Haditechnikai Topic

ugyan arról beszélünk, csak máshogy fejezzük ki magunkat, mert ahogy irtad következménye a kúp mozgásának az hogy csökken a keresztmetszet ami maga után hozza hogy csökken a bemenö levegö de a sebesség miatt akár ki is egyenlitheti ezt a csökkenést.
A kup feladata ahogy irtad elkerülni a meröleges lökéshullám kialakulását mert az lezárná a levegõ utját a szivócsatornához.
de ez is megérne egy hosszu misét hogy mit miért ugy terveztek ahogyan.
Amugy én a 21est tanultam.

Hát nem tudom, de nekem ezt (régi idõkbe veszõ emlékeim szerint, amely természetesen nem csalhatatlan) máshogy tanították.

Természetesen az egy következmény, hogy változik a beáramló levegõ mennyisége, de szerintem a mach-kúp feladata nem ez.

Amikor a 21-es kúpja elõre mozdul az azért van, mert a központi test különbözõ kúpszögû elemekbõl áll, ezáltal nem egy, hanem több lökéshullám kúp keletkezik, amelyek több fokozatban csökkentik a levegõ sebességét, illetve megváltoztatja a szívócsatornában azt a tartományt, ahol a levegõ sebessége (egy laval-fúvókában) ismét hangsebesség felé gyorsul (ami viszont védi a lökéshullám rendszert a hmû változó üzemmódjából adódó hatásoktól), aminek a végén létrejön az a merõleges lökéshullám ami mögött ismét hangsebesség alatti a levegõ sebessége, immár stabilan.

Ha elfogadnám, amit állítasz, akkor miért nincs szükség a hangsebesség alatti repülõgépeknél repülés közbeni levegõmennyiség szabályozásra a szívócsatorna által (pl az általam tanult utasszállítók szívócsatornájában ilyennek nyoma sincs), illetve a Mach-kúp (tudtommal) éppen nagy sebességnél mozdul kifelé (csökkenti a keresztmetszetet) amikor általában pont megnõ a hajtómû levegõ igénye (természetesen az is gaz, hogy a sebesség növekedésének következtében megnõ a beáramló levegõ mennyisége)?

TG

Ui. közben utána érdeklõdtem telefonon egy kicsit, az elsõ a felszálló redõny, míg a hátsó a pompázs-szelep, nem rugó terhelésû, saját súlya tartja zárt helyzetben.

én sem ezt irtam hanem hogy azon kivül hogy lecsokkenti a levegö sebességét még a levegö mennyiségét is szabályozza, mert azt viszont nem irtad, hogy pl a 21es esetében a kifelé mozdulo kup csokkenti is a keresztmetszetet igy csökkentve a levegö mennyiségét a pompázs szelepek csak finomitanak az arányon, de a fö levegö mennyiség szabályzást az orrkup végzi.


Azoknál a gépeknél ahol nincs ilyen szabályozás ott meg a gép testet alakitják ugy hogy a gép körül kialakulo lökéshullám utánn kerüljön a beömlõ igy érve el a sebességcsökkenést.Mert mint tudjuk a lökéshullám hátsó részén hangsebesség alatti az áramlás.

Üdv!

A gond, az, hogy a Mach-kúp, vagy más esetekben, mint a MiG-29, vagy éppen a Concorde a Mach-gát szerepe nem a levegõ mennyiségének a szabályozása, hanem a levegõ sebességének hangsebesség alá csökkentése. A levegõmennyiségének a szabályozása, pl a MiG-21-nél a gép orrán lévõ hidraulikus mûködtetésû pompázs-redõny vagy szelep (plusz levegõ kiengedése), illetve a szárnytõ elõtt-alatt lévõ rugóterhelésû levegõ beeresztõ-szelep (plusz levegõ beengedése szolgál.

Képek ás szöveg a szolnoki múzeum honlapjáról:

"Nézzünk be a Mach-kúp mellett ! Itt elöl a bal oldali pompázs-gátló szelep és mozgatórúdja látható. A hajtómû számára felesleges levegõt ereszti ki. Kissé beljebb az éppen ellentétes célú, rugó ellenében befelé nyíló, levegõ beeresztõ szelepet látod (majdnem)."

"Az oldalszám elõtt az állásszög-jeladó. A kettõ között a baloldali pompázsgátló szelep, amely a kompresszor számára felesleges levegõ kieresztésére szolgál. Az ilyen repülési helyzetben egy munkahenger befelé nyitja a szelepet - és a felesleges levegõ kiáramlik rajta."
(szerintem kifelé és aki írta elírta)

"A pompázsgátló szelep "ellentéte" a kép közepén lévõ levegõ-beeresztõ szelep. Ez akkor jön mûködésbe, ha az aktuális repülési helyzet folytán a kompresszornak "légszomja" van. Rugóterhelés ellenében automatikusan nyílik (befelé)."

TG

akkor itt ezzel pontot is tettem a történet végére. köszönöm

Jó a leírás nagyon, bár az az alsó jordán tank igen jónak látszik kíváncsi lennék hatékony e élesben😄

Áh köszi szépen😄

Amennyire én tudom, csak a SCRAMJET (kísérleti) hajtómûvekben van szuperszonikus sebességû levegõáramlás. Évekkel ezelõtt olvastam arról, hogy (hagyományos) gázturbinákban is foglalkoznak a lehetõséggel, de azóta errõl sehol sem hallottam, lehet, hogy felhagytak vele...

Haladjunk sorban.

Mintha pár nappal ezelõtt láttam volna itt kínai fejlesztést az milyen(paraméterek) tank lehet róla valamit tudni?

Csak annyit, hogy készül. Ennyi legalábbis biztos. Az alapja a Type-99, vagyis egy "tuningolt" T-72. Pletykák vannak 155mm-es harckocsilövegrõl és hasonlókról, ám ezeket kétséggel kell fogadni. Eddig a kínai harckocsik mind alapjaiban szovjet T-54/55 vagy T-72 harckocsik másolatai, amin kisebb-nagyobb finomításokat végeztek. Összességében még a jelenlegi legfejlettebb Type-99 változat sem éri el a jelenlegi orosz T-90A/C változatokat (a T-90 amúgy szintén T-72 származék).

A fejlesztett, 155mm-es löveggel szerelt Type-99-est Type-99KM-nek nevezik a különféle oldalak, de semmi konkrétum nincs róla, ráadásul sok téren extrém dolgokat állítanak. Ilyen a 2000+ lóerõs erõforrás, de maga a 155mm-es sima csövû löveg is. Kína eddig szovjet ágyúkat reszelgetett kis mértékben, hogy a nulláról egyszer csak elõálljanak egy 155mm-es sima csövû hk. ágyúval kissé meredek állítás...

Úgy tudom most a szupersztár a Abrams meg a leopard de úgy tudom ezek is 80 as évek tankjai nem?

Viszont folyamatosan fejlesztették õket. A fejlesztések egy része kényelmesen beépíthetõ egy õsöreg harckocsiba is, és a hatását ugyanúgy kifejti.

Ilyen például a digitális adatkapcsolat és célmegosztás. Ez annyit tesz, hogy a parancsnok elõtt ott egy képernyõ, ahol egyfelõl látja a saját erõk pozícióját, másfelõl valós idõben értesülhet a parancsoki döntésekrõl és a felfedezett ellenfelekrõl. Ha õ maga felfedezett egy ellenfelet, akkor egy gomb megnyomásával a számítógép rögzíti az adatait (a saját ismert koordináták, illetve a cél irányából és távolságából kiszámolja a cél pontos koordinátáit), és ez megjelenik a többi harckocsi, illetve a parancsnokság képernyõin, tehát mindenki más is egybõl tudomást szerez róla.

A másik jellemzõ fejlesztés a harckocsiágyú, ilyen téren a német Leopard 2A6 kapott egy hosszabb csövû (L/55-ös) harckocsiágyút. Ez nagyobb torkolati sebességet és ezzel nagyobb páncélátütést jelent a hozzá kifejlesztett lõszerrel.

A másik a kiegészítõ páncélzat megjelenése, ezt utólag lehet felszerelni a harckocsira, és jelentõsen növelheti a túlélõképességet. Egy T-55-ösre is lehet reaktív páncélzatot szerelni utólag, amely jelentõsen növeli a túlélési esélyeit páncéltörõ rakéták ellen, illetve egyes típusú blokkoknál bizonyos mértékig a kinetikai páncéltörõ lövedékekkel szemben is.

Amúgy készülnek mostanában új tankok ?

Igen, készülnek új harckocsik. E téren ma elsõ sorban ázsia áll az élen, Japán a Type-10 harckocsival, Dél-Korea a K2 harckocsival. Mindkettõ "közepes" tömegû, tehát 50 tonna alatti, vagy a körüli. Mindkettõ lövege ugyanaz, mint a Leopard 2-é (mindkettõnél van lehetõség a hosszabb L/55-ös löveg beépítésére). Mindkettõ fejlesztett hidrodinamikus felfüggesztéssel bír (ez egyfelõl jobb terepjáró képességet biztosít, másfelõl lehet változtatni a harckocsi hasmagasságát ("lehasalhat" egy fedezék mögé, vagy akár "kiemelkedhet" mögüle), vagy elõre/hátra bólinthat, ami megnöveli a löveg tüzelési szögét, stb.), a japán harckocsin CVT (fokozat nélküli) váltó van, amely egyfelõl ideálisabb erõkihasználást, másfelõl egyenletesebb gyorsulást és lassulást jelenthet), mindkét harckocsi modulszerû páncélzattal rendelkezik (a páncélelemek könnyen le- és felszerelhetõek, így a veszélyhelyzetnek megfelelõ páncélzatot lehet rászerelni, ha a sebesség a fontos, akkor nincs kiegészítõ páncélzat, ha a védelem, akkor nehéz kiegészítõ páncélzatot lehet rászerelni, illetve a harctéri sérüléseket gyorsan ki lehet javítani, továbbá a késõbbieknek kifejlesztésre kerülõ új páncélzatot könnyen fel lehet rá szerelni a régi helyett, stb.) és mindkettõ igen fejlett fedélzeti számítógépekkel rendelkezik (tûzvezetés és információmegosztás).

Gyakorlatilag az 1960-as évektõl kezdve mindenkinek vannak jó elképzelései a jövõ harckocsijáról (minél kisebb legyen, ne legyen tornya, vagy személyzet nélküli tornya legyen, így a személyzet a testbe kerülhet, ahol jobban védet, stb.), de valahogy sose valósultak meg ezek az elképzelések. A Jordánok évekkel ezelõtt kifejlesztettek egy "keskeny profilú" automatizált tornyot, de a mai napig senki nem rendszeresítette. A svédek még az 1970-es és 80-as években rengeteg igen innovatív elképzelést vázoltak fel az UDES program keretében, de aztán e helyett a "hagyományos" Leopard 2-est vették meg...

Úgy tûnik a drasztikus lépéseket senkinek sincs kedve meglépni, mert mi van, ha kiderül, hogy a hatalmas befektetés mögött egy hibás, a harctéren életképtelen elképzelés lapul. 😊



COMRES75, egy angol elképzelés a külsõ, torony nélküli ágyúelhelyezésre, 83,8mm-es, 20 fontos pct. ágyúval, 1968-ból


Objekt 450, szovjet (Kharkov harckocsigyár, ma Ukrajna) torony nélküli harckocsi elképzelése az 1970-es évek elejérõl, a 125 vagy 130mm-es löveg felett egy 30mm-es stabilizált légvédelmi gépágyú lett volna elhelyezve


Az UDES-19 elképzelés Svédországból, torony nélküli 120mm-es ágyúval, 1970-es évek vége


KADDB (Jordánia) Falcon torony, 120mm-es ágyúval

Ezt inkább állithatjuk ,mert még a ramjet hajtómuvekben is lecsökkentik a levegö sebességét hangsebesség alá.DE amibe mozgó alkatrész van annál szinte biztos hogy nincs hangsebbesség feletti áramlás.

mondhatjuk azt is, hogy a mostani 3-4. generációs vadászgépeknél egyiknél sincs hangsebesség fölötti áramlás a hajtómûben?

DE a 29-ben is van ugyan ugy mint a 21 esben ha jol emlékszem 3 részböl állo keresztmetszet csökkentö lap amit a kopoltyú alol nyulnak be a szivótérbe.
És ennél is csak ugy mint a 21esnél még az is a szerepe, hogy a hajtomû levegöszügségletének megfelelö mennyiségü levegöt engedje be se többet se kevesebbet, mert olyankor következik be a pompázs meg amikor a lapátra nem a megfelelö szögben érkezik a levegõ.

29-esen a szívótérbe hangsebesség fölött (legyen 1,5-2 Mach), hangsebességnél nagyobb, vagy alacsonyabb áramlású levegõ jut be? Tudtommal semmi áramlás csökkentõ berendezés nincs a szívótérben, de segítsetek benne. A MiG-21-esen a mozgatható orrkúp egyik fontos szerepe (vagy csak az), hogy a hajtómûbe belépõ áramlást hangsebesség alattira csökkentse. Nem? Ilyen a 29-esen nincs. Legalábbis a most kivont 29-eseken 9-12 (?).

<#eljen>

Amúgy készülnek mostanában új tankok ? Mintha pár nappal ezelõtt láttam volna itt kínai fejlesztést az milyen(paraméterek) tank lehet róla valamit tudni? Úgy tudom most a szupersztár a Abrams meg a leopard de úgy tudom ezek is 80 as évek tankjai nem?

Ilyen elképesztõen pirimítv hibát...

Lásd Cifu. Az energia alapú fegyerek a jelek szerint eléggé idõjárásfüggõek. Egy GPS vezérlésû rakéta, tüzérségi gránát, bomba vagy szárazföldi rakétatüzérség bevethetõség nem túlságosan hatja meg, csak a cél detektálása és azonosítása a kérdés. Az enegria alapú fegyverek kraftját viszont hazavágra egy mezei porfelhõ, köd, stb.

hopp megvan mért potyant le a 3 glosnass müholdat szállító rakéta....
http://index.hu/tudomany/urkutatas/2010/12/17/keves_hajtoanyagot_kapott_az_orosz_raketa/

Pont a cél elött estek egyet.

Lassú víz partot mos. A lézeres távolságmérés alapjaiban változtatott meg a harckocsiknál, repülõgépeknél, légvédelemnél például, a GPS / Glossnass rendszerû helyzetmeghatározás megint iszonyatos úttörés volt.

A fegyverek, harceljárások változnak, legfeljebb nem olyan látványosan.

Az energia alapú fegyverek terén amúgy nagy hurráoptimizmus volt az 1990-es években, aztán ahogy a beindult programok (YAL-1A légi telepítésû lézer, railgun a DD-21 rombolóra, stb.) egyre komolyabb technikai akadályokba ütköztek, kellett szembesülni a ténnyel, hogy ezek a technológiák még mindig évtizedekre vannak a harctéri bevethetõségtõl.

Hát kösz a leírást,érdekes dolog ez az energia pedig szerintem hamarosan eljön az az idõ ,hogy a rakéták helyén energia alapú fegyverek lesznek.

Jól emlékszem engedélyt adtak egy adag legyártására, talán még idén? Csak a naprendszer belsõ részén ad elegendõ áramot a nap, nem is tudom van e más épkézláb energiaforrás ilyen távolságokhoz... már ami müködik is.

Nem. A mûholdakban van szeritem az, amire te gondolsz. A viszonylag hosszú felezéi idõvel bíró speciális radiaktív izotóp hõtermelését használják fel elektromos áram elõállítására. Olyan anyag kell, amiben árma induálódik akkor, ha van delta T. (Asszem az elv ez. Kérdezd meg a Knights of Cydonia blogon.)

Egyébként a hidegháború és atomfegyverkezés miatt ez az izotóp lényegében elfogyott és már nem is gyártják. Ezért a NASA és más államok hosszú üzemidõre tervezett mûholdjaihoz van még 1-3 szondához elegendõ és helló belló. Már évek óta sírnak ez ügyben, de lényegében nem történt asszem semmi...

Miben? Attól is függ, hogy hol találja el a hajót. A fõ probléma szerintem egy találatnál még egy CVN esetén is az, hogy a találat sokkhatása miatt a káblek egy része elnyíródna, a gõzturbink tengelye és a hajócsavar is kapna egy finom pofont. Az illesztések és tömítések sérülése miatt a gépház egy részét a tengelynél lehet, hogy el kezdené elárszatani a víz. Viszont, ha nincs áram, akkor nincs szivattyú sem...

A kárelhárítás és sérülésállóság nagyon összetett dolog és az, hogy mennyit bírhat ki egy CV(N) az a hétpecsétes titok kategóriája.

Pár éve elsüllyesztették az Orsikany (õsöreg) és az egyik elsõ generációs szuperhordozót, assze a ex. USS America-t. Megkínálták mindennel, de természetesen a teszt nem volt nyilvános, ahogy az eredménye sem.

A reaktorokat alapvetõen burtálisan masszív valamit, a megfelelõ sugárvédelem és hõterehelések okozta feszültségek elviselése miatt. Tudtommal ami atomtengó eddig elsüllyed annak lényegében egyben maradt a reaktro magja, a tengó hullott körülötte darabokra.

Radioizotópos termoelektromos generátor, ilyen hajtja ezeket a hadigépeket ?😄

Dehogy is,tudom mi történt chernobylban nem így gondoltam, de szerintem ez a szimpla robbanás is elég kárt okozna nem?

Nem. Mellesleg ha utánanézel, észreveheted hogy Chernobylban sem atomrobbanás történt, hiszen akkor az erõmû és az egész környék is elpusztult volna. Ennek ellenére azt találhatod, hogy mind az erõmû, mind a környékbeli települések(pl:pripyat) teljesen épek. A Chernobyli erõmûnél "csupán" annyi történt, hogy a (hagyományos) robbanás miatt jelentõs mennyiségû radioaktív anyag került a levegõbe, ami miatt ki kellett üríteni a környéket.



Te tényleg azt hitted hogy a szomszédos Ukrajnában 1986-ban atomrobbanás történt? Gombafelhõ, több tíz(száz?) kilométeres sugarú körben letarolt környék, meg minden ami ezzel jár? <#smile>

Nem tudom ,hogy mûködik egy gépen egy atom meghajtás azt hittem chernobyl szerû robbanás történik😄

Igen de õ atomrobbanásról beszélt, ahogy én is. Nem a fdélzeti rendszerek meg hasonlók másodlagos robbanásairól.

Úgy tudom van, több cikket is olvastam vele kapcsolatban, elvileg az újdonság magában a vázban van, hajtómûvekkel dolgozott az öreg és elvileg a vázban van a csoda mert ,hogy más a szél vezetése.De lehet rosszul mondom.

Bár fotón még nem láttam de állítólag szépen lekoppintották az Shi Lang-ot, és ez lesz az elsõ saját építésû. Az a baj, hogy nem sok hivatalos infót lehet találni, fotó meg mint említettem nagyon ritkán raknak fel és a legtöbbje már a hajógyárban ábrázolja a vízre bocsátott hajótestet. Mindenesetre azért megírom, hogy tudjatok róla, bár tény hogy illik fenntartással kezelni ezeket az infókat.

És igen elképzelhetõ hogy az Uljanovszk-osztály terveit is felhasználják majd a 80000 tonnások megalkotásánál. Valamiben sántikálnak, mert a kisebb hajókat(rakétás-gyorsnaszádokat, õrhajókat) egyre több helyen építik, azonban ezek nem a nagyobb hajógyárak. Mintha kiszervezték volna a kicsiknek az ilyen melókat.

A Shi Lang hadrafoghatósága biztos nem lesz egyik napról a másikra megvalósítható. A kínaiaknak alig van nyílt tengeri tapasztalatuk a legtöbbet a szomáliai kalózok elleni küzdelemben szerzik. Hajóik, tengeralattjáróik szinte alig hagyják el a kikötõt egy nyugati haditengerészethez mérten. A pilóták fedélzeti jártasságának megszerzése sem lesz egy leányálom, de hát valahol el kell kezdeni, talán Brazíliában...

Semmi grandiózus új ötlet nincs benne. Függõelges tengelyú szélkerék konstrukciók már n+1 éve léteznek.

Hajrá. 😊

Itt ez a cikk

Ez ugyan nem haditechnika de látom van itt pár mérnök tavaly óta semmit nem hallottam errõl itt sem? Úgy emlékszem jó pár éve hajtottak valami hajót hasonló technikával.

Azt hittem a legtöbb reaktor hasonlóan mûködik akkor tévedtem😊

Maga a fegyver robban. Gõzvezetékek is robbanhatnak, elég kellemes nyomású gõz szaladgál a katapultokhoz és a gõzturbinákhoz.

Nukleáris láncreakció nem következhet be még fissziós vagy termonukleáris fegyverekben sem a fegyerek konstrukciójából és mûködési elvébõl fakadóan.

Az áramermelõ reaktorokban nincs is elég dús hasadóanyag keverék ehhez...

Egy nukleáris meghajtású vízi jármûvet nem úgy kell elképzelni, mint aminek egy atombomba van a gépházába építve. Nem lesz robbanás attól hogy eltalálják a gépházat. 😄

Viszonylag új vagyok még itt a fórumban de minden nap elolvasom amit írtok , szerintetek nem túl kockázatos nukleáris meghajtást rakni egy hajóra? Tengeralattjárónak még könnyebb célpontá válik szerintem, csak jó helyen kell meglõni és repül az egész:S

Hordozófedélzeti repülõgépek terén ugye ott a J-15, ami a J-11-bõl származtatott kínai megfelelõje a Szu-27K-nak.

" Kínában jól haladnak a saját építésû repülõgép-hordozó elsõ példányával. A hírek szerint az 50000-60000 tonnás vízkiszorítású egység 2014 körül el is készülhet. A szintén saját építésû nukleáris meghajtású hordozó 2020 körül lehet kész. "

Az elsõ saját épitésû reülögép-hordozó alatt mit étenek az ex szovjet Vajag-ot ? Vagy az állitolag Ukrajnától megszerzett ex Szovjet 1143.7 Uljanovszk osztály tervei alapján állitolag megkezdett Kinai project-re gondolsz de az 80000 t vizkiszóritású lesz ha lesz belõle valami ?
Jiangnan-ba van egy 580X120-es szárazdokk Ez képes Nimitz osztályú hajók legyártására is darui a legnehezebb alkatrészek beemelésére is alkalmasak .
Ami meg az ( ex Varjag ) Shi Lang-ot illeti azt irják róla hogy 2011-ben tervezik átadni a flottának . Eggyenlõre annyi biztos hogy a Shi Lang átépitése a végsõ fázisba jutott kinai fegyverzetet és elektronikát kap . A legujjabb fényképeken már látszik a radarok beépitésének munkálatai . Feltételezések szerint Kina hordozójának gépanyagát a repülõgép-hordozó-n való üzemeltetésre átépitett J-11 tipusra alapozza , de vannak olyan hirek hogy a Kinai repülõgépipar készit egy F/A-18C tipusnak megfelelõ gépet J-13 tipusjelû gépet ( mondjuk a wikipédián azt irják törölt project ) . Attól még hogy 2011-ben átadják a flottának feltéve ha sikerül elkésziteni a Shi lang-ot nemtudom mikorra lesznek harckész bevethetõ repülõgépszázadok ( ez még a jövõ zenéje ) ?

Az. Eredetije még az ODS idejében született, F-14-essel és USN-el.

Én a forgalmazó szemszögébõl, te a játékosokéból. Amúgy jogos. :-S

Az arma legnagyobb elõnye hogy nincs konkurenciája.

És egyben legnagyobb hátránya is

OFF

"mert jelen pillanatban ha joystick-kal akarsz repülni akkor képtelenség finoman állítani a helikopter dõlésszögén, össze vissza kell rángantni ahhoz, hogy ne csapódj a földbe"

Nekem pont uezt csinálta és egy joy cserével megoldódott. Ettõl még a fizikája pocsék. Az arma legnagyobb elõnye hogy nincs konkurenciája.
ON

nem fog változni számukra semmi csak most egyenruhába teszik ugyan azt és hogy most a fizetésük már hm költségvetésböl megy ,amit eddig a válalkózó fizetett.Ezt a lóvét miért nem lehetett a hivatásosok között szétosztani akiknek már 9 éve nem emeltek bért.

eddig legalább nem egyenruhában voltak 😞

a tökéletes alakulat 😄
<#idiota>

Tudom magas labda, de ezt le kell csapni. Letette az esküt az elsõ csapat tartalékos. A Képviselõ Funky kommentjével válik teljessé a kép, ezért inkább linkelem...