Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#51253
Ha tényleg a teknõben ülnek akkor a legénység biztos díjazza a dolgot. :-)
#51252
Nahát, mégse hagyták abba a fejlesztést? Õsz elején azt írtátok hogy jegelték ezt is.
Elég nagy. Pont az eddigi orosz harckocsik nagy elõnye szûnik meg. De biztos megéri majd, hogy nagyobb célfelületet nyújt.
Elég nagy. Pont az eddigi orosz harckocsik nagy elõnye szûnik meg. De biztos megéri majd, hogy nagyobb célfelületet nyújt.
#51251
Nem újdonság, hogy Irak a hadserege felállítása miatt fegyvereket vásárol. A légierõ némi lemaradásban van. A megrendelt F-16-osok mellé szeretnének még beszerezni 18 Mirage 2000-est is.
A finn hadsereg 18 AMOS önjáró aknavetõt vásárol a Patria Hägglunds-tól. Az elsõ önjáró aknavetõt 2013-ban adják majd át.
Szingapúr P-3C tengeri járõrgépek beszerzését fontolgatja. Jelenleg ebben a feladatkörben Fokker-50-ek repülnek. Az öt Fokker helyett 4-5 Oriont képzelnek el váltótípusként.
A finn hadsereg 18 AMOS önjáró aknavetõt vásárol a Patria Hägglunds-tól. Az elsõ önjáró aknavetõt 2013-ban adják majd át.
Szingapúr P-3C tengeri járõrgépek beszerzését fontolgatja. Jelenleg ebben a feladatkörben Fokker-50-ek repülnek. Az öt Fokker helyett 4-5 Oriont képzelnek el váltótípusként.
#51249
"kiskorúbézoltán: ~15éve volt Groznij ostroma ahol az orosz páncélos erõk és az õket kisérõ gyalogság hogy mondjam finoman... csúnyán járt. Sokszor."
A fû zöld, az ég meg kék, ezek kb ugyanakkora nagy okosságok...
A fû zöld, az ég meg kék, ezek kb ugyanakkora nagy okosságok...
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51248
Ezek szerint ez egy képzelt biztonság érzet az én részemrõl. :-S
#51247
"15éve volt Groznij ostroma ahol az orosz páncélos erõk és az õket kisérõ gyalogság hogy mondjam finoman... csúnyán járt. Sokszor."
No ezt fejtsd ki. Én úgy ismerem a történetet, hogy a képzetlen, motiválatlan, rosszul felszerelt orosz sorikat küldték be a városba. a Hk-nak nem volt gyalogsági támogatása, amit az ellen jól ki is használt és szét RPG-te nyomorultakat. Pláne, hogy a csecsen pk volt szovjet fejes volt és teljesen tisztában voltak vele mit diktál az szovjet doktrina. Ezek alapján nem tartom butaságnak azt a hk-t.
Tudtommal ezek után felkötötték a gatyát és raktak gyalogot a pc-ok mellé és egybõl nem hullottak mint a legyek.
No ezt fejtsd ki. Én úgy ismerem a történetet, hogy a képzetlen, motiválatlan, rosszul felszerelt orosz sorikat küldték be a városba. a Hk-nak nem volt gyalogsági támogatása, amit az ellen jól ki is használt és szét RPG-te nyomorultakat. Pláne, hogy a csecsen pk volt szovjet fejes volt és teljesen tisztában voltak vele mit diktál az szovjet doktrina. Ezek alapján nem tartom butaságnak azt a hk-t.
Tudtommal ezek után felkötötték a gatyát és raktak gyalogot a pc-ok mellé és egybõl nem hullottak mint a legyek.
#51246
Nehogy azt hidd, hogy a pilóta javítja az eltolt CAS-t...
Csak egy próba. Google Earthel használd a repszimet és menj telejsen ismeretlen terület fölé. Próbálj ott egy pontot megtalálni, amit neked más szóban ír le 800-as sebességnél. Elég nehéz. Ha a pilóta infót kap, akkor hisz neki. Ha megerõsítik és tûzparancsot kap, akkor odacsap.
Jó pár sajnálatos baráti tûz és téves célazonosítást ismert 1991 óta.
Csak egy próba. Google Earthel használd a repszimet és menj telejsen ismeretlen terület fölé. Próbálj ott egy pontot megtalálni, amit neked más szóban ír le 800-as sebességnél. Elég nehéz. Ha a pilóta infót kap, akkor hisz neki. Ha megerõsítik és tûzparancsot kap, akkor odacsap.
Jó pár sajnálatos baráti tûz és téves célazonosítást ismert 1991 óta.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51245
Szvsz ez már kb a 2. VH-ban megvolt. :-)
#51244
"A városi környezet nagyon kínos az MBT-nek. Egy jól felkészült ellenfél komoly problémákat tud okozni neki, és állandóan a gyalogság kíséretére szorul, hogy a környezõ házakból ne dobáljanak csúnya dolgokat a fejére"
Egy ilyen ellenfél ellen inkább MBT-el támogatva küldeném be a gyalogokat, mint egyedül. Azt meg ugye nem neked kezdem el mondogatni hogy hk egyedül - értsd gyalogok nélkül - ne menjen sehova.
Egy ilyen ellenfél ellen inkább MBT-el támogatva küldeném be a gyalogokat, mint egyedül. Azt meg ugye nem neked kezdem el mondogatni hogy hk egyedül - értsd gyalogok nélkül - ne menjen sehova.
#51243
Én most itt arra gondolok, hogy a tüzér 10-20-x km-re van. Õ nem tudja hol vagyok, ha a pk elb@ssza, akkor a nyakadba esik az áldás. A pilóta meg jobb esetben szól, hogy Joe, biztos magadat akarod lõni?
#51242
Jólvanna! Én csak azt mondom, hogy kiváltani nem fogja. Szerintem.
Abban igazad van, hogy egy gép nem tud két külön ponton cas-t adni, míg a tüzérek igen, ha jó helyen vannak. (A "ha" kétszer aláhúzva)
Abban igazad van, hogy egy gép nem tud két külön ponton cas-t adni, míg a tüzérek igen, ha jó helyen vannak. (A "ha" kétszer aláhúzva)
#51241
Mármint kb., a pontos számra nem emlékszem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51240
Az atomenergia nem felejtõs. Kb. egy éve volt a hír, hogy még a romboló (fregatt?) méretû hajókra is megéri már atomreaktort tenni, hogy tartósan 150 dollár felett van az olaj ára.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#51239
A CG(X) eleve "rakétahordozó" lett volna, a legtöbb terven nem is szerepelt nagy ágyú rajta, mert kell(ett) a hely a VLS indítóknak. Tehát hiába bírt volna atommeghajtással, az energiafeleslegével nem tudott volna mit kezdeni.
Itt alapvetõen a kulcs a kondenzátor, ezeket fel kell tölteni, és ezekbõl lehet kinyerni a lövéshez szükséges energiát. Nem véletlenül kondenzátorokról van szó, annyi energiát képtelen egy hajóreaktor vagy akármilyen hagyományos energiaforrás biztosítani igen rövid idõ alatt, hogy az kivitelezhetõ legyen. A kondenzátort feltöltik, kisütik lövésnél, aztán lassan újra töltik. Ezért írtam lent, hogy szép az 1,5 másodperc után képes leadni a következõ lövést, csak éppen a kondenzátorok feltöltésének a kérdése itt a kritikus. Amennyire tudom, az egész railgun project részben a kondenzátorok technikai fejlõdésétõl függenek. Ezek mérete és mennyisége határozhatja meg, mennyiszer lõhet a hajó majd gyors egymásutánban. A "fenntartható" tûzgyorsaság (tehát ha mondjuk fél órán át folyamatosan lõni akar) valószínûleg igen kicsi lesz, akár több perc is eltelhet két lövés között. Amit lehet csinálni, hogy egy-egy ágyúhoz beépítenek 2-3-4-6 kondenzátortelepet, és így gyors egymásután leadhatnak 2-3-4-6 lövést... aztán elkezdhetik feltölteni a kondenzátorokat egyenként.
Itt alapvetõen a kulcs a kondenzátor, ezeket fel kell tölteni, és ezekbõl lehet kinyerni a lövéshez szükséges energiát. Nem véletlenül kondenzátorokról van szó, annyi energiát képtelen egy hajóreaktor vagy akármilyen hagyományos energiaforrás biztosítani igen rövid idõ alatt, hogy az kivitelezhetõ legyen. A kondenzátort feltöltik, kisütik lövésnél, aztán lassan újra töltik. Ezért írtam lent, hogy szép az 1,5 másodperc után képes leadni a következõ lövést, csak éppen a kondenzátorok feltöltésének a kérdése itt a kritikus. Amennyire tudom, az egész railgun project részben a kondenzátorok technikai fejlõdésétõl függenek. Ezek mérete és mennyisége határozhatja meg, mennyiszer lõhet a hajó majd gyors egymásutánban. A "fenntartható" tûzgyorsaság (tehát ha mondjuk fél órán át folyamatosan lõni akar) valószínûleg igen kicsi lesz, akár több perc is eltelhet két lövés között. Amit lehet csinálni, hogy egy-egy ágyúhoz beépítenek 2-3-4-6 kondenzátortelepet, és így gyors egymásután leadhatnak 2-3-4-6 lövést... aztán elkezdhetik feltölteni a kondenzátorokat egyenként.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51238
A Zumwalt osztályon két gázturbina és kettõ diesel-generátor adott, elvi összteljesítménye 78MW, amibe azonban bele tartozik a meghajtás is. Arra vonatkozólag nincs információm, hogy a railgun rendszer milyen hatásfokon mûködik, tehát bajos meghatározni, hogy mi lesz ilyen téren a helyzet.
A haditengerészet (többek között) abban látja a railgun elõnyét, hogy "biztonságosabb", hiszen a hajtótöltetek robbanásveszélyesek, míg a railgunnál ilyen probléma nincs.
A 2250m/s nem olyan hû de rendkívüli érték, Gerard Bull a HARP programban elért 3048m/s-ot, mégpedig két összetákolt és felfúrt 16"-os csatahajóágyúval. 1962-ben, vagyis lassan 50 éve.
A Zumwalt "land attack ship", tehát a szárazföldi célpontok leküzdése a feladata, ehhez kell(ett volna) a railgun, érthetõ, hogy a nagyobb hatótáv esszenciája a programnak, hiszen a tengerrõl kell elérnie a szárazföldet, vagyis az, hogy mennyire "messze ér be", a lõtávtól függ. Itt pedig nem 5kg-os, hanem több száz kilogrammos lövedékekrõl beszélünk.
A haditengerészet (többek között) abban látja a railgun elõnyét, hogy "biztonságosabb", hiszen a hajtótöltetek robbanásveszélyesek, míg a railgunnál ilyen probléma nincs.
A 2250m/s nem olyan hû de rendkívüli érték, Gerard Bull a HARP programban elért 3048m/s-ot, mégpedig két összetákolt és felfúrt 16"-os csatahajóágyúval. 1962-ben, vagyis lassan 50 éve.
A Zumwalt "land attack ship", tehát a szárazföldi célpontok leküzdése a feladata, ehhez kell(ett volna) a railgun, érthetõ, hogy a nagyobb hatótáv esszenciája a programnak, hiszen a tengerrõl kell elérnie a szárazföldet, vagyis az, hogy mennyire "messze ér be", a lõtávtól függ. Itt pedig nem 5kg-os, hanem több száz kilogrammos lövedékekrõl beszélünk.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51237
CG(X)re atomot akartak és mind ez mind a többi "sci-fi" fegyver zabálni fogja az áramot így nem lehetetlen, hogy ha 10év múlva leporolják a terveket (elötte persze megnézik, hogy müködik zumwalt) atom lesz alatta. Mondjuk ki kéne számolni mennyit tud leadni egy atomtengo 1secen belül összejön e a 64MJ vagy még oda is be kell vmivel segíteni.... 😄DD
Elvileg a teszt 32MJal történt. Elvileg az egy egy 1tonnas "bombat" 5.1Machra tud felgyorsítani. A cél viszont ugye a 64MJ. Egy 1-2tonnas "bomba" meg földi célok ellen is egész komoly dolgokra lehet képes.
Hajók ellen gondolom nem ez lesz a standard. De mi van akkor ha csak 250kgs akármit lödöznek? Kezdõ sebeség 40Mach? 😄DD Mi van, ha hajók ellen inteligens lesz amit kilõ? 21.sz problémája sokkal inkább a célmegjelölés lesz mint az utána való elpusztítás.
Mondjuk ha inteligens fegyvert aarnak akkor nem lebeghet mágneses térben... vaagy... na itt be is fejeztem kezd elgurulni a pirula.
kiskorúbézoltán: ~15éve volt Groznij ostroma ahol az orosz páncélos erõk és az õket kisérõ gyalogság hogy mondjam finoman... csúnyán járt. Sokszor.
Elvileg a teszt 32MJal történt. Elvileg az egy egy 1tonnas "bombat" 5.1Machra tud felgyorsítani. A cél viszont ugye a 64MJ. Egy 1-2tonnas "bomba" meg földi célok ellen is egész komoly dolgokra lehet képes.
Hajók ellen gondolom nem ez lesz a standard. De mi van akkor ha csak 250kgs akármit lödöznek? Kezdõ sebeség 40Mach? 😄DD Mi van, ha hajók ellen inteligens lesz amit kilõ? 21.sz problémája sokkal inkább a célmegjelölés lesz mint az utána való elpusztítás.
Mondjuk ha inteligens fegyvert aarnak akkor nem lebeghet mágneses térben... vaagy... na itt be is fejeztem kezd elgurulni a pirula.
kiskorúbézoltán: ~15éve volt Groznij ostroma ahol az orosz páncélos erõk és az õket kisérõ gyalogság hogy mondjam finoman... csúnyán járt. Sokszor.
#51236
+ mi az anyám termeli neki az energiát... kicsit lusta/hülye vagyok kiszámolni, de sejtem ehhez elég combos generátorok kellenek majd, az pedig vagy atomenergiával megy (szvsz felejtõs), vagy dieselolajjal ha haditengerészetrõl van szó. Itt viszont bejönnek hadtápos kérdések - vajon az adott, lõvéshez szükséges megajoulenyi energiát hogyan lehet logisztikailag egyszerûbben elõállítani: a, meglévõ lõportöltetekkel b, diesel olajból nyert villamos energiával. Értsd: 100 lövés leadásához 200 kg lõport kell a helyre szállítani/tárolni, vagy 2 tonna dieslt..
A másik gyakorlati problémám vele hogy 2000+ m/sec az nagyon jó adat, kb. 2-szere annak amit eddig tudott a csöves tüzérség.. de a gyakorlatban hoz-e áttörést? A 200 km-es hatótáv szép, de 200 km-rõl tengeri cél ugyan nem fogsz eltalálni, mert manõverezik és rengeteg ideje van kitérni. Szárazföldi mûveletek hatékony támogatásához pedig továbbra is nagy méretû lövedék kell, ide nem elég kilõni egy 5 kilós vasdarabot.
Fantázia ettõl függetlenül van benne, de szerintem ez még min. két évtized mire használható lesz..
A másik gyakorlati problémám vele hogy 2000+ m/sec az nagyon jó adat, kb. 2-szere annak amit eddig tudott a csöves tüzérség.. de a gyakorlatban hoz-e áttörést? A 200 km-es hatótáv szép, de 200 km-rõl tengeri cél ugyan nem fogsz eltalálni, mert manõverezik és rengeteg ideje van kitérni. Szárazföldi mûveletek hatékony támogatásához pedig továbbra is nagy méretû lövedék kell, ide nem elég kilõni egy 5 kilós vasdarabot.
Fantázia ettõl függetlenül van benne, de szerintem ez még min. két évtized mire használható lesz..
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#51235
Thx 😊
Y
Y
Egyedül élem az életem, idegen tőlem a félelem, szabadon élek mindig hajt a vér. Kalapács József
#51234
Ha már MBT... ma "kiszivárgott" két kép az Object 195-rõl (alias T-95). Persze ha eredetiek. Mindenestre érdemesnek tartottam megosztani õket:
Jó nagy. A test valószínûleg azért, mert oda helyezték el a személyzetet, márpedig akkor oda kell magasság (a test maga van vagy 1,7-1,8 méter). Erre került a feltehetõen személyzet nélküli torony egy nagy ûrméretû, talán 152mm-es löveggel.
Jó nagy. A test valószínûleg azért, mert oda helyezték el a személyzetet, márpedig akkor oda kell magasság (a test maga van vagy 1,7-1,8 méter). Erre került a feltehetõen személyzet nélküli torony egy nagy ûrméretû, talán 152mm-es löveggel.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51233
Ezt én is megnéztem. Ha holnap lesz idõm, akkor megnézem, hogy a standarnormális eloszlás estetén hol van az 0,5. Az alapján megnézem az eloszlást.
(Tehát visszakersem a sigma értéket, mert ismerem egy pontját a függvénynek. A várható érték 0, a sigma a kérdés.)
(Tehát visszakersem a sigma értéket, mert ismerem egy pontját a függvénynek. A várható érték 0, a sigma a kérdés.)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51232
No, ezzel most mit is akartál mondani? Nem vágom...
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51231
Magyarul hosszúsági (pct lövegeknél magassági) és szélességi közepesek. Egy közepesnek azt a távolságot veszik ahol a lövedékek 25%-a becsapódik. Az ellentétes iránnyal együtt ez 50%-lesz. A matek részét ne kérdezd, én majd 20 éve tanultam ezt és aztán más irányba indultam.
De ehun egy link ez biztosan jobban elmagyarázza.
Egy érdekesség hozzá, a ruszkik 15-20 évvel ezelõtt a lõtáblák összeállítását még valós lövéssel végezték, hogy azóta õk is számolják-e ma már azt nem tudom.
De ehun egy link ez biztosan jobban elmagyarázza.
Egy érdekesség hozzá, a ruszkik 15-20 évvel ezelõtt a lõtáblák összeállítását még valós lövéssel végezték, hogy azóta õk is számolják-e ma már azt nem tudom.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51230
Ez nem annyira a KMW-tõl függ, mint inkább a Bundeswehr-tõl. A KMW nem fog saját pénzbõl nekiállni fejleszteni, mert az bizony sokba kerülhet. Nagyon sokba. Pláne úgy, hogy nincs stabil, biztos vevõje elõre jól lezsírozva.
Amúgy korábban úgy nyilatkoztak, hogy valamikor az évtized második felében kezdõdhet meg az elõzetes munka. Ez alapján 2025 elõtt nem lesz Leopard 3 - ha egyáltalán így fogják hívni.
A Leo3-nak egyébként már van elõélete, az 1970-es években a JagdPanzer elgondolást vitték tovább a topicban már többször elõkerült VT 1-1 és VT 1-2 program keretében. Itt a test két szélére egy-egy 120mm-es ágyú került beépítésre, és a svéd S-harckocsihoz hasonlóan a testtel céloztak volna. Ebbõl nem lett semmi.
Volt a Weggman-Leo2, amely egy radikálisan csökkentett Leo2, a torony magasságát jelentõsen csökkentették (hogy a löveg -10°-os szögben is tudjon tüzelni, a torony közepén-elején egy felnyíló "csapóajtó" volt a löveg felett), illetve az EuroPack miatt kisebb motortér miatt egy futógörgõ és egy méter hosszal rövidebb lett volna a teknõ. Ez a változat erõsebb páncélzattal lett volna ellátva, miközben a tömege 60 tonna alatt maradt volna. Ez sem valósult meg.
Aztán ugye a németek aktívan dolgoztak a külsõ (torony nélküli) fegyverelhelyezéssel, volt már kép ugye a Marder 1-esen így elhelyezett 105mm-e lövegrõl. Aztán ott van a Panther elképzelés, amely "zsiráfnyakú" (hosszú gémen akár 7-12 magasra is feltolható) elhelyezett rakétaindító toronnyal rendelkezett, amely egyaránt alkalmas volt páncéltörõ és légvédelmi feladatra (ADATS rendszer, ha ez mond valamit).
Hogy milyen lesz az új harckocsi? Az az adott kor igényeitõl függ. 10-15 éve mindenki a kis tömegû, legfeljebb 25-35 tonnás "könnyû" harckocsikat preferálta volna, a könnyû légi szállíthatóság miatt. Ma ezzel szemben "nehéz" harckocsik mocorognak, mert az IED-k és a városi harc ezt igényli.
Az biztos, hogy a személyzetet valahogy számûzik a testbe, a torony vagy személyzet nélküli lesz, vagy torony nélküli megoldás (mint a Stryker MGS esetén). Elsõ körben jönnek az elektro-kémiai ágyúk, ahol a hajtótöltetett konrollált elektronikai gyújtással mûködtettik el, hogy ideálisabb legyen a lövedék gyorsulása. Késõbb esetleg jönnek az elektromagnetikus (railgun, coil gun) fegyverek.
A franciák a Leclerc 2015-nél már felvázolták, hogy minden harckocsinak saját felderítõ UAV-je lenne, amely fentrõl deríti fel a bújkáló ellent. A LecLerc 2015 program persze most már kukában van, helyette egy városi hadviselésre szolgáló csomagot csinált a GIAT. Mert most erre van igány...
Amúgy korábban úgy nyilatkoztak, hogy valamikor az évtized második felében kezdõdhet meg az elõzetes munka. Ez alapján 2025 elõtt nem lesz Leopard 3 - ha egyáltalán így fogják hívni.
A Leo3-nak egyébként már van elõélete, az 1970-es években a JagdPanzer elgondolást vitték tovább a topicban már többször elõkerült VT 1-1 és VT 1-2 program keretében. Itt a test két szélére egy-egy 120mm-es ágyú került beépítésre, és a svéd S-harckocsihoz hasonlóan a testtel céloztak volna. Ebbõl nem lett semmi.
Volt a Weggman-Leo2, amely egy radikálisan csökkentett Leo2, a torony magasságát jelentõsen csökkentették (hogy a löveg -10°-os szögben is tudjon tüzelni, a torony közepén-elején egy felnyíló "csapóajtó" volt a löveg felett), illetve az EuroPack miatt kisebb motortér miatt egy futógörgõ és egy méter hosszal rövidebb lett volna a teknõ. Ez a változat erõsebb páncélzattal lett volna ellátva, miközben a tömege 60 tonna alatt maradt volna. Ez sem valósult meg.
Aztán ugye a németek aktívan dolgoztak a külsõ (torony nélküli) fegyverelhelyezéssel, volt már kép ugye a Marder 1-esen így elhelyezett 105mm-e lövegrõl. Aztán ott van a Panther elképzelés, amely "zsiráfnyakú" (hosszú gémen akár 7-12 magasra is feltolható) elhelyezett rakétaindító toronnyal rendelkezett, amely egyaránt alkalmas volt páncéltörõ és légvédelmi feladatra (ADATS rendszer, ha ez mond valamit).
Hogy milyen lesz az új harckocsi? Az az adott kor igényeitõl függ. 10-15 éve mindenki a kis tömegû, legfeljebb 25-35 tonnás "könnyû" harckocsikat preferálta volna, a könnyû légi szállíthatóság miatt. Ma ezzel szemben "nehéz" harckocsik mocorognak, mert az IED-k és a városi harc ezt igényli.
Az biztos, hogy a személyzetet valahogy számûzik a testbe, a torony vagy személyzet nélküli lesz, vagy torony nélküli megoldás (mint a Stryker MGS esetén). Elsõ körben jönnek az elektro-kémiai ágyúk, ahol a hajtótöltetett konrollált elektronikai gyújtással mûködtettik el, hogy ideálisabb legyen a lövedék gyorsulása. Késõbb esetleg jönnek az elektromagnetikus (railgun, coil gun) fegyverek.
A franciák a Leclerc 2015-nél már felvázolták, hogy minden harckocsinak saját felderítõ UAV-je lenne, amely fentrõl deríti fel a bújkáló ellent. A LecLerc 2015 program persze most már kukában van, helyette egy városi hadviselésre szolgáló csomagot csinált a GIAT. Mert most erre van igány...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51229
"Lám mekkora hülye volt a ruszki, hogy tankot vitt Groznijba..."
US aktívan használt MBTket városi hadviselésben. És nem tudom mire fel ez a nagy cinizmus, pont így a szép 15év árnyékában.... Ruszkik megmutatták, hogy mennyire jól csinálják...
US aktívan használt MBTket városi hadviselésben. És nem tudom mire fel ez a nagy cinizmus, pont így a szép 15év árnyékában.... Ruszkik megmutatták, hogy mennyire jól csinálják...
#51228
Most vagy én értelmezem rosszul a CEP-et vagy te.
Normál eloszlással fejezi ki a pontosságot. Így 6,5 év valszám távlatából a háromszoros sigma távolságnál ez 97,5%ot jelent. Tehát 20 méteres CEP estén 60 méteres sugáron belül 97,5% csapódik. Hol van ez 160 méter...? <#fejvakaras>
Vagy standard normális eloszlással kellene számolni? Már nem igazán emlékszem, de a te 160 méteres értékedben 99%-os bizontsággal kijelentem, hogy nem értek egyet.
Normál eloszlással fejezi ki a pontosságot. Így 6,5 év valszám távlatából a háromszoros sigma távolságnál ez 97,5%ot jelent. Tehát 20 méteres CEP estén 60 méteres sugáron belül 97,5% csapódik. Hol van ez 160 méter...? <#fejvakaras>
Vagy standard normális eloszlással kellene számolni? Már nem igazán emlékszem, de a te 160 méteres értékedben 99%-os bizontsággal kijelentem, hogy nem értek egyet.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51227
Még egy dolog, rakéta esetében sokkal kisebb gyorsulást kell kibírnia az elektronikának és egyéb finomabb alkatrészeknek mint egy lövegcsõbõl induló dolognak. Talán ez is lehet oka a rakéta felé fordulásnak. Hogy a nagy sebességû pörgés a tengelyen mennyire nehezíti meg az irányítást azt viszont nem tudom. Igazából még azt se, hogy megnehezíti-e.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51226
Azt hiszem ez a világon mindenütt így van, ha éppen nincs háború akkor mindenki a könnyû, mozgékony csak feladatra optimalizált dolgokban hisz. Aztán ha beüt a ménykû mindenre páncél, majd pótpáncél és géppuska, gránátvetõ kerül, legyen az akár csak egy mezei vízszállító teherautó...
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51225
A 150m-t akkor elérte, hiszen - elvileg - 70m távolság van köztem és a közelebbi robbanások közt. Bár az sem kimondottan egészséges, de fedezékben és fõképp háborúban azt hiszem vállalható.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51224
Na, egy hozzászóláson meg át is siklottam.
"Azért a tüzérségi megfigyelõ dolga messze nem csak annyiból áll, hogy rábökjön a GPS készülékére, hogy tõlünk X méterre, Y irányba mennyi is a pontos GPS koordináta, majd ezt elrádiózza az ütegparancsnoknak."
Igazából a dolog ennél túlhaladottabb.
A végsõ cél - vagy legalábbis ami ma látható belõle - ennél jóval több. Java részük már jó ideje mûködik egy- egy részük még csak kevesebb mint 10 éve vagy fejlesztés alatt van.
Egy péda amúgy reklámbrossúra szerûen.
Joe, a mezei bakafántos raj pk-ja felfedez egy célt, legyen ez mondjuk egy aknavetõ szakasz beásva. Az okos kis távcsöve ami rá van drótozva egy GPS-re és rádióra, képes pontos szöget mérni és távolságot is. Megadja a cél jellemzõit, területcél, beásott, nem páncélozott. Majd a cél határait 2-4 ponttal körbefogja a távcsövével. Nyom egy okét, ennek hatására - emberi beavatkozás nélkül! - egy optimális helyen lévõ löveg (vagy lövegek) csöve a megfelelõ irányban áll és elõkészül a cél jellemzõinek megfelelõ lõszer a megfelelõ gyujtóval és töltettel. A rendszer ellenõrzi, hogy a cél lõhetõ-e a betáplált ROE szerint, digitális térkép segítségével akadályokat keres, a légierõ repüléseit ellenõrzi lesz-e ott repülés stbstb. Ha minden oké, a lövegnél megjeleni a "Tûz!" felírat és megy a malac. Joe elégedett az eredménnyel, és "Megsemmisültnek" veszi a célt. a logban mentésre kerül ki, honnan, hova, mikor, mire, milyen eredménnyel lövetett, a logisztikusoknál megjelenik, hogy a 23456-os lövegnél elfogyott 6db "Rettenetes" típusú gránát, meg 8 hajító töltet, a csõcseréig még lõhet 65-öt. Az elemzõknél a megjelent aknavetõ szakasz "kilõve" jelzést kap. A Pentagonban meg folyamatosan ugrálnak a számok a felhasznált lõszerrõl, elpusztított ellenségrõl és veszteségrõl.
Ennek ma úgy 80%-a mûködik, 10-10 meg vagy most kerül a rendszerbe vagy még fejlesztik.
"Azért a tüzérségi megfigyelõ dolga messze nem csak annyiból áll, hogy rábökjön a GPS készülékére, hogy tõlünk X méterre, Y irányba mennyi is a pontos GPS koordináta, majd ezt elrádiózza az ütegparancsnoknak."
Igazából a dolog ennél túlhaladottabb.
A végsõ cél - vagy legalábbis ami ma látható belõle - ennél jóval több. Java részük már jó ideje mûködik egy- egy részük még csak kevesebb mint 10 éve vagy fejlesztés alatt van.
Egy péda amúgy reklámbrossúra szerûen.
Joe, a mezei bakafántos raj pk-ja felfedez egy célt, legyen ez mondjuk egy aknavetõ szakasz beásva. Az okos kis távcsöve ami rá van drótozva egy GPS-re és rádióra, képes pontos szöget mérni és távolságot is. Megadja a cél jellemzõit, területcél, beásott, nem páncélozott. Majd a cél határait 2-4 ponttal körbefogja a távcsövével. Nyom egy okét, ennek hatására - emberi beavatkozás nélkül! - egy optimális helyen lévõ löveg (vagy lövegek) csöve a megfelelõ irányban áll és elõkészül a cél jellemzõinek megfelelõ lõszer a megfelelõ gyujtóval és töltettel. A rendszer ellenõrzi, hogy a cél lõhetõ-e a betáplált ROE szerint, digitális térkép segítségével akadályokat keres, a légierõ repüléseit ellenõrzi lesz-e ott repülés stbstb. Ha minden oké, a lövegnél megjeleni a "Tûz!" felírat és megy a malac. Joe elégedett az eredménnyel, és "Megsemmisültnek" veszi a célt. a logban mentésre kerül ki, honnan, hova, mikor, mire, milyen eredménnyel lövetett, a logisztikusoknál megjelenik, hogy a 23456-os lövegnél elfogyott 6db "Rettenetes" típusú gránát, meg 8 hajító töltet, a csõcseréig még lõhet 65-öt. Az elemzõknél a megjelent aknavetõ szakasz "kilõve" jelzést kap. A Pentagonban meg folyamatosan ugrálnak a számok a felhasznált lõszerrõl, elpusztított ellenségrõl és veszteségrõl.
Ennek ma úgy 80%-a mûködik, 10-10 meg vagy most kerül a rendszerbe vagy még fejlesztik.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51223
persze mikor minden fémlemezbõl tankot hajtogattak 😄
#51222
A hülye nyugati a saját kárából sem tanul, a jármûvekre szerelt géppuskák elé is csak 2003 után kezdett el lövegpajzsot rakni - holott ezt a leckét bõ 30 évvel korábban Vietnamban már megtanulták...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51221
http://www.lockheedmartin.com/products/GuidedUnitaryMLRSRocket/index.html
Enhanced anti-jam and accuracy processor
videon is impresszív
http://www.youtube.com/watch?v=yQwkXOMLk-E
Enhanced anti-jam and accuracy processor
videon is impresszív
http://www.youtube.com/watch?v=yQwkXOMLk-E
#51220
Az eredeti Excalibur "listán" úgy szerepelt, hogy a saját csapatoktól 150m-re lehessen tüzet kérni. Most így a 160 méteres kör mondjuk tényleg elrettentõ. 😊
De felteszem ezért készül a GMLRS+, hiszen ott a CEP tényleg méteres lehet...
De felteszem ezért készül a GMLRS+, hiszen ott a CEP tényleg méteres lehet...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51219
Mit gondolsz, illetve a többiek, milyen lesz a Leopard 3 ? Mikor hozza ki a KMW ? A Leo2 elég jól megy az exportpiacokon, ráadásul most hozták ki a legújabb variánst (leo2a7+), úgyhogy még kicsit korainak tartom egy új páncélos fejlesztését.
Y
Y
Egyedül élem az életem, idegen tőlem a félelem, szabadon élek mindig hajt a vér. Kalapács József
#51218
Lám mekkora hülye volt a ruszki, hogy tankot vitt Groznijba meg az Afgán hegyekbe. Szerencsére a mûvelt nyugat tanult ebbõl, meg õk amúgy is tudták ezt. 😄DD
Most mégis tankot visznek õk is... 😛
Most mégis tankot visznek õk is... 😛
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51217
Ezzel a CEP-lal csak csinján, ez egy sugár, nem átmérõ és csak a lövedékek 50% csapódik ide. A teljes szóráskép 20m-es CEP-lal annyit jelent, hogy 80m-re elõre, hátra jobbra és balra még akkor is csapódik gránát ha minden kifogástalanul mûködik és optimálisak a körülmények... Tehát a csábítóan csillogó 20m-es CEP az egy 160m átmérõjû kör igazából.
CAS-ra vetítve, 80m-rel magam elé simán (na jó nem olyan simán, de bevállálhatóan) meginvitálhatom az A10 GAU-ját, viszont a Zekszkalibur má' neccesebb...
CAS-ra vetítve, 80m-rel magam elé simán (na jó nem olyan simán, de bevállálhatóan) meginvitálhatom az A10 GAU-ját, viszont a Zekszkalibur má' neccesebb...
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51216
A városi környezet nagyon kínos az MBT-nek. Egy jól felkészült ellenfél komoly problémákat tud okozni neki, és állandóan a gyalogság kíséretére szorul, hogy a környezõ házakból ne dobáljanak csúnya dolgokat a fejére.
Nem véletlen, hogy az összes "városi hadviselés csomag", amit a mostani MBT-khez kitaláltak (Leo2A7+, M1A2 TUSK, stb.) mind azzal kezdõdik, hogy belülrõl távirányított külsõ géppuska, meg megerõsített oldalsó és hátsó (jobb esetben: tetõ) védelem, plusz megerõsített hasvédelem az IED-k, aknák ellen.
Nem véletlen, hogy az összes "városi hadviselés csomag", amit a mostani MBT-khez kitaláltak (Leo2A7+, M1A2 TUSK, stb.) mind azzal kezdõdik, hogy belülrõl távirányított külsõ géppuska, meg megerõsített oldalsó és hátsó (jobb esetben: tetõ) védelem, plusz megerõsített hasvédelem az IED-k, aknák ellen.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51215
A különbség az, hogy mivel a tüzérség eddig nem bírt megfelelõ preciziós csapásméréssel, az eljárás az volt, hogy egy katonai akció tûztámogatása is nagyban támaszkodott a CAS-ra. A telepített vagy mobil tüzérség viszont képes arra, hogy ágyúk (155mm, Excalibur) esetén úgy 30km-en belül, rakétatüzérség (GMLRS, majd GMLRS+) pedig akár 60-80km-es körzeten belül is tûztámogatást nyújtsanak. Ez már elég komoly lefedett terület. Az angolok sem véletlenül telepítették a saját GMLRS rendszerüket 2007-tõl kezdve Afganisztánba, ahogy az USA sem.
Azt más kérdés, hogy jobban örülnék egy cas-nak mert ott a pilóta lõ, nem egy 40+km-re lévõ tüzér. A pilóta láthatja, hogy az ott saját, a tüzérségi rakéta meg nem.
Excalibur esetén a CEP olyan 20 méter (de "ideális esetben" ez 5 méter alá is mehet - szó a propaganda anyag), és attól függ, hogy te milyen koordinátákat adsz meg. A gránát ugyanis igyekszik ezt a koordinátát minél jobban megközelíteni.
GMLRS esetén detto ugyanez mûködik, bár a CEP-je valamivel nagyobb.
A GMLRS+ esetén pedig a lézeres rávezetéstõl fog függeni a végsõ CEP, de ez (megfelelõ körülmények esetén) méteres szintû lehet. Tehát nincs számottevõ különbség egy LGB vagy egy GMLRS+ esetén a cél eltalálásának (vagy elvétésének) esélye között.
Azt más kérdés, hogy jobban örülnék egy cas-nak mert ott a pilóta lõ, nem egy 40+km-re lévõ tüzér. A pilóta láthatja, hogy az ott saját, a tüzérségi rakéta meg nem.
Excalibur esetén a CEP olyan 20 méter (de "ideális esetben" ez 5 méter alá is mehet - szó a propaganda anyag), és attól függ, hogy te milyen koordinátákat adsz meg. A gránát ugyanis igyekszik ezt a koordinátát minél jobban megközelíteni.
GMLRS esetén detto ugyanez mûködik, bár a CEP-je valamivel nagyobb.
A GMLRS+ esetén pedig a lézeres rávezetéstõl fog függeni a végsõ CEP, de ez (megfelelõ körülmények esetén) méteres szintû lehet. Tehát nincs számottevõ különbség egy LGB vagy egy GMLRS+ esetén a cél eltalálásának (vagy elvétésének) esélye között.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51214
Mint mondtam, [b]nem kell minden négyzetmétenyi területet lefedni. Ott, ahol nincs egység, ott support sem kell.
Pl. itthon csak a megyeszékhelyek köré rajzolj egy 25 km-es sugrú kört modjuk itthon. Elég decens lefedettség szerintem ha megnézed, hogy ezzel milyen objektumokat és utakat tartasz ellenõrzés alatt és permanensen.
Igen, az légierõ az utolsó négyzetméter közelébe is odarepülhet, de irgalmatlan drága. Erre nincs is mindig szükség. Afganisztán hegyes, ezért ott a nehézfegyverzet nehezen mozog. Egy tepsi sík terepen viszont az MLRS is egészen mobil.
Ezért kell a kettõ egyensúlyát megteremteni. Offenzíva alatt a CAS nagyon ütõs, mert ha gáz van, a pillanatok alatt megjelenik és odacsap. Ha már megszállsz egy országot, vagy szétszóródsz, akkor a repcsi egyre gázosabban van ott mindenhol idõben.
A gépek tiszta rerórája békedõben 10k $ táján vagy felett van óránként. Ma Afganisztában 4-8 órás CAS bevetéseket repülnek taner supporttal. Számolj. Egy havi repkedés árából tiszta áron mit vehetsz, mit üzemeltethetsz és mit spórolhatsz meg. Az adott körzetben lényegében permanens jelenlétet kapsz ennyiért.
Pl. itthon csak a megyeszékhelyek köré rajzolj egy 25 km-es sugrú kört modjuk itthon. Elég decens lefedettség szerintem ha megnézed, hogy ezzel milyen objektumokat és utakat tartasz ellenõrzés alatt és permanensen.
Igen, az légierõ az utolsó négyzetméter közelébe is odarepülhet, de irgalmatlan drága. Erre nincs is mindig szükség. Afganisztán hegyes, ezért ott a nehézfegyverzet nehezen mozog. Egy tepsi sík terepen viszont az MLRS is egészen mobil.
Ezért kell a kettõ egyensúlyát megteremteni. Offenzíva alatt a CAS nagyon ütõs, mert ha gáz van, a pillanatok alatt megjelenik és odacsap. Ha már megszállsz egy országot, vagy szétszóródsz, akkor a repcsi egyre gázosabban van ott mindenhol idõben.
A gépek tiszta rerórája békedõben 10k $ táján vagy felett van óránként. Ma Afganisztában 4-8 órás CAS bevetéseket repülnek taner supporttal. Számolj. Egy havi repkedés árából tiszta áron mit vehetsz, mit üzemeltethetsz és mit spórolhatsz meg. Az adott körzetben lényegében permanens jelenlétet kapsz ennyiért.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51213
Mondjuk a legszimpatikusabb tervezett támadásnál városi környezetben még mindig egy MBT. Rádión elmondod melyik házból lõttek és volt ház nincs ház. Mondjuk ez Afganisztánban már nem mindenhol nyerõ. Nem is értem oda miért csak mostanában mentek nagyvasak. A németek, kanadaiak vittek. Még valami T-72-esek is voltak szövi oldalon. Talán mongolok?
#51212
Azért a tüzérségi megfigyelõ dolga messze nem csak annyiból áll, hogy rábökjön a GPS készülékére, hogy tõlünk X méterre, Y irányba mennyi is a pontos GPS koordináta, majd ezt elrádiózza az ütegparancsnoknak.
Figyelembe kell vennie a meteorológiai viszonyokat, az esetleges akadályokat (pl. meg kell állapítania, hogy ha egy völgyben van a célpont, akkor a felette lévõ hegygerincen átrepül-e a gránát, vagy az megfogja esetleg), úgy kell helyezkednie megvilágításnál, hogy a beérkezõ rakéta érzékelõje lássa biztosan a megvilágítást, és így tovább.
Azért a tüzérségi megfigyelés továbbra sem véletlenül külön ág a hadseregen belül, dedikált szakemberekkel és felszereléssel.
Szó se róla, manapság egyre inkább abba az irányba tolódik a preciziós csapásmérés, hogy a katona rábökjön csak a kis számítógépén a célpont koordinátáira, de ettõl azért még odébb vagyunk.
Figyelembe kell vennie a meteorológiai viszonyokat, az esetleges akadályokat (pl. meg kell állapítania, hogy ha egy völgyben van a célpont, akkor a felette lévõ hegygerincen átrepül-e a gránát, vagy az megfogja esetleg), úgy kell helyezkednie megvilágításnál, hogy a beérkezõ rakéta érzékelõje lássa biztosan a megvilágítást, és így tovább.
Azért a tüzérségi megfigyelés továbbra sem véletlenül külön ág a hadseregen belül, dedikált szakemberekkel és felszereléssel.
Szó se róla, manapság egyre inkább abba az irányba tolódik a preciziós csapásmérés, hogy a katona rábökjön csak a kis számítógépén a célpont koordinátáira, de ettõl azért még odébb vagyunk.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51211
Azért messze nem. Csak az elmúlt 20 évben a lõtáv fejlõdött egy bõ 15-20%-ot, a tûzvezetõ radarok elterjedésével, központosított, adatkapcsolatra épített tûzvezetéssel jelentõsen nõt a válaszcsapások pontossága és hatékonysága. Szintén az utóbbi idõk "találmánya" a több lövedék egyidejû célpontba csapódása.
Szóval azért bõven fejlõdött a tüzérség az elmúlt idõben is.
Szóval azért bõven fejlõdött a tüzérség az elmúlt idõben is.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51210
No ez még mindig nem tiszta. Ha 10-15km-re kell lennie a gépnek az max akkor mûködhet, ha tudatos támadásról beszélünk pl: támadnak egy iraki várost. De akkor erre valóban jobb a prec tüzérség, mert itt a támadó által választott idõpontban harcolnak, ergó tudják úgy idõzíteni, hogy a tüzérek jó helyen legyenek. A CAS szvsz ott pótolhatatlan, mikor váratlan támadást szenvednek el. Ekkor lehet pánik gombot nyomni, jön az erforsz és szétbombázza nyomorult terroristákat.
Az amit Molni mondott szvsz megvalósíthatatlan, mármint hogy szétszórni a rakétás tüzérséget. Mondjuk csak egy M.o. területen is iszonyú mennyiség lenne. Egy vadász meg röhögve elér bárhova.
Mindenesetre tény hogy az USAF-tól való függést is csökkenti, a költségeket is meg az Army egóját is növeli.
Azt más kérdés, hogy jobban örülnék egy cas-nak mert ott a pilóta lõ, nem egy 40+km-re lévõ tüzér. A pilóta láthatja, hogy az ott saját, a tüzérségi rakéta meg nem.
(Vicces hogy a tüzér a CAS-t dicséri, a repülõ fan meg a tüzérséget. :-) )
Az amit Molni mondott szvsz megvalósíthatatlan, mármint hogy szétszórni a rakétás tüzérséget. Mondjuk csak egy M.o. területen is iszonyú mennyiség lenne. Egy vadász meg röhögve elér bárhova.
Mindenesetre tény hogy az USAF-tól való függést is csökkenti, a költségeket is meg az Army egóját is növeli.
Azt más kérdés, hogy jobban örülnék egy cas-nak mert ott a pilóta lõ, nem egy 40+km-re lévõ tüzér. A pilóta láthatja, hogy az ott saját, a tüzérségi rakéta meg nem.
(Vicces hogy a tüzér a CAS-t dicséri, a repülõ fan meg a tüzérséget. :-) )
#51209
"(Anno te mondtad azt a dõreséget, hogy pár méteres szórásképe van a tüzérségi lövedéknek 20 km felett...?)"
Nem, bár valami rémlik, ha rákeresel kb azt fogod tõlem találni erre, hogy baromság...
Amúgy idézet a 51196-ból
"Ma a tüzérségi eszközök 30+ km-en egy 1km sugarú körbe képesek biztosan belõni."
Nem, bár valami rémlik, ha rákeresel kb azt fogod tõlem találni erre, hogy baromság...
Amúgy idézet a 51196-ból
"Ma a tüzérségi eszközök 30+ km-en egy 1km sugarú körbe képesek biztosan belõni."
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51208
A korrekció nem feltétlenül pár száz méter. Ma a tüzérségi eszközök 30+ km-en egy 1km sugarú körbe képesek biztosan belõni. Az idézett 40km-en 150m egy nagyon nagyon jó lövés...
Õõõõ... A GMLRS GPS alapú pályamódosítással bír. A GMLRS+ ezt fejeli meg egy passzív lézeres rávezetésû fejjel, ha jól követem a dolgokat. Tehát a katona megadja a cél hozzávetõleges GPS pozicíóját, és a végén lézerrel pontosíthatnak.
Tehát ebbõl a szempontból azért elvárható, hogy a rakéta ne térjen el drasztikusan a célpont koordinátitól, ha azt a katona pontosan megadta.
Õõõõ... A GMLRS GPS alapú pályamódosítással bír. A GMLRS+ ezt fejeli meg egy passzív lézeres rávezetésû fejjel, ha jól követem a dolgokat. Tehát a katona megadja a cél hozzávetõleges GPS pozicíóját, és a végén lézerrel pontosíthatnak.
Tehát ebbõl a szempontból azért elvárható, hogy a rakéta ne térjen el drasztikusan a célpont koordinátitól, ha azt a katona pontosan megadta.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51207
Milyen játék? Ha nem tudok valamit, akkor mutass rá?
Már az ODS is megmutatta, hogy a 20 évvel korábbi szemlélettel felhúzótt biztonságonak gondolt méregdárga betonbuknerek, csak arra jók, hogy a benne levõ géppel együtt pusztítse el egy 2000 fontos pct. lézerbomba.
Mennyit fejlõdött a tüzérség pontosság, szórásképes és átütõ ereje? Én nem tudom. Mond meg akkor te.
(Anno te mondtad azt a dõreséget, hogy pár méteres szórásképe van a tüzérségi lövedéknek 20 km felett...?)
Már az ODS is megmutatta, hogy a 20 évvel korábbi szemlélettel felhúzótt biztonságonak gondolt méregdárga betonbuknerek, csak arra jók, hogy a benne levõ géppel együtt pusztítse el egy 2000 fontos pct. lézerbomba.
Mennyit fejlõdött a tüzérség pontosság, szórásképes és átütõ ereje? Én nem tudom. Mond meg akkor te.
(Anno te mondtad azt a dõreséget, hogy pár méteres szórásképe van a tüzérségi lövedéknek 20 km felett...?)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51206
Bocs a "de-de-de" dologgal nem tudok mit kezdeni. Azaz tudnék, csak semmi kedvem hozzá...
Feltételezem, pontosan tudod, hogy, ahogy a repülés sem csak a bombákból és rakétákból áll a tüzérség sem csak vascsövekbõl és a belevaló golyókból. Nem gondolom, hogy ilyen szûklátókörû lennél vagy ennyire tájékozatlan.
Szóval az ilyen játékokhoz keress mást... <#wave>
Feltételezem, pontosan tudod, hogy, ahogy a repülés sem csak a bombákból és rakétákból áll a tüzérség sem csak vascsövekbõl és a belevaló golyókból. Nem gondolom, hogy ilyen szûklátókörû lennél vagy ennyire tájékozatlan.
Szóval az ilyen játékokhoz keress mást... <#wave>
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#51205
Nem értem. Mindkettõ esetén rá kell bökni a térképre a saját helyzetedhez.
Ma egy vacak mobiltelefon megmondja 5 méteres pontossággal, hogy hol vagy. Ez több, mint elég mindenféle tûztámogatáshoz.
A tüzérségnek a célmegjelölõ magához képest ad egy realtív helyzetet, ahogy a repcsinak is. Nem mindig van füstgránát. A füstöt az ellenfél is látja...
Táv és irány. Ennyi kell a pozíciódohz képes. Ma ebbõl mobiltelefon alkalmazás gyorsabban számol célkordinátát, mint ahogy én bepötyögném egy klaviatúrával. Az iránytû is digitális. A cél megvan, mehet a tüzijáték.
Ma egy vacak mobiltelefon megmondja 5 méteres pontossággal, hogy hol vagy. Ez több, mint elég mindenféle tûztámogatáshoz.
A tüzérségnek a célmegjelölõ magához képest ad egy realtív helyzetet, ahogy a repcsinak is. Nem mindig van füstgránát. A füstöt az ellenfél is látja...
Táv és irány. Ennyi kell a pozíciódohz képes. Ma ebbõl mobiltelefon alkalmazás gyorsabban számol célkordinátát, mint ahogy én bepötyögném egy klaviatúrával. Az iránytû is digitális. A cél megvan, mehet a tüzijáték.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51204
A jenki légierõ 20 év alatt lényegében lassan már a 100% precíziós fegyver alkalmazása felé mozdult el. A tüzérségnek lényegében nem igan volt ilyen képessége, vagy max. kísérleti szinten.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM