért is ne lehetne repkedni a Tornadoval.
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#50609
A koreai F-4D gépek 41 év szolgálat után mentek nyugdíjba.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#50608
Jó van mááá. 😊
Megmondalak Vitézy Dávidnak!<#crazya>.
Majd fel-(le)növök a topic eszmeiségéhez. Addig kevergetem a kakát a külviágban.
Megmondalak Vitézy Dávidnak!<#crazya>.
Majd fel-(le)növök a topic eszmeiségéhez. Addig kevergetem a kakát a külviágban.
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#50607
2030-as kivonás? Ez az a széria ami az I. Öböl h.-ban is volt? 1990-2030.... 40 éves+ gépek egy nyugati országban? B-52 az még haggyán, de egy vadászgép/bombázó.
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#50606
Komolyan te hol jártál idáig, mert itt nem az ziher. Ebben a topicban eléggé sok mindent meglehetett beszélni az elmúlt években még olyat is ami nem haditechnika. Megtûrt téma volt rendszeresen a lázadók kivesézése, kitárgyalása. Sõt sokunk nem usa vagy izrael párti, hanem semleges. Erõsen pártatlan ez a topic. Csak megvan a maga stílusa, rendje, szokása, ezt be kell tartani... Olyan hangnemben kell írni ami itt megszokott és akkor nincs gond. ennyi...
#50605
A Törökországgal történt szakítás után Izrael új „játszóteret” keresett harci gépei és személyzetei számára. A Jerusalem Post pénteki számában arról tudósít, hogy a légierõ Nevatim és Tel-Nof bázisairól származó F-15 és F-16 harci gépei, valamint egy C-130-as Hercules Olaszországban volt gyakorlaton. A Szardínián található támaszponton két hetet töltött el az izraeli kötelék, ahol az olasz légierõ Typhoonjaival közösen hajtottak végre repüléseket, melyek közül számos kismagasságú volt.
Minden év november 23-án a francia Dassault vállalat egy kesernyés jubileumot tudhat magénak, ugyanis három évvel ezelõtt ezen a napon adat át az utolsó Mirage 2000-5 Mk 2 repülõgépet Görögország számára. Ezzel a momentummal úgy tûnik, lezárult a Mirage nevet viselõ repülõgépek gyártása-korszerûsítése a cégnél.
November 24-én Lancashire-i Warton repülõtérrõl indulva elvégezte elsõ repülését egy információs adatkapcsolattal ellátott angol Tornadp GR4-es. Az angol csapásmérõk Tactical Information Exchange Capability (TIEC) rendszerrel történõ ellátásáról még 2007-ben írták alá a szerzõdést. A TIEC lehetõvé teszi, hogy Tornado GR4-esek csatlakozzanak a digitális harcmezõn már szép számmal megjelent többi eszközhöz és kezelõikhez így velük adatokat cserélhetnek.
Németország védelmi minisztere, Karl-Theodor zu Guttenberg bejelentette, hogy országa Torando különítménye ebben az évben befejezi a koalíciós erõket támogató felderítõ repülések végrehajtását. 2007 áprilisa óta Mazar-e Sharif-ból felszálló Tornadók közül az utolsók a jövõ héten indulnak haza. Jelenleg az 51. felderítõ ezred néhány gépe tartózkodik Afganisztánban. Az egység bázisa Jagel közelében található.
És még egy Tornado felhasználó: A jelenleg 2030-as kivonási dátum elõtt még utoljára egy nagy volumenû korszerûsítésen esnek át az olasz gépek. A négy században szolgáló 74 talján Tornado a BAE Systems részvételével esik át az élettartam közepén esedékes modernizáláson. Új digitális kijelzõk, éjjellátó szemüvegek, és Link 16 kerül majd az olaszországi Caselle gyárban integrálásra 2015-ig.
BAE Systems tesztpilótája Graham Tomlinson nyugdíjba ment. Tomlinson volt az elsõ pilóta függõleges leszállást hajtott végre a F-35B-vel az év elején.
Minden év november 23-án a francia Dassault vállalat egy kesernyés jubileumot tudhat magénak, ugyanis három évvel ezelõtt ezen a napon adat át az utolsó Mirage 2000-5 Mk 2 repülõgépet Görögország számára. Ezzel a momentummal úgy tûnik, lezárult a Mirage nevet viselõ repülõgépek gyártása-korszerûsítése a cégnél.
November 24-én Lancashire-i Warton repülõtérrõl indulva elvégezte elsõ repülését egy információs adatkapcsolattal ellátott angol Tornadp GR4-es. Az angol csapásmérõk Tactical Information Exchange Capability (TIEC) rendszerrel történõ ellátásáról még 2007-ben írták alá a szerzõdést. A TIEC lehetõvé teszi, hogy Tornado GR4-esek csatlakozzanak a digitális harcmezõn már szép számmal megjelent többi eszközhöz és kezelõikhez így velük adatokat cserélhetnek.
Németország védelmi minisztere, Karl-Theodor zu Guttenberg bejelentette, hogy országa Torando különítménye ebben az évben befejezi a koalíciós erõket támogató felderítõ repülések végrehajtását. 2007 áprilisa óta Mazar-e Sharif-ból felszálló Tornadók közül az utolsók a jövõ héten indulnak haza. Jelenleg az 51. felderítõ ezred néhány gépe tartózkodik Afganisztánban. Az egység bázisa Jagel közelében található.
És még egy Tornado felhasználó: A jelenleg 2030-as kivonási dátum elõtt még utoljára egy nagy volumenû korszerûsítésen esnek át az olasz gépek. A négy században szolgáló 74 talján Tornado a BAE Systems részvételével esik át az élettartam közepén esedékes modernizáláson. Új digitális kijelzõk, éjjellátó szemüvegek, és Link 16 kerül majd az olaszországi Caselle gyárban integrálásra 2015-ig.
BAE Systems tesztpilótája Graham Tomlinson nyugdíjba ment. Tomlinson volt az elsõ pilóta függõleges leszállást hajtott végre a F-35B-vel az év elején.
#50604
Egyáltalán nem muszáj ide írnod vagy olvasnod ezt a témát, senki sem kényszerít rá. Ha a saját színvonaladat keresed tudom ajánlani az index.hu vonatkozó témáit, ott biztos találnál pár pajtást az ideológiádhoz.
A halál csupán a kezdet...