Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Mintha pár nappal ezelõtt láttam volna itt kínai fejlesztést az milyen(paraméterek) tank lehet róla valamit tudni?
Csak annyit, hogy készül. Ennyi legalábbis biztos. Az alapja a Type-99, vagyis egy "tuningolt" T-72. Pletykák vannak 155mm-es harckocsilövegrõl és hasonlókról, ám ezeket kétséggel kell fogadni. Eddig a kínai harckocsik mind alapjaiban szovjet T-54/55 vagy T-72 harckocsik másolatai, amin kisebb-nagyobb finomításokat végeztek. Összességében még a jelenlegi legfejlettebb Type-99 változat sem éri el a jelenlegi orosz T-90A/C változatokat (a T-90 amúgy szintén T-72 származék).
A fejlesztett, 155mm-es löveggel szerelt Type-99-est Type-99KM-nek nevezik a különféle oldalak, de semmi konkrétum nincs róla, ráadásul sok téren extrém dolgokat állítanak. Ilyen a 2000+ lóerõs erõforrás, de maga a 155mm-es sima csövû löveg is. Kína eddig szovjet ágyúkat reszelgetett kis mértékben, hogy a nulláról egyszer csak elõálljanak egy 155mm-es sima csövû hk. ágyúval kissé meredek állítás...
Úgy tudom most a szupersztár a Abrams meg a leopard de úgy tudom ezek is 80 as évek tankjai nem?
Viszont folyamatosan fejlesztették õket. A fejlesztések egy része kényelmesen beépíthetõ egy õsöreg harckocsiba is, és a hatását ugyanúgy kifejti.
Ilyen például a digitális adatkapcsolat és célmegosztás. Ez annyit tesz, hogy a parancsnok elõtt ott egy képernyõ, ahol egyfelõl látja a saját erõk pozícióját, másfelõl valós idõben értesülhet a parancsoki döntésekrõl és a felfedezett ellenfelekrõl. Ha õ maga felfedezett egy ellenfelet, akkor egy gomb megnyomásával a számítógép rögzíti az adatait (a saját ismert koordináták, illetve a cél irányából és távolságából kiszámolja a cél pontos koordinátáit), és ez megjelenik a többi harckocsi, illetve a parancsnokság képernyõin, tehát mindenki más is egybõl tudomást szerez róla.
A másik jellemzõ fejlesztés a harckocsiágyú, ilyen téren a német Leopard 2A6 kapott egy hosszabb csövû (L/55-ös) harckocsiágyút. Ez nagyobb torkolati sebességet és ezzel nagyobb páncélátütést jelent a hozzá kifejlesztett lõszerrel.
A másik a kiegészítõ páncélzat megjelenése, ezt utólag lehet felszerelni a harckocsira, és jelentõsen növelheti a túlélõképességet. Egy T-55-ösre is lehet reaktív páncélzatot szerelni utólag, amely jelentõsen növeli a túlélési esélyeit páncéltörõ rakéták ellen, illetve egyes típusú blokkoknál bizonyos mértékig a kinetikai páncéltörõ lövedékekkel szemben is.
Amúgy készülnek mostanában új tankok ?
Igen, készülnek új harckocsik. E téren ma elsõ sorban ázsia áll az élen, Japán a Type-10 harckocsival, Dél-Korea a K2 harckocsival. Mindkettõ "közepes" tömegû, tehát 50 tonna alatti, vagy a körüli. Mindkettõ lövege ugyanaz, mint a Leopard 2-é (mindkettõnél van lehetõség a hosszabb L/55-ös löveg beépítésére). Mindkettõ fejlesztett hidrodinamikus felfüggesztéssel bír (ez egyfelõl jobb terepjáró képességet biztosít, másfelõl lehet változtatni a harckocsi hasmagasságát ("lehasalhat" egy fedezék mögé, vagy akár "kiemelkedhet" mögüle), vagy elõre/hátra bólinthat, ami megnöveli a löveg tüzelési szögét, stb.), a japán harckocsin CVT (fokozat nélküli) váltó van, amely egyfelõl ideálisabb erõkihasználást, másfelõl egyenletesebb gyorsulást és lassulást jelenthet), mindkét harckocsi modulszerû páncélzattal rendelkezik (a páncélelemek könnyen le- és felszerelhetõek, így a veszélyhelyzetnek megfelelõ páncélzatot lehet rászerelni, ha a sebesség a fontos, akkor nincs kiegészítõ páncélzat, ha a védelem, akkor nehéz kiegészítõ páncélzatot lehet rászerelni, illetve a harctéri sérüléseket gyorsan ki lehet javítani, továbbá a késõbbieknek kifejlesztésre kerülõ új páncélzatot könnyen fel lehet rá szerelni a régi helyett, stb.) és mindkettõ igen fejlett fedélzeti számítógépekkel rendelkezik (tûzvezetés és információmegosztás).
Gyakorlatilag az 1960-as évektõl kezdve mindenkinek vannak jó elképzelései a jövõ harckocsijáról (minél kisebb legyen, ne legyen tornya, vagy személyzet nélküli tornya legyen, így a személyzet a testbe kerülhet, ahol jobban védet, stb.), de valahogy sose valósultak meg ezek az elképzelések. A Jordánok évekkel ezelõtt kifejlesztettek egy "keskeny profilú" automatizált tornyot, de a mai napig senki nem rendszeresítette. A svédek még az 1970-es és 80-as években rengeteg igen innovatív elképzelést vázoltak fel az UDES program keretében, de aztán e helyett a "hagyományos" Leopard 2-est vették meg...
Úgy tûnik a drasztikus lépéseket senkinek sincs kedve meglépni, mert mi van, ha kiderül, hogy a hatalmas befektetés mögött egy hibás, a harctéren életképtelen elképzelés lapul. 😊
COMRES75, egy angol elképzelés a külsõ, torony nélküli ágyúelhelyezésre, 83,8mm-es, 20 fontos pct. ágyúval, 1968-ból
Objekt 450, szovjet (Kharkov harckocsigyár, ma Ukrajna) torony nélküli harckocsi elképzelése az 1970-es évek elejérõl, a 125 vagy 130mm-es löveg felett egy 30mm-es stabilizált légvédelmi gépágyú lett volna elhelyezve
Az UDES-19 elképzelés Svédországból, torony nélküli 120mm-es ágyúval, 1970-es évek vége
KADDB (Jordánia) Falcon torony, 120mm-es ágyúval
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
És ennél is csak ugy mint a 21esnél még az is a szerepe, hogy a hajtomû levegöszügségletének megfelelö mennyiségü levegöt engedje be se többet se kevesebbet, mert olyankor következik be a pompázs meg amikor a lapátra nem a megfelelö szögben érkezik a levegõ.
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
http://index.hu/tudomany/urkutatas/2010/12/17/keves_hajtoanyagot_kapott_az_orosz_raketa/
Pont a cél elött estek egyet.
A fegyverek, harceljárások változnak, legfeljebb nem olyan látványosan.
Az energia alapú fegyverek terén amúgy nagy hurráoptimizmus volt az 1990-es években, aztán ahogy a beindult programok (YAL-1A légi telepítésû lézer, railgun a DD-21 rombolóra, stb.) egyre komolyabb technikai akadályokba ütköztek, kellett szembesülni a ténnyel, hogy ezek a technológiák még mindig évtizedekre vannak a harctéri bevethetõségtõl.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Egyébként a hidegháború és atomfegyverkezés miatt ez az izotóp lényegében elfogyott és már nem is gyártják. Ezért a NASA és más államok hosszú üzemidõre tervezett mûholdjaihoz van még 1-3 szondához elegendõ és helló belló. Már évek óta sírnak ez ügyben, de lényegében nem történt asszem semmi...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
A kárelhárítás és sérülésállóság nagyon összetett dolog és az, hogy mennyit bírhat ki egy CV(N) az a hétpecsétes titok kategóriája.
Pár éve elsüllyesztették az Orsikany (õsöreg) és az egyik elsõ generációs szuperhordozót, assze a ex. USS America-t. Megkínálták mindennel, de természetesen a teszt nem volt nyilvános, ahogy az eredménye sem.
A reaktorokat alapvetõen burtálisan masszív valamit, a megfelelõ sugárvédelem és hõterehelések okozta feszültségek elviselése miatt. Tudtommal ami atomtengó eddig elsüllyed annak lényegében egyben maradt a reaktro magja, a tengó hullott körülötte darabokra.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Te tényleg azt hitted hogy a szomszédos Ukrajnában 1986-ban atomrobbanás történt? Gombafelhõ, több tíz(száz?) kilométeres sugarú körben letarolt környék, meg minden ami ezzel jár? <#smile>#smile>
És igen elképzelhetõ hogy az Uljanovszk-osztály terveit is felhasználják majd a 80000 tonnások megalkotásánál. Valamiben sántikálnak, mert a kisebb hajókat(rakétás-gyorsnaszádokat, õrhajókat) egyre több helyen építik, azonban ezek nem a nagyobb hajógyárak. Mintha kiszervezték volna a kicsiknek az ilyen melókat.
A Shi Lang hadrafoghatósága biztos nem lesz egyik napról a másikra megvalósítható. A kínaiaknak alig van nyílt tengeri tapasztalatuk a legtöbbet a szomáliai kalózok elleni küzdelemben szerzik. Hajóik, tengeralattjáróik szinte alig hagyják el a kikötõt egy nyugati haditengerészethez mérten. A pilóták fedélzeti jártasságának megszerzése sem lesz egy leányálom, de hát valahol el kell kezdeni, talán Brazíliában...
Hajrá. 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Ez ugyan nem haditechnika de látom van itt pár mérnök tavaly óta semmit nem hallottam errõl itt sem? Úgy emlékszem jó pár éve hajtottak valami hajót hasonló technikával.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Az áramermelõ reaktorokban nincs is elég dús hasadóanyag keverék ehhez...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Az elsõ saját épitésû reülögép-hordozó alatt mit étenek az ex szovjet Vajag-ot ? Vagy az állitolag Ukrajnától megszerzett ex Szovjet 1143.7 Uljanovszk osztály tervei alapján állitolag megkezdett Kinai project-re gondolsz de az 80000 t vizkiszóritású lesz ha lesz belõle valami ?
Jiangnan-ba van egy 580X120-es szárazdokk Ez képes Nimitz osztályú hajók legyártására is darui a legnehezebb alkatrészek beemelésére is alkalmasak .
Ami meg az ( ex Varjag ) Shi Lang-ot illeti azt irják róla hogy 2011-ben tervezik átadni a flottának . Eggyenlõre annyi biztos hogy a Shi Lang átépitése a végsõ fázisba jutott kinai fegyverzetet és elektronikát kap . A legujjabb fényképeken már látszik a radarok beépitésének munkálatai . Feltételezések szerint Kina hordozójának gépanyagát a repülõgép-hordozó-n való üzemeltetésre átépitett J-11 tipusra alapozza , de vannak olyan hirek hogy a Kinai repülõgépipar készit egy F/A-18C tipusnak megfelelõ gépet J-13 tipusjelû gépet ( mondjuk a wikipédián azt irják törölt project ) . Attól még hogy 2011-ben átadják a flottának feltéve ha sikerül elkésziteni a Shi lang-ot nemtudom mikorra lesznek harckész bevethetõ repülõgépszázadok ( ez még a jövõ zenéje ) ?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
"mert jelen pillanatban ha joystick-kal akarsz repülni akkor képtelenség finoman állítani a helikopter dõlésszögén, össze vissza kell rángantni ahhoz, hogy ne csapódj a földbe"
Nekem pont uezt csinálta és egy joy cserével megoldódott. Ettõl még a fizikája pocsék. Az arma legnagyobb elõnye hogy nincs konkurenciája.
ON

A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
Kínában jól haladnak a saját építésû repülõgép-hordozó elsõ példányával. A hírek szerint az 50000-60000 tonnás vízkiszorítású egység 2014 körül el is készülhet. A szintén saját építésû nukleáris meghajtású hordozó 2020 körül lehet kész.
Izraeli vadászgépek egy léggömböt lõttek le a dimonai atomerõmû közelében. Az alkalmazott fegyver, illetve lelõtt eszköz is jelenleg még igencsak ellentmondásos. Egyesek gépágyút mások rakétát említenek meg. Az sem bizonyos hogy a léggömb meteorológiai volt, vagy esetleg egy terrortámadásra készült motorral ellátott kezdetleges UAV.
Átadásra került a 400. Longbow tûzvezetõ radar, melyekkel az AH-64 Apache harci helikoptereket látják el. Azonban az Afganisztánban használt apacsok sok esetben a radar nélkül indulnak bevetésre, ugyanis a berendezés plusz súlya helyett inkább némileg több üzemanyagot tartanak hasznosnak a feladat végrehajtásakor.
December 13-án Linköping-ben átadásra került a thaiföldi királyi Légierõ számára egy Saab 340 Erieye AEW légtérellenõrzõ és egy Saab 340 szállító repülõgép.
Novemberben a belgák egyik F-16-osa távvezetéket szakított Marokkóban. A Florennes-ben állomásozó 350. század hét Falconja települt át az észak-afrikai ország Sidi Slimane légibázisára, az afganisztáni bevetésre való felkészülés okán. Az Afganisztánhoz hasonlatos táj felett végzett alacsony repülés következtében szakadt el a távvezeték. Ennek következtében Marokkó és a szomszédos Algéria egyes részei kis idõre áram nélkül maradtak.
A júliusi C-17-es katasztrófa:
www.smart-bus.hu