Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#51106
???
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51105
Ez csak annyit jelent, hogy ilyen távolságig van beosztás az optikai irányzékban, ha közvetlenrõl beszélünk.
Ha nem akkor szimplán a max emelkedési szögek adják az eredményt, a D-44 is majd' kétszer olyan messzire lõtt mint az MT-12 mert annak 45-ig ment fel a csöve, ennek meg megállt 20-nál.
Ha nem akkor szimplán a max emelkedési szögek adják az eredményt, a D-44 is majd' kétszer olyan messzire lõtt mint az MT-12 mert annak 45-ig ment fel a csöve, ennek meg megállt 20-nál.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#51104
Itt ne csak a harckocsikból indulj ki, hanem inkább a kézifegyverekbõl, telepített géppuskákból. Egy sima 7,62x51mm-es FMJ lõszer is képes 8-10mm RHA-t átütni közelrõl. A fellelhetõ információk szerint a Wiesel 1-es körkörösen a 7,62x51mm FMJ, szembõl a 12,7mmx99mm API ellen véd. Utóbbi feltehetõen elsõ sorban a döntött, ~60°-os homlokfalnak köszönhetõ szerintem - 60°-os döntés esetén az effektív páncélvastagság durván a duplája a valós páncélvastagságnak.
Korábban talán Davidbog-al értekeztünk a lepattanásról. A mai nagy kaliberû levállóköppenyes nyillövedékek nem nagyon hajlamosak "lecsúszni", de a gépágyúk APDS (ûrméret alatti páncéltörõ) lövedékei még azért hajlamosak lehetnek erre.
Korábban talán Davidbog-al értekeztünk a lepattanásról. A mai nagy kaliberû levállóköppenyes nyillövedékek nem nagyon hajlamosak "lecsúszni", de a gépágyúk APDS (ûrméret alatti páncéltörõ) lövedékei még azért hajlamosak lehetnek erre.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51103
Sok nyugati HK-k esetén nincs külön repesz-romboló gránát általában, helyette ilyen kumulatív-repesz (HEAT-MP -> MP = Multi-purpose, vagyis többcélú) gránátot használnak. Az Abrams-okban 2003-ban köszöntött be megint "sima" HE gránát, de az sem igazán repesz-romboló, hanem un. akadály-romboló (M908 HE-OR -> OR = Obstacle Reduction), kifejezetten az útakadályok, barrikádok leküzdéséhez. Elõtte a standard lõszerkészletbe csak APFSDS-DU-T (M829) és HEAT-MP-T (M830) lõszer tartozott.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51102
Érdekes, hogy a T-55-esre nagyobb irányzott lõtávot írnak, mint a T-72-es 125mm-esére. De érdekes adatok! <#eljen>
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51101
Ezeket miért csinálják ennyire döntöttre? Már igazából semmit nem érnek el vele, nem? Ami nem üti át a vékony páncélt, az a döntöttet sem fogja.
Ami meg átüti, az meg keresztül is megy rajta, hiába döntött...
A mai pct lõszerek nem igazán hajlamosak a lecsúszásra, nem?
Ami meg átüti, az meg keresztül is megy rajta, hiába döntött...
A mai pct lõszerek nem igazán hajlamosak a lecsúszásra, nem?
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#51100
A láényeg meg lemaradt, százasnál az ürméret alatti szórása minden távolságon jobb mint a többi lõszeréé. A vita meg azon ment, hogy a nehezebb vagy könnyebb lövedékeknek nagyobb a szórása.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51099
Köszi, pont a százas az megy még fejbõl. 😄
HT-ból van, ugye?
A kum-repesz az meg tényleg az, egy vastagabb falú kumulatív gránát. Ha nem is éri el a rro.gr. hatását de azért elég jó repsz hatása is van (volt). Azt modták az okosok, hogy azért csinálta így a ruszki, hogy ha már úgyis lövik a pc-osokat kumulatívval akkor kapjon valami szeretetet a körülöttük szaladgáló nyuszi is. Igaz vagy sem, nem tudom.
HT-ból van, ugye?
A kum-repesz az meg tényleg az, egy vastagabb falú kumulatív gránát. Ha nem is éri el a rro.gr. hatását de azért elég jó repsz hatása is van (volt). Azt modták az okosok, hogy azért csinálta így a ruszki, hogy ha már úgyis lövik a pc-osokat kumulatívval akkor kapjon valami szeretetet a körülöttük szaladgáló nyuszi is. Igaz vagy sem, nem tudom.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51098
Olyat találtam az kedvencednél az MT-12 általános leírásában:
"pásztázott lõtávolság 2,7 m célmagasság esetén
-ûrméret alatti pct gránáttal: 2130m
-kumulatív-repesz gránáttal: 1150m
pásztázott lõtávolság 2 m célmagasság esetén
-ûrméret alatti pct gránáttal: 1880m
-kumulatív-repesz gránáttal: 1020m
legnagyobb lõtávolság ûrméret alatti pct gránáttal: 3000m
legnagyobb lõtábla szerinti lõtávolság kumulatív-repesz lövedékkel: 5955m
legnagyobb lõtávolság repesz rombolólövedékkel: 8200m"
Igyekeztem szó szerint írni. Apropó kumulatív-repesz, az egy, vagy csak ugyan azok az adatai?
TG
"pásztázott lõtávolság 2,7 m célmagasság esetén
-ûrméret alatti pct gránáttal: 2130m
-kumulatív-repesz gránáttal: 1150m
pásztázott lõtávolság 2 m célmagasság esetén
-ûrméret alatti pct gránáttal: 1880m
-kumulatív-repesz gránáttal: 1020m
legnagyobb lõtávolság ûrméret alatti pct gránáttal: 3000m
legnagyobb lõtábla szerinti lõtávolság kumulatív-repesz lövedékkel: 5955m
legnagyobb lõtávolság repesz rombolólövedékkel: 8200m"
Igyekeztem szó szerint írni. Apropó kumulatív-repesz, az egy, vagy csak ugyan azok az adatai?
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#51097
Afene... pedig az igazán érdekes részletek ott bújkálnak...
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51096
Sajnos nekem csak az általános leírás van meg és abból is csak a részletes mûszaki adatok. lõtábláim nincsenek, bár meg kellene néznem, hogy mik vannak az eredeti orosz letöltések között, de azok még rendezésre várnak.
"Nem pásztázott lõtávolságot ír az a könyv?"
Nem, szó szerint idéztem, de ez csak az általános leírás adattáblázata, és nem részletes harcszabályzat, de valószínûleg arra gondol. Vannak más elírások is, pl a PT-76-nál valaki az szintezõ elõtt az oldal szót kihúzta és elég olvashatatlanul valószínûleg a magassági szót írta be.
TG
"Nem pásztázott lõtávolságot ír az a könyv?"
Nem, szó szerint idéztem, de ez csak az általános leírás adattáblázata, és nem részletes harcszabályzat, de valószínûleg arra gondol. Vannak más elírások is, pl a PT-76-nál valaki az szintezõ elõtt az oldal szót kihúzta és elég olvashatatlanul valószínûleg a magassági szót írta be.
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#51095
Lõtáblád (72-eshez, vagy bármilyen más motyóhoz aminek van üa. és kum. lövedéke is) nincs esetleg elfekvõbe'? Volt itt egy elmélkedés a szórásról...
"Közvetlen irányzás távolsága 2m-es célmagasság esetén"
Nem pásztázott lõtávolságot ír az a könyv?
"Közvetlen irányzás távolsága 2m-es célmagasság esetén"
Nem pásztázott lõtávolságot ír az a könyv?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51094
Akkor néhány adat, mert látom keveredik a maximális és a közvetlen irányzással való maximális lõtávolság. Az adatok az adott harckocsi szabályzatából származnak (csak a viták elkerülése végett):
PT-76 (D-56TM)
legnagyobb irányzott lõtávolság TSK irányzótávcsõvel: 4000m
oldalszintezõvel: 12100m
T-54A (D-10TG)
legnagyobb irányzott lõtávolság irányzótávcsõvel: 6900m
szintezõvel: 15600m
T-55 (D-10-T2Sz)
legnagyobb irányzott lõtávolság TS2A-22 irányzótávcsõvel: 6900m
szintezõvel: 14600m
T-72 (2A46)
maximális irányzott lõtávolság TPD2-49 távmérõs irányzótávcsõvel:
-ûrméret alatti pct lövedékkel: 4000m
-kumulatív lövedékkel? 4000m
-repesz-romboló lövedékkel: 5000m
maximális irányzott lõtávolság TPN1-49-23 éjjellátó készülékkel: 800m
maximális lõtávolság repesz-romboló lövedékkel és oldalszintezõvel: 9400m
Közvetlen irányzás távolsága 2m-es célmagasság esetén:
-ûrméret alatti pct lövedékkel: 2100m
-kumulatívval: 960m
Az, hogy ezek az adatok mit is jelentenek, inkább meghagyom kiskorúnak, Õ biztosan szakszerûbben értelmezi nálam.
TG
PT-76 (D-56TM)
legnagyobb irányzott lõtávolság TSK irányzótávcsõvel: 4000m
oldalszintezõvel: 12100m
T-54A (D-10TG)
legnagyobb irányzott lõtávolság irányzótávcsõvel: 6900m
szintezõvel: 15600m
T-55 (D-10-T2Sz)
legnagyobb irányzott lõtávolság TS2A-22 irányzótávcsõvel: 6900m
szintezõvel: 14600m
T-72 (2A46)
maximális irányzott lõtávolság TPD2-49 távmérõs irányzótávcsõvel:
-ûrméret alatti pct lövedékkel: 4000m
-kumulatív lövedékkel? 4000m
-repesz-romboló lövedékkel: 5000m
maximális irányzott lõtávolság TPN1-49-23 éjjellátó készülékkel: 800m
maximális lõtávolság repesz-romboló lövedékkel és oldalszintezõvel: 9400m
Közvetlen irányzás távolsága 2m-es célmagasság esetén:
-ûrméret alatti pct lövedékkel: 2100m
-kumulatívval: 960m
Az, hogy ezek az adatok mit is jelentenek, inkább meghagyom kiskorúnak, Õ biztosan szakszerûbben értelmezi nálam.
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#51093
Helyesbítek:nem túl jó dolog az összes keleti és nyugati parti hordozót meg a kíséretük nagy részét egy-egy helyen tartani.
#51092
A legfõbb ok, hogy rájöttek nem túl jó dolog az összes keleti és nyugati parti hordozót meg a kíséretük nagy részét egy helyen tartani. Zsíros célpontok akár terroristáknak is.(Még anno a htka-n volt egy írásom ezzel kapcsolatban)
#51091
Nagyobb mobilitást, kisebb reakcióidõ akarnak?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51090
Alig több mint egy évvel a 40 millió dolláros helyrehozatal után, újra hajógyári munkások kezei alá kerül a USS Port Royal cirkáló. Most azonban nem egy alattomos homokzátony a kényszerpihenõ oka. A Ticonderoga-osztályú cirkálók ugyanis szolgálatba állásuk óta szenvednek a felépítményeiket érintõ problémától, vagyis a repedésektõl. A Port Royal most éppen több válaszfalnál, a meghajtás biztosító gázturbinák légbeszívóinál, valamint az üzemanyagtartályok környékén indult foszlásnak. A mára már csak 22 egységbõl álló Ticonderoga osztály 27 tagján eddig több mint 3000 kisebb-nagyobb repedést fedeztek fel az évek folyamán, azonban ezek javítása eddig várhatott a szokás karbantartási munkálatok megkezdésig, a cirkálók bevetéseit nem akadályozták meg. Most azonban az osztály legfiatalabb tagja az 1994-ben szolgálatba állított cirkáló kifejezetten a felfedezett repedések miatt volt kénytelen visszatérni Pearl Harbor-ba. A haditengerészet már 14 millió dollárt különített el a javításokra és a Port Royal várhatóan februárban lesz újra hadra fogható. Vajon hogy fogja kibírni az eredetileg 35 - 40 éves élettartamot?
A Pratt & Whitney leszállította az elsõ sorozatgyártású F135 hajtómûvet, amelyik az F-35B változatba lesz beépítve.
Az amerikai haditengerészet bejelentette, hogy a USS Nimitz (CVN 68) repülõgép-hordozó honi kikötõje 2011-tõl Everett lesz. A Nimtz-nek 2001. november 13-tól San Diego volt a kijelölt honi kikötõje. A flotta vezetése stratégiai okokra hivatkozva kezdett bele a nagy értékû repülõgép-hordozók széttelepítésbe.
A Pratt & Whitney leszállította az elsõ sorozatgyártású F135 hajtómûvet, amelyik az F-35B változatba lesz beépítve.
Az amerikai haditengerészet bejelentette, hogy a USS Nimitz (CVN 68) repülõgép-hordozó honi kikötõje 2011-tõl Everett lesz. A Nimtz-nek 2001. november 13-tól San Diego volt a kijelölt honi kikötõje. A flotta vezetése stratégiai okokra hivatkozva kezdett bele a nagy értékû repülõgép-hordozók széttelepítésbe.
#51089
De, a Wiesel 1 esetén MK20-as van valóban. Bennem maradt, hogy (egy) Wiesel 1-est felszereltek a 30mm-es RMK 30-2 HSN gépágyúval...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51088
20-as az az a 30-as, nem?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51087
A német hadsereg légideszant erejének harcjármûvei. Annyira kicsik, hogy amint a képen is látható, helikopterrel szállíthatóak. Létezik belõle 30mm-es gépágyús, pct. rakétás (TOW v. HOT), légvédelmi rakétás (RBS-70 rakétákkal), sõt, még 120mm-es aknavetõ-hordozó is. A cél az, hogy könnyû (~2,5-2,8 tonna), kicsi, és elég tûzerõvel bírjon, hogy támogatni tudja a légideszant egységeket.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51086
Inkább úgy mondanám, hogy feltételezem.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51085
Arról van szó, hogy a meglévõ gõzkatapultoknál erõsebb lesz az EMALS. Hogy miért nem építettek erõsebb gõzkatapultot? Gondolom az adott méret volt még jó kompromisszum a teljesítmény és az igények, illetve a technikai nehézségek között. Lehetett volna erõsebbet építeni, csak annyival nagyobb a gõzigénye / annyival masszívabb gépészetett igényelt volna, ami már nem érte volna meg.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51084
Szóval azt mondod, hogy a 7000 méter mégis ballisztikai lõtáv?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51083
nem, ledobják a vonalak mögött és szépen seggbe durrantja az MBT-ket.
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
#51082
Ez egy könnyûfelderítõ jármû vagy mire használják?Úgy néz ki mint az Ansaldo kisharckocsi a világháborúban.Az teljes kudarc volt anno.
#51081
OFF:
Bio-girostabilizáció <#zavart1>
http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1019331381
#236696
Bio-girostabilizáció <#zavart1>
http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1019331381
#236696
#51080
Nem értem a gõzkatapultos megjegyzést. Kellõ teljesítmény esetén a gõzkatapult is tud elvben indítani álló hajó esetén gépet. Az, hogy nem tud, az sziplán azt jelenti, hogy nem építettek be elég kraftot a rendszerbe. Ehhez nem kell más technológia szerintem. A gõzkat. esetén valszeg nem érte meg a plusz teljesítményt beleépíteni, a gõznyomás a katapultban így is iszonyatos lehet.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51079
Tekintve, hogy majd' 45 fokig felmegy a csöve a 4000m kizárt. Gyanítom az optikai irányzékban 4000m-ig van beosztás. Viszont - mivel orosz a motyó - valószínûleg van benne szintezõ a bölcsõn, igy igaz lehet a 7000m.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51078
A BMP-3/BMD-4 HE gránátja 4000m-es lõtávval bír a Janes szerint (gondolom nem a ballisztikai lõtávot veszik figyelembe, hanem az "effektív" lõtávot), szvsz ha igaz a 7000m, akkor az pct. rakétával lehetséges. Ami meg csak azért furcsa, mert a Bastion-ra (9M117M1 'Arkan' rakéta) 5000-5500 méteres effektív lõtávot írnak.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51077
Hmm, akkor mégiscsak jó az a 7000m-es adat, nem? Sehol nem írták, hogy mozgó, páncélozott célra 7000m.
Elolvastam a linkelt cikket. Hááát... Kb. mintha válogatás nélkül olvasgatnám a hozzászólásokat itt. Nem is igazán értem, ha már egy ilyen tematikus oldalt üzemeltetnek miért ilyen gyenge szinvonalú cikkeket jelentetnek meg? Még helyi kedvencemet B.R-ot is messze alulmúlják...
Na jó nem messze, de egyértelmûen. 😄DD
Elolvastam a linkelt cikket. Hááát... Kb. mintha válogatás nélkül olvasgatnám a hozzászólásokat itt. Nem is igazán értem, ha már egy ilyen tematikus oldalt üzemeltetnek miért ilyen gyenge szinvonalú cikkeket jelentetnek meg? Még helyi kedvencemet B.R-ot is messze alulmúlják...
Na jó nem messze, de egyértelmûen. 😄DD
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51076
Ilyen távolságra a BMP-3/BMD-4 a Bastion pct. rakétarendszert használja, nem sima gránátot.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51075
Van orosz mentalitás, van német mentalitás. A BMP-3 meg vékonybõrû a PUMA-hoz képest, nem kicsit, nagyon.
A németeknél a BMD-4 "ellenfele" meg a Wiesel család. Nem ejtõernyõvel dobálják, hanem egyszerûen kigurulnak vele egy helikopterbõl, és ötödakkora csak a tömege.
A németeknél a BMD-4 "ellenfele" meg a Wiesel család. Nem ejtõernyõvel dobálják, hanem egyszerûen kigurulnak vele egy helikopterbõl, és ötödakkora csak a tömege.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51074
Arra gondolok, hogy ez a 100 milis ágyú - ahogy írtad - kompromisszumos megoldás a normál ágyúkkal szemben (sry a pongyola megfogalmazásért 😛), például ha jól tudom, kisebb a teljesítménye, így alacsonyabb a lövedék kezdõsebessége is.
A normál nagyteljesítményû MBT ágyúkkal is nehézkes szerintem eltalálni egy mozgó célpontot 2000 méteren túl (az a pár másodperc, amíg odaér a lövedék, igen nagy hibaszázalékot rejt magában), és akkor a példában egy Leo2 tûzvezetõ rendszerét vettem alapul. Ehhez hasonlítva a BMD lövegének alacsonyabb kezdõsebességét, illetve a - feltételezésem szerint - a Leo2 viszonyában kevésbé precíz tûzvezetõ rendszerét, akkor legalább aggályosnak tartom a kijelentést, hogy a 100 milis ágyú 3000 méteren túl még effektív lehet. Bár attól is függ, mire használják, mert területtûzre lehet 7000 méterig is effektív, de ha páncélosok ellen alkalmazzák, akkor szerintem nem.
Az egész elmélet azon a kijelentésen alapul, hogy alacsonyabb a 100 milis löveg kezdõsebessége, ill. szerényebb a tûzvezetõ rendszere. Ha ezek nem így vannak, akkor dõl a dolog 😛
Y
A normál nagyteljesítményû MBT ágyúkkal is nehézkes szerintem eltalálni egy mozgó célpontot 2000 méteren túl (az a pár másodperc, amíg odaér a lövedék, igen nagy hibaszázalékot rejt magában), és akkor a példában egy Leo2 tûzvezetõ rendszerét vettem alapul. Ehhez hasonlítva a BMD lövegének alacsonyabb kezdõsebességét, illetve a - feltételezésem szerint - a Leo2 viszonyában kevésbé precíz tûzvezetõ rendszerét, akkor legalább aggályosnak tartom a kijelentést, hogy a 100 milis ágyú 3000 méteren túl még effektív lehet. Bár attól is függ, mire használják, mert területtûzre lehet 7000 méterig is effektív, de ha páncélosok ellen alkalmazzák, akkor szerintem nem.
Az egész elmélet azon a kijelentésen alapul, hogy alacsonyabb a 100 milis löveg kezdõsebessége, ill. szerényebb a tûzvezetõ rendszere. Ha ezek nem így vannak, akkor dõl a dolog 😛
Y
Egyedül élem az életem, idegen tőlem a félelem, szabadon élek mindig hajt a vér. Kalapács József
#51073
Pláne annak a fényében, hogy ugye itt is van lövegcsõbõl indítható Refleksz pct. rakéta. Szóval furcsa.
Az amerikai Stryker MGS esetén a fõ kérdés, hogy miért nem valami olyat raktak rá, mint a svédek a CV90-re ill. a finnek a Patria-ra. Az AMOS / NEMO 120mm-es aknavetõre gondolok.
1.: Nagyobb tömegû (nagyobb rombolóerejû) gránátot tud tüzelni.
2.: Képes hatékony indirekt tûztámogatásra.
3.: Ugyanúgy képes rövid távon direkt célleküzdésre.
4.: Van hozzá IR önrávezetésû pct. gránát (Strix)...
Az amerikai Stryker MGS esetén a fõ kérdés, hogy miért nem valami olyat raktak rá, mint a svédek a CV90-re ill. a finnek a Patria-ra. Az AMOS / NEMO 120mm-es aknavetõre gondolok.
1.: Nagyobb tömegû (nagyobb rombolóerejû) gránátot tud tüzelni.
2.: Képes hatékony indirekt tûztámogatásra.
3.: Ugyanúgy képes rövid távon direkt célleküzdésre.
4.: Van hozzá IR önrávezetésû pct. gránát (Strix)...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51072
"a 100 milis ágyúra 7000 méteres max. hatótávot írnak, az egy kicsit érdekes szerintem (szvsz 3-4000 méterre sincs igazán értelme ilyennel lõdözni)."
Ezt megindokolnád?
Ezt megindokolnád?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51071
Annyira nem értek hozzá, a háborúmûvészetén van a megfogalmazás.
"Ennél még nem álltak meg, mert beszereltek két darab (iker) 7,62 mm-es géppuskát."
Y
"Ennél még nem álltak meg, mert beszereltek két darab (iker) 7,62 mm-es géppuskát."
Y
Egyedül élem az életem, idegen tőlem a félelem, szabadon élek mindig hajt a vér. Kalapács József
#51070
A háborúmûvészetén a 100 milis ágyúra 7000 méteres max. hatótávot írnak, az egy kicsit érdekes szerintem (szvsz 3-4000 méterre sincs igazán értelme ilyennel lõdözni).
Fura ez az orosz mentalitás, hogy ekkora tûzerõt raknak mindenre, ami mozog. Nem tudom, mennyire hatékony így ez a kombó. Nem lenne-e szerencsésebb a csöves fegyverzetek terén a PUMA megoldása, ahol a fõfegyverzet "csak" egy 30 milis gépágyú (+ EuroSpike), de az az egyik legfejlettebb és legsokoldalúbb (ûrméret alatti lõszer, airburst) a kategóriában.
Y
Fura ez az orosz mentalitás, hogy ekkora tûzerõt raknak mindenre, ami mozog. Nem tudom, mennyire hatékony így ez a kombó. Nem lenne-e szerencsésebb a csöves fegyverzetek terén a PUMA megoldása, ahol a fõfegyverzet "csak" egy 30 milis gépágyú (+ EuroSpike), de az az egyik legfejlettebb és legsokoldalúbb (ûrméret alatti lõszer, airburst) a kategóriában.
Y
Egyedül élem az életem, idegen tőlem a félelem, szabadon élek mindig hajt a vér. Kalapács József
#51069
Érdekes a ragaszkodás a löveges megoldáshoz a rakétással szemben, különösen egy ilyen tömegérzékeny területre szánt eszköznél.
Igaz a 105-ös löveggel szerelt ami nyolclábú is furcsa volt nekem.
Igaz a 105-ös löveggel szerelt ami nyolclábú is furcsa volt nekem.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51068
Szerintem félreértette. Egy 7,62mm-es PKT van a toronyban. A test jobb oldalán egy másik géppuska van (egyes források szerint 7,62mm-es PKM(?), más forrás szerint RPKS). A BMD-3-on másik oldalt lévõ 30mm-es gránátvetõt viszont kiszerelték.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51067
Ami a dolog pikantériája, hogy idõnként itthon is észrevenni egy-egy részletét a leírtaknak...
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51066
BMD-3 test + BMP-3 torony = BMD-4.
Gyakorlatilag a tûzerõt növelték meg, ennyi. A másik "mókás" játékszer a Sprut-SD, az is BMD-3 alapú, csak megnyújtották az alvázat, és a tornyába egy könnyített 125mm-es löveget tettek. Vagy (közel) T-90 szintû tûzerõ egy mindössze 18 tonnás légideszant-harckocsiban, többé kevésbé a régi ASzU-57 és ASzU-85 utódja.
Ugyanakkor tavasszal volt egy bejelentés, amely szerint a BMD-4 és Sprut-SD alól kihúzzák a széket. Hozzáteszem a fórumokban olyat is olvasni viszont, hogy valamilyen módon életben marad mindkettõ program (a BMD-4-esekbõl így is ~100db körüli már rendszerben van, a Sprut-SD-bõl pedig legalább 5-6 került a légideszant egységekhez).
Gyakorlatilag a tûzerõt növelték meg, ennyi. A másik "mókás" játékszer a Sprut-SD, az is BMD-3 alapú, csak megnyújtották az alvázat, és a tornyába egy könnyített 125mm-es löveget tettek. Vagy (közel) T-90 szintû tûzerõ egy mindössze 18 tonnás légideszant-harckocsiban, többé kevésbé a régi ASzU-57 és ASzU-85 utódja.
Ugyanakkor tavasszal volt egy bejelentés, amely szerint a BMD-4 és Sprut-SD alól kihúzzák a széket. Hozzáteszem a fórumokban olyat is olvasni viszont, hogy valamilyen módon életben marad mindkettõ program (a BMD-4-esekbõl így is ~100db körüli már rendszerben van, a Sprut-SD-bõl pedig legalább 5-6 került a légideszant egységekhez).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51065
Iker 7,62-es? Ezer éve nem láttam ruszkiknál olyat, miért e nagy visszatérés?
Azért ezt a 100mm-es ágyút nem szabad összekeverni mondjuk egy 55-ös 100mm-es lövegével, gondolom inkább csak egy nagyobb Grom.
Azért ezt a 100mm-es ágyút nem szabad összekeverni mondjuk egy 55-ös 100mm-es lövegével, gondolom inkább csak egy nagyobb Grom.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51064
BMD-4. Vélemények ? Elég komoly fegyverzetet raktak rá :S
100 milis ágyú, 30 milis gépágyú, ágyúcsõbõl indítható pct. rakéta, 2 db. iker 7.62es géppityu ... :S:S Mire készülnek ezek?
Y
100 milis ágyú, 30 milis gépágyú, ágyúcsõbõl indítható pct. rakéta, 2 db. iker 7.62es géppityu ... :S:S Mire készülnek ezek?
Y
Egyedül élem az életem, idegen tőlem a félelem, szabadon élek mindig hajt a vér. Kalapács József
#51063
Gondolom teológiai vitákba pedig nem akartak bocsátkozni, hogy a kettõ közül (az imádság és a valós fegyverhasználat) közül melyik bizonyul éles helyzetben hatékonyabbnak. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51062
Anno az orosz tanácsadók mesélték, hogy mikor megjelentek az izraeli gépek egy-egy támadás alkalmával, akkor az arab légvédelmisek elõször elkezdtek imádkozni a találatért és csak utána jutott eszükbe dolgozni a tényleges találaton.
#51061
Miért tekinti sok elemzés az arab (és perzsa) haderõt "papírhaderõnek"? Mert a tapasztalatok szerint a harcértékük egyszerûen látványosan alacsony, alapvetõ taktikai és stratégiai problémáktól szenvednek, és amint arra a lentiekben is utaltam, félelmetes a székükhöz, beosztásukhoz való ragaszkodás (kivéve persze ha elõléptetésrõl van szó).
De Atkins így ír errõl (szemezetek):
"Az Arab tisztek ritkán osszák meg az információkat egymással. A szaktudás az arab hadseregben az egyént "értékessé" teszi, "presztízst és figyelmet" kap, egészen addig, amíg az információval (vagy a tudással) csak õ bír."
"Egy másik oldal az arab tanítási módszer. Tradicionálisan a memorizálást nagyra tartják, a tanulók számára a füzeteik nem csak jegyzetelésre valóak, hanem betûrõl betûre megtanulják azokat. Ennek megvannak a sajátos elõnyei, hiszen a megtanult anyagban szereplõ adatokat gyorsan és pontosan tudják késõbb felidézni.
Viszont ebbõl következõen az analizálásra épülõ problémamegoldás náluk csaknem ismeretlen. Az innováció hátrányban van az "elfogadással" szemben."
"A kommunikácó és döntéshozatal szigorúan limitált számú egyén kezébe összpontosul. Az információk nincsenek megosztva fentrõl lefelé (vagyis a parancsot megkapja a katona, de azt nem tudja, hogy pontosan miért is kell megtennie, amit tesz, és arról sem tud semmit, hogy a környezõ erõk mit csinálnak - Cifu). Ha a döntés meg lett hozva, akkor azt nem lehet semmiféle módon megváltoztatni."
"A nyugati hadseregekben a tiszthelyettesek feladata a tisztek és az egyszerû katonák közötti kapcsolat biztosítása (magyarul: a tiszt kiadja a parancsot, a tiszthelyettes pedig rendelkezik akkora rugalmassággal, hogy maga döntse el, hogy a katonái közül kinek milyen egyéni parancsot osszon ki - Cifu). Az Arab hadseregekben nincs igazán hagyománya ennek a felosztásnak, és bár létezik az altiszti állomány, nem bíznak rájuk olyan feladatkört, mely szerint maguk oszthatnak parancsokat az alájuk beosztott katonáknak. A parancsok közvetlenül a tisztektõl érkeznek. Ezt tovább nehezíti az általában jelenlévõ mély szakadék a társadalmi szintek között, vagyis ez esetben a katonák és a tisztek között. Az arab tisztek nem járnak elõ jó példával, nem igyekeznek maguk megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyeket õk elvárnak a beosztott katonáiktól. Inkább csak tekintélyük megõrzésére koncentrálnak."
Megjegyzés: egy másik elemzés úgy fogalmaz, hogy egy Sergeant First Class (kb. törzsõrmester) az US Army-ban nagyobb döntési jogkörrel bír, mint egy Ezredes egy Arab hadseregben.
"A közel-keleti háborúkban az Arab hadseregeknek nem csak az Izraeli hadsereggel, de a saját kultúrájuk által felállított problémákkal is meg kell küzdeniük. Amikor Izrael egymás után legyõzi õket, folyamatosan a külsõ indokokat hangoztatják. Okolják a gyengébb fegyverzetet, okolják a kevesebb pénzt, de elmulasztják azt, hogy szembenézzenek a saját hibáikkal."
De Atkins elemzését sok helyen el lehet olvasni, én most gyorsan ezeket találtam:
Forrás 1.
Forrás 2.
De Atkins így ír errõl (szemezetek):
"Az Arab tisztek ritkán osszák meg az információkat egymással. A szaktudás az arab hadseregben az egyént "értékessé" teszi, "presztízst és figyelmet" kap, egészen addig, amíg az információval (vagy a tudással) csak õ bír."
"Egy másik oldal az arab tanítási módszer. Tradicionálisan a memorizálást nagyra tartják, a tanulók számára a füzeteik nem csak jegyzetelésre valóak, hanem betûrõl betûre megtanulják azokat. Ennek megvannak a sajátos elõnyei, hiszen a megtanult anyagban szereplõ adatokat gyorsan és pontosan tudják késõbb felidézni.
Viszont ebbõl következõen az analizálásra épülõ problémamegoldás náluk csaknem ismeretlen. Az innováció hátrányban van az "elfogadással" szemben."
"A kommunikácó és döntéshozatal szigorúan limitált számú egyén kezébe összpontosul. Az információk nincsenek megosztva fentrõl lefelé (vagyis a parancsot megkapja a katona, de azt nem tudja, hogy pontosan miért is kell megtennie, amit tesz, és arról sem tud semmit, hogy a környezõ erõk mit csinálnak - Cifu). Ha a döntés meg lett hozva, akkor azt nem lehet semmiféle módon megváltoztatni."
"A nyugati hadseregekben a tiszthelyettesek feladata a tisztek és az egyszerû katonák közötti kapcsolat biztosítása (magyarul: a tiszt kiadja a parancsot, a tiszthelyettes pedig rendelkezik akkora rugalmassággal, hogy maga döntse el, hogy a katonái közül kinek milyen egyéni parancsot osszon ki - Cifu). Az Arab hadseregekben nincs igazán hagyománya ennek a felosztásnak, és bár létezik az altiszti állomány, nem bíznak rájuk olyan feladatkört, mely szerint maguk oszthatnak parancsokat az alájuk beosztott katonáknak. A parancsok közvetlenül a tisztektõl érkeznek. Ezt tovább nehezíti az általában jelenlévõ mély szakadék a társadalmi szintek között, vagyis ez esetben a katonák és a tisztek között. Az arab tisztek nem járnak elõ jó példával, nem igyekeznek maguk megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyeket õk elvárnak a beosztott katonáiktól. Inkább csak tekintélyük megõrzésére koncentrálnak."
Megjegyzés: egy másik elemzés úgy fogalmaz, hogy egy Sergeant First Class (kb. törzsõrmester) az US Army-ban nagyobb döntési jogkörrel bír, mint egy Ezredes egy Arab hadseregben.
"A közel-keleti háborúkban az Arab hadseregeknek nem csak az Izraeli hadsereggel, de a saját kultúrájuk által felállított problémákkal is meg kell küzdeniük. Amikor Izrael egymás után legyõzi õket, folyamatosan a külsõ indokokat hangoztatják. Okolják a gyengébb fegyverzetet, okolják a kevesebb pénzt, de elmulasztják azt, hogy szembenézzenek a saját hibáikkal."
De Atkins elemzését sok helyen el lehet olvasni, én most gyorsan ezeket találtam:
Forrás 1.
Forrás 2.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51060
Hát amikor a szíria elfoglalta a golán fennsíkot egy tonna harckocsival... és az izraeliek vissza foglalták kevesebb harckocsival... de azt úgy hogy ... hát... több mint mázlin múlott nekik ezek szerint. A szír harckocsizók ott bénáskodtak mindenféle szituációban most hirtelen egy se jut eszembe de egyetlen harckocsi kilõtt többet is anélkül hogy azok visszalõttek volna, meg úgy eleve ahogy támadtak a szírek, hát ott többnyire a tömeg ereje hatott és nem az egyének akciói... nem vagyok nagy stratéga de ahogy elmondták többen is, újságokban olvastam, meg tv-ben, az úgy összeadva elég hihetetlennek tûnt, nameg a pilóta sztorik ahogy egy gép lekap vagy ötöt is és az ellenség csak menekül meg kalimpál... pedig túlerõben jöttek az izraeli gépek ellen...
#51059
A közel-keéletiekrõl nem is tudtam, én azt hittem ez afgán specialitás, itt olvastam errõl elõször.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51058
milyen történetek?
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
#51057
Ne ne ne neeeee!!!! Akkor most már mindent értek.... Ezek szerint az izraeli katonák abszurdnak tûnõ történetei nem légbõl kapottak? Ahhh... ez erõs... ez sok nekem ma este...