Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#51203
"Egy egy repcsinak nem fogja valaki megadni a helyzetét, akkor a szárazföldi MLRS vagy tüzérségi ütegnek sem fogja, ergo tökmidegy, hogy a támgoatást mi adja."
Tévedés. A CAS gépnek pontosan ismernie kell a saját erõk elhelyezkedését a cél környezetében, és minimálisan persze annak az egy célpontnak a helyzetét és leírását amit támadnia kell. Ez nem olyan vészes ma már, egyszerûen rábök a térképre nagyjából meghatározza a helyzetét, majd amikor a rpülõgép beérkezik meg is jelöli saját magát (füst, tükör, stb.). Vagy ránéz a GPS-ére és megadja, pontosan. A gyakorlatban - rendszerint - a kettõt kombinálják ha van rá lehetõség. A cél helyzetének megadásakor elmondja a környezetét is, a jellegét, tevékenységét. A már emlitett lézeres motyókkal megjelölheti ill. a pilóta is rápontosíthat a szintén említett eszközzel.
Tüzérségnél más a helyzet, neki pontos célkoordináta kell, azt meg mezei baka nem fog adni ha megfeszül akkor se...
Szóval nagyon nem "tökmindegy".
Tévedés. A CAS gépnek pontosan ismernie kell a saját erõk elhelyezkedését a cél környezetében, és minimálisan persze annak az egy célpontnak a helyzetét és leírását amit támadnia kell. Ez nem olyan vészes ma már, egyszerûen rábök a térképre nagyjából meghatározza a helyzetét, majd amikor a rpülõgép beérkezik meg is jelöli saját magát (füst, tükör, stb.). Vagy ránéz a GPS-ére és megadja, pontosan. A gyakorlatban - rendszerint - a kettõt kombinálják ha van rá lehetõség. A cél helyzetének megadásakor elmondja a környezetét is, a jellegét, tevékenységét. A már emlitett lézeres motyókkal megjelölheti ill. a pilóta is rápontosíthat a szintén említett eszközzel.
Tüzérségnél más a helyzet, neki pontos célkoordináta kell, azt meg mezei baka nem fog adni ha megfeszül akkor se...
Szóval nagyon nem "tökmindegy".
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51202
"Ma már minden valamirevaló kisebb harci egyésg tud magának CAS-t kérni."
Vagy melléböktél és nam arra a hozzászólásra válaszoltál, vagy nem érted a dolgot. Igen, minden valamire való kisebb egység tud CAS-t kérni, a CAS viszont nem egyenlõ tüzérségi támogatás.
Egy mezei - de azért valamirevaló - alegység egyszerûen nincs felszerelve arra, hogy megfelelõ pontosságú adatokat adjon a tüzérségnek egy 20-30+km-es lövéshez.
Szóval nem értem az összefüggést...
Vagy melléböktél és nam arra a hozzászólásra válaszoltál, vagy nem érted a dolgot. Igen, minden valamire való kisebb egység tud CAS-t kérni, a CAS viszont nem egyenlõ tüzérségi támogatás.
Egy mezei - de azért valamirevaló - alegység egyszerûen nincs felszerelve arra, hogy megfelelõ pontosságú adatokat adjon a tüzérségnek egy 20-30+km-es lövéshez.
Szóval nem értem az összefüggést...
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51201
"Szó sem volt részemrõl arról, hogy eltûnik."
Ööö, nem is neked címeztem, nem?
A másik. Nem nem rekedt meg, mi több nagyon nagyot fejlõdött, csak nem azokon a területeken ami egy átlag haditechnika iránt érdeklõdõ (kérem nem megsértõdni, egyszerûen nem tudtam máshogy fogalamzni, a nem_szakmabeli, nekem olyan lenézõnek tûnik) észrevesz. Tevékenységi köre nagyon kibõvült, különösen az utóbbi 10-15 évben.
Ööö, nem is neked címeztem, nem?
A másik. Nem nem rekedt meg, mi több nagyon nagyot fejlõdött, csak nem azokon a területeken ami egy átlag haditechnika iránt érdeklõdõ (kérem nem megsértõdni, egyszerûen nem tudtam máshogy fogalamzni, a nem_szakmabeli, nekem olyan lenézõnek tûnik) észrevesz. Tevékenységi köre nagyon kibõvült, különösen az utóbbi 10-15 évben.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51200
WTF? A CAS = close AIR support. Kérlek fejtsd ki, hogy akkor mit értesz alatta...
Egy egy repcsinak nem fogja valaki megadni a helyzetét, akkor a szárazföldi MLRS vagy tüzérségi ütegnek sem fogja, ergo tökmidegy, hogy a támgoatást mi adja.
Egy egy repcsinak nem fogja valaki megadni a helyzetét, akkor a szárazföldi MLRS vagy tüzérségi ütegnek sem fogja, ergo tökmidegy, hogy a támgoatást mi adja.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51199
Ma már minden valamirevaló kisebb harci egyésg tud magának CAS-t kérni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51198
A tüzérség mintha megrekedt volna a hidegháborús tömeghadsereg szintjén jó ideig.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51197
Szó sem volt részemrõl arról, hogy eltûnik. De nagyon komolyan leépíthetõ lesz a mostani szintrõl, hogy emiatt szétrepülik a flottát...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51196
"a tüzérség képes arra, hogy hozzávetõleg megállapítsa a cél helyzetét"
A tüzérség igen, de az átlag mezei baka - akinek a támogatásra szüksége van - nem feltétlenül, tüzérségi feigyelõ meg nincs mindnfelé, és ahol van ott sem lát be minden négyzetmétert sajnos.
A korrekció nem feltétlenül pár száz méter. Ma a tüzérségi eszközök 30+ km-en egy 1km sugarú körbe képesek biztosan belõni. Az idézett 40km-en 150m egy nagyon nagyon jó lövés...
"Én a CAS alatt a vadászgépeket értem..."
Ez esetben visszatértünk egy régi problémához, nem ugyanarról beszélünk amikor CAS-t emlegetünk. A CAS egy sokkal kiterjedtebb dolog annál minthogy vadászgépek bombát dobak le.
A tüzérség igen, de az átlag mezei baka - akinek a támogatásra szüksége van - nem feltétlenül, tüzérségi feigyelõ meg nincs mindnfelé, és ahol van ott sem lát be minden négyzetmétert sajnos.
A korrekció nem feltétlenül pár száz méter. Ma a tüzérségi eszközök 30+ km-en egy 1km sugarú körbe képesek biztosan belõni. Az idézett 40km-en 150m egy nagyon nagyon jó lövés...
"Én a CAS alatt a vadászgépeket értem..."
Ez esetben visszatértünk egy régi problémához, nem ugyanarról beszélünk amikor CAS-t emlegetünk. A CAS egy sokkal kiterjedtebb dolog annál minthogy vadászgépek bombát dobak le.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#51195
Felhõ: azért a tüzérség képes arra, hogy hozzávetõleg megállapítsa a cél helyzetét, a korrekció kis mértékû kell csak, hogy legyen (pár száz méter). Ha meg annyira sûrû, vagy annyira alacsony a felhõalap, hogy már nincs elég magassága korrigálni, akkor ott valószínûleg a CAS gép is bajban lesz.
Én a CAS alatt a vadászgépeket értem, és azt, hogy a feladatkört a jövõben nagy részt átvehetik az UCAV-ok illetve a preciziós tüzérség. Nyilván mindegyiknek van elõnye és hátránya, de jelenleg a tûztámogatás terén nagyon nagy a CAS aránya. Az US ARMY tüzérségi fejlesztései sem véletlenül irányulnak egyre jobban a precizitás felé. Eddig nem nagyon tudtak mit csinálni, mert vagy a baráti egységek voltak túl közel a célponthoz, vagy a célpont volt civil környezettel körbevett egy masszív tüzérségi zárótûzhöz. A CAS ilyen helyzetekben viszont majdnem mindig kéznél volt.
Én a CAS alatt a vadászgépeket értem, és azt, hogy a feladatkört a jövõben nagy részt átvehetik az UCAV-ok illetve a preciziós tüzérség. Nyilván mindegyiknek van elõnye és hátránya, de jelenleg a tûztámogatás terén nagyon nagy a CAS aránya. Az US ARMY tüzérségi fejlesztései sem véletlenül irányulnak egyre jobban a precizitás felé. Eddig nem nagyon tudtak mit csinálni, mert vagy a baráti egységek voltak túl közel a célponthoz, vagy a célpont volt civil környezettel körbevett egy masszív tüzérségi zárótûzhöz. A CAS ilyen helyzetekben viszont majdnem mindig kéznél volt.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51194
Néhány, nehezen leküzdhetõ hátrányt kihagytál. A tüzérségi eszközök maximális lõtávolságának kb. kétharmadán és azon túl már nem nagyon tudnak játszani a röppálya ívével (a tengelyével meg értelemszerûen semennyit). Hegyes völgyes, vagy magasabb épületekkel beépített trületen ez eleve korlátokat jelent, esetünkben kizárja a lövés lehetõségét.
A meterológia sem a lézer jó parátja. A pilóta nélküli gép felhõ alá tud ereszkedni a besugárzáshoz, de a nagy távolságból lõtt lövedékek röppályája olyan amilyen és ha érkezéskor még felhõ felett van mire kijön rajta a másik oldalon már vagy nemesik bele a látószögébe a visszavert jel vagy nincs már elég ideje korrigálni.
Repülõgép esetében ez kevésbé probléma mert ott a bomba magán a gépen van, onnan indul, így ha a gép látja a célt akkor valószínûleg a bomba is.
A GPS vezérlés megoldás lehet, feltéve, hogy a álló célpontról beszélünk és képesek vagyunk kellõ pontossággal meghatározni a cél koordinátáit.
A gazdaságosságnak vannak más oldalai is. Teletûzdelni egy hatalmas területet tüzérségi eszközökkel, majd azokat biztosítani majd mindezt fenntratani és ellátni rendkívül költséges. Ha egy terület nem lefedett eleve, akkor ott az önjáró tüzérség sem lesz olyan mozgékony, hogy mindig a szükséges pozícióba tudjon mozogogni. Ellenben egy repülõgép - ember vezette vagy sem - nagyon nagy területet tud lefedni, viszonylag kis területre koncentrálva a biztosítást és ellátást. Különösen igaz lehet ez alacsony intenzítású harcokban ahol kevés számú repülõgép is el tudja látni a feladatokat.
Én úgy gondolom, hogy a közeli légitámogatás - legyen az pilóta vezette vagy pilóta nélküli - nem fog eltûnni, inkább kiegészítik egymást a tüzérségi eszközökkel.
A meterológia sem a lézer jó parátja. A pilóta nélküli gép felhõ alá tud ereszkedni a besugárzáshoz, de a nagy távolságból lõtt lövedékek röppályája olyan amilyen és ha érkezéskor még felhõ felett van mire kijön rajta a másik oldalon már vagy nemesik bele a látószögébe a visszavert jel vagy nincs már elég ideje korrigálni.
Repülõgép esetében ez kevésbé probléma mert ott a bomba magán a gépen van, onnan indul, így ha a gép látja a célt akkor valószínûleg a bomba is.
A GPS vezérlés megoldás lehet, feltéve, hogy a álló célpontról beszélünk és képesek vagyunk kellõ pontossággal meghatározni a cél koordinátáit.
A gazdaságosságnak vannak más oldalai is. Teletûzdelni egy hatalmas területet tüzérségi eszközökkel, majd azokat biztosítani majd mindezt fenntratani és ellátni rendkívül költséges. Ha egy terület nem lefedett eleve, akkor ott az önjáró tüzérség sem lesz olyan mozgékony, hogy mindig a szükséges pozícióba tudjon mozogogni. Ellenben egy repülõgép - ember vezette vagy sem - nagyon nagy területet tud lefedni, viszonylag kis területre koncentrálva a biztosítást és ellátást. Különösen igaz lehet ez alacsony intenzítású harcokban ahol kevés számú repülõgép is el tudja látni a feladatokat.
Én úgy gondolom, hogy a közeli légitámogatás - legyen az pilóta vezette vagy pilóta nélküli - nem fog eltûnni, inkább kiegészítik egymást a tüzérségi eszközökkel.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51193
Igen, úgy fogalmaztam (visszanéztem 😄), hogy a CAS feladatkört szépen lassan le is építhet az USAF. Természetesen a valóságban megmarad, nem fog eltûnni szerintem sem, de jelentõsen csökken az aránya, egyfelõl az UCAV-ok, másfelõl a preciziós tûzérségi lövedékek/rakéták válthatják ki a feladatukat. Mindkét alternatíva jobb megoldást kínál, az UCAV olcsóbb áron repkedhet az égen, ráadásul hosszabb ideig (akár 24 órán át, bár a Grey Eagle-nél említenek 36 órát is, az RQ-7 pedig 6 óra körüli értékkel bír), a preciziós tûzérség pedig annyi elõnnyel rendelkezik, hogy igen rövid reakcióidõ mellett nagyságrendekkel olcsóbb lehet.
Természetesen a hátrányok is megvannak. Az UCAV-ok nem képesek komolyabb bombák hordozására, legalábbis a jelenlegi verziók. Igaz aligha kell megerõsített bunkerek ellen menni. A másik gond, hogy ahogy lent is említve volt, az elszigetelt, elõretolt vagy hirtelen harchelyzetbe csöppent egységeknek aligha tud idõben segítséget nyújtani a tûzérség vagy az UCAV flotta. Olyankor jól fog jönni pár F-16, F/A-18 vagy A-10. Persze ilyenkor a kérdés az lesz, hogy van-e ilyen a körzetben.
Természetesen a hátrányok is megvannak. Az UCAV-ok nem képesek komolyabb bombák hordozására, legalábbis a jelenlegi verziók. Igaz aligha kell megerõsített bunkerek ellen menni. A másik gond, hogy ahogy lent is említve volt, az elszigetelt, elõretolt vagy hirtelen harchelyzetbe csöppent egységeknek aligha tud idõben segítséget nyújtani a tûzérség vagy az UCAV flotta. Olyankor jól fog jönni pár F-16, F/A-18 vagy A-10. Persze ilyenkor a kérdés az lesz, hogy van-e ilyen a körzetben.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51192
2005-tõl kezdve a teherautóra szerelt HIMARS-t használják leginkább, darabja 3 millió dollár. Ez nem fér be a C130-ba nem úgy mint a 22 tonnás lánctalpas elõd. Bár csak 12 tonnás és már csak hat GPS-el szerelt rakétát cipel, ezek max.85 km-re repülnek el mindössze 88 kg-os robbanófejjel szerelve.
Egyébként Izraelben kifejlesztettek egy olcsóbb, bár pontatlanabb irányítási rendszert. Itt rádióparancsjelekkel tartják a rakéták a kijelölt pályán az emelkedési szakaszban.
Egyébként Izraelben kifejlesztettek egy olcsóbb, bár pontatlanabb irányítási rendszert. Itt rádióparancsjelekkel tartják a rakéták a kijelölt pályán az emelkedési szakaszban.
#51191
Csak hogy nehogy félreérsük egymást. Azt mondod, hogy - ha ma még nem is de a közel jövõben - a pilóta nélküli gépek és a nagy lõtávolságú és pontosságú eszközök kiválthatják a közeli légitámogatást?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51190
Az US ARMY-nak van ~400db RQ-7 Shadow és ~50db MQ-1C Grey Eagle (összesen 132 megrendelve) UAV-ja, ezek képesek célrávezetésre is.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51189
Jelenleg is az a gond, hogy alacsony az erõkoncentráció. Ha van megfelelõ szárazföldi erõ, akkor a support nagysága is ahhoz idomul. Innentõl már csak matek kiszámítani egy lefedési rácsot és reagálási idõket rendelni hozzá. 40-es sugár az baromi nagy. Attól, hogy nagy egy ország, az nem jelenti azt, hogy az utolsó m2 területet is le kell fedni.
A légierõt azért szereik, mert egymástól 100 km-re levõ célok esetén is pár perc alatt ott van a CAS. Viszont ez sok pénz, mert folyamatos jelenlét kell. Ez óránként 10 k dollár / gép.
Az MLRS meg felvesz egy jól védehetõ pozíciót és "csak" bizotsítani kell a környéket. Ugyanúgy rotálhat az állások között, mint normál esetben a SAM-ek. Lehet célimitátor MLRS-t lérehozni, stb. Szárnyalhat fantázia.
Egy harcjámû ilyen üzemeltetése szerintem filléres kategória a 8k $-tól a csillagos égig terjedõ repköltségekhez képest.
A légierõt azért szereik, mert egymástól 100 km-re levõ célok esetén is pár perc alatt ott van a CAS. Viszont ez sok pénz, mert folyamatos jelenlét kell. Ez óránként 10 k dollár / gép.
Az MLRS meg felvesz egy jól védehetõ pozíciót és "csak" bizotsítani kell a környéket. Ugyanúgy rotálhat az állások között, mint normál esetben a SAM-ek. Lehet célimitátor MLRS-t lérehozni, stb. Szárnyalhat fantázia.
Egy harcjámû ilyen üzemeltetése szerintem filléres kategória a 8k $-tól a csillagos égig terjedõ repköltségekhez képest.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51188
Amiket felsoroltál azok mind rá is tudják vezetni a célra a pusztítóeszközöket.
A GMLRS és társaihoz kell egy lézer besugárzó is. PEQ van minden rajban, besugárzó nincs.
Az már csak cifrázza a dolgot, hogy ha van is akkor is egyrészt tudni kell hol van a célpont másrészt rá is kell létnia a besugárzónak.
A CAS repülõgépek ennél jóval rugalamsabbak, végsõ esetben egyetlen feltétele van az alkalmazásuknak a rádióösszeköttetés. Ezzel - ma még (és a közel jövõben) - nem tud versenyre kelni a tüzérség 20+ km-en.
A GMLRS és társaihoz kell egy lézer besugárzó is. PEQ van minden rajban, besugárzó nincs.
Az már csak cifrázza a dolgot, hogy ha van is akkor is egyrészt tudni kell hol van a célpont másrészt rá is kell létnia a besugárzónak.
A CAS repülõgépek ennél jóval rugalamsabbak, végsõ esetben egyetlen feltétele van az alkalmazásuknak a rádióösszeköttetés. Ezzel - ma még (és a közel jövõben) - nem tud versenyre kelni a tüzérség 20+ km-en.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51187
Mire gondolsz? Jelenleg CAS feladatot az F-16-osok és F/A-18-asok LGB-vel látnak el, még Maverick-et se nagyon látni a képeken. Az A-10C esetén a Maverick és az LGB mellett max. a gépágyú játszhat be.
Az UCAV-ok pedig szintén LGB-kkel illetve Hellfire-el rendelkeznek jelenleg.
Az UCAV-ok pedig szintén LGB-kkel illetve Hellfire-el rendelkeznek jelenleg.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51186
Igyekeztem friss LGB árakat találni, de nem sikerült. Különféle források 11'000 US$-tól felfelé vannak, például itt. Az LM a Paveway II. Plus esetén állítólag 10'000 US$-nál nem drágább kit-et ígér.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51185
Szerintem is bíztató.
De azért az a 40 kilóméteres hatótávolság nemsok mindenre elég, fõleg egy olyan nagy távolságokkal rendelkezõ és hegyes-völgyes területen, mint afganisztán. A széttelepített MRLS-eket pedig nem semmi meló lenne megfelelõen bitosítani, és hát mondjuk afganisztánban rendeteg az olyan vidék, aminek még a 40 kilóméteres közelébe se jut el földi jármû, nemhogy egy huszonnégy tonnás MRLS.
De azért az a 40 kilóméteres hatótávolság nemsok mindenre elég, fõleg egy olyan nagy távolságokkal rendelkezõ és hegyes-völgyes területen, mint afganisztán. A széttelepített MRLS-eket pedig nem semmi meló lenne megfelelõen bitosítani, és hát mondjuk afganisztánban rendeteg az olyan vidék, aminek még a 40 kilóméteres közelébe se jut el földi jármû, nemhogy egy huszonnégy tonnás MRLS.
#51184
"A CAS feladatkört szépen lassan le is építheti a légierõ"
Majd olyan 20+ év múlva. A pótlására szánt ezközöknek még mindig vannak olyan hiányosságai amik miatt még mindig csak kiegészítik a CAS-t és nem pótolják.
Majd olyan 20+ év múlva. A pótlására szánt ezközöknek még mindig vannak olyan hiányosságai amik miatt még mindig csak kiegészítik a CAS-t és nem pótolják.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51183
"Eddig precíziós CAS csak heli vagy repcsi tudott adni. Ez most bizony megváltozik."
Ez így nem igaz, annyiban pontosítanám, hogy CAS-t ezután is csak repülõ tud adni, de a saját csapatok közvetlen közelébe lõtt tûztámogatást már oda is tudnak lõni tüzérségi eszközzel ahova eddig csak a repülõk voltak képesek.
Ez így nem igaz, annyiban pontosítanám, hogy CAS-t ezután is csak repülõ tud adni, de a saját csapatok közvetlen közelébe lõtt tûztámogatást már oda is tudnak lõni tüzérségi eszközzel ahova eddig csak a repülõk voltak képesek.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51182
Nem mellesleg pedig az US ARMY függése kisebb lesz a légierõtõl. A CAS feladatkört szépen lassan le is építheti a légierõ 😊
Ugye egyfelõl ott vannak a tüzérségi megoldások (Excalibur és a GMLRS), másfelõl az UCAV-ok (MQ-5 Hunter és MQ-1C Grey Eagle).
Ugye egyfelõl ott vannak a tüzérségi megoldások (Excalibur és a GMLRS), másfelõl az UCAV-ok (MQ-5 Hunter és MQ-1C Grey Eagle).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51181
Csak 40 k? Tudtommal ennél az összes LBG kit drágább. A '80-as években kerültek 50-100k dolcsiba. Azóta volt infláció, de technikai fejlõdés is.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51180
Arra, hogy egy MLRS és cakk pakk üzemeltetése töredék ára egy vadásznak és folyamatos jelenlétet ad egy területen. Számold ki, hogy egy precíziós MLRS-ek szétszórva egy TFS árából mekkora mennyi MLRS jön ki. Én nem úgy jön a CAS, hogy "majd ideér", hanem az adott környéken - max domborzati korlát van - gyakorlatilag hívásra ott van, a a precíziós tûzerõ. Eddig precíziós CAS csak heli vagy repcsi tudott adni. Ez most bizony megváltozik.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51179
Akkor így már leesett a tantusz. Korábban több beszámolóban is írták, hogy AN/PEQ-2-vel jelölték meg a célpontot, csak most értettem meg viszont, hogy ez hogy is mûködik akkor. Köszi, ma is tanultam valamit. 😉
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51178
Igen, ha lézer vezérlésû motyót akarnak dobatni akkor így mûködik. Ha nem akkor teljesen jól mûködik, mert pontosan és egyszerûen meg lehet mutatni a célpontot.
Bár kezdetekben volt néhány öngól is a módszer miatt, amikor a lézersugár nem megfelelõ végére dobtak szeretetcsomagot...
A dolog mûködik visszafelé is, újabban a pilóták is rendelkezfetnek hasonló eszközzel, kb olyan mint egy batár nagy gyûrû egy hengerrel. Ha nem biztos a dologban akkor egyszerûen rámutat a vélt célra és megtudakolja, hogy valóban az-e a célpont.
Bár kezdetekben volt néhány öngól is a módszer miatt, amikor a lézersugár nem megfelelõ végére dobtak szeretetcsomagot...
A dolog mûködik visszafelé is, újabban a pilóták is rendelkezfetnek hasonló eszközzel, kb olyan mint egy batár nagy gyûrû egy hengerrel. Ha nem biztos a dologban akkor egyszerûen rámutat a vélt célra és megtudakolja, hogy valóban az-e a célpont.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51177
Azt mondod, hogy az AN/PEQ-2 tehát csak "megjelölte" a célpontot, amit utána egy másik egységnek meg kellett festenie egy komolyabb cuccal? <#fejvakaras>
No ez új nekem...
No ez új nekem...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51176
Tévedés, még papíron sem voltak képesek erre. A cél megjelölés és a rávezetés két külön dolog.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51175
Ezek az ezközök a jó-nagy-távcsõ mérettõl a háromlábú állványra szerelt hordozható méreten át a nagyobb és komolyabb jármûfedélzetiig terjedhet a földön.
Ott van azért az AN/PEQ-2, amely valamivel nagyobb, mint egy cigisdoboz, illetve elviekben az XM-8-ra kerülõ irányzék beépített lézere is képes lett volna rávezetésre. Papíron, függõen a cél felületének reflexiójától 10km-es távolságig lehet használni.
Ott van azért az AN/PEQ-2, amely valamivel nagyobb, mint egy cigisdoboz, illetve elviekben az XM-8-ra kerülõ irányzék beépített lézere is képes lett volna rávezetésre. Papíron, függõen a cél felületének reflexiójától 10km-es távolságig lehet használni.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51174
A táv ahonnan már látja a visszavert jeleket sokmindentõl függ.
Ilyen például maga a besugárzó eszköz. Ezek az ezközök a jó-nagy-távcsõ mérettõl a háromlábú állványra szerelt hordozható méreten át a nagyobb és komolyabb jármûfedélzetiig terjedhet a földön.
Függ a távolság természetesen az visszaverõ felülettõl és az idõjárástól is. Mindekttõ képes - külön, külön is - nullára csökkenteni a visszaverõdést.
Itt jön be a képbe egy viszonylag új (10-15 éves) dolog a képbe a célterület meteo viszonyai, pl a felhõzet.
Képzelj el egy nagy tölcsért. Ebbe kell beletalálni. Ha olyanok a körülmények, hogy messzirõl látja a lövedék a jelet akkor nagy eltérést is tud korrigálni, ha csak késõbb képes érzékelni, tehát közelebbrõl akkor értelem szerûen ez a tölcsér szûkebb.
Van egy fordított tölcsér is, a lövedék szórása. Ez a tölcsér ugye a lövedék távolodásával egyre nõ. A játék az, hogy a lövedék tölcsére kisebb legyen mint az irányított rész tölcsére. Ha ez utóbbi a különbözõ tényezök összessége miatt kicsi akkor olyan messzire lehet csak lõni ahol még a szórás miatt nyíló tölcsér még belefér.
Ezek a dolgok együttesen adják a maximális lõtávolság egyik korlátjaát.
A nem_cas tûztámogatás lehet földi és tengeri (vizi) tûztámogatás is. A földi ugye a tüzérség eszközeit jelenti legtöbbször, a tengeri pedig a hajó fedélzeti lövegeket (a rakéták, robotrepülõk nem jellemzõek a közvetlen tûztámogatásra).
A közeli légitámogatás a szárazföldi csapatok tûztámogatását jelenti. Ha lebombáznak egy hidat valahol hátul az ellenség mélységében az légicsapás, ha a saját csapatokat támadó harckocsikat lövi ki az közeli légitámogatás, vagy ha úgy tetszik CAS.
Hogy ez milyen távolságig mûködik? Mitõl számítva? Reptértõl vagy várakozási körzettõl? Mindkét esetben erõsen függ a gép típusától, utántöltési lehetõségektõl. Ha van lehetõség tüzérségi támogatásra akkor rendszerint a tûztámogatás onnan jön, ha nincs akkor marad a légitámogatás.
Ilyen például maga a besugárzó eszköz. Ezek az ezközök a jó-nagy-távcsõ mérettõl a háromlábú állványra szerelt hordozható méreten át a nagyobb és komolyabb jármûfedélzetiig terjedhet a földön.
Függ a távolság természetesen az visszaverõ felülettõl és az idõjárástól is. Mindekttõ képes - külön, külön is - nullára csökkenteni a visszaverõdést.
Itt jön be a képbe egy viszonylag új (10-15 éves) dolog a képbe a célterület meteo viszonyai, pl a felhõzet.
Képzelj el egy nagy tölcsért. Ebbe kell beletalálni. Ha olyanok a körülmények, hogy messzirõl látja a lövedék a jelet akkor nagy eltérést is tud korrigálni, ha csak késõbb képes érzékelni, tehát közelebbrõl akkor értelem szerûen ez a tölcsér szûkebb.
Van egy fordított tölcsér is, a lövedék szórása. Ez a tölcsér ugye a lövedék távolodásával egyre nõ. A játék az, hogy a lövedék tölcsére kisebb legyen mint az irányított rész tölcsére. Ha ez utóbbi a különbözõ tényezök összessége miatt kicsi akkor olyan messzire lehet csak lõni ahol még a szórás miatt nyíló tölcsér még belefér.
Ezek a dolgok együttesen adják a maximális lõtávolság egyik korlátjaát.
A nem_cas tûztámogatás lehet földi és tengeri (vizi) tûztámogatás is. A földi ugye a tüzérség eszközeit jelenti legtöbbször, a tengeri pedig a hajó fedélzeti lövegeket (a rakéták, robotrepülõk nem jellemzõek a közvetlen tûztámogatásra).
A közeli légitámogatás a szárazföldi csapatok tûztámogatását jelenti. Ha lebombáznak egy hidat valahol hátul az ellenség mélységében az légicsapás, ha a saját csapatokat támadó harckocsikat lövi ki az közeli légitámogatás, vagy ha úgy tetszik CAS.
Hogy ez milyen távolságig mûködik? Mitõl számítva? Reptértõl vagy várakozási körzettõl? Mindkét esetben erõsen függ a gép típusától, utántöltési lehetõségektõl. Ha van lehetõség tüzérségi támogatásra akkor rendszerint a tûztámogatás onnan jön, ha nincs akkor marad a légitámogatás.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51173
Ez tiszta, de gondoltam max 2-4 km-rõl látja nyomorult a megfestését a célpontnak. Ezek szerint ez téves elképzelés a részemrõl?
Wiki az M30-ra ír (ami szerintem uez) 60-100 km.-t.
Az LGB-k (lézervezérlésû bombák) 20-30km-rõl is képesek befogni a megfestett célt manapság, tehát még ha ennek a felét veszed is, akkor is bõven elég távolság adott a rakétának a pályamódosításra.
Kezdjük ott hogy hogy mûködik a CAS? Mi az a max távolság ahonnan még hatékonyan tudnak beavatkozni? Mert ha mondjuk a gépektõl mért 100km-es sugarú körben akkor ok, de nekem ez kevsnek tûnik.
A CAS azt jelenti, hogy a vadászgép közvetlenül cél közelében, a felett manõverezik, ott dobja le a bombáit, engedi el a rakétáit. Tehát a célkörzetétõl legfeljebb 10, talán 15km-nél messzebb nem nagyon van (elviekben lehetséges akár 30km-rõl is LGB-t indítani, de ez már nem CAS).
Tengóknál hogy vannak a generációs besorolások? Tudom ezek nem kõbe vésett dolgok, de nagyságrendileg csak meg lehet mondani.
Gugli nekem nem segített. (Gondolom nem benne van a hiba...)
Nincsenek kõbe vésett generációs besorolások, még annyira se, mint a vadászgépeknél. Ha hozzávetõleg mégis kell egy, akkor az Orosz Rubin tervezõiroda így osztályoz:
I. Generáció: I. és II.Vh desing, két-három hajócsavar, általában nem áramvonalas kialakítás, sõt, fedélzeti ágyúk jelenléte.
II. Generáció: Áramvonalas kialakítás, sima, akadálymentesített fedélzet, kiemelve, hogy dedikált "gömbszonár" az orrban. Az orosz a Tango (Project 641😎 osztálytól számolja el.
III. Generáció: Egy hajócsavar, további áramvonalasítás, jelentõs zajcsökkentés. Az oroszok a Kilo (Project 877 és 636) osztálytól számolják.
IV. Generáció: További zajcsökkentés, oldalra nézõ szonárérzékelõk. Az orosz a Lada osztályt sorolja ide.
Szvsz ez a besorolás alapvetõen hibás, például egy kalap alá veszi az elsõ generációba a fedélzeti ágyús egységeket és az U-XXI osztályt, illetve annak alapjaira való épülést. Ezen kívül kissé elhanyagolja az "Esõcsepp" alakú test áramlástani elõnyeit, persze érthetõ, mert ugye az amerikaiak és a nyugati haditengerészetek ezt már az 1960-as években meglépték, míg a szovjetek bõ tíz évvel követték õket. Hasonló késés van a szonárrendszer elhelyezése terén (igaz itt már keményen bejátszik a szovjetunió széthullása utáni orosz belassulás).
Wiki az M30-ra ír (ami szerintem uez) 60-100 km.-t.
Az LGB-k (lézervezérlésû bombák) 20-30km-rõl is képesek befogni a megfestett célt manapság, tehát még ha ennek a felét veszed is, akkor is bõven elég távolság adott a rakétának a pályamódosításra.
Kezdjük ott hogy hogy mûködik a CAS? Mi az a max távolság ahonnan még hatékonyan tudnak beavatkozni? Mert ha mondjuk a gépektõl mért 100km-es sugarú körben akkor ok, de nekem ez kevsnek tûnik.
A CAS azt jelenti, hogy a vadászgép közvetlenül cél közelében, a felett manõverezik, ott dobja le a bombáit, engedi el a rakétáit. Tehát a célkörzetétõl legfeljebb 10, talán 15km-nél messzebb nem nagyon van (elviekben lehetséges akár 30km-rõl is LGB-t indítani, de ez már nem CAS).
Tengóknál hogy vannak a generációs besorolások? Tudom ezek nem kõbe vésett dolgok, de nagyságrendileg csak meg lehet mondani.
Gugli nekem nem segített. (Gondolom nem benne van a hiba...)
Nincsenek kõbe vésett generációs besorolások, még annyira se, mint a vadászgépeknél. Ha hozzávetõleg mégis kell egy, akkor az Orosz Rubin tervezõiroda így osztályoz:
I. Generáció: I. és II.Vh desing, két-három hajócsavar, általában nem áramvonalas kialakítás, sõt, fedélzeti ágyúk jelenléte.
II. Generáció: Áramvonalas kialakítás, sima, akadálymentesített fedélzet, kiemelve, hogy dedikált "gömbszonár" az orrban. Az orosz a Tango (Project 641😎 osztálytól számolja el.
III. Generáció: Egy hajócsavar, további áramvonalasítás, jelentõs zajcsökkentés. Az oroszok a Kilo (Project 877 és 636) osztálytól számolják.
IV. Generáció: További zajcsökkentés, oldalra nézõ szonárérzékelõk. Az orosz a Lada osztályt sorolja ide.
Szvsz ez a besorolás alapvetõen hibás, például egy kalap alá veszi az elsõ generációba a fedélzeti ágyús egységeket és az U-XXI osztályt, illetve annak alapjaira való épülést. Ezen kívül kissé elhanyagolja az "Esõcsepp" alakú test áramlástani elõnyeit, persze érthetõ, mert ugye az amerikaiak és a nyugati haditengerészetek ezt már az 1960-as években meglépték, míg a szovjetek bõ tíz évvel követték õket. Hasonló késés van a szonárrendszer elhelyezése terén (igaz itt már keményen bejátszik a szovjetunió széthullása utáni orosz belassulás).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51172
Tengóknál hogy vannak a generációs besorolások? Tudom ezek nem kõbe vésett dolgok, de nagyságrendileg csak meg lehet mondani.
Gugli nekem nem segített. (Gondolom nem benne van a hiba...)
Gugli nekem nem segített. (Gondolom nem benne van a hiba...)
#51171
"Nem a lõtáv és végképp nem a max lõtáv a 40km."
Ez tiszta, de gondoltam max 2-4 km-rõl látja nyomorult a megfestését a célpontnak. Ezek szerint ez téves elképzelés a részemrõl?
Wiki az M30-ra ír (ami szerintem uez) 60-100 km.-t.
"A nem_CAS tûztámogatásnak már 20-30km-en vége van"
Mármint milyen? Csöves tûzérségi támogatásnak? (nemtom hohymondják szakszerûen)
Kezdjük ott hogy hogy mûködik a CAS? Mi az a max távolság ahonnan még hatékonyan tudnak beavatkozni? Mert ha mondjuk a gépektõl mért 100km-es sugarú körben akkor ok, de nekem ez kevsnek tûnik.
Nem leugatni. Nem okoskodok, csak nem értem. #idiota]
Ez tiszta, de gondoltam max 2-4 km-rõl látja nyomorult a megfestését a célpontnak. Ezek szerint ez téves elképzelés a részemrõl?
Wiki az M30-ra ír (ami szerintem uez) 60-100 km.-t.
"A nem_CAS tûztámogatásnak már 20-30km-en vége van"
Mármint milyen? Csöves tûzérségi támogatásnak? (nemtom hohymondják szakszerûen)
Kezdjük ott hogy hogy mûködik a CAS? Mi az a max távolság ahonnan még hatékonyan tudnak beavatkozni? Mert ha mondjuk a gépektõl mért 100km-es sugarú körben akkor ok, de nekem ez kevsnek tûnik.
Nem leugatni. Nem okoskodok, csak nem értem. #idiota]
#51170
A Végképp Eltörölni (Arnold S.) ugrik be róla😊
#51169
ez kúrvajó😊
#51168
Nem olyan drasztikus a különbség, a GLMRS ára valahol 40'000 US$ körül van, ha jól emlékszem, ez olyan kétszeres ár egy Paveway II. Plus-hoz képest. Persze egy GLMRS robbanófeje jóval kisebb (~70kg körüli tán?), mint akár egy 227kg-os LGB. Viszont olcsóbb a célkörzetben egy MLRS rajt készenlétben tartani, mint egy F-16 CAP géppárt.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51167
Jah igen a tegnapit egy kicsit összecsaptam, de azért a lényeget csak ki lehetett belõle venni. Bocsesz.<#rolleyes>
#51166
Az M30-as rakétával lehetséges 60 km-re is ellõni. Az M26-osok "csak" 45 km-re mennek el. Sajnos most nem találtam meg de fejlesztés alatt van nagyobb hatótávolságú rakéta is(séróból olyan 80 km ugrik be de nem biztos).
Az hogy kiválthatja a közeli légi támogatást érdekes kérdés. Ezek a rakéták messze drágábbak mint egy bármilyen irányítókészlettel ellátott bomba. Ettõl függetlenül Irakban és Afganisztánban már több mint 1900-at elpufogtattak belõlük. Mert egy F-16/F-15/F-18 stb. odatelepítése reptetése is marha költséges, bár nagyobb területen vethetõ be.
Az hogy kiválthatja a közeli légi támogatást érdekes kérdés. Ezek a rakéták messze drágábbak mint egy bármilyen irányítókészlettel ellátott bomba. Ettõl függetlenül Irakban és Afganisztánban már több mint 1900-at elpufogtattak belõlük. Mert egy F-16/F-15/F-18 stb. odatelepítése reptetése is marha költséges, bár nagyobb területen vethetõ be.
#51165
"A rakéta 40 kilométert repült mielõtt érzékelte volna célpontot megjelölõ sugarat"
Nem a lõtáv és végképp nem a max lõtáv a 40km. A nem_CAS tûztámogatásnak már 20-30km-en vége van, tehát ha ilyen távolsága megfelelõ pontossággal tudnak lõni az - ha nem is teljesen, de részlegesen - átveheti a CAS feladatok egy jelentõs részét szerintem is.
Nem a lõtáv és végképp nem a max lõtáv a 40km. A nem_CAS tûztámogatásnak már 20-30km-en vége van, tehát ha ilyen távolsága megfelelõ pontossággal tudnak lõni az - ha nem is teljesen, de részlegesen - átveheti a CAS feladatok egy jelentõs részét szerintem is.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51164
"kiválthatja a méregdrága légierõs CAS-t."
Ezt mire alapozod? Mert ha 40km-re ilyen van, akkor kb 2 km-re is lehet mbt. Irakban házat "bontani" az olcsóbb. Ellenben nem túl mobilis. Vagy ez is tud messzebb lõni?Mert nekem MLRS-hez mérten kevésnek tûnik a 40km.
Ezt mire alapozod? Mert ha 40km-re ilyen van, akkor kb 2 km-re is lehet mbt. Irakban házat "bontani" az olcsóbb. Ellenben nem túl mobilis. Vagy ez is tud messzebb lõni?Mert nekem MLRS-hez mérten kevésnek tûnik a 40km.
#51163
Figyelemreméltó a C-17 flotta szétrepülése.
A rakéta árától függen elég brutális lehet. Szerintem nagyon komoly részben kiválthatja a méregdrága légierõs CAS-t.
A rakéta árától függen elég brutális lehet. Szerintem nagyon komoly részben kiválthatja a méregdrága légierõs CAS-t.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51162
Az USAF C-17 Globemaster III-as gépei december 10-én elérték a kétmillió repült órát. Ezt a szép repült idõt 205 példány 18 év alatt hozta össze. Az elsõ milliát 2006-ban ünnepelhették a szállítógépet üzemeltetõk, ezt 1993 júniusától halmozták fel.
A Fülöp-szigeteken korrupció gyanúja miatt vizsgálják a lengyel W-3A szállító helikopterek beszerzését. Jelenleg még nincs bizonyíték arra vonatkozólag, hogy a PZL-Swidnik svindlizett volna a nyolc helikopter eladásában.
A Lockheed Martin sikeres próbalövészetet hatott végre a GMLRS+ rakétával. Ez a jól ismert MLRS GPS-el és félaktív lézeres irányítórendszerrel ellátott változata. A rakéta 40 kilométert repült mielõtt érzékelte volna célpontot megjelölõ sugarat, és módosítva a célba érkezés helyét engedelmesen 150 métert korrigált a becsapódási ponton. A gyártó szerint a GMLRS+ rakétával 2011-ben folytatódnak a tesztek.
Az USA tengerészgyalogságának 235. születésnapján december 10-én hajtotta végre elsõ repülését a digitális repülõelektronikával ellátott CH-53E. A korszerûsített Super Stallion 2011 nyaráig be fogja fejezni a tesztrepüléseket.
A Fülöp-szigeteken korrupció gyanúja miatt vizsgálják a lengyel W-3A szállító helikopterek beszerzését. Jelenleg még nincs bizonyíték arra vonatkozólag, hogy a PZL-Swidnik svindlizett volna a nyolc helikopter eladásában.
A Lockheed Martin sikeres próbalövészetet hatott végre a GMLRS+ rakétával. Ez a jól ismert MLRS GPS-el és félaktív lézeres irányítórendszerrel ellátott változata. A rakéta 40 kilométert repült mielõtt érzékelte volna célpontot megjelölõ sugarat, és módosítva a célba érkezés helyét engedelmesen 150 métert korrigált a becsapódási ponton. A gyártó szerint a GMLRS+ rakétával 2011-ben folytatódnak a tesztek.
Az USA tengerészgyalogságának 235. születésnapján december 10-én hajtotta végre elsõ repülését a digitális repülõelektronikával ellátott CH-53E. A korszerûsített Super Stallion 2011 nyaráig be fogja fejezni a tesztrepüléseket.
#51161
Lehet, hogy az vezeti meg. Ha fém a fémen minimálisan csúszik, akkor darál le egyik a másikból. Az is füstölhet.
Számtalan oka van a füstnek. Pedig a füst maga bizonyíték arra pl. hogy az esemény nem kami, mert a füst áramlástani terjedési analízi megerõsíteti és részben visszafejhetõvé is teszi a csúcs szakembereknek, hogy mi is törénik ottam. Ez csak tipp, de ma a technika bámulatos doglokra képes.
Számtalan oka van a füstnek. Pedig a füst maga bizonyíték arra pl. hogy az esemény nem kami, mert a füst áramlástani terjedési analízi megerõsíteti és részben visszafejhetõvé is teszi a csúcs szakembereknek, hogy mi is törénik ottam. Ez csak tipp, de ma a technika bámulatos doglokra képes.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51160
Akartam kérdezni. Olyan mintha zselén lõnék át. Nem lehet, hogy itt csak az erejét mérték és eleve lassítottak rajta.
#51159
http://www.technologyreview.com/player/08/02/06Borrell/2.aspx
még a 2008as tesztbõl. eléglángos.... 😊
Nem csak lézeres/ipari egy kutya közönséges pogári kamera is tudhat 1000+fpst!!! Amit kerestem most nem találtam de: http://prohardver.hu/teszt/casio_exilim_ex-fc100_a_gyors/filmfelvetel_es_ertekeles.html
Kár, hogy az 1000fpsnél nem adnak elég fényt, tény már a 210fps is vicces...
http://prohardver.hu/dl/cnt/2009-12/54309/210fps.avi
még a 2008as tesztbõl. eléglángos.... 😊
Nem csak lézeres/ipari egy kutya közönséges pogári kamera is tudhat 1000+fpst!!! Amit kerestem most nem találtam de: http://prohardver.hu/teszt/casio_exilim_ex-fc100_a_gyors/filmfelvetel_es_ertekeles.html
Kár, hogy az 1000fpsnél nem adnak elég fényt, tény már a 210fps is vicces...
http://prohardver.hu/dl/cnt/2009-12/54309/210fps.avi
#51158
A videón pont a lényeg nem látszik. Az, hogy honnan indul. Mintha valami tömb belsejébõl indulna.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51157
Nem éppen. Nagyon speciális és hülye helyzet amit látsz sok szempontból.
Ott kezdõik, hogy pl. nem szabad körüláramolt tér van.
Az egész ûrhajü körül meg nem izzik a levegõ. Az ionizált gázfelhõ ami a hajó alján keletkezik az tényleg árnyékolja a rádiózást. Lefelé. Ettõl pl. az ûrsikló felsõ részén egyáltalán nincs az a húdemeleg. Nincs is ott hõvédõ csempte, talán még a festés sem hõálló festék sem.
Attól, hogy egy jelenséget nem értük, még van. Meg kell érteni. Hiperszónikus tartományban ott ahol ráadásul gyorsulás van, ott nagyon komoly dolgok vannak. Egyszer nézem meg eddig a videót. Most kicsit jobban megnézem.
Ott kezdõik, hogy pl. nem szabad körüláramolt tér van.
Az egész ûrhajü körül meg nem izzik a levegõ. Az ionizált gázfelhõ ami a hajó alján keletkezik az tényleg árnyékolja a rádiózást. Lefelé. Ettõl pl. az ûrsikló felsõ részén egyáltalán nincs az a húdemeleg. Nincs is ott hõvédõ csempte, talán még a festés sem hõálló festék sem.
Attól, hogy egy jelenséget nem értük, még van. Meg kell érteni. Hiperszónikus tartományban ott ahol ráadásul gyorsulás van, ott nagyon komoly dolgok vannak. Egyszer nézem meg eddig a videót. Most kicsit jobban megnézem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51156
az odáig rendben van hogy hö termelödik de akkor miért csak a lövés pillanatában mert akkor az egész lövedék körül folyamatos izzó légrétegnek kellene kialakulni ahogy halad elöre, ahogy az ürhajó körül mindaddig mig a sebessége le nem csökken
#51155
Frankó kis lökéshullám indulhat el ottan.
Kispokhi kommentke sajnos rávilágít egy ma általnos tendenciára. Ha valaki valamihez nem ért és nem néz utána semminek, akkor egybõl mindig kamut kiált, vagy egybõl konteóhívõ.
Ez a jövõ? 😞
Kispokhi kommentke sajnos rávilágít egy ma általnos tendenciára. Ha valaki valamihez nem ért és nem néz utána semminek, akkor egybõl mindig kamut kiált, vagy egybõl konteóhívõ.
Ez a jövõ? 😞
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51154
A CERN-ben a részecskék ütközését képesek felvenni, pedig azok kicsit gyorsabban mozognak ennél a lövedéknél. Több ezer kép/sec (talán 20000, de ebben nem vagyok biztos).