Haditechnikai Topic

én meg azt hallottam, hogy a sógoréknál volt a legtöbb lõfegyverrel történt baleset a világon

Nem ismerünk pontos adatokat, amikbõl következtetést vonhatunk le. Annyit jegyezhetünk meg biztosan, hogy ilyen megoldást más fegyveren is alkalmaznak, például a Brügger & Thomet AG MP9-esén, ami eredetét tekintve szintén Steyr.

A Forward Assist meg ott van minden AR15 leszármazotton. Olyat se látni gyakran más rendszeresített fegyveren. Még a HK416-ra is felkerült, mint valami mementó, pedig a HK416-ba passzív ütõszegbiztosítót kellett rakni, mert olyan erõvel tölt csõre, hogy az ütõszeg esetleg magától a saját tehetetlenségétõl elsütné a fegyvert.

De írtam, nekem se tetszik a biztosító. IMHO egy markolatbiztosító kellene rá, vagy markolatmegfeszítéses elsütõszerkezet, mint a HK P7-en, vagy a biztosítót az elsütõbillentyûbe kéne építeni, mint a Glock-nál és a Steyr M-nél.

Nem fikázásból, de én meg azt hallottam, hogy a sógoréknál volt a legtöbb lõfegyverrel történt baleset a világon, mert jobbkezesnek használva a biztosító pöcök pont kibiztosított ha a hasadhoz verõdött. Ezt azóta javították.

Kiderült miért nem alkalmazzák az új Iron Dome légvédelmi rakétákat az izraeli települések védelmére. A politikusok és katonák által egyaránt támogatott projekt eredménye ugyanis kb. 15 másodperc alatt végzi el a célpont felderítését, azonosítását és az elhárítórakéta indítását. A Gázából tûz alá vett legtöbb célpont védelméhez azonban ez a 15 másodperc túlságosan is sok, a településekre indított rakéták repülési ideje sok esetben még ennél is kevesebb. Nos, hát ez a magyarázata annak, hogy a hat hónappal ezelõtt szolgálatba állított légvédelmi rendszert miért nem használják a támadásoknak leginkább kitett térségben.

Az Eurocopter brazil leányvállalata a Helicópteros do Brasil (Helibras) tegnap átadta az elsõ három EC725 helikopter a brazil fegyveres erõk részére. Ezek a helikopterek még Franciaországba lettek legyártva és a Helibras csak a helyi igényeknek megfelelõ módosítást hajtotta végre rajtuk. A megrendelt 50 darab helikopter egy része az Itajubában létesített moduláris felépítésû, alacsony fenntartási költségû ökohatékony üzemben kerül összeszerelésre 2012-tõl. Az itt készült EC725-ös helikopterek alkatrészeinek több mint 50 százaléka Brazíliában kerül elõállításra.

A Kommerszant orosz üzleti napilap csütörtöki számában arról tudósított, hogy az indiai Talwar-osztályú (Project 11356) fregattokat építõ Yantar hajógyár további 100 millió dollárra tartana igényt a 2006-ban megköttetett szerzõdésben foglalt 1,6 milliárd dolláron felül. Az újság szerint a pénzhiány késeltetheti a Yantar által épített harmadik fregatt 2011-2012-ben esedékes befejezési dátumát.

A US NAVY keleti parti flottájában két hadihajót a szemlebizottság hosszú idõtartamú bevetésekre alkalmatlannak ítélt. A Mayport-ban horgonyzó 22 éve szolgálatban álló Ticonderoga-osztáyú USS Philippine Sea(CG-58) a meghajtó rendszer, elektromos rendszer és a fegyverzet terén tudott felmutatni hiányosságokat, míg a honi kikötõjét Norfolkban tudó 26 éve szolgálatban álló USS Nicholas (FFG-47) Oliver Hazard Perry-osztályú fregatt szintén a meghajtó rendszerben és a harci rendszeriben nem felelt meg a követelményeknek. A december 6-10 közötti szemlék minõsítése persze csak átmeneti állapotot jelent, az okok alapos feltárása és megszüntetése után mind a két egység bevethetõvé válhat egy következõ szemlét követõen. Ebben az évben egyébként a haditengerészet 41 hajóján volt szemle, melyen 31 hajót kielégítõ 8 másikat gyenge harcértékkel bíró állapotban találtak. A hajók állapotát pontozási rendszerrel mérik fel a szemlézõk, így a 0,80-1,00 kielégítõ, 0,60-0,79 gyenge és 0,00-0,59 nem kielégítõ besorolásba kerülhetnek az egységek állapotuknak megfelelõen.

December 18-án sikeresen gyorsított felszállási sebességre egy F/A-18E Super Hornet szuperszonikus csapásmérõ vadászgépet a General Atomics által készített elektromágnesen katapult. A gépben a 23. teszt és kiértékelõ század (VX 23) pilótája Daniel Radocaj hadnagy ült. A Lakehurstben megépítet EMALS tesztpéldány a következõ napokban több alkalommal is sikeresen megismételte 18-i tettét.

December 20-án a Spanyolország-i Sevilla repülõterérõl levegõbe emelkedett az A400M szállítógép negyedik példánya is. A helyi idõ szerint 10:18-kor felszállt gép öt óra és 10 perccel késõbb szállt le.

A Szuhoj Szu-25 UBM állami átvételi tesztjei befejezõdtek a héten. A kétüléses, alaposan modernizált, harci feladatokra is alkalmas kiképzõgép elsõ felszállására 2008. december 6-án került sor.

A 250. Eurofighter Typhoon is átadásra került. Az európai koprodukcióban készülõ repülõgép 250. Példányát az Olasz Légierõ kötelékébe kerül. A gépet egy kis ünnepség keretén belül a Pratica di Mare bázison adták át. A Typhoon 311. század állományában szolgál majd.

Örülök, hogy nem csak én találtam érdekesnek a videót! Nekem is egyik kedvencem a Steyr AUG. Ez valóban a hadsereg univerzális lõfegyvere (AUG= Armee-Universal-Gewehr ). A fegyver egyszerûen alakítható át egyik kategóriából a másikba, összesen ötbe: Sub Carbine, Carbine, Assault Rifle, Light Machine Gun, Sniper. És ezekhez jön még a hatodik variáció a SubMachine Gun 9mm NATO kaliberben, de ehhez persze már több kell, mint a csõ cseréje. A biztosítója nekem nem tetszik (keresztben kell áttolni), de az már igen, hogy tûzváltó nincs. Az egyes lövés és a sorozatlövés között az elsütõbillentyû elmozdulásának mértéke dönt. IMHO átlag katonának teljesen felesleges a tûzváltó, ha nagyon keresek neki valami értelmet, akkor az a túszszabadítás ahol 2-es vagy 3-as rögzített sorozatra állítják a fegyvert az operátorok. Ha például megsérülnek és kínjukban elhúzzák az elsütõbillentyût, akkor is csak 2-3 lövést adnak le és nem tudják lekaszálni a túszokat. De úgy tudom, 1980-ban az SAS is Full Auto módban használta az MP5-öt Irán londoni nagykövetségén. Legalábbis valahol azt olvastam, amikor az egyik terroristát megtalálta az SAS operátor, akkor 30 lövést adott le rá, az egész tárat belelõtte Full Auto-ra állított fegyverével. Nem bízta a véletlenre. A TESZ-nek is sokáig megfelelt egy géppisztoly a rögzített sorozat lehetõsége nélkül.
-----------------------------------------------------------------------------
Steyr ACR / Advanced Combat Rifle. Ez már kétkezes.
http://www.youtube.com/v/k3PmwET2GE0&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB

1.K11 nél nem az egész fegyverrendszer (a két modulé együtt)neve K11?A gránátvetõ tár eléggé hátul van

2.FAMAS-horváth VHS.Nekem valaki azt mondta,csak a külsõ koppintás.
3.AUG...nem azért cserélhetõ inkább a csõ,mert a fegyvert ugy tervezték hogy ha kell át lehessen alakitani mind a 4 gyalogsági fegyvertipussá?Kb olyasmi koncepcióval mint az xm8 at?
4.Most akkor,nem követtem sorry,kinek nagyobb a farka Kiskoru urnak,vagy Balázs urnak?

Nekem AK-val van némi tapasztalatom, a zárhoz hozzáférni hasonlóan egyszerû (gyak. leveszed a tokfedelet), a csõcsere már lényegesen macerásabb..

Nekem is van némi tapasztalatom vele, miért is kéne AK-nál csövet cserélni? Mitõl elõny, hogy az AUG-nál gyorsan kikapható a csõ? Ezek nem támogató fegyverek, ahol esetenként ez elõny lenne. Részleges szétszerelésrõl volt szó, field-strip.


Nem nagyon jelentek meg új gépkarabélyok mostanság, és fõleg nem kerültek rendszeresítésre.

Na ne mondjad már.
Csak néhány ami így fejbõl eszembe jut a közelmúltból: Daewoo K11, CZ805, FN SCAR, HK416, HK417, SIG 750, RobArms XCR, Remington ACR (Magpul Masada). Ezeknek több mint felét rendszeresítették is, az ACR is kint van fieldtesten, mondjuk az esélye a rendszeresítésre csekély.

6.8x43 mm Rem SPC? Elõnyei hátrányai ennek a kalibernek?

Durván ugyanaz, mint a 7.62x39 mm-nek. Ha innen nézzük, akkor kicsit jobb, ha onnan nézzük, akkor kicsit rosszabb, mint a 7.62x39 mm-es. A 6.8x43 mm Rem SPC lövedéke egy kb. az AK47-el megegyezõ hosszúságú csõbõl kilõve valamennyivel nagyobb torkolati energiával és nagyobb sebességgel rendelkezik a torkolatnál, mint a 7.62x39 mm-es lövedéke egy AK-47-bõl kilõve. A 6.8x43 mm Rem SPC a sebességét/mozgási energiáját jobban megtartja, a röppályája laposabb. Tehát most arról beszélek, hogy 16. in., vagyis 406.4 milliméter csõhosszú AR15 klónról és egy standard AK-ról van szó, aminek 414 milliméter a csõhossza.
Egy AR15 fegyvernél a fõdarabot, vagyis az alsó tokot (Lower Receiver)nem kell cserélni, valamint az 5.56 mm NATO lõszerhez való tárat lehet használni. Így ha van felsõ tok benne a 6.8x43 mm Rem SPC-hez való csõvel és zárral, akkor az 5.56 mm NATO / .223 Rem. kaliberû AR15 féle fegyverbõl 10 másodpercen belül lesz 6.8x43 mm Rem SPC.
Az 5.56 mm NATO lövedék torkolati energiája 20 in./ 508 milliméteres csõbõl kilõve 1797 J, a 6.8x43 mm Rem SPC lövedékének a torkolati energiája 16 in./406.4 milliméteres csõbõl kilõve 2200 J.

Jobbról az elsõ(zöld) a HK G11 hüvely nélküli lõszere.
Gyanítom, hogy a többi is hüvely nélküli, kivéve balról az elsõ hármat. De azok is lehetnek elégõ hüvelyûek, nem tudom...

No akkor tényleg legutoljára egy idézet a sokat emlegetett könyvbõl amit állítólag elolvastál:

"DISPERSION SCALE
9. If PE is used as the unit of measurement to divide the dispersion rectangle evenly into
eight zones in range, the percentage of rounds falling in each zone will be as indicated in Figure
7-3-4. By definition of PE, the 50 per cent of rounds nearest the mean range line (line through
the MPI) fall within one PE. The other percentages have been found to be true by experiment."

Kiemeljem az utolsó mondatot vagy megtalálod magadtól is? Feltételezem fordítani nem kell...

Ha visszaolvasol a hozzászólásaidban akkor nem azokat a számokat fogod találni amit a linkelt anyagban.

Ha azon erölködsz, hogy mi számít és mi nem akkor olvasd végig az anyagot. Ha ettõl függetlenül szerinted akkor se számít az természetesen szíved joga, de azzal megint nem tudok mit kezdeni.

Ha nagyon lelkes lennék akkor visszakersném és pontosan idéznélek, mellé téve, hogy mit mond a linkelt motyó. Nem egyeztek.
Maga a téma megérné, de - ne vedd sértésnek - nem veled. Tekintsd úgy, hogy véges/alacsony a toleranciaszintem...

Úgy hallottam már õk is tartalékos katonának számítanak,bár egy sima fegyvervizsga pl. maroklõfegyverre biztos hogy nem elégséges ehez,bizonyára túl kell esniük egy katonai alapkiképzésen is.

A matematika szépsége az, hogy bizonyításokra épül. A konkrét példa gyors kiszámolása is kb. azt hozta, amit én állítok. Bizonyítsa be õ, hogy máshogy van.

A lõszereknél a peremet anyagleválasztással készítik, vagy csak a mélyhúzás után esetleges utómunkálat végeznek?

Na itt van egy-két újdonság számomra:

Már megint veszekedsz kispajtás :)

Nem de, de, de. Az, hogy te nem érted a matekot és 99,999999%-kal számolsz szórásképetm az nem az én saram. Ahogy írtam. A linkelt anyag is azt mondaja, amit én. 2,5CEP = gyak 100% belemegy azon. Kb. 1 lövés megy ki a körbõl vagy annyi sem.

6.8x43 mm Rem SPC?
Ez nekem újdonság.
Elõnyei hátrányai ennek a kalibernek?

Szvsz megvan a létjogosultsága, csak nem a kézifegyvereknél. Gránátvetõnek, többfokozatú csalivetõnek, stb. nagyon jó.

Kis túlzással sikerült az ausztráloknak újra feltalálni a kartácsot.. õszintén szólva nem látom, hogy az egész MS koncepció mire lehetne jó. Talán rakétaelhárító eszköznek..

Ezzel azért vitatkoznék, mármint a szétszereléssel. Általános tisztításhoz (zár, csõ) a látottak alapján megdöbbentõen egyszerû. Nekem AK-val van némi tapasztalatom, a zárhoz hozzáférni hasonlóan egyszerû (gyak. leveszed a tokfedelet), a csõcsere már lényegesen macerásabb.. a G-36ot csak elmondások alapján hallottam, az is szépen darabokra szedhetõ, de ki kell szedni hozzá egy rakat csapot. Ezzel szemben az AUG fél perc alatt megvan..

Egyébként a 90-es évek óta konkrétan milyen nem bullpup rendszerû gépkarabélyt tudnál felsorolni, amit rendszeresítettek is... :D Nekem úgy hirtelen a G-36 ugrik be.. Úgyhogy kicsit álságos ez az érvelés szerintem. Nem nagyon jelentek meg új gépkarabélyok mostanság, és fõleg nem kerültek rendszeresítésre.

A bullpup elrendezésnek vannak vitathatatlan elõnyei: könnyebben kezelhetõ, kompaktabb fegyver, jó súlyelosztás, ballisztikai kompromisszumok nélkül (lsd. Afganisztán, mit szenved az USA hogy a rövid csövû M-4esek nem jók a hegyi lõtávokra..).

Kétségtelenül hátrányai is vannak: nehézkesebb a tárcsere, és a balkezeseknek is többnyire szívás (az AUG-on, FN 2000-en nem igazán), potenciálisan szarabb érzetû ESB.. Na nem mintha egy AK/AR jellegû hagyományos elrendezéssel mellett akkora élmény lenne az orrod elõtt repülõ hüvelyekket elviselni..

Arra én is kíváncsi leszek, de ugye eredetileg a PAPOP váltotta volna, ami szintén Bull-Pup fegyvernek készült.


PAPOP 2 proto, 2002


PAPOP 2 proto, 2002

A QBZ-95/97 is még a 90-es évek elején lett tervezve, nem annyira új fegyver, mint mondjuk a SAR-21, a horvát VHS viszont egy FAMAS copy. A többiben igazad van. FN F2000-et én is említettem, egy dolog, hogy mikor rendszeresítették és egy másik, hogy mikortól létezik. Iráni cuccot nem ismertem. Egyébként most asszem a lengyeleknek is van egy gépkarabély protójuk, ami átszerelhetõ bullpupra. Franciák meg nem biztos, hogy maradnak a bullpup mellett, a FAMAS-t tervezik leváltani lassan ki tudja mivel.

QBZ-95, 1995, Kína. Rendszerben
Vektor CR-21, bemutatva 1997, Dél-Afrika. Kis sorozatban gyártva, hadsereg nem rendszeresítette.
SAR-21, 1999, Szingapúr. Rendszeresítve.
Az FN F2000-et 2001-ben mutatták be. Rendszeresítve.
A Khaybar KH2002-õt (Irán) 2004-ben. Rendszeresítve?
VHS gépkarabélycsalád, Horvátország, 2005. Nincs még rendszeresítve.


Szóval én úgy látom, hogy továbbra is létezik és él a bull-pup elrendezés, nem tûnt el az 1990-es évek eleje óta. Viszont azok a "nagy" és jelentõs országok, akik addig nem álltak át a bull-pup fegyverekre, mint Egyesült Államok, Németország, Oroszország, nos azok azóta sem törik magukat, hogy bull-pup fegyverekre álljanak át. Akik anno a mellett döntöttek, mint Anglia, Franciaország, azok maradtak mellette. Kína jelentõs játékos, és nála a hadsereg jelentõs része átállt a QBZ-95-re. Persze ott megjelent a hagyományos kialakítású QBZ-03 is...

Ez esetben visszatértünk oda, hogy a "dedede"-vel nem tudok mit kezdeni. A linkelt szabályzat ezer éves igaz, de a lényeg nem változott azóta. Tõlünk keletre az ex-CCCP így tudja, nálunk így tudják, tõlünk nyugatabbra így tudják, egy nagy lavór vízzel odébb megint így.
Te máshogy.
A témát részemrõl lezártam.

Elméleti tûzgyorsaság: A fegyver ennyi lövést lenne képes leadni percenként - ám ezt visszaszámolják a kilõtt lövedékek számából.

Tehát nem képes egymillió lövést leadni, mivel egyszerûen nincs benne ennyi lõszer. A topic alján van egy keresõ, írd be, hogy metalstorm, kidob már korábbi hozzászólást, ha érdekel a fegyver, már elég sokszor került szóba...

Tényleg(mea culpa). Csak a gránátvetõje van úgy vagy hasonlóan megcsinálva.

A TAR-21-et is a 90-es évek legelején tervezték, a K11 meg nem bullpup, nézd meg jobban.

A TAR-21 és a K11 is bullpup. Ez utóbbit idén kezdték gyártani, de az izraeli cucc sem egy régi darab. A rendszer egyetlen hibája, hogy váltott kézzel rossz használni, bár ezt az F2000-nél megoldották.

Sztem semennyivel sem egyszerûbb részlegesen szétszedni, mint egy AK-t vagy a legtöbb gépkarabélyt. Érdekes, hogy a bullpupot nem igazán erõltetik a 90-es évek eleje óta gépkarabélyoknál, leginkább a 70-es években volt jellemzõ (FAMAS, L85, AUG). Az FN F2000 is már 10+ éves.

Más:
A bõrnyakúak meg is kapták az elsõ M27 IAR-okat: http://www.thefirearmblog.com/blog/2010/12/20/unboxing-the-m27-iar/

itt ez a link

Ez a fegyver most 1 m lövést tudna leadni percenként?

Izrael tart a libanoni hadseregnek szánt fegyverektõl. Véleményük szerint ugyanis a hadsereg részére átadott, megvásárolt fegyverek elõbb-utóbb a Hezbollah harcosainak keze ügyébe kerül. Tel-Aviv most újra hallatja hangját ugyanis február végéig 100 darab HOT irányított páncéltörõ-rakétát kívánnak leszállítani a franciák, a libanoni hadsereg részére. Izrael attól tart, hogy a hadsereg állományában megtalálható Gazelle helikopterek helyett-mellett a Hezbollah harcosaihoz is eljuthat a fegyver.

Negyedik tengeri próbaútját sikerrel teljesítette a Type-45-ös osztály negyedik tagja, a HMS Dragon romboló. A legutóbbi alkalommal a hajó elektromos, meghajtó és navigációs rendszerét ellenõrizték tengeri körülmények között, valamint kis és közepes ûrméretû csöves tûzfegyverivel hajtottak végre éleslövészetet.

A svájci légierõ további két Pilatus PC-21-es turbólégcsavaros kiképzõgépet vásárolt december 17-én a logisztikai és mûszaki szolgáltatásokkal együtt 30 millió svájci frank értékben. A gépek 2012 elsõ felében kerülnek leszállításra.

196 Tomahawk Block IV-es robotrepülõgépet vásárol az amerikai haditengerészet. 209 millió dollárét 132 felszíni hajókról indítható RGM-109E, és a 64 tengeralattjárókról bevethetõ UGM-109E Tomahawk-ot fog a Raytheon Co. Missile Systems legyártani.

A 2010. április 8-án bekövetkezett elsõ hadmûveleti CV-22-es Osprey veszteséget nem ellenséges tûz okozta. Ezt egészen biztosan kizárta a most lezárult vizsgálat. Azt azonban nem sikerült egyértelmûen megállapítani, hogy mi miatt zuhant le a dönthetõ rotoros gép. Az ok kiderítésében nem segíthetett a fedélzeti adatrögzítõ sem, mivel a becsapódás következtében hasznavehetetlenné vált.

Az olasz légierõ Afganisztánba telepített AMX gépei elérték a 2000 bevetésüket. A Heratba telepített "Fekete Macskák" hírszerzõ, megfigyelõ, és felderítõ repüléseket hajtanak végre. A földi egységekre való „vigyázás” közben hidak, utak és iskolák állapotát és figyelemmel kísérik a levegõbõl. Íme egy az AMX-ek törzse alá függesztett Recce Lite felderítõ konténer filmfelvétele, ahol az olasz pilóta francia katonákat figyelmeztet két fegyveres alakra.


http://www.youtube.com/v/pF8vN2VOhpo&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB

Nagyon köszi ezért a videóért... :-) Nagy Steyr AUG fan vagyok, Airsoftban is azt használom, de az eredetit ezekszerint még annál is könnyebb szétszedni. Zseniális konstrukció, kár hogy itthon nem rendszeresítik..

Steyr AUG (Sturmgewehr 77) klón a civil Microtec MSAR STG-556.
Kaliber: 5.56x45mm / .223 Rem, 6.8x43 mm Rem SPC

A videó 06:04-tõl lesz érdekes, amikor szétszerelik. Sok AR15 és AK fieldstrip videó van, de nem Steyr AUG-os.

http://www.youtube.com/v/ta1KUSm51yk&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB

Ahogy már íram, a 2,4-szers CEP esetén 95% körüli. 100% soha nem lesz matematikailag, ergo végtelen nagy szóráskép van.

A valszámban a 99% feletti esmény gyakorlatilag biztos bekövetkezésnek felel meg.

Nem értelek...

A CEP fogalmától indultunk, és abban bizony benne van az a 10% is. Sajnos vannak dolgok amiben a 10% is "valami".

Ezzel a hozzállással végtelen nagy, mert mindig lesz egy statisztikailag kilógó elem.

Ha a belövés megtörténtt, akkor 2,5 CEP-en belül bõven 90% feletti a találat a megcélzott ponthoz képest. Nehogy már arra a jóval kevesebb, mitn 10%-ra mozdulj már rá...

Hülyeséget írtam, összeadva a 82% az átnérõ tehát a 4x-es távon van.

A link szerint csapódik még 4x-es távon is - minden irányban - igaz, 82% 2x-esen belül. Viszont az eredeti kérdés az volt, hogy a teljes szóráskép a CEP hányszorosa. Ha jól emlékszem háromszorost írtál arra maire én négyszerest irányonként.

Nem, az amit linketél pont azt mondja, amit írok, legalábbis szerintem. A konkrét példa amit mintával ír amernnyire jól értelmeztem kb. ugyanazt hozza ki.

Tehát akkor tévednének a szabályzatok és a te számításaid a helyesek?

Már nem foglalkozom vele. A számok alapján amit láttam szeritem nekem van igazam, eltérés abból adódhat még, hogy több paramétert vizsgált vagy sem. x2 CEP táján már gyakorlatilag 80-90% megy a távolságon belülre. Hogy azon belül milyen az eloszlás, az már kérdéses lehet, de sejthetõ, hogy hossz és nem oldalirányban lesz nagyobb a szóráskép. (Kivéve, ha erõs oldalszél van. Legalábbis szerintem.)

De van. Az F-16 gépek estén egy WAPJ cikk arról beszélt, hogy az ODS elején az gépek alacsonyan támadtak és akkor a CEP asszem 30 láb volt Mk-84 bombákkal.

Mikor rájöttek, hogy a MANPAD és SHORAD a veszély és radaros SAM rendszerek nagyrészt ki voltak lõve, akkor közepes magasságból ment a szeretetcsomag. A CEP 200 lábra nõtt emlékeim szerint.

Sikerült valamire jutni a CEP-lal jutni valamire? Illetve elképzelhetõ, hogy a PE(l) és a PE(r) együttesen nem a CEP-et adja? Akár hol nézem, irányítatlan tü-i lõszernél mindig PE(l;r)-t adnak, míg a valamilyen vezérléssel rendelkezõnél CEP-et, ugyanakkor a PE(l;r) a régebbi forrásokban található, a CEP meg az újabbakban.
Repcsiknél nincs valami CEP a L-F fegyverekre magyarázattal? Olyasmire gondolok, hogy F-16xx az xxx bombát zzz körülmények közt, yyy pontossággal képes kézbesíteni.

Igen, csak nem szeretném, ha rajtunk kívül aki nem tanult ilyen jellegû dolgokról, az úgy egyszerûsítené le az egész mach-kúp/gát rendszer feladatát, hogy szabályozzuk a bejutó levegõ mennyiségét. Mert a laikusok többsége erre egyszerûsíti le az egészet, tapasztalatom szerint és az #51346 hsz-edbõl második mondatából könnyen lehet erre a következtetésre jutni szerintem.

Mint ahogy a másik kedvenc általános tévhitem, hogy a helikoptert a maga alá fújt levegõ tartja fent. <#papakacsint>

TG

A keresztmetszet változás szerintem kicsi. Vagyis azt mondanám, hogy igen, valóban változik, de nem ez szabályozza a folyamatot alapvetõen.

ugyan arról beszélünk, csak máshogy fejezzük ki magunkat, mert ahogy irtad következménye a kúp mozgásának az hogy csökken a keresztmetszet ami maga után hozza hogy csökken a bemenö levegö de a sebesség miatt akár ki is egyenlitheti ezt a csökkenést.
A kup feladata ahogy irtad elkerülni a meröleges lökéshullám kialakulását mert az lezárná a levegõ utját a szivócsatornához.
de ez is megérne egy hosszu misét hogy mit miért ugy terveztek ahogyan.
Amugy én a 21est tanultam.

Hát nem tudom, de nekem ezt (régi idõkbe veszõ emlékeim szerint, amely természetesen nem csalhatatlan) máshogy tanították.

Természetesen az egy következmény, hogy változik a beáramló levegõ mennyisége, de szerintem a mach-kúp feladata nem ez.

Amikor a 21-es kúpja elõre mozdul az azért van, mert a központi test különbözõ kúpszögû elemekbõl áll, ezáltal nem egy, hanem több lökéshullám kúp keletkezik, amelyek több fokozatban csökkentik a levegõ sebességét, illetve megváltoztatja a szívócsatornában azt a tartományt, ahol a levegõ sebessége (egy laval-fúvókában) ismét hangsebesség felé gyorsul (ami viszont védi a lökéshullám rendszert a hmû változó üzemmódjából adódó hatásoktól), aminek a végén létrejön az a merõleges lökéshullám ami mögött ismét hangsebesség alatti a levegõ sebessége, immár stabilan.

Ha elfogadnám, amit állítasz, akkor miért nincs szükség a hangsebesség alatti repülõgépeknél repülés közbeni levegõmennyiség szabályozásra a szívócsatorna által (pl az általam tanult utasszállítók szívócsatornájában ilyennek nyoma sincs), illetve a Mach-kúp (tudtommal) éppen nagy sebességnél mozdul kifelé (csökkenti a keresztmetszetet) amikor általában pont megnõ a hajtómû levegõ igénye (természetesen az is gaz, hogy a sebesség növekedésének következtében megnõ a beáramló levegõ mennyisége)?

TG

Ui. közben utána érdeklõdtem telefonon egy kicsit, az elsõ a felszálló redõny, míg a hátsó a pompázs-szelep, nem rugó terhelésû, saját súlya tartja zárt helyzetben.

én sem ezt irtam hanem hogy azon kivül hogy lecsokkenti a levegö sebességét még a levegö mennyiségét is szabályozza, mert azt viszont nem irtad, hogy pl a 21es esetében a kifelé mozdulo kup csokkenti is a keresztmetszetet igy csökkentve a levegö mennyiségét a pompázs szelepek csak finomitanak az arányon, de a fö levegö mennyiség szabályzást az orrkup végzi.


Azoknál a gépeknél ahol nincs ilyen szabályozás ott meg a gép testet alakitják ugy hogy a gép körül kialakulo lökéshullám utánn kerüljön a beömlõ igy érve el a sebességcsökkenést.Mert mint tudjuk a lökéshullám hátsó részén hangsebesség alatti az áramlás.

Üdv!

A gond, az, hogy a Mach-kúp, vagy más esetekben, mint a MiG-29, vagy éppen a Concorde a Mach-gát szerepe nem a levegõ mennyiségének a szabályozása, hanem a levegõ sebességének hangsebesség alá csökkentése. A levegõmennyiségének a szabályozása, pl a MiG-21-nél a gép orrán lévõ hidraulikus mûködtetésû pompázs-redõny vagy szelep (plusz levegõ kiengedése), illetve a szárnytõ elõtt-alatt lévõ rugóterhelésû levegõ beeresztõ-szelep (plusz levegõ beengedése szolgál.

Képek ás szöveg a szolnoki múzeum honlapjáról:

"Nézzünk be a Mach-kúp mellett ! Itt elöl a bal oldali pompázs-gátló szelep és mozgatórúdja látható. A hajtómû számára felesleges levegõt ereszti ki. Kissé beljebb az éppen ellentétes célú, rugó ellenében befelé nyíló, levegõ beeresztõ szelepet látod (majdnem)."

"Az oldalszám elõtt az állásszög-jeladó. A kettõ között a baloldali pompázsgátló szelep, amely a kompresszor számára felesleges levegõ kieresztésére szolgál. Az ilyen repülési helyzetben egy munkahenger befelé nyitja a szelepet - és a felesleges levegõ kiáramlik rajta."
(szerintem kifelé és aki írta elírta)

"A pompázsgátló szelep "ellentéte" a kép közepén lévõ levegõ-beeresztõ szelep. Ez akkor jön mûködésbe, ha az aktuális repülési helyzet folytán a kompresszornak "légszomja" van. Rugóterhelés ellenében automatikusan nyílik (befelé)."

TG

akkor itt ezzel pontot is tettem a történet végére. köszönöm

Jó a leírás nagyon, bár az az alsó jordán tank igen jónak látszik kíváncsi lennék hatékony e élesben:D