Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#51655
értem😊
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#51654
Mit csinálnak az amerikai civilek a kezükben lévõ több millió lõfegyverrel? 😊
Ez esetben lehet sportcélból, hobbyból, kisebb számban vadászatra (elég elvetemültek, náluk lehet akár pisztollyal is vadászni). Önvédelemre is elképzelhetõ, az un. "home-defense" feladatkörben, ez az ágyad mellett / párna alatt lévõ fegyvert jelenti, amivel az éjszaka rád törõ alja népet durranthatod seggbe. stb...
Ez esetben lehet sportcélból, hobbyból, kisebb számban vadászatra (elég elvetemültek, náluk lehet akár pisztollyal is vadászni). Önvédelemre is elképzelhetõ, az un. "home-defense" feladatkörben, ez az ágyad mellett / párna alatt lévõ fegyvert jelenti, amivel az éjszaka rád törõ alja népet durranthatod seggbe. stb...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51653
de a civilek mit csinálnak ezzel önvédelem vagy vadászat??😊
vagy csak úgy hogy legyen nekik??😄😄
vagy csak úgy hogy legyen nekik??😄😄
#51652
Áhh... civil piacra. Esetleg pár rendõrségi egység, SWAT egység vásárolhat még belõle (õk az USA-ban elég szabadosan válogathatnak a szolgálati fegyverek terén).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51651
ezeket kinek gyártják??hadsereg??
#51650
A robotrepülõgépekkel szvsz nehezebb eltenni láb alól a hordozó csoportot, az a 200km elég szerény.
Ahhoz elég, hogy CBG ne menjen Tajvan közelébe (a Tajvani szoros 100km-elnél is keskenyebb).
A csoportnak kicsit hosszabb a karja.
Én a szárazföldrõl indított robotrepülõgépeket említettem, hiszen ezek vethetõek össze az ASBM-el. De lehet õket légi indítással is indítani, és így már kevésbé humoros a képlet, hiszen Kínának van ~30db H-6D és H-6M bombázógépe, és 24db Szu-30MK2 vadászbombázója erre a célra. Plusz a már korábban említett rakétás gyorsnaszádokból ~70db...
Ahhoz elég, hogy CBG ne menjen Tajvan közelébe (a Tajvani szoros 100km-elnél is keskenyebb).
A csoportnak kicsit hosszabb a karja.
Én a szárazföldrõl indított robotrepülõgépeket említettem, hiszen ezek vethetõek össze az ASBM-el. De lehet õket légi indítással is indítani, és így már kevésbé humoros a képlet, hiszen Kínának van ~30db H-6D és H-6M bombázógépe, és 24db Szu-30MK2 vadászbombázója erre a célra. Plusz a már korábban említett rakétás gyorsnaszádokból ~70db...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51649
Hordozó átcsoportosítások idején sokszor nem két független CBG lesz hanem összevont csoport. 2-4 Tico, 6-8 romboló + tengókíséretük elég brutális védelmet ad. Kvázi ugynakkora területet kell védeni, ha összevonod õket, de dupla tûzerõ fedez.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51648
Azért robotrepülõgép (cruise missile) elég elkent fogalom lett manapság. Egyes régi anti-ship fegyverekre is ezt húzzák rá. A szubszonikus 100-150 km-es indítású távolsággal bíró Harpoon-ra, a szueprszonikus Kh-31-re és a szuibszonikus, de igen nagy repülési idõvel bíró BGM-109 és AGM-86-ra is.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51647
Látatlanban szép izomerõ igénye lehet a mûködtetésének. 😉
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51646
Elolvastad a cikket? Kína azért a fõ termelõ ország, mert õ adta legolcsóbban a ritkaföldfémeket. Ennyi, a többi már csak a gazdasági kérdés, ha mi drágábban állítjuk elõ a ritkaföldfémeket, az jó üzlet-e? A válasz az volt, hogy nem, ráadásul környezetszennyezõ, meg minden, és kész, zárjuk be a bányákat. A stratégiai érdekek nem voltak figyelembe véve.
Amúgy ha alaposan olvassa az ember a cikket, rájön a turpisságra - Kína a saját felhasználásra tartja vissza a kitermelt mennyiséget. A Saját alatt kínai cégeket, illetve kínában lévõ cégeket kell érteni. Tehát aki Kínában gyártatja a mikroelektronikai cuccait, az biztonságban van. 😊
Amúgy ha alaposan olvassa az ember a cikket, rájön a turpisságra - Kína a saját felhasználásra tartja vissza a kitermelt mennyiséget. A Saját alatt kínai cégeket, illetve kínában lévõ cégeket kell érteni. Tehát aki Kínában gyártatja a mikroelektronikai cuccait, az biztonságban van. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51645
Arról meggyõztél, hogy nem "csoda fegyver". Nem szoktak azok lenni.
A robotrepülõgépekkel szvsz nehezebb eltenni láb alól a hordozó csoportot, az a 200km elég szerény. A csoportnak kicsit hosszabb a karja. Vízrõl meg gondolom nem tudnának túlterhelni a kínaiak. Én csak a ruszki úszó "rakétasílókat" ismerem.
A pontos helymeghatározás ekkora gond? Nem hirtelen kezdik el követni õket, hanem folyamatosan. Vagy ez csak nekem tûnik egyszerûnek?
Az hogy kína partjait védi csak, az szvsz nem gond. Mivel máshol nem nagyon lehet érdekellentétük, mivel Kína csak partjai mellett van jelen katonailag. És ez addig így is lesz míg nem lesz pár hordozójuk. (A szomi kalózkergetés szerintem nem az.)
Az ok, hogy 9 milliárd a hordozó és a kíséretrõl nem is beszéltünk, de ha gebasz van akkor úgyis ott lenne vagy 2-3 csoport. És szvsz nagyon sok 6 milliárd arra, hogy hátha lesz itt 3 csoport. Arról nem is beszélve, hogy mit kapnának ezért utána.
A robotrepülõgépekkel szvsz nehezebb eltenni láb alól a hordozó csoportot, az a 200km elég szerény. A csoportnak kicsit hosszabb a karja. Vízrõl meg gondolom nem tudnának túlterhelni a kínaiak. Én csak a ruszki úszó "rakétasílókat" ismerem.
A pontos helymeghatározás ekkora gond? Nem hirtelen kezdik el követni õket, hanem folyamatosan. Vagy ez csak nekem tûnik egyszerûnek?
Az hogy kína partjait védi csak, az szvsz nem gond. Mivel máshol nem nagyon lehet érdekellentétük, mivel Kína csak partjai mellett van jelen katonailag. És ez addig így is lesz míg nem lesz pár hordozójuk. (A szomi kalózkergetés szerintem nem az.)
Az ok, hogy 9 milliárd a hordozó és a kíséretrõl nem is beszéltünk, de ha gebasz van akkor úgyis ott lenne vagy 2-3 csoport. És szvsz nagyon sok 6 milliárd arra, hogy hátha lesz itt 3 csoport. Arról nem is beszélve, hogy mit kapnának ezért utána.
#51644
környezetvédelemre hivatkozva nem gyártanak, inkább veszik kínától.
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
#51643
Kína elõtt is termeltek ilyen fémeket. A fejlett világ saját bugyutaságának köszönheti, hogy már nem termel és nem gondolkozott elõre. Ennyi. Nem kell túldramatizálni a dolgokat.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51642
Kel-Tec KSG Bullpup Shotgun
#51640
Korábban volt errõl egy HVGs cikk, ha jól emlékszem a diagram alapján, Kína elég komoly mértékben (70 - 80 %) birtokosa a földfémeknek. Ez alapján pedig van alapja a cikk feltételezésének.
Y
Y
Egyedül élem az életem, idegen tőlem a félelem, szabadon élek mindig hajt a vér. Kalapács József
#51639
Miért iesztgetnek a nemzetközi hirügynökségek ilyen hirekkel ?
http://www.origo.hu/nagyvilag/20101230-ritkafoldfem-katonai-fuggesbe-taszithatjak-a-vilagot-kina-nelkulozhetetlen-ritkafoldfemei.html
Szerintem nemcsak Kina állit elõ ritka fémeket csúcstechnikához ?!
Minek ez a sajtócirkusz ?
http://www.origo.hu/nagyvilag/20101230-ritkafoldfem-katonai-fuggesbe-taszithatjak-a-vilagot-kina-nelkulozhetetlen-ritkafoldfemei.html
Szerintem nemcsak Kina állit elõ ritka fémeket csúcstechnikához ?!
Minek ez a sajtócirkusz ?
#51638
A robotrepülõkkel kapcsolatban nem vagyok képben. Milyen hatótávolsággal bírnak?
A hajó elleni robotrepülõgépek jellemzõen 50-200km közöttiek. A legnépesebb HY-1/-2/-4 típusok (P-15 helyi mutánsai) 90-200km közötti hatótávval bírnak, a modernebb YJ-83 már 160km-el. Ez mind hajóról vagy szárazföldrõl való indítás esetén.
Mert még az általad írt 2200km is nagyon soknak tûnik.
Visszautalnék a leírt problémák egyikére, a célpont követésére / koordinátáinak megszerzésére. Gyakorlatilag kell egy "szem", amely nyomon követi a hordozót. Az, hogy a rakéta képes akár 2200km-es hatótávra is, egy dolog, ez még nem jelenti azt, hogy az indítóállástól 2200km-re lévõ minden hordozó potenciális veszélyben van. Ez nem azonos a hagyományos ballisztikus rakéták hatótávolságával, hiszen ott statikus célpontok ellen vetik be õket a rakétákat. A statikus célpontok meg nem nagyon szoktak mozogni ugye 😊
Egy repülõgép-hordozó standard sebessége 20-25 csomó közötti, maximális sebessége 32-33 csomó. 2200km ballisztikus röppálya repülési ideje ~13 perc, tehát a hajó ez idõ alatt 25 csomós sebességgel ~9km-t tesz meg. Ez nem különösebben sok, de ebbõl már sejthetõ, hogy akkor sem egyszerû a helyzet, ha az indítás pillanatában közlik csak a rakétával a hozzávetõleges koordinátákat. Továbbá nem tudjuk még mindig, hogy a DF-21D milyen módon azonosítja és követi a célpontot, és mekkora pályamódosításra képes. Szóval én azért nem tekintem a DF-21D-t isten pörölyének, amely pillanatok alatt elsöpörheti az amerikai felszíni flottát a Föld felszínérõl. Fõleg azért, mert ez kvázi felhívás a harmadik világháborúra, ami Kínának sem áll érdekében...
Az nem értem miért gond, hogy csak Kína partjai mentén potens. Miért lenne céljuk máshol támadni õket?
Alapvetõen az ASBM célja az, hogy "megfélemlítse" a felszíni flottákat. A jelenlegi szituációban az ASBM-ek "csak" arra jók, hogy Kína környezetében jelentsen veszélyt a felszíni flottákra. Szélsõséges esetet feltételezve, az USN-nek ugyan kegyetlen reputációvesztés lenne egy ekkora területrõl kivonulni (beletartozik Dél-Korea és Japán jelentõs része is!), de ha utána fogja magát, és blokád alá veszi a távoli vízeken a Kínába haladó hajókat, gyakorlatilag megfojthatja Kínát gazdaságilag. Magyarul szólva az ASBM jelen szituációban egyfajta önvédelmi eszköz, aminek a célja az elrettentés. De egy nem-apolaptikus (tehát nem atom-) háborúban ez az eszköz nem tud Kínának olyan biztonságot nyújtani, amellyel megnyerhetné a háborút. Pillanatnyi elõnyt nyújthat, de nem többet.
Az ár amit írtatok az viszont szörnyû. Ha mondjuk 10 millióval számolok per rakéta és mondjuk 200 db kell a túlterheléshez, akkor az 2 milliárd USD. Nem tudom megérne-e ennyit a dolog.
Egy Gerard R. Ford osztályú repülõgép-hordozó ára ~9 milliárd USD, és ebben nincs benne a fedélzeten lévõ repülõgépek és fegyverzet...
A hajó elleni robotrepülõgépek jellemzõen 50-200km közöttiek. A legnépesebb HY-1/-2/-4 típusok (P-15 helyi mutánsai) 90-200km közötti hatótávval bírnak, a modernebb YJ-83 már 160km-el. Ez mind hajóról vagy szárazföldrõl való indítás esetén.
Mert még az általad írt 2200km is nagyon soknak tûnik.
Visszautalnék a leírt problémák egyikére, a célpont követésére / koordinátáinak megszerzésére. Gyakorlatilag kell egy "szem", amely nyomon követi a hordozót. Az, hogy a rakéta képes akár 2200km-es hatótávra is, egy dolog, ez még nem jelenti azt, hogy az indítóállástól 2200km-re lévõ minden hordozó potenciális veszélyben van. Ez nem azonos a hagyományos ballisztikus rakéták hatótávolságával, hiszen ott statikus célpontok ellen vetik be õket a rakétákat. A statikus célpontok meg nem nagyon szoktak mozogni ugye 😊
Egy repülõgép-hordozó standard sebessége 20-25 csomó közötti, maximális sebessége 32-33 csomó. 2200km ballisztikus röppálya repülési ideje ~13 perc, tehát a hajó ez idõ alatt 25 csomós sebességgel ~9km-t tesz meg. Ez nem különösebben sok, de ebbõl már sejthetõ, hogy akkor sem egyszerû a helyzet, ha az indítás pillanatában közlik csak a rakétával a hozzávetõleges koordinátákat. Továbbá nem tudjuk még mindig, hogy a DF-21D milyen módon azonosítja és követi a célpontot, és mekkora pályamódosításra képes. Szóval én azért nem tekintem a DF-21D-t isten pörölyének, amely pillanatok alatt elsöpörheti az amerikai felszíni flottát a Föld felszínérõl. Fõleg azért, mert ez kvázi felhívás a harmadik világháborúra, ami Kínának sem áll érdekében...
Az nem értem miért gond, hogy csak Kína partjai mentén potens. Miért lenne céljuk máshol támadni õket?
Alapvetõen az ASBM célja az, hogy "megfélemlítse" a felszíni flottákat. A jelenlegi szituációban az ASBM-ek "csak" arra jók, hogy Kína környezetében jelentsen veszélyt a felszíni flottákra. Szélsõséges esetet feltételezve, az USN-nek ugyan kegyetlen reputációvesztés lenne egy ekkora területrõl kivonulni (beletartozik Dél-Korea és Japán jelentõs része is!), de ha utána fogja magát, és blokád alá veszi a távoli vízeken a Kínába haladó hajókat, gyakorlatilag megfojthatja Kínát gazdaságilag. Magyarul szólva az ASBM jelen szituációban egyfajta önvédelmi eszköz, aminek a célja az elrettentés. De egy nem-apolaptikus (tehát nem atom-) háborúban ez az eszköz nem tud Kínának olyan biztonságot nyújtani, amellyel megnyerhetné a háborút. Pillanatnyi elõnyt nyújthat, de nem többet.
Az ár amit írtatok az viszont szörnyû. Ha mondjuk 10 millióval számolok per rakéta és mondjuk 200 db kell a túlterheléshez, akkor az 2 milliárd USD. Nem tudom megérne-e ennyit a dolog.
Egy Gerard R. Ford osztályú repülõgép-hordozó ára ~9 milliárd USD, és ebben nincs benne a fedélzeten lévõ repülõgépek és fegyverzet...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51637
A robotrepülõkkel kapcsolatban nem vagyok képben. Milyen hatótávolsággal bírnak? Mert még az általad írt 2200km is nagyon soknak tûnik. A Taiwan szorosban oké, hogy eddig is volt veszély a hordozókra, de az 2-300 km (már a szoros). De a cirka 2000km-es hatótávról már macerásabb egy esetleges csapásmérés a gépekkel úgy hogy a kínai rakéták hatókörén túl hajókáznak.
Az nem értem miért gond, hogy csak Kína partjai mentén potens. Miért lenne céljuk máshol támadni õket?
Az ár amit írtatok az viszont szörnyû. Ha mondjuk 10 millióval számolok per rakéta és mondjuk 200 db kell a túlterheléshez, akkor az 2 milliárd USD. Nem tudom megérne-e ennyit a dolog. Pláne, hogy ha ott meleg lenne a helyzet, akkor már 2-3 hordozó csoport is ott lenne.
Kár, pedig majdnem feltaláltam a langyos vizet. <#idiota>
Az nem értem miért gond, hogy csak Kína partjai mentén potens. Miért lenne céljuk máshol támadni õket?
Az ár amit írtatok az viszont szörnyû. Ha mondjuk 10 millióval számolok per rakéta és mondjuk 200 db kell a túlterheléshez, akkor az 2 milliárd USD. Nem tudom megérne-e ennyit a dolog. Pláne, hogy ha ott meleg lenne a helyzet, akkor már 2-3 hordozó csoport is ott lenne.
Kár, pedig majdnem feltaláltam a langyos vizet. <#idiota>
#51636
értem köszi a választ😊
#51635
Az Apple emlékeim szerint egy kifejezetten jó üzleti évet zárt tavaly is és tavaly elõtt is. Tehát az, hogy van jobb, azért még nem mentség. 😉
Amúgy meg igen, a fõ gond, hogy nincs versenytárs, a GAO is figyelmeztette az AIM-120D esetén, hogy gyakorlatilag az összes levegõ-levegõ és föld-levegõ rakétát az USA hadseregében a Raytheon gyártja. Viszonyításképpen a levegõ-föld rakéták és bombák terén van verseny, Lockheed és Boeing részrõl is.
Amúgy meg igen, a fõ gond, hogy nincs versenytárs, a GAO is figyelmeztette az AIM-120D esetén, hogy gyakorlatilag az összes levegõ-levegõ és föld-levegõ rakétát az USA hadseregében a Raytheon gyártja. Viszonyításképpen a levegõ-föld rakéták és bombák terén van verseny, Lockheed és Boeing részrõl is.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51634
Valamelyik szikláról pattanhatott vissza, és nem feltétlenül kell szétvinnie azt. Korábban már említettem egy esetet, ami velem esett meg, ott 25 méterrõl lõttünk fém állványra 9x19mm-es pisztollyal, és az egyik lövedék a lõállás mögött 25-30 méterrel esett le a földre...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51633
Nem olyan nagy az.
Az Apple 30 milliárdos turnover mellett 6 milliárd profitot generált.
És hogy miért ilyen drága? Mondj másik amerikai céget aki képes elõállítani ugyanezen fegyvereket.
Szóval azért ilyen drága mert megteheti.
Az Apple 30 milliárdos turnover mellett 6 milliárd profitot generált.
És hogy miért ilyen drága? Mondj másik amerikai céget aki képes elõállítani ugyanezen fegyvereket.
Szóval azért ilyen drága mert megteheti.
"Whether you Kill or get Killed it is just a way to Kill time" Zaraki @ Bleach #36 SC SQ42: "Give in to the Hype, It is worth it" https://robertsspaceindustries.com/enlist?referral=STAR-NVZF-5CZF
#51632
"sógorok":
Az olyan lehetne akkor végeredményben szvsz.mintha az NDK-s határt néhány-száz kmrel áttolták volna ide😄
Nem tudom jól emlékszem-e de ha minden igaz elsõ körben a MOL-t is osztrák-orosz koprodukcióban akarták megcsináni..
Amúgy érdkesmód amihez még mindig görcsösen (akadémiai szinten) ragaszkodnak, az a monarchiás idõkbõl örökölt kultúrsovinizmus - ld.finnugorisztika túlkompenzálása stb. ezt vhogy sokan nem tudják és nem is akarják megemészteni..
NDK-s szintet most is simán hozzuk egyébként.. ha megcsinálnák úgy hogy hosszútávú elõnyünk is lehessen belõle /ha létezne olyan forgatókönyv hogy szárnyakat adnának vágyainknak 😊) /, én sem igen ágálnék ellene😉 Most nem gondoltam utána a témának de éppenséggel mintha épp ezen az úton haladnánk..
Keleti piacokon most sem alul-reprezentáltak a sógorékat, de ezen a téren mi javunkra kéne billenjen a mérleg nyelve, ez pedig a távolabbi jövõben jól profitál. Obama is nemrég volt koldulni pl.Indiában, szóval az orosz piacvesztéssel egyszer már megszivattuk magunkat, én pl.nem örülnék ha mégegyszer "véletlenségbõl" megpróbálnának elõvezetni mégegy ilyen az elõadást.
kicsit off, meginnemén kezdtem, de érdekes téma (amúgy a mai parasztbarokkos polgári szellemiség tényleg valahol a monarchikus idõkben gyökeredzik, voltak érdemek is....)
Az olyan lehetne akkor végeredményben szvsz.mintha az NDK-s határt néhány-száz kmrel áttolták volna ide😄
Nem tudom jól emlékszem-e de ha minden igaz elsõ körben a MOL-t is osztrák-orosz koprodukcióban akarták megcsináni..
Amúgy érdkesmód amihez még mindig görcsösen (akadémiai szinten) ragaszkodnak, az a monarchiás idõkbõl örökölt kultúrsovinizmus - ld.finnugorisztika túlkompenzálása stb. ezt vhogy sokan nem tudják és nem is akarják megemészteni..
NDK-s szintet most is simán hozzuk egyébként.. ha megcsinálnák úgy hogy hosszútávú elõnyünk is lehessen belõle /ha létezne olyan forgatókönyv hogy szárnyakat adnának vágyainknak 😊) /, én sem igen ágálnék ellene😉 Most nem gondoltam utána a témának de éppenséggel mintha épp ezen az úton haladnánk..
Keleti piacokon most sem alul-reprezentáltak a sógorékat, de ezen a téren mi javunkra kéne billenjen a mérleg nyelve, ez pedig a távolabbi jövõben jól profitál. Obama is nemrég volt koldulni pl.Indiában, szóval az orosz piacvesztéssel egyszer már megszivattuk magunkat, én pl.nem örülnék ha mégegyszer "véletlenségbõl" megpróbálnának elõvezetni mégegy ilyen az elõadást.
kicsit off, meginnemén kezdtem, de érdekes téma (amúgy a mai parasztbarokkos polgári szellemiség tényleg valahol a monarchikus idõkben gyökeredzik, voltak érdemek is....)
Szent Haba-kukk
#51631
azta mekkora mázli, nem semmi...
de egyébként mirõl pattanhatott vissza????nem kellett volna szétvinnie a kavicsot???
de egyébként mirõl pattanhatott vissza????nem kellett volna szétvinnie a kavicsot???
#51630
Huj,
közel áll az A400M a széria gyártáshoz, elõreláthatóan 2013ra megkezdõdhet a szériapéldányok leszállítása a francia haderõnek. A hírek szerint a gép az eredetei specifikációkkal áll szolgálatba (tehát nem csökkent a hasznos terhelés, továbbra is 37 tonna).
Y
közel áll az A400M a széria gyártáshoz, elõreláthatóan 2013ra megkezdõdhet a szériapéldányok leszállítása a francia haderõnek. A hírek szerint a gép az eredetei specifikációkkal áll szolgálatba (tehát nem csökkent a hasznos terhelés, továbbra is 37 tonna).
Y
Egyedül élem az életem, idegen tőlem a félelem, szabadon élek mindig hajt a vér. Kalapács József
#51629
igen.
.50-re saccolom a puskát. de ilyet még nem láttam, hogy abban a szögben pattan vissza a lõszer, mint ahogy kilõtték. 1 a millióból valóban.... Mákja volt, hogy a fülvédõt kapta el.
.50-re saccolom a puskát. de ilyet még nem láttam, hogy abban a szögben pattan vissza a lõszer, mint ahogy kilõtték. 1 a millióból valóban.... Mákja volt, hogy a fülvédõt kapta el.
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#51628
Visszapattant?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51627
Lehet ez már ez volt itt, de......:
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#51626
A vadászgépeket nem pótolja a légvédelem, kérdezd meg errõl az Egyiptomiakat és a Szíriaiakat. 😊
Igazából a kettõ együtt kellene, úgy lehetne igazán hatékony.
Továbbá ne hidd, hogy egy légvédelmi üteg olcsóbb, mint egy vadászgép. Egy Sz-300PMU-2 üteg (ami nem a legmodernebb és legnaprakészebb rendszer) olyan 150 millió amerikai dollár, egy Patriot PAC-3 rendszer 250 millió dollár is lehet. Márpedig egy üteg nem elég, legalább kettõ, de inkább három lenne üdvös, mellette valami közellégvédelmi rendszer (MEADS, TOR-M1, stb.). Szóval alsó hangon is 400-500 millió dollárral lehetne számolni... Nem egy nagy megtakarítás...
Igazából a kettõ együtt kellene, úgy lehetne igazán hatékony.
Továbbá ne hidd, hogy egy légvédelmi üteg olcsóbb, mint egy vadászgép. Egy Sz-300PMU-2 üteg (ami nem a legmodernebb és legnaprakészebb rendszer) olyan 150 millió amerikai dollár, egy Patriot PAC-3 rendszer 250 millió dollár is lehet. Márpedig egy üteg nem elég, legalább kettõ, de inkább három lenne üdvös, mellette valami közellégvédelmi rendszer (MEADS, TOR-M1, stb.). Szóval alsó hangon is 400-500 millió dollárral lehetne számolni... Nem egy nagy megtakarítás...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51625
Bocs ,ha sokat volt , nem rég óta olvasok itt😊
#51624
Jó öreg légierõ-fejlesztés téma.....<#zavart2><#falbav><#schmoll2>.
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#51623
Az elírás véletlen volt😊 értem, csak én ennek a kis országnak vadászgépek helyett sokkal jobbnak találnak harci helikoptereket ér fejlett rakétás légvédelmet.De hát a NATO az NATO.
#51622
1.: Gripen, egy "p". Ideje lenne azért már megtanulni. 😊
2.: Nem kivitelezhetõ opció. A MiG-29-esek már le vannak állítva, komolyan kellene költeni rájuk, hogy újra repképesek legyenek, fegyverzetet venni hozzájuk, plusz a hajózó és kiszolgálószemélyzet is fogyatkozik.
Továbbá a Gripen szerzõdés felmondása kötbér fizetését vonja maga után, tehát valószínûleg szép kis summát kellene Svédországnak fizetni azért, hogy a lízingszerzõdésbõl kiszálljunk.
A MiG-29-esek és a JAS-39-esek nélkül viszont nincs vadászgépünk, márpedig a légierõ szerepel a NATO vállalásban, amelyik országnak nincs légiereje, annak kvázi bérelnie kell azt egy másik NATO tagországtól. Szlovéniában például Olasz F-16-osok látják el a légtérvédelmet, a Balti államokban (Litvánia/Lettország/Észtország) pedig vetésforgóban, hat hónapontva váltva egymást Lengyel, Német, Belga, Holland és Cseh vadászgépek.
2.: Nem kivitelezhetõ opció. A MiG-29-esek már le vannak állítva, komolyan kellene költeni rájuk, hogy újra repképesek legyenek, fegyverzetet venni hozzájuk, plusz a hajózó és kiszolgálószemélyzet is fogyatkozik.
Továbbá a Gripen szerzõdés felmondása kötbér fizetését vonja maga után, tehát valószínûleg szép kis summát kellene Svédországnak fizetni azért, hogy a lízingszerzõdésbõl kiszálljunk.
A MiG-29-esek és a JAS-39-esek nélkül viszont nincs vadászgépünk, márpedig a légierõ szerepel a NATO vállalásban, amelyik országnak nincs légiereje, annak kvázi bérelnie kell azt egy másik NATO tagországtól. Szlovéniában például Olasz F-16-osok látják el a légtérvédelmet, a Balti államokban (Litvánia/Lettország/Észtország) pedig vetésforgóban, hat hónapontva váltva egymást Lengyel, Német, Belga, Holland és Cseh vadászgépek.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51621
Csak, egy kérdés , felmerült bennem ,hogy van e értelme grippennek ide haza nem lenne sokkal jobb az árán légvédelmi rakétákat venni?
#51620
Köszönöm én is 10 millia körüli árra emlékeztem, azt hittem már olcsóbb lett.
#51619
Pláne, hogy a Raytheon állítólag ugyanazon a gyártósorokon gyártja az AIM-120C7, az SM-2 Block IV és az SM-6 rakátákat. 😉
Amúgy 2009-ben a Raytheon ~25 milliárdos forgalom mellett ~2 milliárdos tiszta, adózott nyereséget realizált, de ebben persze nincs benne az adótrükközések, bónuszok, stb. 😉
Amúgy 2009-ben a Raytheon ~25 milliárdos forgalom mellett ~2 milliárdos tiszta, adózott nyereséget realizált, de ebben persze nincs benne az adótrükközések, bónuszok, stb. 😉
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51618
Nagyon kíváncsi lennék, hogy mekkora haszonkulccsal dolgoznak a gyártók. Értem én, hogy kifejleszteni nehéz. De mi olyan drága abban, hogy ezeket le kell legyártani. És itt nem pár tucatról beszélnük, több ezer rakéta beszerzésérõl van szó. Ez HT mércével gigantikusan nagy széria.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51617
Azt tudjuk, hogy az A2A és SAM rakéták árának cirka 70-80% az irányítórendszer. Mivel az SM-6 és az SM-3 azonos hajtómûvel rendelkezik, kiszámolható, hogy amíg az SM-6 aktív radaros irányítórendszerénél az SM-3 Block IA egyszínû (egy hullámhossz tartományt érzékelõ) IR érzékelõje és a kinetikai harci fej (KW) bizony cirka 5 millió pluszt jelent. Az SM-3 Block IB kétszínû IR érzékelõt kap, ez tovább 2 millió dollár az árcédülán.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51616
Mert az 500k US$ valamikor FY05-ös körüli ár lehetett. 😊
Jelenleg az AIM-120C7 ára bizony 750'000-1'000'000 US$.
A C7-es aktív radarjával felszerelt SM-6 ára elõzetes becslések szerint 5 millió US$ körül alakult volna, a legutóbbi elemzésekben már inkább 5,5-6 millió dollárral találkozni.
Jelenleg az AIM-120C7 ára bizony 750'000-1'000'000 US$.
A C7-es aktív radarjával felszerelt SM-6 ára elõzetes becslések szerint 5 millió US$ körül alakult volna, a legutóbbi elemzésekben már inkább 5,5-6 millió dollárral találkozni.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51615
Egy rakéta? Mi a fene kerül ennyibe? Még inflációval is számolva ehhez képest az AIM-54A/C megkaphatja a filléres fiú becenevet.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51614
SM-3 Block IA: ~10 millió dollár (2010, ez már élõ)
SM-3 Block IB: ~12 millió dollár (2012)
SM-3 Block II: ~15 millió dollár (2015-2017)
SM-3 Block IB: ~12 millió dollár (2012)
SM-3 Block II: ~15 millió dollár (2015-2017)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51613
Azt tudom, hogy egy saját aktív radarral bíró AMRAAM 500k $ táján van. (Mondjuk épp most vesznek dupla ennyiért a svájciak, de nem is vágtam, hogy mitõl lett ennyire drága.)
Az SM-bõl is van asszem aktív radaros, de tudommal a változatok nagy része TVM-es, aminek pont az a szlogenje, hogy olcsó mással összevetve. Az ész odalent van, radar sincs benne.
http://usmilitary.about.com/library/milinfo/navyfacts/blstandard.htm
Itt kb. 500 k van. Egy BGM-109 már milliós tétel. Egy manõverzeõ végfázisos MRBM lehet vagy 5-6 milla szerintem. Nézd meg az Iszkander ára. Na, ez egy lépcsõvel kisebb és az is millós cucc tudtommal.
Az SM-bõl is van asszem aktív radaros, de tudommal a változatok nagy része TVM-es, aminek pont az a szlogenje, hogy olcsó mással összevetve. Az ész odalent van, radar sincs benne.
http://usmilitary.about.com/library/milinfo/navyfacts/blstandard.htm
Itt kb. 500 k van. Egy BGM-109 már milliós tétel. Egy manõverzeõ végfázisos MRBM lehet vagy 5-6 milla szerintem. Nézd meg az Iszkander ára. Na, ez egy lépcsõvel kisebb és az is millós cucc tudtommal.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51612
Alapvetõen igen, szükséges volt a technológiai fejlõdéshez, hogy megfelelõ VLS konténerekbõl indítható rakétákat lehessen kifejleszteni.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51611
Abban megegyezhetünk, hogy a DF-21 elterjedésével jelentõsen nagyobb a veszélyeztetettsége a hordozó csoportoknak?
A DF-21D rakétákat mindenki Tajvan esetében hozza fel, de Tajvan olyan közel van Kínához, hogy gyakorlatilag eddig is komoly veszélyt jelentettek a szárazföldrõl indított hajó elleni robotrepülõgépek. Tehát egy új fajta veszélyforrás, igen. Jelentõsen nagyobb? Én ezt így viszont nem állítanám. Eddig is kellett veszéllyel számolni egy CBG-nek Kína partjai mellett, és ezután is kell. Ez csak egy újabb veszélyforrás, de ettõl még nem beszélhetünk arról, hogy eddig háborítatlanul azt tehettek Kína partjai mentén a CBG-k, amit akartak, és most hirtelen a DF-21D megjelenése után egyszer csak lapos kúszásban kell a Csendes-óceán, a Japán- és Dél-Kínai tengerek környékén mozognia az amerikai hordozócsoportoknak.
Miért mondod a korlátozott hatótávolságot? A wiki 3000 km-t ír. Szvsz az nem kevés.
Kettõs ok. Az egyik dolog, hogy nagyon sok a kérdõjel a DF-21D körül. A korábbi verzió 2000-2200km-es hatótávval bírtak, a D verzió, miközben elviekben ugyanazzal a hajtómûvel bír, viszont majdnem 50%-os hatótávmövekedést mutat fel? Mindezt úgy, hogy a hasznos teher aligha lehet sokkal kisebb.
Különbözõ források szerint a hatótávolság inkább 1500-2000km körüli, például itt említenek ilyesmit.
A korlátozott hatótávolságot pedig úgy kell érteni, hogy egyfelõl a rakéták jelenleg csak Kína közeli vizeket veszélyeztethetnek, másfelõl a rakéták pontos célbajuttatásához szükséges a hordozók pontos koordinátája. Roppant komoly pályamódosítást aligha végezhet a harci fej, tehát eleve úgy kell a pályáját meghatározni, hogy a célpont közelébe csapódjon be irányítás nélkül, és ezt pontosítja a saját önirányító rendszere. Ehhez vagy "szem" kell (felszíni hajó vagy tengeralattjáró, amely képes kiszúrni a CBG-t), vagy mûholdas radarrendszer, Kínának vannak ûrbéli radar-mûholdjai (3 darab kering fent jelenleg), de ezek nem nyújtanak folyamatos lefedettséget. Szóval azért nem olyan egyszerû a dolog, hogy holnap piff-puff indítanak egy pár tucat DF-21D-t, és hupsz, az amerikai CBG semmivé lesz.
A DF-21D rakétákat mindenki Tajvan esetében hozza fel, de Tajvan olyan közel van Kínához, hogy gyakorlatilag eddig is komoly veszélyt jelentettek a szárazföldrõl indított hajó elleni robotrepülõgépek. Tehát egy új fajta veszélyforrás, igen. Jelentõsen nagyobb? Én ezt így viszont nem állítanám. Eddig is kellett veszéllyel számolni egy CBG-nek Kína partjai mellett, és ezután is kell. Ez csak egy újabb veszélyforrás, de ettõl még nem beszélhetünk arról, hogy eddig háborítatlanul azt tehettek Kína partjai mentén a CBG-k, amit akartak, és most hirtelen a DF-21D megjelenése után egyszer csak lapos kúszásban kell a Csendes-óceán, a Japán- és Dél-Kínai tengerek környékén mozognia az amerikai hordozócsoportoknak.
Miért mondod a korlátozott hatótávolságot? A wiki 3000 km-t ír. Szvsz az nem kevés.
Kettõs ok. Az egyik dolog, hogy nagyon sok a kérdõjel a DF-21D körül. A korábbi verzió 2000-2200km-es hatótávval bírtak, a D verzió, miközben elviekben ugyanazzal a hajtómûvel bír, viszont majdnem 50%-os hatótávmövekedést mutat fel? Mindezt úgy, hogy a hasznos teher aligha lehet sokkal kisebb.
Különbözõ források szerint a hatótávolság inkább 1500-2000km körüli, például itt említenek ilyesmit.
A korlátozott hatótávolságot pedig úgy kell érteni, hogy egyfelõl a rakéták jelenleg csak Kína közeli vizeket veszélyeztethetnek, másfelõl a rakéták pontos célbajuttatásához szükséges a hordozók pontos koordinátája. Roppant komoly pályamódosítást aligha végezhet a harci fej, tehát eleve úgy kell a pályáját meghatározni, hogy a célpont közelébe csapódjon be irányítás nélkül, és ezt pontosítja a saját önirányító rendszere. Ehhez vagy "szem" kell (felszíni hajó vagy tengeralattjáró, amely képes kiszúrni a CBG-t), vagy mûholdas radarrendszer, Kínának vannak ûrbéli radar-mûholdjai (3 darab kering fent jelenleg), de ezek nem nyújtanak folyamatos lefedettséget. Szóval azért nem olyan egyszerû a dolog, hogy holnap piff-puff indítanak egy pár tucat DF-21D-t, és hupsz, az amerikai CBG semmivé lesz.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51610
"Abban megegyezhetünk, hogy a DF-21 elterjedésével jelentõsen nagyobb a veszélyeztetettsége a hordozó csoportoknak?"- szerintem igen, ez a "megszokottakon" felül egy újabb támadási mód. Az SM-3-asok meg az eddig lövészeket alkalmával -bár sikerrel jártak- a DF-21-eshez hasonló repülési profilú célpontot még nem küzdött le, ha jól emlékszem talán csak egy rövid-közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát imitáló célpontra lõttek vele.
Molni mit tudsz mennyi egy SM-3-as ára mostanság?
Molni mit tudsz mennyi egy SM-3-as ára mostanság?
#51609
Tehát lényegében modernziáció és miniaturüziácó és egyéb - mondjuk kohászati - fejlõdés tette leghetõvé ezt a beépítést?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51608
Az elterjedésnek az alábbi problémája van. Egy modern légiharc vagy légvédelmi rakéta ára töredéke egy ilyen ballsztikus rakétának. Nagyon költséges mutatvány legyártani belõle sokat és nem sok célpont van, amire megéri ellõni.
Továbbá egy közeledõ BM-rõl senki nem mondja meg, hogy nukleáris fej van rajta vagy hagyományos... (Mondjuk egy közeledõ KSR-5 vagy Kh-22 estén ugyanez a probléma fennál.)
Továbbá egy közeledõ BM-rõl senki nem mondja meg, hogy nukleáris fej van rajta vagy hagyományos... (Mondjuk egy közeledõ KSR-5 vagy Kh-22 estén ugyanez a probléma fennál.)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51607
1.: Az elsõ komolyabb légvédelmi rakéták hatótávolsága elég szerény volt, 10-20km körül mozgott (pl. Tartar), és a rakéták itt ugye még jellemzõen nem toloerõvektor vagy reakcióhajtómûvekkel voltak irányítva. A reakcióidõ csökkentése tehát úgy volt lehetséges, hogy rakéta az indítóállványon, az indítóállványt pedig a cél felé fordítják.
2.: Egy indítókonténerbõl veszélyesebb és bonyolultabb rakétát indítani. Vagy "hideg" indítás kell, tehát sûrített levegõvel vagy semleges gázzal lökik ki a rakétát a konténerbõl, és a hajtómû csak az után indul be, hogy a konténert elhagyta a rakéta. A "forró" indítás esetén a rakéta hajtómûvei a konténerben indulnak be, viszont így meg kell oldani az égéstermékek elvezetését, vagy a rakétatestet kell úgy kiképezni, hogy ne okozzon benne kárt az égéstermék.
3.: A VLS indítóállásoknak több hely kell a fedélzeten, mint egy egy/kétkaros indítóállásnak. Utóbbi esetén a rakétatár a hajó mélyén lehet, valamennyire képlékenyen helyezhetõ el. A VLS-nél viszont a fedélzeten kell helyet biztosítani az indítókonténereknek. Ha megnézed a különféle 1960-as évek béli (és például az 1970-es és 80-as évekbeli szovjet) hadihajókat, akkor a sok felszerelés, radar, fegyverzet, stb. miatt kész akadálypályáról beszélünk, ahol minden négyzetméter kincset ér....
2.: Egy indítókonténerbõl veszélyesebb és bonyolultabb rakétát indítani. Vagy "hideg" indítás kell, tehát sûrített levegõvel vagy semleges gázzal lökik ki a rakétát a konténerbõl, és a hajtómû csak az után indul be, hogy a konténert elhagyta a rakéta. A "forró" indítás esetén a rakéta hajtómûvei a konténerben indulnak be, viszont így meg kell oldani az égéstermékek elvezetését, vagy a rakétatestet kell úgy kiképezni, hogy ne okozzon benne kárt az égéstermék.
3.: A VLS indítóállásoknak több hely kell a fedélzeten, mint egy egy/kétkaros indítóállásnak. Utóbbi esetén a rakétatár a hajó mélyén lehet, valamennyire képlékenyen helyezhetõ el. A VLS-nél viszont a fedélzeten kell helyet biztosítani az indítókonténereknek. Ha megnézed a különféle 1960-as évek béli (és például az 1970-es és 80-as évekbeli szovjet) hadihajókat, akkor a sok felszerelés, radar, fegyverzet, stb. miatt kész akadálypályáról beszélünk, ahol minden négyzetméter kincset ér....
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#51606
Az infókat köszi.
Abban megegyezhetünk, hogy a DF-21 elterjedésével jelentõsen nagyobb a veszélyeztetettsége a hordozó csoportoknak?
Mert eddig meglehetõs biztonságban csónakázhattak Taiwan körül.
Miért mondod a korlátozott hatótávolságot? A wiki 3000 km-t ír. Szvsz az nem kevés.
Abban megegyezhetünk, hogy a DF-21 elterjedésével jelentõsen nagyobb a veszélyeztetettsége a hordozó csoportoknak?
Mert eddig meglehetõs biztonságban csónakázhattak Taiwan körül.
Miért mondod a korlátozott hatótávolságot? A wiki 3000 km-t ír. Szvsz az nem kevés.
#51605
Tudtam, hogy valaki beleköt abba hogy 10 rakétát írok...
Ezek szerint az indítósínes módszer hátrányai már lényegtelenek.
Keresni kerestem, nem sok sikerrel, meguntam, feladtam. Elv szempontjából lényegtelen hogy 100 vagy 200 rakéta van.
Ezek szerint az indítósínes módszer hátrányai már lényegtelenek.
Keresni kerestem, nem sok sikerrel, meguntam, feladtam. Elv szempontjából lényegtelen hogy 100 vagy 200 rakéta van.